26
  • A1274815 #26
    "... legalabb gyorsabb mint egy vele azonos funkcioju hagyomanyos szilicium aramkor."

    Ha végre összetettebb kisérleti IC-ket is fognak tudni csinálni nanó-elektroncsövekből, akkor nem biztos, hogy az a gyorsaság elég lesz.
  • kvp #25
    Ez egy analog szamitogep, otleteben hasonlo a CNNA chipekhez, csak egy teljesen mas jelenseget hasznal ki. A gond vele pedig ugyanaz, mint a CNNA chipekkel, megpedig az, hogy az analog rendszer zajosabb es lassabb mint egy digitalis. Egy bizonyos komplexitas alatt a gyors, de linearis neumann rendszeru gep gyorsabb, de egy bizonyos komplexitas folott gyorsabba valik az onmagaban lassu de parhuzamos feldolgozasu analog rendszer. A fenti elvvel az a baj, hogy a gyakorlatban a digitalis neumann elvu rendszerek is parhuzamosithatoak, tehat keszitheto egy CNND rendszer, ami az analog szamitasi rendszerek hibait kikuszobolve kepes az analog rendszerekhez hasonlo parhuzamos teljesitmenyre. Persze a digitalis rendszer sokkal tobb energiat igenyel es sokkal nagyobb, viszont cserebe sokkal gyorsabb is lehet.

    Elvileg van egy pont, ahol a dwave fele analog kvantum szamitogep elonyosebbe valik meret es energiafelhasznalas szempontjabol, de akkora rendszereket meg egyelore nem tudnak kesziteni. Arrol nem beszelve, hogy az adott problemara egy hasonlo topologiaja CNND rendszer sokkal gyorsabb is tud lenni, mint a dwave fele megoldas.

    Ha mar kvantum szamitogep, akkor a kinai lezeres kiserletek sokkal kozelebb vannak egy altalanosan hasznalhato, programozhato kvantum processzor megvalositasahoz. Persze a kinai esetben meg sulyosabban jon elo a meret es az energia felhasznalas problemaja, mivel egyelore oriasi meretu es energiaigenyu rendszert tudtak csak kesziteni, bar legalabb gyorsabb mint egy vele azonos funkcioju hagyomanyos szilicium aramkor.
  • item #24
  • A1274815 #23
    javítás:

    "Az egyik elve nem általános célú gép eleve." = Az egyik eleve nem általános célú gép

    "valyon" = vajon
  • A1274815 #22
    Nézd meg és olvasd végig a #20-ban megadott linket. Hosszú szöveg, de érdemes: a lényeg egy egyszerű asztali PC sebességben 15x-sen megverte, ha a D-Wave belső működését szimuláló szoftver ráoptimalizálták arra a problémára amit a D-Wave hivatott megoldani, a "D-wave" problémára. Az egész D-Wave a D-Wave probléma megoldására lett kifejlesztve.

    Szóval van itt két olyan probléma, amit nem vett fel a linkelt oldal tudósa:
    - Az egyik elve nem általános célú gép eleve.
    - A másik valyon, ha egy szoftver ilyen jól optimalizálható erre a problémára, valyon tényleg a kvantum processzor működik benne, vagy az mégsem lett elég megbízható így egy szoftveres emuláció fut a dobozban? (De a csalás gyanúja is felvetődhet)
  • a_n_d_r_e_w #21
    Na nekem ebbol az jon le, hogy van egy MIT tudos, aki foggal korommel ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy hoax, de ez lehet egyszeru feltunesi viszketegseg is, illetve van ket ceg (es az egyik ebbol piaci) aki hosszu hetek tanulmanyozasa utan megis ugy dont, hogy dollarmilliokat feccol a projektbe, ami persze lehet csak "kockazati toke" hogy elsok kozt legyenek.
    Valamiert nekem utobbi hitelesebb indoknak tunik.
  • A1274815 #20
    Felejtsétek el! Ez a leírás beszédesebb:

    "Namely, the same USC paper that reported the quantum annealing behavior of the D-Wave One, also showed no speed advantage whatsoever for quantum annealing over classical simulated annealing. In more detail, Matthias Troyer’s group spent a few months carefully studying the D-Wave problem—after which, they were able to write optimized simulated annealing code that solves the D-Wave problem on a normal, off-the-shelf classical computer, about 15 times faster than the D-Wave machine itself solves the D-Wave problem! Of course, if you wanted even more classical speedup than that, then you could simply add more processors to your classical computer, for only a tiny fraction of the ~$10 million that a D-Wave One would set you back."

    link
  • A1274815 #19
    Sejtem mi lehet benne, ha nem tudtak valahogy biztosítani 0K hőmérsékletet abszolút rádióaktív sugárzás mentessen. Ismerek valamit, amin kisérlteznek processzorokba és kenterbe veri a félvezetőket sebességbe, mert az egyetlen frekvencia limitet a belső kapacitása a fizikai mérete okozza, ami nano kialakításban hihetlenűl kicsi félhullámhosszt jelent.

    A nagy visszatérő
  • duke #18
    "ha jól emlékszem a nagybetűs azáemdé is így működött mielőtt lett neki k5-133"

    Oket az IBM kototte ossze. Az IBM csak ugy kotott szerzodest az Intelel, ha biztonsagi tartalekkent, az Intel licenszeli egy masik ceg szamara a proceszorat. Ha az Intel valamiert nem tud szallitani, akkor majd az AMD.
    Tehat az AMD hivatalosan birtokolta az Intel processzorok terveit. Es amig a processzor gyartas, nem valt giga uzlette, addig nem is volt ezzel semmi gond.
  • duke #17
    "amiben szó volt a PC születésének hajnalán létrejött, első BIOS-ok lemásolásáról is."

    Igen. Le nem masolhatod, de jogod van, neked is ugyan azt feltalalni. Csak szukseg eseten bizonyitani kell, hogy onallo kutatasrol van szo.
  • TokraFan #16
    Megjegyzem, volt egy film erről a kérdésről (rverse engineering), amiben szó volt a PC születésének hajnalán létrejött, első BIOS-ok lemásolásáról is. Nagyon trükkös, de megoldható. Egy jogász beszélt arról, milyen módon lehetett akkoriban is kijátszani a törvényt. A lényeg az, hogy teljesen legálisan kijátszották és lemásolták a BIOS-t, nem lehetett belekötni utólag...
  • Sir Cryalot #15
    ha jól emlékszem a nagybetűs azáemdé is így működött mielőtt lett neki k5-133
  • Lucy in the Sky #14
    John Connor itt motorozik céltalanul a háztömb körül, mit hazudjak neki?
  • qetuol #13
    gondolom a vásárlási feltételekben benne van, hogy nem szedhetik szét, mert még 3600 hagyományos procszzort találnak benne összekötve :D
  • amitakartok #12
    Amennyiben nem másolod le és hozod a másolatot nyilvánosságra, ugyanannyira nem lehet betartatni az erre vonatkozó törvényt, mint az emberölésre vonatkozót: előre senkiről nem lehet tudni, mit készül megtenni, utána meg már késő bánat.
  • pasi29uk #11
    Valamiért úgy érzem ez egy hihetetlenül jó a hír!
  • teddybear #10
    Nézd, a szovjet időkben az Intel 8080 típusú processzorát úgy másolták le, hogy szépen mikrononként lecsiszolták, és lefényképezték. Aztán megrajzolták a csip háromdimenziós térképét, és ebből kidolgozták a gyártástechnológiáját. Évekbe került, de működött.
    Az NDK-ban meg a Zilog Z-80-as processzorát gyártották után.
  • Szefmester #9
    Kiváncsi volnék mikor tudsz leejteni egy procit vagy egy nyáklapot úgy hogy azt te alaposan meg tudd vizsgálni, minden rétegében, és nem csak pár mm2 felületen.

    Nem mellesleg ennek az a lényege hogy elkezdik feltérképezni miként is van megoldva ez vagy az, majd megpróbálják módosítani (hogy a szabadalmak miatt ne legyenek támadhatóak) úgy hogy működőképes legyen, és "saját" fejlesztés, de sokkal kevesebb pénzből mint ha maguk kezdték volna el az egészet.
  • teddybear #8
    Jópár országban nincs olyan törvény, hogy ne csinálhass bármit a saját tulajdonoddal. Azaz bármikor szétszedheted, szétverheted, ha akarod, akkor is, ha a gyártó cég egy másik országban ezt az ottani törvények alapján megtilthatja.

    Az ellen viszont többnyire van törvény, hogy a megismert működési elvek alapján saját termékeket gyártsanak, ez a szabadalmi védettség. De például Kínát gyakran vádolják(legtöbbször okkal) ipari kémkedéssel, és termékhamisítással.
  • thsanyi5 #7
    Ha én történetesen "leejtem" akkor az szétszedésnek minősül? Végeredményben látom a belsejét, sőt lehet, hogy rá is jövök belőle valamire. Amúgy meg honnan tudják, meg hogy szétszedték-e vagy nem? Csak nem joguk van belépni magánterületre, hogy rendszeresen ellenőrizzék, hogy egyben van-e még a kávéfőzőm? Elhiszem, hogy tiltja a törvény. De az már elég hihetetlen, hogy ezt a törvényt ténylegesen be is lehet tartatni. Küldhetne a gép rádiójelet, hogy sérülés éri a belsejét. De a vásárló meg nem köteles elektromágnesesen szigeteletlen helyen tárolni :D
  • amitakartok #6
    Ha azért szeded szét hogy megismerd a működését (reverse engineering), igen. Ezért illegális a crackelés: ott programkódot szednek szét fizikai termék helyett de a törvény egy kalap alá veszi mindkettőt.

    Csak akkor szedhető szét, ha a gyártó nem tiltja meg kifejezetten; de többségük nagyon is tiltja. Ha egy ilyen számítógépet engedély nélkül szétszednének hogy megnézzék, tényleg kvantumszámítógép-e, arra simán rá lehet húzni az ipari kémkedés vádját.
  • MANOWAR #5
    A szuperszamitogep nem egy eros asztali PC, sot nem is szerver inkabb cluster (ek).
    Az azert erdekes, hogy mert egy eros asztali geppel allitottak szembe, funkciojaban semmikozuk egymashoz.
    "a D-Wave mutatott némi bizonyítékot a kvantumviselkedésre, 15 mikroszekundumig tartott a probléma megoldása számára, míg a hagyományos processzoroknak 4 és 0,8 mikroszekundumra volt szükségük."- most vagy elvan irva vagy lassab a D-Wave.?(az eredeti postolas szerint igen lassabb :) ) Azert azt nem hiszem meg ha meg is tehetik hogy par millio $ csak ugy dobalgatnanak ki az ablakon, inkabb tunik hosszutavu befektetesnek - aztan johet a kulombozo szabadalmi haboru- es vegul a liszenszeles es szepen vissza csorog a zseton.
    Olyanrol nemtudok aminek a neve kubit lenne: qubit ( kvantumbit, vagy qubit, a magyar szakirodalomban esetenként qbit) esetleg a kiejtese lehet kjubit.
  • netperformer #4
    "A D-Wave Two 3600-szor gyorsabban oldott meg egy problémát, mint egy nagy teljesítményű asztali PC-n futó algoritmus"

    Az a nagy teljesítményű asztali PC történetesen egy szuperszámítógép volt pár ezer processzorral, vagy valami összeshoppigngolt asztali PC? :DDD Nem mindegy. Ugyanis ha nem, akkor pénzkidobás az ablakon, főleg ha a kvantum masina is annyit fogyaszt mint egy szekrény i7-es, persze az tényleg ráadás poén lenne, ha kiderülne, hogy egyébként a D-Wave is csak így oldotta meg a kivitelezést
  • Drinkman #3
    Törvényileg tiltott hogy szétszedj valamit amit megvettél?
    Első dolguk az lesz.
  • amitakartok #2
    Csak addig tűnik abszurdnak amíg rá nem jössz, nem szedhetik szét és vizsgálhatják meg a gépet mert az törvényileg tiltott; a készítő meg nyilván nem fogja közzétenni a működést, nehogy egy rivális lekoppintsa.
  • asgh #1
    Ha jól értem most arról folyik a vita, hogy egy az átlagnál valamivel gyorsabb számítógép tényleg attól gyorsabb-e, mint amit a gyártója állít?
    Valahogy abszurdnak tűnik, hogy egy ember által alkotott tárgy működési elvét kutatók _találgatják_, mintha valami természeti jelenség lenne.