37
-
#37
Nem, hanem gondolom a chicago-i egyetem fizetett érte/van szabad hozzáférése, mivel az ő honlapjukon van közzétéve (és ott találtam gúglival). Tudtommal nem én vagyok a The University of Chicago. (: -
#36
fizettél érte? -
blessyou #35 A legegyszerűbb azzal a közelítéssel elképzelni, hogy egymás mellé helyezett kör(szerű) alakzatok legsűrűbb (energia szempontjából legkedvezőbb) kitöltése a hatszögrács. -
Irasidus #34 A cikket sem olvastad? Akkor had idézzem neked:
"A tudósok szerint az óriásvihar ugyanúgy keletkezhetett, mint a földi hurrikánok, az alsó felhőrétegek meleg, nedves levegőjének felfelé áramlásával. Azt még nem tudják, hogy egy állandó, vagy az évszakokkal változó jelenséggel állnak-e szemben."
Szóval miről beszélsz? -
Tau Tang Wou #33 Nem kell ennyire arcoskodni.
Még csak az első feltételezések születtek meg a jelenséggel kapcsolatban.
Várjuk ki a végét. -
Irasidus #32 Menny be a konyhába, forralj vizet, és figyeld meg a hatszögletű (kulcsszó következik:) a konvektív cellák kialakulását. Ha nem érted mi történik, lapozz fel egy középiskolás tankönyvet (ja, hogy az nem megy? Értem.), ugyanezek a cellák megfigyelhetők viharok esetében is. Ahhoz sem kell nagy ész, hogy megértsük ha hőmérséklet és áramlási irány állandó akkor több ezer, vagy akár millió évig is megmaradnak ezek a cellák. -
Tau Tang Wou #31 Kösz, de annyira nem fontos ez nekem, hogy rendesen elolvassam az egészet.
Azért egy tippem nekem is van, hogy lehet ilyen hatszög a felhőkből.
Az ominózus ciklon körül forog még hat másik, azok "egyenesítik" ki a körből a hatszöget. -
#30
Tessék, itt a teljes cikk (pdf-ben). -
Tau Tang Wou #29 Az angol magyarázat 30 dolcsi, rajzolgatni meg bármit lehet. 
-
#28
priceless.... :D -
#27
Amen atyám. -
Drinkman #26 Mert a NASA számára a szűrő ismeretlen fogalom. Arról meg, hogy egy adott űrtávcső pontosan miként készít képeket halovány lila fingod sincs.
Szines képeket meg találni az oldalukon:
pict és gondolhatod hogy nem john smith festegette ki a pixeleket egyenként paintben, ha meg egy algoritmus csinálja akkor meg...
Ha úgy lenne már nem lennél itt. -
#25
Az a jó a internetbe' hogy amit egyszer már leírtak, azt onnantól kezdve ölég csak linkelni.
Cifu, nem úgy volt hogy aki ennyire hülye, azt kibannolod a rühes vérzivataros pics... fenébe? -
#24
De tessék, itt egy színes kép az örvényről:
![]()
Ez amúgy egy kompozit fotó, ha jól gondolom... -
#23
Jah, az 'ezelőtt' lemaradt, észre sem vettem.... -
#22
-
#21
A sávszélesség majdnem hogy mindegy - mert ha akkoriban már léteztek volna modern, kevés energiát felzabáló, (ennél) kiválóbb felbontásra képes, és színes kompakt kamerák, akkor sem biztos hogy feltették volna rá, ha pedig mégis feltették volna rá, akkor egy 4-6-8-12 Megapixeles képekből (s mellette sok információból) álló adás legfeljebb nem 6 óra alatt érne ide, hanem 12...
[minden számadat becslés - a "nagy" csillagászoktól elnézést a tévedésekért] -
csimmasz #20 Akarom mondani, milyen sávszélességgel mert nyilván fénysebességgel sugározza a rádió hullámokat. bocs. -
csimmasz #19 Abból a távolságból vajon mekkora sebességgel sugároz a foldre?
-
#18
Csak a logikai hibára hívnám fel a figyelmet: ugyanis a Cassini-t még mindig 15 évvel indították útjára, és ez a szám csak nagyobb lehet, kisebb nem. (: -
Doing #17 És ezek a képek is csak fekete-fehérben publikusak? Állandóan ilyen nevetséges minőségű képekkel szúrja ki a NASA szemünket? :( a mai világban nehéz elhinni, hogy fekete fehérben fotóznak még mindig...persze lehet fogni az adatátvitelre a képminőséget, de akkor is...valaki ha talál esetleg színes képet belinkelhetné... ma már egy 20 grammos 8 megapixeles kamera 25 $-ért kapható, de a NASA a Marsea 1 Megapixlese gépet küld pl..nevetséges! :) -
fszrtkvltzttni #16 Itt van a magyarázat:
Magyarul, általánosságban.
Angolul, speciálisan a Szaturnusz esetében. -
fszrtkvltzttni #15 Az arrogánsat vállalom, de a tudatlanságot küldöm vissza, mert azon kívül, hogy fikázol mindent, értelmes hozzászólást még nem láttunk tőled. -
gombabácsi #14 arrogáns tudatlanságod neked van, okoskodó -
fszrtkvltzttni #13 Ha egy körre ráraksz állóhullámokat, akkor az sokszögletű lesz. Ez például négyszögnek néz ki:
![]()
Van valami radiális, időben periodikus változás, f frekvenciával. Mivel az örvényben a különböző gyűrűk forgásának a frekvenciája különbözik, azoknál a gyűrűknél ahol a radiális változás frekvenciája nem egész számú többszöröse a forgás frekvenciájának, ott kaotikus mintázat jelenik meg. Ahol viszont egész számú, ott stabilan megmarad egy ilyen állóhullám a gyűrűn, ami most hatszögnek néz ki. Ez egészen addig marad meg, amíg valami nagy változás nem történik, pl.: nagyon megváltozik az az erő, ami az örvényt vagy a radiális oszcillációt okozza, vagy bejön valami új erő. A hosszú időskálán pedig ne lepődj meg. Egyrészt az ilyen méretű objektumoknál az éves időskála nem hosszú, másrészt a természet "szereti" az állóhullámokat, ami annyit jelent, hogy ha egyszer kialakult, akkor a rendszer megzavarása nélkül hasszú ideig fenn tud maradni. (Az ok matematikai: ezek a rendszert leíró diff. egyenletek stabil megoldásai.) Lásd a gitárhúr: sokféleképpen megpendítheted, de mindig ugyanaz az alap állóhullám fog kialakulni rajta. (A hangzásbeli különbségeket a különböző arányú felhangok okozzák.)
Egyébként a Naprendszer mozgása is kaotikus kozmikus időskálán, mégis milyen szépen köröznek évről évre. -
fszrtkvltzttni #12 Szépen demonstráltad az írásoddal az arrogáns tudatlanságodat. -
Tau Tang Wou #11 De ez a hatszög már legalább 22 éve hatszög.
Ennyi idő alatt miért nem símúlt ki?
Vajon hány kört tehetett meg az örvény?
Mindenképpen furcsa. -
gombabácsi #10 szépen demonstráltad az írásoddal a káoszelmélet áltudományosságát :)
(=nem mondtál semmit) -
csimmasz #9 Komoly kis fuvallat lehet ott, egy kétszeres föld átmárőjü vihar! ? 
-
Lucy in the Sky #8 A Szaturnusz a hatodik bolygó, hát hatszöge van az északi sarkán.
A sorban második Vénusz északi pólusán kettős örvényrendszer működik.
Az Univerzumnak van humorérzéke :) -
#7
A képen kisebb örvények is láthatóak a hatszög sarkainak közelében. -
#6
A kaotikus rendszerek néha meglepően szabályosnak tűnő jelenséget produkálnak. Pl a bifurkáció, cikluskettőződés, vagy két szélsőséges érték közötti érték közötti oszcillálás, de az örvényes áramlási cellák is ilyen "kvázirendezettnek" tűnő állapot jelentenek, előre jelezhető cellamérettel, örvénylési sebességgel.
Én láttam már ilyen hatszögletű áramlási cellát/cella rendszert is, majd keresek róla képet. -
gombabácsi #5 de miért hatszög? rákerestem de hirtelen nem találtam semmit
a gravitáció miatt lehet? úgy értem olyan nagy ez a dolog hogy a gravitáció is ilyen hatású lehet rá -
Pares #4 Event Horizon. -
Pares #3 Event Horizon. -
#2
2010 -
noland #1 Solaris
