A világûrben bizonyíthat az E=mc2

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#9
Te elolvastad h mit írtál ott? :O ( De most komolyan....ugye ezt te se hiszed el? )
#8
Igazad van nagyon sok olyan dologban, amit a blogodon állítasz, azért is olvastam el, mert kb én is 3 éve írtam le elõször, hogy miként mûködik az univerzum. Nincs szándékomban téged plágiummal vádolni, s elvárom tõled is ugyanezt. Én kicsit másként közelítettem meg a kérdést, de a lényeg ugyanaz, mint nálad. Mindenért a pí felel. Maga a gravitáció tényleg térgörbület, de én a magyarázattal a térgörbület keletkezésének módját állapítottam meg. Ugyanis az atom felépítése a benne munkáló energiák függvénye mindig, és ez az a folyamat ami az atomszerkezetet gömbformába kényszeríti, (ami persze nem pontos, mert csak az atomot alkotó kvarkok formáját szabja meg)és egyben felveti a kérdést: Hogy lehet valami planck méretekben gömbölyû? Sehogy! Épp úgy, ahogy egy tv képernyõjét sem tudod kirakni tökéletesen kör alakban pixelekbõl, a pí értéke miatt! Minden sornál csúszik egy kicsit. De az anyag ezt a problémát megoldotta, mert létrehozta a gravitációt, mint térgörbületet. Úgymond kivág egy szeletkét a térbõl, ezért minél több anyagot találunk egy helyen, annál erõsebb lesz a tértorzító hatás is. Ez a gravitáció. Csak annyi, hogy nem mindenhol találunk ugyanolyan sûrûségû teret, és ahol a tér sûrûbb, ott a fény, és a fénysebesség miatt az idõ is lassabban halad.
#7
Az én olvasatomban az ekvivalencia-elv lehetséges sértéséröl van szó. Hát sok sikert hozzá, de én nem füznék hozzá vérmes reményeket...

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#6
Valamennyi tergorbulet mindenkeppen van, mert egyreszt a Fold kering a Nap korul, az meg az Tejut kozepe korul. Csupan a jelenlseg elofordulasanak statisztikai csokkeneset lehet varni. Persze mindezt ugy, hogy valoszinuleg a Fold es az egesz Naprendszer gyorsul (vagy a Tejut kozepe korul, vagy az egesz galaxissal egyutt).

"És most akkor kisebbet vagy nagyobbat pukkan az atombomba a világûrben?"

Mivel az atommagok kozti reakciokra alapul, ezert ez a jelenlseg nem befolyasolja, ezert kb. ugyanakkorat. (leszamitva, hogy nincs legkor)

ps: Egyebkent a relativitas elmelet a cikkben emlitett valtozata nem pontos, a teljes alakban meg van adva, hogy melyik m-re vonatkozik. Az viszont jo marad ha a cikkben emlitett allitas igaznak bizonyul akkor is. Az egyszeru alak csak akkor jo, ha v<<c.
#5
És most akkor kisebbet vagy nagyobbat pukkan az atombomba a világûrben?
#4
na ez a tudós már pedzegeti végre azt amit én már 3 éve publikáltam.

http://arakistor.blog.com/univerzum/
Pluskast
#3
Én nem vagyok egy fizikus és vajmi keveset értek hozzá, de számomra logikusnak és hihetõnek tûnik amit mond.

“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”

immovable
#2
Mindjárt jön a helyi troll és elmagyarázza, hogy:..."Szélhámosság."<#smile>
Zenszkij
#1
egyetértek, szerintem igaza van, logikus, hogy gravitáció közelben mások az eredmények

Lali mennyire vagy túsz? Sörhöz odaférsz?

← ElőzőOldal 2 / 2