Nikkellel és tengerisünnel a széndioxid ellen
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=257213#null
tehát a vízgõz messze komolyabb hatással bír az üvegházhatásra, mint a CO2. tehát tiltsuk be a felhõket, és ahol megjelennek ott vessünk ki különadókat. Aki meg izzadni merészel, azt meg kényszermunkára fogni...
tehát a vízgõz messze komolyabb hatással bír az üvegházhatásra, mint a CO2. tehát tiltsuk be a felhõket, és ahol megjelennek ott vessünk ki különadókat. Aki meg izzadni merészel, azt meg kényszermunkára fogni...
http://www.taxierden.hu
#13
A kalciumot meg hidegfúzióval fogják elõállítani? Röhej. Brittudósok szintje.
#12
Na nekem is ez nem fér a fejembe! Honnan akarnak szabad kalciumot szerválni, hogy ne keletkezzen ugyanannyi co2? Gipszbõl? Mihez kezdenek annyi szulfáttal?
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
És honnan szedik a Ca2+-t? Mészkõbõl? Amellett már ott a CO2, tehát ott vannak ahol a part szakad. Égetik, és újrafelhasználják? Ez nem tûnik túlságosan költségkímélõnek, és a CO2 újra felszabadul. Persze az így felszabaduló CO2-t lehet föld alatt tárolni, de a hagyományos megoldással, a mésztejes elnyeletéssel se a sebesség vagy a hatásfok a probléma, hanem a CO2 visszanyerése. Tehát még mindig nem látom, hogy ebben a forradalmi.
#10
Arra a kísérletre találtak most egy katalizátort. Sõt azt írják az egész 100% hatásfokú és borzasztó gyorssá is teszi a reakciót arról nem is beszélve hogy az egész egyszerû olcsó és újrafelhasználható. Ez nem valami csoda kutatás volt hanem egy véletlen felfedezés.
Nem értem a cikket. Mind a nikkelnek mind ennek az enzimnek szüksége van Ca2+ ionra ahhoz, hogy megkösse a CO2-t. De ez megtörténik enélkül is, ha a CO2-t Ca2+ iont tartalmaz vízbe áramoltatjuk. (Ez általános iskolai kísérlet.) Akkor most WTF?
De azt biztos nem tudod, hogy a metán a légkörben oxidálódik, és a nettó 8.4 év felezési idõvel eltûnik. link Így már teljesen más a leányzó fekvése ugye? Mert ebbõl egy állandó metán koncentráció fog adódni, ráadásul baj esetén ezt rövid idõ alatt meg tudjuk változtatni. Most már érted miért a széndioxid a legfontosabb?
A globális felmelegedés mindenképp visszafordul idõvel, csak az a kérdés, hogy mi kibírjuk-e addig.
Rengeteg haszonállat van a földön, ha idevesszük a szárnyasokat is a sertések és marhák mellé, akkor egyedszámban több, mint az egész emberiség együtt. Ez azért jelentõs. Természetesen valóban fontos, hogy csökkentsünk bármilyen szennyezõanyag kibocsájtást. Csak valahogy mindig a CO2-nél leragadunk, pedig ez csak egy a sokból.
A globális felmelegedést már csak nukleáris téllel tudjuk megállítani.<#ravasz1>#ravasz1>
A globális felmelegedést már csak nukleáris téllel tudjuk megállítani.<#ravasz1>#ravasz1>
Olajkutaknál folyamatosan égetik a metánt. Szóval kerül elég a levegõbe.
Szibériában, ahol rengeteg van a földben, elvileg, ha nagy felmelegedés jönne és megolvadna vagy inkább felengedne jobban a megfagyott föld, akkor sok millió köbméter kerülne a levegõbe.
Szibériában, ahol rengeteg van a földben, elvileg, ha nagy felmelegedés jönne és megolvadna vagy inkább felengedne jobban a megfagyott föld, akkor sok millió köbméter kerülne a levegõbe.
Metán: a metán valóban sokkal durvábban üvegházhatású gáz, de sokkal kevesebb van jelenleg belõle. Nem hiszem, hogy az állatok annyi metánt bocsátanának ki, ami akárcsak hatásában összemérhetõ lenne az iparunk és jármûveink által a levegõbe juttatott CO2-vel.
A növények CO2-t fogyasztanak is és termelnek is. A folyamat a hõmérséklettõl és a fotoszintézistõl függ. Néhány °C hõmérséklet emelkedéssel eljuthatunk oda, ahol a folyamat átfordul stabil CO2 termelõvé. Ráadásul a nagy szárazság erdõtüzeket okoz, ami a fában megkötött szenet szabadítaná fel CO2 formájában nagy mennyiségben.
Továbbá a hõmérséklet emelkedésével az óceánokban is átfordul a folyamat és nem megkötni fogják a CO2-t, hanem kibocsátani. És ha ettõl még nem pusztulnánk ki, akkor majd a hatalmas mennyiségû felszabaduló metán megoldja (metán iszap van a tengerfenéken és hatalmas jégtáblák alatt is).
A folyamat végén egy újabb jégkorszakban találnánk magunkat és idõvel beáll egy új egyensúlyi állapot, amiben az emberiség már feltehetõleg nem lesz résztvevõ.
Szóval ezt a folyamatot addig kell valahogy megállítani, amíg nem billen ki a természet az egyensúlyi állapotából. Ezért lenne fontos minden erõnket ennek elérésére fordítani.
Amúgy a cikkben szereplõ megoldás igen csak tetszik, mert a melléktermékként keletkezõ karbonát egy nagyon hasznos anyag az ipar számára és jelenleg hegyeket gyalulunk le érte. A mészkövet amúgy használják CO2 kimosatási technológiákban megkötõanyagként is.
A növények CO2-t fogyasztanak is és termelnek is. A folyamat a hõmérséklettõl és a fotoszintézistõl függ. Néhány °C hõmérséklet emelkedéssel eljuthatunk oda, ahol a folyamat átfordul stabil CO2 termelõvé. Ráadásul a nagy szárazság erdõtüzeket okoz, ami a fában megkötött szenet szabadítaná fel CO2 formájában nagy mennyiségben.
Továbbá a hõmérséklet emelkedésével az óceánokban is átfordul a folyamat és nem megkötni fogják a CO2-t, hanem kibocsátani. És ha ettõl még nem pusztulnánk ki, akkor majd a hatalmas mennyiségû felszabaduló metán megoldja (metán iszap van a tengerfenéken és hatalmas jégtáblák alatt is).
A folyamat végén egy újabb jégkorszakban találnánk magunkat és idõvel beáll egy új egyensúlyi állapot, amiben az emberiség már feltehetõleg nem lesz résztvevõ.
Szóval ezt a folyamatot addig kell valahogy megállítani, amíg nem billen ki a természet az egyensúlyi állapotából. Ezért lenne fontos minden erõnket ennek elérésére fordítani.
Amúgy a cikkben szereplõ megoldás igen csak tetszik, mert a melléktermékként keletkezõ karbonát egy nagyon hasznos anyag az ipar számára és jelenleg hegyeket gyalulunk le érte. A mészkövet amúgy használják CO2 kimosatási technológiákban megkötõanyagként is.
Igen, de a cikk nem az üvegházhatásról beszél hanem a gyárak káros anyag kibocsátásáról, amit nagyon jó ha csökkentenek mert így a városokban talán kevesebbet lenne szmog vagy egyáltalán nem lenne, bár az autók azért így is megmaradnak, de a tiszta levegõ mindig jó.
jaja. Én nem vagyok biológus, de annyi megmaradt a suliból, hogy a növények co2-öt használak fel, és oxigénné alakítják. Logikusan az következik, hogy ha sok a co2, akkor a növények dúsabbak lesznek. Mivel sok a co2 (és egyébb gázok, pl. metán) ezért emelkedik a hõmérséklet és ezálltal nõ a páratartalom is... Nekem picit olyan érzésem van, mindha szépen lassan vissza állna egy jó pár 10k évvel ezelötti állapot. Bazi nagy fûfélék, hatalmas levelû növények, egy csomó olyan betegség ami már rég kidöglött v. ezen az égövön soha nem is volt. Rendszer lesz a korrozió mint olyan, ami megeszi a cuccainkat, stb... azért ez sem lesz olyan jó.
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
Mikor hagyják abba ezt a CO2 mizériát? Nem ez a veszélyes üvegházgáz, hanem a metán. A haszonállatok sokkal több üvegházgázt termelnek. Mégis alig van olyan telep, ahol ezt a metánt felhasználják.