Ûrállomás a Hold túloldalán, avagy az L2 pont kiaknázása

Holdkomp és leszállás nélkül nem kell Saturn-V méret.
Ha leszállást nem terveznek, akkor az ûrhajó mûszaki egysége is kisebb és könnyebb lehet: nem kell egy holdkompot is pályára állítani. Ez még tovább csökkenti a rakétával szembeni igényeket (ráadásul: Apollo vs. Orion: 29t vs. 21t).

A modulok eljuttatása sem lenne akkora probléma: ahhoz kellene egy Saturn-V méretû rakéta. A Holdhoz bruttó 43t-át volt képes eljuttatni. Mivel ez esetben csak fékezéshez kell üzemanyag, amin ráadásul sokat lehet spórolni (a modulok akár több hónapon át tartó, többszöri Föl-Hold hintamanõverekkel is elérhetik az L2-t) min. 30t hasznos terhed akkor is marad. Az ISS-t 15-20t-ás modulokból építették...

Az alkalmas technikát már egyszer megépítették, ez bizonyítja, hogy technikai akadálya nem lenne... Csak ugye a pénz...

Igaza annak van aki az emberiséget, az emberek fejlõdését elõbbre viszi.
Ebbe persze nem fér bele a gyõzikesó, az elõbb említett mellimplantátum, az autó mindenkinek, (mekkora baromság már az is, hogy mozgatunk egy közel 1,5t-ás kasznit a szaros 80 kilónk helyváltoztatására, adott esetben azért, hogy teljességgel haszontalan tevékenységet végezzünk...)de ide sorolnám még akár a nejlon zacsit is, amit a boltban azért veszel el, hogy belerakj egy szem parit, hazavidd aztán a zacsit kidobd. Na és az ehhez hasonló dolgokat, vagy ott vannak még a nélkülözhetetlen hadseregeink, akik az egy utas zacsikért heves csatákat fojtatnak sehol országban. A felsorolást asszem lehetne még folytatni szakadásig.
Bár nem számolta még ki senki, én sem fogom, de gyanítom, hogy csak a zacsikra fordított energiából, simán megjárnánk a marsot is oda-vissza.

Igy van sokkal több pénzt kéne beleölni, fõleg hogy azt a pénzt úgy is át lehetne csoportositani hogy az értelmetlen tevékenységekbe kevesebbet tolunk (pl. hadsereg).

Ettõl függetlenül, jönne az a pénz magától is ha lenne áttörés, de sajnos nincs. Jelenleg az ûrkutatás a kémiai rakétákkal kb. úgy áll mint 150 évvel ezelõtt a gõzgépek és az autózás/repülés kapcsolata. Persze sok pénz beletolásával lehet gõzgép meghajtású autót építeni, agyonoptimalizálva talán még valamiféle repülõt is, de be kell látni hogy a végeredmény igen silány lenne.
Szóval ha nem lesz áttörés, akkor sajnos itt rekedtünk a bolygón, talán a Mars még meglehet de már az is nagyon necces és az is inkább csak státusszimbolum lesz, hogy oda is sikerült embert juttatnunk semmint egy folyamat kezdete.

Leszállás nélkül is kéne hozzá egy saturn v rakéta, ami nem éppen olcsó. Ráadaásul oda is kell vinni az ürállomást, tehát elõször fel kell lõni a darabjait össze kell rakni stb stb

"Valójában az történt hogy kifulladt a technologia. Elérte a maximumot (irreálisan nagy ráforditással eljutni a Holdra) és vége"

A Mars és a Hold esetében valóban nem éri meg még, illetve a tapasztalatszerzés miatt egyes küldetések késõbb visszahozhatják a ráfordítások egy részét. De inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyobb technológiai ugrást kell elérni ahhoz, hogy megérje a tartós jelenlétet fenntartani. Hogy mekkorát azt nehéz megbecsülni.

De a legnagyobb baj az , hogy az akarat is hiányzik is politikusok részérõl. Mert szerintem meg lehetne csinálni, hogy megérje hamarabb, több fejlesztéssel/kutatással, de jelenleg távolról sem fektetnek bele relatíve számottevõ energiát a kormányok. A naprendszerben még van felfedezni való bõven, amikrõl azt sem tudjuk megérné-e. Jó kicsi az esély rá. De kitudja mit rejt az ismeretlen. Lehet, hogy valamelyik közeli naprendszerben van lakható bolygó is. Sosem tudjuk meg ha nem kockáztatunk.

Elmenni a Holdig nem lenne olyan nagy dolog, ha nem kell leszálló egységet is vinni, ill. nem kell leszállni. Egy L2-ben lévõ ûrállomás 2-3 nap alatti elérése közelítõleg annyi energiát igényel, mint a Hold körüli pálya elérése, leszálló egység nélkül.

<#wilting>

Ugyeee?
<#papakacsint>

Valójában az történt hogy kifulladt a technologia. Elérte a maximumot (irreálisan nagy ráforditással eljutni a Holdra) és vége.

Ráadásul, az emberek számára kevés közvetlen haszonnal jár. Mig aki amerikába ment, az vagy "nyersanyagért" (arany, füszer, rabszolga) ment hogy abból gazdagodjon meg, vagy letelepedni mert az öreg kontinensen már nem volt helye,
addig kimenni az ürbe nincs sok értelme, elmenni a Holdra megint semmi.

Szóval a valóság az, hogyha a Hold vagy a Mars lakható lenne (értsd: légkör lélegezhetõ, van viz, hõmérséklet elviselhetõ stb) akkor már rég beindult volna az ürbiznisz még akkor is ha drága. De jelenleg olyan mintha azt vetnéd az utazási irodák szemére hogy miért inditanak 1000x annyi utazást egy földközi tengeri szigetre mint a déli sark közepére...

Az elõzõ példámnál maradva. Mindhárom nélkül kényelmesen lehetne élni, az meg senkit nem érdekel, hogy az egyik majd egyszer fontos lehet.
A foci megszûnését én személy szerint már jelenleg sem sajnálnám, a kozmetikában már nem vagyok ennyire biztos. Némi elõrelátással belátható, hogy idõvel már más korcsoportba fogok tartozni, ahol több szempontból is fontossá válhat. Az ûrhajózás elõnyeinek megértése pedig még nagyobb mértékû elõrelátást igényelne, ami a választási ciklusokban gondolkozó politikusoknál biztosan kizárt.

Mikor gyerek voltam még kb. 5 évente követték egymást az egyre komolyabb mûszaki hátteret megkövetelõ programok: szputnyik, Apolló, Viking, SS, Mir… Ezért akkoriban nem hittem volna, hogy 30 év múlva, még mindig a LEO-n leszünk.
Ezért igazi technikai korlátok valóban nincsenek. Hasonló arányú gazdasági ráfordítással, mint amennyit a XVII. században költöttek a hajózásra, valószínûleg annyi ember mehetne a holdra, mint annak idején Amerikába.
De hát most fogyasztói társadalomban élünk. Biztos többet költ a világ mellimplantátumokra, vagy focira, mint ûrkutatásra.

Azt ki mondja meg, hogy mik a "valóban fontos dolgok"? Ami nekem fontos, az lehet hogy neked egy fabatkát sem ér, kinek van igaza?

Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy mennyi kicsinyes buziságra költik az emberek a pénzüket. Mennyi haszontalan kacatot, mennyi hiábavaló fényûzést és pompát, ergo mennyi elvesztegetett energiát pazarol el ez a buta majom, ahelyett, hogy a valóban fontos dolgokra összpontosítana.
Uff

globint #1: A képen azok a vonalak gravitációs szintvonalak, nem pályavonalak (kivéve a kék vonalat, az valóban a Hold pályájának a vonala).

Persze megy, ûrszondával. Ami nem eszik, nem lélegzik, és egy doboz is elég neki, meg mint mondtad - nem kell visszajönnie. Ezt nem lehet egy emberes küldetéssel összehasonlítani. Jelenleg egyetlen ûrhajó sem képes a Marsig elmenni.

Azért mert a ISS legalább 2025-ig üzemeltetik (de lehet, hogy 2028-ig), és az ûrállomás a források nagy részét leköti. Ha befejezik az ISS programot akkor felszabadulnak azok összegek, és kapacitás amit erre fordítanak (feltéve ha nem csökkentik utána drasztikusan, és még akarnak valamit csinálni, akkor jöhet szóba egy új állomás.) Semmilyen államnak nincs pénze még egy ûrállomásra kiépítésre, fenntartására. Na jó Kínát leszámítva, de õk is LEO építkeznek, és csak azért külön, mert az USA megvétózta, hogy az ISS-hez programhoz csatlakozzanak.

Miért pont 2025 elõtt? Miért nem 2030, vagy 2020? Pénz akkor sem lesz több olyan dolgokra amikkel a választók csak egy nagyon kis százalékát lehet megnyerni...

Elmenni sokkal messzebbre is megy (Mars, Szaturnusz, Plútó). Olyat elküldeni ami vissza tudja hozni a legénységet már nehezebb.

- hyppodrom!
- nem hyppolit?
- lehet, de úgy nincs semmi értelme.

Meg ehhez elõször el kéne menni megint a Holdig, ami nem nagyon megy

"Az azonban egyáltalán nem egyértelmû, hogy a NASA tényleges döntést hozott, vagy csak feldobott egy ötletet, ami idõvel szépen eltûnik a süllyesztõben, mint sok más hasonló felvetés."

Egyenlõre egyértelmû. A NASAnak (sem más országnak) nincs pénze még egy ûrállomás kiépítésére, fenntartására - illetve HEO pályára alkalmas rakétával, ûrhajóval, meg egyéb speciális életvédõ eszközökkel sem rendelkezik (az ISS még védi a Föld mágneses tere, az L2 pontban semmi nem védi). Bár sok ország szeretne ilyet (fõleg az oroszok), de ez 2025 elõtt egy megvalósíthatatlan ötletroham. Ennyi.

libErációóós????

a nemzetközi ûrállomás már kifutóban van. szerintem ha bruce willist megkérik akkor landol vele holdon és már kész is.

Érdekes vonalat fut be az L2 pálya. Régebben én azt hittem, ezek az L-pontok egy fix rögzített lebegési pontot jelentenek az adott égitesthez képest. Látom, hogy egyáltalán nem.