SG.hu·2012. április 3.

Egymillió éve használja az ember a tüzet

Egy dél-afrikai barlangban talált hamu és elszenesedett csontok, vagyis a tűz tudatos használatának bizonyítékai napjainktól számított egymillió évre tolják vissza az emberi evolúció egyik legjelentősebb fordulópontját, a tűz alkalmazásának időpontját.

Tudósok a Kalahári-sivatag peremén elhelyezkedő hatalmas Wonderwerk-barlang anyagait elemezték, ahol a korábbi ásatások kiterjedt emberi tevékenység emlékeire bukkantak. A mikroszkópos elemzések egyértelmű bizonyítékokat találtak a tűzhasználatra növényi hamu és elszenesedett csontok formájában. Ezeket az anyagokat kétségtelenül a barlangban égették, a felszín töredezettsége a tűz munkájára utal, egy rétegben pedig, ami közel egymillió évre datálható vissza, kőeszközöket találtak.

A Dél-Afrikában található Wonderwerk-barlang
Bár ma már csak a 200.000 éve megjelent modern ember az egyetlen élő emberi faj, egykor más fajok is barangoltak a bolygón, többek közt az 1,9 millió évvel ezelőtt kifejlődött Homo erectus. "Az elemzés 300.000 évvel tolja vissza az emberi tűzhasználatot, ami arra utal, hogy elődeink egészen a Homo erectusig visszamenően életmódjuk részeként már alkalmazhatták a tüzet" - mondta Michael Chazan kutató, a Toronto Egyetem archeológusa, az egyetem régészeti központjának igazgatója.

A kutatócsoport elemzése arra utal, hogy az anyagokat a barlangban nem hevítették 700 Celsius fok fölé. Ez egybecseng azzal az előzetes felfedezéssel, mely szerint füvekkel, rőzsével és levelekkel táplálták a tüzet, amikkel nem lehet ennél nagyobb hőt előállítani. A tűz a korai emberek melegedését és az éjszakai ragadozók távol tartását is szolgálta a táplálék ehetőbbé tétele mellett. Ezenfelül "a tűz körüli szocializálódás fontos aspektusa lehetett az emberré válásnak" - tette hozzá Chazan. "A tűz kontrollálása nagy fordulópont volt az emberi fejlődésben"

Égett csont lenyomata a paleofelszínen
Richard Wrangham, a Harvard antropológusa szerint a tűz feletti uralom és a tűzön sült hús az emberi agy fejlődésére is hatással volt. Elmélete szerint az emberek a Homo erectus 1,9 millió évvel ezelőtti felbukkanása óta készítik tűzön zsákmányukat , ez volt ugyanis az a pont, ahol az emberi fajoknál jelentős agytérfogat növekedést észleltek. A főzés lehetővé tett őseinknek egy nagyobb, kalória-éhesebb agy és test kifejlesztését, míg a főtt étel a könnyebb emészthetőségével kisebb bélrendszerhez vezetett. "Elképzelhető, hogy olyan korai bizonyítékokat is találunk a tűzhasználatra, mint amit Wrangham feltételez" - nyilatkozott Chazan a LiveScience-nek.

A jövő kutatásai mind a korábbi, mind a későbbi anyagokat elemezni fogják a területen, hogy lássák, hogyan fejlődhetett a tűzhasználat. "Szeretnénk választ találni arra a kérdésre, hogyan illett bele a tűz a korai emberek életébe és hogyan változhatott mindez az idő múlásával" - összegzett Chazan.

Kapcsolódó cikkek és linkek

5 ezer éves fogadóra bukkantak Sokkal öregebb a nagy grönlandi kráter 40 ezer éves kultúra került elõ Kínában 11 millió éves leletek mutatják Ausztrália múltját Félmilliárd éves állat maradványaira bukkantak Nem a tengerparti régiók voltak az innováció központjai Dél-Amerikában korán beindult a növénytermesztés 30 millió éve változatlanul folyik a Nílus

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Nyilván most is használnak ennyi hangzót, különben honnan a búbánatból tudnák megszámolni õket a nyelvészek?

Az eszmefuttatásod akkor lehetne jó, ha a ma élõ 141 hangzót használó nyelvnek primitív lenne a nyelvtana. De ezt nem tartom valószínûleg, mert akkor ez szenzáció lenne és már biztos írtak volna róla cikkeket.

Te a feltételezéseidet az evolúciós elmélet 100%-os bizonyossága szellemében gyártod.
Ennyi erõbõl én is gyárthatnék ennyire megalapozott elméleteket akár a 6000 éves világ szellemében is, de gondolom te azonnal lehülyéznél.

-1

Az nem logikai hiba, csak meg kell találni az okát.

Nem tudom hogy most is használnak-e ennyi hangzót, de ebben is van logika. A meglévõ hangzókkal le tudták írni a körülöttük lévõ világot. A belõlük kiváló, elvándorló csoport viszont új dolgokkal találkozik, ezért azokat le kell írnia. Viszont a nyelv fejlettsége már lehetõvé tette, hogy ne új hangzókkal, hanem új szavakkal tegye. Tehát a környezet változása serkentette a nyelv változását. Ha pedig változik, akkor olyan irányba, hogy a túl sok hangzó inkább kikopik, és a szavak veszik át a helyét. A maradó csoport viszont nem volt rákényszerülve, hogy bármiféle módon változzon a nyelve.

Másik folyamat lehet még az, hogy a maradó csoport nagy, és ezért kisebb eséllyel tud változtatni valaki alapvetõen a nyelven. Míg az elvándorló csoport kisebb, ott könnyebben változik a nyelv, mivel ha valaki változtat rajta, nem nagyon van nagy közösség, aki visszahúzza a meglévõ nyelvhasználat irányába.

De az viszont elmélet, hogy ezek a hangzók miért, hogyan és milyen behatásokra alakultak ki.

Hogy miért van nekik 141? Fogalmam sincs, fõként, hogy azt sem tudom, melyik nyelvrõl van szó. :) De gyanítom õk a kifejezõképességüket a hangzók számának növelésével gyarapították, míg más csoportokban a szavak száma szaporodott és így fejlõdött a kifejezõképesség. Két külön út két külön csoportnál. Nem értem, mi a gond ezzel? Vagy miért hihetetlen? Én ebben semmi misztikumot nem látok.

Az nem elmélet, hogy Afrika közepén van olyan nyelv, ami 141 hangzót használ.

-1

Ha az elmélet alapvetõen nem logikus, miért kéne megmagyarázni, bizonygatni? Ez valószínûleg annak a következménye, hogy az elmélet hibás, ha még az alapvetõ logikának sem felel meg.

"Ahogy egyre többet használták a nyelvet, úgy egyre fejlõdött a nyelvtana és egy idõ után már kevesebb hangzó is elég volt ugyanakkor kifejezõerõhöz. Az evolúció logikája meg az hogy ami felesleges az kikopik."

Már csak azt a logikai hibát kellene kiküszöbölni, hogy ez a 141 hangzót tartalmazó nyelv még ma is használatos.

A koponyák alapján _feltételezni_ lehet csak az intelligenciát, biztosan megmondani nem lehet. Nem egy állatnak sokkal nagyobb koponyája van, sokkal nagyobb aggyal, mint az emberé, mégis... Számos kutatás kimutatta, hogy az agy mérete nem arányos egyenesen az intelligenciával, nem egy apró állat "okosabban" viselkedik, magasabb értelmi szintet mutat, mint azok az állatok, amiknek hatalmas agyuk van. A csontokból is csak korlátozott mennyiségben lehet az élõlény életmódjára következtetni, hiszen az évtizedek alatt számtalan dínóról radikálisan megváltozott a megalkotott képünk, ami még mindig csak FELTÉTELEZÉS. Még azt sem tudják biztosra, hogy meleg- vagy hidegvérûek voltak-e a dínók (a legújabb elméletek szerint melegvérûek lehettek...). Szóval rengeteg dolgot, a dolgok döntõ többségét még nem tudjuk a dínókról, csak feltételezzük... Mindezt figyelembe véve pedig azt mondani, hogy az eddigi leletek alapján nem valószínû az intelligens fajtájuk, fõleg hogy nagy valószínûséggel a legtöbb fajtát még fel sem fedeztük...

Én nagyon jól tudom, hogy mûködik a tudomány. De a Te gondolkodásod nekem kicsit olyannak hat, mintha azt mondanánk, hogy egészen biztos, hogy X méter mélyen nem élnek halak a tengerben, amikor kb. 5% fedeztük fel a világ óceánjainak?! Mindez pusztán azért, mert eddig nem tudunk ilyen halról.

Az intelligencia kialakulása meg nagyon kényes téma, abba nem mennék bele nagyon. Az, hogy szerinted véletlen... hát nem is tudom. Ennek eldöntése tényleg eléggé szubjektív, mivel kb. fogalmunk sincs jelenleg, hogy valójában milyen folyamatok által válik valami intelligensé... Én csak annyit mondok, hogy a dínók nagyon hosszú ideig uralták a bolygót, sokkal tovább, mint mióta az emberek egyáltalán léteznek. Ugyan úgy minden esélyük megvolt az értelmessé válásra.

Csak gondoltam, ha már beleszóltál, van, vagy tudsz róla kialakítani valamilyen véleményt.
De ha nem, az se baj.

-1

És akkor miért nekem kellene megmagyarázni azt a 141-et?

"...szóval mindez teljes mértékben kizáró ok arra, hogy léteztek intelligens dínók... Értem..."

A koponyák alapján le lehet szûrni, hogy mekkora volt az agytérfogat és ez alapján már lehet következtetni, hogy az állat mennyire volt intelligens és mennyire nem. Illetve magukból a csontokból is lehet az életmódra utaló következtetéseket levonni. Még ha nem is találták meg az összes fajt és valószínûleg nem is fogják, az eddigi bizonyítékok alapján nem hiszem, hogy lehettek értelmes dínók.

"Bár tudom, hogy vannak emberek, akik azt vallják, hogy amíg valamire nincs bizonyíték, az kizárt, hogy létezik, de akkor is, ne má'..."

Én azt vallom, hogy amire nincs bizonyíték az a mi ismereteink szerint nem létezik. Itt fontos, hogy a mi ismereteink szerint. Tisztában vagyok vele, hogy ezen elég sok minden kívül esik, mégis én csak azt tudom egyértelmûen létezõnek elfogadni, amit bizonyítani lehet. Úgy gondolom, hogy csak azokról a dolgokról és jelenségekrõl mondható el biztosan, hogy létezik, illetve ha a létezésükre bizonyítékok alapján lehet következtetni hogy létezhet, amiket vizsgálni tudunk. Ez a tudomány. Amit a tudomány nem tud vizsgálni és nem utal rá bizonyíték az kívül esik rajta, ez már a hit és a meggyõzõdés témakörébe tartozik. Vannak dolgok amikben én is hiszek, de ez csak hit. Vannak amiket valószínûnek tartok és tudományosan lehet rá következtetni (pl.: földönkívüli élet), de ezekre nincs egyértelmû bizonyíték, ez lehetõség.

"Azzal kapcsolatban, hogy mi utalhat arra, hogy léteztek intelligens dínók: nos volt elég idejük, sõt SOKKAL több idejük arra, hogy intelligenciát fejlesszenek ki, mint nekünk emberek."

Én az eddigi ismereteim alapján úgy vélem, hogy az intelligencia kifejlõdése nem törvényszerû és nem is szükséges az alkalmazkodáshoz. Más fajok is vannak, amelyek sokkal több idõt töltöttek a Földön mint a dínók vagy az emlõsök, mégsem fejlõdtek intelligensé. Sokak szerint az embernél ez véletlenek sorozatának köszönhetõ, én is ezen a véleményen vagyok.

"Sokszor volt már a történelemben, hogy évszázadokig állítottak valamit biztosra, zártak ki dolgokat, aztán pár száz év múlva, amikor DRASZTIKUSAN BÕVÜLTEK ISMERETEINK, kiderült, hogy mégsem igaz a régi feltételezés."

Ez igaz. De hozzá kell tenni, hogy ezeknek a többsége nem tudományos állítás volt, hanem vallási dogma vagy tévhit. Persze sok tudományos elméletrõl is bebizonyosodott, hogy téves. Én a tudományos bizonyítékoknak hiszek. Bármilyen orbitális képtelenséget hajlandó vagyok elfogadni, ha bizonyítékokkal alá tudják támasztani. De csak ezekrõl tudom egyértelmûen elfogadni, hogy létezik vagy létezhet. A többirõl már csak meggyõzõdésem lehet, hogy hiszem-e vagy sem.

További bejegyzések a fórumban...