71
-
#71
nem tudom hogy vagy ezzel, de nekem az első mondatodról rögtön az jutott eszembe, hogy bizony velem rengeteget kötekedtek irodalomórán a tanárok mert én máshogy elemeztem egy egy verset vagy novellát 
az volt a helyes ami a könyvben volt és kész. így viszont nem értettem soha akkor miért kell nekem elemzést írnom :D -
Xellos999 #70 Hátja, az oktatási rendszer még nem alkalmazkodott az internethez, és szerintem a következő ~50 évben nem is nagyon fog. -
#69
Itt van az a halászó madár amiről beszéltem:
Még 2 videó róla:
Green Heron 1
Green Heron 2 -
#68
Ennél kicsit árnyaltabb és összetettebb a helyzet, de kétségkívül ez egy jelentős tényezője annak, amit mi problémásnak tartunk.
Én pl végezve az iskolával alig emlékszem arra amit tanultam és sajnos a legtöbbre nincs is szükségem, vagy mert nem szakmai, iszonyat felületes, elavult vagy több egyszerre... Azonban amikor ilyen csapatmunka volt, vagy egy féléven átívelő nagyobb projektet kellett megvalósítani azok nagyon hasznosak voltak. Több állásinterjún szóba meg is kérdezték, hogy akkor milyen nagyobb projektekben vettem részt és akkor részletesen számoljak be róla mi volt. Amúgy informatikus vagyok.
Én lehet kicsit radikálisan újító eszméket képviselek,de végiggondolva arra a következtetésre jutottam, hogy a jelenlegi formájukban az egyetemeknek rossz a hatékonysága és az internetről tanulva ugyanazt meg lehet tanulni töredék idő alatt. Most is arról vagyok kénytelen bepótolni rengetek mindent. Arra jó az egyetem, hogy igazolják, hogy az illető képes elviselni bizonyos terhelést és rendelkezik bizonyos képességekkel, pl 70 oldal kívülről való megtanulásával. Mint mondtam árnyalt a helyzet, nem 100% haszontalan az egyetem, de szinte minden mérnök ismerősöm kiábrándult a rendszerből, nem képesek kihasználni a 21. század nyújtotta lehetőségeket, kevés az önkritika, önellenőrzés, fejlődés. Lehet ezt a feladatot nekünk kellett volna annak idején ellátnunk, de senkiben nem volt meg a kellő önbizalom a szervezett cselekvés elindításához.
Ha rajtam múlna én olyan rendszert alakítanék ki, ahol a tudás ingyenes és 100%-ban fent lenne az interneten tanulásra kialakított formában összegyűjtve. Egy jól kialakított interaktív tananyag nagyon hatékony tud lenni. Az egyetem csak vizsgáztatna, nem lennének előadások, aki átment a vizsgákon az felvennék. Bárki vizsgázhatna, aki középiskolás az is. Utána a felvett emberek bekapcsolódhatnának különféle projektekbe, stb, amit többek közt cégek szponzorálnának. És bele is szólhatnának az ott folyó tevékenységekbe. -
primavis #67 no kb. erről van szó! -
Zero 7th #66 Áh!
Rájöttem, mi a bajotok!
Ti valami totálisan félreértitek a felsőoktatás szerepét.
A felsőoktatás MÉG MINDIG csak tudást ad át! Azt hiszitek, hogy annak már az lenne a dolga, hogy engedjen kibontakozni, meg hagyjon gondolkozni, de ez hatalmas tévedés!
A felsőoktatásnak az a dolga, hogy egy, az átlagosnál több tudást igénylő szakmát tanítson neked. Amíg meg a szakmádat tanulod, ne akarj gondolkozni, tanulj szépen azoktól, akik értenek hozzá! Azért vagy ott, vagy valami ilyesmi... A tanárok/profok meg azért, hogy a tudásukat átadják, nem pedig azért, hogy az önálló gondolataidat hallgassák.
Az önálló gondolkodás meg majd utána jön a PhD-vel meg doktori disszertációval. De hát azt akarni kell. Onnantól, hogy szólsz nekik, hogy akarsz a témában önállóan is gondolkozni, egyből többet fognak veled foglalkozni, meg hagynak majd kibontakozni is. Sőt, egyébként van olyan is, hogy TDK, az direkte diákoknak van, az tök olyan mint egy doktori piciben.
Vagy elmész dolgozni, és ott próbálod meg. Van, ahol el is várják... -
Zero 7th #65 Én azt bírom nagyon, ahogy a varjak a közúti forgalommal törik a diót. :) -
Zero 7th #64 Ezt a "azittékhogy nem használnak eszközt" dolgot nem tudom, honnan vetted. Szerintem megnézni egy majmot nem annyira hájtech meg 21. századi dolog, mint ahogy beállítod.
Az a helyzet, hogy attól, hogy neked új valami, vagy csak most hallottál róla először, az sajnos nem jelenti automatikusan azt, hogy az egy új dolog. -
Zero 7th #63 Ja erre legjobb példa a "brit tudósok". Sok idióta hőbörög, hogy "erre pénzt adni", mikor tudományosan is igazolódik valami triviálisnak gondolt dolog, ha meg épp ellenkezőleg, valami általánosan igaznak hitt dolgot cáfolnak, akkor meg jön a "mekkora hülyeség!".
De hát ilyenek a hülyék, nem értik a tudományt. -
duke #62 Nem tudom miert az a buzisag jelent meg.
Ezt akartam:
-
duke #61 "Újabb bizonyíték a madarak intelligenciájára"
Hat igen, a madarak zsenialis problema megoldok.
-
primavis #60 én konkrétan arról a tantárgyról írtam,a miből át akarnál menni. azt kellene az első naptól kezdve tanulni, majd gyakorolni. tanulni utazás, séta közben is lehet. ki kell alakitani a személyre szabott módszerét. -
errorista #59 ,,Elméleteket cáfol és igazol, aminek semmi köze nincs a társadalom állapotához. "
amennyiben halvány fogalmad nincs hogy működik a tudomány, miért nem kérdezel meg valakit? -
zakzag #58 "mert ma a tudomány ismerőinek nagy része sima magoló, betanuló ember, a sok-sok diplomás meg értelmiség nagy része. " - huh, ez azért kemény. Talán ismered a tudomány ismerőinek nagy részét? Ilyen minden mérnök, bölcsész, jogász, közgazdász, mindenki? Én elvégeztem a BME gépészt, akkor én is? -
zakzag #57 A tudomány olyan amilyen. Az objektivitás fenntartása bizonyos nézőpontot igényel, ebbe nem igazán fér bele sem az ezoterikus sem a humanista látásmód.
Értem miről beszélsz, részben egyet is értek, de ez szerintem nem a tudomány hibája, hanem a társadalomé. -
#56
Ha át akarsz menni, akkor azt kell megtanulni, amit az egyetemen kérnek és csak utána tanulhatod azt amit szeretsz vagy hasznosnak gondolsz majd a jövőben. De ha mérnöknek tanulsz pl és van életed is akkor garantálom nem sok időd fog maradni. Főleg ha utazol is. -
#55
Félreértettél. Nem a tudósokkal van bajom. A materializmus ill. az az út, amerre társadalmunk halad, rossz. A nem vitatott technikai fejlodésen és az egyre gyarapodó lexikális tudáson kívul nincs fejlodés, visszafejlodés van.
Egy osi tudás (amit Hamvas Béla Hagyományként említ), már csak nyomokban fellelhetoek az archaikus eredetu, szakrális iratokban mondjuk, a természettel való egyuttélés osszhangja, az emberiség, mint a bioszféra és maga a dinamikus egyensúly része, ill. ennek tudása folyamatosan elhalványul átveszi valami más, individuális tudás.
Az oktatás egyre specializáltabb szakembereket, tudósokat képez, akik már rég nem látják az egészet, nem tudnak átfogóan gondolkodni vagy más részteruleten munkálkodni, mégha oly nagy koponyák is.
Igen, az etológia, a kognitív tudomány feljegyez precízen dolgokat, állatok viselkedésérol, ami feltétlenul hasznos. De ezt pl. az ókori emberek tudták, az oskoriak mégjobban, nem ennyire precízen és definiálva, inkább az egész részeként, a világ természetes mukodésének egy jelenségeként.
Konrad Lorenz is észrevette ezt, mint oly sok nagy gondolkodó, az ókortól napjainkig.
Csányi Vilmos a kedvenc etológusom és szerintem a magyarok, kultúrájuknál fogva kozelebb állnak a természethez, mint mondjuk az angolszászok (pl. Durrell). A nemzeti kulonbségek végleges megszunése az említett archaikus tudás teljes eltunesével jár... ezt is sokan megjelenítik (az igazi, vagyis szakrális) muvészetben, irodalomban. -
primavis #54 bocsi, de eddig úgy tudtam, hogy tanulni nem a pillanatnyi előnyökért kell, pláne az egyetemen, hanem a szakmára való felkészülés kedvéért. Tévedtem volna? -
#53
Látom megvannak a szokásos előítéletek. De még ha igazad is van több esetben, az alapvető problémák továbbra is fennállnak. Aki bármit is meg akar rendesen tanulni, annak a szabadidejében kell az internetről és könyvekből és az egyetemen nem vagy alig származik belőle előnye. -
primavis #52 nem kellene elfelejtkezni arról, hogy holló /papagáj hamarább létezett mint ember! Eközben volt idejük olyan élelemszerző technikákat elsajátitani, amelyek valamiképpen beépülhettek az ösztöneikbe (epigenetika!)s ezt csak hozzá kell igazítani az adott új körülményekhez (a svájci mechanikus óragyártás fénykorában sok selejtes órarugót dobáltak ki a műhelyek, több madárfaj is felhasználta ezeket fészeképitésre, ahogy manapság a varjúfélék a műanyagokat használják erre a célra). -
primavis #51 bocsi, de tanulni nem okvetlenül csak a szesszióban lehet! Sőt! Pl. meglehet azt kezdeni már az első előadás után is. De akkor hogy maradna idő az éjszakai életre, nemde? -
#50
De pedig a tanár és a rendszer hibája! Igaz, hogy nem tiltják a gondolkodást, de az sok esetben kontra produktív. Véges ideje és energiája van a hallgatóknak és ezt magolásba kénytelenek sokszor beleölni, mert pontosan azt és pontosan úgy kérik számon ahogy leadták. A hallgatóknak sokszor nincs ideje elmélyedni az egyes tananyagokban, mert akkor valamiből megbuknának. A tananyag is felületes éppen időhiány miatt. Nah mindegy erről oldalakat lehet írni és offtopic, de nagyon nincs rendben és szomorú, hogy doktorival rendelkező egyének nem veszik észre. Vagy lehet észreveszik, csak nem tesznek semmit nyilvánvaló okok miatt. Én ezt mondom úgy, hogy már végeztem az egyetemmel. Nem minden esetben igaz amit leírtam, de jelentős számú tárgynál volt ez a probléma kisebb nagyobb mértékben az egyetemen. -
#49
Linkeltem pár videot ehhez hasonló okos madarakról. Meg van az a madár is, ami kenyeret lopkod az emberektől és bedobálja a vízbe, hogy halat fogjon, az melyik is?
Holló
-
zakzag #48 "1-2 évtizede azért még elég eretnek gondolat volt a tudományos nézőpont szerint állatoktól magasabb szintű szellemi tevékenységet feltételezni." - haha, ezt ugye nem gondoltad komolyan. Az előző hozzászólásomban felsoroltam azokat az embereket, akiknek a mai modern etológiát köszönhetjük. Ők 1-2 évtizeddel ezelőtt már régen halottak voltak (kivéve persze Csányi Vilmost), a tevékenységük a 30-as évektől számítódik. Akkoriban kezdtek túllépni a behaviorizmuson (pl. Pavlov). -
zakzag #47 Nem tudom honnan veszed, hogy a tudomány lenézi a természetet. A tudomány nem is élőlény. Talán a tudósok? Ha ezt gondolod, akkor valószínűleg sosem olvastál idevágó szakirodalmat. Ahogy nézem, neked magával a tudománnyal mint olyannal vannak problémáid.
Idevágó szakirodalom: Konrad Lorenz, Niko Timbergen, Desmond Morris, Karl von Frisch, vagy a mindenki által jól ismert Gerald Durrell és a magyarok közül Csányi Vilmos.
Ezek az emberek annyira nézték le a természetet, hogy egész életüket ennek tanulmányozására fordították. Karl von Frisch évekig csak a méhek táncával foglalkozott. Konrad Lorenz a dunamenti házában lakott, eközben tartott vadludakat, amikkel éveken keresztül naponta kiment fürdeni a dunára, majd haza, ebből írta meg nobel-díjat érő tanulmányait. Miközben tartott kutyákat - külön könyvet írt róla, foglalkozott csókákkal, külön kölóniája volt a padlásán. A tüskés pikókkal folytatott megfigyelései alapján írta egyik legérdekesebb könyvét az Agressziót. Ha állati viselkedésről/intelligenciáról és tudományról beszélünk, akkor ezekről az emberekről beszélünk. Ezek az emberek, akik a legeslegnagyobb tisztelettel fordultak a természet felé, és nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mai világkép kialakulhasson, valamint hogy többet tudjunk az állatokról, mint pl hogy milyen ízű a húsa. -
primavis #46 nem a forma a döntő tényező, hanem a koponya szerkezet! Ez határozza meg az emlősök és a hüllők/madarak eltérő agyszerkezetét és fejlettségét is. -
primavis #45 a fejlábuaknak, mint a többi puhatestűnek agyduccuk van. ne keverd a gerinceseket a gerinctelenekkel. Amúgy, az agyméret igaz hogy nem abszolut kritérium, de pl. emberről is kb. 800 kcm-es agytól beszélünk. A neuronoknak is vannak ugyanis mérteik, és egy-egy bizonyos veleszületett tevékenységhez is számos neuron szükséges, az új asszociációkhoz meg még több.
Az embernél persze előfordul szerencsés esetben, hogy pótolható az sérült állomány, de ez pont a még felhasználatlan s hasonló típusú neuronok révén valósul meg.
Ami az ötleted illeti, kivihetetlen, mert mind az agy mind a gerincvelő részeknek speciális feladataik vannak s nem tudják egymást helyettesiteni (az agytörsz sérülés halált okoz, mert a keringési és légző központok ott helyezkednek el, nem veheti ezt át más terület, vagy az egyensúlyozás központja a kisagy, az sem behelyettesithető). A keskenyalapú koponyánál pont a homloklebeny marad feljletlenebb s az embernél a tudatos tevékenységek központjai pont ítt helyezkednek el. -
#44
Azért ha már a koponya formálya, stb. szóba került: "a madarak a keskeny koponya alapú gerincesek közé tartoznak"
Ez szerintem nincs messze a kis fej, kis agy, kis ész gondolatmenettől, illetve a agytérfogat - testtömegindex számolgatástól
Ott van a polip, szinte nincs is agya a mi világunkhoz mérten, és meglehetősen inteligens. Talán arra is lehetne gondolni, hogy a széles koponyaalapúak körében funkcióval bíró területeket jobb híjján, talán a keskeny koponya alapúaknak más területek látnak el....!
Mondjuk a gerincben, vagy más helyeken fellelhető idegpályákon?
Az bizonyított tény, hogy az embernél agysérülés esetén egyes hiányzóvá váló területeket más agyterületek vesznek át. Így viszont joggal gondolhatunk arra, hogy ha "menet közben" képes átvenni bizonyos funkciókat az agy addig nem illetékes agyterülete, akkor "gyárilag" meg pláne!! -
primavis #43 No akkor kezdjük el boncolgatni a dolgot, mert a cikk és a hozzászólások is sok mindent felvetettek.
1. Nem véletlenül papagájt választottak a kísérlet alanyául. Egyrészt, mert a varjakkal együtt az intelligensebb madarak közé tartoznak (a tyúkok pl. ha átmennek egy dróthálón való lyukon a szomszédba, képesek órákig fel-le szaladgálva keresni a visszatéréshez az utat), másrészt mert mind a csőrüket , mind a lábujjaikat is tudják használni a szükséges feladatok elvégzésére, pl. fészeképitésnél, sűrű lombok közt való eligazodásban, stb.(egy fecske vagy sarlósfecske, bármilyen intelligens is lenne, nem lenne képes a feladatot elvégezni megfelelő csőr és lábak nélkül).
2. Nem árt tudni, hogy ahogy a hüllők is, a madarak a keskeny koponya alapú gerincesek közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a két szemgödör belső fala érintkezik (vagy összenő) s ezáltal az agyvelő nem képes a két szemközé behatolva elérni a rostacsontig (orrig). Ez behatárolja a madáragy méreteit is. Amellett hogy még nem rendelkeznek az új agykéreggel (neocortex) és kisagyi lebenyekkel, a madarak neuronjainak jó része az egyensúlyozás (repülésnél), az kiváló érzékelés (látás, hallás, tájékozódás) és a rendkívül fejlett ösztönélet (párválasztás, fészeképítés, ivadékgondozás, vándorlás,,stb) kielégítésére szolgál, így a tanulásra (új asszociációk képzése), kevés jut belőlük. Ezzel szemben az emlősök széles koponyaalapúak (az agy a rostacsontig hatol), neocortexuk van és több neuronnal is rendelkeznek.
3. Ami az emberi tanulást illeti, nem rég egy cikkem miatt kerültem vitába többekkel, ugyanis velük szemben azt mertem állítani, hogy nem tanulni, hanem tudni jó! Ugyanis, ha egy kisgyerek megkóstolja a tudás ízét, akkor hajlandó erőfeszítéseket is tenni azért, hogy minél többet tudjon. A vitapartnerek azt állították, hogy tanulni jó, miközben csak a kedvenc tantárgyaikra, témáikra gondoltak (jó irodalmat tanulni, regényt olvasva, jó nyelvet tanulni, jó feladatot megoldani, házimunkát végezni, stb jelszavakkal). Elfelejtkeztek arról, hogy az iskolában , de az életben is számos olyan dolgot is meg kell tanulnunk, amihez nem fülik a fogunk,de muszáj, mert vizsgázni kell belőle, át kell menni belőle, mert fel kell tudni használni később. Ezeket nem élvezetből tanuljuk, de ha már tudjuk, akkor élvezzük is ezt az állapotot.
4. Igaz, hogy a jó tanár mellett könnyebb megérteni és így meg is tanulni az anyagot. De azt a gyerekkel tudatni kell (vagy rá kell jöjjön ő maga), hogy mindenki a saját életét éli, s az annál könnyebb lesz, minél jobban fogja tudni saját maga irányítani azt. Ergo, nem szabad arra bízni a sorsát, hogy ha már rossz tanárok, rossz iskola kezeibe került, akkor ez okvetlenül a kudarchoz vezessen. A rossz hatásokat el kell viselni és saját erőből korrigálni. Ez persze sok plusz munkát jelenthet, de ez rendszerint megtérül.
5. A tudományban, de akár a közéletben,is a kreatívok oldalán vagyok, nem csak azért mert újat csak részükről várhatunk, hanem mert a pusztán produktivok közt nincs könnyű dolguk. A hivatalnok típusúak (legyenek azok akár kutatók, akár tanárok, akár vezetők) nem kedvelik a kreativokat, bár belőlük élnek, viszont saját magukat klónozzák pl. az utánpótlás nevelésnél, kiválasztásnál is s ahol leheta kadályozák a kreativ munkatársak érvényesülését. Ez utóbbiaknak ezért mindig meg kell küzdeniük a középszerűséggel, a maradisággal. De az is igaz, hogy a konzervatízmus nem mindig a középszerűséget, maradiságot jelenti, hanem csak azt, hogy járt utat ne hagyj el járatlanért, ugyanis a kreatívok csak akkor hasznosak, ha hasznosat hoznak létre. A z új nem mindig jobb a réginél, csak más. S attól még nem modern valami mert más.
-
#42
Nagy a baj!!
Csak az első 15másodpercet játssza le a youtube-ról a gépem....
-
#41
Inkább ezt:
-
#40
- #2 "Nekem az a furcsa, hogy a mai tudomány mindig lenézi a természetet."
- "SG.hu - Informatika & tudomány" (Tudom, félig-meddig bulvár, de most nem ez a lényeg.)
- A cikk pedig egy tudományos kutatás eredményéről számol be. -
#39
Más madár fajjjal is lehetne kísérletezni, például hollóval:
-
#38
Ez hogy jon ide? Ismerem a definíciókat. Te egy durván szuk aspektust határozol meg. A tudomány, a tudomány szerint... Amit mindenki tud.
Általában komoly empírikus ismeretekkel indul az efféle útkeresés.. pl. Hamvas Béla felé.
-
fityisztma #37 Na, azt csak egy "jómadár" tud kinyitni!
-
duke #36 "Egy madárnak sikerült mindezt kevesebb, mint két óra alatt önerőből megoldania"
Ettol azert nem kene hanyatt esni, majd ha egy ilyen mackot is, kitud nyitni, na az mar valami lenne.
![]()
-
#35
Lehet, de nem tudományos szinten. A tudomány így működik. Elméleteket cáfol és igazol, aminek semmi köze nincs a társadalom állapotához. Max. a társadalom állapotától függ, hogy miként értékel egy tudományos eredményt. De az a tudományt nem feltétlenül érdekli.
Az, hogy valaki valamit megfigyelt, még nem tudományos tény. A tudomány dolga tényt csinálni belőle (vagy cáfolni). -
#34
Ez a jelenlegi társadalom eroltetett ideológiájának (pszeudoliberalizmus) hibája.
Távolodás a természettol, a Hagyománytól, amíg minden szakralitás és eredendo kiveszik az emberiségbol... -
fszrtkvltzttni #33 Igen ki kell fejleszteni, gyerekkorban. De ne egyetemen várja már el valaki a tanároktól, hogy azok tanítsák meg gondolkodni. -
fityisztma #32 Javítva:
Szerintem úgy kell nézni az állat - nem állat kérdést, hogy van-e benne az Örökkévaló lehellete, vagy nincs!
