Kik vagyunk?

én is erre gondoltam, lényegében hasonlót fejtegettem az ember tudati mûködésérõl a hosszú kommentemben

kvantum szinten se lehet vilagot alkotni

Azért ez önmagában is milyen durva már..

az hogy kapcsolatba kerül a tudatunk egy fizikai kísérlettel, meghatározza annak a fizikai kísérletnek a végkimenetelét..

Ennek nem szabadna így lennie
Ha mi csak biológiai szerves gépek vagyunk..
Csak kis porszemek a világban..akkor miért történik az, hogy a tudatunk olyan kiemelt fontosságú a fizikai világ mûködésében?

A legújabb fizikai kísérletek mind azt mutatják meg hogy kapcsolat áll fenn a fizikai világunk, és a tudatunk között.

De ez önmagában is elképesztõ megállapítás...nem így gondoljátok?
Szerintem ennek komoly következményei vannak.

"Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok annak a hegynek: menj innen amoda, és elmenne, és semmi sem volna lehetetlen néktek"

<#eljen> es <#taps>

<#nevetes1>

Adtál egy ötletet: És lehet, hogy azért nem lehetséges, mert ha lehetséges lenne, akkor "beszarnék"?? <#ravasz1>

Már ha érted hogy mire célzok ezzel... Tehát hogy tudatosan fel sem ismert ("kvantum-szintû") gátlások, ragaszkodások, elhatározások determinálják számomra, hogy mit vagyok képes megálmodni, és így mit vagyok képes materializálni. Gátlások, félelmek, kötöttségek nélkül szárnyaim lennének? "Házhoz jönne az alma?" (Nem, az nem jönne, mert gátlások és félelmek nélkül már nem is érdekelne az alma - szerintem.)

Agyalhatok még? Lehet hülyeség lesz belõle, de sebaj.

Az embert is körülveszi egy keretrendszer, amit nem ismerhet meg addig, míg ragaszkodik emberi mivoltához. Amint a ragaszkodás elmúlik, megismerhetõ az "emberfeletti" is, bár ehhez az "emberit" (amilyennek azt megismertük, amilyennek azt definiáljuk) lehet magunk mögött kell hagyni.

Amíg ragaszkodsz ahhoz, hogy figyelmeddel egy adott dologra összpontosíts, addig más dolgokat nem is fogsz megismerni. Amíg ragaszkodsz ahhoz, hogy ez lehetséges míg az lehetetlen, addig ez lehetséges is lesz számodra, míg az lehetetlen. És ez nem a "hétköznapi" gondolatokra vonatkozik (amikre az itt hozzászólók példái általában vonatkoznak): a széken át fogsz esni, mert ragaszkodásod a földihez, a megszokotthoz oly erõs, az "kvantum-szintekre" vonatkozó, azon megvalósuló elhatározásod oly determinisztikus, hogy a széken csak akkor nem esnél át, ha el tudnál vonatkoztatni földi mivoltodtól. De az azért nem piskóta dolog.

azért beszarnál, ha mégis megjelenne

Csak agyalok: Ha a kvantum szinten igazak a kísérletek, nem a hétköznapok szintjén, akkor bizonyára "kvantum szintû gondolatokkal" lehet világot teremteni - jelentsen ez akármit is -, és nem hétköznapi gondolatokkal: legyen itt egy kiló alma mert nincs kedvem lemenni a tesco-ba, ez nem így mûködik.

"ha belegondolsz, a vákuumból folyton feltûnnek és eltûnnek részecskék, fotonok.. honnan jönnek ezek?, és hova tûnnek el?
A semmibõl hogy lehet valami?
Ezt magyarázza meg nekem valaki."

Ezt mondtad, nem?
Te mondtad, hogy a vákuum a semmi. <#hehe>

Ha tudsz csinálni energiamentes vákuumot (ami tényleg semmi), szerintem megkapod érte a Nobel-díjat.
Úgyhogy addig ne csodálkozz a részecskék keletkezésén.<#wink>

Arra gondoltam, hogy kéne készíteni egy újabb kísérletet..

itt van ez a kétréses kísérlet..
most úgy áll a helyzet, hogy a tudatunk össze tudja omlasztani a hullámfüggvényt egy adott részecskébe..

Arra kéne kísérletsorozatot készíteni, hogy hogyan lehetne összomlasztani a hullámfüggvényt, emberi tudat kiiktatásával..

abszolút kizárni a kísérletbõl minden tudatos megfigyelést..
Nem tudnánk meg mi játszódik a kísérleti berendezésben..a gép csak a végeredményt közölné.. hogy sikerült összeomlasztani a hullámfüggvényt, vagy sem..

Tudjuk, hogy nem a mérés okozza a valószínûségi hullám összeomlását, hanem az ha a mérés eredménye, mint maga az információ kapcsolatba kerül egy tudattal rendelkezõ egyeddel.

Meg kéne állapítani, hogy feltétlenül szükséges ehhez egy tudatos megfigyelõ..vagy nélküle is megy.
Ha nem megy..akkor hol van a határ???
Milyen élõlények képesek befolyásolni a kísérletet pusztán azzal hogy van tudatuk?

Fõemlõsök?
Kutya, macska?
Vagy netalán elég hozzá egy egysejtû élõlény is?
Esetleg növények?

Mennyire kell hogy tudatos legyen egy élõlény?

Egy csomó nyitott kérdés van, amit a mai teknológiai szintünkön már megválaszolni, ellenõrizni lehetne.

az energia az nem semmi.. az anyag is az energia egy másik formája..

"Nem mondtam ilyet.. "

A cikk mondta, amit belinkeltél.
Ha logikai hibák vannak egy fejtegetésben, akkor miért hiszed el egyetlen szavát is?<#fejvakaras>

"...persze nem kizárt, hogy minden mindennel kapcsolatban van egymással, sõt több mint valószínû"

Látod most is mondtad. <#wink>

A "több, mint valószínû"-t mire alapozod?
Arra, hogy egy párkeltés eredményeként született két részecske kapcsolatban van egymással? Errõl már kifejtettem neked, hogy mekkora túlzás két részecske kapcsolatából arra a következtetésre jutni, hogy minden részecske kapcsolatban van egymással.

"A semmibõl hogy lehet valami?"

Állítólag az igaz, hogy E=mc^2, anyagból lehet energia, ezt tudjuk.
Miért furcsállod, hogy energiából anyag keletkezik?

Nem mondtam ilyet.. persze nem kizárt, hogy minden mindennel kapcsolatban van egymással, sõt több mint valószínû

Az is lehet, hogy csak egyetlen egy részecske energiakvantum van, csak ez folyton átalakul, és össze vissza utazgat az idõben és azt a benyomást kelti, hogy annyi van belõle, hogy kitölt egy egész univerzumot

ha belegondolsz, a vákuumból folyton feltûnnek és eltûnnek részecskék, fotonok.. honnan jönnek ezek?, és hova tûnnek el?
A semmibõl hogy lehet valami?
Ezt magyarázza meg nekem valaki.

Akkor lásd be, hogy nem minden részecske van kapcsolatba minden részecskével, ez csak az egyidõben keltett részecskepárokra igaz.

Mégis mit válaszoljak erre?

Nem válaszoltál a kérdésemre: #109

Ha figyelmen kívül hagysz ellentmondásokat, sose kapsz választ a nagy kérdéseidre. <#wink>

egy sejt azért pár milliárdszor több elembõl áll mint egy szénalapú molekula

Azt tudom, hogy az elsõ sejtek olyanok voltak, mint a szappanbuborékok.. és még ma is, a sejtfal ugyan azon az alapon mûködik mint egy szappanbuborék.

Meg állítólag az RNS molekulák elõbb jöttek létre mint a DNS..sokáig nem is volt DNS a sejtekben, anélkül szaporodtak.

Meg ott van a mitokondrium is, az üzemanyag gyára a sejtnek..
na az egy véletlenül a sej belsejébe bekeveredett másik egysejtû szimbiótából jött létre.
Gyakorlatilag minden sejtünk több más egysejtû élõlényt is tartalmaz, amik szimbiózisban élnek velünk..ezek a mitokondriumok, amik saját egyéni DNS el rendelkeznek.

"Egy teória szerint egyszer két szén részecske rosszul kapcsolódott egymáshoz és létrejött az elsõ sejt... vagy mi"

Lipótmezõn ez teljesen hiteles teória, fõleg, hogy a szén qrvára nem részecske, hanem elem.

AZ ember is csak egy szaporodó létforma... aminek a saját tudása nem terjed tovább mint a képességei és a látótere.
Minden érzelem, gondolat, tudomány, csak melléktermék.
Az élet értelme nem más mint ami egy egyszerû baktérium célja is.
"Fejlõdni és szaporodni."

Ezt továbbra is lehet vitatni... de tudtok jobbat?

(az sincs kizárva hogy egy felsõbb életforma alkotott minket egy terráriumba""".... de õk hogyan lettek?)

Egy teória szerint egyszer két szén részecske rosszul kapcsolódott egymáshoz és létrejött az elsõ sejt... vagy mi.

.


http://magyarcsajok.com


aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaarrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr

Szép.

"Kik vagyunk?"

Szerencsés flótások, akiknek kedvezett az evolúció.

"Mi az élet értelme?"

Rém egyszerû kérdés: Maga az élet.

Bõvebben: Verseny a különféle fajok között. Az egy dolog, hogy most a Földön nyerésre állunk minden mással szembe, de elég egy félresikerült vírus és máris vége a dalnak.
A végsõ cél erõsen távoli. A kozmosz teljes uralma, akár örök életû lényekként. Erre nekünk embereknek egyelõre nem sok esélyünk van, de persze nem vagyunk egyedül. Távolról sem.

"Miért vagyunk itt?"

A sokféle evolúciós fejlõdés, az élet útkeresése által. Csak egy LEHETÕSÉG vagyunk semmi több!

Hiába az erõs tudat, ha az ösztönökön nem tudsz felülkerekedni, akkor miért is vagy ennyivel jobb a többi állatnál?(nem rád mondom, hanem úgy általánosan)

Meg a többi tojásrakó testében. Fail.

a tyúk tojása valamikor olyan volt mint a halak ikrája
elõbb voltak a gerinctelen puhatestû vizi állatok, aztán a gerinceshúros állatok, halak, aztán a halak kijöttek a partra, és hüllõk lettek, itt már kemény héjú tojással szaporodtak..aztán a hüllõk tollakat növesztettek, és felrepültek, majd annyira meghíztak, hogy már nem repültek hanem a földön kapirgáltak, és így lett a tyúk

tyúk, mert a tojás héjhoz való enzim csak a tyúk testében található meg 😊

Bilógia értelemben valóban nem vagyunk mások, elvégre a környezet ugyanaz mint ahol a többi állat él: ugyanazt a légkört szívjuk, a tápanyag is ugyanaz, mind szénalapúak vagyunk stb.

A különbség a tudatban van, ott az ember verhetetlen. Pl az hogy errõl beszélgetünk önmagában jelzi hogy az ember felsõbbrendû ezen a téren.

Vallát én akkor veszek komolyan, ha nem akarja z embert kiszakítani a természetes életterébõl - hiszen az ember földi lény, nem a mennybe való. Van 1-2 ilyen, én magam is egy olyanhoz tartozom (de nem akarok hittéríteni, a lényeg hogy - sajnos vagy szerencsére - nemcsak a klasszikus "mennyországi" vallások léteznek).

Egyébként véleményedet én is osztom miszerint alapjaiban egyáltalán nem különbözünk bármilyen más élõlénytõl, ezáltal különleges "célunk" sincsen.

A vallásban is ezért nem hiszek, az ember mireföl juthat a mennybe, míg egy másik érzõ lény, például egy kutya vagy egy delfin nem. Ezekre a kérdésekre a buddhizmus jobb válaszokat ad ugyan, de valahol az ember felsõbbrendûsége mindenhol megmutatkozik. Számomra ez elfogadhatatlan. Biológiai értelemben nem vagyunk felsõbbrendûek, sõt mivel a minket körülvevõ világból alakultunk ki gyakorlatilag mindennel egyenrangúak vagyunk.

Ilyenkor jön elõ a lélek kérdése, mely végül az eleve elrendeltség kérdését is maga után vonja. Az emberben lezajló agyi folyamatok a külvilág hatására mennek végbe, tehát egy tökéletesen körbeírt egyenlettel a jövõt is meg lehetne állapítani. Persze lehet tévedek, de én úgy gondolom nincs, és nem is létezhet szabad akarat egy tökéletes rendszerben.

Igen, persze, nagyon sokat tudunk a többi állathoz képest, viszont ez még nem jelenti azt, hogy fontosabbak vagyunk náluk, különleges értelme van az életünknek.

Mi van, ha a tudatos megfigyelés nem más, mint egy önigazoló mechanizmus?
Az objektív pedig nem az abszolút létezõt jelenti, hanem az ezen mechanizmusra ráhangolt folyamatok (esetünkben az emberi tudatos gondolkodás) konszenzusát?
Dolgok keletkeznek és megsemmisülnek, okkal és következménnyel rendelkeznek azért, mert a tudatosító érzékelés egy összefüggés-teremtõ folyamat.
Becsapódott-e az aszteroida a távoli galaxisban, ha nincs tudatosság, ami ezt érzékelhetné?
A becsapódás teljes folyamata egy idõben linearizált esemény az emberi felfogásra optimalizálva, egy, az emberi tudat mûködésének keretin belül létrehozott modell.
Mivel a vizsgálódó tudat természete minden élõlény esetében azonos, létezõket és nemlétezõket, okokat és okozatokat deklarál a tudat mûködési elvei szerint, amik bármely másik tudat által visszakövethetõek, így gondolhatjuk, hogy ami logikus, az objektív és abszolút. A világ ezt megengedi, a dolgok logikai értelmezésével az eseményekre jó konvencionális magyarázatot lehet adni, ami az emberi logikát a felszínen kielégíti; csak egy olyan világ, aminek ténylegesen nem létezik önlényege, lehet ennyire rugalmas. A világ mintegy alkalmazkodva logikai vizsgálódásunkhoz úgy viselkedik, ahogyan azt tudatunk természete tõle elvárná. Így az újabb elméleteket alkotó, az eddigieket kiegészítõ tudományos gondolkodás olyan, mint egy végtelenített ajándékos doboz. Amikor elkezded kicsomagolni, még nem tudod, hogy semmi más nincs benne, mindig csak egy újabb, kisebb doboz. Kibontod a kisebbik dobozt, ami gyakorlatilag üres: nem lesz benne más, csak egy doboz. Ha lenne legutolsó doboz, csak akkor vehetnéd észre, hogy valójában végig üres volt, de a logikai gondolkodás, amit mindig is a végtelen értelmezésének lehetetlensége övezett, újabb dobozokat fog benne találni abba az illúzióba ringatva, hogy õsok létezik.

"A "megsemmisülés" "nem-létezést" jelent. Tehát, ha a mag megsemmisül a hajtás keletkezése elõtt, azaz a mag megsemmisül és ezért nem létezik, akkor mi lesz a hajtás keletkezésének a feltétele? Továbbá, mi is a feltétele a mag megsemmisülésének? Ha a mag megsemmisül és ezért nem is létezik, hogyan válhat a hajtás keletkezésének a feltételévé? A még létre nem jött hajtásnak hogyan lehet feltétele a mag megsemmisülése? Ezért abból az elképzelésbõl, hogy a hajtás a mag megsemmisülése után keletkezik, szükségszerûen következik, hogy mindkettõ, a megsemmisülés és a keletkezés is ok nélkül történik. Az ok-nélküliség pedig elfogadhatatlan.
Ellenvetés:
Abban az esetben is létezik a közvetlen megelõzõ feltétel, ha azt feltételezzük, hogy a mag közvetlenül a hajtás keletkezése után semmisül meg, mert ily módon a hajtás keletkezése azonnal a mag megsemmisülésének a feltételévé válik.
Válasz:
Ez is lehetetlen. Miért? Még ha létre is jön a hajtás, hogyan válik feltétellé? Ha a mag akkor semmisülne meg, amikor a hajtás már létrejött, és ezért a hajtás keletkezés cselekvése már véget ért, akkor mi lesz a feltétele a megsemmisülésnek? És mi lesz a feltétele a hajtás keletkezésének? Ezért ebbõl a feltevésbõl is az következik, hogy mindkettõ, a keletkezés és megsemmisülés is ok nélkül történik.
Nem helyes azt gondolni sem, hogy a hajtás akkor keletkezik, amikor a mag éppen megsemmisülõben van, és ezért nem merül fel az ok-nélküliség hibája. Miért? Mert ebben az esetben az, ami megsemmisül, és az, ami keletkezik, mindkettõ egyszerre létezik; a mag még nem semmisült meg, a hajtás pedig már keletkezik. Ha két dolog egyszerre létezik, hogyan lehet bármelyik is közvetlen megelõzõ feltétel? Tehát a közvetlen megelõzõ feltétel akkor is lehetetlen, ha azt képzelitek, hogy a keletkezés és a megsemmisülés egyszerre történik; az egyidejûség miatt lehetetlen. Ezért a közvetlen megelõzõ feltétel elfogadhatatlan. Mivel ily módon a közvetlen megelõzõ feltétel az összes lehetséges módon megvizsgálva lehetetlennek bizonyult, ezért lehetetlen azt mondani, hogy "a közvetlen megelõzõ feltétel létezik"."

Tojás. Mivel egyetlen petesejt van benne.

.

http://magyarcsajok.com


rrrrrrrrrrrrrrbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb

"Az Aspect-kísérlet"

" Akár az egész univerzum elválaszthat egymástól két mikrorészecskét, ha az egyik elmozdul, akkor a másik is..."

A tudomány jelen állása szerint ez tény. (Így ezt most nem is vitassuk.)
Majd ebbõl levonja a következtetést:

"Mindent láthatatlan szálak fûznek egymáshoz, minden dolog ugyanannak az eszenciának a más és más arca. "

<#ijedt>

Kicsit meredek nem?

Ha van egy csajom, a világ összes csaja az enyém? <#rolleyes>

Tyúk vagy a tojás volt elõbb?

"És mi van abban az esetben ha valaki megmér egy kvantum állapotot, ezt az információt nem adja tovább, titokban tartja, és utána ezt a személyt valaki megöli..
Vajon akkor mi történik a kérdéses kvantum állapottal?
Összeugrik adott lehetséges állapotba, vagy megmarad hullámfüggvény állapotban?"

Már látom, hogy az amerikai hadsereg ezt fogja bevezetni dögcédula helyett. <#hehe>

"...mint bármelyik másik állat, élünk, aztán meghalunk, ennyi."

Nem értem, aki így gondolkodik az miért szól bele ilyen kérdésekbe?
Nem hótt felesleges? <#fejvakaras>
Az állatok se fórumoznak.

Éljél úgy, mint egy állat, aztán haljál meg, ennyi. <#hehe>

Különlegességünket az adja, hogy az állatokkal ellentétben mi fel tudjuk tenni a fórumban megfogalmazott kérdéseket.

Igen.. de vajon egy állat is megtudja változtatni a tudatával a kétréses kísérletnek az eredményét?

Ezt is meg kéne vizsgálni.. hogy milyen élõlények, milyen tudatra van szükség ahhoz, hogy befolyásolni lehessen vele a hullámfüggvény állapotokat.

És mi van abban az esetben ha valaki megmér egy kvantum állapotot, ezt az információt nem adja tovább, titokban tartja, és utána ezt a személyt valaki megöli..
Vajon akkor mi történik a kérdéses kvantum állapottal?
Összeugrik adott lehetséges állapotba, vagy megmarad hullámfüggvény állapotban?

Lehet, hogy egy macska is el tudja végezni egy bizonyos módon a mérést.. egy rásegítõ berendezéssel.. és lehet egy macska is össze tudja omlasztani a két réses kísérlet valószínûségi hullám állapotát.

Nem értem miért kell azt gondolni, hogy az ember különleges, létezésének különleges célja van, szerintem egyáltalán nem vagyunk különbek mint bármelyik másik állat, élünk, aztán meghalunk, ennyi.

összeomlana a téridõ kontinuum és mindmeghalunk 😊

Fogalmam sincs.

Szerinted mi történne akkor, amikor rájönnénk minden lényegére?

Lehet, hogy 100 év múlva majd tud valaki válaszolni erre a kérdésedre. <#nevetes1>

Mutatok Neked egy jó kísérletet, elgondolkodtatóbb, mint x-y fizikai törvény.

A kísérlet

Milyen kísérletet?

De még egy csomó kísérletet nem végeztünk el, idõ meg, mint a tenger.

Mégis azért vagyunk itt, mert nem tudjuk kik vagyunk. <#circling>

A dobozt mi magunk kreáljuk, vallás, TV, szociális biztonság, presztizs duzzasztás, stb...