Legálisan továbbadhatók a használt szoftverek

mi az hogy unbindelés? Hogy néz ki ez steamen?

A Valve pont nem jó példa.
Egyrészt a steam accountodat simán eladhatod az összes programoddal.
Másrészt ha pl már vettél egy HL2-t és ezek után vettél egy olyan pakkot amiben van mé egy HL2-d, (pl orange box) akkor a rendszer fel is ajánlja hogy elajándékozzad a felesleget... Meg unbindelheted is a programjaid jó részét az accountodról...

Ez így igaz.

Viszont nagyon sok cég nem foglalkozik azzal, hogy van-e frissítési alap, mert idõigényes lenne ezt lekövetni. Az egyik legnagyobb itthoni vállalatnál találkoztam azzal a meglepõ ténnyel, hogy a jogtiszta, dobozos termékeket (nem OEM, hanem ténylegesen dobozos) dobáltuk ki, mert az IT vezetõnek azt mondta a vezetõség, hogy nincs idõ arra, hogy összeszámoljuk, hány frissítési alap lenne, inkább megveszik az új csomagot. A clg ugyan bukott ezen legalább fél milliót, de ez vissza is jött, mivel nem vett el idõt az, hogy összeszedjük, hány licenc van frissítéshez, hányat kell venni, stb. Inkább megnéztük, hány gép van a hálón, hozzáadtunk még 20%-ot az esetleges bõvítésekhez (ez ott konkrétan közel 100 gépet jelentett), majd megnéztük, melyik csomagra kell szerzõdést kötni. Ergo a frissítési alap nemcsak hogy nem lett kihasználva, de még el is lett dobva.

Az viszont egy más dolog lett volna, ha a szoftvereket értékesítették volna. Az a cégnek nem került volna idejébe, ráadásul csökkent volna a veszteség is. Ergo valóban, nem attól kell tartani, hogy A cég kihasználja a frissítési alapot, majd értékesíti, hogy B cég is kihasználhassa, hanem attól, hogy A cég nem foglalkozik a frissítési alappal, inkább értékesíti és lenyeli a veszteséget, mert sok idõ lenne vele foglalkoznia, B cég pdig kihasználja alapnak.

Nagyvállalatoknál a legtöbb esetben így megy, inkább megveszik az új Corporate csomagot és kidobálják a régebbi, esetlegesen beszerzett dobozos verziókat, mivel nincs idejük leltározni és összeszedni a frissítési alapokat, ugyanakkor ha eladhatnák, akkor az már egy más eset, hiszen akkor a tényleges mûködésben nem okozna fennakadást a szükséges anyagok összeszedése, tehát nem lenne semmiféle kiesése a cégnek.

Pontosan ettõl tartanak a kiadók, hogy ha engedélyeznék a használt szoftverek eladását, akkor esetleg a cégek értékesítései alapján igen komoly "veszteségeik" lennének. Nem véletlenül írtam idézõjelesen, hiszen valós veszteség nem lenne, amit elbuknának a használt szoftvereken, azt behoznák azon, hogy a cégek frissítési alap nélkül veszik meg a Corporate licenceket.

"Pl. bármilyen meglepõ, a Microsoftnál mind a mai napig a95 és a 98 frissítési alapnak számít. És persze gondolom nem õk az egyetlenek, akik ezzel a módszerrel éltek, tehát éppen ezért a régi verziók is tudnak komoly anyagi hátrányt okozni a kiadóknak, ha értékesítésre kerülhetnek."
Ez azért nem ilyen bonyolult. A frisstõ licensz pl tartalmazza kitételként, hog yrendelkezned kell az eredeti termék licenszével is, amit frissítessz. Tehát az nem pálya, hogy van A és B cég, A cég rendelkezik régi szoftverrel, vesz hozzá upgrade verziót, majd eladja B cégnek a régit, és az is vesz hozzá upgrade verziót. A cég szoftverlicensze érvénytelenné válik.

Szóval a kiadónak épp mindegy, ha használni akarják legálisan, akkor vagy A, vagy B cég legális teljes árú friss licenszet kell vegyen.

Ezt ellensúlyozandó steamen az ember 80-90%os leértékelésekkor vásárol. 😊

Csak pl. könyvet nem kapsz harmadannyiért, mert hozzákötöd a könyvespolchoz (OEM szoftver).

Nem, az eset sokkal triviálisabb volt, a gépben elszállt a vinyó és csak az került cserére.

Igen, az MS újraaktiválja neked az átvitt programodat. De attól az még nem lesz jogtiszta. Ahhoz ugyanis a gépre ragasztott matrica is kell, ami (vélhetõleg) a régi tulajdonos gépén maradt.

Mint említettem, sok cégnél a 100 éves verzió is frissítési alap lehet. Ezt anno pont arra találták ki, hogy aki már megvett egy verziót, ne kelljen teljes árat fizetnie az újabbért.

Pl. bármilyen meglepõ, a Microsoftnál mind a mai napig a95 és a 98 frissítési alapnak számít. És persze gondolom nem õk az egyetlenek, akik ezzel a módszerrel éltek, tehát éppen ezért a régi verziók is tudnak komoly anyagi hátrányt okozni a kiadóknak, ha értékesítésre kerülhetnek.

Egyébként cégeknél ez a csõdhelyzet pont nem játszik. Ahol számottevõ értékben van licenc, ott általában egyedi ajánlattal jutnak hozzá. Tehát mivel az lényegében egy névre szóló ajánlat, így tovább nem is adható.

De persze megoldás lenne, ha a cégek felvállalnák, hogy az ilyen egyedi ajánlatos licenceket csökkentett áron visszavásárolják. Érvényesülne a jut is, marad is elv, ráadásul a fejlesztõk még mindig jól járnának.

Vagy lehetne biztosítani feláras aktiválási lehetõséget a használt szoftvert vásárlóknak. Természetesen értem itt azt, hogy egy minimális árért újra aktiválható lenne a szoftver az új tulaj számára. Ezzel megintcsak jól járnának a szoftverfejlesztõk.

Sajnos azonban míg támogatják õket a törvényekkel, nem érdekük az ilyen megoldásokon dolgozni, hiszen mint azt már itt valaki leírta, az is bevételkiesés számukra, hogy ha nem teljes árat kapnak a szoftverért. Nem jó üzletpolitika, de míg támogatják, addig érvényes a megszoksz vagy megszöksz elv.

Azért azt kapásból elmondanám, hogy a sokszor szidott Microsoftnál pl. telefonon simán el lehet intézni, hogy újraaktiváljanak akár egy OEM szoftvert is. Anno olyan helyen melóztam, ahol nem volt internetelérés, viszont volt jogtiszta XP, amit újra kellett volna raknom, mert megdöglött alóla a gép. Felhívtam õket, a hölgy bekért pár adatot, majd adta az új aktiváló kódot.

Ez a különbség aközött, hogy egy cég tart-e fent magyarországi képviseletet vagy sem: amelyik igen, azzal érdekes módon jobban szót lehet érteni telefonon, mintha nekiállna e-mailezgetni az ember.

Ugyanakkor tény, hogy van negatív példám is: megvettem a Révai Nagy Lexikon jogtiszta verzióját anno valami 5ezer forintért. Sajnos pár nappal a telepítés után a gépem hátast dobott, így nem tudtam deaktiváló kódot hozzá. A szoftver azóta is ott porosodik a szekrény mélyén, mivel a magyar cég közölte, hogy nagyon tudják sajnálni, hiába van nálam minden adat, hiába tudom az aktiváló kódot, amit a rendszerük adott anno hozzá, hiába van róla a boltból névre szóló számlám, õk ugyan nem foglalkoznak vele telefonon, vigyem be hozzájuk az irodába és akkor talán adnak egy másik példányt... Mit ne mondjak, ez azért elég érdekes üzletpolitika...

egy megunt cd-det használtan is eladhatod
nem kell ahhoz bontatlannak lennie
megunt könyveidet is eladhatod

na végre vmi jó hír

Mondjuk a szoftveresek is kicsit utána gondolhatnának. Maradva a használt autónál.

Van egy Opeled mondjuk egy H astrád, viszont lesz szeretnéd cserélni egy új Astrára. megfogod, bemész az egyik opel boltba és beszámítják v. ha nem eladod. lesz 2 000 000 forintod hozzácsapsz még ennyit és vehetsz új Astrát.

Ha megtiltaná az opel, akkor nem lenne rá pénzed h. újatt vegyél, ergo nem tudná eladni a kocsit. Igaz, hogy béla aki a tiedet vette meg nem vesz vadi új opelt, de õ neki amúgy se lenne rá pénze.

Nyilván kicsit másabb a helyzet szoftvernél, de õ is van minimális amortizáció.

Arról már nem is beszélek, hogy adhatnák mondjuk féléves futamidõkre is olcsobban.

Sok cég épp azért nem vesz uj verziót ha lehet, mert minek vegyek ha régit is használhatja. De ha el tudná adni azt féláron, már olcsobb lenne a beszerzés.

Mondjuk pénzügyileg nemtudom melyik jobb neki.

Azért van így mert eddig így is volt, nem lehetett tovább adni. Ezek után viszont már lehet kérni a továbbadás funkciót, ha nem adják akkor feljelentgetni.

De pl. a Valve ennek a továbbadásnak kersztbe tesz, mert a hülye játékaikat regisztrálnom kell az accountomhoz. Hiába adnám oda a haveromnak örökbe, nem tud vele mit kezdeni, mert bár a vevõszolgálat sok mindent elintéz, ha ezmber elég e-mailt küld nekik, de nem veszik azt a mesét, hogy el akarom ajándékozni, ezért töröljék az aktivációt.

Ha egyszer kell, vagy akár folyamatosan: mindenki vegyen egy originál példányt...

Kb. ez a szoftvergyártók üzletpolitikája. Minél több licensz-szet eladni.

Amíg törvény nem mondja ki feketén-fehéren, hogy egy szoftver bármikor továbbadható, addig mindent el fognak követni a kiadók a használt szoftver kereskedelem ellen. Már csak azért is, mert az általad említett 2. változat a ritkább: mennyivel egyszerûbb olcsóbban megvenni a használtat rövid távú használatra, majd minimális veszteséggel továbbadni... Aki Tõled megveszi, lehet, hogy annak is csak néhány hónapra kell, majd továbbadja. Itt kezdõdik a komoly kiesés a kiadónak. Pedig sok más téren ez az élet rendje: autó, lakás, üzlethelyiség, ipari üzem/gépek stb. használtpiaca nagyobb mint az újé. Ez teljesen természetes mindenkinek.

Egy szoftver ugyanolyan termelõeszköz, mint egy esztergagép: az esztergagép gyártók mégsem reklamálnak, hogy használtan adják-veszik a gépeiket (ráadásul nagyobb számban, mint újat), biztosan nem tetszik nekik, de mégsem perelik a használt gépekre szakosodott kereskedõt.

Egy bontatlan zenei CD-t bármikor eladhatsz, egy bontatlan szoftver CD-t meg nem? Hogy is van ez? Mégis mivel indoklod? (Már a szoftvercégek nagyobb profitéhségén, és a témakörönként jelentõsebb monopóliumon/kartellen kívül.) De akár bontott zenei CD-t, vagy könyvet is továbbadhatsz egy meghallgatás/kiolvasás után. A tartalma ott marad az agyadban (szemben a letörölt szoftverrel), mégsem tiltják ezt meg.

Egy aktuális példám: Adatokat kapnánk egy beszállítónktól. Kizárólag egy 1500 euró értékû programmal lehet megnyitni, és átkonvertálni valami emberi formátumra. 1. eset: Megvesszük a programot ennyiért, egyszer használjuk, attól kezdve porosodik a polcon. 2. eset: Megvesszük a programot ennyiért, egyszer használjuk, utána továbbadjuk olcsóbban. A vevõ is jól jár, mi is jól járunk. 3. eset: Lehúzzuk torrentrõl, mohó szoftvercég bekaphatja.
Szerinted ha nem vagyunk annyira gazdagok, hogy ne zavarjon minket az 1.), ugyanakkor jó fiúk vagyunk, és a 3.)-at sem szeretnénk, akkor miért nem engedik nekünk a 2.) változatot? Innen nézve kapásból +1 eladás lenne a kiadónak.

Gondolom itt nem a 100 éve elavult verziók továbbértékesítése miatt vergõdnek a kiadók. Felszámolás, leépítés, profilváltás, további igény megszûnése, stb. okokkal aktuális, vagy még 100%-ban támogatott (és gyakran kereskedelembõl még teljesen ki nem futott) régebbi verzió továbbadása jelent komoly kiesést a kiadóknak. De vannak olyan helyzetek, amikor a régebbi verzió is gond nélkül kiszolgálja a felhasználót (mert egyetlen új feature-re sincs szüksége): MS termékeknél maradva pl. Office 2003, WinXP...

Ezentúl vannak szituációk, amikor nem a kérdéses szoftver jelenti a fõ munkaeszközt, csak egy köztes állomás az adatok feldolgozásában, akkor nem gond, ha régebbi verzió: addig, amíg a szükséges funkciók hibátlanul mûködnek és az oprendszerrel is jó viszonyt ápol a program, lehet az bármilyen régi, akár már nem támogatott verzió is.

Amíg egy szoftvert csak belsõ felhasználásra tartanak, a fájlok kizárólag házon belül mozognak, addig sokat nem számít a verzió. Futhat akár Win98 alatt is a tizenpár éves raktárkészlet kezelõ program egy hálózattól független gépen: amíg a funkcióját maradéktalanul ellátja (és nem kell kockázatot jelentõ hálózatba kötni a gépet...), nem szükséges a csere, illetve egy kezdõ kisvállalkozó is jól járhat egy ilyen, akár fillérekért beszerezhetõ csomaggal...

Ha a szoftvereket szabadon lehet adni-venni, akkor nincs rákényszerítve a magánszemély vagy kisvállalkozó, hogy az adott programból újat vegyen: megvesz egy valahol már levetett licensz-szet, ami kapásból -1 eladás a kiadónak.

De amitõl sokkal jobban félnek, az szerintem a nagyobb cégek közötti adás-vétel, illetve kiárusítás... Pl. egy éppen csõd szélén táncoló cég a nemrég frissített 15 AutoCAD licensz-szét eladja egy másik cégnek, vagy bekerül az UsedSoft boltjába: az már nem filléres kiesést jelent az AutoDesk-nek...

Ez azért így ebben a formában nem egészen igaz.

A szoftver is elavul, hiszen az újabb verziókkal új védelmi rendszerek, új megoldások jöhetnek ki. Jó példa erre, mikor a Microsoft elõször kiadta az Office 2007-et és "kifelejtette" belõle a korábbi Office verziók támogatását, így ha az új Office-ban dolgozott valaki, nem lehetett a régiben megnyitni. Igen gyorsan rájöttek, hogy bizony hibás az üzletpolitika, mikor sorra mentek a panaszok, így a régi Office-hoz kiadtak egy kiegészítést, amivel az újabb verzió formátuma is megnyitható lett (persze csak megnyitható, a formázások nagy része nem megy át), az újba meg beletettek egy lehetõséget, hogy visszafelé kompatibilis módban lehessen menteni vele ( a formázások szintén nem mind mennek át). Ez egy nagyon jó példa arra, hogy a szoftverek mennyit változnak az idõk folyamán.

Más tészta, hogy ez a szoftvergyártóknak problémát okozhat, mivel eddig nagyon sok szoftvernél a régebbi verzió frissítési alapnak számított (azaz ha volt régi verziód, olcsóbban vehetted meg az újabbat). Ha tényleg lehet a használt szoftvereket értékesíteni, akkor ez a rendszer komoly átdolgozásra fog szorulni.

Az idõkorlátot a támogatás jelenti. Ha egy szoftververzió támogatását leállítják, az viszonylag hamar (pár hónap alatt) teljesen elavul. Ez a cégeket általában arra kényszeríti, hogy még a támogatás megszûnte elõtt beszerezzék az új verziókat, kivéve persze, ha nincs új verzió, hanem teljesen új termékcsaládot hoz létre a szoftverkészítõ. Ez utóbbi lépés nemegy esetben komoly buktát jelenthet a szoftvergyártónak, mert ha új irányvonalat vesz fel (pl. anno a Microsoft a Frontpage - Sharepoint váltásnál) könnyen bukhat a megszokásokon.

Bár a Microsoft nem ellensége a továbbadásnak, így a példáim nem tökéletesek, de megmutatják a helyzetet nagyjából.

A céges dolgokban valóban érdekes helyzet lehet, ha pl. Volume Licensz-szel rendelkezik a cég és egyedi ajánlatot kapott. Tapasztalataim szerint ahol ezek vannak, ott nem is igazán téma a szoftverek továbbadása, ott addig mennek a szoftverek, míg van rájuk támogatás (sõt, sok esetben még azután is). Ez a kérdés inkább a max 4-5 gépes licenszekre lesz érdekes, nem a nagy csomagokra.

Szoftvercsomagoknál szerintem egyértelmû a kérdés: csakis és kizárólag egyben értékesíthetõ, hiszen a csomag egyben egy egységet képez. Ez szerintem egyértelmûen azt jelenti, hogy a csomag nem megbontható, csakis egyben értékesíthetõ.

Khmm. Ez azt jelenti, hogy még a Microsoft/Oracle sem vonhatja ki magát a garancia, jótállás és szavatosság általános szabályai alól az EULÁban, és mossa kezeit egy sokmilliós szoftverben talált, évek alatt sem javított bug miatt? Vagy mégis?...

llax: Dehogynem. Egy sokéves program elavult erkölcsileg, technológiailag; terméktámogatást és hibajavítást sem kapsz már hozzá. Sok esetben már a kurrens hardverekkel sem kompatibilis.

Nem csodálkozom azon, hogy a szoftvergyártók ellenzik a használt szoftverek továbbadását. Egy használt szoftver nem olyan mint egy használt autó: míg az elõbbi nem kopik, újkori használati értéke 100% marad korától, továbbadások számától függetlenül, így minden esetben az azonos verziójú újjal versenyez, addig az utóbbira ezek nem vonatkoznak.

A piacot szabályozó törvények gyengék: ha egy cég egyszer eladott egy idõkorlát nélküli licenszet, ahhoz utána ne lehessen már köze, hogy ki használja. Eladta, megkapta a pénzét, innentõl csak akkor ugathasson, ha a vásároltnál nagyobb számban használják... Kereskedelmi szoftverértékesítés esetén a szerzõi jog minden esetben a szerzõnél marad, viszont a használati jogot eladja. Ezt egyszerû lenne szabályozni.

Van egy másik eset, ami törvényekkel is nehezen szabályozható: a nagyvállalatok volume licenszei és a kiadótól egyben megrendelt csomagok részenkénti továbbadása. Itt sok esetben nem néhány telepítõlemez adás-vétele zajlik le, hanem egyedi, névre szóló szerzõdést kötnek a felek. Az ilyen szoftverek továbbadása már lehet szerzõdésszegés.

Érdekes pl. hogy egy géphez kötött OEM Windows bárkinek továbbadható a géppel együtt, a BOX verzió is eladható, miután a gép(ek)rõl eltávolították az adott telepítést... A sokat szidott MS nem korlátozza az egyéni továbbértékesítést, de gondolom a nagybani kereskedelemhez lenne egykét szavuk.

Egyetlen szerzõdés sem mondhat ellent a hatályos jogszabályoknak, így hiába fogadtatnak el veled egy EULA-t, azok a pontjai, amelyek jogszabályellenesek nem hajthatók végre rajtad. Ehhez nem kell a bíróságnak megsemmisítenie az EULA-t, elég ha az ügyvédek a per során bebizonyítják, hogy az EULA hivatkozott pontjai jogszabályellenesek és máris az alperes javára döntenek.

+1

Amúgy a Bot név elég szerencsétlen egy IT-s szakértõnek 😄

Az a gond, hogy ez csak arra vonatkozik, hogy pl. a UsedSoft nem marasztalható el az értékesítésért.

A második vevõre azonban simán rászállhat a BSA vagy az Oracle. A program telepítéséhez szükséges az EULA elfogadása, márpedig az kifejezetten kimondja, hogy a szoftver nem adható tovább (ergo az eredeti értékesítési csatornától függetlenül nem is szerezhetõ be jogszerûen).

Szóval elõször az EULA-k semmisségét kellene kimondatni. Például azért, mert súlyosan egyoldalúak, és mert ha megveszem a használati jogot, akkor attól kezdve arról hadd rendelkezzek már én magam. Mintha megvennék egy autót, és az Audi kikötné, hogy nem adhatom el másnak.

Azért, néha, el kéne olvasni azt a bizonyos licence szerzõdést is. A legtöbb esetben nem a bináris adat birtoklását korlátozzák, hanem a futtatását. Értsd annyi másolatod lehet egy programból, amennyit a polc elbír, de nem használhatod a szoftvert ha nem fizettél érte. (pl. windows)
És, persze ott van a másik fajta, ahol maga a program lényegében ingyenes, csak a vele járó "szolgáltatás" (a program használata) személyre szabott és fizetõs. (pl. a legtöbb játék, egyes esetekben érezhetõ kényszerítõ megoldások, lásd Assassin's Creed).

Na, már most az elsõ esetben eddig sem volt vita. Ha eladtad az oem windows-os notebookodat, nem izélgettek, hogy a windows-t töröld le. A második eset is egyértelmû, ha meg feszítenek sem adhatod el a személyiségedet 😊

😊 Ennek semmi koze a "hozzaerteshez".
A legtobb ott ulo vagy csak alairo es meg reggel hazameno politikus, nem olyan hulye, hogy nem vagja a szabadsag es tulajdon-jogokat. Eleg sokan jogaszok ill. tobb-diplomasok. Na persze, ez nem jelent kiemelkedo intelligenciat, de azert egy szintet igen.
A helyzet az, hogy a tobbseg csupan babu.

Na, végre egy értelmes ember, aki meglátta, hogy ha a vevõ megvesz bizonyos jogokat, akkor nevetséges, hogy azokkal nem õ rendelkezik, ergo pl. nem adhatja tovább õket.

Örömmel látom, hogy azért még akadnak hozzáértõ politikusok az EU-ban.