57
-
kamov #57 Amit előbb leírtál az a Cost Plus Contract Ami pl a Constellationt jellemezte és jellemzi az Orion és az SLS programot.
A COTS, a CRS és a tesztrepülések viszont fix összegű, mérföldkő alapú szerződésekkel mentek. Azaz a programot felosztották lépésékre és teljesített lépések után utaltak részösszegeket. Ha a cég később teljesített egy lépést, később kapott pénzt. A CCDev is fix összegű.
-
#56 Itt nem apróról van szó, a mostanában elterjedt módi szerint úgy fizetnek, hogy a szerződés garantál X összegű (a becsült költség hozzávetőleg 10-15%-át elérő) haszonkulcsot, és aztán lesz amennyi lesz (az ARES / Orion esetén akár 4-5x annyi, mint eredetileg becsülték).
Namost egy olyan üzletnél, mint a COTS, ez 1,6 milliárddal számolva azért alsó hangon is 160 millió dolláros nyereség, és bukni nem tud az üzleten. -
#55 Talán csak az van, hogy nyilvánvaló lett számukra is, hogy az űrhajózásban nincs pénz, mert az állam nem rak bele. Apróért meg nem hajolnak le az utcán, ők nem azok az úriemberek. -
#54 Pont ez lesz a II. rész végszava. :)
A Boeing és a Lockheed éves forgalma külön-külön valahol 70 milliárd dollár körül van, éves nyereségük egyenként 3-5 milliárd dollár. A SpaceX meg összesen ér talán 1 milliárd dollárt. -
Deus Ex #53 Voltaképp azon csodálkozom, hogy az űripari pálya nagyjai hagyták maguk mellett így felnőni a versenytársat. Számomra kérdés, mikor kapnak egy visszautasíthatatlan vételi ajánlatot a tulajdonrész 51 %-ára valamelyik súlyponti szereplőtől. -
Irasidus #52 Egész jó cikk lett, kevésbé hurráoptimista mint inkább realista összefoglalás. Ez most tetszett. (Egyetértek, az űrhajózás meg az űrugrás - még mindig - drága mulatság, bár "olcsóbb" mint eddig gondoltuk.) -
#51 Az utalás lényege az volt, hogy az X-Prize-t is úgy vitték el, hogy 25 millió dollár befektetés után egy mindössze kétszer repült gépet hoztak össze belőle, nem pedig egy valóban használható, kereskedelmi űrúgró járművet. Az SST/WKT pedig ~400 millióba fájt a Virgin Galacticnak... Szóval még egy űrugrás képes rendszer is horribilis költségekkel jár... -
Major #50 De, most őszintén kit érdekel a SpaceShipOne, ha már itt van a SpaceShipTwo -
#49 A magasság igenis jelentős előnyökkel jár, ugyanis a sűrűbb légrétegekben (15km alatt) a légellenállás igen jelentős.
Viszont megfelelő méretű ballon sem egyszerű dolog, és maga az indítási szekvencia sem (hogy a rakéta sehogy se tudjon beleütközni a ballonba). -
llax #48 Van előnye a magassági indításnak, nem is kevés. Legjobb példa rá a Pegasus XL. 443 kg hasznos teher 23 t össztömeggel indul a levegőből. Ugyanezt egy földi indítóállásból egy kb. 28-30 t-ás rakéta lenne képes megtenni. Előnyt jelent sebességben magasságban és légellenállásban. Önmagában mindegyik csekélynek tűnik, de a légi indítás a rakéta útjából éppen annak a szakasznak pótolja a legelejét, amikor a legnehezebb a rakéta.
Persze az is más lapra tartozik, hogy több tonnás teherhez szükséges rakétát nem egyszerű a levegőből indítani... -
#47 Ráadásul egy test orbitális pályára állítás nem elsősorban a magasságról, hanem a sebességről szól.
Ha a sebesség zéró, akkor tök mindegy milyen magasan van, abban a pillanatban elindul a Föld középpontja felé és kész. A ballon max akkora sebességet tud adni, amennyit a Föld forgásából adódó kerületi sebesség jelent, kb 1670 Km/h-t. Persze ez sem kevés, de a rakéta önmagában eléri kb ezt, amíg arra a magasságra ér, és emellett persze a kilövőhelyeket is úgy választják, hogy ez a Föld forgását is kihasználják. -
Thrawn #46 Akár 30 kilométerre is lehet ballonnal menni, csak ebben az esetben az a baj, hogy száz tonnás nagyságrendbe esne a teher súlya, ahhoz pedig gigantikus méretű ballonra lenne szükség. -
ProgServ #45 A meteorológiai léggömbök milyen magasságig emelkednek?
Arról egy kilővés (akár a ballon roncsolása árán is) nem lehetséges??? -
llax #44 Ha nem ezt az utat követnék, akkor az évtizednek ebben a felében nem biztos, hogy repült volna Dragon...
Ha egyből a "fullextrás" személyszállító változatot kellene kivinni az indítóállásra egy "human rated" rakéte orrára, akkor valahol ott tartana készültségben és költségekben, mint az Orion... vagy a több évtizedes tapasztalat nélkül még ott sem... Aztán mondjuk akkor jönne elő több súlyos, szimulációk során nem észlelt hiba...
A SpaceX megoldása több okból is érthető: a lehetőségekhez mérten minimalizált kockázattal, az "éles próbák" miatt alacsonyan tartott költségekkel, a többszörös bizonyítási lehetőséggel akarják a No1. helyet kibérelni a NASA-nál a Föld-ISS, ISS-Föld útvonalra. -
#43 Érdekes módon fejlesztik a rendszerüket. Gyak folyamatosan updatelik, a cél a földi leszálás ejtőernyő nélkül, de azt csak majd később épitik be. kb mintha szoftvert fejlesztenének. -
philcsy #42 Igaz, de a videón úgy tűnt, hogy a Földre visszatérésről van szó. -
#41 Most olvasom, hogy megvan az első Falcon Heavy-re is a megrendelésük.
Gratula és drukkolok nekik. -
#40 Na kb még negyedóra és a Dragon vízet ér.
:) -
teddybear #39 Már ha van légkör az adott bolygón. Ha nincs, vagy túl ritka, használhatod szemfedélnek. -
teddybear #38 Nem egészen így van. A leszálláshoz jóval kevesebb üzemanyaghoz van szükség, mivel közben a legtöbbet elhasználják. A végére jóformán csak a rakétaszerkezet súlya marad.
Az Apolló-program holdkompjainak is csak kb. a hatoda volt a felszálló fokozatnak a súlya a teljes súlyhoz képest. -
#37 Gondolom itt is igaz az, hogy megfelelő repülési pozíció felvétele esetén a légköri lassítás után a sűrűbb légkörbe beérve állandósul az esési sebesség pár száz km/h-án, és már csak ennyiről kell lelassítani. -
philcsy #36 A landoláshoz jóval kevesebb kell, de az ernyő tényleg praktikusabb. -
fonak #35 Szóval a fékezéshez szükséges üzemanyagot is fel kell vinni fellövéskor, ez "felesleges" teher, azonkívül talán biztonságosabb is az ejtőernyő (gondolom ezen is lenne ernyő is szükség esetére). Gondolom a mérnökök elvégezték a számításokat, és lehetségesnek tartják így landolni, de ilyet még senki sem csinált, talán nem véletlenül. -
fonak #34 Hát ez nekem elég sci-finek tűnik.
A lefékezéshez és a leszálláshoz szükséges üzemanyagmennyiséget nem becsülték egy kicsit alul? Gondolok itt arra, hogy láthatólag a kabin 4 kis rakétával ejtőernyő nélkül puhán leereszkedik...
A farkukra leereszkedő fokozatok dettó... A visszatéréshez nem kéne ugyanakkora energiát elhasználni a fékezésre, mint amennyi a pályára álláshoz kellett? Oké, a légkör fékezi, mint a videón is látható, de akkor is. Eddig ilyen szerkezetet nem építettek tudtommal, a DC-X lett volna ilyen, de az közelében sem járt az űrnek. -
#33 Vannak mindenféle elképzelések (gázturbina első fokozat, rakéta első fokozat, stb.), de a fő gond az, hogy:
-Kellene egy megbízható és működő scramjet hajtómű. Kísérleteznek ilyesmikkel, de még úgy tűnik, messze az áttörés.
-A járművet úgy kell megalkotni, hogy újrafelhasználható legyen lehetőleg. Ez nagyságrenddel több feladatot és munkát jelent.
Nem véletlen, hogy mindenki fázik attól, hogy a saját pénzét fektesse be. Az X-33 esetén a Lockheed megtette, mintegy 700 millió dollárral. Aztán kihúzták a dugót, a pénz meg elfolyott... -
#32 A rakétahajtómű addigra lehűlne (ne feledd, hogy azért az már igencsak tizenkilométeres magasságból jön vissza, ahol -50°C körül van a hőmérséklet), és elviekben eleve felkészültek a sós környezetre (Cape Canaverel mellett egy kis csendes óceáni szigeten, a Kwalajein-atollról indítják, ahol szintén ott van a sós pára).
Ha az ejtőernyő nem jön be, akkor jön a VTVL, vagyis hogy a rakéta függőlegesen száll le a saját hajtóművével. -
lapaleves #31 és rakéta mellett sem lenne reális egy scramjet mondjuk az első fokozaton? vagy ott túl kicsi lenne a hasznos működés? -
#30 Tök jó dolognak tűnik ez az ejtőernyős viszahozás, csak tényleg gáz, ha eddig még mindíg gondjaik voltak vele.
Ahogy olvasom a wikin a 6. küldiig akarják letesztelni, hogy a visszatérés után mi használható marad a rakétából és asszerint alakítják ki az újrafelhasználás gyakorlatát, rendszerét. Az indítás után pár perccel a tűzforró rakétát hidegvízbe dobni, nem biztos hogy jó, meg a tenger sem egy barátságos környezet koorózió tekintetében, bár elvileg ugye már felkészítették valamilyen szinten a rakétákat erre. -
Caro #29 Én úgy tudom a szilárd hajtóanyagoknak általánosan kisebb az energiasűrűsége, tolóerő általában nagyobb érhető el vele, de hamar kifogy.
A scramjet bizony hogy jó lenne, mert a nehezebb mindig az oxigén, nem az üzemanyag, és ha annak kis részét meg tudnánk spórolni, annak a helyére mindre mehetne hasznos teher. -
#28 Az újrafelhasználható rakétahajtómű nem is akkor grál, mint sokan azt hiszik, még a Space Shuttle fejlesztésének idejében állapították meg, hogy a(z akkor már) meglévő rakétahajtóművek is akár 5-10 indítást kibírhatnak (az SSME-től 100-at vártak). A gond az, hogy hozzák vissza.
Erről lesz szó a második részben, de a lényeg röviden az, hogy a SpaceX eredetileg úgy tervezte, hogy ejtőernyővel tér vissza az első fokozat, mind a Falcon 1, mind a Falcon 9 esetében. Ám egyetlen alkalommal sem sikerült ezt megvalósítani. -
#27 Amiről írsz az ugye a hibrid scramjet-rocket, viszont még e mellé is kell egy (vagy több) gázturbinás sugárhajtómű, ami eléggé felgyorsítja a járművet, hogy a scramjet működésbe léphessen. A Scramjet jó ötlet, csak éppen még mindig a technológiai kísérletezés korszakában van, pl. többször felhasználható scramjet hajtómű még nem született, egyszer használatos kísérleti járműveink vannak.
Érdekes, hogy az aerospike hajtómű körül sokkal kisebb a mozgolódás, pedig abból már működőképes tesztváltozatot is gyártottak az X-33-hoz... -
#26 A Skylon project a hajtómű fejlesztésére kapott (egyelőre) annyit, mint amennyiből a SpaceX a Falcon 9-est kifejlesztette. És még az optimista angolok is azt mondják, hogy pár milliárd font el fog kelleni, amíg a Skylon felszállhat.
Amíg nincs valaki, aki ilyen összeget hajlandó kockáztatni (mert hát még ha elő is teremtik a pénzt, akkor sem garantált, hogy a hajtóműből sikerül működőképes verziót csinálni), addig a látványos fejlődés nem fog bekövetkezni. -
teddybear #25 Az angolok kb. húsz éve fejlesztik ezt a fajta hajtóművet. Eddig nem nagyon jött össze nekik, de próbálkoznak. -
philcsy #24 Egyébként érdekes lenne egy olyan hajtómű ami átalakul egyikből a másikba.
Kezdetben turbojet aztán ramjet majd scramjet legvégül rakétahajtóműként funkcionál.
Van olyan turbojet ami nagy sebességeknél ramjet-ként működik.
Van olyan ramjet ami nagyon nagy sebességeknél scramjet.
De valahogy ezek se terjedtek el igazán. Valószínűleg túl bonyolultak voltak. -
philcsy #23 Kimaradt az ige :)
Megfejtetted Elon Musk hajritkulásának a titkát. -
#22 "A Falcon 1e immár 1010 kg-ot lenne képes alacsony Föld körüli pályájára felvinni, ám itt a feltételes mód jogos, ugyanis mindezért mintegy 10,9 millió amerikai dollárt kér a SpaceX - vagyis több, mint tízezer dollár per kilogammos ár minden, csak nem a beígért alacsony ár. Így aztán a cég a tervezett Falcon 1e indításokat felfüggesztette, és helyette a már leszerződött hasznos terheket a Falcon 9-en juttatja fel."
Ebben az ucsó mondatban van a lényeg. Ha a SpaceX nem tud 3-4 technikai innovációt megvalósítani, pl többször felhasználható rakétahajtóműveket, akkor bukja az egészet és beállhat a kicsi, nem túl sikeres, de még elvegetáló űrvállalkozások sorába. -
philcsy #21 Elon Musk hajritkulásának a titkát. -
#20 A katonai rakéták alatt mit értesz? Profilozással két fokozatú tolóerőt vagy irányított karakterisztikát elértek légiharc rakétánál. Folyékony üzamyagúhóz hasonló vezérlésről én nem tudok. -
gombabácsi #19 úgy látszik nem csak az államot lehet átverni hanem magánbefektetőket is azzal hogy az űr az emberiség jövője :) -
llax #18 "Esetleg scramjet?"
Űrugráshoz, esetleg.
Az a gond, hogy abban a magasságban és sebességnél, ahol a scramjet hatékonyan működik, még "sok van hátra" a LEO eléréséig, itt a hangsúly leginkább a sebességen van. A sebesség további növeléshez ritkább légkörre van szükség (azaz növelni kell a magasságot), annak eléréséhez vissza kell térni a rakéta elvre, ahhoz viszont sok kakaót kell cipelni.
Valami olyat esetleg el tudnék képzelni, hogy scramjet elven működő boosterek. Egy 9 boosterrel szerelt Delta-2 rakétához hasonló konfigurációban talán meg is oldható: a levegőben, nagy sebességnél gyújtott boosterek működnének scramjet elven...