272
-
bvalek #72 Nem ugyan arról beszélünk itten. Amiról te beszélsz az egy többé kevésbé racionális döntéssor.
Pontosan. Én a szeretetről beszélek, te pedig nem.
Ami szerintem meg a transzcendentális szeretet élmény az egyszerűen definíció szerint nem szeretet. A szótárral nem érdemes vitatkozni...
Istent, egy felsőbbrendű hatalmat szeretni micsoda? Elfogadni egy valami nagyobb létezését, és csodálni a nagyságát.
Az egyik a hit, a másik a fanboy-kodás. Egyik sem szeretet.
Adott helyzetben adott személynek annélkül is lehet a legjobbat akarni, hogy valóban szeretném!
Ha adott helyzetben adott személynek a legjobbat akarod, akkor definíció szerint szereted. Ha nem szereted, akkor nem akarod neki a legjobbat. Ha elönt a meleg érzés vele kapcsolatban, de mégsem akarod neki a legjobbat, akkor sem szereted. -
nagylzs #71 > "Ha az adott helyzetben az adott személynek a legjobb tudásom szerint a legjobbat akarom, akkor szeretem."
> Nem. Adott helyzetben adott személynek annélkül is lehet a legjobbat akarni, hogy valóban szeretném!
Ne beszéljetek úgy erről, mintha ez egy kizárólagos szeretem/nemszeretem dolog lenne. Például, ha valakivel fizikailag jót teszel, akkor azt fizikailag szereted. Ha közben érzelmileg jót kívántál neki, akkor érzelmi síkon is szeretted. Ha még tudatos is volt, akkor mentális síkon is szeretted. Az egyes síkokon belül sem bináris kapcsolókról van szó, hanem átmenetek, fokozatok vannak. Ráadásul, ez egyetlen nézőpont. Egy másik személy vagy egy másik kollektíva szempontjából nézve egy dolog lehet gyűlölet (a szeretet ellentéte), közben más szempontokból nézve szeretet.
Ez nem egy eldöntendő kérdés! Konkrét cselekedet nélkül nem lehet "elméletileg" eldönteni, hogy mi számít szeretetnek és mi nem. :-) -
bvalek #70 Most pedig úgy próbálod elhessegetni a problémát, hogy belekötsz abba hogy hozzáírtam a "teológiai" jelzőt a definícióhoz (a dogmákról is különbözik a véleményünk, de inkább nem offolok tovább ebben a témában).
Egyszerűen a valóban önzetlen szeretetről beszéltem, amit ezek szerint Szerinted és Oliwaw szerint sem létezik. Ehhez nincs mit hozzátennem. Pokoli lehet az élete azoknak, akik a ti "szeretetetektől" függenek... -
nagylzs #69 > Egyáltalán nem érzelmi dologról van szó, hanem tudatos döntésről. A nagy keresztény tanítók szerint is. Kár erőlködni.
Mert aki érzésből cselekszik, az már képtelen a szeretetre? Rendben van, a nagy tanítók valószínűleg nem érzelmi alapon hozták a döntéseiket. (De attól még voltak érzéseik, hiszen emberek voltak.)
Viszont ami a legfontosabb: ne becsülj le másokat. Még akkor sem, ha tudásban, érzelemben vagy bármi másban felettük vagy. Sőt, főleg akkor ne. Nem azt mondom hogy most itt erről van szó - nem szeretném eldönteni hogy kinek van igaza. -
#68
Nem ugyan arról beszélünk itten. Amiról te beszélsz az egy többé kevésbé racionális döntéssor.
Ami szerintem meg a transzcendentális szeretet élmény (nevezzük akkor így), az egy nagyon más valami. Nincsenek logikus lépések, következtetések, csak azonnali válaszok, mert az ilyen komplex dolgok így működnek, akár istenre, egy másik emberre, vgy csak egy álatra vonatkozik ez.
Istent, egy felsőbbrendű hatalmat szeretni micsoda? Elfogadni egy valami nagyobb létezését, és csodálni a nagyságát. Ez egy esztétikai élmény, mint látni valami természeti csodát, annak hatalmasságát. Istent is át lehet így élni bármikor, nem pedig csupán racionálisan elfogadni, hogy persze van valami fővezér, akinek be kell hódolni, mert leszkapsz és amennyire lehet vágjunk jó arcot is hozzá, mert úgy jobb a PR-nak.
Messze nem erről beszélek, és szerintem te sem.
"Ha az adott helyzetben az adott személynek a legjobb tudásom szerint a legjobbat akarom, akkor szeretem."
Nem. Adott helyzetben adott személynek annélkül is lehet a legjobbat akarni, hogy valóban szeretném! -
bvalek #67 Szerintem jó részt érzelmi, nagyobb részt, bár én nem vagyok keresztény, de érzelmileg át tudom élni azt a szeretet élményt amiről szerintem itt a kersztény nagy tanítók beszélnek.
Tök jó hogy ilyen határozott véleményed van valamiről, amiről bevallottan nem tudsz semmit. Még sokra viszed az életben...
Egyáltalán nem érzelmi dologról van szó, hanem tudatos döntésről. A nagy keresztény tanítók szerint is. Kár erőlködni. -
nagylzs #66 >Görcsös igyekezettel próbálod félreérteni a szeretet pofonegyszerű teológiai definícióját.
Jaaa igen. Most már látom. Tényleg félreértettük egymást. Én nem a szeretet teológiai definíciójáról beszéltem. (És azon belül: nem a keresztény teológiai definíciójáról.)
Ha arról véleményt kellene mondanom, akkor: személy szerint a szeretet keresztény teológiai definícióját idejétmúltnak tartom. Sőt magát a teológiát is, mert dogmákon alapul. A dogmákat pedig nem lehet összeegyeztetni a tudománnyal. 2000 évvel ezelőtt lehet hogy ez egy jó dolog volt, de manapság az emberek szeretik érteni a dolgokat, és a dogmákban nincs mit megérteni. (Valójában: a dogmák a tanulás és a tudás ellenségei.)
Én csak simán a szeretetről beszéltem (ahogy én azt látom, vagy ahogy azt szeretném látni). És amit mondtam, az - tudtommal - nem ütközik a jelenlegi tudományos felfogással. -
Oliwaw #65 Ha valakinek örömet okoz, hogy mindenkit szeret, akkor ezt érdekből teszi, ellenkező esetben mazohista . -
#64
Érdekes ez a dolog, hogy a keresztényi szeretet érzelmi, vagy inkább értelmi, döntésen alapuló dolog.
Szerintem jó részt érzelmi, nagyobb részt, bár én nem vagyok keresztény, de érzelmileg át tudom élni azt a szeretet élményt amiről szerintem itt a kersztény nagy tanítók beszélnek.
És érdekes, hogy néhány keresztény ember részéről találkoztam olyan dologgal, hogy azért "a krisztusi szeretetnek is van határa" - kb szó szerint így. Na ezen azért kicsit megdöbbentem. -
bvalek #63 Dehogynem tudod hogy mire célzom. Görcsös igyekezettel próbálod félreérteni a szeretet pofonegyszerű teológiai definícióját. Szeretni azt jelenti, hogy a másik javát akarni, és kész. Ebből szépen következik minden fontos ismérve a szeretetnek. Önzetlen, hiszen csak a másik javáról van szó, nincs mellette feltétel, hogy csak akkor ha nekem is megfelel. Istent tevékenyen szeretni pedig ismételten csak azt jelenti, hogy megtenni amit kér, mint ahogy bármely más személynek is megteszem ha szeretem. Persze van benne mérlegelés, a meglévő információk alapján, ahogy minden más értelmes tevékenységben is. A tévedés lehetősége is fennáll, ettől még szeretetről van szó, a definícióban szó sincs végeredményről. Ha az adott helyzetben az adott személynek a legjobb tudásom szerint a legjobbat akarom, akkor szeretem. -
#62
:) -
nagylzs #61 :D ez jó ötlet! Támogatom!
További példa témák:
* Hiszek Istenben, Buzi-e vagyok?
* Ha nekem igazam van akkor másnak nem?
-
nagylzs #60 > Nem érzelemről beszéltem hanem értelmes döntéshozatalról. Innentől kezdve el vagy tévedve.
Nem tudom hogy pontosan mire célzol. Az emberek általában nem pusztán értelmi alapon, hanem érzelmi alapon (is) hoznak döntéseket. Egyénileg (és időben is) változik, hogy kit mi motivál egy adott döntés meghozására. A legtöbb embernek szüksége van valamiféle külső ösztönzésre, motivációra ahhoz, hogy döntést hozzon. Ez nem jelenti azt hogy az ő döntése "nem értelmes". De sokszor az érzelmek is közrejátszanak.
Nexus6-nak is van egy nézőpontja. Ha már a szeretetről van szó: a szeretet segítséget nyújt abban, hogy másokban a különbözőséget úgy lásd, mint a másik egyéniségét. Valamit ami egyedi és pótolhatatlan benne, és örülni tudj neki. Te nem vagy az ő helyében, sőt nem tudsz túl sokat róla. Ki tudja hogy ki miből marad ki. :-) -
Oliwaw #59 Kéne már nyitni egy állandó fórumot hit kontra tudomány címen. ennek lehetnének alfórumai is pl. hülye e aki hisz istenben ?, hülye e aki nem hisz istenben ?, istenben hinni ugyan az e , mint hinni hogy egyszer lesz új meto, hobbi filozófusok ringje, stb. -
bvalek #58 Nem érzelemről beszéltem hanem értelmes döntéshozatalról. Innentől kezdve el vagy tévedve. -
#57
Szerintem meg feleslegesen húzkodjuk itt egymás faxát, amikor mindketten heterók vagyunk!
;D -
nagylzs #56 > Szóval mi nem érthető azon, hogy szeretni annyit jelent mint a másik javát kívánni?
A szeretet sokmindenben megnyilvánulhat. Nekünk embereknek, elsősorban a tettekben (vagy épp azok hiányában) kellene megnyilvánulnia. Itt, a fizikai világban. Kívánni (ami nagyjából egy érzelmi motiváció) nem ugyan az, mint szeretni. Sőt, a racionális jó szándék (ami lehet mentális motiváció, nem érzelmi alapú, hanem értelmen alapuló "jót tenni akarás") sem egyenlő a szeretettel. Mert mint tudjuk, jó szándékkal is lehet rosszat tenni. A szeretethez az is szükséges, hogy legyen tudásod, tapasztalatod (mert ezzel tudod eldönteni, hogy mi az ami mások számára jó). De kell még hozzá kitartás, és aktivitás is (hogy véghez vidd amit elterveztél). Mivel a tudásnak, a tapasztalatnak és az aktivitásnak is vannak egyéni korlátai, ezért az egyénileg elérhető legnagyobb szeretet is korlátozva van.
Aki azt állítja, hogy a szeretet az egyenlő egy kívánsággal, az főleg érzelmileg van motiválva. Ez nem azt jelenti hogy ő nem szeret, hanem csak azt, hogy ő főleg érzelmileg éli meg a szeretetet. (Ami nem feltétlenül baj.)
> Az Isten szeretete is pontosan így működik.
Talán úgy érzed, hogy Isten szeretete így működik benned. Ha az érzelmeiddel azonosulsz, akkor ebben igazad is lehet. De lehetnek más emberek, akikben vagy akiken keresztül nem így fejeződik ki a szeretet.
Ha van Isten, akkor számára az elérhető és megvalósított szeretet olyan magasságokban van, amit mi nem tudunk felfogni. Attól még megpróbálhatod elmondani másoknak, hogy Te hogy éled meg, és hogy erről mi a véleményed. A vélemények megosztása hasznos dolog, lehet belőle tanulni. Csak ne várd azt, hogy mindenki ossza a Te véleményed. (És persze, neked sem kell másokét.)
-
bvalek #55 A keresztény vallás szeretet definíciója pontosan az amit leírtam neked: szeretni annyit tesz mint a másik javát kívánni. A teológia is ebből indul ki. Az általad leírt "hétköznapi szeretet" nem szeretet, hanem üzleti érdek.
A kersztény szeretet eszmény viszont egy bizonyos kötelezettséget jelent, nincs hely, nincs lehetőség a különbségtételre. Sokkal általánosabb és sokkal intenzívebb mint a "normál", korlátozott szeretet. - ez sületlenség. A kettő között nem mennyiségi hanem minőségi különbség van. Az egyikben az ember önzetlen, a másikban nem. Az önzetlen változatot nevezzük szeretetnek, a másik magyar neve "jól felfogott önérdek".
mert ez az eszme nem "reális" - csak megérkeztünk a lényeghez. Azért beszélsz mellé, hogy a saját önzőségedet mentegesd. A szeretéshez mindössze annyit kellene tenned, hogy valaki másnak teszel jót úgy, hogy neked nem származik hasznod belőle. Mivel erre nem vagy képes, mellébeszélsz meg általánosítasz, mintha mások sem lennének képesek rá. Csak sajnálni tudlak érte. A legfontosabb dologból maradsz ki ami emberré tesz bennünket. -
#54
A kersztény vallás szeretet eszméje elvontabb ennél.
A hétköznapi értelemben vett szeretet adható és visszavonható, általában érdekek szerint.
A kersztény szeretet eszmény viszont egy bizonyos kötelezettséget jelent, nincs hely, nincs lehetőség a különbségtételre. Sokkal általánosabb és sokkal intenzívebb mint a "normál", korlátozott szeretet.
Kérdés persze, hogy hányan képesek ennek a szeretet ideának megfeleleni, tapasztalat szerint, még aki át is élte emócionálisan ezt, azok közül is újra és újra "elbuknak". Ez a kerszténység napi rituáléja, felállít valami elvont eszmét, próbál neki megfeleleni, nem tud, elbukik, mert ez az eszme nem "reális", az elbukás bűn, és ekkor jön a gyónás az esdeklés a bűnbocsánatért.
Ez valami annyira elvont módon "értelmetlen", hogy ezzel bizonyítja, hogy igen is van a világban olyan, ami túlmutat a fizikai valóságon. -
Lollerka #53 Es az elektromos jeleken kivul ne felejtsd el a folyadekot amibenuszik, tele van hormonnal es neuromediatorokkal -
Lollerka #52 +1 -
#51
Mert az ásó a pincében van. -
bvalek #50 Nem biztos hogy kapcsolat. Lehet hogy akit szeretsz nem is tud róla hogy létezel. Pl. aki szereti a hazáját és feláldozza magát érte a csatatéren, az a legnagyobb szeretetről ad bizonyságot ami csak létezhet, és az elkövetkező nemzedékek lehet hogy soha nem is tudják meg hogy mit tett értük. -
bvalek #49 A keresztény vallás szeretete nem egy ember szeretete, hanem minden ember, sőt a világ, és Isten szeretete!
A szeretet definíciójáról volt szó, nem a tárgyáról. Konkrétan vonatkozik egy emberre, minden emberre, Istenre egyaránt. Mind személyek. Mellesleg a keresztény vallás ugyanúgy egy ember szeretete is. Szóval mi nem érthető azon, hogy szeretni annyit jelent mint a másik javát kívánni?
Egy embert szeretni: annak az embernek a javát kívánni. Minden embert szeretni: mindannyiuk javát kívánni. Istent szeretni: Isten javát kívánni. Illetve amikor tettekben nyilvánul meg a szeretet, akkor tenni is érte. Pl. egy ember szeretete tettekben úgy nyilvánul meg, hogy teszek érte valamit, vagy tudom magamtól mire van szüksége, vagy megteszem amire kér. Az Isten szeretete is pontosan így működik. Istennek ugyan nincs semmire szüksége, de kérni kér, én pedig megtehetem hogy teljesítem. -
errorista #48 az egy magyarazatbol melyik a legvaloszinubb? -
Alfa Of NS #47 A szeretet egy másik emberrel való szoros, pozitív kapcsolat. Ennek következményeként döntéseiben az ember figyelembe veszi a szeretett személy érdekét is. -
Alfa Of NS #46 A tudat (nem az öntudat) az az agy szoftvere. Ott van az agykéregben. Önálló rendszert képez, ezért van az hogy a cikkben szereplő beteg agyának egy része elhalt mégis megy tovább a szoftver. -
#45
A keresztény vallás szeretete nem egy ember szeretete, hanem minden ember, sőt a világ, és Isten szeretete!
Ez a különbség, ettől lesz a Te számodra érthetetlenül elvont. -
bvalek #44 A szeretet egy tőlem különböző személy javának az akarása. Mi ebben az érthetetlenül elvont? -
#43
Jól elmentetek az alap témától :) az emberi tudat, az biztos hogy nagy rejtély marad még egy darabig...
Ebben a 1-2 kg masszában lévő neuron milliárdok közti hihetetlen mennyiségű, és gyorsaságú folyamatos kapcsolat lenne, az értelmes emberi tudat?
egy bonyolult másodpercek alatt kapcsolatok százmilliárdjait létrehozó elektron mező?:)
ki tudja? :)
lehet hogy csak képzeljük az egészet valami univerzum méretű mátrixban :) kivűl meg a delfinek röhögnek rajtunk :)
egy biztos..bármi lehet, és az ellenkezője is :) -
bvalek #42 A katolikus és ortodox teológia istenképe pont abban különleges, hogy szükségszerűen abszolút létezőt feltételez, tehát elvileg lehet bizonyítani vagy cáfolni a létezését (pont hogy egy mitológiai lényt nem lehet így vizsgálni, mert ha teszem azt idejött egy földönkívüli 10000 évvel ezelőtt, az ő léte/nemléte sem filozófiai szükségszerűség).
A protestánsok nem szeretik használni az értelmüket ha vallási kérdésekről van szó, de az legyen az ő bajuk.
A tudományos elméleteket viszont lehet cáfolni. Pont a cáfolhatóság a legfontosabb ismérve egy tudományos elméletnek. -
#41
Mi a bűn? A materialaista ember számára az, ami a jogellenesség egy szintjét meghaladja. Általánosabban az adott kultúrájú társadalom erkölcse, íratlan szabályai elleneni súlyosabb vétek.
A vallásos ember világképe általában nem csak horizontális vele erkölcsileg egyenrangú elemeket tartalmaz. A cselekedetek nem a hasznosság, az evolúciós előny fogalmából indulnak ki.
Azonban, ha az evolúció talajáról indulunk akkor soxor előnyösebb a "csordával" szemben cselekedni, mert miközben a tömeg megy az egyik irányban adig az erőforrások szabaddá válhatnak. Ha nem néz senki oda és elveszek valamit és ez nem derül ki, akkor gyakorlatilag nem is követtem el semmit, sőt okos voltam. Több erőforrásom van, a gyerekeimnek, családomnak nagyobb esélyt tudok biztosítani az életbenmaradásra. És az ő életbenmaradásuk az ami indokolja, és jóvátesz bármit amit teszek. Kb ez az a gondolat menet, ami egy racionális, materialista ember cselekedeit irányítja, meghatározza moralitását. Első én vagyok, majd a család, a közösség, nemzet, emberiség. Konfliktus helyzetben ezek szerint kell cselekednem, a konfliktushelyzetet feloldanom, mint valami robotika törvények szerint és bármi megengedett, amíg nem kerül veszélybe a következő szint. A bűncselekmény nem azért kerülendő, mert elvont módon erkölcsileg rossz, hanem mert a büntetés, az igazságszolgáltatás egzisztenciálisan ellehetetlenít.
Ezzel szemben a keresztény erkölcs ideái olyan módon elvontak, hogy az már csodálatos. Pl Pál apostol első levele a korintusiakhoz
"Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek
S vessem oda testem, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszűnik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes a prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Ami töredékes, véget ér.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.
De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színről-színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük a legnagyobb a szeretet."
A kerszténység szeretet eszméje valami olyan módon elvont és a tudománnyal nem egyező és még is átélhető, mint az adolog, amit itt sokan tagadnak, a lélek.
Tehát van az ember függetlenül azoktól, hogye zeen ideáknak van e valós fizikai megfelelője vagy nincs, de az ember ilyen ideákat alkot, és ezek szerint cselekszik.
Ez önmagában csoda, ez maga a bizonyíték, hogy több dolog létezik mint sem azok a dolgok, amelyek az általunk ismert fizikai gyökerükkel megindokolhatók.
Aki így gondolkodik, az bizony az erkölcsnek is egy más szintjén áll, mint az aki simán az evoluciós rátermettség alapján dönt jóról és rosszról. -
Lollerka #40 a paraznalkodassal szemely szerint problemam van, nem tudom miert, de zavarna ha vlki meztelenul jarkalna mellettem, nem azert mert taszitana a latvan vagy ilyesmi, de nem elveznem...
egyebkent talan azert van tiltva mert ha nincs kisertes akkor nem torteni semmi, nehezebb megeroszakolni masokat?
isten tisztelete nem koteleso, viszont ha be van tartva semmi rossz nem tortenik, tisztelem apamat, viszont ha hulyeseget mondd megmondom neki...
es az egesz letezik isten kerdest megoldottak azzal h feltetlenul fogadd el... megint csak semmi praktikus haszna nincs de ha betartod akkor nem torteni semmi, tetszik h a kevesbe lenyegeseket hoztad fel mig a ne lop ,ne olj ezeket kihagytad de a fontos dolgok amik szamitanak....
mind1 ez a velemenyem votl, ha van kedved szivesen kivesezhetjuk -
Bannedusermail #39 A 100% a bizonyosságom volt. -
Bannedusermail #38 Akkor kezdjük kivesézni a 10 parancsolat részleges értelmetlenségét?
Miért is kötelező az isten tisztelete, szeretete, a létének elismerése?
Mi a probléma a paráználkodással? -
Lollerka #37 csak mas megkozelitesbol valaszol ra, nem allitom h helyes, es nem hiszem h helyesek lennenek, viszont nem mondhatom h 100% h hamis -
bvalek #36 Nincs olyan hogy zsidó-keresztény hit. Két egymástól nagyon távoli világképet kötöttél össze lazán egy kötőjellel. A kereszténységen belül is hatalmas különbségek vannak istenkép és istenkép között. A katolikus és a keleti ortodox vallásban Isten léte, illetve Isten természete ugyanúgy racionális kérdés mint bármi más. Teológusok különféle filozófiai érveket fabrikálnak, amiket aztán meg lehet vizsgálni, és el lehet dönteni hogy működnek-e, vagy sem. A legtöbb érvelés általában megengedi egy bizonyos típusú Isten létezését, a nagy kérdés az, hogy a történelmi isteni kinyilatkoztatások tényleg attól a bizonyos Istenségtől származnak-e, de ez már a történelemtudomány területe.
A protestáns felekezetek többsége elfogadja hittételként Luther Márton értelemellenes kirohanásait, és a hitet az értelemmel ellentétes dolognak tartják. Ez utóbbiból ered ez az angolszász világban elterjedt anti-intellektuális hozzáállás ehhez a kérdéshez. -
Bannedusermail #35 100%-ig biztos vagyok benne, hogy az összes vallás hamis választ ad azokra a bugyuta kérdésekre, amiket maga tesz fel. -
Lollerka #34 arra gondolsz h isten letezeset nem lehet cafolni? nem lehet, ebben igzad van, mintsem azt sem lehet cafolni h az osrobbanassal kezdodott a vilagegyetem es kismilio mas teoriat sem... -
Lollerka #33 isenfeloseg ,10 parancsolat, nem dzsihad es isen megszallt es mondta h oljek halomra mindenkit