Cities in Motion 2

Ilyet már én is tapasztaltam. Szerintem nincs rá logikus magyarázat. A játék valószínûleg még nem tudja értelmezni az ilyen helyzeteket. Gondolom késõbbi javítás során kezdenek vele valamit.

De visszatermeli az árát?

Megfigyeltem egy furcsaságot, amit az utasok követnek el 😊

Van két buszvonalam, amik egy depóból indulnak elsõ két megálló közös, aztán szétválnak az útjaik, de a következõ megállóik még mondhatni fedik egymást. Az elsõ vonalra felszáll x ember és mielõtt szétválna a két vonal, leszállnak, átsétálnak a másik vonal megállójába és ott várnak. A másik vonalon is ugyan ez történik. Kérdésem, ha átszállnak, miért nem egybõl arra a buszra szálltak fel?

Nem csak egy busz jár. Ma 263-as leszek.

Értelemszerûen Data/Building/Tourist filter, Night Club, Opera stb.

Kizárt, hogy 384-es Te vezetted, megnéztem ... olyan bantu néger volt a soför, hogy még a szeme fehérje is fekete volt 😊

Valaki csinált már éjszakai járatot? Ha igen, bevált? Mert estére nem tudom, hogy megérné egy hosszú, városon átívelõ, ritka járat.

Mûködget multiban. De 3-4 óra játék után elkezd egyre sûrûbben hibát kiírni és megszakad valamelyik játékosnak. mi 3-an próbáltuk és vagy 4x kezdtük újra. Amikor másnap újra betöltöttük a pályát h folytassuk, akkor már nemtudtunk játszani, mert amint lerakott az egyik játékos vmit rögtön hiba. de lehet h ez mind csak a tört játék miatt van. azt meg nem sikerült kiderítenem h eredetivel mi a helyzet ilyen téren, pedig lehet megvennénk ha müxik úgy.

Amúgy TTD-hez képest kicsit gagyi a multi. Nem jelöli a másik játékos jármûveit/épületeit/megállóit SEMMI. Mi teamspeak-en beszéltünk játék közben, de elég macerás elmondani hogy hol van amit mutatni akar vki... Meg én nem bánnám ha lehetne utakat rombolni. (építeni lehet amúgy)

Pedig annyi. A lényege, hogy ki szerez több pénzt megadott idõ alatt.

Annyit vágok, hogy competitive módban nem törölhetsz utakat (hogy építeni sem lehet?, jó kérdés). Elvileg azért, hogy ne tudd megszívatni a konkurenciát a vonalai szabotálásával 😄

Jó kérdés. Sajnos egyelõre nem tudok véleményt alkotni, de ha nekem is meglesz szívesen tennék vele egy próbát. Addig valaki más véleményére kell hagyatkoznod 😄

Multiplayert probalta mar valaki ?

Hogy mukodik egyaltalan egy ilyen jatekban a multi resz ? Mert nem tudom elkepzelni hogy ket ember rakosgatja a megallokat, indit vonalakat csak ugy ossze vissza. 😄

Köszönet! Mindenkinek le kell nyelnie ezt-azt azt itt elhangzottak után, de ez van. Folytatásra semmi szükség. Ettõl még élvezhetjük a játékot és a közös agyalást a különbözõ lehetõségeken.

nem, én reagáltam az õ korábbi hozzászólására. Tudod mivel õ tett fel az elején egy kérdést, ezért folyamatosan én vagyok a válaszoló szerepében és nem õ. Õ az, aki folyamatosan folytatja, amit én lezárok. Most pedig le van zárva.

Õ csak egy korábbi hozzáoszlásodra reagált, te viszont már megint csak kelted a feszültséget. Ha nem kezdenéd újra meg újra, ó uram, mint nem adnék...

a tube az undergroundon belül egy változat, és az építési technikában különbözik (ebbõl kifolyólag az ûrszelvényben). Az hogy te nem bírod megérteni, hogy Londonnal kapcsolatban nem hivatkozhatsz a metró sikerességére, mivel nem arról van szó, az a te bajod. (1, mivel a Londoni tömegközlekedés maximum közepes 2, mivel a te fogalmaid szerinti metró nem hálózza be a várost és önmagában életképtelen. Olyan helyeken pedig, ahol "metrót" össze lehet hasonlítani mással egyértelmûen a "metró" veszít. Jó lenne ha mostmár befejeznéd ennek a témának a firtatását.

Én meg megyek ráhordani a Northen és a Piccadilliy line-ra a valóságban 😊 (meló erõsen, route 384)

Jól hangzik. Lehet hogy teszek vele egy próbát.

Ruhrgebiet

Elõre lehelyezett metró illetve "Hév" sínpályák, tehát igazából helyközi vasút vonalakat kell kialakítani, melyek 1-2 helyen állnak meg városonként a többi meg busz villamos stb..

Sandbox-nál ti melyik várossal nyomnátok? Kicsit el akarok szakadni a central city-tõl.

Viszont sajna új városba kell kezdenem, mert a degradáció miatt jó pár fontos épület is eltûnt a városból, mint például egy stadium (amihez külön vonalat is vezettem :S) és azok már az istenért sem akarnak visszaépülni. Több figyelmet fogok fordítani a különbözõ leosztásoknak is, mármint a városrészek eloszlásának, munkahelyek, lakások, stb.

Szerencsére eléggé szabadjára enged minket a játék. A jármûvek depóhoz és nem közvetlenül vonalhoz tartozása pedig nagyon jó ötlet volt (szerencsére szakítottak az alap cim-beli megoldással). Így ha valahol hiány van és van szabad busz a garázsba nyugodtan besegíthet. Ezekért a megoldásokért szeretem a játékot, a hibák ellenére is.

Teljesen jól mûködik a több jármû, soha nincs bent egyszerre az összes, a Londoni Holloway buszgarázsba sem fér be az összes busz, ami onnan megy, mindig van olyan ami kint van, kapásból 60 db éjszakai járat, ha azok is megpróbálnának beállni éjjelre, nem férnének be, jól van megcsinálva a játék.

Én nem erõltetek semmit, csak leírom amit látok. Te akarod megmagyarázni, hogy a metro szar (nem megyek bele abba a debil játékba, hogy mit minek nevezünk, a földalatti vonat az metro, a köznyelv, és rajtad kívül amugy magyarul 99 százalék igy nevezi). Én csak leírtam mi van akkor ha véletlenül nem müxik. Be áll az egész város, az emberek nem tudnak eljutni sehova idõben. Csak arról tudok beszélni amit tapasztaltam, nem érdekel pl moszkva, mert a komcsik mindent elbasznak.

Példa:
High Barnet - Victoria Station (Szándékosan olyat választottam ami nem tehetõ meg mindössze 1 metroval)

Metro 1 átszállással azaz két vonalat használva: 48 perc.
Metro nélkül 1:32 perc. Ezen a távon nem tud végig menni 1db busz ezért át kell szállni. A Northen Line vonalán Finchley Centraltól van olyan busz ami végig megyVictoriáig, ez metroval egy átszállás 32 perc, busszal 1:11

A Tube és az Underground egy és ugyanaz, legalábbis a TFL oldalán egynek nevezik nem is tudsz olyanra keresni, hogy underground, csak arra, hogy Tube.

Körjáratoknál amúgy tényleg megoldható, hogy több jármû legyen a depóban, mint amennyit karban tud tartani. Én is ezzel kísérletezgettem mostanában. Általában jól mûködik, kivéve amikor véletlenül túl sok jármû érkezik egyszerre a depóhoz. Szóval még nem az igazi nála, de már alakul. Az sem kizárt, hogy végül visszatérek az alapfelálláshoz, ami bár nem igazán hasonlít a valóságban használt megoldáshoz, de talán egy fokkal stabilabban mûködik...

Ez a funkció talán nem is baj, hogy kimaradt. Néha így is elég kaotikus tud lenni a helyzet a járatokkal.

De legalább õ már befejezi. Én hajlandó vagyok felejteni a késõbbi béke és nyugalom érdekében...

Zero 7th ugyanezt mondta a csomópontodról.

Meg például kihagyták belõle azt, amit megígértek, hogy lesznek közúti balesetek, és alternatív útvonalakat kell megadni a jármûveknek. Szerintem ezt már nem is teszik bele, mert nem lehet beleintegrálni az útvonaltervezésbe

Ember, te nem tudod abbahagyni. Rajtad kívül már mindenki felfogta hogy ennek semmi értelme...

Ezt már szeretem. A játék amúgy tényleg sok sebbõl vérzik, vélhetõen az erõltetett és idõ elõtti megjelentetés okozta ezt a sok átgondolatlanságot, például a város degradáció járatok hatására, ami nevetséges (és még csak most orvosolták)

mellesleg ne álljon neked feljebb, ha te teszel fel kérdést
#401

vajon mit kell tudni egy olyan játékról, ami 2 hónapja jött ki, amit szerinted te tudsz, én meg nem?

Na végre. Köszönet a felismerésért, hogy ennek semmi értelme. Remélem Bailey is hasonló konklúzióra jut...

igen, a gazdasági modell szar. Fõleg, hogy állandóan figyelmeztet ha túl alacsonyak a jegyárak. Egyébként én azt vettem észre, hogy valahogy a vonalak számától és az átszállási lehetõségektõl függ a különbözõ jegytípusok árváltozása.

Te meg a játékról, úgyhogy most már tényleg legyen elég!

Azokkal a hozzászólásaimmal senki nem foglalkozott, gondoltam akkor a flém a fõ téma.

Akkor mondom megint, a gazdaság modellezését kurvára gyûlölöm.

Én egyébként szívbaj nélkül hagyom ott éjszakára a játékot pénzt gyûjteni. Tegnap újrakezdtem expert sandbox módban Central City-t megint, most egy, a két szigetet összekötõ metróval kezdtem. Rákötöttem kb még vagy négy-négy buszjáratot a két végére, de azokat csak ész nélkül leszórtam, úgyis meg lesznek szüntetve, át lesznek alakítva.

Most az a koncepció, hogy az alatt a park alatt, amit az elõzõ játékban belaktam, lesz megint a fõ csomópont, de egy pontban fognak találkozni a metrók. Majd rakok képet...

oké, lehet törlni amiket írtam, de akkor ti se forszírozzátok, én sem akarom a sok butaságot hallgatni tõletek. Nyilvánvalóan semmit nem tudtok ezekrõl a dolgokról.

azt próbáltam elmagyarázni, hogy Londonban a te fogalmad szerinti megközelítésben 0 darab metró van, hiába erõlteted. És õk sem nevezik annak. A földalatti egyébként nem azonos a metróval.

Létszi Bailey ne spammold tele a fórumot történelmi tényekkel és utalásokkal. Érdekes meg minden, de ennek nem ez a topik a helye. Most már tényleg kanyarodjunk vissza a CITIES IN MOTION 2-höz! Játékbeli problémák, ötletek, képek és lehetséges megoldások, csak erre van szükség itt...

ronda

Privátban, oké?. Ezt évekig tudnátok folytatni, én elhiszem. De ne itt. van valami jó ötleted? Vannak új képek valamilyen megoldásról? Jöhet. Duma a ki mit nem értrõl? Ne itt...

hoppá, bocsi, a végét valamiért nem tagolta a szerkesztõ

A 20. században a metró azt jelentette, és a magyarok is ezt értik a szó alatt, hogy két végpont között alagútban közlekedõ sûrû követésû vonat. Maga a metróhálózat pedig különbözõ mélységben lévõ ilyen vonalat jelent, ahol az átszállás bonyolult föld alatti járatrendszeren történik. A 20. században ezt az egész szisztémát azért csinálták Európában mindenhol, hogy helyet csináljanak az autóknak. Ennek a következõ következményei lettek

1, A metróhálózat kiépítése kapcsán a felszíni közlekedést általában felszámolták, sõt sok esetben ez volt a cél; az autókat ráeresztették az utakra, azok megfolytották a várost, elértéktelenedtek a fõbb utak menti lakások, és tönkrement a kiskereskedelem, mivel számára az egyetlen reklámlehetõség a saját üzletének kirakata volt, de felszíni közlekedés híján nem volt közönség, aki ezt láthatná, valamit a lakosság pont a metró vonzáskörzetébõl költözött ki.

2, a metróhálózat kiépítésével az átszállóhelyek folyamatosan bonyolódtak, illetve egyre több volt belõle (révén, hogy a kondepció nem szereti az elágazást vagy a fonodó szakaszt) így egyre több volt a rágyaloglás, ami fizikailag és idegileg is nagyon megterhelõ tortúra, vagyis a közlekedés fokozatosan egyre lassabb lett 2 pont között, így egyre kevésbé használták.

3, a metróhálózatba beerõszakolt vasútól eltérõ szabvány és az értelmetlen mindenáron föld alá dugás miatt (pl sugárutak alatt) a beruházási költség irdatlanul nagy lett, és gyakorlatilag nem tudott lépést tartani a települések növekedésével.

Az általad melített 3 város mellett a negyedik nagy metrós város Moszkva, vagyis egészítsük ki õket ezzel, és mondom sorban

1, London: Lentebb már kitértem rá. Londonban ugyan nagyrészt elválik egymástól a föld alatti és a föld feletti városi vasút, de folyamatosan együttmûködnek, a Temzátõl délre nem magyon van föld alatti vasút, vagyis tulajdonképpen csak együtt alkotnak rendszert. A londoni föld alatti vasút sûrûsége arra vezethetõ vissza, hogy London nagy központi területein komoly föld feletti tömegközlekedésre soha nem volt hely, és felszíni vasúttal sem volt behálózva
2, Párizs: Párizsban a mai fogalmainknak tökéletesen megfelelõ metróhálózat van. Viszont Párizsban a tömegközlekedés borzalmas. Sok esetben A-ból B-be úgy tudsz eljutni, hogy 4 átszállás, és vonalanként 2-3 megálló megtéele szükséges. Ezenkívül fontos tudni, hogy amit ma Párizsnak neveznek, az valójában nem Párizs, hanem csak a belvárosa. Párizs határa, ha jól emlékszem 1814-ben változott utoljára, és ma azt nevezzük Párizsnak ami a Périphérique nevû körúton belül van, ami azonban nagyon nem fedi azt a területet, ami ténylegesen Párizs.

A képen látható zöld vonal Párizs határa, északra Párizs van, délre pedig egy Hauts-de-Seine nevû közigazgatási egység. Látható a képen, hogy egyáltalán semmilyen különbség nincs a 2 oldal között, ugyanolyan városias a beépítés (leszámítva a sportpályákat). Ennek ellenére a párizsi metróhálózat a Périphérique-en kívülre alig megy, vagyis a párizsi metró a város valódi területét egyáltalán nem szövi át, és nem is lenne lehetséges, mert ha a már kialakított megálóközökkel vezetnék tovább a vonalakat a város tényleges széléig(márpedig a beépítés sûrûsége ezt indokolná), akkor 3 óra lenne a vonal végérõl bejutni a központba. Ráadásul, ha Párizs közigazgatási egység lenne, mint Párizs város tényleges mérete, akkor a mostani Párizsnál hirtelen 5-ször nagyobb tetületet kellene ugyanõgy behálózni, mint a belvárost, ami legalább 30 új vonalat jelentene a mostani 14 mellé. Így a város tényleges méretét szintén vasúttal próbálják átfogni, ami nagyrészt a oélyaudvarokba megy, ahol étszállhatsz a metróra, illetve speciális eset a RER, ami nem pélyaudvarokba megy, hanem a külsõ szakaszokon a meglévõ vasutat használja a belsõ részeken meg alagútban vezetik, vagyis leginkább a berlini S-Bahn É-D-i vonalaira hasonlít. A RER-nek ritkább a megállókiosztása, mint a metrónak. A belsõ részek problémáin pedig új építésû villamosokkal próbálnak segíteni. Ennek ellenére Párizsban borzalmasan nagy dugók vannak.
3, New York: Mivel az USÁ-ban van , ezért nagyon nagy mértékben autós város, köszönhetõen annak is, hogy az usában alig van vasút. A new yorki subway eredetileg elevated rail volt. Az usában már a '20-as években annyi autó volt a városokban mint ma, ezért a villamosokat elõször felrakták magaspályára aztán különbözõ okokból sok helyen ledugták a föld alá. A város alaprajza elég speciális, mivel a központ Manhattannek gyakorlatilag nincs szélessége (busszak átjárható), viszont irdatlan hsszú. A new yorki metróhálózat nem szolgálja ki az egész várost, hanem inkább csak tehermentesíti az utakat valamennyi autóforgalomtól. Ennek ellenére a következõk elmonhatók róla: Nem igazán felel meg a klasszikus metrófogalomnak (szaknevén amúgy nehézmetró), mert vannak benne elágazások, nagyon hosszú közös szakaszok, és expresszmetrók, amik csak a nagyobb állomásokon állnak meg. Vagyis ez inkább már egy többszintû vasúti rendszer. Mellesleg ahol lehet, ott kapcsolódik a vasúthoz, még közös szakaszok is vannak, és a szétválasztás is inkább a különbözõ tulajdonosból és abból a mûszaki probllmából fakad, hogy a vasút dízel, a metró meg alsó áramszedõs, vagyis az egyik ne mehet be az alagútba, a másik meg vezetõsín hiján nem tud továbbmenni egy ponton túl
Moszkva: A kommunisák kb az egész várost legyalulták a 20 század folyamán és átépítették azok szerint az elvek szerint, amiket a 20. században gondoltak a világról. Moszkvában nagy monofunkcionális zónák vannak, melyeket irdatlan méretû városi autópályák kötnek össze. Mivel a korábbi városi térszerkezet le lett radírozva, ezért semmiféle városi alközpont, csomópont vagy hasonló nincs, hanem a lakosság jelentõs része a folyaamotsan a városon keresztbe-kasul hömpölyög. Mivel gyakorlatilag nincs természetes városszövet, ezért a metróhálózat sem tudott semmihez igazodni, hanem erõltetett geometriával van kialakítva. minden nagy sugárút alá oda van rakva egy böhöm metró lehetõleg több tíz méter mélyre, alternatíva nincs, így a világ legforgalmasabb metróhálózatával "büszkélkedhetnek". A metróhálózaton kívüli többi tömegközlekedési lehetõség eléggé el van sorvadva (roncs trolibuszokkal meg 6 km villamossal ökörködnek) és az egész városban ilyen viszonyok uralkodnak
Szerintem ez elég egyértelmû bukása a modellnek.
Budapest esetében érdemes még errõl beszélni. Budapest alapvetõen Berlinhez hasonlít, vagyis kis központi sûrû részhez nagy kertvárosi részek tartoznak. Budapest esetében a Londonhoz metró-vasút rendszernek azért nincs létjogosultsága, mert a pályaudvarok viszonylag közel vannak a központhoz, arra a kis távra átszállni (A Keletitõl és a Nyugatitól is 3-3 megálló a központ), mert ezen a kis szakaszon óriási idõbeszteség a vonattól elgyalogolni a metróig. A metróhálózat kiterjesztésének meg azért nincs éretelme, mert nem indokolt kis sûrûségû városrészekbe óriási költségen metrót vezetni a folyamatosan de nem nagy sûrûséggel beépített városrészek alatt. Ezzel szemben a vasút parlagon hever. Vagyis a jó megoldás, ha a vasutat visszük 3 megállóval beljebb a föld alatt. (praktikusan vasuti alagutakat építünk, a fejpályaudvarok között)

Közel egymillió pénzes beruházásnál hogy egyszer, kétszer, háromszor vagy hatszor 1200 pénz a depó, az pont mindegy. Tényleg az a bajod, nem látod a fától az erdõt. Ez körülbelül a legutolsó szempont.

Igazából teljesen mindegy a mi szemszögükbõl nézve, hogy pontosan mit is jelent a Metro szó. A játékban a következõk vannak: Busz, Troli, villamos,metro és hajó. Ezekbõl kell gazdálkodnunk és nem "a,b,c,h,d,x,z,y Bahn"-okból.

"A rendszer problémája pedig az, hogy a fejpályaudvaroknál két olyan rendszer köztött kell gyalogosan átszállni, amik amúgy minden paraméterük alapján összeköthetõk lennének."

Ez inkább azért lehet így mert városon belül 3-5 percenként megy a vonat kívülre meg tök felesleges 3-5 percenként szaldó vonatokat vinni, hisz nincs rá igény üresen mennének, persze megoldható lenne hogy minden 5. megy messzebb, de még mindig ott van az a probléma, hogy a fizetést hogy oldják meg, nagyvárosoknak saját cégük van miközben városon kívül meg vagy a közl.társaásg szedi be vagy a "megye".

Az, hogy a képen látható vonat nincs kihasználva nem jelent semmit, London egyszerûen meghalna föld alatti metro nélkül, és tök mind1 hogy milyen a peron magasság meg ezek a f*szságok. Egyzserûen hülyeség ami írsz, lexikális tudásod megvan az látszik kb 10x nagyobb mint itt bárkinek, csak sajna a wikipedia nem mindig tükrözi a gyakorlatot. Pl van olyan, hogy egy-egy állomás között nem megy a metro mûszaki hiba miatt, ha ez reggel csúcsidõben történik annyian állnak a buszmegállóban hogy nem férnek el és már az úton is állnak emberek pedig 8 percenként járunk 100 férõhelyes buszokkal, és kevés. Vagy bszuk tele az utat 2 percenként buszokkal mint néha CiM1-ben mert a metro hülyeség? 😊

Mindez azért sem mérvadó a mi szemszögünkbõl mert ugye mi vársost szimulálunk nem egy országot ebben a játékban.

Egyetértek. Metró nélkül elég nehéz lenne elképzelni egy komoly várost. Tehermentesíti a környezõ felszíni utakat, legalább is tömegközlekedési szempontból mindenféleképpen. Ez a szócsata Bailey és Zero között már kezd marhára unalmas lenni. Egyszer az egyik mond butaságot amit aztán a végletekig próbál védelmezni, aztán vice versa. Higgadjatok le egy kicsit, vagy ha nem megy, akkor létszi privátban acsarkodjatok tovább. Én személy szerint képekre, videókra és ötletekre vágyok, amikbõl mindannyian profitálhatunk így vagy úgy, ha már csak a látvány miatt is. Minden mást próbáljatok privátban lerendezni. Elõre is köszi...

De hogy mûködne egy olyan város mint London, Párizs, New York metró nélkül? Nem értem ezt a bukott dolog teóriát.

milyen vasútfika? Te nem bírod megérteni, hogy a metró mint a 20. század közlekedési eszköze egy bukott dolog, és ebbõl kifolyólag van az, hogy itt senkinek nem volt kedve metrót építeni, hanem helyette vilamost és trolibuszt építettünk. Amit te csinálsz, hogy alakzatokat rajzolsz metróból a városba az gáz. Emellett pedig semmit nem értek félre semmivel kapcsolatban, hanem egész egyszerûen neked ezekrõl a dolgokról, amiket mondok nincs ismereted, de a semmin állva mégis vitatkozni akarsz.