A természet káoszából kamatoztat egy számítógép
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#86
A szó klasszikus (inkább köznapi) értelmében vett káosz nem létezik a valóságban.
Illetve inkább úgy mondom, hogy nekem nincs tudomásom elvben is modellezhetetlen dologról... Ha mégis létezik ilyen, akkor érdekelne, mi az.
(Az elvben modellezhetõ, gyakorlatilag végtelen számítási kapacitást igénylõ dolgokat most hanyagoljuk!)
Illetve inkább úgy mondom, hogy nekem nincs tudomásom elvben is modellezhetetlen dologról... Ha mégis létezik ilyen, akkor érdekelne, mi az.
(Az elvben modellezhetõ, gyakorlatilag végtelen számítási kapacitást igénylõ dolgokat most hanyagoljuk!)
"A káoszelmélet olyan egyszerû nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az õket meghatározó determinisztikus törvényszerûségek ellenére sem jelezhetõ hosszú idõre elõre." -> nem kiszámítható.
ugyana akkor még is kiszámítható, illetve kisakkozható ui. a fenti definició is azt mondja, hogy nem kiszámolható hosszú távra.
ua.: "A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall"
tehát lehet engem ez tévesztett meg. Számomra egy káosz nem modellezhetõ. Amit tudunk modellezni az már nem kaotikus viselkedés, hiszen ki tudom számolni.
Tehát a szó klasszikus értelmébe vett káoszt nem lehet lemodellezni. Amit jelneleg káosznak neveznek az egy nagyon összetett folyamat, ami csak látszólag kaotikus, egyébként viszonylag egyszerû képletekkel felírható a viselkedése.
ugyana akkor még is kiszámítható, illetve kisakkozható ui. a fenti definició is azt mondja, hogy nem kiszámolható hosszú távra.
ua.: "A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall"
tehát lehet engem ez tévesztett meg. Számomra egy káosz nem modellezhetõ. Amit tudunk modellezni az már nem kaotikus viselkedés, hiszen ki tudom számolni.
Tehát a szó klasszikus értelmébe vett káoszt nem lehet lemodellezni. Amit jelneleg káosznak neveznek az egy nagyon összetett folyamat, ami csak látszólag kaotikus, egyébként viszonylag egyszerû képletekkel felírható a viselkedése.
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#83
De most miért én fejtsem ki? Miért nem nézel utána magadtól? Káoszelmélet. Nem titok.
Na jó, lásd kivel van dolgod... De csak röviden:
A kaotikus rendszer egy olyan dinamikus rendszer, ami nagyon érzékeny a kezdeti feltételeire. Nagyon kis kezdeti feltétel változásra jelentõs végeredménybeli vagy mûködésbeli különbség adódik.
Az ismeretlen tényezõk nem káosz. Legalábbis nem feltétlen, lehet kaotikus is, meg nem is, de az ismeretlenség nem szempont. Lehet létrehozni nem kaotikus fekete dobozt is, meg teljesen ismert kaotikus rendszert is. Fekete doboz, aminek semmi mûködését nem ismerjük, csak a bemenetet és a kimenetet, ilyet szerintem tudsz kitalálni te is. A teljesen ismert, mégis kaotikus rendszer klasszikus példája meg a három-test probléma.
Na jó, lásd kivel van dolgod... De csak röviden:
A kaotikus rendszer egy olyan dinamikus rendszer, ami nagyon érzékeny a kezdeti feltételeire. Nagyon kis kezdeti feltétel változásra jelentõs végeredménybeli vagy mûködésbeli különbség adódik.
Az ismeretlen tényezõk nem káosz. Legalábbis nem feltétlen, lehet kaotikus is, meg nem is, de az ismeretlenség nem szempont. Lehet létrehozni nem kaotikus fekete dobozt is, meg teljesen ismert kaotikus rendszert is. Fekete doboz, aminek semmi mûködését nem ismerjük, csak a bemenetet és a kimenetet, ilyet szerintem tudsz kitalálni te is. A teljesen ismert, mégis kaotikus rendszer klasszikus példája meg a három-test probléma.
lehet. De akkor kifejtheted, mer térdekel.
Az én meglátásom szerint a káoszt nem lehet modellezni. Maximum nagyon megközelítõ modelleket lehet létrehozni, de a káoszt nem lehet. A káosz szerintem nem más mint egy nagyon bonyolúlt, talán véktelen változóval felszerelt valami. Lehet pont emiat nem is lehet majd modellezni.
Ha viszont le tudom írni egy kaotikus rendszer pl. mozgását pár képlettel akkor ugye a rendszer kiszámítható lesz és pontosan tudjuk, hogy mi mennek végbe benne. Tehát már nem káosz.
De a rossz a meglátásom akkor kérlek pontosíts, és fejtsd ki mit és hol tévedtem és miért. 😉
Az én meglátásom szerint a káoszt nem lehet modellezni. Maximum nagyon megközelítõ modelleket lehet létrehozni, de a káoszt nem lehet. A káosz szerintem nem más mint egy nagyon bonyolúlt, talán véktelen változóval felszerelt valami. Lehet pont emiat nem is lehet majd modellezni.
Ha viszont le tudom írni egy kaotikus rendszer pl. mozgását pár képlettel akkor ugye a rendszer kiszámítható lesz és pontosan tudjuk, hogy mi mennek végbe benne. Tehát már nem káosz.
De a rossz a meglátásom akkor kérlek pontosíts, és fejtsd ki mit és hol tévedtem és miért. 😉
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#81
Te sem érted a káosz fogalmát...
#80
Hát bizony egy kiöntött láda homokban tényleg nincs káosz.
káosz nincs és van.
Káosz abban a pillanatban megszünik, amint megismerjük a világegyetem összes változóját, összeföggését. (esély? Nulla, sztem).
Addíg meg marad a káosz, amit próbálnak modellezni ami már önmagában is vitzes (kaotikus, kiszámíthatalan, de függvénnyel leírható? Akkor az már csak látszólag káosz...)
Káosz abban a pillanatban megszünik, amint megismerjük a világegyetem összes változóját, összeföggését. (esély? Nulla, sztem).
Addíg meg marad a káosz, amit próbálnak modellezni ami már önmagában is vitzes (kaotikus, kiszámíthatalan, de függvénnyel leírható? Akkor az már csak látszólag káosz...)
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#78
Persze, ha kiöntök egy láda homokot akkor ott nincs káosz, csak nem értjük meg a homok logikáját.
#77
Bocs, de wiIlcoxnak bizonyos tekintetben igaza van, legalábbis nem dolgoztatd ki teljes mértékben a ponjaidat.
Hadd segítsek:
...
6. a 10 év alatt a nyári melegben döngicsélõ legyek a felismerhetetlenségig teleszarják a ceruzát.
7. wiIlcox a vita hevében szájon vág, te ráesel az asztalra, az felborul, leesik a cerka és összetörik a belseje.
8. Felkelvén egy gyomrost viszel be neki, õ megtántorodik és rálép a ceruzára, ami ettõl összetörik.
9. Dyra közben azon gondolkodik, hogy most odanézzen vagy se? (Ennek csak azért van hatása a ceruzára, mert a verekedés útjában áll, így módosítja a testrészek röppájáját)
9. Zero 7th - mivel tetszik neki a balhé - földreviszi wiIlcoxot, a ceruza maradványait pedig a bal orrlukába próbálja gyömöszölni.
10. Isten ezt látva hátradõl, és elégedetten gondolja: "Egy heti meló nem is volt olyan sok egy ilyen mûsorért..."
;-)
Hadd segítsek:
...
6. a 10 év alatt a nyári melegben döngicsélõ legyek a felismerhetetlenségig teleszarják a ceruzát.
7. wiIlcox a vita hevében szájon vág, te ráesel az asztalra, az felborul, leesik a cerka és összetörik a belseje.
8. Felkelvén egy gyomrost viszel be neki, õ megtántorodik és rálép a ceruzára, ami ettõl összetörik.
9. Dyra közben azon gondolkodik, hogy most odanézzen vagy se? (Ennek csak azért van hatása a ceruzára, mert a verekedés útjában áll, így módosítja a testrészek röppájáját)
9. Zero 7th - mivel tetszik neki a balhé - földreviszi wiIlcoxot, a ceruza maradványait pedig a bal orrlukába próbálja gyömöszölni.
10. Isten ezt látva hátradõl, és elégedetten gondolja: "Egy heti meló nem is volt olyan sok egy ilyen mûsorért..."
;-)
"A mai számítógépek egy utasításlistával dolgoznak: egyet megragad a memóriából, végrehajtja, a számítás eredményét pedig visszahelyezi a memóriába, majd mindezt megismétli egy szekvenciális idõzítõ, az úgynevezett programszámláló ellenõrzése alatt. Bár ez a módszer kiváló a számolásokhoz, az egyidejû mûveletek elvégzésére nem alkalmas. "Még ha úgy tûnik is, hogy a számítógépünk az összes szoftverünket egy idõben futtatja, csupán színleli azt, rendkívüli sebességgel váltogatva a figyelmét a különbözõ programok között" -"
ezt a részét már évekkel ezelött fejtegettem - lehet pont az sg-n - hogy ennyi értelme van a több magnak. Nincs párhuzamos adatfeldolgozás. Ennyi.
Még a clusterek sem dolgoznak 100%-ban párhuzamosan mert van egy valaki aki vezérli az egész clustert... nesze neked több mag meg párhuzamos adatfeldogozás.
ezt a részét már évekkel ezelött fejtegettem - lehet pont az sg-n - hogy ennyi értelme van a több magnak. Nincs párhuzamos adatfeldolgozás. Ennyi.
Még a clusterek sem dolgoznak 100%-ban párhuzamosan mert van egy valaki aki vezérli az egész clustert... nesze neked több mag meg párhuzamos adatfeldogozás.
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#75
Te eddig sem folytattál semmilyen beszélgetést, csak beokádtad ide a hülyeségeidet, aztán basztál válaszolni a feltett kérdésekre.
De jó, hogy legalább ezt tisztáztuk.
Egyébként teljesen tipikus, minden idióta ezt csinálja. Ha elfogytak az érvek, akkor személyeskedésbe kezd, vagy épp talál magának valamit, amin jó látványosan megsértõdhet, és elvonulhat. Szépen hozod a papírformát.
De jó, hogy legalább ezt tisztáztuk.
Egyébként teljesen tipikus, minden idióta ezt csinálja. Ha elfogytak az érvek, akkor személyeskedésbe kezd, vagy épp talál magának valamit, amin jó látványosan megsértõdhet, és elvonulhat. Szépen hozod a papírformát.
#74
Ebben a stilusban nem folytatom a beszélgetést. Szép napot.
#73
Pl. a kvantumszámítógép szerintem jobban alátámasztja a kvantummechanikát.
#72
Lehetséges, de ez akkor lenne érv a kvantummechanika mellett, ha fordítva történt volna.
#71
A félvezetõk már smafú abban a hozzászólásban?
Amúgy az elektroncsövek mûködési elvéhez eléggé van köze a kvantummechanikának, oly' annyira, hogy a kvantumfizika, mint tudományág beindításában az elektroncsövekkel végzett kutatások komoly szerepet játszottak.
Amúgy az elektroncsövek mûködési elvéhez eléggé van köze a kvantummechanikának, oly' annyira, hogy a kvantumfizika, mint tudományág beindításában az elektroncsövekkel végzett kutatások komoly szerepet játszottak.
Oszt csajozásnál ez bejön?
Oszt mi van akkor, ha ketten mértek, és mást vártok?
Oszt mi van akkor, ha ketten mértek, és mást vártok?
#69
„dobd ki az összes félvezetõs és esetleg elektroncsöves eszközödet a házadból”
Erre a mindent elsöprõ érve írtam.
Erre a mindent elsöprõ érve írtam.
#68
Sehol nem mondtam, hogy a kvantummechanika téved vagy, hogy nem igaz. Pontosan azt mondtam, hogy az fog történni amit vársz. Persze jó kérdés, hogy ezt , hogy fogod ellenörizni úgy, hogy ne figyeld meg de mégis megfigyeld. De ezt már rád bízom.
#67
Fuss neki még egyszer, mert ez így zavaros. Nem lehet kitalálni, mit akartál mondani.
#66
Nem tagadom a kvantummechanika-t. De az nem érv mellette, hogy pl. van elektroncsõ.
Nem azért van elektroncsõ mert, mert azt a kvantummechanika alapján találták fel.
Nem azért van elektroncsõ mert, mert azt a kvantummechanika alapján találták fel.
#65
Szektázás a hitvilág sajátja, eltévesztetted a csatornát... Értelmes ember érvelni szokott, ami neked láthatóan nem megy. Miután nyilvánvalóan rád omlott a saját hülyeséged, most vádaskodsz és menekülsz! Tányleg nem látod a saját szemedben az erdõt?
#64
OFF
A hozzászólásodból nekem az tûnik ki, hogy az az említett primitív elme te magad vagy...
/OFF
A hozzászólásodból nekem az tûnik ki, hogy az az említett primitív elme te magad vagy...
/OFF
Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)
#63
"A természet látszólagos káoszán alapuló forradalmian új számítógép képes újraprogramozni önmagát, ha hibát talál, és soha nem omlik össze."
Majd írnak rá ablakos op.rendszert, Pistike meg feltesz rá mindenféle programot, és hidd el apám, hogy összeomlik az. 😄
Majd írnak rá ablakos op.rendszert, Pistike meg feltesz rá mindenféle programot, és hidd el apám, hogy összeomlik az. 😄
Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)
#62
Azt látom hogy nem szégyelled magad, pedig eléggé égõ amit itt mûvelsz.
Ha van valaki aki fontos neked, mutasd már el neki, hogy mit csinálsz!
Aztán kérdezd meg büszke-e rád!
Ha van valaki aki fontos neked, mutasd már el neki, hogy mit csinálsz!
Aztán kérdezd meg büszke-e rád!
#61
Ne zavarjátok már össze. 😄
Jó nagy barom vagy barátom.
Kíváncsi vagyok mi a véleményed a kémiáról. Az aztán az igazán dogmatikus tudomány!
Kíváncsi vagyok mi a véleményed a kémiáról. Az aztán az igazán dogmatikus tudomány!
#59
Továbbá ha valaki szektásként viselkedik itt, az te vagy. Neked van hited, jó erõs, ami szembemegy a valósággal. Mi tényekrõl beszélünk.
#58
Ez az, menekülj csak el, nehogy véletlenül valami olyan ténnyel találkozz, ami nem illik a kis álomvilágodba. Nehogy tanulj! Még megártana.
#57
Ha szerinted a kvatumfizika marhaság, dobd ki az összes félvezetõs és esetleg elektroncsöves eszközödet a házadból, mivel olyan szabályok alapján mûködnek, különösen azok a pimasz kis LED-ek, amelyek nem léteznek csak hazugságok. <#eplus2>
#56
Gyülekeznek a szektatagok. Osszátok csak egymásnak a hülyeséget, erre már nem vagyok kíváncsi.
#55
<#eljen>
#54
"3. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz
4. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz"
Tévedés: diffúziónak hívják a jelenséget és a kvantumfizika alagut efektusához van köze.
"5. miért mozdulna el? Minden irányban azonos erõk vannak! Egyébként semmi köze a kvantumokhoz"
Az erõk valóban egyforma írányba hatnak, viszont elfelejted az anyag finom szerkezetét, mely kristályokba, rostokba szervezõdik, melyek viszon anizótrópok, mint mondjuk a búzakanász szemei. Hibá hat minden erõ azonosan, ha zek a hatások a "kristályok" érintkezésénél csak idõben átlagosan nullák, és a "krsitályok" anizotrópiája miatt az egyik írányban jobban engedik az elmozdulást mint a másikban.
Amúgy meg: az 1 és a 2-es pont is játszik. A kvantum fizikában nem tudod elkerülni a környezet (gondolj csak a mérésekre), igazából a valódiban sem csak szeretnek úgy tenni a fizikusok/mérnökök, mivel máskülönben túlbonyolódnának a képletek és kezelhetetlenné válnának. Tudod: beütsz egy deszkába két szöget, kifeszítesz közéjük egy húrt, az a fizikusok szerint jó közelítéssel hegedû.
4. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz"
Tévedés: diffúziónak hívják a jelenséget és a kvantumfizika alagut efektusához van köze.
"5. miért mozdulna el? Minden irányban azonos erõk vannak! Egyébként semmi köze a kvantumokhoz"
Az erõk valóban egyforma írányba hatnak, viszont elfelejted az anyag finom szerkezetét, mely kristályokba, rostokba szervezõdik, melyek viszon anizótrópok, mint mondjuk a búzakanász szemei. Hibá hat minden erõ azonosan, ha zek a hatások a "kristályok" érintkezésénél csak idõben átlagosan nullák, és a "krsitályok" anizotrópiája miatt az egyik írányban jobban engedik az elmozdulást mint a másikban.
Amúgy meg: az 1 és a 2-es pont is játszik. A kvantum fizikában nem tudod elkerülni a környezet (gondolj csak a mérésekre), igazából a valódiban sem csak szeretnek úgy tenni a fizikusok/mérnökök, mivel máskülönben túlbonyolódnának a képletek és kezelhetetlenné válnának. Tudod: beütsz egy deszkába két szöget, kifeszítesz közéjük egy húrt, az a fizikusok szerint jó közelítéssel hegedû.
#53
Kár, hogy mégis ilyen ostoba maradtál.
Az lehet, hogy megyek a koporsóba, de legalább nem hülyén megyek a koporsóba, mint te.
Az meg gondolom kurvára nem zavar, hogy ezt a hülyeségedet is csak azért tudod terjeszteni, mert valami "kvantummatyik" feltalálták a tranzisztort, ami nélkül nem lenne számítógéped. Majd kibassza a szemed az alkalmazott kvantummechanika, de te nem HISZEL benne.
Ez, barátom a legalja. Ennél idiótább dolog kevés van a világon.
Az lehet, hogy megyek a koporsóba, de legalább nem hülyén megyek a koporsóba, mint te.
Az meg gondolom kurvára nem zavar, hogy ezt a hülyeségedet is csak azért tudod terjeszteni, mert valami "kvantummatyik" feltalálták a tranzisztort, ami nélkül nem lenne számítógéped. Majd kibassza a szemed az alkalmazott kvantummechanika, de te nem HISZEL benne.
Ez, barátom a legalja. Ennél idiótább dolog kevés van a világon.
Nem sokmindent sikerült megtanulnod a fizikából, ha nem érted miért elengedhetetlen a fizikai mennyisegek kvantálása. Hõmérsékleti sugárzás, anyagok elektronszerkezete, annak spektroszkópiai megfigyelése? Egyiket se lehet megmagyarázni anélkül, hogy bizonyos mennyiségeket ne kvantálnál.
Gondolom azt se tanultad, hogy az amit kémia gyanánt tanultál az kvantummechanika.
Gondolom azt se tanultad, hogy az amit kémia gyanánt tanultál az kvantummechanika.
#51
Bárki, aki szerint a kvantummechanika baromság, tudna egy elfogadható magyarázatot adni mondjuk az egyrészecskés kétrés kísérletre?
Íme:
http://www.youtube.com/watch?v=ZJ-0PBRuthc
Hogy lehetséges, hogy egyszerre egy elektron halad csak át a rés(ek)en, mégis interferálnak egymással?
Willcox? Dyra?
Íme:
http://www.youtube.com/watch?v=ZJ-0PBRuthc
Hogy lehetséges, hogy egyszerre egy elektron halad csak át a rés(ek)en, mégis interferálnak egymással?
Willcox? Dyra?
#50
1. ez egyrészt nem biztos (anyagtól függ), másrészt semmi köze a kvantumokhoz
2. ez a környezeten is múlik, semmi köze a kvantumokhoz
3. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz
4. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz
5. miért mozdulna el? Minden irányban azonos erõk vannak! Egyébként semmi köze a kvantumokhoz
A pontjaid elég gyenguskák voltak.
2. ez a környezeten is múlik, semmi köze a kvantumokhoz
3. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz
4. nem biztos, de ha igen, akkor kémia, semmi köze a kvantumokhoz
5. miért mozdulna el? Minden irányban azonos erõk vannak! Egyébként semmi köze a kvantumokhoz
A pontjaid elég gyenguskák voltak.
#49
"Ha van egy ceruzám az asztalon, és semmilyen behatás nem éri, akkor az 10 év múlva is ugyanúgy, ugyanazon az asztalon lesz."
1., a ceruzád, ki fog fakulni
2., be fog prorosodni
3., a ceruzád külseje beszínezi az asztalt
4., az asztal teteje beszínezi a ceruzát
5., a ceruzádat és az asztalodat éri hõ, ami rezgést okoz az atomjaiban, a rezgés hatására kicsit el fog mozdulni. Ugyan ez történik a levegõ részecskéivel való ütközéstõl is.
Itt 3 dolog következik be: az asztal tíz évmúlva már nem "ugyan az" az asztal lesz amin hagytad a ceruzát, a ceruzád sem "ugyan az" a ceruza lesz, mint amit 10 éve az asztalon hagytál. És a mikroszkópikus világban sem ogyan ott a két tárgy egymáshozképest mint ahogy hagytad.
Viszont a makróvilágban erre te azt fogod mondani, hogy ja itt hagytam max. kicsit megörgedett és mérési hiba lesz csak ami miatt úgy gondolom, hogy nem pontosan ott van, ahol annó hagytam.
1., a ceruzád, ki fog fakulni
2., be fog prorosodni
3., a ceruzád külseje beszínezi az asztalt
4., az asztal teteje beszínezi a ceruzát
5., a ceruzádat és az asztalodat éri hõ, ami rezgést okoz az atomjaiban, a rezgés hatására kicsit el fog mozdulni. Ugyan ez történik a levegõ részecskéivel való ütközéstõl is.
Itt 3 dolog következik be: az asztal tíz évmúlva már nem "ugyan az" az asztal lesz amin hagytad a ceruzát, a ceruzád sem "ugyan az" a ceruza lesz, mint amit 10 éve az asztalon hagytál. És a mikroszkópikus világban sem ogyan ott a két tárgy egymáshozképest mint ahogy hagytad.
Viszont a makróvilágban erre te azt fogod mondani, hogy ja itt hagytam max. kicsit megörgedett és mérési hiba lesz csak ami miatt úgy gondolom, hogy nem pontosan ott van, ahol annó hagytam.
#48
A legkevésbé sem érdekel, hogy a szektatagok szemében mi vagyok.
#47
Ne égesd magad tovább, elég hátul kullogó vagy így is.
#46
Az alpári stílusodat anyádnak tartogasd.
#45
Kispofám! Elég sokat tanultam annak idején. Persze a mondás szerint jó pap holtig tanul, egyrészt nem vagyok pap, másrészt haszontalan dolgokat már nem vagyok hajlandó tanulni. Te meg biztos kvantummatyi vagy, de a kvantumjaiddal is ugyanaz lesz a sorsod, mint aki még életében nem hallott kvantumokról: mész a koporsóba/urnába. Ott sok hasznát fogod látni.
Komolyan mondom, ezt a blõdséget úgy szajkózzátok, mint valami szektatagok, és megvetéssel néztek mindenkire, aki ezt nem hajlandó veletek együtt harsogni, uram bocsá' megkérdõjelezni/ellentmondani.
Komolyan mondom, ezt a blõdséget úgy szajkózzátok, mint valami szektatagok, és megvetéssel néztek mindenkire, aki ezt nem hajlandó veletek együtt harsogni, uram bocsá' megkérdõjelezni/ellentmondani.
#44
"Egyébként meg az élet sajnos nagyon rövid ahhoz, hogy ilyen haszontalan dolgokra idõt pazaroljak."
Tehát tanulni nincs idõd, idefosni fél napon keresztül a balfaszságaidat meg van.
Ezek ám a prioritások, baszdszíven!
Tehát tanulni nincs idõd, idefosni fél napon keresztül a balfaszságaidat meg van.
Ezek ám a prioritások, baszdszíven!
#43
A valódi tudományt szerintem senki sem tagadja. De a zavarosban halászó szélhámosokat viszont igen.
#42
Observer bias...
#41
Nem érdekes, hogy az SG-n a legádázabb ateisták a leghangosabb tudománytagadók is egyben? Csak egy apró észrevétel... <#rolleyes>
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#40
Ültem ott annak idején eleget.
#39
Nem mind, de egy jól behatárolható kör igen.
#38
Valóban nem. Mint ahogy az emberek 99,999999%.
#37
" A kutatópáros jelenleg azon munkálkodik, hogy számítógépük gépi tanulás útján képes legyen újraírni saját kódját a környezeti változásokra reagálva."
Skynet...
Skynet...
Oldal 1 / 2Következő →