Megerősítették a természetes kvázikristályok földönkívüli eredetét

*Bizonyos kvázikristályok

Pongyolán fogalmaztam, elismerem. Nagy általánosságban gyûrûk jelennek meg. Bizonyos kristályok bizonyos irányokra nézve mutatnak hosszútávú rendet.

Ki kell ábrándítsalak, pontok vannak rajta.

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Zn-Mg-HoDiffraction.JPG

Hosszútávú szimmetria nincs jelen, a kvázikristály diszkrét diffrakciós gyûrûit a cellák közelében uralkodó szigorú rend, de csak rövidtávú rend okozza. Ahogy a cellától távolodunk, a "kicsempézhetõ" variációk száma úgy növekszik. Ha lenne hosszútávú rend, akkor nem gyûrûk lennének a diffrakciós képen, hanem pontok.

Szerintem éppen ez az új definíció erõltetett. Szerintem a "kvázikristályok olyan kristályok, amikben nincs hosszútávú rend" olyan állítás, mintha azt mondanánk: "A rugalmas testek a merev testeknek olyan speciális fajtája, amik nem merevek."

A kvázikristályokban is fellépnek hosszú távú szimmetriák. Azt írja a wiki, hogy a kristályok fogalmát - épp a kvázikristályok miatt - úgy bõvítették ki úgy húsz éve, hogy kristály bármi, ami diszkrét diffrakciós mintázatot mutat.

Nem, a kristályok szerkezetében hosszútávú rend van, ez a kristály definíciója. A kvázikristályéban nincs. A megkülönböztetés indokolt. A kristályokat leíró fizikai egyenletek nem alkalmazhatóak kvázikristályra.

Szerintem meg határozottan kristályok, csak a kristályok fogalma egy kicsit kibõvült.

A hagyományos kristályok maradéktalanul felépíthetõek egy elemi cella segítségével kizárólag eltolással. Ezek így biztosítják, hogy a teljes kristály örökli az elemi cella szimmetriáját, illetve periodikus is lesz az eltolás megkövetelése miatt.

A kvázi kristályok több különbözõ elemi cellából épülnek föl, és a fölépítésre nincs semmilyen megkötés. A "több különbözõ elemi cella" illetve a megkötések hiánya miatt itt már semmi sem biztosítja, hogy a teljes kvázi kristály rendelkezik bármilyen szimmetriával, ahogyan azt sem, hogy periodikus lesz. Éppen ezért a kvázi kristályok nem is szoktak szimmetrikusak/periodikusak lenni, szimmetrikus elrendezõdést csak az elemi cella és annak kis környezete mutat. Illetve a cikk sugallatával ellentétben a kvázi kristályok határozottan nem kristályok.

klasszikus elemi cella mijaz?

mert létezik olyan alakzat, amivel ki lehet a teret nemperiodikusan parkettázni

Nemperiodikus rácsnak nincs klasszikus elemi cellája. Egy se, végtelen se.

Amit írnak, azt értem, csak mesterkéltnek tartom a külön osztályra bontást.

Nem kértem, hogy magyarázd el. A különbséget mesterkéltnek érzem a két kristálytípus között, aminek a célja nem más, mint az, hogy a felfedezõ tudós nagyobb hírnévre tegyen szert.

nem

és akkor az egyféle cellából kirakott nemperiodikus alakzatok? azok sima kristály lennének?

Gondolom, azt, hogy egyféle.

A mondat sima bullshit, az egyetlen lényeges része meg nem egyértelmû ( nyelvtanilag )

Az, hogy nincs olyan elemi cella, az azt jelenti, hogy egy féle cella nincs, vagy azt, hogy több ( véges számú, pl kettõ ) cella nincs, amivel ki lehet rakni?

" A kvázikristály átmenet a kristályos és az amorf anyagszerkezet között, mert bár a kristályokhoz hasonló elrendezõdést mutat, nincs olyan elemi cella, amelybõl kirakható lennének."

Mit nem lehet ezen érteni?

geológusként tanultam/tanulok kristályfizikát, így értem is. De azt ne várd elkezdjem magyarázni, mikor rá is tudsz keresni

Azt kérdeztem, hogy érti-e valaki, és nem azt, hogy olvasta volna. A kristály és a kvázikristály között csak mesterséges fogalmi megkülönböztetést látok, valósat nem.

Ha érdekelne, már megnézted volna guglin. 😊

Éeri valaki, hogy mirõl van itt szó? Hogy mi ez a kvázikristályság?

Most így hirtelen nem tudom elképzelni, hogy a nemperiodikusosság bármilyen szimmetriát engedne, amit a periodikusosság nem.

ó hát ez értelmes lett, szóval digír, trigír, tetragír és hexagír létezik, pentagír pedig nem (elvileg).

Elég sok az a néhány, legalábbis tanulni az volt: persze ettõl ezerszer többet tanultunk, de alapoknak ez is jó.
A lényeg ez, hogy amit találtak eltér ezektõl:
"Mindenekelõtt számos olyan részletük van, ami tiltott, vagyis ötfogású forgásszimmetriával rendelkeznek."

Forgásszimmetria van digír, trigír, tetragír, hexagír, pentagír nincs. Az eddigi ismert több mint 4500 ásványnál nem fordult elõ, és nem is fordulhatott, de ezek szerint mégis.

Nem biztos, hogy nem igaz, mivel az "összes szimmetria" valószínûleg csak néhány rácsszerkezetet takar. Gondolj a szabályos és a kvázi-szabályos testekre. Azokból nem sok van, még neve is van mindnek. Nyilván ezekre gondoltak õk is. Ezek közül eddig csak néhánynak a természetes kialakulását tartották lehetségesnek, most pedig már azt feltételezik, hogy az összes elméletben lehetséges szerkezet kialalkulhat.

Tau Tang Wou: Ez nem igazi tudományos cikk, és ez nem is probléma, mert akkor meg sem értenél belõle semmit. Ez hétköznapi olvasóknak szól, nem tudósoknak, így megengedhetõ benne a pongyolaság.

Nekem inkább az furcsa benne, hogy azt állítják, a Földön természetes körülmények között nem alakulhat ki ilyen, miközben azt bizonyították, hogy egy a Földön kívûl természetesen elõforduló környezetet teremtve elõállhat. Logikailag hibás ebbõl arra következtetni, hogy a Földön nem alakulhatott ki, mert más feltételek mellett, amikre nem gondolnak, esetleg ugyan az a szerkezet kialakulhat. Persze nyilván ez eddig még senkinek sem sikerült, különben nem lenne ez a felfedezés szenzáció.

Csak nehogy...
<#hehe>

Ez csodálatos cucc!

,,lehetõvé téve az összes lehetetlennek tartott szimmetriát."

Ezt nem hiszem. ( nem mintha fordításokkal akarnék vitatkozni )

"Megerõsítették a természetes kvázikristályok földönkívüli eredetét"

Így lesz a feltételezésbõl tény.

Pedig még csak egy feltevés van megerõsítve egy logikai elemzés alapján:

"Paul J. Steinhardt, az amerikai Princeton Egyetem, és Luca Bindi, az olasz Firenzei Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az új, természetes elõfordulású kvázikristály-minták olyan környezetbõl származnak, ami nem rendelkezik a kialakulásukhoz szükséges szélsõséges körülményekkel, megerõsítve a feltevést, hogy egy meteorit juttatta el a Földre."


Majd a zárszó:
"Jelenleg még csak a jéghegy csúcsánál járunk"

Ennek fényében még merészebb a cikk címe, hiszen a tudósok is elismerik, hogy ebbõl még bármi kisülhet.