Újabb támadás a Hold-elmélet ellen
Oldal 1 / 5Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#229
Csak hozzátenném, hogy majd az összes ma még élõ, vagy márt elhalálozott Holdat megjárt amcsi ûrhajós, valami nagyon UFO-konteo-ezos nyilatkozatokat tett már 1-2X.
Ha a konteók nem is igazak, de az biztos, hogy aki a Holdon járt, vagy nem az meghüjül!XD
Pl
Ha a konteók nem is igazak, de az biztos, hogy aki a Holdon járt, vagy nem az meghüjül!XD
Pl
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#228
Persze, lehetséges, minden lehetséges. De jelenleg a bolygókialakulási elmélet legerõsebb támogatói is, gyakrabban használják azt a kifejezést hogy: "valószínûleg így alakult ki" mint, hogy azt mondják: "biztosan így alakult ki". Õk is pontosan tudják, hogy az elmélet szép, kerek. Szimulálható. De mivel szinte kizárólag a naprendszerre támaszkodik az elképzelés, így nem lehet azt mondani, hogy biztosan. És azért szerintem az ellenérveket õk is látják, hogy némely körülmény kicsit valahogy kilóg a képbõl 😊
#227
Egyáltalán nem biztos, hogy gyakoribb a közeli gázóriás, csak egyenlõre annak a kimutatása a könnyû feladat. Nem lehetséges, hogy azokban a rendszerekben nem bõvelkedik az enyag nehezebb elemekkel? Nem tudom, csak kérdezem.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#226
Ezt én is így gondolom, de nem errõl írtam, így másra válaszoltál.
#225
Tudtommal az exobolygóknál gyakoribb a központi csillaghoz közeli gázóriás. Nem igazán hasonlítanak a mi megszokott naprendszerünkre. Általában sokkal elliptikusabbak, sokkal szabálytalanabbak. Az a baj, hogy a jelenlegi bolygófejlõdési elmélet még abból a korból fakad, amikor még nem is tudtunk megfigyelni közvetetten sem más csillagok körül keringõ bolygókat. Egyetlen példából kiindulva pedig nem hinném, hogy stabil elmélet gyártható. A jelenlegi elmélet úgy van kidolgozva, hogy a szimuláció végén a mi naprendszerünket eredményezze. Nincs stabil, de legalábbis sok naprendszert felõlelõ statisztikai adat, hogy megközelítõleg milyen is lehetett a kiindulási állapot.
#224
Et egy tárgyi tévedés a részedról. Nem véletlenól vannak a gázóriások a rendszer külsõbb régióiban. A belsõ övekben a napszél már az elején elfújhatta a könnyebb elemeket, ezért éllnak a belsõ bolygók nehezebb elemekbõk, míg a külsõ zónákban bolygókká tudtak összeállni. Tehét hiába volt itt is sok hidrogén, aki lemaradt a napba esésrõl, annak zöméz elfújta a napszél.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#223
"Mi a döbbenet?
Mert azt én is le tudom írni, hogy "Döbbenet%".
Meg tudok utána fikázni is egyet.
Gondolom magyarázat helyett egyszerûbb volt. 😊 "
Érfekes, hogy úgy csinálsz, mintha a döbbenet szó után nem lett volna ott egy wijipediás link a rakéták mûködési elvérõl, és nem írtam volna, hogy a Newton harmadik törvénye az impulzs (lendület) megmaradás törvényén alapul a rakéták mûködési elve. Sót, talán még azt is írtam, ha jól emlékszem, hogy a rakéták jóval gyorabban haladnak, mint a belõlük kiáramló gázok.
Japaszkodj meg, egy rakétából párezer kmph-val áramlik ki a ház, de ennek ellenére, a néhány tízezres sebességre is képesek.
Mert azt én is le tudom írni, hogy "Döbbenet%".
Meg tudok utána fikázni is egyet.
Gondolom magyarázat helyett egyszerûbb volt. 😊 "
Érfekes, hogy úgy csinálsz, mintha a döbbenet szó után nem lett volna ott egy wijipediás link a rakéták mûködési elvérõl, és nem írtam volna, hogy a Newton harmadik törvénye az impulzs (lendület) megmaradás törvényén alapul a rakéták mûködési elve. Sót, talán még azt is írtam, ha jól emlékszem, hogy a rakéták jóval gyorabban haladnak, mint a belõlük kiáramló gázok.
Japaszkodj meg, egy rakétából párezer kmph-val áramlik ki a ház, de ennek ellenére, a néhány tízezres sebességre is képesek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#222
a molygók azok természetesen bolygók. :-)
#221
Talán valami olyasmit amit én vetettem föl.
Ugyanis nagyon érdekes, hogy egy összehúzódó gáz és porfelhõ legnehezebb elemei kívül maradjanak pusztán azért, hogy molygókká alakulhassanak, a legkönnyebb hidrogén meg jól összehúzódik egy központi helyre.
Ugyanis nagyon érdekes, hogy egy összehúzódó gáz és porfelhõ legnehezebb elemei kívül maradjanak pusztán azért, hogy molygókká alakulhassanak, a legkönnyebb hidrogén meg jól összehúzódik egy központi helyre.
#220
Az idõjárás nagyon összetett rendszer. Viselkedésének kiszámítása ugyanolyan bonyolult, ha nem bonyolultabb, mint egy bolygófejlõdési szimuláció. Minkettõ csak becslés. Hogy melyik mennyire pontos... hát az idõjárásnál utólag kiderül. A bolygófejlódés, hogy mennyire pontos becslés, az akkor fog egyértelmûen kiderülni, ha majd találunk olyan csilagot amely körül az akkréciós korongban épp ezek a folyamatok zajlanak. Én ebben kissé szkeptikus vagyok 😊 Szerintem nagyon új megközelítési módokat fogunk találni. 😊
#219
Van benne logika, de nem ugyanazok próbálják meg kitalálni a negyed óra múlvai idõjárást meg a Hold keletkezését.<#alien2>
#218
kicsit vicces hogy mikor forma 1 et nezek akkor 15 percre elore nem tudjak megmondani hogy fog e esni az eso vagy nem es akkor megmondjak hogy hogy es mikor alalkult ki a hold. Vagy csak en latom rosszul vagyis vannak akik par felho mozgast nem tudjak kiszamolni ezek a nagyonhulyek es a sokkal okosabbak a nasanal meg mashol megmondjak a frankot hogy mi mikor es hogy keletkezett?
#217
Mi a döbbenet?
Mert azt én is le tudom írni, hogy "Döbbenet%".
Meg tudok utána fikázni is egyet.
Gondolom magyarázat helyett egyszerûbb volt. 😊
Mert azt én is le tudom írni, hogy "Döbbenet%".
Meg tudok utána fikázni is egyet.
Gondolom magyarázat helyett egyszerûbb volt. 😊
#216
Pont ez a lényeg. Hogy a becsapódások, amik módosítják a pályát, azok okoznák az ütközést. Csak abban az esetben alakulhatna ki két égitest azonos pályán, ha teljesen homogén lenne az akréciós korong, semmi nem gyakorolna rá hatást kívülrõl, és két ellentétes pályaoldalon elhelyeznénk két nagyobb, de tökéletesen egyforma tömeget, ami összegyûjtené a korond anyagát. Viszont ezek folyamatosan egymás átellenes pályáján maradnának.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#215
Nem írtél most hülyeséget. :-) Az árapály jelenség folyamatosan enerciát vesz el a forgásból, és amikor a forgási sebesség azonossá válik, akkor az árapály már nem vesz el energiát a forgásból, mert az árapály is leáll. Mármint annak a felszínt deformáló hatásának a vándorlása a felszínen áll le.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#214
Szivesen. Én meg csak remélem, hogy túl nagy hülyeséget nem írtam 😊 Mindegy, majd kijavítanak úgyis, ha nem stimmel 100%-ig amit mondtam 😊
#213
Oké, köszönöm!
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#212
Nem, némelyek forognak, némelyek állnak. Általában forognak, de forgásuk az árapály erõ miatt lassul. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy egy idõ után mindegyiket meállítja az árapály erõ és úgy fognak viselkedni mint a mi holdunk. A keringési és a forgási idejük megegyezõ lesz.
#211
Akkor egyszerûbben kérdezve, a többi hold is "áll" az anyabolygójához képest?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#210
Hát a hold, hozzánk képest, ha a forgását tekintjük áll. De csak úgy álló bolygó a naprendszerben nem képzelhetõ el, mert ugye a gravitáció nagy úr. 😊 Ha a bolygó nem igyekszik valamerre, akkor a nap magához húzza és kampec. Ez igaz bármilyen csillag környékén. "Álló" bolygó csak a csillagközi ûrben képzelhetõ el, ahol nincs kitéve egyik csillag gravitációs terének sem.
#209
Az "anyabolygóhoz" képest! :-) Tehát azt gondolom, hogy a földhöz képest sem szabadna tétlennek lennie, de ez lehet hogy csak az én hitetlenségem!
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#208
"Van olyan bolygó a holdon kívül, jelenlegi tudásunk szerint, ami nem forog, hanem "áll"?" Ez elõzõ hozzászólásból kifolyólag, minden viszonylagos, mihez képest áll? 😊
#207
A mozgás mindig relatív. A hold hozzánk képest nem forog, de a naphoz képest forog. A hold forgása pontosan megegyezik, a keringésével a föld körül. Pont akkora a forgási sebessége, amennyi a keringési sebessége. Hozzávetõlegesen 27 nap alatt járja körül a földet, viszont forgási sebessége is 27 nap. 27 nap alatt fordul 1-et, ebbõl adódóan mindig ugyanazon arca van felénk. Az árapály erõ mindig két égitest között ébred és egymáshoz képesti forgó mozgásukat lassítja. A hold esetében a földhöz képest a forgást megállította. A hold forog, csak a földhöz képest nem forog. Nehéz ezt így szóvan szemléltetni, 2 labdával 1 perc alatt el lehetne magyarázni 😊
#206
Elvileg ezt gyanítják a föld és hold tekintetében, hogy befogtuk valahogy a holdat. Na ha befogtuk, és folyamatosan lassítottuk a forgását, akor mi a valószínûbb? Megáll, vagy elkezd ellentétes irányban forogni? Van olyan bolygó a holdon kívül, jelenlegi tudásunk szerint, ami nem forog, hanem "áll"?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#205
Ja amúgy fullnem vagyok tudós.... csak ezek a témák nagyon érdekelnek 😊
#204
Rendben, köszi!
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#203
Ha van ellentétes irányú erõ, pl egy ütközés, persze, áttérítheti (ezt gyanítják a vénusz esetében is ugyanis az a megszokottól eltérõen-fordítva forog) akadálya nincs. De a forgás lassító árapály erõ az a nulla forgásahoz viszi az égitestet. Akár pozitív, akár negatív a forgásirány. Az az erõ mindenképp lassító.
#202
Értem, köszönöm. Ha van egy ellentétes erõ, ami fékezi, az nem lehet hogy átlendíti a 0 pontról mínusz forgási irányba?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#201
Persze hogy mûködik a föld forgására is lassító hatással van ez a jelenség, a holdat ez az erõ már "megállította". A földet még nem. Egy ídõ után úgy gondolják, majd bekövetkezik az, hogy a föld forgása is meg fog egyezni a hold keringési idejével, de az majd jó sokára lesz 😊 Ezek az erõk a szimmetria felé törnek mindenképp. Az utolsó hozzászólásod nem igazán értem. Nem tudom mit akarsz kérdezni.
#200
Ha a hold szinkronban forogna a földdel, akkor forogna körülöttünk, nem?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#199
Az árapály akkor is mûködne, ha forogna a hold nem? Utánaolvasok, köszi!
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#198
Korábban kitárgyalták: a #29-ben is esik errõl szó, ott környékén keresd. Egyébként ez a dolog nem olyan rejtélyes. Azok az erõk felelõsek érte, amik az árért és az apályért.
#197
Tudós urak, bocsánat az okvetetlenkedésért, az lenne a kérdésem, a hold miért mindig ugyanazt az arcát mutatja nekünk? Miért nem forog körülöttünk?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#196
Mekkora tömeg és pályakülönbség ad, mennyire különbözõ keringési ciklust? Feltételezve, hogy az akkréciós korong teljesen homogén, ami nyilvánvalóan nem volt az. 😊 Nem kell kiszámolni, fõleg, hogy a szuperszámítógépek is csak becsülni tudják ezt, nem számolni.
Nagyon szépen mutat az akkréciós korong szimulációja egy számítógpes szimuláción és akár még elfogadható is. De valahogy nekem erõs, hogy egyik helyen úgy mondják: a naprendszer viharos volt: kapott a föld egy jókora pofont kiszakadt a hold, kapott a vénusz egy jó nagy pofont, emiatt fordítva forog. Sõt a mars esetében is gyanítanak ilyet. Szóval annyira viharos volt, hogy minden bolygót iszonyatosan nagy ütközések értek(a naprendszer méreteihez képest ennek esélye kicsi, hacsak nem kereszbe kasba zuhantak egymásba az égitestek), miközben az akkréciós korongból történõ bolygófejlõdés az egy nyugodt, céltudatos, anyaggyûjtõ, zavartalan fejlõdési formát mutat. Ez a kettõ nekem valahogy nem fér össze. Mert vagy homogén szép egyenletes bolygófejlõdés volt, vagy nem. De ha egyenletes bolygófejlõdés volt, ne magyarázzanak olyat be, hogy a marsot a földet és a vénuszt is olyan becsapódás érte, hogy jelentõsen befolyásolta a kialakulásukat, fejlõdésüket. "Egyenletes volt a fejlõdés, de valahogy ezt a 3 égitestet mégis eltalálta egy ilyen mérvû hatás." Nekem ez a kettõ nagyon nem vág egybe, nem hihetõ. Egyébként ezzel nem csak én vagyok így, tudtommal a bolygófejlõdés jelenleg is vita tárgyát képezi.
Nagyon szépen mutat az akkréciós korong szimulációja egy számítógpes szimuláción és akár még elfogadható is. De valahogy nekem erõs, hogy egyik helyen úgy mondják: a naprendszer viharos volt: kapott a föld egy jókora pofont kiszakadt a hold, kapott a vénusz egy jó nagy pofont, emiatt fordítva forog. Sõt a mars esetében is gyanítanak ilyet. Szóval annyira viharos volt, hogy minden bolygót iszonyatosan nagy ütközések értek(a naprendszer méreteihez képest ennek esélye kicsi, hacsak nem kereszbe kasba zuhantak egymásba az égitestek), miközben az akkréciós korongból történõ bolygófejlõdés az egy nyugodt, céltudatos, anyaggyûjtõ, zavartalan fejlõdési formát mutat. Ez a kettõ nekem valahogy nem fér össze. Mert vagy homogén szép egyenletes bolygófejlõdés volt, vagy nem. De ha egyenletes bolygófejlõdés volt, ne magyarázzanak olyat be, hogy a marsot a földet és a vénuszt is olyan becsapódás érte, hogy jelentõsen befolyásolta a kialakulásukat, fejlõdésüket. "Egyenletes volt a fejlõdés, de valahogy ezt a 3 égitestet mégis eltalálta egy ilyen mérvû hatás." Nekem ez a kettõ nagyon nem vág egybe, nem hihetõ. Egyébként ezzel nem csak én vagyok így, tudtommal a bolygófejlõdés jelenleg is vita tárgyát képezi.
#195
Két ellentétes ponton sem tud kialakulni két égitest. Mert egy milliméteres pélyakülönbség különbözõ keringési ciklust ad, és beérik egymást. Márpedig a pálya egyiknél sem stabil ilyen mértékben, tehát folyamatosan közelednének egymáshoz. Közeledés után pedig nem tudnak egymás körül pályára állni. Ha van közöttük pályamagasságbeli különbség, akkor eltérõ a keringési idejük, tehát ütköznek, ha azonos, akkor nem tudnak egymás mellett elrepülni, hogy egymás körül keringjenek, mert azonos a pályájuk, és ütköznek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#194
"És most elvezhezõnk olyan elméleti baromságokat, hogy amikor a kerületi sebessége eléri a fénysebességet, mert addig nem tud eljutni, mert szétesik." Én kifejezetten szeretek efféle elméleti baromságokon gondolkozni. Kikapcsolódás 😊 Értelmesebb mint mónikasót nézni 😊
#193
Szerintem ezt a részen elbeszélünk egymás mellett. Nem arra akartam célozni hogy egymás mellett alakul ki 2 égitest, pusztán arra, hogy ugyanazon a pályán vagy hasonlón. Megpróbálom leírni. Adott a nap, adott az akkréciós korong. 10 fényperc sugáron mindkét oldalán a napnak elkezd az anyag csomósodni. picit eltérõ sugáron de ez mindegy. Tart a csomósodás, mivel a pálya 2 átellenes pontján vannak így egymásra hatást nem túl sokat fejtenek ki. Ekkor jön valami katyvasz (ütközés valami átszáguldó égitesttel, áthaladó üstökös kavar be, stb). Az egyik anyagcsomót valami lassítja valamelyest, vagy gyorsítja így a két anyagcsomó a 2 átlellenes odalon elkezd egymáshoz közelíteni. Utoléri egyik a másikat. Ahogy közelednek a kettejük között ébredõ gravitációs erõ még nagyobb sebességre kényszeríti õket egymáshoz képest. Pályályuk viszont kitérõ a nap körül. Ekkor, amikor elhaladnak egymás mellett én elképzelhetõnek tartom, hogy befogják egymást és elkezdenek keringeni egymás körül. Amíg tart az akkréciós korong anyaga gyûjtik is az anyagot. Így mindkettõ azonos anyagokon osztozik. Végül elfogy az anyag és beáll a most látott állapot. Ismétlem, nem arra próbáltam célozni, hogy közvetlenül egymás mellett alakul ki 2 anyagcsomósodás. Ez nyilvánvalóan fizikai képtelenség. Viszont az, hogy a hold és a föld már akkor egymás közös töégközéppontja körül keringett, amikor még az anyaggyûjtés fázisa zajlott én nagyon is lehetségesnek tartom, és ez megmagyarázná azt is, miért annyira hasonlóak a felszíni kõzetminták.
#192
Ja igen, ahol az atommagok is széthullanak, azok a neutron- és kvarkcsillagok. De ilyeneket még nem figyelhettünk meg, csak elméletileg feltételezzük a létezésüket, és a majdnem feketelyuk lett belõlük kategória tagjai.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#191
Errõl holnap.
#190
Nem mondtam, hogy hülye vagy, csak azt, hogy ez hülyeség vagy valami. Dícséretes, hogy beláttad, hogy valamit rosszul tudtál. De így van ez az egy pályán nem alakul ki két égitesttel is, csak ott még nem jöttél rá. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#189
"Igen tudom, hogy nem ez az elfogadott.
De azt is tudod ugye, hogy a Csillag közepében (magjában) plazmaállapot van.
Olyan hõmérsékleten minden szétesik."
Igen, minden atomjaira hullik, de az atomok nem hullanak szét. Az, hogy az atomról leválik az elektron, az az atommagokat még nem érinti. Illetve érinti, de ponz nem úgy, hogy szétesnek, hanem úgy, hogy fúzionálnak.
De azt is tudod ugye, hogy a Csillag közepében (magjában) plazmaállapot van.
Olyan hõmérsékleten minden szétesik."
Igen, minden atomjaira hullik, de az atomok nem hullanak szét. Az, hogy az atomról leválik az elektron, az az atommagokat még nem érinti. Illetve érinti, de ponz nem úgy, hogy szétesnek, hanem úgy, hogy fúzionálnak.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#188
"Aztán miért nem marad ott, ha a rakéta már gyorsabb, mint a kiáramló gáz? 😊
Vagy megint csak szükség lenne, arra a rajzra, mert a rakéta átmérõje 10 km és mire újra arra jár a pörgetõ rakéta, addigra már rég elszállt az égéstermék?
Feladsz egy feladványt de folyamatosan módosítanod kell a kiindulási paramétereket.
Tudod mit.
Írd meg a megoldást, oszt hagyjuk a fenébe."
Ez egy jó elméleti felvetés, csak egy valamit felejtesz el. A gáznak is van egy forgó mozgása, mert része az ûrhajónak, és abban a pillanatban, ahogyan kikerül a rakétából, eltávolodna akkor is érintõirányban.
Vagy megint csak szükség lenne, arra a rajzra, mert a rakéta átmérõje 10 km és mire újra arra jár a pörgetõ rakéta, addigra már rég elszállt az égéstermék?
Feladsz egy feladványt de folyamatosan módosítanod kell a kiindulási paramétereket.
Tudod mit.
Írd meg a megoldást, oszt hagyjuk a fenébe."
Ez egy jó elméleti felvetés, csak egy valamit felejtesz el. A gáznak is van egy forgó mozgása, mert része az ûrhajónak, és abban a pillanatban, ahogyan kikerül a rakétából, eltávolodna akkor is érintõirányban.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#187
Jogos. Átgondoltam, igaz. Ennyi emiatt most hülye voltam? Én legalább elismerem, ha valamit nem gondoltam jól. Azért szeretek ilyesmikrõl beszélgetni, mert tanulni is lehet belõle. De ez most miért baj, vagy épp miért hülye ettõl az ember?
(Megjegyzem halkan, te is írtál pontatlanságokat ugyanúgy.) Mégsem mondta rád sem Mirzar sem én, hogy hülye vagy emiatt. Lehet emberi hangon is beszélgetni.
(Megjegyzem halkan, te is írtál pontatlanságokat ugyanúgy.) Mégsem mondta rád sem Mirzar sem én, hogy hülye vagy emiatt. Lehet emberi hangon is beszélgetni.
#186
"A rakéta körpályán nem érheti el a kiáramló gáz sebességét."
Döbbenet%
Néttétek már meg a rakéta mûködési elvét, mert annyi sületlenséget horftok össze. A mûködési elv a lendület megmaradás törvénye.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rak%C3%A9ta
Newton harmadik törvénye. Én lendület megmaradás törvényének írtam, de használják a tudományos implzus szót os a lendületre.
Ez a mûködési elv. Általános iskola 7-ik osztály tananyag.
Döbbenet, hogy mit vitatkoztok azon, amit egy 13 éves gyereknek az iskolában tanítanak.
Mindjárt kezdek elnézést kérni Molnibalagetõl, amiért a múltkór megszóltam, hogy háborog a sok sületlenség hallatán.
Döbbenet%
Néttétek már meg a rakéta mûködési elvét, mert annyi sületlenséget horftok össze. A mûködési elv a lendület megmaradás törvénye.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rak%C3%A9ta
Newton harmadik törvénye. Én lendület megmaradás törvényének írtam, de használják a tudományos implzus szót os a lendületre.
Ez a mûködési elv. Általános iskola 7-ik osztály tananyag.
Döbbenet, hogy mit vitatkoztok azon, amit egy 13 éves gyereknek az iskolában tanítanak.
Mindjárt kezdek elnézést kérni Molnibalagetõl, amiért a múltkór megszóltam, hogy háborog a sok sületlenség hallatán.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#185
Suerintem te semmit nem találtál el. Olyan hibás következtetést vontál le, hogy szörnyülködöm. Mellesleg Geforce9 is azonosan téves következtetésre jutott, csak más hamis érveléssel. Addig fog gyorsulni a forgása, amíg tart az üzemanyag. És most elvezhezõnk olyan elméleti baromságokat, hogy amikor a kerületi sebessége eléri a fénysebességet, mert addig nem tud eljutni, mert szétesik.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#184
Így van.
Amíg mûködik a kis rakéta addig gyorsul a pörgés, illetve amíg tolóerõ van addig gyorsul a rakéta, akár a fénysebességig ha gyõzi szuflával.
Amíg mûködik a kis rakéta addig gyorsul a pörgés, illetve amíg tolóerõ van addig gyorsul a rakéta, akár a fénysebességig ha gyõzi szuflával.
#183
"Ez jó fejtörõ! Most így kapásból azt mondanám, hogyy a pörgés gyorsulása addig folytatódhat amíg a kerületi sebessége el nem éri a fúvókából kiáramló gáz sebességét. De lehet, hogy ez hülyeség 😊"
Az, hülyeség, mert az ûrhajó hajtómûvéból is lassabban jön ki a gáz, mint amire az ûrhajó képes. Ugyanis a rakéta nem úgy mûködik, hogy a gázra tátámaszkodik a rakéta, hanem úgy, hogy a teljes rendszer lendülete váltpzatlan marad, és amit kidobsz hátul tömeg x sebességet, annyival növekszik az ûrhajó tömeg x sebesség értéke. Magyarán, ha kiraknád a segged hátulra, és finganál egyet, az is gyorsítaná az ûrhajót. Márpedig a fingod az 100 kmph-nál nem gyorsabb.
Az, hülyeség, mert az ûrhajó hajtómûvéból is lassabban jön ki a gáz, mint amire az ûrhajó képes. Ugyanis a rakéta nem úgy mûködik, hogy a gázra tátámaszkodik a rakéta, hanem úgy, hogy a teljes rendszer lendülete váltpzatlan marad, és amit kidobsz hátul tömeg x sebességet, annyival növekszik az ûrhajó tömeg x sebesség értéke. Magyarán, ha kiraknád a segged hátulra, és finganál egyet, az is gyorsítaná az ûrhajót. Márpedig a fingod az 100 kmph-nál nem gyorsabb.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#182
...szerintem a nagy cellák aljának távolságában zajlik a fúzió.
#181
Igen tudom, hogy nem ez az elfogadott.
De azt is tudod ugye, hogy a Csillag közepében (magjában) plazmaállapot van.
Olyan hõmérsékleten minden szétesik.
De azt is tudod ugye, hogy a Csillag közepében (magjában) plazmaállapot van.
Olyan hõmérsékleten minden szétesik.
#180
Nem a lehûléstól alakulnak ki a nehezebb elemek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Oldal 1 / 5Következő →