Valamit talált a Curiosity
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Soroljam, mennyi baj származott abból a történelem folyamán, amikor az emberek a saját seggükbõl elõrántott baromságokban hittek, és a kitalált dolgok alapján cselekedtek?
Kevés nagyobb baj van az egész világon. Csak ez a problémánk, semmi más.
- Senki sem beszélt pszchológiáról, egyébként is ez egy buta téveszme, hogy ilyesmi bármelyik vallást befolyásolta volna. Utánaolvasni néprajznak, de sürgösen.
- Arisztotelész filozófiája racionális. Úgy tünik nem érted a különbséget aközött hogy valaki racionális, és hogy igaza van-e (és képzeld, aki racionális, az tévedhet is, mily meglepö...)
- RÁJÖTT. Van ám gyógyír a fogalomzavarra, olvasni olvasni olvasni...
- Nagyszerü, megtudtuk hogy a vallásokról még alapmüveltségi szinten sem tudsz semmit. Utánaolvasni kultúrtörténetnek, de sürgösen.
- A természet törvényeiröl van szó, nem a tulajdonságairól, a természeti állandók finomhangolása teljesen más tészta, szerintem nem is érted mi az. Elképesztöen nincs fogalmad róla, hogy itt miröl szól a diskurzus. Ezeket a fogalmakat elvileg egy középiskolás fizikatudással is el kéne tudni helyezni...
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Én meg nem olvastam végig a hozzászólást, és beugrottam az elsõ mondatodnak, és elkezdtem írni az arcfelismerésrõl... 😛 😊)
Így ebben az esetben értelmetlen a tudásod, akkor lenne értelme ha nem mennél át, mert tudod, hogy ha valahonnan elõbukkan egy autó, az szimplán átgázol rajtad.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
"ha ismered, legalább eldöntheted, hogy használod-e"
igen, a "használod a tudást" ez esetben összekeverhetõ a "követed a szabályait"-tal
Csak egyszerûen látom, hogy az élet és a világ több annál mint amit látunk illetve láthatunk.
Nem kapaszkodó ez. De mivel tudod magyarázni, hogy a semmi felrobban és létrehozza a világot az idõvel és annak természeti törvényeivel?
Nincs rá válasz. Én összeraktam magamnak a saját válaszom. És azt mondom megfigyelõ nélkül megfigyelt valóság sincs.
Ennyi. Nincs ebben semmi több. Hiszek Istenben. És aztán? Miért nagy ügy ez? A tudományban is hiszek. Ellent sem mondanak Istennek az én nézõpontomból.
Ha ismered a kreszt, tudod, hogy azért nem mehetsz át a piros lámpán, mert akkor másoknak van elsõbbsége.
De alaposan körbenézel, nincs ott senki más. Átmész. Win. A kresz tudása, amit épp akkor "nem használsz", mégiscsak ért valamit: felismerted, hogy ebben az esetben fölösleges betartani, mivel a helyzet, amit kivédeni szándékozik, nem áll fenn.
És ha azt mondod, hogy te még sose mentél át piros lámpán, akkor te kivétel vagy, de attól még sokan átmennek, én is. Pedig ismerik a kreszt.
És most idéznék Lukács evangéliumából: ... 😄 nem. Esküszöm nekem kezd lüktetni az agyam, nem tudom te hogy vagy vele, Zero. Vasárnap elmegyek a templomba, ott Marcsi meg Bözsi néni is többet fog pletykálni a Curiosityrõl, mint amennyit itt beszélgetnek róla. 😊 (viccnek szánt hozzászólás)
Amikor tudatosan figyelmen kívül hagyod a KRESZ szabályait, akkor bizony használod a tudást. A KRESZt nem, a tudást igen.
Miért is? A világ létezik, ebben gondolom egyetérthetünk. (Ha ebben sem értünk egyet, akkor minden további szócséplés értelmét veszti.) Ha létezik, _valamilyen_ tulajdonságának _kell_ hogy legyen. És ez az univerzum meg ilyen, hogy ilyenek a tulajdonságai.
Ez egyébként az univerzum finomhangoltságának áldilemmája, és nem következik belõle egy teremtõ.
Ezért kérdeztem, hogy miért jobb az a válasz, hogy a teremtõ örökkévaló, annál, hogy maga a világ örökkévaló?
Persze nyilvánvalóan pszichológiai okokból. Ha maga a világ örökkévaló, akkor abból nem következik mennyország, meg lélek, meg halál utáni "élet", meg feltámadás, meg a többi. Ezzel szemben ha egy irracionális dolgot is axiómaként behozunk a világképbe, akkor már miért ne hozhatnánk be száz másikat is, és így lehetõség is lesz hirtelen a lélekre, a mennyországra, a halál utáni "életre", a feltámadásra, meg a többire. És így ugye már sokkal könnyebb kezelni a halálfélelmet, meg egy csomó egyéb szorongást.
"Leült, gondolkozott, és rájött a józan eszével."
Leült, gondolkozott, és KITALÁLTA a józan eszével. Akkor mondhatnád, hogy "rájött", ha bizonyosan igaza lenne, amit viszont azóta sem lehet tutira eldönteni.
"A "csak" azért nem elég, mert az nem válasz, ha egyszerüen megtagadod a válaszadást..."
Jó, akkor abban a formában, hogy "nem tudjuk, és soha nem fogjuk megtudni" jobban tetszik?
Részemrõl ezerszer inkább fogadom el ezt a választ, mint egy seggbõl elõrántott kamu mesét, aminek a feltételezésére az égvilágon semmi okunk, és az egyik mese semmivel sem jobb, mint a másik.
Ebbõl kifolyólag mérhetetlen nagyképûségnek tartom a hívõk részérõl azt a hozzáállást, hogy õk olyan dolgokról tesznek határozott állításokat, amirõl nekik is pontosan nulla fogalmuk van. Azt meg kifejezetten röhejesnek, mikor két, különbözõ vallású hívõ vitatkozik arról, hogy melyikük totál megalapozatlan meséje a jobb.
Sorolhatod is az ilyen helyzeteket, természetesen szem elõtt tartva, hogy esetlegesen egy másik kocsi sofõrje/gyalogos/stb. is pont akkor gondol ugyanerre amikor te.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
Minek köszönheti például a víz a tulajdonságait vagy az oxigén? Amikor felrobbant a tértelen és idõtlen semmi miért pont ilyen világ alakult ki?
Nem a tudósok munkáját kérdõjelezem meg. Épp ellenkezõleg.
Az, hogy én egy tudatossággal ami tértelen idõtlen és már az õsrobbanás elõtt is volt nem mond ellent a tudomány semmilyen állításának.
Annyit mondtam, hogy ennek a tudatosságnak köszönhetõen született meg ez a világ.
Nem nagyképû amit mondtam. És az a baj, hogy te is képtelen vagy személyeskedés nélkül véleményt nyilvánítani. Ez csak egy ártatlan "beszélgetés" részemrõl ami egy téma kapcsán merült fel.
azt mondtad, hogy "A tudás semmilyen formájának nincs értelme, ha nem használod."
lehet, hogy a kresz nem a legszerencsésebb példa, de szerintem érthetõ
az egy olyan tudás, amit ha nem használsz, akkor tudod, hogy nem használod, és azt is, hogy miért azok a szabályai, amik, tehát mikor irrelevánsak
míg ha nem ismernéd a kreszt, akkor pl. azt sem tudnád, hogy mikor biztonságos mégis megszegni a szabályait, vagy egyáltalán hogy mikor szeged meg õket
tehát látható, hogy ennek a tudásnak akkor is van értelme, ha átmenetileg "nem használod"
Nem tudjuk hogy mi volt az Ösrobbanás elött. Lehet hogy átmenet egy korai univerzumból a mai Univerzumba, lehet hogy nem. Mindenesetre a felfedezöje, aki egy belga katolikus pap volt (George LeMaitre jezsuita szerzetes), külön levélben hívta fel paptársai figyelmét, hogy az elméletének nincsenek teológiai vonatkozásai, és ne használják a szószéken valamiféle érvként a teremtés mellett.
Az evolúció nem az anyag tulajdonságaiból következik, hanem egy matematikai mechanizmus, ami mellesleg megvalósul a természetben is. Az, hogy a természet törvényei annyira sokoldalúak, hogy az evolúciót lehetövé teszik, csak azt jelenti, hogy nem kell hozzá külsö beavatkozás, hogy megvalósuljon. Viszont a természet törvényei csak származnak valahonnan...
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
Az meg, hogy akkor sétálsz át, amikor egy deka autó nemjön, az kurva mindegy, mert akár ismered a kreszt, akár nem (látni mindkét esetben látsz), ugyan az lesz a végkimenetel, ebben az esetben meg ezért teljesen értelmetlen, hogy ismered-e a kreszt vagy sem (mivel nem használod).
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
Ezekböl a kritériumokból indul ki Arisztotelész gondolatmenete, és fokozatosan vezeti le hogy egy ilyen Istennek milyennek kell lennie, hogy abszolút fogalmakkal írható le leginkább, hogy személynek és bizonyos értelemben értelmesnek kell lennie (úgy, hogy nincs komplex agya, szóval elég érdekes olvasni, hogyan ruházza fel Arisztotelész a Teremtöjét döntésképességgel). Ugyanis képzeld, még csak nem is a keresztények találták ki ezt a típusú istenfogalmat, hanem egy pogány görög filozófus 300 évvel Jézus elött. Leült, gondolkozott, és rájött a józan eszével.
A "csak" azért nem elég, mert az nem válasz, ha egyszerüen megtagadod a válaszadást...
A rések Istene csak néhány újkori fanatikus mentsvára, a nyugati kultúrában már Arisztotelész óta a természetben keressük a természeti jelenségek okát, és a katolikus kereszténység már ebben a szellemben született. A katolikusok úgy hiszik, hogy Isten megadta a teremtményeknek azt a méltóságot, hogy egymással oksági kapcsolatba kerüljenek (így fogalmaz a Katekézis kompendiuma), és hogy egy termékeny Univerzumot teremtett, ami nem kéziirányítású, de Isten azért bele tud nyúlni a müködésébe, pl. amikor kinyilatkoztatja magát az embereknek.
Az értelemtagadó hitfelfogás az emberiség fejlödésétöl rettegö fanatikusok fejében született, történelmi távlatban viszonylag nemrég, és különösen az Egyesült Államokban vált egy igen veszélyes és kártékony babonává.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
"Vagyis pontosan azt csinálják a tudósok mint én meg te mikor errõl van szó. Gyártják a fikciókat."
Nem tudom, hogy komolyan gondoltad vagy csak troll vagy, de ami mégnehezebb kérdés: ilyen látásmóddal hogy jutottál el ehhez a cikkhez? 😊
A korai vallások feltételezhetõen úgy alakultak ki, hogy a törzs sámánja megevett pár érdekes gombát, látomásai voltak. Konkrétan a szer hatásában hittek, illetve abban, hogy amit az "megmutat" az az igazság. Legyen akármilyen szubjektív élménye. Ha az istenük azt "mondta", hogy emberáldozat kell, akkor szó nélkül megöltek valakit. Kicsit közvetett módon, de a keresztesháborúk emberáldozatai jutnak errõl eszembe. Õk is a nemes célért haltak meg. Szóval az ilyen korai/elvont/kezdetleges vallások és a "modernebb" vallások között találnánk még párhuzamot azt illetõen, hogy mennyire irracionális és kábult fejbõl pattant dolgok. Ezeket a tudósok munkáihoz/"fikcióihoz" hasonlítani, pláne egy ilyen cikk alatt erõsen trollszagú.
kérheted, de csodálom, hogy még nem jöttél rá, hogy írásban mindent sokkal pontosabban meg kell fogalmazni, mivel (gesztusok, mimika, személyes ismeretség hiánya miatt) minden sokkal könnyebben félreérthetõ, átértelmezhetõ
ezért is van annyi fórumos flame meg vita, miközben ezek az emberek valószínûleg az életben nem vesznének össze
ja és a basszamegezés meg a kibaszottozás sem segít sokat, engem mondjuk nem zavar, de van olyan, akit igen
Kérhetném, hogy próbáljátok meg értelmezni amit írok? MINDEN szót? Nem azért írom le, hogy aztán figyelmen kívül hagyjátok, és belekössetek olyanba, amit kibaszottul nem mondtam. Ráadásul kibaszott idegesítõ, mert csak és kizárólag azért tudtok belekötni, mert figyelmen kívül hagytátok az adott részletet.
Pl. ha ismered a kresz-t, tudod, hogy piros lámpán nem szabad átmenni. De ha éjjel háromkor egy kihalt szakaszon van egy piros lámpa, te meg sietsz, akkor tudod, hogy miért lehet mégis most kivételesen megszegni ezt a szabályt, hogy piros lámpán nem megyünk át.
míg ha nem ismered a kreszt, akkor esetleg azt hinnéd, hogy azonnal villám csap beéld, ha átmész a piros lámpán, vagy esetleg nem tennél különbséget az éjjel háromkori piros lámpa, illetve a délután négykori belvárosi piros lámpa közt.
"nincs Isten" = A Római Katolikus Egyház istene, Isten, nem létezik
"nincs isten" = Nem létezik természetfeletti lény, aki hatni tud az anyagi világra akár teremtés, akár csodák útján.
A kifogásolt mondatban _mindkét_ értelmezést be le akartam fedni.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
- Viccelek, csak oldanám a feszültséget. Egyetértünk akkor a kis és nagybetûben, bár az vitatható, hogy az adott ember a kisbetûs isten alatt konkrétan arra az adott "lényre" gondol, akinek/aminek neve Isten, vagy pedig a magára a foglalkozásra. Mert eléggé egybeforr(ha)t ez a kettõ, pláne nem hívõknél és nem tesznek különbséget a foglalkozás és a tulajdonnév között. Szerintem egyszerûen figyelmen kívül kell hagyni ezt az apró különbséget, meg persze szvsz nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni az írásjelek és nagy kezdõbetûk hiányát mindaddig, amíg maga a mondanivaló átmegy, könnyen olvasható és érthetõ a mondat. Ez utóbbi természetesen nem neked szól, hanem azoknak, akik rögeszmésen belekötnek ezekbe, grammar naziskodnak és lovagolnak a helyesírási szabálykönyvön.
ON: Érdemes nézelõdni nevesebb képtáblák /sci/ tábláján a témával (Curiosity) kapcsolatban. Persze százalékosan elenyészõ a hasznos információ, de összességében még mindig több, mint a mainstream médiában.
A türelmem meg azért fogy, mert ellentmondasz, aztán érveid meg nincsenek. Ez óvodás szint, hogy "Ráadásnak igazad sincs", aztán azt már baszol közölni, hogy miért. Ugye nem gondolod, hogy csak úgy majd elfogadom az érvek nélküli kinyilatkoztatásaidat? Én minden egyes állításomat meg tudom indokolni, és meg is teszem általában. Te egyre inkább egyet sem.
"Miért van inkább valami mint inkább semmi?"
Miért kéne, hogy legyen válasz a "miért" kérdésekre? Miért nem elég neked a "csak"? Semmire nem vezet a dolog, továbbá a te válaszaid SEMMIVEL nem jobbak a "csak"-nál. Ugyanis semmit nem magyaráz meg.
Miért állunk meg Istennél és miért nem tesszük fel azt a kérdést, hogy Istent ki teremtette? Miért jobb válasz az, hogy "az anyagot Isten teremtette, aki örökkévaló", mint az, hogy "az anyag örökkévaló"? Mert az anyagnak nincs tudata, és nem vigyáz rád, meg nem következik belõle, hogy sose halunk meg? (tehát megint a félelem az igazi ok?)
Hjah, ez az istenhívõk utolsó mentsvára, a "Rések istene"(God of the gaps). Mindig abba a résbe tuszkoljátok bele az isteneteket, amirõl még nincs kizárva, hogy ott lehetne. Régen a felhõk fölött volt, most a Planck-idõben. Nem érzed, mennyire szánalmasan komolytalan ez?
"Vagyis pontosan azt csinálják a tudósok mint én meg te mikor errõl van szó. Gyártják a fikciókat."
Igen, csak veled ellentétben TESZTELIK, hogy a fikciók fedik-e a valóságot, és ha nem, akkor kidobják a fikciót. Ez az a lépés, amit egy hívõ soha nem tesz meg, inkább kapaszkodik az utolsó szalmaszálakba is, lásd Planck-idõ.
"Nincs ebben nagyképûség."
Látod, magadtól észre sem veszed...
Egyetlen kérdésemre nem válaszoltál, csak hajtogatod a hülyeségeidet. Jobb is, hogy mész, szevasz.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
jól gondolod, azért is írtam a Jupiteres példát, azt hittem, elég egyértelmû
"lehet, hogy a Te Istened nevét nagybetûvel kell írni - máskülönben a pokolra jutsz"
nem, nem azért, hanem azért, mert személynév, és ez független a benne való hívéstõl ill. a létezésétõl
" de pl. az én istenem nevét nem."
ha a te istened neve Jupiter vagy Odin, akkor nem, ha a te istened neve Isten, akkor ha pont arról beszélünk, akkor igen
"De ha már csipkelõdés: kezdõ nagybetû, írásjel, stb. az persze mehet randomban lehagyva, mert csak! Ugye?"
csakhogy én tisztában vagyok vele, hogy így hibás, és nem kezdeném el védeni, hogy de ez így helyes. igen, hibásan írom a mondatokat. de általában aki kis i-vel írja Istent, (ha a keresztény teremtõrõl van szó, tehát nem Jupiter foglalkozásáról), az általában nem tudja, hogy ez helytelen
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
A politeista hívõknél ez a nagy betû érvényét veszti - gondolom. Szerintem csak arról van szó, mint a Pál Utcai Fiúk esetén a nemecsek fiúnál. Kisbetû, sértõ, hurr durr. De hát az sg komment és a grammar nazi fogalma már eléggé egybeforrt. Hozzáteszem: lehet, hogy a Te Istened nevét nagybetûvel kell írni - máskülönben a pokolra jutsz 😊 - de pl. az én istenem nevét nem. Vagy pl. Józska Pista istenének nevét sem. (De ha már csipkelõdés: kezdõ nagybetû, írásjel, stb. az persze mehet randomban lehagyva, mert csak! Ugye?)
Ja, én is így tudom. Általában nem is a katolikusok evo-ellenesek, hanem a protestánsok, anglikánok. Pl. amcsiban olyanok vannak. Katkók közül azok evo-ellenesek, akik azt hiszik, hogy annak kell lenniük szolidaritásból 😊
Érdekesség, hogy az õsrobbanás pl. nem volt egy népszerû elmélet a maga korában, mivel a tudósok túlságosan vallásosnak találták, míg az akkori pápa meg üdvözölte az elméletet, mint a teremtés bizonyítékát
Az ún. Õsrobbanás mindössze egy átmeneti állapot az anyag egyik állapotából a másikba. Az anyag teremtõdésének feltételezése a semmibõl éppen úgy mítosz, csak éppen "tudományos", mint az isteni teremtés.
Az evolúció pedig az anyag tulajdonságaiból következik. Ahhoz sem kell tehát semmilyen isten.
mindegy, hogy kitalált-e, mert Han Solo meg Mickey Mouse is kitaláltak, de mégis személyek, tehát nagybetû
akkor kis i, ha "minõség" vagy "foglalkozás, pl. "Jupiter egy római isten".
a keresztény tanokban pedig a teremtõ neve Isten, és a "foglalkozása" meg isten.
kb. ahogy a kovács az egy foglalkozás, a Kovács meg egy név
remélem segítettem
Ráadásnak igazad sincs. Egy kérdés.
Miért van inkább valami mint inkább semmi?
Õsrobbanáshoz. Csak annyit mondtam, hogy a Planck-idôben senki sem tudja mi történt. Utána is vannak zavaros dolog de magában a Planck-idôben mi volt csak találgatás.
Vagyis pontosan azt csinálják a tudósok mint én meg te mikor errõl van szó. Gyártják a fikciókat.
Nincs ebben nagyképûség.
Isten létezése számomra teljesen nyilvánvaló. Nem keresek rá bizonyítékokat. Hiszek benne és kész. Ne haragudj befejeztem. Többször kértelek ne személyeskedj de ezt egyszerûen képtelen vagy megállni. Így meg értelmetlen eszmét cserélni.
De egyébként ennyire semmirõl, amit a cikk ír, nehéz bármit is beszélgetni. Amíg nem árulják el, mit találtak, addig ez egy nesze semmi fogd meg jól.
Igen, örülök, hogy fenn van a kütyü, mûködik, és vizsgálgatja a Marsot. Tök jó, tényleg.
Mit szeretnél még hallani?
-Még azt sem.
"Egy hívõ számára Isten pont olyan valóság, mint egy nem hívõ számára egy kézzelfogható tárgy."
Ezt a viselkedést én elmebetegségnek tartom. Sajnálom, ha ezzel rengeteg embert megsértek, de ez a véleményem.
A katolikus hit ésszerû, és bizalommal van az emberi értelem iránt – fejtette ki a pápa. Az I. Vatikáni Zsinat Dei Filius kezdetû konstitúciója leszögezi, hogy az értelem képes megbizonyosodni Isten létezésérõl az alkotás útján keresztül
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Ha minden szónak jelentõséget tulajdonítok, és úgy értelmezem az elsõ kérdésed, hogy konkrétan az én születésem elõtt és halálom után létezik-e a világ, akkor a válasz az, hogy igen, természetesen. De erre van bizonyíték is.
Igen, létezik. Igen, kiabáltam.
Az csak a te hiányosságod, hogy ha nem tudsz valamit elképzelni. Isten meg éppen, hogy nem stabil, a legillékonyabb dolog a világon. Bármi, ami korábban Isten mûvének volt kikiáltva, közelebbrõl megvizsgálva valami természetes, racionális folyamat eredménye, nem pedig szándékos isteni beavatkozás.
Legegyszerûbb példa, hogy régen még a villámot is a felhõk fölött lakó Isten dobálta. Megvizsgáltuk a dolgot, hát nem Isten dobálja, hanem csak a levegõben felhalmozódó elektromos töltés sül ki. Mára Isten mozgástere igencsak lekorlátozódott, rengeteg dologról tudjuk már, hogy mi NEM Isten mûve, és hogy hol nem található meg Isten. Gyakorlatilag mára számûzõdött az anyagi világból, és a bibliai sztorikon kívül az egyetlen dolog, amit tett, az a teremtés.
IGEN?! Annyit mint a tudósok? Tényleg? Feldobnád ide nekem azt a differenciálegyenletet, amibõl kijön az, hogy mikor történt az õsrobbanás?
Arcod cseppet nagy.
Hjah, ismerõs. Mert félsz attól, hogy mi van akkor, ha nem, mi van, ha tényleg semmi célja a létezésednek, és hogy nyomtalanul eltûnsz a halálod után. Úgyhogy inkább elhiszed a szép mesét.
Hadd ne minõsítsem ezt a hozzáállást.
Oké, csak tudd, hogy a feltételezéseid alaptalanok, és csak arra szolgálnak, hogy nyugodtabb lehess.