persze ,ez így tökéletes is, mármint hogy gyúrás alternatívának kurvajók amiket írtál - HIIT-et akartam írni, csak ugye ez is célfüggő, de ha durva kardio kell 20 percre vagy fogyni akarsz, akkor attól durvábbat nem igazán tudok, legalábbis számomra :D egy ugrálókötél (mozdulatsor) + burpees + helybenfutás kombótól úgy szakadt rólam a víz 10 perc után, mintha a fürdőből jöttem volna ki :DDD és iszonyat durva pofon az idegrendszernek, kemény cucc...

amúgy adom a street workout pályát, itt sajna Pécsen asszem csak a halálfaszán van, pedig simán lejárnék oda is néha, főleg jobb időben, ha itt a belvárosban lenne valami hasonló...

célnak meg már tökéletes szerintem, ezt ha szem előtt tudja tartani az ember és fő motivátorként kezelni, akkor már kurvajók vagyunk:)

De a komunikációban az a bajom, hogy pont sokszor az ellenkező nem ír """primitíven""" és viselkedik logikátlanul.
Vagyis nem tudom mennyire segítene kis agytorna nekem, mert a nőket teljesen megérteni szerintme nem lehet. :)

Nekem pont ez a gondom, hoyg sok nő nem tudja normálisan már kifejezni magát, és az van mint az oviban hogy húzgáljuk egymás haját. :)
De én már nem vagyok ovis, arra lenne igényem, hogy ha valaki érez valamit, akkor azt írja, ne az ellenkezőjét.
Bár tudom, túl nagy elvárások.

Edzés ügyben meg igyen nekem annyi előnyöm van hogy nincs kocsim. Lehet ha lenen én is azzal járnék, de most iylen mai fejjel nem tudnám elképzelni hogy mondjuk városon bellül kocsikázzak 3-4 km-eket, sokszor inkáb gyalog megyek a kis friss levegőért. :)

gyuras mellett nem csinalnam, nem tunik okos dolognak (meg lehet onmagaban se, azer csak kene pihenni az izomnak)
huzodzkodas / toloccal az a bajom, hogy az mar eszkozigenyes, sima negyutemuk, felulesek, mountain climber, ilyesmiket csinalok, hisz azokhoz nem kell semmi, max egy szonyeg ha nagyon kenyelmes a picsam (az)
mondjuk van nagyon fasza street workout "palya" szegeden, oda haverral fogunk jarni
nekem egyebkent nem celom hogy durva hatam meg karom meg mindenem legyen, nekem az egyetlen celom hogy jol erezzem magam a boromben, azaz olyan eletet eljek, amivel jol erzem magam - ahhoz meg az otthoni HIIT (+normalis dieta) booooooven elegendo

Nem tudom tudjátok-e, hogy az ír Jameson whiskey-nek mi a szlogenje. Sine metu, azaz félelem nélkül. Az ember nem ülhet be egy páncélszekrénybe, és húzhatja magára az ajtót, hogy jajj, csak nehogy valami bajom legyen, ne érjen semmi sérülés.

Az emberek jelentős része (szerintem Magyarországon pláne) külső kontrollos személyiség, mi annyit tesz a pszichológiában, hogy mindenért, ami történik vele, valami vagy valaki mást hibáztat. Az a szemét kollégám, a tetves ország, mert nincsenek lehetőségek, nem én tehetek róla, a nők ilyenek stb. Saját sorsában áldozatnak érzi magát, hogy neki azért nem sikerül ez vagy az, mert ilyen a világ.

Csak épp a világ olyan, amilyenné mi tesszük. Nincs olyan, hogy a világ ilyen. Van egy kollégám, akitől mindig azt hallom, hogy "persze, mert te megteheted, a te fizetéseddel..." Ilyenkor csak azért nem oltom le nyilvánosan, mert vezetőként nem tehetem ezt meg, de baszki. miért nem pályázza meg akkor a pozíciómat? Senki nem akadályozza meg abban. Egyrészt én tanultam, és meg is dolgoztam azért, amim van, nulláról indultam, csóringer szülőkkel, lófasz segítséget sem kaptam az életben. Kellettem hozzá én, meg én, meg én, meg egy kurva nagy adag szerencse is (elismerem), de tettem magamért. És ez a lényeg. Hogy tegyünk magunkért. Semmi sem állandó, minden változik, egyszer fent, egyszer lent.

Kurva nehéz önmagunkkal szembe nézni, az önismeret kőkemény gyomrosokon át sajátítható el, és egy élet is kevés hozzá. Mindenki tele van hibákkal, de ha mindenre van magyarázatunk, hogy én nem, de nem, azt azért nem, ezt ezért nem.

Tegyük fel a kérdést időnként: biztos nem tehetek arról, hogy nincs egy barátom se? Biztos nem tehetek arról, hogy elhagynak a csajok? Biztos nem tehetek arról, hogy dagadt disznó vagyok? Biztos nem tehetek arról, hogy kirúgtak? Hogy nincs állásom, pénzem, csóri vagyok, lusta vagyok stb.

Nincs annál szomorúbb, ha valaki 30+ évesen saját magáról mond le. Még 60 évesen se kéne.

jah láttam is azt, pont röhögtem :DD

amúgy jah fasza a fekvő nagyon is, főleg hogy ugye többfajta van, több kéztartás meg mozdulatsor, nagyon fasza a saját testsúlyos edzés is - én is fekvőzgetek, ha nem jutok el esetleg terembe - húzódzkodás még ilyen, én azt is tudom ajánlani, durva hátad lesz tőle, meg bicepszre/alkarra sem utolsó, de ez is persze tartás és metódusfüggő :)

vagy tolódzkodás, ha mell/tri fejlesztés kell.

nagyon jó dolgok ezek, és ez tényleg nem igényel úgy félóránál többet :)

30 napos 100 fekvő challenget lehet lekúrom énis, bár súlyozós edzés mellett azért nemtudom mennyire jó, pláne pihinapon jobb nem erőltetni a dolgokat :D

en most azt csinalom, hogy 30 napon keresztul napi 100 fekvo, kurvajo latni naprol napra a fejlodest (nagyobb ismetles szam, vagy pl az elejen meg volt hogy leraktam a terdem, 1 het utan mar nem, stb)
nem beszelve arrol, hogy hetente csinalok fotot oldalrol, meg szembol, es hat mintha tokmasik test lenne, a mellbimboim konkretan olyan 5 centivel fentebb vannak mint az elejen, ultra beszaras... (merhogy meg voltak ereszkedve, most meg lett tartasa a mellizmoknak)
tudom ajanlani! egy csukloszoritot erdemes venni (en hervisben talaltam tokjot), azon kivul meg kell napi 10 (nagyon max az elejen 15) percet talalni, es ennyi
amugy vicces, a KELL szotol falra tudok maszni, de edzes kontextusban abszolut elviselem :)

az edzés részével (is) teljesen egyetértek, én tavaly májusban kezdtem el a kondit teljesen egyedül, azóta heti 3x - de minimum 2x - járok egy 1,5-2 órás meghalásra, szerintem kurvasokat számít; mind önbizalomban /legyen az akár "fizikai" vagy "mentális" aspektus/, mind külső visszejelzésben (értsd: csajok, vagy körülötted levő emberek), mind egészséget tekintve kurvajó, mind tekintélyben - meghát ezaz, hogy ott ha kimaxolod, akkor nincs gondod az alvással - max ha annyira fáradt vagy, hogy már elaludni is nehezedre esik :D

ahogy hallottam anno, az "edzés gerincet ad"... és k nagy tény, magam sem hittem el, és legyintettem rá rohadt sokáig, én is be voltam világéletemben oltva sport ellen, de rájöttem, hogy ez címeres faszság, és igen is mozogni _KELL_ - pláne esetemben, mivel én is ülőmunkát végzem gép előtt - és otthon is a gép / TV előtt poshadok sokat... úgyhogy tényleg sok dolog miatt érdemes és kell is :)

egy a lényeg: LEGYEN CÉLOD, legyen motiváció - legyen az akár az, hogy te 150-200 kilót akarsz kinyomni, 10 km-eket lefutni sprintben, 50es karokat, atomszálkásnak lenni, erősnek lenni bunyóban, bármi, csak motiváljon valami, ami miatt elmész kondiba :)

..jah, és nem szabad abbahagyni, akkor sem, ha úgy érzed hogy stagnálás van akár külsőben, akár teljesítményben... NYOMNI KELL MINT AZ ÁLLAT :)
...kivéve, ha az egészséged átmenetileg nem engedi :(

én célomat le sem írom, mert poénból álltam neki - de a végén rájöttem, hogy kurvajó, hogyha néha-néha megnéznek a csajok, úgyhogy folytatom is :D

kajára úgyszintén érdemes figyelni: nagyon nagy részt azon is múlik a fejlődésed - és nem arról van szó, hogy aszkéta életmódot kell folytatni, mert nem versenydiétázunk, de egy 70-80%-ban hetente nem árt, ha nem szart zabálsz, meg tisztában vagy a kalóriákkal és a makronutriensekkel, meg tartod a ~3 órás étkezési intervallumot :)
...én se tudom mindig tartani, képtelenség is, de igyekszem :)

szerintem amugy nem beszelunk masrol
azt irod az a problema hogy nem talalod a kozos hangot a masik fellel a kommunikacioban
oke, nekem ezesetben az lenne a reakciom, hogy dolgozok a sajat kommunikaciomon (pl olvasassal, kulonbozo kommunikacios gyakorlatokkal, meghat a legfontosabb: tapasztalattal, azaz keresnem a lehetoseget minel tobbfele emberrel valo beszelgetesre)

ez azert duplan pozitiv, mert a vitak (amik lesznek igyis ugyis, hisz a csajok azert elegge problemagyarok, tehat ha minden rendben van sincs rendben minden :D), szoval a vitak is pont kommunikacioval oldhatoak meg, szoval minden szempontbol hasznos fejleszteni, es hat igen, ha oszinte akarok veled lenni, igy kivulrol okoskodva en is azt latom rajtad, hogy lenne hova elmozdulnod a temaban (mint amugy mindenkinek, de az most lenyegtelen)
es abbol kell kiindulni, hogy jo esellyel nem a csaj fog megprobalni fejlodni, es ezaltal kozeliteni feled, szoval rad harul a dolog :)

alvasra: persze hogy fejben dol el, de ha szetcsapod magad egy jo edzessel, nem lesz se erod se kedved agyalni :) plusz ugye termeli a szervezeted edzes hatasara az endorfint -> jo kedved lesz -> nem agyalsz -> alszol mint a delibusz
es nem mellesleg azt talaltam, hogy fejben is sokkal kesobb faradok el, ha edzek, merhogy az edzesen "tanusitott" figyelem meg koncentracio az veszettul fejleszti a gondolkodast
na de anyway bicaj az kurvajo, lehet nalad boven eleg az testmozgasnak, foleg ha belegondolok hogy hanyan vannak korulottem, akik semmit nem mozognak, autoval jarnak dolgozni, es egesz jol elvannak, kulonosebb problemak nelkul - mas kerdes, hogy a "kulonosebb problemak nelkul elvannak" vs "jol erzik magukat a borukben, es a fejukben is viszonylagos rend van" az jo esellyel kurvamessze vannak egymastol...

szoval en tovabbra is azt szorgalmazom (nem csak neked, mindenkinek a kornyezetemben), hogy neha tessek leulni oszinten beszelgetni magaddal, vegiggondolni mit miert csinalsz, aztan ha valami van ami nem tetszik, valtoztatni rajta
ha meg minden tetszik, akkor ....
... hazudsz

Hát nálam igazából nem maga az elutasítás a gond, mert az csak egyszeri dolog lenne.
Nálam a probléma, hogy túlságosan tudok szeretni embereket és nem is kell hogy elküldjön, sőtt ha csak ennyi történne nem is lenne gond, megy a másik.
Csak amíg én abban a tudatban vagyok hogy mintha kedvelne, szeretne az illlető, nagyon odafigyelek rá és ha esetleg egyik nap rájön a baj, akkor az ilyen flegma dolgok, meg amikor éppen idegesek, de semmit nem tette. Vagy írsz, mondasz valamit és full félreértik.

Vagy rendszeresen van olyan hogy bővebben kifejezem magam írásban és nem értik mit akarok mondani, ne írjak sokat, hanem csak pár szavas kommenteket, mondjuk ha face-re írok valakinek. De én meg nem értem sokszor azt amiket ők írnak, se mondat eleje, se vége és full sokszor félreérthető, mert ugye ők abba vannak hogy a fejükben tudják mikor milyen témáról írnak te meg találd ki.

És rengeteg ilyen felesleges viták voltak régen.
Meg mikor panaszkodnak, te probálsz segíteni, mondod hogy ez így meg úgy valóban nem jó. És utána elkezdenek védekezni és visszatámadnak hogy miért mondok ilyeneket, nem is annyira rossz neki, meg majd megjavul a helyzet. Nem hogy változtatna rajta, vagy elfogadná a segítségemet.

Hát tudok aludni, de ez is inkáb nálam szerintem agyban dől el, fizikailag nem érzem magam fáradtnak, csak sokszor annyira unatkozás is van, hogy játszani sincs ked, és tv-zek inkáb, azt alszom.

Mondjuk év eleje óta már azt csinálom, hogy éjfél után szinte nem is maradok fent, semmi miatt, van hogy 22:00 kor is már elmegyek feküdni. Szóval most ebben a 3 hónapban sokszor volt hogy túl korán is felkeltem már.
Vagyis inkáb szellemi szinten van néha fáradtság nálam, fizikailag munka szempontból meg ilyenek nincsen gond.
Munkahelyem miatt mozgás is van bőven, meg ugye ha jó idő van a bicajozás meg pláne.

Beteg se szoktam lenni, azt leszámítva hogy évente egyszer ilyen tél végén begyullad a torkom, köhögök 1-2 hétig és ennyi. De nem leszek taknyos.
Most idén még ez se volt.
Pár éve azt csinálom, hogy mindig még akkor is ha nem vagyok szomjas, iszogatok 2-3 óránként valamennyit. És ettől is úgy érzem sokkal kevésbé vagyok beteges. Még a megfázás is ebben a kis köhögésben merül ki mindig.
Pedig aztán nem szoktam törődni semmivel ha a családban bárki beteg, akkor is odamegyek a közelükbe. Korházba meg pláne.