SG.hu·

Aszteroida bányászatra készül a magán űrszektor

Az aszteroidák bányászata sokáig csak tudományos fantasztikumnak tűnt, most azonban a milliárdos vállalkozóknak és a kereskedelmi űripar kibontakozásának köszönhetően valami elkezdett realizálódni.

A seattle-i központú Planetary Resources elnevezésű céget kedden jelentették be, célja a földközeli aszteroidák nemesfém kitermelése. A sok millió dolláros terv robotűrhajókat alkalmazna a bolygónkhoz viszonylag közel elhaladó űrkőzetek ásványi összetevőinek kinyeréséhez, illetve a vállalkozás 2020-ra szeretne létrehozni egy üzemanyag depót is az űrben.

"A Föld erőforrásai eltörpülnek a Naprendszer javai mellett" - nyilatkozott a cégalapító Eric Anderson, az űrturizmust intézményét létrehozó Space Adventures atyja, aki mellett az X-Díj Alapítvány által ismerté vált Peter Diamandis, a filmrendező és felfedező James Cameron, a Google alapító tulajdonosai, Larry Page és Eric Schmidt neve is szerepel több Microsoft és Dell milliárdoséval és volt NASA tisztviselőével egyetemben.

A Planetary Resources első lépése egy kisebb űrtávcső-flotta fellövése az értékesnek tekinthető aszteroidák azonosítása céljából, amire az elkövetkező 18-24 hónapon belül kerítetnének sort. Az aszteroidák igen gazdagok platinában, nikkelben és több más nemesfémben, amiknek folyamatosan emelkedik az értékük, a szkeptikusok szerint azonban jelen állás szerint megoldhatatlan a kitermelésük.

Az első sarkalatos kérdés, hogy hogyan juthatunk oda? Eddig pár porszem visszajuttatása is bravúrnak számított a technikailag elmaradottnak nem igazán nevezhető japán űrügynökség számára. A Hayabusa űrszondával, amit egy heves napvihar tépázott meg az Itokawa üstökös felé vezető útján, a leszálláskor elvesztették a kapcsolatot, mindezek tetejébe a mintagyűjtő eszköz sem működött tökéletesen. A szonda végül visszatért és 2010 júniusában lejuttatta értékes aszteroidapor rakományát, ami ugyancsak nem volt zökkenőmentes, tehát közel sem egy sikertörténetről beszélünk.

Egy átmenetileg a Föld körül megrekedt aszteroida persze egyszerűbb falatnak tűnhet a megközelítés szempontjából, de a súlytalanságban történő fúrás, kitermelés és finomítás mind olyan feladatok, amikkel eddig még nem próbálkozott az emberiség, a kinyert nyersanyag szállításáról mér nem szólva. Több tudós túlzottan merésznek, bonyolultnak és költségesnek tartja a tervet. Összevetésként egy készülő, egymilliárd dollárt felemésztő NASA küldetést hoztak fel, ami mindössze 60 gramm anyagot fog visszajuttatni egy aszteroidáról.

Az aszteroidák vize az űrben folyékony oxigénné ás folyékony hidrogénné bontható, vagyis rakéta hajtóanyag készíthető belőle. A víz feljuttatása rendkívül költséges, ezért a tervek szerint ezt az aszteroidákról termelik ki, eljuttatva egy űrállomásra, ahol üzemanyaggá alakítják, majd a kereskedelmi műholdak vagy űrhajók ellátására használhatják.


"Egy depó egy évtizeden belüli kialakítása hihetetlennek tűnik" - mondta dr. Andrew Cheng, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának bolygótudósa az AP-nek. Jay Melosh, a Purdue Egyetem professzora túl magasnak tartja a költségeket, a gazdag nemzetek és a műszaki tudásukat fitogtatók sportjának nevezve az űrkutatást.

"Mielőtt elkezdtük eljuttatni az űrbe a magánembereket, mindenki utópiának tartotta" - nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Anderson, aki már kellően megedződött a szkepticizmussal szemben. "Évtizedek óta csináljuk és nem puszta jótékonyságból… Hosszú távú elképzeléseink vannak. Nem egy egyéjszakás pénzügyi kalandnak szánjuk ezt a céget"

Diamandis szerint a történelem legnagyobb befektetéseit az erőforrások utáni hajsza eredményezte, legyen szó az európai felfedezőkről, vagy az amerikai telepesekről, akik az arany, az olaj vagy a földterületek miatt terjeszkedtek nyugat felé. Ugyanakkor az is érdekes kérdés, hogy kinek a tulajdona egy idevetődött aszteroida. Erre ad némi iránymutatást az 1967-es űregyezmény, a bányászatnak viszont egyáltalán nem kedvez.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© VRSDM2012. 05. 04.. 21:26||#271
tetszik hogy ilyen reális képed van a világról és mûködésérõl.
komolyan.
de nem az a dolgom hogy a villany és gázóra mögûl szupportáljam a világ vezetõinek igényeit.

ennél többre hivatottunk, nem én. mindenki.
© lapaleves2012. 04. 30.. 01:15||#270
nem teljesen értelek. leírod, hogy a zöldülés objektíve megmenthet minket (x további évre), aztán (vagy elõtte) leírod, hogy ennek ellenére átverés, és hogy inkább maradsz az xyz dínótechnél. pont arról van szó, hogy akarattal meg tudunk annyira változni és le tudjuk fékezni a gépet annyira, hogy megússzuk a becsapódást. dehát ezt te is leírod, nem értem akkor mi a kérdés?

csak behasalva: 50 év távlatában simán benéz az a pár jelentõs újdonság, amivel az energia tárolása elviselhetõ erõforrásokkal megoldható. energiának meg ott van a nap. ha meg akarnád építeni az ultimate fúziós erõmûvet, akkor olyat csinálnál, mint az. elég meleget ad, de nem túl forró és elég stabil. csak annyit kell csinálni hozzá, hogy a dinoszauruszos fosszilisrõl szépen folyamatosan átállunk. se az ûrben nem kell bányászni hozzá, se gigaberuházásokkal nem létezõ technológiákat feltalálni. ezek maguktól bekövetkeznek, ha több pénz áramlik ebbe a szektorba.

nem abban kell gondolkodni, hogy a napelem vagy a szélerõmû a szent grál és az ultimate, mert nem az. ezek az elsõ lépések, olyan technológiák amiket be lehetett építeni a mostani felhasználásba. semelyik szolgáltató nem tud tömegkályhát építeni meg akármi hatékony technológiákat telepíteni az otthonainkba, ezt a részt nekünk kell megoldani.

azt sem mondja senki, hogy 10 éven belül elbonthatjuk paksot, ha mindenki hurráoptimista. nem szabad paksot nézni. mindenki nézze a saját háza táját, és tegye meg a racionális lépéseket a hatásfok növelésére. majd ha nem kell egy új paks, akkor nem építenek. kit érdekel? érdekel engem hány tévét, ruhát, akármit gyárt vagy nem gyárt xyz, ha nekem nem kell? kit érdekelnek elméleti okfejtések arról, hogy ha most akarnánk mindent szélre átállítani, az nem menne? nyilván messze vagyunk attól, hogy hatékonyan visszaforgassuk az anyagokat, és hogy megújuló energiával termeljük meg az újakat. eljön annak is az ideje, de jelenleg ennél sokkal triviálisabb bajaink vannak (hála istennek).

a villany- és gázórától befelé van az a világ, amit mi uralunk. nekünk az a dolgunk, hogy a saját portánkon tegyünk a hatékonyságért, nem az hogy szélpark-lehetetlenséget számolgassunk. tudod milyen érzés pl várni a jan-febr gázszámlát, hogy vigyorogsz már a boríték feltépésekor (és utána is persze)? és tudni, hogy fafûtéssel ennek már csak a fele lesz? mégpedig mindörökké, amíg a polisztirol meg a kõgyapot le nem rohad a házról? az egy állat érzés, az ott egy megnyert szabadságharc.

egy szigetelésben, egy téglakályhában vagy napkoliban semmi álzöldség nincsen. igen, kellenek hozzá gyárak. de hadd kérdezzem meg: mitõl borítaná be a gazdaságot, ha az emberek továbbra is elköltik a pénzüket, csak nagyobb hányadot zöldülésre, és kisebb hányadot felesleges vackokra? pont fordított a hatás, a megspórolt pénzbõl tud az ember olyan eszközöket venni, amik egyrészt nem hullanak szét egy év alatt (mert vannak ilyenek), másrészt drágább zöldenergiával és anyagokkal (azaz több emberi erõforrással) készültek. hatalmas értékeket tudnánk teremteni, ahelyett hogy önmegsemmisítõ szarokat fogyasztunk újra meg újra, mert az embereknek az 50 forintos óccókínaira futja csak.

az, hogy a cégek hogyan élik meg a dolgot és hogy nekik ez csak egy újabb lehúzható bõrt jelent, annak semmi köze a történet lényegéhez. tudod hogy bullshit a win8 a kocsiban (vagy a blue matrica az oldalán tök mindegy), nem veszed meg. helyette szigetelsz vagy kiskertet csinálsz vagy megtanulsz kályhát építeni vagy bármi mást, ami nálad épp értelmes, amivel a leggyorsabb megtérülést tudod realizálni.

az emberek azért vannak zavarban, mert azt tanította nekik a nagytestvér egész életükben, hogy ez a vacakvevési verseny a jó irány. mostanra elég nyilvánvaló, hogy ez biztos nem az, mert elpuszítjuk vele az otthonunkat. józan paraszti ésszel fel kell ismerni (és el is kell fogadni), hogy mind hazudik, és hogy csak magunkra számíthatunk. aztán elõvenni egy ökoterrorista zsebszámológépet és ki kell számolni az igazságot.

az igazság meg az, hogy kemény idõk jönnek. aki nem megy elébe, annak kevesebb pénze marad tanulásra, életre, gyerekekre, melegre, ételre, jövõre. illetve már idén.
© NEXUS62012. 04. 28.. 13:08||#269
Szélerõmû vs hûtõtornyok.
És ugye a szélerõmû hatásfokát sem lehet ész nélkül növelni, nem lehet egy szint fölé menni, amikor a mozgási energiából villanyt csinálunk mert megáll, ugyan így vannak törvényszerûségek a hõerõmûveknél, hogy pl hûteni kell. A hulladékhõ hasznosítással, lakótelepek épületek, üvegházak fûtésével azonban 50% körülire lehet felnyomni a hatásfokot. Ettõl a hõerõmû persze környezetszennyezõ, csak ha a zöldebb verzióját használjuk nem 100 hanem 1000 év alatt pusztulunk bele a mocskunkba.
A szélerõmûvekkel, meg egyéb zöldségekkel meg az a gond, hogy a villamos energia igénynek csak töredékét képes fedezni. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy áttérünk a villanykocsikra.

A zöld technológiák általában energia hatékonyabbak, de az ilyen eszközök elõállításához, mûködtetéséhez is át kell alakítani a környezetet még ha kevésbé is. És itt is igaz marad, hogy ha nem találunk olyan eljárást, ami sokkal több energiát ad, mint az energia megtermeléskor, és az energiával támogatott technika mûködtetése által tönkretett környezet rekultivációja, akkor bizony csak az idõt toljuk ki, amíg elbaxjuk a bolygónkat.

A fenntartható fejlõdés, ha dúrván fogalmazunk az a módszer, amikor a kórházba bevitt, beteg civilizációnkat végül rákötjük a lélegeztetõgépre. Ez sokszor lehetõséget ad, hogy a gyógyulás beinduljon, felül kerekedjünk a betegségen, de az esetek nagybrészénél csak a szenvedés idejét hosszabbítja. Az un "fenntartható fejlõdést" biztosító zöld technológia valójában nem a megoldás, hanem az esély, a plusz idõ, hogy a valódi megoldást megtaláljuk.
© NEXUS62012. 04. 28.. 12:27||#268
Egyrészt igen. Ha radikálisan fogalmazunk ez egy arculköpés. Amit itt lassan évtizedek óta propagálnak a fenntartható fejlõdésrõl az egy átverés. És aki hisz benne, annak azt lehet mondani, hogy becsapták és õ is becsapott másokat, de legfõképp magát.

Másrészt nem, nem azért volt ez mert ez az emberek hibája. Ez fizika. A technikai civilizáció, mindenfajta technológia lényege a környezet átalakítás, ha más szavakkal akarjuk megfogalmazni. Nincs zöld technológia, zöldebb persze lehet, de ez kb akkora különbség, mint ami az igazi rákgyógyszer, meg egy marék élénkítõ tabletta, vagy morfium között van.
Nézzünk egy példát. Hogy a cikknél maradjunk hogy is állítjuk elõ a platinát. Veszünk kb 10 tonna megfelelõ, platinában gazdag ércet, Ennek kitermelése sem kis meló azért, a szerencse, hogy általában olyan ércrõl van szó, amiben más fémek is elõfordulnak, tehát nem csak platinát fogunk belõle kinyerni. Aprítjuk, zuzzuk a kõzetet. Vizes oldatot csinálunk belõle és elektrolizáljuk, ekkor kijön a réz belõle. A nemesfémek az anódiszabban maradnak, ezért ezt tovább kezeljük. Aztán ezt az iszapot fizikailag kémiailag szûrik tisztítják, ülepítéssel elkülönítik a különbözõ fajsúlyú összetevõket, mágneses eljárással kiszedik a vas, vagy nikkel tartalmúakat, hevítik, hogy eltávolítsák az illékonyabbakat, Aztán jön a klórsav és a kénsav fürdõ. És hogy az így fennmaradó nyers platinát tovább finomítsák rálöttyintenek egy kis királyvizet.
Nyugalom már mindjárt a végén vagyunk!<#nyes>
Mivel a királyvíz az ozmiumot, iridiumot, rutheniumot és rhodiumot nem oldja, azok az oldat alján maradnak. A királyvízbõl vaskloriddal kicsapatják az aranyat, és a maradékból pedig ammónium kloriddal a platinát. Ezt már csak hevíteni kell és tiszta platinához jutunk. 10 tonnából egy egész unciához, az az 31 grammhoz.
Az hogy mennyibe kerül a platina elõállítása munkabérrel miegymással, az kb az átlagos piaci árfolyama. Az mondjuk nem kevés.
Az meg, hogy ha ebbe belevennénk azt, hogy visszaépítjük az elõállítás során elhordott hegyeket, erdõsítjük õket, a fák alá macikat ültetünk a fákra mókusokat, akiknek tobozt adunk a két kis mancsába, szóval hogy ez mennyibe kerülne, az kb megtízszerezné a platina és nagyjából minden árfolyamát, amiben ez fõ összetevõ, ha csak ezt az anyagot nézzük. Pl egy sima katalizátor a kocsiba kitenné a kocsi árának a felét. Ezt sajna nem nagyon bírja el az autópiac.

Mindez számomra 2 dolgot jelent. Az egyik, amit mondtam, hogy ha komolyan gondoljuk a környezetvédelmet, akkor ki fogjuk nyírni a gazdaságunkat a termelést, a fogyasztást, a fizikai világ jelentette gazdasági következmények miatt. Ha egy hordó pisibe 1 liter bort öntesz, szennyvizet kapsz, ha 1 hordó borba 1 liter pisit, akkor is szennyvizet kapsz, egyszerûen.

A másik tanulság, hogy ehhez képest a szörnyûséghez képest amit azért mûvelünk, hogy kapjunk 31 g platinát az ûrbányászat maga a valódi, kompromisszummentes zöld forradalom. Az ûrben ugyan is nem élnek macik.
Röviden.

<#nevetes1>
© lapaleves2012. 04. 28.. 01:48||#267
a szélerõmûvek hatásai kapcsán nemtom megvan-e minek vannak eszméletlen jó akusztikájú (és szélparknál kicsit nagyobb felületû) hûtõtornyai. amik ugye a megtermelt áram másfélszeresét még kinyomják hõben. ehhez képest a szélkerék ugyanmár.

a zöld technológiák egyrészt nem feltétlen ritka anyagokból vannak, másrészt ahogy írva lett fejlõdnek. egyébként hasonló a szitu, mint a szélkerék hatásánál: mindenki lázad a napelem (vagy peltier, lásd alább) nyersanyagigénye ellen, amikor a plazmát (vagy a li-ion akksikat) vette viszont nem volt ez annyira téma, na. a hûtõtorony se állt eddig a szél útjába, csak az a pár propeller.

ezek a techek leginkább akkor fejlõdnek, ha pénzt rakunk bele. nem hiszem, hogy a napelemekben több ritka anyag van, mint az lcd panelekben. ha valamibe pénzt tolok, akkor inkább abba, meg az (ólom)akksikba. a jelenlegi árak mellett talán nem jön ki 10 éven belülre a megtérülés egy (szigetes!) napelem esetében, de a panelek legalább 20 évig termelnek. hozzáteszem mindennek az ára erõs összefüggést mutat az elõállítás energiaigényével (végülis jellemzõen szén meg olaj - még a munkás is azt vesz majd a bérbõl). innentõl meg pontosan ismert, mennyibe került a ritkaföldfémek kitermelése akármihez. a 200 ezres tévé ugyanannyira károsít, mint a 200 ezres napkoli vagy napelem vagy akksi.

hogy az lcd panelek kikapcsolása felezi-e a háztartás elektromos fogyasztását? majdnem. helyette notebook képernyõ közelebb rakva, tized fogyasztással. meg lehet csinálni kényelmesre, tudom. sõt, viszont ebbe nem megyek bele. de pár év és szemüveg van úgyis. ettõl függetlenül meg lehet csinálni a felezést. nem vagyok még ott, jelenleg minimál napelemmel és sok veszteséggel (nyári meddõ termelés) is meglett a 2/3-olás (ebbõl jelenleg 10% a napelem termelése az év ~9 hónapjában, a többi a híradástech + ledek + dc rendszer).

a fatüzelés ilyen contraflow meg bell tömegkályhákban 80% hatásfokú, és még füstje sincs, nemhogy égõ darabkák nem jönnek ki a kéményen. illeszthetõ hozzá padló- és központi fûtéssel egyben peltier is, akár napi 1kwh. az egyik gyártót (tellurex) megkérdeztem és kb örökké tart az is mint a napelem, 5+ év folyamatos mûködés, 3000+ ciklus. belegondolva mondjuk 100-szor gyújtasz be évente, 30 év. ez fontos a téli mûködéshez, sajnos nagyjából 30%-kal drágább teljesítményarányosan a napelemeknél. télre azonban nincs jobb.

mind tömegkályhához, mind napkolihoz illeszthetõ vizes puffer, ami aztán legalább a mosógép és a mosogatógép áramfelvételét csökkenti, ha mást nem is. nekem az 1.000 literes ibc + 30 centi polisztirol volt kb 90 ezer, ki lehet számolni mekkora brutális energia. egyszer 20 --> 60 fok az 50 autóakksi. ha csak átfolyatod rajta a hidegvizet és csak 1 fokot melegít, akkor már villanyt spóroltál a mosáshoz. ami melegvíz abban van, azt majdnem 100% hatásfokkal alakíthatod villannyá ésvagy meleggé ahogy épp jól esik.

ezt csak azért, hogy pár példával illusztráljam: az 50% csökkentés (nem csak elektromos, összes energia pénzben kifejezve) simán megoldható és nem irracionális áron. persze ha az ember csak a száját tátja és várja a future techet akkor abból nincs semmi. nekem még senki nem tudta megnyugtatóan felvázolni hogyan fogunk elõremenekülni, pláne hogy minden hatékonyságnövekedést egybõl lenullázunk további látens igények kielégítésével.
© gforce92012. 04. 28.. 00:22||#266
Igen, van ötletem. Mégpedig az a hatalmas radikális ötlet lényege, hogy figyeljünk egymásra. Egy tõzsdei baromnak jusson eszébe, az általa támogatott cégnél dolgozó takarító is. Mindezek mellett persze jusson eszébe a cégnél dolgozó takarítónak is, hogy ez nem egy nyugdíjas állás. Egyszóval, mindenkinek jusson ki az a tisztes rész, amivel hozzájárul az egészhez. Ez a minimum. Ehhez viszont kéne kicsike ész, meg persze az is, hogy a gyökér milliárdokkal dobálózó, közben jakuzziban lubickoló paraszt picit érezze át azt, hogy mi lenne, ha nem lenne takarító néni, meg kukásautó. Ezt a dolgot egyféleképp lehet a társadalom tudomására hozni. Mégpedig úgy, hogy az egyént támadjuk. Mert a társadalom alapköve az egyén. Ha egy ház roskadozik, a felújítást az alapoktól kell kezdeni, nem pedig azzal, hogy bekenjük valami festékkel ami ideig-óráig eltakarja a szemetet.

"Nem csak a kapitalista rendszer nem képes fenntartható fejlõdést biztosítani. Semmilyen más társadalmi rendszer sem képes"

Nem képes? Ezzel arculköpsz mindenkit. Mivel kijelented, hogy az egyén nem képes fenntertható közösségben élni. Lehet egyébként a jelen társadalomnak ilyen arculköpésekre van szüksége a felébredésre amúgy, de ettõl függetlenül ez a kijelentés sértés, minden józan emberrre.

Nincs örökmozgóm, de azt tudom, hogy azok a dolgok amikre most az erõforrásainkat használjuk, nem egyebek, mint az úri kényelmünk kiteljesedését szolgáló, korántsem létszükséges eszközök. Egy egyszerû példa: Ha a házakra szerelt napkollektorok fejlesztésére, legalább annyi erõforrást elhasználunk, mint arra, hogy egy tetves telefonon, megduplázzuk a pixelszámot, már jelentõsen ésszerûbb lenne az erõforrás felhasználásunk. Mi áll az ellenkezõ sarokban? Az egyén, akinek fontosabb a kényelme, mint a hosszútávú ésszerûség. Majd ha ez változik, akkor majd értelmet nyer a kérdésed, hogy lehet e alkotni életképes társadalmi formát. De míg fontosabb egy új telefon vásárlása, mint spórolás egy kollektorra, addig a kérdésed egyszerûen értelmetlen.
© Molnibalage2012. 04. 27.. 23:50||#265
Milyen szerencsés, hogy a Nap süt...
+1-1
© NEXUS62012. 04. 27.. 23:24||#264
Szerintem egy dolog miatt nõ az olaj ára, mert az emberek ennyiért is megveszik.

Itt meg egy érdekes elemzés: É Amerika újra az olajtermelés központja lehet.
<#wink>
© NEXUS62012. 04. 27.. 23:16||#263
Tévedés.
Nem csak a kapitalista rendszer nem képes fenntartható fejlõdést biztosítani. Semmilyen más társadalmi rendszer sem képes. Pusztán azért, amit írtam. Ha a természetbõl elveszel valamit az is X energiát követel, ha vissza akarod alakítani amit elbaxtál, az meg 10X-et. Persze ha van valami örökmozgód, akkor megoldható.
Van neked olyanod?

Ha nincs, akkor meg marad az ûr erõforrásainak kihasználása.
Vagy van más ötleted?
<#papakacsint>
© sanyicks2012. 04. 27.. 22:19||#262
aranyhoz max akkor lehetne viszonyítani a 100 évvel ezelõtt lennénk amikor még az volt a fedezet és nem lenne tele minden virtuális, kitalált pénzekkel. Most már az arany csak egy nyersanyag. Az ára az éppen aktuális tõzsdei dilitõl függ.
-1