Gnoszticizmus-Az õsi kereszténység

<#eljen>
Szépen van megfogalmazva a lényeg. Talán túl szépen is. Valami tömörebb, ütõsebb megfogalmazás is kellene. :)

Annyit tennék hozzá, hogy mi sajnos most nem veszünk részt a teremtésben. Sõt inkább a pusztításban veszünk részt. Sürgõsen hátraarcot kellene csinálnunk, és ismét elkezdeni teremtõként mûködni.

Itt egy példa, hogy elõdeink a gyakorlatban hogyan mûködtek teremtõként.
Másik topikba linkeltem már ezt a videót, de ismétlés jelleggel....

http://www.youtube.com/v/J4Vawqc_23s&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

"ami miatt kitalálták a különbözõ túlvilági dolgokat" azért itt többrõl van szó mint pusztán kitaláció.

függetlenül attól, hogy valóban az elmúlástól való félelem-e az, ami miatt kitalálták a különbözõ túlvilági dolgokat, amik majd várnak ránk a halál után, tényleg érdekes elgondolkodni azon, hogy mi értelme van mindennek amit a (jobb esetben) 70-80-90 év alatt megszerzünk, megteszünk, ha végképp megszûnve mindent itt hagyunk. sokan erre azt mondják, hogy addig kell élvezni a fiatalságot, amíg az vagy, mert mikorra már öreg leszel azt fogod mondani, hogy kiélted magad, most már pihenni akarsz. azonban érdekes, a valóságban nem ez látszódik visszaigazolódni. példának okáért olvastam egyszer egy cikket, amiben olyan idõs emberekkel beszélgettek, akikrõl már tudva levõ volt, hogy közel a vég. kivétel nélkül azokra a dolgokra, amikre a mai fiatalság azt mondja, hogy ezt most kell élvezni azt mondták, hogy bár arra fordított volna kevesebb idõt és a valódi értékekre pedig többet. mindannyian úgy érezték, valamit befejezetlenül fognak itt hagyni. szóval: ha tényleg csak annyi a halál, hogy 'örökre elalszunk' és semmit nem érzünk többé akkor minden mindegy. de ha mégis több, akkor számít, hogy hogyan élsz, és a Biblia is és Jézus is többek közt errõl tanít.
halál utáni dolgokról lehet vitatkozni, de ez akkor is egy olyan téma, amirõl jelenleg élõ ember nem tud 100%ig biztosat mondani.

Nyilvánvalóan nem az volt a felvetésem lényege, hogy "mi van ha kiderül". Ez csak egy megfogalmazási mód volt.

A társteremtõ

A lét nagy drámájának nézõi vagy szereplõi vagyunk?
Azt mondják, az ember harmincéves kora után már az arcáért is felelõs. S ez így is van, tükrözõdik a lelkünk arcunkon. Aki élete folyamán szépre formálta lelkét, annak arca is kedves lesz. És fordítva. Nagy - és örök - kérdés persze, hogy milyen mértékben van lehetõségünk formálni lelkünket, s milyen mértékben vagyunk kiszolgáltatva örökletes sajátságainknak és a bennünket ért hatásoknak.
Teilhard de Chardin szerint minden ember maga alakítja ki lelkét, földi napjainak során. És ez még óvatos megfogalmazás néhány elõdjéhez képest. Pl. a már fentebb említett Novalisnak egyik központi gondolata volt az ember öntökéletesítése. Az Ember önmaga fölé emelésérõl beszélt, meg arról, hogy "a tudás gyarapszik, ha egyre inkább Isten leszünk".
Az ember öntökéletesítésének gondolata napjainkban különös jelentõséget és speciális jelentést nyert a gén-manipuláció és a klónozás technikai megvalósításával kapcsolatban. Ide tartozik az egész eugenika-problémakör is, annak minden etikai vonzatával.
Mindenesetre a hagyományos értelemben vett lelki-tudati öntökéletesítés - mondjuk közérthetõbben: önnevelés - klasszikus és örök lehetõségünk, s egyben feladatunk. A dolog azonban nem áll meg itt. Hiszen ha elfogadjuk az evolutív világképet és benne az embert mint az evolúció nyílvesszejét, akkor logikai szükségszerûséggel adódik, hogy az ember tökéletesedése egyben a világ tökéletesedése is. Chardin szerint a saját lelkét építõ ember ezzel a tevékenységével "közremûködik egy másik munkában, egy másik 'opusban' is, amely - bár szorosan irányítja, de végtelenül túl is szárnyalja egyéni sikerének távlatait; s ez a mû a Világ beteljesítése".
A világ ma különösen az emberben fejlõdik. Az ember közremûködésével folyik a világ plérómizációja. "Munkánk fõleg a mindennapi kenyér megszerzési eszközének látszik. De végleges hatása jóval messzebbre ér el: a munka által fejlesztjük ki önmagunkat, akik egyesülünk Istennel; és ugyancsak a munkával valamiképp növeljük ennek az egyesülésnek isteni célját ..."
A fentiekbõl következik, hogy a Világ nem hívság, nem holt és értéktelen anyag, amelytõl minél jobban el kellene határolódnunk. Az anyag szent, hiszen rajta keresztül, vele együtt vezet az út a plérómához. Chardin, a jezsuita páter egy egész fejezet címéül adta: "Himnusz az Anyaghoz". De más írásaiban is nyomatékosan kifejtette azt az elképzelését, hogy az anyag nem elválaszt minket a szellemtõl, hanem összeköt vele. "Bûvölõ és erõs Anyag! Anyag, te simogatsz és férfiassá érlelsz, Anyag, te gazdagítasz és lerontasz. Bízva az égi erõkben, amelyek megtisztították és illattal telítették vizeidet, átadom magamat hatalmas árjaidnak. Krisztus ereje ömlött beléd. Vonzó karoddal húzz magaddal engem, éltetõ nedûddel táplálj engem, ellenállásoddal eddz meg engem, kiszakító karjaiddal szabadíts fel engem, s végül egész tenmagaddal segíts istenivé lennem."
Az Ember tehát a Teremtõ társa a (folyamatos) teremtésben. Társ-teremtõ. Nem az egyenrangú, hanem a közremûködõ, segítõ társ értelmében.

(Ezt azzal kapcsolatban, hogy akármilyen kicsiben is, de mi is részt veszünk a teremtésben! <#wink> )

Teremtés és evolúció témában ajánlom Pierre Teilhard de Chardin Az emberi jelenség c. könyvét.

Persze, ez is egy lehetõség, bár a túlvilágba vetett hitnek több ezer éves hagyománya van, az anyagelvûségnek pedig csak ~ kétszáz. Tudom, ez nem mennyiségi kérdés, de az ösztönös halálfélelem mellett, mintha lenne az emberben egy ösztönös vágy Isten keresésére is.

Én nem látok egyikben sem logikát az az igazság. :D Én úgy gondolom, hogya a reinkarnációt is csak az emberek találták ki, egyszerûen azért, mert azt sokkal nehezebb elképzelni, hogy egyszercsak meghalunk, és így utána semmi értelme nincs annak, amiért éltünk (és ösztönösen félünk a haláltól, amit szeretnénk lekûzdeni, hiszen ez is egy cél, hogy ne kelljen félni semmitõl).

Erre nem tudom milyen választ vársz. :D Mi lenne, ha kiderül akkor kiderül, én örülnék neki. Nem látok esélyt rá.

<#worship>

Rendben, megnézem! :-)

Ahol tudom hirdetem az igét: Dr. Michael Newton: Lelkünk útja
Ne sajnáld rá az idõt, olvasd el. <#pias>

Pedig mai szemmel több logika van benne, mint a föld alatti pokolba, és a fejünk felett lévõ mennyországba. Az érdemet úgy kell érteni, hogy kinek milyen megtapasztalásra van szüksége, aszerint fog újra születni, és mivel az univerzum elég nagy (az élet lehetõsége is elég nagy, más rendszerekben) ezért nem sok értelme van a körforgást kizárólag a Földre redukálni. Már persze, ha egyáltalán van reinkarnáció.

És mi van ha kiderül, hogy nincs más megoldás?

Hát az ilyesmit én pláne hülyeségnek tartom.

A lényeg megmaradt: "Eltörlök minden törvényt,szeressétek egymást"
Ezt sem tudjuk betartani pedig ez volt Jézus mester legfõbb tanítása.<#nezze>

Olvastad már a "Jézus-összes mûvei"-t? Nos -mint tudod- nincs ilyen. Sõt, Jézus tanításait csak mások leirataiból ismerjük. Sok elveszhetett, nem írták le, vagy egyszerûen nem volt megfelelõ számú tanú. Más esetekben kiszíneztek történeteket, esetleg olyat is a szájába adtak, amit sosem mondott. Jézusi tanításokat soha senki nem hitelesített.
Maga Keresztelõ János is, mikor Heródes börtönében kivégzésére vár, saját tanítványait küldi Jézushoz, hogy valóban õ-e a megváltó, esetleg tévedett volna. „A börtönben hallott Krisztus cselekedeteirõl”, azaz Jézus cselekedetei nem feleltek meg az õ általa elvárt messiási magatartásnak. Ez kikerülhetetlen ellentét közöttük. -írják a téma szakértõi- Merthogy a kettõs messiás elv alapján fürdetõ János lehetett az egyik, a papi messiás, aki - a jövendölések szerint- éppen Lévi törzsébõl származott. Megkeresztelte Jézust, aki hamarosan maga is keresztelni kezdett. Mintha jobb lett volna a menedzsmentjük, mint Jánoséknak. Ez elõtt viszont Jézusnak tanítania kellett. Nem volt egyetlen írástudó sem, aki tanításait lejegyezte, összegyûjtötte volna azon frissiben? Vagy Jézusnak nem volt fontos, hogy tanításai megõrzõdjenek távolabbi vidékek, és késõbbi korok emberei számára? Tanításai csak az akkori mának szóltak?

Én nem mennyországra és pokolra gondolnék, hanem egy jobb vagy rosszabb planétára, ahova leszülethetek, az érdemeimnek megfelelõen.
Persze, én is úgy élek, ahogy jónak látom, van olyan, amire egyszerûen nem vagyok képes, például odafordítani a másik orcám. Ahhoz szentnek kel lenni.

Az én fejemben rengeteg minden megfordult, erre mondjuk nem emlékszem. :-)
Én az ilyesmit, hogy mennyország, pokol (ígéret, fenyegetés), örök boldogság, hasonlót mindigis hülyítésnek, mondhatni politikai szövegnek tartottam mindigis (elég hatásos eszköz), ráadásul a kérdést tudományos oldalról megközelítve méginkább megerõsítve érzem ezt.
Mellesleg szerintem nem is szabad etalonnak tekinteni bárkinek a tanításait, életét, én úgy vagyok vele, hogy tanultam a kereszténység és a buddhizmus tanaiból, de úgy élek, ahogy én is jónak látom. :-/

Én úgy vagyok ezzel a kérdéssel, hogy Jézus tanításai számomra az etalon. Az egy igazodási pont és ahhoz képest vizsgálom meg például az Ószövetséget, vagy akár más gnosztikus tanokat. Nem hiába egyik kedvenc gnosztikus tanítóm szinopei Markion.
Az egyébként meg sem fordul a fejedbe, hogy Jézus több lehetett mint egy egyszerû ember, és amit tanít, az egy kulcs ahhoz, hogy az életed elmúlásával egy jobb világba kerülj?

Furcsa, hogy ennyire eltérõ szinte mindenkinek a véleménye ezzel kapcsolatban (meg úgy a tudomány-vallás területén is).
Bár én nem tartom magamat túltájékozottnak a témában, én egyszerûen úgy gondolom, hogy Jézus egy egyszerû ember, egy vezetõ egyéniség volt (úgy nevelték, sokan hittek is benne), aki "jó dolgokat" tanított (például "Isten elõtt" mindenki egyenlõ (ez már ütközött ugye a zsidó- és a többi vallással, amik mindig az adott népre vonatkoznak), szeretetet, önzetlenséget hirdetett, elítélte a kapzsiságot, stb), és ezt akármennyire is üldözték, nem tudták megakadályozni, hogy terjesszék.
Múltkor láttam egy dokumentumfilmet Júdás evangéliumáról, abban azt mondták, hogy több mint 30 evangélium íródott (mind Jézus halála után, valamelyik 100-200 évvel), nyilván amíg nem volt egységes (egyház), addig terjedt mindenfele, más-más változatában.
Aztán rájöttek, hogy mekkora lehetõség van ebben is (politikai), a többit meg már ismeri mindenki (inkvizíció, vallási indokolt háborúk, stb.) -> ami miatt a legtöbben elítélik a kereszténységet.

King of roads (#78):
"Az evolúció az megint csak egy elmélet a sok közül,ahogyan a nevében is benne van, alapvetõen nem áll szilárd alapokon, és arra is lehetne találni rengeteg ellentmondást ennyi erõvel. Ez egy elfogadott nézet, hiszen kizárva a természetfölötti dolgokat materiális módon magyaráz meg mindent, ami az emberek többségének szimpatikusabb, mint egy teremtõ Isten elmélete."

Ezt már milliárdszor kitárgyaltuk ezen a fórumon. Az evolúciót Darwin elméletként vetette fel, ma már ennél jóval több, a fajok változását írja le a tudományos megfigyelések alapján. Az evolúcióba ugyanúgy belekerülhetne a mesterséges beavatkozás is, ha arra szükség lenne, de nincsen.
Mellesleg az elmélet sem jelenti azt, hogy csak valami fantáziálgatás lenne, az elmélet egy lehetséges magyarázata annak (egyértelmû ellentmondások nélkül!), amit tudományosan még nem tudtunk teljesen bizonyítani (csak másból következtetni).

Aki azt mondja, hogy a zsidók az okai a jelenleg uralkodó gazdasági válságnak az rendkívül ostoba...

A zsidó emberfaj teremtése nincs 6000 éves, tehát a judeizmuson alapuló vallások szemszögébõl az egész világmindenség teremtése történt hatezer évvel ezelõtt. Az emberi faj teremtése egyébként is több lépcsõben történt. A Biblia szerint egy új faj a zsidó, akik Ábrám Ur városából való kiûzetését követõen, valamilyen genetikai beavatkozás, és/vagy természetes mutációk szerencsétlen variánsaként jöttek létre, egyszer csak megjelentek minden elõzmény nélkül. Az erõszakos zsidóvá tétel Ábrám szolgálóival kezdõdött, és ezer éveken át tart (körülmetélés). Arról is tudni, hogy ártatlan embereket fényes nappal az utcán lefogtak, s e mûveletet akaratuk ellenére elvégezték rajtuk. Bizonyosan azért, hogy nehezebb legyen az így keletkezett sokaságban ráakadni az eredeti génmódosítottakra. Nem lehet véletlen, hogy saját teremtõjük (megalkotójuk) is, már a kezdetek kezdetén ki akarta irtani e fajt (Izsák) az eredeti emberfaj közül, s e gének hordozóit több generáción keresztül üldözte (pl. Jákob). Véleményem, hogy a reptilián-faj földi telepítése lehetett ez, s ezért kiválasztottak, ezért nincs eredetük, saját teremtéstörténetük. Mégis minden ember érzi, valamiben mások, mint mi.
Hány esetleírást említ a Biblia, hogy azokban az idõkben még szinte szaporodásképtelenek, ezért "beavatkozások" szükségesek, hogy utódok jöjjenek létre? Ez a számadat pedig csak töredéke lehet a tényleges beavatkozások mennyiségének, mégis jelentõs arányú "csodatételrõl" tudunk. Miért volt ennyire fontos ezek tényét (nem természetes születés) feljegyezni?
Nem áll szándékomban "zsidózni", csak a Bibliában található anomáliákat feszegetem, pusztán a valláskutatásra összpontosítva.

<#banplz><#violent>

"Nem olvastam el, de sg-n alapból nem valami hihetõek a cikkek"

De azért ide jössz trollkodni a fórumokba, meg a cikkek alá...:D Vicces...
A cikk arról szól, h egy paciens agyának olyan részei sérültek nagyon durván, ami miatt azt se kellene tudnia,h Õ most egyáltalán ember, asztal, vagy betonoszlop és mégis megmaradtak  a személyiségjegyei...:D

A többit meg majd megcáfolják mások...
<#pias><#wave><#nezze>

javítás
" Föld és az emberiség 6000 éves. " nem emberiséget, hanem világmindenséget vagy vmi hasonlót akartam írni. hisz épp írom, hogy 6000 éves az emberiség, aztán meg mégse? csak egyszer kell, hogy ellentmondjon egy keresztény és egybõl rászállnak :D

dínók: a Biblia attól függetlenül, hogy nem tesz említést ezekrõl nem zárja ki, hogy léteztek valaha. Tudom, hogy a szkeptikusok azzal érvelnek ilyenkor, hogy az olyan dolgokról talált leletek amikrõl bizonyított, hogy több millió vagy milliárd évesek, ellent mond annak, miszerint a Föld és az emberiség 6000 éves. De ilyet soha senki nem mondott. A bibliakutatók az ember teremtését becsülik 6 ezer évvel ezelõttre, nem a világmindenség kezdetét. Itt pedig oda lyukadunk ki, hogy az 1Mózes 1:1 és az 1Mózes 1:2-ben az eredeti héber szövegben található egy olyan kifejezés, amely azt sejteti, hogy az 1Mózes 1:2-ben leírtak nem közvetlenül az 1Mózes 1:1-ben leírtak után történtek, hanem a két versszak között eltelhetett több millió vagy milliárd év, ami alatt létezhetett egy Ádám elõtti korszak, ki tudja mettõl meddig, és hogy azt mi jellemezte, és kik vagy mik éltek. Ami történt pedig valószínûleg Lucifer lázadása és az égbõl való levettetése, amirõl szintén említést tesz a Biblia.

Az ûrutazást viszont nem értem, mi miatt hoztad föl.

Az evolúció az megint csak egy elmélet a sok közül,ahogyan a nevében is benne van, alapvetõen nem áll szilárd alapokon, és arra is lehetne találni rengeteg ellentmondást ennyi erõvel. Ez egy elfogadott nézet, hiszen kizárva a természetfölötti dolgokat materiális módon magyaráz meg mindent, ami az emberek többségének szimpatikusabb, mint egy teremtõ Isten elmélete.

józan ész: szerintem a józan ész fogalma mindenkinek mást jelent. A te általad józannak vélt gondolkodással egy más kaliberû embernek még lehetsz tök hülye (ezt nem sértésnek írtam, remélem érted, hogy mit akarok). a józan ész szubjektív dolog, a valóság és a tények pedig objektív. Számomra a legnagyobb probléma két dolog: 1, mi emberek porszemek vagyunk ebben a hatalmas világegyetemben, éppen ezért semmirõl sem jelenthetjük ki 101% biztosan, hogy nem létezik. 2 pedig, hogy ennek ellenére mégis rengetegen hiszik azt, hogy õk mindent tudnak és amire õk azt mondják, hogy az nincs, akkor az úgy is van (hogy nincs). Ez viszont elõítélet. Ezen pedig mindenki maga tud dolgozni, már ha fölismeri. A Biblia éppen az okoskodást és a kemény szívet hozza föl az ember egyik legnagyobb problémájának, ami vezetett sok bajhoz (Róma levél). És ez ma is ugyanúgy tart. Az Írások szerint pedig pontosan ez (is) választ el attól, hogy megismerjük az igazságot. Amíg mi emberek mindig mindent jobban tudunk, addig miért várunk el Istentõl bármit? Így megy ez emberek között is. Ha valaki ezredjére mondja nekünk, hogy ami valójában kék színû az piros, akkor egy idõ után ráhagyjuk.

A nincs lélekre pedig: http://hetek.hu/hit_es_ertekek/201210/a_menny_letezik

<#banplz>

Na akkor ugyanaz a célom mint a topic célja...

#75 Nem olvastam el, de sg-n alapból nem valami hihetõek a cikkek, egyébként meg ha meg tudnád cáfolni amit írtam már megtetted volna:)

Nem szeretném én sem a listád boncolgatásával offolni a topicot, de csak nem állhatom meg az 5. pontodat!
Kérlek, olvasd el ezt: http://www.sg.hu/cikkek/91637/hol_lehet_az_elme_az_agyon_belul
Még szerencse, h emlékeztem rá! :)) Így legalább nem nekem kell hinned...

Még nem mélyedtem bele a témába elég mélyen. A topic azért jött létre, hogy akit szintén érdekel, az segítõkre leljen és megoszthassa gondolatait. Amint látom, ez lesz a legjobban nyüzsgõ topicom :D

"Az hogy szûz volt az anyja, jelentheti hogy idõutazó orvos, orvosok termékenyítették meg."

Vagy pedig a szüzesség fogalmát nem szigorúan a mai értelmezésben kell használnunk.

Azt hiszem, vannak olyan tanok is, igen. De nem lehet a gnoszticizmusra, mint egységes egészre tekinteni.

Ha jól emlékszem a gnosztikusok hisznek a reinkarnációban nem?

Köszi a tippet, utána fogok nézni! Esetleg, ha megvan Neked a könyv, akkor összevethetnéd ezzel, hogy egyezik-e. Köszi!

Azt hiszem, mielõtt komolyabban belemélyednénk a "vitába", tisztázni illene, mi is az a gnoszticizmus.

A gnoszticizmus egy korai keresztény vallási irányzat neve. A szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A gnózis, mint az igazi tudás tana, abból a vélekedésbõl indul ki, hogy létezik igazi tudás. Erre támaszkodnak meghatározásai, leírásai és magyarázatai.

A gnoszticizmus elnevezést elõször a 17. században használták az úgynevezett Cambridge-i platonikusok. Henry Moore pejoratív értelemben használta ezt az elnevezést azokra a sokszínû, egymástól sokszor jelentõsen eltérõ vallási mozgalmakra, amelyek a korai kereszténység idején szemben álltak a kanonizált tanokkal és a kialakuló egyházszervezettel. Az elmúlt évtizedek tudományos eredményei révén egyértelmûvé vált, hogy nem beszélhetünk a gnoszticizmusról mint tárgyról, mert történelmi leegyszerûsítéshez vezet. A tudományos irodalomban meggyökeresedett korábbi képzet, mely szerint létezett egy „igaz kereszténység”, és egy „hamis gnózis”, melyek harcban álltak egymással, nehezen tartható fenn. A gnoszticizmus címszava alá soroltak minden olyan vallási mozgalmat és irányzatot, amelyekkel kapcsolatban felmerült, hogy tanításaik alapja egy ezoterikus tudásban (gnózis) gyökerezõ megváltástan, melynek révén visszatérhet az ember eredeti isteni otthonába.

Az antikvitásban megjelenõ gnosztikus képzetek olyan hihetetlenül változatosak voltak, hogy egy koherens rendszerré lehetetlen lenne összeilleszteni õket. Azonban vannak olyan sajátosságok, amelyek meghatározták a gnosztikus mozgalmat. Még akkor is így van, ha ezek képzeteknek a nagy része nem eredendõen gnosztikus kontextusban fordul is elõ. A gnosztikus gondolatoknak ehhez a csoportjához tartoztak egy teljesen transzcendens Isten képzete, aki az isteni világot alkotta, amelyhez az emberi lények legbelsõbb lényege eredetileg tartozott. Tragikus eseményeken keresztül az ember elszakadt isteni eredetétõl, és elfelejtette elõkelõ származását is. Az eredeti otthonába való visszatérés csak a gnózis segítségével valósulhat meg, aki megnyilatkozik számára.

Magyarán egy olyan topikba jöttél vitatni a bibliát, amelynek témája maga is vitatja vagy az egészet, vagy némely részletét. Persze engem nem zavar, ha a topiknyitót sem zavarja, akkor nekiállhatok a kis listádnak, de ez a topik alapvetõen nem errõl szól.

Egyébként ha azt mondanám hogy mondjuk van egy varázsló robot t-rex ami a világot teremtette és szeret minket, és minden más hülyeség, akkor szerintetek mi lenne a normális, ha ti bizonyítanátok be hogy ez miért nem így van, vagy ha én azt hogy miért van így?(gondolom érzitek a párhuzamot a ti vallásotokkal)

Oké, pár normális érv amiért hülyeség az egész bibliás, varázslós dolog:
-dinoszauruszok
-ûrutazás
-evolúció
-józan ész
-nincs lélek, lobotómiával kiüthetõ az a rész az agyban ahol a személyiség/memória van

Természetesen tudok még sok mindent, na de most halljunk pár érvet tõletek is:)

Amúgy topic +fav.

<#eljen>

Vagy a battlefield valahányat dicsõíteni a call of duty topikban... <#nevetes1>

engem spec. nem zavarnak...fõleg, hogy annyi értelme van vallásról szóló topikba rosszindulatúan beszólni, mint egy ateistáktól nyüzsgõ fórumon igét hirdetni: semmi. ha idáig nem jutnak el, az már az õ bajuk, magukat minõsítik. viszont az érvekre mindig kiváncsi vagyok. mert míg az elõítéletig mindenki eljut, normális érvekig már nem sokan.

Nekem az a szimpatikus a gnosztikus tanokban, hogy gondolkodnak, mérlegelnek, különbözõ véleményeket alkotnak, akár egymásnak is ellentmondanak. Egyszerûen csak keresik az utat, és nem küldenek pokolra, ha nem követem betûhíven a dogmákat!

Csak addig kell elviselni a trollokat, amíg le nem kerül a friss topikok listájáról. Olyan ez, mint egy index címlap. :-)

Az hogy szûz volt az anyja, jelentheti hogy idõutazó orvos, orvosok termékenyítették meg.

Ne beszélj így raptorjézusról! Félig hüllõ de azért vannak érzései! (bár már kihalt, szóval mind1...)

az elõítéleten kívül mire alapozol bármilyen nem egyetértést? tényleg kérdezem, nem kötekedés.

na még egy agyhalott szekta, nem elég nekünk a hitgyüli, jehova meg a többi szarság. golyót nekik mind

Ahogy olvasgatom a különbözõ gnosztikus tanításokat, elég sokféle van belõlük, van olyan, amelyikkel egyetértesz, tetszik?

<#eljen>

Digi World: A Biblia titkai: Az õskeresztények több istenben hittek.