Mindenkinek tudnia kellene programozni?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#27
Programozást van értelme tanítani általános iskolai szinten, de nem komolyabban, mint mondjuk a zenét vagy a rajzot. Azaz legyen minden gyereknek rálátása a témára, alakuljon ki egyfajta egészséges informatikai szemlélet bennük, a hátrányos helyzetben lévõ tehetségek is jussanak lehetõségekhez és akit komolyabban érdekel, annak legyen jó kiindulási alap.
@Tartyom:
Nem úgy merült fel a kérdés, hogy Angol _helyett_ kellene-e bármit tanítani, hanem hogy angol _mellett_ van-e értelme.
Rosszul pedig bármit lehet tanítani, ha a rossz (magyar) oktatási tapasztalatok alapján kaszálnánk el egy tantárgyat, akkor az a "gyereket a fürdõvízzel" klasszikus esete lenne. (Arról nem is beszélve, hogy ugyanilyen logika alapján az összes létezõ tantárgyat is szanálhatnánk.)
@Tartyom:
Nem úgy merült fel a kérdés, hogy Angol _helyett_ kellene-e bármit tanítani, hanem hogy angol _mellett_ van-e értelme.
Rosszul pedig bármit lehet tanítani, ha a rossz (magyar) oktatási tapasztalatok alapján kaszálnánk el egy tantárgyat, akkor az a "gyereket a fürdõvízzel" klasszikus esete lenne. (Arról nem is beszélve, hogy ugyanilyen logika alapján az összes létezõ tantárgyat is szanálhatnánk.)
#26
Elsõ körben le kellene cserélni a tízes számrendszert tízenhatosra.
#25
"(Pascal, Delphi, C++, Jawa, ...stb)"
Jawa? Utini!!! 😊
Jawa? Utini!!! 😊
#24
Még mindig nem értem minek kellene programozási nyelvet tanítani, az helyett hogy mondjuk az Angol nyelvet tanítanák meg normális.
Ez arra lenne ismét jó, hogy + egy dolgot mondanak a gyereknek x ideig aztán már tud y+x+c+v+v+b+1 dolgot csak éppen semmibõl nem tud semmit. Nem lenne jobb ha tudna x+y dolgot de azt jól?!
Ez arra lenne ismét jó, hogy + egy dolgot mondanak a gyereknek x ideig aztán már tud y+x+c+v+v+b+1 dolgot csak éppen semmibõl nem tud semmit. Nem lenne jobb ha tudna x+y dolgot de azt jól?!
#23
"Én programozást tanultam két évig,2006-2008.(Pascal, Delphi, C++, Jawa, ...stb);....A következõképp nézett ki a dolog: elsõ nap, elsõ óra, Pascal.Tanár bejön, létszámolvasás. Oké; akkor kezdjük egy egyszerû programmal, ami véletlenszerûen generál egy két jegyû számot 10 és 100 között. Elkezdte felírni a kódot a táblára.Mi meg csak néztünk, mint Jenõ a moziban. Egyáltalán mi az a Pascal?Hol kell keresni?Hogyan indul?...Már végzett a "programmal" mire a 20 diákból kb 4-nek sikerült elõvarázsolnia a monitorra a Pascalt."
A kilencvenes évek elején az elsõ prog. gyakorlatom még így nézett ki:
Üdvözlök mindenkit, aki a következõ feladatot 4 perc alatt lekódolja cében, az ötöst kap, aki 5 perc alatt, az négyest, a többiek egyest.
Töredékünk ment tovább, mert a túlnyomó többség azt hitte, hogy mesedélelõttök lesznek a félév folyamán. Aki nem foglalkozott elõtte komolyabban* a programozással, algoritmizálással, annak annyi volt (matek, fizika, kémia: ugyanez).
*persze nem indult mindenki a 256 bájtos asm versenyeken 😊
A kilencvenes évek elején az elsõ prog. gyakorlatom még így nézett ki:
Üdvözlök mindenkit, aki a következõ feladatot 4 perc alatt lekódolja cében, az ötöst kap, aki 5 perc alatt, az négyest, a többiek egyest.
Töredékünk ment tovább, mert a túlnyomó többség azt hitte, hogy mesedélelõttök lesznek a félév folyamán. Aki nem foglalkozott elõtte komolyabban* a programozással, algoritmizálással, annak annyi volt (matek, fizika, kémia: ugyanez).
*persze nem indult mindenki a 256 bájtos asm versenyeken 😊
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#22
"Elsõ körben, inkább valami jogosítvány szerû dologhoz kéne kötni a számítógép HASZNÁLATOT"
Nincs értelme mert nem tudod ellenörizni.
Nincs értelme mert nem tudod ellenörizni.
#21
Informatikusként mondom, hogy ez már nem informatikai kérdés, hanem adatbiztonsági. Ergo nem jogosítvány kell annak, aki számítógépet akar kezelni, hanem nem ártana, ha már az általános iskolákban is tanítanák a gyerekeket az informatikán belül vagy azon kívül egy külön tantárgyban az alapvetõ adatbiztonságra. Ennek sokkal több értelme lenne, mint valamiféle papírhoz kötni a gépkezelést.
Javaslom, nézd meg, mit is tanulnak a mai rendszergazdák az Általános rendszergazda nevezetû képzésen az egyetemeken, fõiskolákon. Én tudom, 2 évig gyûrtem az ELTE-n. Van 4 féléves programozás, ezalatt meg kell tanulni azt, amit a BsC-sek is tanulnak programozási alapok címén. Nem scripteket kell tudni írni (az valóban szükséges egy rendszergazdának, hiszen azokat igen sok helyen igen sok célra alkalmazzák), hanem azt kell megtanulniuk, amit a Programtervezõ Informatikus képzésen tanulnak a BsC-sek 2 éven át programozási alapokként. Olyannyira igaz ez az állítás, hogy az FSZ és a BsC ezen óráit összevonva tartják!
Azt mondod, az operátor, mint szakma, összevonja az általam leírt szakmákat? Kérdem én, milyen képzés kell az operátornak? De tovább megyek: mit is nevezel operátornak? Mert ugyebár alapvetõen az operátor az, aki bent ül a telefonnál, nem megy ki terepre, pusztán a telefonon keresztül ad tanácsokat. Azután jön az, aki támogatja tényléegesen a felhasználókat, azaz kimegy terepre, megoldja a helyszínen a problémát és nem csak tanácsokat ad, esetlegesen távoli asztalkezeléssel csinál meg pár dolgot. Ez viszont már nem az operátor, hanem az IT technikus. És legvégül jön az az ember, akinek korlátlan joga van a hálózaton, azaz kezeli a szervereket, a hálózat elemeit kiépíti, stb., õ lenne a rendszermérnök. Azonban kapásból mondanám, hogy ez csupán a nagyvállalatoknál mûködõképes modell, ahol van elegendõ pénz egy komplett informatikai osztály fenntartására. Ez ugyanis az amerikai modell, ahol a small office is akkora, mint nálunk egy nagyvállalat, pedig ez náluk a legkisebb kategória!
A mai informatikai életben a cégeknél inkább az az elfogadott, hogy van egyetlen ember, aki mindent csinál. Õ a rendszergazda. A legtöbb esetben viszonylag kis méretû infrastruktúrát kell felügyelnie, pár tucat gép, esetleg még külön telephelyek. Jó esetben a telephelyeken mindenhol van informatikus és van egy központ, ahol egy mindenért felelõ rendszergazda van. De ez a speciálisabb eset, inkább az a jellemzõ, hogy 1 cég - 1 ember, esetleg még fûszernek több telephely.
Valóban, ma a felhasználók nem tudnak semmit a adatvédelemrõl. Honnan is tudnának, elég szépen, hangzatosan emlegetik mindenfelé, de igazán sehol nem oktatják. Szóval inkább ezt kellene végre valahogyan a közoktatásba belecsempészni, hátha ennek értelme is lenne.
Javaslom, nézd meg, mit is tanulnak a mai rendszergazdák az Általános rendszergazda nevezetû képzésen az egyetemeken, fõiskolákon. Én tudom, 2 évig gyûrtem az ELTE-n. Van 4 féléves programozás, ezalatt meg kell tanulni azt, amit a BsC-sek is tanulnak programozási alapok címén. Nem scripteket kell tudni írni (az valóban szükséges egy rendszergazdának, hiszen azokat igen sok helyen igen sok célra alkalmazzák), hanem azt kell megtanulniuk, amit a Programtervezõ Informatikus képzésen tanulnak a BsC-sek 2 éven át programozási alapokként. Olyannyira igaz ez az állítás, hogy az FSZ és a BsC ezen óráit összevonva tartják!
Azt mondod, az operátor, mint szakma, összevonja az általam leírt szakmákat? Kérdem én, milyen képzés kell az operátornak? De tovább megyek: mit is nevezel operátornak? Mert ugyebár alapvetõen az operátor az, aki bent ül a telefonnál, nem megy ki terepre, pusztán a telefonon keresztül ad tanácsokat. Azután jön az, aki támogatja tényléegesen a felhasználókat, azaz kimegy terepre, megoldja a helyszínen a problémát és nem csak tanácsokat ad, esetlegesen távoli asztalkezeléssel csinál meg pár dolgot. Ez viszont már nem az operátor, hanem az IT technikus. És legvégül jön az az ember, akinek korlátlan joga van a hálózaton, azaz kezeli a szervereket, a hálózat elemeit kiépíti, stb., õ lenne a rendszermérnök. Azonban kapásból mondanám, hogy ez csupán a nagyvállalatoknál mûködõképes modell, ahol van elegendõ pénz egy komplett informatikai osztály fenntartására. Ez ugyanis az amerikai modell, ahol a small office is akkora, mint nálunk egy nagyvállalat, pedig ez náluk a legkisebb kategória!
A mai informatikai életben a cégeknél inkább az az elfogadott, hogy van egyetlen ember, aki mindent csinál. Õ a rendszergazda. A legtöbb esetben viszonylag kis méretû infrastruktúrát kell felügyelnie, pár tucat gép, esetleg még külön telephelyek. Jó esetben a telephelyeken mindenhol van informatikus és van egy központ, ahol egy mindenért felelõ rendszergazda van. De ez a speciálisabb eset, inkább az a jellemzõ, hogy 1 cég - 1 ember, esetleg még fûszernek több telephely.
Valóban, ma a felhasználók nem tudnak semmit a adatvédelemrõl. Honnan is tudnának, elég szépen, hangzatosan emlegetik mindenfelé, de igazán sehol nem oktatják. Szóval inkább ezt kellene végre valahogyan a közoktatásba belecsempészni, hátha ennek értelme is lenne.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
#20
Én programozást tanultam két évig,2006-2008.(Pascal, Delphi, C++, Jawa, ...stb);....
A következõképp nézett ki a dolog: elsõ nap, elsõ óra, Pascal.Tanár bejön, létszámolvasás. Oké; akkor kezdjük egy egyszerû programmal, ami véletlenszerûen generál egy két jegyû számot 10 és 100 között. Elkezdte felírni a kódot a táblára.
Mi meg csak néztünk, mint Jenõ a moziban. Egyáltalán mi az a Pascal?Hol kell keresni?Hogyan indul?...Már végzett a "programmal" mire a 20 diákból kb 4-nek sikerült elõvarázsolnia a monitorra a Pascalt.
Szóval míg léteznek ilyen szinvonalas oktatási intézmények, addig ne akarjanak programozást tanítani. A két évem alatt gyakorlatilag mindenre magunk jöttünk rá. Ma webfejlesztõ vagyok, de amit tudok azt nem az iskolában tanultam meg.(Legalábbis nem tanártól.)
A következõképp nézett ki a dolog: elsõ nap, elsõ óra, Pascal.Tanár bejön, létszámolvasás. Oké; akkor kezdjük egy egyszerû programmal, ami véletlenszerûen generál egy két jegyû számot 10 és 100 között. Elkezdte felírni a kódot a táblára.
Mi meg csak néztünk, mint Jenõ a moziban. Egyáltalán mi az a Pascal?Hol kell keresni?Hogyan indul?...Már végzett a "programmal" mire a 20 diákból kb 4-nek sikerült elõvarázsolnia a monitorra a Pascalt.
Szóval míg léteznek ilyen szinvonalas oktatási intézmények, addig ne akarjanak programozást tanítani. A két évem alatt gyakorlatilag mindenre magunk jöttünk rá. Ma webfejlesztõ vagyok, de amit tudok azt nem az iskolában tanultam meg.(Legalábbis nem tanártól.)
#19
Nekünk C64 Basic volt amit tanítottak a suliban... és egy kis Unix alap is.
Szerettem is érdekes is volt. Most hobby szinten programozok, de fõleg Web - most tanulok meg egy csomó mindent, de sosem késõ ahogy mondani szokták.
Szerettem is érdekes is volt. Most hobby szinten programozok, de fõleg Web - most tanulok meg egy csomó mindent, de sosem késõ ahogy mondani szokták.
#18
A programozásra az életben mindenkinek szüksége lesz valamikor, amikor adatokkal kell dolgoznia.
Pl. pénzügyi, ügyviteli területen egészen biztosan. Minden mérnöknek szüksége lesz egyszer rá.
A humán szakokon felesleges az oktatása, mert pl. egy festömüvesznek ez nem kell.
A színvonalnak meg teljesen elegendö valamilyen visual v. java nyelv. Nem kell több az alapokhoz.
Pl. pénzügyi, ügyviteli területen egészen biztosan. Minden mérnöknek szüksége lesz egyszer rá.
A humán szakokon felesleges az oktatása, mert pl. egy festömüvesznek ez nem kell.
A színvonalnak meg teljesen elegendö valamilyen visual v. java nyelv. Nem kell több az alapokhoz.
#17
"Ami azt illeti, nekünk általánosban tanítottak Comenius logo-t, ha ez beleszámít"
Nekunk meg C64 basic-et. Aztan egy erdelyi nyari uttorotaborban konyvbol megtanultam hozza az assembly-t is. Meg altalanos iskolas voltam es hatalmas volt a kontraszt, kint nem volt aram, kaja, az emberek tenyleg a patakban mostak, mi meg megjelentunk pestrol egy olyan iskolabol ahol mar akkor tobb gepteremnyi szamitogep volt es sok gyereknek nem esett le, hogy reggelente tenyleg a kozeli forrasbol kell hozni az ivovizet. Ehhez kepest amikor nem fotoztam, akkor tobbnyire bekesen ultem egy fa alatt es egy c64 assembly kezikonyvet olvastam...
Szoval meg lehet tanulni programozni mar akar also tagozatban is, persze a legtobb gyereknek ehhez se motivacioja, se kello intelligenciaja nincs, de nem lehetetlen. Az eletben alapvetoen meg lehet lenni rendes matektudas nelkul is, mivel pl. a betanitott munkakhoz altalban nincs ra szukseg.
Nekunk meg C64 basic-et. Aztan egy erdelyi nyari uttorotaborban konyvbol megtanultam hozza az assembly-t is. Meg altalanos iskolas voltam es hatalmas volt a kontraszt, kint nem volt aram, kaja, az emberek tenyleg a patakban mostak, mi meg megjelentunk pestrol egy olyan iskolabol ahol mar akkor tobb gepteremnyi szamitogep volt es sok gyereknek nem esett le, hogy reggelente tenyleg a kozeli forrasbol kell hozni az ivovizet. Ehhez kepest amikor nem fotoztam, akkor tobbnyire bekesen ultem egy fa alatt es egy c64 assembly kezikonyvet olvastam...
Szoval meg lehet tanulni programozni mar akar also tagozatban is, persze a legtobb gyereknek ehhez se motivacioja, se kello intelligenciaja nincs, de nem lehetetlen. Az eletben alapvetoen meg lehet lenni rendes matektudas nelkul is, mivel pl. a betanitott munkakhoz altalban nincs ra szukseg.
#16
Az altalanos programozashoz a matematikanak csak egy kis szeletere van szukseg, megpedig az algebrara es ennek egy specializalt teruletere, a logikara. A legtobb program egyszeru aritmetikai es logikai alapmuveletek es ezek kore epulo vezerlesi es adatszerkezetekbol epul fel. Tenyleges felsobb matematikai tudasra csak az esetek kis reszeben, a programok tervezeset vegzo mernokoknek van szukseguk. Az igazi gondot az jelenti, hogy minden programozasi teruletnel szukseg van egy nem programozashoz kapcsolodo szakterulet ismeretere. Peldaul beagyazott vezerlorendszereknel nem art ha a program keszitoje villamosmernok es erti a szoftverhez kapcsolodo hardver mukodeset is es esetleg van nemi gepeszeti tudasa is.
Viszont a nagyfoku automatizalas miatt a szamitastechnika ismerete egyre kevesbe fontos, mivel a legtobb keszulek felhasznaloi szemszogbol nezve egyszeruen csak mukodik. Tehat ahogy anno az okorban es a kozepkorban csak keves kivalasztott ember ismerte a tudomanyt es a technikat, ugy most is teljesen elfogadhato, hogy a legtobb ember ugy nezzen a keszulekeire, hogy azok valamifele varazslat miatt mukodnek. Innentol eleg ha azt tudja, hogy kell hasznalni oket, amit kelloen intuitiv rendszer eseten tanulas nelkul, minden mas esetben pedig a megfelelo 'varazslatok' betanulasaval is elsajatithatja.
ps: A kornyezetemben szinte csak en vagyok olyan aki semmi olyan dolgot nem hasznal aminek a mukodeset legalabb kis mertekben, de nem ismert meg. Mondjuk ez inkabb a kivancsisagomnak koszonheto es nem annyira hasznos dolog. Viszont mivel altalaban addig nem dobok ki semmit amig esszeru aron javithato es megfelel az elvarasaimnak, ezert a legmodernebbek mellett egy csomo osoreg keszuleket is hasznalok.
Viszont a nagyfoku automatizalas miatt a szamitastechnika ismerete egyre kevesbe fontos, mivel a legtobb keszulek felhasznaloi szemszogbol nezve egyszeruen csak mukodik. Tehat ahogy anno az okorban es a kozepkorban csak keves kivalasztott ember ismerte a tudomanyt es a technikat, ugy most is teljesen elfogadhato, hogy a legtobb ember ugy nezzen a keszulekeire, hogy azok valamifele varazslat miatt mukodnek. Innentol eleg ha azt tudja, hogy kell hasznalni oket, amit kelloen intuitiv rendszer eseten tanulas nelkul, minden mas esetben pedig a megfelelo 'varazslatok' betanulasaval is elsajatithatja.
ps: A kornyezetemben szinte csak en vagyok olyan aki semmi olyan dolgot nem hasznal aminek a mukodeset legalabb kis mertekben, de nem ismert meg. Mondjuk ez inkabb a kivancsisagomnak koszonheto es nem annyira hasznos dolog. Viszont mivel altalaban addig nem dobok ki semmit amig esszeru aron javithato es megfelel az elvarasaimnak, ezert a legmodernebbek mellett egy csomo osoreg keszuleket is hasznalok.
#15
Ami azt illeti, nekünk általánosban tanítottak Comenius logo-t, ha ez beleszámít 😊)
LZ forever
#14
Basszus, ezt a hozzászólást... nomen est omen 😊
Egy kis szemléletkiigazítás: a "matek szakon" nem a bizonyítást tanulod, hanem a tételt és ezt utána bebizonyítod. A tételen van a hangsúly. Persze kinek mi jön le a képzési ideje alatt... (igen ez most lesajnálás és egy erõs sejtés az állításod, miszerint elvégeztél valamit, igazsághalmazára)
De csak egy példa (a te példád): a Fermat sejtés (tétel), a kódoláselmélet egyik alapja.
Egy kis szemléletkiigazítás: a "matek szakon" nem a bizonyítást tanulod, hanem a tételt és ezt utána bebizonyítod. A tételen van a hangsúly. Persze kinek mi jön le a képzési ideje alatt... (igen ez most lesajnálás és egy erõs sejtés az állításod, miszerint elvégeztél valamit, igazsághalmazára)
De csak egy példa (a te példád): a Fermat sejtés (tétel), a kódoláselmélet egyik alapja.
#13
Iskolában nem lehet programozást tanulni. Egymás másolják a kölykök meg kijátsszák a rendszert ahogy tudják. Sokszor az oktató hülyébb az egészhez mint az a diák akit tanítani probál. KB ennek a normális megvalósítási esélye nulla. (kis hazánkban, máshol nem tudom milyen viszonyok vannak)
#12
Ne keverjük a dolgokat. Amit ma rendszergazda képzésnek hívnak, az köszönõviszonyban sincs a programozó képzéssel. Lehet a kedves ismerõs csak igazolni akarta valahogy a szánalmas érdemjegyeit (mivel nem ismerem az illetõt, ez csak feltételezés, természetesen).
Egy rendszergazdának valóban kell tudni annyit, hogy írjon kisebb scripteket és az ne nevezze magát szakembernek akinek a "rendszergazdaság" annyit jelent, hogy a pincében vakarja a vakarnivalót. A legtöbb felsorolt szakma a maga idejében indokolt volt, ma már amit az operátorok csináltak anno arra van egy jó kis rendszer, ergo a szakma léte indokolatlan.
Ellenben eltértünk az eredeti tárgytól. A jogosítvány amit autóra teszel le, nem jogosít fel teherautó, taxi, kamion, ne adj isten repülõgép vezetésére. Arra jogosít fel, hogy kimehess az utcára saját esetleg céges autóval és nagy valószínûséggel képes legyél elérni a célodig anélkül, hogy magadban, az autóban vagy más közlekedõkben kárt tegyél. Véleményem szerint erre lenne igény az informatika területén is. Egy egyszerû jogosítvány után lehetne csak géphez nyúlni. Egy inkompetens kattintóbajnok már csak a netes jelenlétével is képes kárt okozni, gondoljunk a botnetekre. Ezek után ültess be egy ilyet céges környezetbe, adj neki (akár csak minimális) jogosultságokat. Mivel senki nem rágta a pici szájába, hogy nem adunk ki jelszavakat, az elsõ facebook játék során képes lesz hozzáférést adni a belsõ, céges gépéhez. Ezzel, szerintem kimeríti a károkozás tényét.
Tudom mik lesznek az ellenérvek. Az elsõ, hogy senki nem ilyen ostoba. De a legtöbb felhasználó pont ilyen ostoba, a másik, hogy a cégen belül elmondják egy képzés keretében. Igen és a titkárnõt pont az a pattanásos kocka fogja érdekelni és nem a körme reszelése...
Egy rendszergazdának valóban kell tudni annyit, hogy írjon kisebb scripteket és az ne nevezze magát szakembernek akinek a "rendszergazdaság" annyit jelent, hogy a pincében vakarja a vakarnivalót. A legtöbb felsorolt szakma a maga idejében indokolt volt, ma már amit az operátorok csináltak anno arra van egy jó kis rendszer, ergo a szakma léte indokolatlan.
Ellenben eltértünk az eredeti tárgytól. A jogosítvány amit autóra teszel le, nem jogosít fel teherautó, taxi, kamion, ne adj isten repülõgép vezetésére. Arra jogosít fel, hogy kimehess az utcára saját esetleg céges autóval és nagy valószínûséggel képes legyél elérni a célodig anélkül, hogy magadban, az autóban vagy más közlekedõkben kárt tegyél. Véleményem szerint erre lenne igény az informatika területén is. Egy egyszerû jogosítvány után lehetne csak géphez nyúlni. Egy inkompetens kattintóbajnok már csak a netes jelenlétével is képes kárt okozni, gondoljunk a botnetekre. Ezek után ültess be egy ilyet céges környezetbe, adj neki (akár csak minimális) jogosultságokat. Mivel senki nem rágta a pici szájába, hogy nem adunk ki jelszavakat, az elsõ facebook játék során képes lesz hozzáférést adni a belsõ, céges gépéhez. Ezzel, szerintem kimeríti a károkozás tényét.
Tudom mik lesznek az ellenérvek. Az elsõ, hogy senki nem ilyen ostoba. De a legtöbb felhasználó pont ilyen ostoba, a másik, hogy a cégen belül elmondják egy képzés keretében. Igen és a titkárnõt pont az a pattanásos kocka fogja érdekelni és nem a körme reszelése...
#11
"A programozás = matematika"
Elvégeztem a matek szakot, és amit ott tanultam annak talán 5 százalékánál látok arra esélyt, hogy fel tudom valaha is használni bárhol, programozásban - 1 százalékot talán használtam is már (lineáris algebrát). Tétel bizonyítások kiesnek mind, ez ugye 95%-a a matek szakon tanultaknak. Maradék 5% tényleg lehet hasznos.
Szóval ha valaki nem izgul rá a Nagy Fermat tétel bizonyítására, attól még simán lehet jó programozó. Mivel ahhoz, hogy mondjuk a genetikus algoritmusokat felfogja, és tudja õket alkalmazni is, egészen más képességek szükségesek.
Elvégeztem a matek szakot, és amit ott tanultam annak talán 5 százalékánál látok arra esélyt, hogy fel tudom valaha is használni bárhol, programozásban - 1 százalékot talán használtam is már (lineáris algebrát). Tétel bizonyítások kiesnek mind, ez ugye 95%-a a matek szakon tanultaknak. Maradék 5% tényleg lehet hasznos.
Szóval ha valaki nem izgul rá a Nagy Fermat tétel bizonyítására, attól még simán lehet jó programozó. Mivel ahhoz, hogy mondjuk a genetikus algoritmusokat felfogja, és tudja õket alkalmazni is, egészen más képességek szükségesek.
#10
Szakmabeliként azt mondom, hogy ez így életszerütlen lenne. Ahhoz, hogy valaki elpötyögjön egy gépen, nem kell tudnia kezelni is azt.
Ha már kezelni tudja komolyabban, telepíteni tudja a gépeket, akkor az már egy külön szakma, a szoftverüzemeltetõ. Ha pedig esetleg még távolabb megy és magát a vasat is tudja szerelni és tudja a kész hálózatot kezelni, az a rendszer-adminisztrátor. Ha pedig esetleg ki is tudja építeni és konfigurálni is tudja azt a hálózatot, az a rendszergazda.
Ez éveken keresztül így ment, ez volt a megfelelõ leosztás, Csak aztán jöttek a nagy ötletek, hogy egy ember tudjon már több szakmát is, ráadásul belekeverték a felsõoktatási rendszert is, merthogy így majd minõségibb lesz az oktatás és ezzel lényegében a teljes informatikát megkavarták. Míg régebben volt szoftverüzemeltetõ, rendszer-adminisztrátor, rendszergazda, rendszermérnök, programozó, webprogramozó, stb., addig ma már a rendszergazdának kellene mindent tudnia. Amit anno egy 4-5 fõs team munkájának mondtak, azt ma egyetlen embernek kellene elvégeznie. Az eredmény: egy csomó ténylegesen jó rendszergazda van állás nélkül, mert nem tud programozni. A rendszer-adminisztrátor, mint szakma, megszûnt létezni. A szoftverüzemeltetõ szintén nem létezõ fogalom ma már, csak papírt kap róla az ember, ami, hogy egy kedves ismerõsömet idézzem, "még arra se jó, hogy a hátsónkat kitöröljük vele, mert kemény fedeles".
A viszonylag jól müködõ OKJ besorolások mentek a kukába. Nem a rendszer volt jó, mivel gyakorlatilag teljesen feleslegesen képeztek szakembereket, mivel több volt az újonc, mint a munkahely. De a besorolás nagyon is jó volt. Ehelyett most szakképzettséget csak felsõoktatási intézményben lehet szerezni, FSZ képzés keretében. Az OKJ-t visszaminõsítették emelt szintûvé. Az eredmény? A fõiskolákon az FSZ keretében van olyan tantárgy, ahol a tanárok saját bevallása szerint is ugyanazt az anyagot nyomják le 2 év alatt, mint amit a BsC-sek kapnak meg 3-4 év alatt... Ráadásul a rendszergazdáknak kell tudniuk programozni, weblapokhoz érteniük kell, ismerniük kell a matematika "alapjait" és még sorolhatnám a finomabbnál finomabb tárgyakat (amik ráadásul kiemelt, buktató tárgyak), amiket a valós életben nem igazán fognak használni. És ennek meg is van az eredménye: a munkahelyek ennek megfelelõen módosították az elvárásokat, szóval ha valaki melózni akar rendszergazdaként, annak igen gyakran követelmény, hogy tudjon programozni is.
Szóval ahelyett, hogy ilyen hülyeségeket találnának ki, hogy mindenki tudjon programozni, célszerûbb lenne inkább végre letisztázni a különbözõ szakmák követelményeit és azoknak megfelelõen kialakítani a képzésüket is.
Ha már kezelni tudja komolyabban, telepíteni tudja a gépeket, akkor az már egy külön szakma, a szoftverüzemeltetõ. Ha pedig esetleg még távolabb megy és magát a vasat is tudja szerelni és tudja a kész hálózatot kezelni, az a rendszer-adminisztrátor. Ha pedig esetleg ki is tudja építeni és konfigurálni is tudja azt a hálózatot, az a rendszergazda.
Ez éveken keresztül így ment, ez volt a megfelelõ leosztás, Csak aztán jöttek a nagy ötletek, hogy egy ember tudjon már több szakmát is, ráadásul belekeverték a felsõoktatási rendszert is, merthogy így majd minõségibb lesz az oktatás és ezzel lényegében a teljes informatikát megkavarták. Míg régebben volt szoftverüzemeltetõ, rendszer-adminisztrátor, rendszergazda, rendszermérnök, programozó, webprogramozó, stb., addig ma már a rendszergazdának kellene mindent tudnia. Amit anno egy 4-5 fõs team munkájának mondtak, azt ma egyetlen embernek kellene elvégeznie. Az eredmény: egy csomó ténylegesen jó rendszergazda van állás nélkül, mert nem tud programozni. A rendszer-adminisztrátor, mint szakma, megszûnt létezni. A szoftverüzemeltetõ szintén nem létezõ fogalom ma már, csak papírt kap róla az ember, ami, hogy egy kedves ismerõsömet idézzem, "még arra se jó, hogy a hátsónkat kitöröljük vele, mert kemény fedeles".
A viszonylag jól müködõ OKJ besorolások mentek a kukába. Nem a rendszer volt jó, mivel gyakorlatilag teljesen feleslegesen képeztek szakembereket, mivel több volt az újonc, mint a munkahely. De a besorolás nagyon is jó volt. Ehelyett most szakképzettséget csak felsõoktatási intézményben lehet szerezni, FSZ képzés keretében. Az OKJ-t visszaminõsítették emelt szintûvé. Az eredmény? A fõiskolákon az FSZ keretében van olyan tantárgy, ahol a tanárok saját bevallása szerint is ugyanazt az anyagot nyomják le 2 év alatt, mint amit a BsC-sek kapnak meg 3-4 év alatt... Ráadásul a rendszergazdáknak kell tudniuk programozni, weblapokhoz érteniük kell, ismerniük kell a matematika "alapjait" és még sorolhatnám a finomabbnál finomabb tárgyakat (amik ráadásul kiemelt, buktató tárgyak), amiket a valós életben nem igazán fognak használni. És ennek meg is van az eredménye: a munkahelyek ennek megfelelõen módosították az elvárásokat, szóval ha valaki melózni akar rendszergazdaként, annak igen gyakran követelmény, hogy tudjon programozni is.
Szóval ahelyett, hogy ilyen hülyeségeket találnának ki, hogy mindenki tudjon programozni, célszerûbb lenne inkább végre letisztázni a különbözõ szakmák követelményeit és azoknak megfelelõen kialakítani a képzésüket is.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
#9
Ezt a témát a prog.hu-n már kibeszéltük.
Az eredmény az az, hogy minek.
Sok más dologra is rá lehetne húzni így a vizes lepedõt, sok dolog hasznos lehet, de ne 1 ember mondja már meg a frankót.
Az eredmény az az, hogy minek.
Sok más dologra is rá lehetne húzni így a vizes lepedõt, sok dolog hasznos lehet, de ne 1 ember mondja már meg a frankót.
#8
"A telefon használathoz vagy a TV nézéshez nem akarsz jogosítványt ?"
Azzal nem tudsz önkéntelenül másnak kárt okozni, így ebben az esetben nem tartom szükségesnek.
"Aki pedig jogsi nélkül számítógéphez merészel nyúlni, azt megbüntetnék ?"
Igen.
Azzal nem tudsz önkéntelenül másnak kárt okozni, így ebben az esetben nem tartom szükségesnek.
"Aki pedig jogsi nélkül számítógéphez merészel nyúlni, azt megbüntetnék ?"
Igen.
#7
A telefon használathoz vagy a TV nézéshez nem akarsz jogosítványt ? Aki pedig jogsi nélkül számítógéphez merészel nyúlni, azt megbüntetnék ?
#6
"holott gyengébb matekos is lehet jó programozó"
Muhahahaha... Maximum egy nyomorult bérkóder, aki programozónak hiszi magát mert képes megírni egy egyszerû sql SELECT-et. A programozás = matematika. Jah, az aki megtanulta a jquery-t használni és el tudja mozgatni a kockát jobbra, az nem programozó. A programozó, az aki megírta a jquery függvényt és transzformációt végez egy objektumon.
Muhahahaha... Maximum egy nyomorult bérkóder, aki programozónak hiszi magát mert képes megírni egy egyszerû sql SELECT-et. A programozás = matematika. Jah, az aki megtanulta a jquery-t használni és el tudja mozgatni a kockát jobbra, az nem programozó. A programozó, az aki megírta a jquery függvényt és transzformációt végez egy objektumon.
Látszik közöd nincs se az oktatáshoz, se a gyerekekhez. Általánosban lehet tanítani programozást - de ASM-et nem. Ahogy matematikai tételeket se bizonyítanak általánosban.
A cikkhez hozzászólva: felsõoktatásban már nincs értelme programozást tanítani annak, akinek nem ez lesz a szakmája. Minek? Ott már szakirányt kell, ahogy most is. Az általános iskola való arra, hogy az alapokat megadja, a középiskolának már specializálódást kéne segíteni, a felsõoktatásban meg csak szakirány. A gyász jelenleg az, hogy a programozás alapjának évtizedek óta a matematikát tekintik, holott gyengébb matekos is lehet jó programozó, és erõs matekos is lehet reménytelen eset ha programozás tanulásról van szó. Szóval lenne annak realitása hogy a programozást, mint külön területet tanítsák komolyabban általános iskolában, nem csak comenius logo és turbo pascal segítségével, hanem olyan speciális nyelv+fejlesztõeszközzel, ami azért hajaz a valódi nagy programnyelvekre, de kifejezetten gyerek szintjéhez van igazítva.
A cikkhez hozzászólva: felsõoktatásban már nincs értelme programozást tanítani annak, akinek nem ez lesz a szakmája. Minek? Ott már szakirányt kell, ahogy most is. Az általános iskola való arra, hogy az alapokat megadja, a középiskolának már specializálódást kéne segíteni, a felsõoktatásban meg csak szakirány. A gyász jelenleg az, hogy a programozás alapjának évtizedek óta a matematikát tekintik, holott gyengébb matekos is lehet jó programozó, és erõs matekos is lehet reménytelen eset ha programozás tanulásról van szó. Szóval lenne annak realitása hogy a programozást, mint külön területet tanítsák komolyabban általános iskolában, nem csak comenius logo és turbo pascal segítségével, hanem olyan speciális nyelv+fejlesztõeszközzel, ami azért hajaz a valódi nagy programnyelvekre, de kifejezetten gyerek szintjéhez van igazítva.
#4
Elsõ körben, inkább valami jogosítvány szerû dologhoz kéne kötni a számítógép HASZNÁLATOT. Ugyanis, amíg a problémák vannak az alapvetõ készségek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis használat vagy csak az SZJA bevallás kitöltése számítógépen) terén, addig hova tanuljon boldog-boldogtalan programozni. Így is elég sok, magát fejlesztõnek tartó, kókler rontja a szakma jó hírét.
#3
második nyelv? ha az elsõrõl lenne nagy vonalakban fogalmuk, már nem lennék elégedetlen...
No good deed goes unpunished, outlander. - Azura
#2
Bõven elég lenne ha angolul tanítanák meg a kölyköket 😊
Szerintem általános elején kéne elkezdeni, és méghozzá asm-al. És nem azért, hogy megtanuljanak programozni késõbb magasabb szintû nyelveken, hanem mert nagyon fejleszti az alap gondolkodást, nem csak a számítástechnikait.
Magasabb szintû nyelveknél sajnos közkeletû tévedés, hogy fejleszti az alap gondolkodást... Sok programozó menõzik azzal, hogy az asmnak semmi értelme. Csakhogy eltévesztik a célt: igen, elhelyezkedés szempontjából, egyre hipergigább programok írásában, minél több pénz keresésében nem az asm fog segíteni, hanem a magasabb szintû nyelvek.
Persze mivel az ostoba civilizációnk a pénzen kívül semmiben se tud gondolkodni, nem fognak asmot tanítani.
Így aztán egyre több totál buta programozó kerül ki az egyetemekrõl, akik profin tudják a meglévõ gigarendszereket felprogramozni, az alapokat pedig nem értik. És nem csak a programozás, hanem a gondolkodás alapjait se...
Magasabb szintû nyelveknél sajnos közkeletû tévedés, hogy fejleszti az alap gondolkodást... Sok programozó menõzik azzal, hogy az asmnak semmi értelme. Csakhogy eltévesztik a célt: igen, elhelyezkedés szempontjából, egyre hipergigább programok írásában, minél több pénz keresésében nem az asm fog segíteni, hanem a magasabb szintû nyelvek.
Persze mivel az ostoba civilizációnk a pénzen kívül semmiben se tud gondolkodni, nem fognak asmot tanítani.
Így aztán egyre több totál buta programozó kerül ki az egyetemekrõl, akik profin tudják a meglévõ gigarendszereket felprogramozni, az alapokat pedig nem értik. És nem csak a programozás, hanem a gondolkodás alapjait se...
← ElőzőOldal 2 / 2