53
  • SgtPepper
    #53
    >Meg a wikin azt is olvastam, hogy nem tekinthető Turing gépnek, azaz nem tud minden logikai műveletet elvégezni. Azaz ez valamiféle számológép inkább.

    Szerintem nem ezt olvastad a Wikin, hanem azt, hogy a kvantumszámítógép nem képes szimulálni a Nemdeterminisztikus Turing-gépet.

    A kvantumszámítógép szimulálja a Turing-gépet azaz minden, amit egy hagyományos számítógéppel meg lehet csinálni, azt meg lehet csinálni egy kvantumszámítógéppel is.

  • philcsy
    #52
    Nem csak a regiszter van meg hanem a logikai kapuk is hozzá. Ami befér a regiszter 128 qbitjébe, azon lehet számolni. Ami hiányzik az az adattárolás és az adatmozgatás.
  • Bannedusermail
    #51
    Tehát még nincs, de egy építőelemét, mondjuk egy regisztert már létrehoztak.
  • Sir Ny
    #50
    Zt a kritériumodat sajnos a mostani izéd sem teljesíti. Minden létező csatornán ott kukucskál a zaj. És 100%-os adat és feldolgozás/biztonságot nem tudsz elérni ott sem, maximum tetszőlegeset. Amit elég könnyű, lazán az univerzum életkorának maximumához lőheted a hibák gyakoriságát. Pld minden bitet 2k+1-szer küldesz el. Persze ez borzasztó rossz sűrűségű, de az adatátvitelre ott van a Shannon limit ami elég kellemes elérhető sűrűséget jelent. Vlszg itt is léteznek faja algoritmusok, de annyira nem vagyok belefolyva e témába, ám az biztos, hogy bármilyen általad meghatározott p hibavalószínűségnél jobb érhető el a mérések 2k+1 szeri elvégzésével. Az 1 valószínűség természetesen nem érhető el, de a gépünk pontosabbá tehető a te gépednél.
  • Merces
    #49
    ..aki az Sg cikkjeit készpénznek veszi az jobb ha mélyen hallgat...........
  • kvp
    #48
    Scifitol fuggetlenul egy szamitogepnek determinisztikusan kell viselkednie. Amennyiben nem azt teszi, akkor nem szamitogep, hanem veletlen generator. Ezert egy mukodo gepnel ket futtatas eseten azonos bemeneti adatokra mindket esetben ugyanazokat az eredmenyeket kell kapni.
  • Spheriot
    #47
    ha jól tudom 16 kvantumbitből - már csináltak kvantum számítógépet.

    KB ott tartunk mint anno a számítógépek őskorában: épületnyi kapacitás kevesebbet tudott mint egy mostani okostelefon.


  • Vazeratti
    #46
    Azért érdemes lenne írni, egy emulátort. A tudósok most nyugiban ücsörögnek, hogy addig úgy se kell debugolni (algoritmust lehet egyáltalán?), amíg el nem készül az első.
    Hm... jó erős szakdoga lehetne belőle: "Kvantumszámítógép emulátor"
  • Bannedusermail
    #45
    Kátlem, hogy létezne kvantumszámítógép. Hogy te mivel kevered, az lényegtelen. Eleve azt írja a cikk, hogy még egy nem létező hardverre a kvantumszámítógépre írnak programot. Ja egy kicsit is képes lennél értelmezni azt, amit olvasol, nem kellene mást lehülyézned magad helyett.
  • teddybear
    #44
    Hát, inkább ne írásból próbálj megélni...
  • halgatyó
    #43
    Folytatom, valahol a közepén
    5 év telt el a gép bekapcsolása óta. A labor most sokkal népesebb volt, mint régen. A hatalmas kvantumgép azóta dolgozot egyfolytában, erről az alagsori szünetmentes betápok gondoskodtak.

    A laborvezető végignézett a serénykedő embereken. Szeme megállapodott a Társadalomkutató Intézet fiatal munkatársán. Hát igen. Sok időbe és rengeteg munkáb került, hogy a modellben zajló folyamatokba óvatosan de célirányosan beavatkozzanak, hogy a Társadalomkutató is megkapja amit kér. Végülis sok pénzzel járultak hozzá a Nagy Modellezéshez. A Nagy Gép és Fontos Tartozékai már egy egész csarnokot igénybevesznek

    A sok csilliárd csillag egyik bolygóján sikerült egészen emberi körülményeket kialakítani. Mennyi számolgatásba került az az ütközés! Amikor a bolygó vízburkának 90%-át és a légkör 98%-át sikerült lerepíteni az űrbe! Aztán később az a kisbolygó, amely kiirtotta a sok falánk húsevőt...

    De mostanra elkészül a Társadalom, amely egészen hasonlít az igazira. A Társadalomkutató a tíz ujját nyalogatja, és "dokotranduszok hadseregét készül a nyakunkra küldeni" gondolta a professzor, miközben nézegette a sürgölődő embereket.

    A következő pillanatban sötétség borult a Csarnokra. Mindenki megdermedt. 5 év munkája veszhet kárba. A szünetmentes tápok késve indultak el. Hiába no, az évek során egyszer sem kellett működniük, hát beporosodtak, berozsdásodtak...
    Valahol, a polcok rengetegének mélyén mintha lenne valami Karbantartási Kézikönyv... vagy mi az ördög
    A következő hónapokban a nyakunkra fog járni a Köjál, a Tűzoltóság, a Munkavédelmi Felügyelőség, meg az egész hóbelevanc, lesz itt 50-féle hivatal meg bírságolás... asszem ideje lenne lassan nyugdíjba készülődni -- gondolta a professzor.

    Két napba került, mire a legutolsó biztonsági mentésből visszatöltötték a Nagy Modellt. És innen tudták folytatni a kísérletet.
    A Nagy Modell belsejében élő, tevékenykedő "emberek" ebből semmit sem vettek észre.
    Ott folytatták, ahol az utolsó Nagy Lementés előtt tartottak.
    Csak hát azok a fránya kvantumok... kissé megkeverték a dolgokat. Nem egészen úgy folytatódott, ahogyan az előző alkalommal.
    Josef most nem vette el Maryt, akivel már 8 éve kevert, helyette elutazott a haverral Hawaiira és felcsípett egy fiatalabb pipit...
    Mike és felesége szomrúan vette észre, hogy a fiuk bizony nem az egyetemre jár (mint az előző modell-változatban) hanem drogot csempész a mexikói határon keresztül....

    Ha lesz időm lehet hogy megírom, ez így eléggé kezdetlegesre sikerült
  • halgatyó
    #42
    Ez az ősrobbanás modellezés megborzongatja az ember fantáziáját...
    Jó-jó, talán még nem ezen a masinán, majd a következők valamelyikén

    A következő szösszenet csupán sci-fi írói munkásságom szörnybontogatása... akarommondani szárny

    S. Jordan professzor nehezen szedte a levegőt, ahogy a vastag kabátjában felcaplatott a laborokhoz vezető félhomályos lépcsőn. Ez a k***va takaritónő már megint lekapcsolta a főkepcsolót!

    Jordan utálta a novemberi szitáló hideg esőt, utálta a vastag kabátot és a lényelmetlen bakancsot, nomeg a felesége zsörtölődését. Viszed az ernyődet is szívem???? Ne abban a zakóban menjél!

    A laborba érve felkapcsolta a főkapcsolót. Legyen végre világosság! dörmögte.
    A kvantumgép halkan surrogni kezdett. Ja, a technikus megint ugyanzon a kontaszetten felejtette....
  • memphis23
    #41
    Szánalom ami itt megy, eltekintve egy két embertől, de rajtuk látszik az, hogy tanultak is vmit a suliban nem csak bejártak!:P Egy olyan technológiáról Hardverről vitatkoztok és váltig állítjátok, hogy kamu, meg vicc....stbstb...ami már LÉTEZIK!!!:) kicsit nyissátok már ki a szemeteket a világban!;) és NE zárjatok ki minden újat! Előretekintés, bizakodás és persze a józan ész ami belőletek hiányzik...azért mert képtelen vagy felfogni/megérteni nembiztos, hogy nem létezik!;):p
  • philcsy
    #40
    Eddig azt állítottad, hogy az agyad egy kvantum számítógép, most meg azt, hogy az évszázad vicce. LOL!
  • philcsy
    #39
    Univerzális, skálázható kvantumszámítógép nem létezik. A mostaniak olyanok mint a régi digitális automaták. Működnek, a kvantuminformatika elvét használják és megkötésekkel lehet rájuk programokat írni. Egy univerzális kvantumszámítógépre megkötések nélkül lehet programokat írni (az egyetlen megkötés az lehet, hogy nincs elég erőforrásod).

    A kvantuminformatika elvén működő eszközök létét megkérdőjelezni ma már konteó szint, miszerint mindenki hazudik, és az eddigi eszközök nem is működnek. Értelmesebb emberek között a vita arról megy, hogy lehet-e olyan kvantumszámítógépet építeni, ami egyszerűen gyakorlatilag tetszőleges méretre bővíthető(, pl úgy, hogy több gépet összekapcsolunk). Ilyen még nincs, és a szkeptikusok azt állítják, hogy a bővíthetőség egy bizonyos szint fölött elvi akadályokba ütközik.
  • Vers
    #38
    a kvantum szamitogep az evszazad vicce, a sok gyoker meg enyalja mint a fagyit, mert ezuk az a nullaval van pariban
  • philcsy
    #37
    A fizikában előfordulnak olyan esetek amikor az összes lehetséges állapotra kell összegezni valamit, vagy kiválasztani az összes lehetséges állapot közül azt ami valamilyen kritériumnak leginkább megfelel. A végén pedig egy mérés lesz az ami meghatározza, hogy a sok lehetséges közül melyik is lesz a végeredmény.

    A sebessége nagyobb egyes speciális feladatoknál. Olyan mint a fejszámoló zseni aki összeszoroz pillanatok alatt nagy számokat, míg én papírt ceruzát elővéve lépésről lépésre oldom meg a feladatot. Egy kvantumszámítógép is el tudja végezni az összes hagyományos logikai műveletet, de ezzel nem lesz gyorsabb.

    Nem tudom mennyire vagy otthon a matekban, ezért próbálom kevésbé korrektül, inkább szemléletesen. A hagyományos számítógép alapegysége a bit és ezeken logikai műveleteket végez. Ennek az alapegysége a qbit, ami egy vektor, és az alapvető művelet az ezen végzett transzformáció, pl. forgatás. Természetesen vektorokat a hagyományos számítógépek is tudnak kezelni, de az sok elemi lépésből áll, ráadásul az eredmény soha sem pontos, a pontosság növelése pedig drasztikusan növeli az elemi lépések számát, ugyanígy ha a vektor dimenzióinak a számát növeljük az megint drasztikusan növeli a számítási igényt. Egy kvantumszámítógép viszont abszolút pontosan számolja ezeket a műveleteket egyetlen lépésben, és a vektor dimenziójával csak lineárisan nő a qbit igény. Valamekkora hibát csak a legvégén az eredmény kiolvasásánál vét.
  • gombabácsi
    #36
    Én azt nem értem, hogy ha egy kvantumszámítógép egy valaminek az "összes lehetséges" állapotát ki tudja számolni, akkor annak mi értelme van? Ki válogatja ki ebből az összes lehetségesből azt, amivel érdemes tovább dolgozni, vagy amit eredménynek lehet tekinteni?
    Végül is csak a sebessége jóval nagyobb?

    Meg a wikin azt is olvastam, hogy nem tekinthető Turing gépnek, azaz nem tud minden logikai műveletet elvégezni. Azaz ez valamiféle számológép inkább.
  • Alfonzso
    #35
    "A kvantumszámítógépek még nem is léteznek" ... Akkor ez a cég: Dwavesys nem azt árul még véletlenül sem ? :D Nem értek a kvantumszámítógépekhez szóval nem tudom eldönteni hogy mit is árul az az oldal ...
  • Bulics
    #34
    Nem nagy cucc.. Megnézve a Max Payne 3 gépigényét, elmondható, hogy az is egy nemlétező számítógépre íródott. :-)
  • dzsagon
    #33
    rühelj valami értelmesebbet
  • philcsy
    #32
    Vannak definiálva speciális logikai kapuk (quantum logic gate), ezek elvileg alapműveletek ott. Emulalni lehet őket, de csak közelítő módszerekkel. Ilyen algoritmusokat már a 80-as években irtak, amikor az egész elvét kigondolták.
  • Bannedusermail
    #31
    Egyébként modellezni azt lehet, amit ismerünk, pontosabban a törvényszerűségeivel vagyunk tisztában, és a modell az előrejelzést szolgálja.
    Így elég értelmetlenül hangzik, hogy a nem ismert jelenségeket beprogramozzuk, hogy megismerjük azokat.
  • Bannedusermail
    #30
    Márpedig ez az egész, tényleg süket melléduma.
    Nagyon analóg a Galaxis utikalauz stopposoknak szuperszámítógépére.
  • kvp
    #29
    A 17. szazadban mar ismert volt a kettes szamrendszer, de a szabalyait 1854-ben George Boole matematikus irta le eloszor. Rola neveztek el a Boole algebrat ami a mai binaris szamitogepek mukodeset irja le. A legkorabbi ismert feljegyzes a temaban okori gorog eredetu, de ok nem hasznaltak a binaris rendszert szamitasokhoz, csak logikai problemak leirasahoz.

    Egyebkent a vilag elso ismert programjait meg Ada Lovelace irta a Babbage altal tervezett gephez, de mivel a gep nem keszult el, ezert meg kb. egy evszazad kellett amig a szamitogepekek elkezdtuk hasznalni.

    A cikkel kapcsolatban egy kerdes merul csak fel: Milyen gepre irtak a programot. Ugyanis egy program irasahoz eloszor szukseg van az adott kornyezet definialasara. Ez tortenhet lazan vagy mernoki szinten. A laza definicio allaht annyibol is, hogy lesz benne egy olyan funkcio ami kiszamolja X-et, az erre irt program meg abbol all, hogy hasznaljuk X funkciot. A mernoki leiras alapjan viszont keszitheto egy emulator, ami hosszabb ido alatt, de kepes kiszamolni a feladatot. Kerdes, hogy az eredeti tanulmany iroi melyik modszert hasznaltak. (tudomanyos ertelme igazabol csak a masodiknak van)
  • moikboy
    #28
    Gyakorlatilag bárhol ahol két jelből álló ABC-t használtak, feltalálták a bináris kódolást. Pl. Morse-ABC. De talán már az indiánok is rövid ill. hosszú füstjelekből álló ABC-t használtak (elvégre minden további jel hozzáadása növeli a jeltévesztés esélyét dekódolásor).
  • Szefmester
    #27
    Jó igaz.. már látom hogy elírtam.. reggelizni kéne.. :D

    De akkor újrafogalmazom. Az első automata szövőszékek lyukkártyás módszerrel működtek ahogy az első számítógépek is (emlékeim szerint).

    A kettes számrendszert nem tudom mikor találták fel, de az évezredeket sokallanám... az ipari forradalom környékén már lehetett.
  • gombabácsi
    #26
    mi az a 2 bites kódolás? :)
    2-es számrendszert gondolom már évszázadokkal ezelőtt kitalálták, ha nem évezredek
  • Szefmester
    #25
    Azt valaki meg tudná mondani mikor találták fel a 2bites kódolást, valamint mi volt előbb a számítógép működési elve és logikája, vagy a gép maga?

    nem úgy emlékszem hogy valaki leült összekötögetett pár alkatrészt és elnevezte számítógépnek aztán meg megnézte mire is lehet használni....
  • Sir Quno Jedi
    #24
    Ez oan izgalams, mint az egy bitre tömörítés és hívei... ajaj... mindjárt jönnek azok is!
  • immovable
    #23
    Nem érti, így a tagadás az első reakció. :)
  • hkoDAVID
    #22
    Amúgy szép és jó, hogy új tervek vannak egy új számítógépről, de miért is kell nekünk a lehető legnagyobb fába vágni a fejszénket? Miért is kell nekünk a MINDENT újraszámolni azonnal? Ha csak az ígéreteknek elget téve 100 000 - szer nagyobb teljesítményt elérnénk a mostani gépekhez képest én bőven el tudnám viselni egy jó darabig.
  • immovable
    #21
    Ne etesd. Troll.
  • mr9
    #20
    ha csak arra jo hogy megfejtsuk vele a trollok titkat, mar megerte xD
  • thsanyi5
    #19
    Abban van valami, hogy 1 tranzisztor végtelent helyettesít. De ennek a speciális értelmezésben van csak helye. Végtelen darabot képes helyettesíteni a mai hagyományos tranzisztorból abban az esetben ha egy speciális számításra használják. Azaz képes az 1 és 0 értéken kívül az ezek közé eső összes valós értéket egy időben számolni. Valami ilyesmi a lényeg. Ennek nagyon nagy előnyei vannak bizonyos számítási feladatoknál. Mint látható nagyon sok hagyományos helyett egy ilyen alkalmazható. Viszont ha a másik irányból nézzük, azaz egy térrész összes atomját akarják az összes tulajdonságukkal együtt valós időben szimulálni, akkor az így néz ki: végtelen normál tranzisztor helyett alkalmazhatsz egy kvantum tranzisztort egy atom szimulálásához. De akkor a térrész összes atomjához attól még olyan sok tranzisztor kell legalább mint az ott lévő atomok száma. Minimum!! A különbség az, hogy a normál tranzisztorból ehhez még akár végtelen darabra lett volna szükség, vagy pedig arra, hogy ne számoljanak az összes valós értékkel. Egy kvantum számítógép tehát lehetőséget adna arra, hogy valós időben szimuláljanak egy a számítógépnél, nem végtelenül kisebb térrészt. Bár az még kérdéses számomra, hogy egy kvantum tranzisztor az konkrétan, hány atomból áll. Mert egyáltalán nem biztos, hogy ez a végtelen valós értéket egyszerre szimuláló tranzisztor csupán egy atom méretű. Kellenek még vezetékek, stb. Ezért mondtam, hogy minimum annyi atom kell mint amennyit szimulálnak. Illetve még egy fontos dolog. Egy atomnak nem egy tulajdonsága van ami végtelen valós értéket vehet fel ilyen formában. Ha egy tranzisztor csak egy tulajdonságát számolja, akkor bizony ha 10 tulajdonságát számoljuk akkor már 10x annyi tranzisztor kell.
    Amíg ezek a tudósok mondjuk csak 1 mol anyagot akarnak szimulálni addig rendben vagyunk. De ha tegyük fel pár kilót (ami még mindig nagyon kevésnek tűnik az egész világ keletkezésének távoli alig felismerhető modelljéhez..) Akkor ott már bele se gondolok, hány háztömbnyi méretű számítógép szükséges hozzá.

    A másik érdekes dolog számomra, hogy olyan mint 100% multiplatform program nem létezik. Egyszerűen nem lehet olyat írni ami mindenen megy. De ők képesek olyat írni ami még nem is létező gépen fog futni? o.O Nem tudtam, hogy ilyen magas szinten áll már a programozás.
  • hkoDAVID
    #18
    thsanyi5 -> Igen, de ezek úgy gondolkoznak, hogy 1 tarnzisztor kb végtelent helyettesíthet. Ha nem így van akkor egyet értek veled, az a számítógép legalább akkora lenne mint a világ, de mivel a része, így mégnagyobb ...stb... kb végtelen. Nekem az lenne a kérdésem honnan tudják az azonos műveletet(utat bejáró) végző egységek, hogy azok egymáshoz tartoznak abban az amúgy is azonos időpillanatban? Nagyon nem értem.
  • thsanyi5
    #17
    Amilyen szinten értek hozzá, annyira végig gondoltam. De mire gondolsz pontosan, melyik része nem stimm szerinted?
  • DontKillMe
    #16
    Eme kommented valóságtartalmát amúgy kellőképpen végiggondoltad? Szerintem nem. :).
  • thsanyi5
    #15
    Ennek így nem sok értelme van. Csak akkor tudunk valamit modellezni, ha ismerjük a tulajdonságait. De konkrétan ők itt nem modellezni akarják, ugyanis az lenne a lényeg, hogy a részecskék minden tulajdonságára kitérjenek, nemde? Modellezésnek maximum olyan szempontból nevezhetjük, hogy nem az egész világot akarják, hanem csak egy néhány atom viselkedését.
    Azért a kvantum számítógépnek is megvannak a határai. Ahhoz, hogy egyetlen részecskét szimuláljanak, szükség van egy részecskére. Tehát ha szimulálni akarják egy kilónyi részecske mozgását és fejlődését az ősrobbanás után, akkor bizony minimum egy kiló atom kell majd ami a kvantum számítógépben teszi a dolgát. Ez elég evidens. Ha az egész világunkat akarnánk szimulálni valós időben, akkor a világnál is nagyobb számítógép kéne, hogy minden rezzenésre jusson egy tranzisztor ami épp azt számolja valós időben.

    Mellesleg pár éve már létezik kvantumszámítógép valamilyen formában:
    http://www.dwavesys.com/en/dw_homepage.html
  • DontKillMe
    #14
    "Szóval vagy normális kommentet vagy semmit"

    -Hála az égnek te is velem együtt itt egy kis senki vagy. Attól függetlenül, hogy abszolút teljes mértékben igazad van, ettől ez még egy fórum. És mint ilyen, mindenkinek jogában áll kommentálni egy bizonyos keretek közt. És ez jó, mert elvileg ettől lesz annyira baromira demokratikus a dolog..amiből kis országunkban - "köszönhetően" annak a sok vízfejűnek - egyre kevesebb érvényesül. Ne feszítsd még te is a húrt. :). Nem sértésnek szántam, remélem nem érted félre. Einstein szerint egy tudományos szimpóziumon körülbelül minden harmadik előadó képes irgalmatlan baromságokat beleszőni az egyébként remekbe szabott előadásába. :))). Tehát néhány "zseni" itt is elfér. ;).