29
-
blessyou #29 *Bizonyos kvázikristályok -
blessyou #28 Pongyolán fogalmaztam, elismerem. Nagy általánosságban gyűrűk jelennek meg. Bizonyos kristályok bizonyos irányokra nézve mutatnak hosszútávú rendet. -
kukacos #27 Ki kell ábrándítsalak, pontok vannak rajta.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Zn-Mg-HoDiffraction.JPG -
blessyou #26 Hosszútávú szimmetria nincs jelen, a kvázikristály diszkrét diffrakciós gyűrűit a cellák közelében uralkodó szigorú rend, de csak rövidtávú rend okozza. Ahogy a cellától távolodunk, a "kicsempézhető" variációk száma úgy növekszik. Ha lenne hosszútávú rend, akkor nem gyűrűk lennének a diffrakciós képen, hanem pontok.
Szerintem éppen ez az új definíció erőltetett. Szerintem a "kvázikristályok olyan kristályok, amikben nincs hosszútávú rend" olyan állítás, mintha azt mondanánk: "A rugalmas testek a merev testeknek olyan speciális fajtája, amik nem merevek." -
kukacos #25 A kvázikristályokban is fellépnek hosszú távú szimmetriák. Azt írja a wiki, hogy a kristályok fogalmát - épp a kvázikristályok miatt - úgy bővítették ki úgy húsz éve, hogy kristály bármi, ami diszkrét diffrakciós mintázatot mutat. -
blessyou #24 Nem, a kristályok szerkezetében hosszútávú rend van, ez a kristály definíciója. A kvázikristályéban nincs. A megkülönböztetés indokolt. A kristályokat leíró fizikai egyenletek nem alkalmazhatóak kvázikristályra. -
Bannedusermail #23 Szerintem meg határozottan kristályok, csak a kristályok fogalma egy kicsit kibővült. -
philcsy #22 A hagyományos kristályok maradéktalanul felépíthetőek egy elemi cella segítségével kizárólag eltolással. Ezek így biztosítják, hogy a teljes kristály örökli az elemi cella szimmetriáját, illetve periodikus is lesz az eltolás megkövetelése miatt.
A kvázi kristályok több különböző elemi cellából épülnek föl, és a fölépítésre nincs semmilyen megkötés. A "több különböző elemi cella" illetve a megkötések hiánya miatt itt már semmi sem biztosítja, hogy a teljes kvázi kristály rendelkezik bármilyen szimmetriával, ahogyan azt sem, hogy periodikus lesz. Éppen ezért a kvázi kristályok nem is szoktak szimmetrikusak/periodikusak lenni, szimmetrikus elrendeződést csak az elemi cella és annak kis környezete mutat. Illetve a cikk sugallatával ellentétben a kvázi kristályok határozottan nem kristályok. -
errorista #21 klasszikus elemi cella mijaz?
mert létezik olyan alakzat, amivel ki lehet a teret nemperiodikusan parkettázni -
kukacos #20 Nemperiodikus rácsnak nincs klasszikus elemi cellája. Egy se, végtelen se. -
Bannedusermail #19 Amit írnak, azt értem, csak mesterkéltnek tartom a külön osztályra bontást. -
Bannedusermail #18 Nem kértem, hogy magyarázd el. A különbséget mesterkéltnek érzem a két kristálytípus között, aminek a célja nem más, mint az, hogy a felfedező tudós nagyobb hírnévre tegyen szert. -
Tau Tang Wou #17 nem -
errorista #16 és akkor az egyféle cellából kirakott nemperiodikus alakzatok? azok sima kristály lennének? -
Tau Tang Wou #15 Gondolom, azt, hogy egyféle.
-
errorista #14 A mondat sima bullshit, az egyetlen lényeges része meg nem egyértelmű ( nyelvtanilag )
Az, hogy nincs olyan elemi cella, az azt jelenti, hogy egy féle cella nincs, vagy azt, hogy több ( véges számú, pl kettő ) cella nincs, amivel ki lehet rakni? -
Tau Tang Wou #13 " A kvázikristály átmenet a kristályos és az amorf anyagszerkezet között, mert bár a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutat, nincs olyan elemi cella, amelyből kirakható lennének."
Mit nem lehet ezen érteni? -
#12
geológusként tanultam/tanulok kristályfizikát, így értem is. De azt ne várd elkezdjem magyarázni, mikor rá is tudsz keresni -
Bannedusermail #11 Azt kérdeztem, hogy érti-e valaki, és nem azt, hogy olvasta volna. A kristály és a kvázikristály között csak mesterséges fogalmi megkülönböztetést látok, valósat nem. -
Tau Tang Wou #10 Ha érdekelne, már megnézted volna guglin. :) -
Bannedusermail #9 Éeri valaki, hogy miről van itt szó? Hogy mi ez a kvázikristályság? -
errorista #8 Most így hirtelen nem tudom elképzelni, hogy a nemperiodikusosság bármilyen szimmetriát engedne, amit a periodikusosság nem. -
#7
ó hát ez értelmes lett, szóval digír, trigír, tetragír és hexagír létezik, pentagír pedig nem (elvileg). -
#6
Elég sok az a néhány, legalábbis tanulni az volt: persze ettől ezerszer többet tanultunk, de alapoknak ez is jó.
A lényeg ez, hogy amit találtak eltér ezektől:
"Mindenekelőtt számos olyan részletük van, ami tiltott, vagyis ötfogású forgásszimmetriával rendelkeznek."
Forgásszimmetria van digír, trigír, tetragír, hexagír, pentagír nincs. Az eddigi ismert több mint 4500 ásványnál nem fordult elő, és nem is fordulhatott, de ezek szerint mégis. -
senki687 #5 Nem biztos, hogy nem igaz, mivel az "összes szimmetria" valószínűleg csak néhány rácsszerkezetet takar. Gondolj a szabályos és a kvázi-szabályos testekre. Azokból nem sok van, még neve is van mindnek. Nyilván ezekre gondoltak ők is. Ezek közül eddig csak néhánynak a természetes kialakulását tartották lehetségesnek, most pedig már azt feltételezik, hogy az összes elméletben lehetséges szerkezet kialalkulhat.
Tau Tang Wou: Ez nem igazi tudományos cikk, és ez nem is probléma, mert akkor meg sem értenél belőle semmit. Ez hétköznapi olvasóknak szól, nem tudósoknak, így megengedhető benne a pongyolaság.
Nekem inkább az furcsa benne, hogy azt állítják, a Földön természetes körülmények között nem alakulhat ki ilyen, miközben azt bizonyították, hogy egy a Földön kívűl természetesen előforduló környezetet teremtve előállhat. Logikailag hibás ebből arra következtetni, hogy a Földön nem alakulhatott ki, mert más feltételek mellett, amikre nem gondolnak, esetleg ugyan az a szerkezet kialakulhat. Persze nyilván ez eddig még senkinek sem sikerült, különben nem lenne ez a felfedezés szenzáció. -
#4
Csak nehogy...
-
#3
Ez csodálatos cucc! -
Sir Ny #2 ,,lehetővé téve az összes lehetetlennek tartott szimmetriát."
Ezt nem hiszem. ( nem mintha fordításokkal akarnék vitatkozni ) -
Tau Tang Wou #1 "Megerősítették a természetes kvázikristályok földönkívüli eredetét"
Így lesz a feltételezésből tény.
Pedig még csak egy feltevés van megerősítve egy logikai elemzés alapján:
"Paul J. Steinhardt, az amerikai Princeton Egyetem, és Luca Bindi, az olasz Firenzei Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az új, természetes előfordulású kvázikristály-minták olyan környezetből származnak, ami nem rendelkezik a kialakulásukhoz szükséges szélsőséges körülményekkel, megerősítve a feltevést, hogy egy meteorit juttatta el a Földre."
Majd a zárszó:
"Jelenleg még csak a jéghegy csúcsánál járunk"
Ennek fényében még merészebb a cikk címe, hiszen a tudósok is elismerik, hogy ebből még bármi kisülhet.