Kibogozhatja a szálakat a bonobó genom
Oldal 1 / 5Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#238
"Nyilván valakik idetelepítették."
At evolúció szempontjából lényegtelen, hogy istenek vagy ufók teremtették, vagy spontán alakult ki. Az evolúció a bioszféra egyedeinek a változását írja le, az idõben, és nem az eredetét.
Magyarán arról szól a történet, hogy milyen szabályok mentén változnak az élõlények majd a jövõben, és milyen szabályok mentén változtak a múltban, és a jelenben is tart ez a folyamat.
At evolúció szempontjából lényegtelen, hogy istenek vagy ufók teremtették, vagy spontán alakult ki. Az evolúció a bioszféra egyedeinek a változását írja le, az idõben, és nem az eredetét.
Magyarán arról szól a történet, hogy milyen szabályok mentén változnak az élõlények majd a jövõben, és milyen szabályok mentén változtak a múltban, és a jelenben is tart ez a folyamat.
Korábban felhoztál az evolúcióval szemben egy tényt, hogy vannak olyan lények, amik "nem" (valójában csak keveset) változtak sokmillió év alatt. Nem tudom, ez mennyire lesz bonyolult számodra, de ezt össze kellene logikailag kapcsolnod azzal, hogy a mutációk véletlenszerûen és nem tervezés útján, vagy "vágyakozással" jönnek létre. És így már logikusan meg is magyaráztunk egy jelenséget, lehet, hogy év milliárdok alatt sem fog olyan változás, mutáció történni, ami az adott környezetben elõnyös, esetleg semleges (vagy semleges, de abból könnyebben alakul ki más tulajdonság).
Felmerült, hogy a rovarok hogyan tettek szert ilyen képességekre, arra is ez a logikus válasz, érdemes megfigyelni, hogy 1-1 rovar hány utódot hoz létre (mennyi lehetõsége van a természetben próbálkozni), ebbõl mennyi fog tudni szaporodni. Rengeteg dologra ez ad magyarázatot, és jelenleg nem igazán van olyan, ami ne illene bele ebbe a képbe, ellentmondana.
Felmerült, hogy a rovarok hogyan tettek szert ilyen képességekre, arra is ez a logikus válasz, érdemes megfigyelni, hogy 1-1 rovar hány utódot hoz létre (mennyi lehetõsége van a természetben próbálkozni), ebbõl mennyi fog tudni szaporodni. Rengeteg dologra ez ad magyarázatot, és jelenleg nem igazán van olyan, ami ne illene bele ebbe a képbe, ellentmondana.
#236
Ezt én tudom is. Nem a kialakuláson van a hangsúly. Azon van hogy szerinte valaki nem csak megalkotta az életet, hanem még a mai napig, ebben a percben is babrál a dns kódjával. És ha már valaki babrál vele, és az a valaki nem a randomgenerátor, hanem egy tudatos valaki, akkor feltételezhetõ hogy az a valami/valaki alkotta az életet is.
Legalábbis erre tudok gondolni, ha megpróbálok Tau nagyon hülye fejével gondolkozni.
Ha visszaolvasod akkor szerinte az élet változatossága nem mutációk sorozata, és a túlélõképes egyedek fennmaradása miatt van, hanem azért mert valaki nem akarja hogy unatkozzon. Ha meg valaki ilyen befolyással bír egy bolygó ökoszisztémájára akkor vélhetõleg az is alkotta meg az életet magát.
Az evolúció számomra logikusabb még úgy is hogy az elsõ építõelem létrejötte a legnagyobb homály az egészben. De ezt úgy képzelem el hogy megyek az utcán és köd van, és sötét, de ahogy hajnalodik egyre több és több részletet látok, de a távoli dolgokat még akkor sem, vagy csak homályosan. Az õ nézõpontjában csak sötét van és köd, az én nézõpontomban a köd kezd felszakadozni minden egyes új felfedezéssel. És amíg valaki azt nem mondja hogy "banyek.. itt csak sötét van és köd" és ezt be is bizonyítja úgy hogy minden kérdésre választ ad. Akkor majd elhiszem azt a verziót. De addig a pillanatig a a naaaagy randomgenerátorban hiszek a láthatatlan rózsaszín egyszarvú helyett.
Legalábbis erre tudok gondolni, ha megpróbálok Tau nagyon hülye fejével gondolkozni.
Ha visszaolvasod akkor szerinte az élet változatossága nem mutációk sorozata, és a túlélõképes egyedek fennmaradása miatt van, hanem azért mert valaki nem akarja hogy unatkozzon. Ha meg valaki ilyen befolyással bír egy bolygó ökoszisztémájára akkor vélhetõleg az is alkotta meg az életet magát.
Az evolúció számomra logikusabb még úgy is hogy az elsõ építõelem létrejötte a legnagyobb homály az egészben. De ezt úgy képzelem el hogy megyek az utcán és köd van, és sötét, de ahogy hajnalodik egyre több és több részletet látok, de a távoli dolgokat még akkor sem, vagy csak homályosan. Az õ nézõpontjában csak sötét van és köd, az én nézõpontomban a köd kezd felszakadozni minden egyes új felfedezéssel. És amíg valaki azt nem mondja hogy "banyek.. itt csak sötét van és köd" és ezt be is bizonyítja úgy hogy minden kérdésre választ ad. Akkor majd elhiszem azt a verziót. De addig a pillanatig a a naaaagy randomgenerátorban hiszek a láthatatlan rózsaszín egyszarvú helyett.
#235
,,De kik? Erre is biztos van valami ötleted. Ha nincs akkor ez a szemünkben ugyanolyan kétségbeesett kapálózás mint a tiedben az evolúció. Egy ilyen végtelenül egyszerû kérdésre sincs válaszod, az evolúciókutatóknak pedig nagyságrendekkel komplexebb dolgokra is rájöttek már. Vicces igaz?"
Jól értem hogy azzal akarod bizonyítani az evolúciót, hogy: ha nem teremtettek minket, akkor volt evolúció, ha teremtettek minket, akkor a minket teremtõknél volt? Mert ez a szemléleted teljesen szemben áll a bizonyítékon alapuló evolúció-elmélettel, másrészt meg igen nagy fantáziátlanságra vall azt feltételezni, hogy egy olyan intelligens sári*, akirõl semmit nem tudunk, evolúció során jutott el az intelligensséghez, és nem csak úgy alakult ki, avagy öntermelõdött, avagy stb stb. Intelligens sárik, amik bármik lehetnek, akik megteremthettek minket, kezdve az ilyen-olyan részecskesugárzástól a pusztán elektrommágneses térben létezõ hullámokig, lehetnek teljesen digitálisak is akár, de lehetnek ugyanúgy egy másik evolúció során létrejövõ szerves lények 😊
Még egyszer: az evolúció nem az élet kialakulását, hanem a jelenben levõ formájának kialakulását próbálja leírni.
Jól értem hogy azzal akarod bizonyítani az evolúciót, hogy: ha nem teremtettek minket, akkor volt evolúció, ha teremtettek minket, akkor a minket teremtõknél volt? Mert ez a szemléleted teljesen szemben áll a bizonyítékon alapuló evolúció-elmélettel, másrészt meg igen nagy fantáziátlanságra vall azt feltételezni, hogy egy olyan intelligens sári*, akirõl semmit nem tudunk, evolúció során jutott el az intelligensséghez, és nem csak úgy alakult ki, avagy öntermelõdött, avagy stb stb. Intelligens sárik, amik bármik lehetnek, akik megteremthettek minket, kezdve az ilyen-olyan részecskesugárzástól a pusztán elektrommágneses térben létezõ hullámokig, lehetnek teljesen digitálisak is akár, de lehetnek ugyanúgy egy másik evolúció során létrejövõ szerves lények 😊
Még egyszer: az evolúció nem az élet kialakulását, hanem a jelenben levõ formájának kialakulását próbálja leírni.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#234
"Nyilván valakik idetelepítették."
De kik? Erre is biztos van valami ötleted. Ha nincs akkor ez a szemünkben ugyanolyan kétségbeesett kapálózás mint a tiedben az evolúció. Egy ilyen végtelenül egyszerû kérdésre sincs válaszod, az evolúciókutatóknak pedig nagyságrendekkel komplexebb dolgokra is rájöttek már. Vicces igaz?
"Ezt most úgy értsem, hogy nem tudod megmagyarázni, hogyan íródott bele a DNS-be a viselkedésmód?
Innen már csak egy lépés, hogy belásd az evolúció nem mûködhet."
Ezt most úgy értsem, hogy nem tudod megmagyarázni, hogyan íródott bele a DNS-be a viselkedésmód?
Innen már csak egy lépés, hogy belásd az kreacionizmus nem mûködhet.
Csak egy szót cseréltem ki és pontosan igaz az állítás a nézõpontomból. Vicces igaz? (Köszi a remek mondatot)
"Persze te még bízol benn, hogy egyszer majd valaki kitalálja.
Jól gondolom?"
Természetesen... a tudomány vizsgálódással tud eredményt felmutatni. Persze a nagyon hülyék nyugodtan hátradõlnek, mondván már tudjuk a megoldást. Idetette õket valami. A mi az a valami kérdéskör már nem érdekes, hiszen a lényeg az hogy kényelmes a válasz: "Ha már nem tudom akkor minek is törjem magam a megértésével.. úgyis hülye vagyok én ehhez. "
De kik? Erre is biztos van valami ötleted. Ha nincs akkor ez a szemünkben ugyanolyan kétségbeesett kapálózás mint a tiedben az evolúció. Egy ilyen végtelenül egyszerû kérdésre sincs válaszod, az evolúciókutatóknak pedig nagyságrendekkel komplexebb dolgokra is rájöttek már. Vicces igaz?
"Ezt most úgy értsem, hogy nem tudod megmagyarázni, hogyan íródott bele a DNS-be a viselkedésmód?
Innen már csak egy lépés, hogy belásd az evolúció nem mûködhet."
Ezt most úgy értsem, hogy nem tudod megmagyarázni, hogyan íródott bele a DNS-be a viselkedésmód?
Innen már csak egy lépés, hogy belásd az kreacionizmus nem mûködhet.
Csak egy szót cseréltem ki és pontosan igaz az állítás a nézõpontomból. Vicces igaz? (Köszi a remek mondatot)
"Persze te még bízol benn, hogy egyszer majd valaki kitalálja.
Jól gondolom?"
Természetesen... a tudomány vizsgálódással tud eredményt felmutatni. Persze a nagyon hülyék nyugodtan hátradõlnek, mondván már tudjuk a megoldást. Idetette õket valami. A mi az a valami kérdéskör már nem érdekes, hiszen a lényeg az hogy kényelmes a válasz: "Ha már nem tudom akkor minek is törjem magam a megértésével.. úgyis hülye vagyok én ehhez. "
#233
"hagyjuk a vágyat, nevezzük késztetésnek"
Így értettem.
"Az agy kap bizonyos jeleket az érzékszerveken keresztül. Ezeket megvizsgálja, elemzi. Amikor a jelek egyeznek egy elvárt mintával, akkor az agy kiadja a parancsot, hogy most ide tojjál."
Nahát-nahát. Ennyi ismeret mellett nem ismered el az evolúciót? Gyanús... 😊
"És ezekhez szerinted elegendõ egy ilyen-olyan random meghibásodás?"
Igen, mivel végig lehet vezetni, hogy az egyszerû genetikai programból, hogyan lesz bonyolultabb tojásrakási procedúra. Egy-egy lépés egyértelmûen lehet szimpla genetikai mutáció.
Így értettem.
"Az agy kap bizonyos jeleket az érzékszerveken keresztül. Ezeket megvizsgálja, elemzi. Amikor a jelek egyeznek egy elvárt mintával, akkor az agy kiadja a parancsot, hogy most ide tojjál."
Nahát-nahát. Ennyi ismeret mellett nem ismered el az evolúciót? Gyanús... 😊
"És ezekhez szerinted elegendõ egy ilyen-olyan random meghibásodás?"
Igen, mivel végig lehet vezetni, hogy az egyszerû genetikai programból, hogyan lesz bonyolultabb tojásrakási procedúra. Egy-egy lépés egyértelmûen lehet szimpla genetikai mutáció.
#232
És mivel magyarázod azt a számos kihalt példányt amit a paleontológusok megtaláltak?
Hogy lett a farkasból kutya??
Tán a Csivavát is elõre megteremtett a tervezõd? Mert nem sok Csivavát ástak elõ a Dinoszauruszok mellõl.
Az ember-majom közti átmeneteket mivel magyarázod?
És a Dinók? Ha nem pusztulnak ki akkor a mai élõvilág nem így nézne ki. Akkor mi vagyunk a Genezis 2.0?
Az élõlények földrajzi eloszlását mivel magyarázod?
Ha nincs evolúció, és a tervezõ szórta ki a fajokat ide oda, akkor hogy lehet az, hogy Kenguru nincs a Kárpátmedencében? Miért nem mászkál kacsacsûrû emlõs Amerika Partjainál. Miért nincs Afrikában Tasman ördög?
Jeges maci miért csak a sarkkörön van?
Hogy lehet az, hogy az adott környezethez a leginkább idomuló állatnak van a legtöbb esélye túlélésre. Pl. Egy oroszlán mit csinálna Szibériában szerinted?
A jegesmedve Afrikában?
Ha nincs evolúció, természetes kiválasztódás, hanem elõre megírt minden, akkor miért nem egyforma a világon élõ összes állat. Miért van a medvéknek, farkasoknak, antilopoknak, stb. több alfaja?
Erre tudsz válaszolni érdemben?
És nem ilyen semmit mondó választ várok, hanem legalább olyat, mint amit a többiek megpróbálnak adni neked!
Köszi!
Hogy lett a farkasból kutya??
Tán a Csivavát is elõre megteremtett a tervezõd? Mert nem sok Csivavát ástak elõ a Dinoszauruszok mellõl.
Az ember-majom közti átmeneteket mivel magyarázod?
És a Dinók? Ha nem pusztulnak ki akkor a mai élõvilág nem így nézne ki. Akkor mi vagyunk a Genezis 2.0?
Az élõlények földrajzi eloszlását mivel magyarázod?
Ha nincs evolúció, és a tervezõ szórta ki a fajokat ide oda, akkor hogy lehet az, hogy Kenguru nincs a Kárpátmedencében? Miért nem mászkál kacsacsûrû emlõs Amerika Partjainál. Miért nincs Afrikában Tasman ördög?
Jeges maci miért csak a sarkkörön van?
Hogy lehet az, hogy az adott környezethez a leginkább idomuló állatnak van a legtöbb esélye túlélésre. Pl. Egy oroszlán mit csinálna Szibériában szerinted?
A jegesmedve Afrikában?
Ha nincs evolúció, természetes kiválasztódás, hanem elõre megírt minden, akkor miért nem egyforma a világon élõ összes állat. Miért van a medvéknek, farkasoknak, antilopoknak, stb. több alfaja?
Erre tudsz válaszolni érdemben?
És nem ilyen semmit mondó választ várok, hanem legalább olyat, mint amit a többiek megpróbálnak adni neked!
Köszi!
#231
"Ha nem véletlen módon alakult ki az élet és az öröklött viselkedés, akkor mégis hogyan?"
Nyilván valakik idetelepítették.
"Az öröklött viselkedésforma jelenleg még bent van a több tíz-ezres kupacban és az egyik fehér folt helyére is kerülhet.."
Ezt most úgy értsem, hogy nem tudod megmagyarázni, hogyan íródott bele a DNS-be a viselkedésmód?
Innen már csak egy lépés, hogy belásd az evolúció nem mûködhet.
Persze te még bízol benn, hogy egyszer majd valaki kitalálja.
Jól gondolom?
Nyilván valakik idetelepítették.
"Az öröklött viselkedésforma jelenleg még bent van a több tíz-ezres kupacban és az egyik fehér folt helyére is kerülhet.."
Ezt most úgy értsem, hogy nem tudod megmagyarázni, hogyan íródott bele a DNS-be a viselkedésmód?
Innen már csak egy lépés, hogy belásd az evolúció nem mûködhet.
Persze te még bízol benn, hogy egyszer majd valaki kitalálja.
Jól gondolom?
#230
Már a kérdést sem értetted.. gratulálok. Leegyszerûsítem hogy egy ilyen hülye is megértse mint te!
Mi/ki írta bele és hogyan a viselkedését a dns-be ha az nem magától véletlen mutációk sorozatán alakult ki?
"Pont azt mondom, hogy nem tudnak új viselkedésbeli tulajdonságok a DNS-be kódolódni.
Így nem is mûködhet a fajok evolúciója."
És itt rúgtál egy hatalmas öngólt a kreacionizmusodnak. Ha nem tudnajk újak kódolódni akkor mégis hogy kódolódott bele? Így sz*rták a világra? De mégis miként alkották meg? Milyen eszközzel, módszerrel? Csettintett Q és úgy lett? Vagy kis szürkék zöld sejtkádakban növesztették az új létformákat egy számítógépes program vezérlésével? vagy egy õsszakállú fickó egy felhõn csücsülve azt mondta hogy ilyen lesz és kész, mert nekem így tetszik?
Ha nem véletlen módon alakult ki az élet és az öröklött viselkedés, akkor mégis hogyan?
Meg tudod ezt az igen egyszerû kérdést válaszolni? Nemleges választ nem fogadunk ám el! Az evolócióval legalább megpróbálják megmagyarázni a dolgokat, meglehetõsen nagy sikerrel. Tudod itt jön a puzzle-s példám. Az öröklött viselkedésforma jelenleg még bent van a több tíz-ezres kupacban és az egyik fehér folt helyére is kerülhet.. viszont miután kiraktuk a teljes! képet és akkor sem találtuk meg azt az egy árva puzzle helyét, akkor elkönyvelhetjük hogy valami nem stimmel. A kép készen van, de egy plussz elemünk is van. Vajon ki rakta oda? De ez már egy egészen más történet lesz...
Mi/ki írta bele és hogyan a viselkedését a dns-be ha az nem magától véletlen mutációk sorozatán alakult ki?
"Pont azt mondom, hogy nem tudnak új viselkedésbeli tulajdonságok a DNS-be kódolódni.
Így nem is mûködhet a fajok evolúciója."
És itt rúgtál egy hatalmas öngólt a kreacionizmusodnak. Ha nem tudnajk újak kódolódni akkor mégis hogy kódolódott bele? Így sz*rták a világra? De mégis miként alkották meg? Milyen eszközzel, módszerrel? Csettintett Q és úgy lett? Vagy kis szürkék zöld sejtkádakban növesztették az új létformákat egy számítógépes program vezérlésével? vagy egy õsszakállú fickó egy felhõn csücsülve azt mondta hogy ilyen lesz és kész, mert nekem így tetszik?
Ha nem véletlen módon alakult ki az élet és az öröklött viselkedés, akkor mégis hogyan?
Meg tudod ezt az igen egyszerû kérdést válaszolni? Nemleges választ nem fogadunk ám el! Az evolócióval legalább megpróbálják megmagyarázni a dolgokat, meglehetõsen nagy sikerrel. Tudod itt jön a puzzle-s példám. Az öröklött viselkedésforma jelenleg még bent van a több tíz-ezres kupacban és az egyik fehér folt helyére is kerülhet.. viszont miután kiraktuk a teljes! képet és akkor sem találtuk meg azt az egy árva puzzle helyét, akkor elkönyvelhetjük hogy valami nem stimmel. A kép készen van, de egy plussz elemünk is van. Vajon ki rakta oda? De ez már egy egészen más történet lesz...
#229
Vagy gondolj bele, (hagyjuk a vágyat, nevezzük késztetésnek)
mi az a késztetés?
Az agy kap bizonyos jeleket az érzékszerveken keresztül. Ezeket megvizsgálja, elemzi. Amikor a jelek egyeznek egy elvárt mintával, akkor az agy kiadja a parancsot, hogy most ide tojjál.
Közben az állat már tojni akar és egy másik késztetés parancs arra ösztönzi, hogy valamilyen hatékony szisztéma szerint keressen tojásra(mûvelet) alkalmas helyet. E bóklászás közben történik meg a fentebb vázolt agyi információ elemzés.
És ezekhez szerinted elegendõ egy ilyen-olyan random meghibásodás?
mi az a késztetés?
Az agy kap bizonyos jeleket az érzékszerveken keresztül. Ezeket megvizsgálja, elemzi. Amikor a jelek egyeznek egy elvárt mintával, akkor az agy kiadja a parancsot, hogy most ide tojjál.
Közben az állat már tojni akar és egy másik késztetés parancs arra ösztönzi, hogy valamilyen hatékony szisztéma szerint keressen tojásra(mûvelet) alkalmas helyet. E bóklászás közben történik meg a fentebb vázolt agyi információ elemzés.
És ezekhez szerinted elegendõ egy ilyen-olyan random meghibásodás?
#228
"Aztán genetikai mutáció okán olyan madár született, aki a tojásrakhatnékkor ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy árnyékos helyre vonuljon."
"Ellenállhatatlan vágyat érzett" - nagyon jó.<#nevetes1>#nevetes1>
És mindezt valami mutáció miatt...
Nem semmi.
Sose gondoltam volna, hogy a madarak éreznek vágyat...
De, ha éreznek is.
A rovarokról már tényleg nem tudom elhinni, hogy bármiféle vágyat éreznének begubózásra, pókhálószövésre, vagy egyéb mûveletekre.
Pedig egyes rovarok nem kevésbé bonyolult dolgokat csinálnak, mint a madarak fészekrakása.
Valami jobb magyarázatot találj ki.
Tényleg, a hernyók amikor begubóznak és átváltoznak lepkévé, lebomlanak a szervei és újak alakulnak ki a felszabaduló anyagokból, azt az átváltozást milyen program vezérli? Csak úgy, vágyakozások sokaságából DNS-kóddá íródott?
Vagy volt egyszer egy egyszeri hernyó, ami megfagyott hirtelen jött tél miatt és mire megjött az olvadás hogy-hogy nem elõmászott a bõrébõl egy lepke?
(Nyilván mindig is "vágyat érzett", hogy repülhessen.)
"Ellenállhatatlan vágyat érzett" - nagyon jó.<#nevetes1>#nevetes1>
És mindezt valami mutáció miatt...
Nem semmi.
Sose gondoltam volna, hogy a madarak éreznek vágyat...
De, ha éreznek is.
A rovarokról már tényleg nem tudom elhinni, hogy bármiféle vágyat éreznének begubózásra, pókhálószövésre, vagy egyéb mûveletekre.
Pedig egyes rovarok nem kevésbé bonyolult dolgokat csinálnak, mint a madarak fészekrakása.
Valami jobb magyarázatot találj ki.
Tényleg, a hernyók amikor begubóznak és átváltoznak lepkévé, lebomlanak a szervei és újak alakulnak ki a felszabaduló anyagokból, azt az átváltozást milyen program vezérli? Csak úgy, vágyakozások sokaságából DNS-kóddá íródott?
Vagy volt egyszer egy egyszeri hernyó, ami megfagyott hirtelen jött tél miatt és mire megjött az olvadás hogy-hogy nem elõmászott a bõrébõl egy lepke?
(Nyilván mindig is "vágyat érzett", hogy repülhessen.)
#227
"Ezek, a mozdulatsor, a fészekrakó hely kiválasztási szempontjai mind-mind egy valamikori innováció termékei"
Nem, nem azok. Ezek genetikai programok, véletlenszerûen alakultak ki. Például tegyük fel, hogy csak annyi volt a madár genetikai kódjában, hogy ha rájön a tojásrakhatnék, akkor tojja ki a tojást ott ahol van. Aztán genetikai mutáció okán olyan madár született, aki a tojásrakhatnékkor ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy árnyékos helyre vonuljon. Így neki már nagyobb eséllyel lett utóda. Kb így változott, fejlõdött a genetikailag kódolt viselkedés.
Nem, nem azok. Ezek genetikai programok, véletlenszerûen alakultak ki. Például tegyük fel, hogy csak annyi volt a madár genetikai kódjában, hogy ha rájön a tojásrakhatnék, akkor tojja ki a tojást ott ahol van. Aztán genetikai mutáció okán olyan madár született, aki a tojásrakhatnékkor ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy árnyékos helyre vonuljon. Így neki már nagyobb eséllyel lett utóda. Kb így változott, fejlõdött a genetikailag kódolt viselkedés.
#226
"öhmm.. elmagyaráznád a mûködését a dns-be kódolásnak? Mármint veszek egy írógépet amin van négy gomb és elkezdem veszettül csapkodni aztán kész is?"
Nem értem a problémádat.
Pont azt mondom, hogy nem tudnak új viselkedésbeli tulajdonságok a DNS-be kódolódni.
Így nem is mûködhet a fajok evolúciója.
Nem értem a problémádat.
Pont azt mondom, hogy nem tudnak új viselkedésbeli tulajdonságok a DNS-be kódolódni.
Így nem is mûködhet a fajok evolúciója.
#225
öhmm.. elmagyaráznád a mûködését a dns-be kódolásnak? Mármint veszek egy írógépet amin van négy gomb és elkezdem veszettül csapkodni aztán kész is? vagy hogy csinálják a tervezõid? És a legfontosabb hogy mikor csinálják? Amikor alszol? Jönnek feldugnak a seggünkbe egy többkilós szondát és azzal írják át a génjeink? Vagy a vérvételekkor levett vért módosítják és a legközelebbi alkalommal kapod is vissza amikor mûtenek?
Mesélj errõl a fixációdról. Hányszor módosították análisan a génjeidet az elmúlt 1 évben?
te nagyon hülye vagy ha ezekre a kérdésekre meg sem próbálsz komolyan válaszolni, mert bárhogy is néz ki, ezek komoly kérdések!
Mesélj errõl a fixációdról. Hányszor módosították análisan a génjeidet az elmúlt 1 évben?
te nagyon hülye vagy ha ezekre a kérdésekre meg sem próbálsz komolyan válaszolni, mert bárhogy is néz ki, ezek komoly kérdések!
#224
"A fészekrakásnak szinte bizonyosan genetikai alapjai vannak, azaz bizony mozdulatsor, fészekrakásra alkalmas hely kiválasztása a génjeikbe van kódolva."
Ezek, a mozdulatsor, a fészekrakó hely kiválasztási szempontjai mind-mind egy valamikori innováció termékei (ha az evolúció elméletbõl indulunk ki), de ezek az információk, nevezhetném viselkedésprogramnak, hogyan kódolódtak be a DNS-be, ha egyszer a felfedezett tudás nem kódolja át az egyed genetikai állományát?<#fejvakaras>#fejvakaras>
Hiszen az egyednek ugyanolyan utódai születnek, abban az esetben, ha "feltalált" valamit, és abban az esetben is, ha nem volt olyan szerencsés, hogy "feltaláljon" valamit.
A "találmányát" nem tudja genetikailag továbbadni.
Elmagyarázni sem tudja, leírni sem tudja.
A "találmány" a "feltalálóval" együtt az enyészeté lesz.
Ebbõl az következik, hogy az evolúció mûködésképtelen.
Ezek, a mozdulatsor, a fészekrakó hely kiválasztási szempontjai mind-mind egy valamikori innováció termékei (ha az evolúció elméletbõl indulunk ki), de ezek az információk, nevezhetném viselkedésprogramnak, hogyan kódolódtak be a DNS-be, ha egyszer a felfedezett tudás nem kódolja át az egyed genetikai állományát?<#fejvakaras>#fejvakaras>
Hiszen az egyednek ugyanolyan utódai születnek, abban az esetben, ha "feltalált" valamit, és abban az esetben is, ha nem volt olyan szerencsés, hogy "feltaláljon" valamit.
A "találmányát" nem tudja genetikailag továbbadni.
Elmagyarázni sem tudja, leírni sem tudja.
A "találmány" a "feltalálóval" együtt az enyészeté lesz.
Ebbõl az következik, hogy az evolúció mûködésképtelen.
#223
Madár esetén már kétféle öröklõdés is van. Egyik a genetikai, ez egyértelmû. A másik a kulturális, azaz a madarak utánzás útján adják át a tudást a következõ generációnak. A fészekrakásnak szinte bizonyosan genetikai alapjai vannak, azaz bizony mozdulatsor, fészekrakásra alkalmas hely kiválasztása a génjeikbe van kódolva. Kialakulásuk véletlenszerû volt. Amelyik jobb helyre rakta a fészket, annak több utódja lett. Ezt kiegészítheti a tanult viselkedés. Például nincs a génekben pontosan meghatározva a felhasználható anyag, ezért a madár próbálkozik több mindennel a környezetében és ami a legjobb azt használja. A fészekrakás technikája változhat a gének változásával és az egymástól eltanult dolgok során felhalmozott tudással is.
#222
Igen.
#221
Ezt a kérdést már kitárgyaltuk.
Ajánlom figyelmedbe a #207 -est, ha kevés idõd van, mert úgy tûnik kb. 90 kommenttel le vagy maradva.
Ha van hozzáfûznivalód, kíváncsian várom.
Ajánlom figyelmedbe a #207 -est, ha kevés idõd van, mert úgy tûnik kb. 90 kommenttel le vagy maradva.
Ha van hozzáfûznivalód, kíváncsian várom.
#220
Ezek szerint te az abiogenezisben hiszel?
#219
A madarak viselkedésének nagyobb része genetikailag kódolt, kisebb részben tanult. A tanult lehet próbálkozás útján tanult és egymástól eltanult is. Madara válogatja melyik milyen mértékben vesz részt egy cselekedetben. A fészekrakási szokás többféleképpen is változhat. Lehet hogy a megfelelõ genetikai kód alkalmassá teheti más alapanyagok használatát is, így új területre tévedve más anyagokat használ a fészekrakáshoz. Lehet az is, hogy addig nem terjed el egy új területen a madár, amíg nem változik a genetikai kódja olyanra, ami ezt lehetõvé teheti.
#218
"Aztán miért nem érinti?
Szerinted hogy keletkezett az élet?"
Az élõlényeknek vannak bizonyos jellegzetes folyamataik. Például autokatalítikus folyamat. Van egy molekula és bizonyos kémiai reakciók sora után megduplázza saját magát. Ilyen folyamat nagy valószínûséggel létrejöhet, csak megfelelõ közeg kell neki, ami mindegy hogy tenger vagy pocsolya.
Az élet létrejöttérõl itt olvashatsz:
http://mek.oszk.hu/03200/03287/
Szerinted hogy keletkezett az élet?"
Az élõlényeknek vannak bizonyos jellegzetes folyamataik. Például autokatalítikus folyamat. Van egy molekula és bizonyos kémiai reakciók sora után megduplázza saját magát. Ilyen folyamat nagy valószínûséggel létrejöhet, csak megfelelõ közeg kell neki, ami mindegy hogy tenger vagy pocsolya.
Az élet létrejöttérõl itt olvashatsz:
http://mek.oszk.hu/03200/03287/
#217
Nem érted mi?
Mer' én se, hogy mit akarsz ezzel.
Ha hajlandó vagy elmagyarázni, holnap tisztázhatjuk van e félreértés és mi az.
<#wave>#wave>
Mer' én se, hogy mit akarsz ezzel.
Ha hajlandó vagy elmagyarázni, holnap tisztázhatjuk van e félreértés és mi az.
<#wave>#wave>
#214
#215
Hány éves a kapitány? Az ásó a pincében van.
De nem jó, ez talán egy kicsit következetesebb volt. 😊
#215
Hány éves a kapitány? Az ásó a pincében van.
De nem jó, ez talán egy kicsit következetesebb volt. 😊
#215
"Nézd meg a Wikipédia szócikk laptörténetét, mikor frissítettek utoljára ..."
Miért, azóta a lábastyúk már máshogy szaporodik? <#fejvakaras>#fejvakaras>
Miért, azóta a lábastyúk már máshogy szaporodik? <#fejvakaras>#fejvakaras>
#214
"...nézd meg, mikori az a cikk, amit linkeltem"
Láttam a cikked. Kaffer szövõpintyek tökéletesítik a fészeképítõ tudományukat.
Persze ebben is a saját magad buktatod meg. 😊
"If birds built their nests according to a genetic template, you would expect all birds to build their nests the same way each time."
Érted?<#nevetes1>#nevetes1>
"However this was not the case."
Hoppácska!
"Southern Masked Weaver birds displayed strong variations in their approach, revealing a clear role for experience. Even for birds, practice makes perfect."
Mi derül ki a madaraid képesek tanulni életük során, pedig mindegyik ugyanazzal a genetikai tudással születnek, amit aztán tovább tudnak fejleszteni gyakorlással.
Apám, mekkora orbitális bukta. <#vigyor2>#vigyor2>
Gratulálok!<#taps>#taps>
És még te forszírozod.....<#idiota>#idiota>
Láttam a cikked. Kaffer szövõpintyek tökéletesítik a fészeképítõ tudományukat.
Persze ebben is a saját magad buktatod meg. 😊
"If birds built their nests according to a genetic template, you would expect all birds to build their nests the same way each time."
Érted?<#nevetes1>#nevetes1>
"However this was not the case."
Hoppácska!
"Southern Masked Weaver birds displayed strong variations in their approach, revealing a clear role for experience. Even for birds, practice makes perfect."
Mi derül ki a madaraid képesek tanulni életük során, pedig mindegyik ugyanazzal a genetikai tudással születnek, amit aztán tovább tudnak fejleszteni gyakorlással.
Apám, mekkora orbitális bukta. <#vigyor2>#vigyor2>
Gratulálok!<#taps>#taps>
És még te forszírozod.....<#idiota>#idiota>
#213
"És erre alapozod az evolúciótagadásod? "
Nem csak erre, de amint látod értelmes vitát folytatni nem olyan egyszerû ebben a témában, így még csak kevés dologról esett szó.
Gondolom tudod, hogy a részecskefizika standard modellje nagyon jól összevág a kísérleti eredményekkel, milliószor igazolták, de ha nem lesz meg a Higgs-bozon, akkor megy a kukába.
Szóval, ha a szerzett tudás nem kódolható be a DNS-be, akkor bukik az egész evolúciós elmélet.<#wave>#wave>
Nem csak erre, de amint látod értelmes vitát folytatni nem olyan egyszerû ebben a témában, így még csak kevés dologról esett szó.
Gondolom tudod, hogy a részecskefizika standard modellje nagyon jól összevág a kísérleti eredményekkel, milliószor igazolták, de ha nem lesz meg a Higgs-bozon, akkor megy a kukába.
Szóval, ha a szerzett tudás nem kódolható be a DNS-be, akkor bukik az egész evolúciós elmélet.<#wave>#wave>
Ebben a pár kommentben megint bebizonyítottad, hogy miért nem lehet veled "vitázni". (Csõlátás, hülyeség és provokáló hangnem.)
Látom, nem tudsz olvasni. Az örökletességet nem kitalálják, hanem genetikailag, spontán alakul ki. Leírtam lejjebb.
Nézd meg a Wikipédia szócikk laptörténetét, mikor frissítettek utoljára olyan információt, ami érdemben befolyásolja ezt az egészet, és nézd meg, mikori az a cikk, amit linkeltem. Illetve próbálj meg egy kicsit gondolkodni.
Azt írtam, hogy a fészeképítés alapszinten ösztönös dolog. Ezenkívül általánosan a madarakról beszéltünk, ami egy elég tág fogalom (eltérõ fejlettség, eltérõ életmód - pl. fészeklakó, fészekhagyó). Nyilván a tanulás része minden madárcsoportnál más és más hangsúllyal bír. Ez a fészek jellegétõl is függ.
A technika, technika tökéletesítésén pedig azt értem, hogy a madár képes tanulni fészeképítések során is. Mivel egy madár nem egy fészket épít élete során. Sõt láthatják is egymást az egyedek. Telepesen fészkelõ, csapatosan élõ madarak esetén az utódok látják a szülõket (mivel a szülõk nem purcannak ki egy fészekalja felnevelése után). Stb-stb. Mi lenne, a "megbuktál"-ozás helyett gondolkodnál is egy kicsit, ha már olyan okos vagy, és nem nekem kéne helyetted?
Azt írtam, hogy a fészeképítés alapszinten ösztönös dolog. Ezenkívül általánosan a madarakról beszéltünk, ami egy elég tág fogalom (eltérõ fejlettség, eltérõ életmód - pl. fészeklakó, fészekhagyó). Nyilván a tanulás része minden madárcsoportnál más és más hangsúllyal bír. Ez a fészek jellegétõl is függ.
A technika, technika tökéletesítésén pedig azt értem, hogy a madár képes tanulni fészeképítések során is. Mivel egy madár nem egy fészket épít élete során. Sõt láthatják is egymást az egyedek. Telepesen fészkelõ, csapatosan élõ madarak esetén az utódok látják a szülõket (mivel a szülõk nem purcannak ki egy fészekalja felnevelése után). Stb-stb. Mi lenne, a "megbuktál"-ozás helyett gondolkodnál is egy kicsit, ha már olyan okos vagy, és nem nekem kéne helyetted?
#209
És erre alapozod az evolúciótagadásod? <#hamm>#hamm>
Fordítsuk meg a vitát. És a kétkedéssel próbáljuk megközelíteni a dolgot, hanem bizonyítással. Mi az ami bizonyítja az evolúció létezését?
Az élõlények anatómiai jellegzetességei meg hasonlóságai mondjuk?
Molekuláris felépítésük hasonlóságai? Rekonstruálható fejlõdéstörténet?
Ezek mondanak számodra valamit?
Cáfold már meg õket kérlek! <#eplus2>#eplus2>
Fordítsuk meg a vitát. És a kétkedéssel próbáljuk megközelíteni a dolgot, hanem bizonyítással. Mi az ami bizonyítja az evolúció létezését?
Az élõlények anatómiai jellegzetességei meg hasonlóságai mondjuk?
Molekuláris felépítésük hasonlóságai? Rekonstruálható fejlõdéstörténet?
Ezek mondanak számodra valamit?
Cáfold már meg õket kérlek! <#eplus2>#eplus2>
#208
"...úgy látom, kicsit sem lõttem mellé aszerint."
A homoki lábastyúk szerint meg nagyon mellé lõttél. <#nevetes1>#nevetes1>
A homoki lábastyúk szerint meg nagyon mellé lõttél. <#nevetes1>#nevetes1>
#207
"A szerzett tudás egy etológiai fogalom, az genetikailag nem öröklõdik."
Na, máris megbukott az evolúció.<#taps>#taps>
Ha egy madár nem tud kitalálni új, örököltethetõ viselkedésformát, akkor minden madárnak az õsmadár fészekrakási technikáját kellene mûvelnie.
És már csak az a kérdés maradna, hogy az õsmadár honnan szerezte az ösztönös "tudását"?<#fejvakaras>#fejvakaras>
Na, máris megbukott az evolúció.<#taps>#taps>
Ha egy madár nem tud kitalálni új, örököltethetõ viselkedésformát, akkor minden madárnak az õsmadár fészekrakási technikáját kellene mûvelnie.
És már csak az a kérdés maradna, hogy az õsmadár honnan szerezte az ösztönös "tudását"?<#fejvakaras>#fejvakaras>
#206
"Felmerül a kérdés, hogy a fészekrakás ösztönös viselkedés vagy szerzet tudás?"
Nem tanulta sehol, elhiheted.
Persze ettõl még nem fogsz nekem igazat adni, mert, mint mondtad, egy hívõt (jelen esetben: evolúcióhívõt) sose lehet meggyõzni. 😊
"A hím egy gödröt ás, növényi anyagokból tölti fel, mígnem egy nagy halmot nem kap, középen található maga fészek. A levelek rothadásából felszabaduló hõ kelti ki a belerakott 2-34 tojást, melyre olyan magasságú homokréteget szór, hogy 34 °C-hõmérsékletû legyen a fészek belsejében. A külsõ hõmérséklet függvényében, a költési idõ, lehet néhány naptól, akár több hónapig is. A feltételezések szerint a máleók elõre megjósolják az idõjárást, mert elõbb kezdik el a fészek megváltoztatását, minthogy az idõjárás változna. A kikelt fiókák kiássák magukat a fészekbõl, melybõl kifejlett tollazattal jönnek elõ és szüleikkel nem is találkozva, azonnal önálló életet kezdenek."
#197 -re:
"De a technikája, a technika tökéletesítése tanult, tehát szerzett tudás."
Megint megbuktál.
Lásd fentebb.
Mivel ez nem volt annyira komoly, így nem gratulálok. 😊
Mellesleg, ha egy kicsit belegondolsz, hány madár fiókája látja a fészekrakást, amikor még tojásként sem születtek meg a fészekrakáskor? <#conf>#conf>
Nem tanulta sehol, elhiheted.
Persze ettõl még nem fogsz nekem igazat adni, mert, mint mondtad, egy hívõt (jelen esetben: evolúcióhívõt) sose lehet meggyõzni. 😊
"A hím egy gödröt ás, növényi anyagokból tölti fel, mígnem egy nagy halmot nem kap, középen található maga fészek. A levelek rothadásából felszabaduló hõ kelti ki a belerakott 2-34 tojást, melyre olyan magasságú homokréteget szór, hogy 34 °C-hõmérsékletû legyen a fészek belsejében. A külsõ hõmérséklet függvényében, a költési idõ, lehet néhány naptól, akár több hónapig is. A feltételezések szerint a máleók elõre megjósolják az idõjárást, mert elõbb kezdik el a fészek megváltoztatását, minthogy az idõjárás változna. A kikelt fiókák kiássák magukat a fészekbõl, melybõl kifejlett tollazattal jönnek elõ és szüleikkel nem is találkozva, azonnal önálló életet kezdenek."
#197 -re:
"De a technikája, a technika tökéletesítése tanult, tehát szerzett tudás."
Megint megbuktál.
Lásd fentebb.
Mivel ez nem volt annyira komoly, így nem gratulálok. 😊
Mellesleg, ha egy kicsit belegondolsz, hány madár fiókája látja a fészekrakást, amikor még tojásként sem születtek meg a fészekrakáskor? <#conf>#conf>
#205
"És ki a te természetes ellenséged? Az intelligencia.. "
Ott volt az csak kicsit árnyaltabban. 😄
De amúgy tényleg tök hülye ez a Tau.. Komoly kérdések merülnek fel és nem mond rá semmi, amikor kérdez és komoly válaszok érkeznek akkor meg mindenbe beleköt... 😛
Ott volt az csak kicsit árnyaltabban. 😄
De amúgy tényleg tök hülye ez a Tau.. Komoly kérdések merülnek fel és nem mond rá semmi, amikor kérdez és komoly válaszok érkeznek akkor meg mindenbe beleköt... 😛
#204
Bár statisztikailag megtartottad az ígéreted, de ebbõl a kommentetdbõl kimaradt a: "Te nagyon hülye vagy" jelzõ! <#taps>#taps><#vigyor1>#vigyor1>
Gondoltam szólom mielõtt még Tau "megfogna"! <#nevetes1>#nevetes1>
Gondoltam szólom mielõtt még Tau "megfogna"! <#nevetes1>#nevetes1>
Nem is annyira kicsin... 😊 De érthetõ. Amit tudunk, abban már nem kell hinni.
jav (#201).: "körülvevõ"
jav (#201).: "körülvevõ"
#202
Jaja, jogos. A vallás is fejlõdik valahova. Az is átesett a saját kis evolúcióján! <#eplus2>#eplus2>
Én pedig sosem azt kerestem. Mivel az engem körül vevõ világot képes vagyok észlelni, egy istent nem. Ebbõl kifolyólag az engem körül vevõ világgal van értelme foglalkozni, egy istennel nem.
És persze ha felteszem magamnak a kérdést, hogy miért kéne léteznie istennek, az sem javít a helyzeten... 😄
Az intelligens tervezést pedig hagyjuk. Az kb. ugyanez "tudományos ruhába bújtatva".
És persze ha felteszem magamnak a kérdést, hogy miért kéne léteznie istennek, az sem javít a helyzeten... 😄
Az intelligens tervezést pedig hagyjuk. Az kb. ugyanez "tudományos ruhába bújtatva".
#200
Igen. Nos, ez engem nem gyõzött meg arról, hogy intelligens tervezés lenne a dologban.
Az igénye az ösztönös, a technika az tanuláson alapszik. Elvileg.
Ebben én nem látom "isten úját". Sem az ufo-két. <#alien2>#alien2>
Az igénye az ösztönös, a technika az tanuláson alapszik. Elvileg.
Ebben én nem látom "isten úját". Sem az ufo-két. <#alien2>#alien2>
Itt találtam egy cikket, és úgy látom, kicsit sem lõttem mellé aszerint. 😊
#198
Értem. Köszi!
Megpróbálok utána járni! <#worship>#worship>
Megpróbálok utána járni! <#worship>#worship>
Errõl csak véleményt tudok mondani, mégpedig szerintem maga a fészekrakás igénye ösztönös, tehát egy hajtóerõ, és a madár biztos magától is csinálna valamit, ha nem látná a szüleitõl... De a technikája, a technika tökéletesítése tanult, tehát szerzett tudás.
Nem vagyok ornitológus. 😊 de ha jól tudom, errõl megoszlanak a vélemények.
Nem vagyok ornitológus. 😊 de ha jól tudom, errõl megoszlanak a vélemények.
#196
Az egész kommented viccesre sikeredett figyeld csak meg ha kicsit módosítom a válaszaid!
""Ki az aki ilyen aprólékosan tudna tervezni?"
Lehet, hogy többen vannak és sokkal fejlettebb technológával/tudással rendelkeznek."
Mert hát annyira ráérnek...
""Hogy lehet, hogy a tervezési fázist követõen nem mutatja jeleit?"
Vár/figyel/akármi."
Ha a baci kinézne a petricsészébõl akkor kacsinthatna a mikroszkópba bámuló tudósra.. vajon a mi kikukucskálsainknál miért nem láttunk még senkit aki megfigyelne minket?
""Ha valami nem sikerült volna, nem kéne javítani?"
Az, hogy szerinted nem sikerült még nem jelenti azt, hogy azt nem direkt ilyenre csinálta."
Szóval ha elbénázott valamit akkor az úgy marad.. Ha isten tökéletes akkor hogy tudott hibázni, ha meg egy ufo tervezte meg ami fejlettebb faj akkor hogy hogy nem akarja kijavítani a hibát, hiszen egy mérnök is kijavítja a tervezési hibát ha attóla konstrukció nem mûködik az elvárásoknak megfelelõen!
""miért nem szabályozza a teremtõnk vissza a szaporulatunkat?"
Erre mi magunk is képesek vagyunk."
Az óvszerekkel és egyéb bogyókkal? Ennyi erõvel tökön is rugdoshatnánk egymást... Kezdjük talán veled? XD De nem... a teremtõnk mint írtad szimplán csak lusta volt, és amúgyis.. ha hiba miatt szaporodunk ennyire akkor minek javítsa ki.. van jobb dolga.. például kukkolhatja a szaporodó embereket nemi aktusát. 😉
""Miért nincs lényegében természetes ellenségünk?"
De van. A másik ember."
És ki a te természetes ellenséged? Az intelligencia.. 😄 És mit kezdenél ezzel a kérdéssel akkor ha hirtelen kitörne a világbéke. Amit egy isten bármikor megoldhat, sõt az ufók is megmutathatják bármikor hogy miként legyen béke, ahogy azt az ovisok civakodásánál is megmutatja az óvónéni.
""A tervezõ minek rakott még egy csomó golyóbist a Föld mellé, ha csak itt alakult ki élet?
Mi értelme a többi bolygónak? Miért nincs rajtuk élet?"
Nem biztos, hogy õ rakta, de:
Komoly tanulmányok bizonyítják, hogy a Naprendszer bolygói (elsõsorban a Jupiter) csökkentették le minimálisra a Földet elérõ becsapódások számát illetve stabilizálják a Naprendszert, a Föld pályáját. Nem tudjuk, hogy biztosan nincs e a más égitesten élet."
Persze hogy nem tudjuk.. a tervezõk nagyon ügyesen elbújtak, tisztára mint a nyomtatóreklámban régen. 😊 Meg amúgy is.. mi az hogy nem tudjuk.. te pl pontosan tudod hogy van valahol élet hiszen az teremtett minket. 😛
""Ha olyan nagy hatalma van, hogy egy nap méretû csillagot is megtud teremteni a semmibõl, akkor miért nem úgy lõtte be a többi bolygót, hogy ott is alakulhasson ki élet, még ha másfajta is?"
Nem kell ekkora hatalom a Föld élõvilágának a megteremtéséhez."
Persze, elég kisebb is... Minek egy teremtõnek létrehozniea valamit ha már ott van. Majd szépen odamegy bemutatkozik hogy kovács jocónak hívják és p a teremtõ, az õslakosok meg elhiszik neki mert égi szekéren érkezett. Én ha teremtõ erõ lennék aki képes egy komplex ökoszisztémát kialakítani egy csupasz kavicson akkor vélhetõleg megismételném a többin is. Ha meg bolygókat is tudok csinálni akkor pláne!
""A szúnyogot minek teremtette ez a tervezõ? Idegesíteni minket?"
Megölnek pár gyengébb (génhibás/mutálódott) egyedet. Egyébként meg benne vannak a táplálékláncban. Szóval egyesek kifejezetten csemegének tartják. 😊"
húha.. génhibás meg mutálódott? Ez ár erõsen evolucionista kifejezés.. Ha egyszer semmi sem változik, a teremtõ meg csak megfigyel akkor mitõl változik meg a dns-ed mitõl lesz hirtelen hibás? Pláne a sokszoros kódolás mellett... mellesleg hogy hogy lett tápláléklánc? Eddig mintha csak a szórakoztatásunkra lettek volna a fajok. Nem volt itt semmiféle tápláléklánc ahol csak az erõs és rátermett marad életben különben megeszik a többiek!! Ejnye mán no!
""Ki tervezte a tervezõt?
Hol van, vagy vannak?"
Mivel most is arról folyik a vita, hogy tervezés vagy önmûködõ folyamat eredménye e az élõvilág, így ez a kérdés még nem aktuális."
persze hogy nem aktuális.. végre érkezett a nézõpontod megkérdõjelezõ kérdés, és azt ki kell valahogy kerülni, olyan nincs hogy megpróbálj rá válaszolni... -.-*
""A Bibliában az elején meglehetõsen interaktívan avatkozott be az akkori átlag emberek életében a könyv szerint. Most ez a beavatkozás miért nincs jelen?"
Láttál már olyat, ahol a kísérletezõ elindítja a kísérletet, majd jegyzetel, mér, megfigyel és a tapasztalatok alapján új kísérletet tervez?
Esetleg belenyúl, majd megfigyeli annak a hatását?"
Szóval most meg nem csak megfigyel a kutató hanem néha bele is piszkál.. hamisítja az eredményt a többi kutató elõtt, mert fél hogy cikinek találják az általa teremtett emberiséget? Másrészt meg ha régen olyan aktívan belepiszkált az emberek és a föld dolgaiba akkor most hogy hogy abbahagyta? Elfogyott az ötlet hogy mit lehetne még tesztelni?
""Minek? Vagy miért? Minek és miért hozta létre a "mérnökúr" ezt az élõvilágot? Ha nem szemléli, nem fejleszti, nem tökéletesíti, és nincs vele célja."
Honnan tudhatnád, hogy nincs vele célja?"
Miért nem azt mondod hogy isten útjai kifürkészhetetlenek? vagy azt hogy bocs.. hülye vagyok én egy teremtõ erõ gondolatainak a megértéséhez...
""Mi a valószínûbb?"
Szerintem a "véletlenül így alakult" a valószínûtlenebb."
Occam borotvája.. mi a valószínûbb? Hogy a földet és az életet teremtette egy olyan valaki akit azóta sem láttak, vagy egy rakat véletlen esemény amelyet többször is megfigyeltek és egyre pontosabban bizonyítanak?
nem hiszel a véletlenekben? Fogj egy dobókockát és kezdj el dobálni, majd mond meg hány 6os dobásod volt egymás után. A földi élet kialakulásához ha jól emlékszem 143 6os dobást mondtak... nekem a rekordom eddig 5 volt ... hihetetlen mázli volt. 😄 Számold ki mennyi az esélye.. majd kezdj el dobálni. Elõbb agy utóbb beüt a fõnyeremény. Pontosan ahogy a végtelen majom a végtelen irógép elõtt és Shekaspeare összese van a példában. 😄
""Ki az aki ilyen aprólékosan tudna tervezni?"
Lehet, hogy többen vannak és sokkal fejlettebb technológával/tudással rendelkeznek."
Mert hát annyira ráérnek...
""Hogy lehet, hogy a tervezési fázist követõen nem mutatja jeleit?"
Vár/figyel/akármi."
Ha a baci kinézne a petricsészébõl akkor kacsinthatna a mikroszkópba bámuló tudósra.. vajon a mi kikukucskálsainknál miért nem láttunk még senkit aki megfigyelne minket?
""Ha valami nem sikerült volna, nem kéne javítani?"
Az, hogy szerinted nem sikerült még nem jelenti azt, hogy azt nem direkt ilyenre csinálta."
Szóval ha elbénázott valamit akkor az úgy marad.. Ha isten tökéletes akkor hogy tudott hibázni, ha meg egy ufo tervezte meg ami fejlettebb faj akkor hogy hogy nem akarja kijavítani a hibát, hiszen egy mérnök is kijavítja a tervezési hibát ha attóla konstrukció nem mûködik az elvárásoknak megfelelõen!
""miért nem szabályozza a teremtõnk vissza a szaporulatunkat?"
Erre mi magunk is képesek vagyunk."
Az óvszerekkel és egyéb bogyókkal? Ennyi erõvel tökön is rugdoshatnánk egymást... Kezdjük talán veled? XD De nem... a teremtõnk mint írtad szimplán csak lusta volt, és amúgyis.. ha hiba miatt szaporodunk ennyire akkor minek javítsa ki.. van jobb dolga.. például kukkolhatja a szaporodó embereket nemi aktusát. 😉
""Miért nincs lényegében természetes ellenségünk?"
De van. A másik ember."
És ki a te természetes ellenséged? Az intelligencia.. 😄 És mit kezdenél ezzel a kérdéssel akkor ha hirtelen kitörne a világbéke. Amit egy isten bármikor megoldhat, sõt az ufók is megmutathatják bármikor hogy miként legyen béke, ahogy azt az ovisok civakodásánál is megmutatja az óvónéni.
""A tervezõ minek rakott még egy csomó golyóbist a Föld mellé, ha csak itt alakult ki élet?
Mi értelme a többi bolygónak? Miért nincs rajtuk élet?"
Nem biztos, hogy õ rakta, de:
Komoly tanulmányok bizonyítják, hogy a Naprendszer bolygói (elsõsorban a Jupiter) csökkentették le minimálisra a Földet elérõ becsapódások számát illetve stabilizálják a Naprendszert, a Föld pályáját. Nem tudjuk, hogy biztosan nincs e a más égitesten élet."
Persze hogy nem tudjuk.. a tervezõk nagyon ügyesen elbújtak, tisztára mint a nyomtatóreklámban régen. 😊 Meg amúgy is.. mi az hogy nem tudjuk.. te pl pontosan tudod hogy van valahol élet hiszen az teremtett minket. 😛
""Ha olyan nagy hatalma van, hogy egy nap méretû csillagot is megtud teremteni a semmibõl, akkor miért nem úgy lõtte be a többi bolygót, hogy ott is alakulhasson ki élet, még ha másfajta is?"
Nem kell ekkora hatalom a Föld élõvilágának a megteremtéséhez."
Persze, elég kisebb is... Minek egy teremtõnek létrehozniea valamit ha már ott van. Majd szépen odamegy bemutatkozik hogy kovács jocónak hívják és p a teremtõ, az õslakosok meg elhiszik neki mert égi szekéren érkezett. Én ha teremtõ erõ lennék aki képes egy komplex ökoszisztémát kialakítani egy csupasz kavicson akkor vélhetõleg megismételném a többin is. Ha meg bolygókat is tudok csinálni akkor pláne!
""A szúnyogot minek teremtette ez a tervezõ? Idegesíteni minket?"
Megölnek pár gyengébb (génhibás/mutálódott) egyedet. Egyébként meg benne vannak a táplálékláncban. Szóval egyesek kifejezetten csemegének tartják. 😊"
húha.. génhibás meg mutálódott? Ez ár erõsen evolucionista kifejezés.. Ha egyszer semmi sem változik, a teremtõ meg csak megfigyel akkor mitõl változik meg a dns-ed mitõl lesz hirtelen hibás? Pláne a sokszoros kódolás mellett... mellesleg hogy hogy lett tápláléklánc? Eddig mintha csak a szórakoztatásunkra lettek volna a fajok. Nem volt itt semmiféle tápláléklánc ahol csak az erõs és rátermett marad életben különben megeszik a többiek!! Ejnye mán no!
""Ki tervezte a tervezõt?
Hol van, vagy vannak?"
Mivel most is arról folyik a vita, hogy tervezés vagy önmûködõ folyamat eredménye e az élõvilág, így ez a kérdés még nem aktuális."
persze hogy nem aktuális.. végre érkezett a nézõpontod megkérdõjelezõ kérdés, és azt ki kell valahogy kerülni, olyan nincs hogy megpróbálj rá válaszolni... -.-*
""A Bibliában az elején meglehetõsen interaktívan avatkozott be az akkori átlag emberek életében a könyv szerint. Most ez a beavatkozás miért nincs jelen?"
Láttál már olyat, ahol a kísérletezõ elindítja a kísérletet, majd jegyzetel, mér, megfigyel és a tapasztalatok alapján új kísérletet tervez?
Esetleg belenyúl, majd megfigyeli annak a hatását?"
Szóval most meg nem csak megfigyel a kutató hanem néha bele is piszkál.. hamisítja az eredményt a többi kutató elõtt, mert fél hogy cikinek találják az általa teremtett emberiséget? Másrészt meg ha régen olyan aktívan belepiszkált az emberek és a föld dolgaiba akkor most hogy hogy abbahagyta? Elfogyott az ötlet hogy mit lehetne még tesztelni?
""Minek? Vagy miért? Minek és miért hozta létre a "mérnökúr" ezt az élõvilágot? Ha nem szemléli, nem fejleszti, nem tökéletesíti, és nincs vele célja."
Honnan tudhatnád, hogy nincs vele célja?"
Miért nem azt mondod hogy isten útjai kifürkészhetetlenek? vagy azt hogy bocs.. hülye vagyok én egy teremtõ erõ gondolatainak a megértéséhez...
""Mi a valószínûbb?"
Szerintem a "véletlenül így alakult" a valószínûtlenebb."
Occam borotvája.. mi a valószínûbb? Hogy a földet és az életet teremtette egy olyan valaki akit azóta sem láttak, vagy egy rakat véletlen esemény amelyet többször is megfigyeltek és egyre pontosabban bizonyítanak?
nem hiszel a véletlenekben? Fogj egy dobókockát és kezdj el dobálni, majd mond meg hány 6os dobásod volt egymás után. A földi élet kialakulásához ha jól emlékszem 143 6os dobást mondtak... nekem a rekordom eddig 5 volt ... hihetetlen mázli volt. 😄 Számold ki mennyi az esélye.. majd kezdj el dobálni. Elõbb agy utóbb beüt a fõnyeremény. Pontosan ahogy a végtelen majom a végtelen irógép elõtt és Shekaspeare összese van a példában. 😄
#195
Tulajdonképp arról van szó, hogy miért tudja a madár a fészekrakás technikáját, ha nem mutatják meg neki a felmenõi.
Egyáltalán tudja a technikáját minta nélkül?
Felmerül a kérdés, hogy a fészekrakás ösztönös viselkedés vagy szerzet tudás?
Így, ennyi lenne! 😊
Egyáltalán tudja a technikáját minta nélkül?
Felmerül a kérdés, hogy a fészekrakás ösztönös viselkedés vagy szerzet tudás?
Így, ennyi lenne! 😊
Nem olvastam el az elõzményeket, úgyhogy nem egészen értem, ezt most miért kérdezed, itt pont az ösztönös viselkedésrõl van szó. Tehát igen.
A szerzett tudás egy etológiai fogalom, az genetikailag nem öröklõdik.
A szerzett tudás egy etológiai fogalom, az genetikailag nem öröklõdik.
#193
Jogos, de feltételezhetjük, hogy az ösztönös viselkedés, mely mondjuk fészekrakásra is sarkalja az adott egyedet, az a genom-ból eredeztethetõ?!
A klasszikus értelemben nem épül be a DNS-be a szerzett tudás. Rosszul közelíted meg a dolgot.
Az élõlények viselkedését - ugyanúgy, mint bármi más tulajdonságát - gének határozzák meg. Ezeknek a géneknek több változata van, jön létre (és tûnik el). Mindig azok a változatok jellemzik egy egyed genomját - és olyan viselkedéssel kapcsolatos génkombinációk jönnek létre -, amelyek a leginkább alkalmassá teszik az élõlényt (a populációt) az éppen aktuális környezethez való alkalmazkodáshoz.
Tehát mondhatom azt is, hogy a DNS (a populáció génkészlete) egy nagy legó, azzal a különbséggel, hogy létrejönnek új kockák (új gének) is, illetve tûnnek el hosszú idõn át használhatatlan, esetleg káros kockák. És ezekbõl a kockákból a környezet rakja össze egy populáció aktív génkészletét (ha egyszerûbben akarom megfogalmazni, akkor azt mondom, hogy az élõlényt, de ez nagyon nagy sarkítás. Inkább mondjunk aktív génkészletet, ami azt jelenti, hogy a populáció egyedeinek nagy részére jellemzõ genom.).
Az élõlények viselkedését - ugyanúgy, mint bármi más tulajdonságát - gének határozzák meg. Ezeknek a géneknek több változata van, jön létre (és tûnik el). Mindig azok a változatok jellemzik egy egyed genomját - és olyan viselkedéssel kapcsolatos génkombinációk jönnek létre -, amelyek a leginkább alkalmassá teszik az élõlényt (a populációt) az éppen aktuális környezethez való alkalmazkodáshoz.
Tehát mondhatom azt is, hogy a DNS (a populáció génkészlete) egy nagy legó, azzal a különbséggel, hogy létrejönnek új kockák (új gének) is, illetve tûnnek el hosszú idõn át használhatatlan, esetleg káros kockák. És ezekbõl a kockákból a környezet rakja össze egy populáció aktív génkészletét (ha egyszerûbben akarom megfogalmazni, akkor azt mondom, hogy az élõlényt, de ez nagyon nagy sarkítás. Inkább mondjunk aktív génkészletet, ami azt jelenti, hogy a populáció egyedeinek nagy részére jellemzõ genom.).
#191
És nem minden madár rak fészket, gondoltam szólok! 😄
#190
Te nem válaszolsz a kérdéseimre, hanem feltételezel. Nagy különbség!
Mi meg feltételezzük, hogy az idõ múlásával az alkalmazkodás miatt beépül a DNS-be a szerzett tudás.
És ez még mindig messzemenõbben részletes és jobban alátámasztott elmélet mint a tiéd aminek a magyarázata a "Vár/figyel/akármi."
<#kacsint>#kacsint>
Mi meg feltételezzük, hogy az idõ múlásával az alkalmazkodás miatt beépül a DNS-be a szerzett tudás.
És ez még mindig messzemenõbben részletes és jobban alátámasztott elmélet mint a tiéd aminek a magyarázata a "Vár/figyel/akármi."
<#kacsint>#kacsint>
#189
"És ezen válaszaid, elméleteid, mennyivel állnak szilárdabb lábakon mint az alkalmazott evolúciós elmélet?"
Annyival, hogy amíg én tudok válaszolni a kérdéseidre, addig te nem (feltételezhetõen) az enyémre.
Már régebben feltettem.
Hogyan épül be egy egyed által tett viselkedésbeli újítás a DNS-ébe?
"Illetve a kettõ kizárja egymást?"
Erõssen úgy fest.
Annyival, hogy amíg én tudok válaszolni a kérdéseidre, addig te nem (feltételezhetõen) az enyémre.
Már régebben feltettem.
Hogyan épül be egy egyed által tett viselkedésbeli újítás a DNS-ébe?
"Illetve a kettõ kizárja egymást?"
Erõssen úgy fest.
Oldal 1 / 5Következő →