98
-
gforce9 #41 Tudtommal ez nem lényeges az ilyen jellegű méréseknél a relativitás elméletből kifolyólag. Mert a fényre nem igaz a sebesség összeadódás elve. (megy egy autó 100-al és kidobnak belőle egy labdát előre 10-el akkor a labda 110-el megy) Ez a fényre nem igaz. Mivel jelen esetben a neutrínók sebességét a fény sebességéhez viszonyítják, hogy attól eltér e és ha eltér, akkor milyen mértékben, így nincs értelme figyelembe venni, de nem is tudnánk, ha akarnánk sem. Pl. a galaxisunk sebességét nem is tudjuk. Maximum a többi galaxishoz képest tudhatjuk a hozzájuk viszonyított sebességünket, de azt, hogy abszolút sebessége a galaxisunknak mennyi, nem tudjuk. Ha egyátalán létezik abszolút sebesség. A föld sebességét is a naphoz viszonyítjuk, a napét a környező csillagokhoz, a galaxisunkét a környező galaxisokhoz, de fix pont nincs. Einstein elmélete óta nem létezik abszolút sebesség, mivel minden relatív és mivel eddig nagyon úgy tűnik nem tudják cáfolni, így azt hiszem hihetünk neki, legalábbis mi, pórnépek itt a fórumon :) Amúgy a kérdésed nem hülyeség, teljesen logikus, de ezeknl a sebességeknél már picit feje tetejére áll a megszokott newtoni fizika. :) -
gforce9 #42 http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/SpecRela.htm
Itt egészen érthetően van szó a dologról. A fénysebességről ír, de mivel a neutrínó ehhez nagyon hasonlatos, alkalmazható erre is. -
willcox #43 "Mert a fényre nem igaz a sebesség összeadódás elve. (megy egy autó 100-al és kidobnak belőle egy labdát előre 10-el akkor a labda 110-el megy) Ez a fényre nem igaz." - einstein szerint. -
Caro #44 Úgy hogy a neutrínó bomlás során jön létre. A bomlás során a kilépő részecskék (relativisztikus) impulzusának összege megegyezik a kezdeti részecskéével.
Ha a kiindulási részecske "állt", akkor minden irányba egyformán repülnek ki a neutrínók, ha viszont mozgott, akkor a mozgás irányába több fog kilépni, a kezdeti gömbi eloszlás kúpossá alakul.
Itt olyan nagy sebességre gyorsítják a kezdeti részecskéket, hogy a bomlás során felszabaduló energia már nem sok vizet zavar. -
Caro #45 Pontosan, nagyon sokan örülnének egy váratlan eredménynek, mert sokan úgy érzik hogy a részecskefizika 50 éve lassan (a standard modell megalkotása óta) csak állóvíz. -
Caro #46 A mérések szerint.
Egyébként összeadható, csak nem a sebesség, hanem a rapiditásnak nevezett mennyiség, ami kis sebességek mellett persze arányos a sebességgel. -
willcox #47 Ezt ugye te sem gondolod komolyan? Mikor volt arra példa, hogy egy közel fénysebességgel haladó objektumból a haladási irányba kilőttek volna közel fénysebességgel haladó bármit is? Ez csupán agyalás, meg olyan számításokból adódik, ami eleve kizárja a fénysebességnél nagyobb sebességet. Ez az önmagával való magyarázás klasszikus példája. -
Caro #48 1) Miért kéne közel fénysebességgel haladó objektumból? A fény sebességét nem véletlen ismerjük 9 tizedesre pontosan, de szerintem még pontosabban is. Pár 10 m/s eltérés már simán kimutatható lenne. A kísérletet egyébként kb. 100 éve végezték el. Olvass: http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson%E2%80%93Morley_experiment
2) Részecskékkel lehet ilyet csinálni is, mert vannak olyan bomlások, ahol a reakciótermékek sebessége nagyon nagy. A neutrínó is ilyen, de már a béta bomlás során is szabadulhat fel akkora energia, hogy az elektron sebessége összemérhető a fényével. Ha a kibocsátó részecskét felgyorsítjuk ekkora sebességre, ami a mai technológiával szintén könnyen megoldható, akkor direktben is megvan a kísérlet. -
willcox #49 1. Senki sem vitatja (én legalábbis nem), hogy a fény fénysebességgel halad, elvégre arról kapta a nevét.
2. Én nem tudok olyan kisérletről, amiről a #47-ben írtam. -
Deus Ex #50 Ne etetsd a trollt, mert ideszokik.
Témához kapcsolódóan, úgy tudtam, májusban ismétlik a mérést.. -
gforce9 #51 Ismételni fogják még jónéhányszor, ezt már középiskolában is beleverik az ember fejébe: "1 mérés, nem mérés!" -
xrt #52 "Tudtommal ez nem lényeges az ilyen jellegű méréseknél a relativitás elméletből kifolyólag. Mert a fényre nem igaz a sebesség összeadódás elve. (megy egy autó 100-al és kidobnak belőle egy labdát előre 10-el akkor a labda 110-el megy) Ez a fényre nem igaz. "
Akkor ha két fényforrást egymásra irányítunk, sosem érnék el egymást, lévén a sebesség összeadódása nem működik.
Megint bolondot csinálok magamból, de: Szerintem valamely fizikai jellemzőt nem veszünk figylembe, vagy csak nem vagyunk képesek ezt tenni. A relativitás elmélete szerintem csak egy viszonylag szűk környezetre érvényes. Lehet ez az általam is sokat ócsárolt sötét anyag (megjegyzendő, magamban sötét tudatlansának hívom inkább). Több elmélet szól arról, hogy van egy közeg mely érzékelése lehetetlen és nem kívánatos, mint mondjuk pár ezer évvel ezelőtt a levegőé. Mi van, ha van valamely ehhez hasonló közeg a naprendszerek körül, galaxisok körül, vagy akár elmét megnyitva akár valóságok körül? Lehet hogy buborékokban élünk? -
xrt #53 "Ne etetsd a trollt, mert ideszokik.
Témához kapcsolódóan, úgy tudtam, májusban ismétlik a mérést.."
Megint napkitörés lesz? :xD -
gforce9 #54 Más a vonatkoztatási rendszer. Ha két fénysugár egymás felé halad, és te az egyik hátán lovagolsz, a te órád megáll. Ergó te, úgy fogod látni, hogy sosem fogd elérni a szembenjövő fénysugarat, a te szemszögedből ez így is lesz, külső szemlélő számára, pedig úgy látszik, mintha a 2 fénysugár 2x fénysebességgel közelítene egymáshoz, mivel mindkét fénysugár fénysebességgel halad, de egy "álló" megfigyelőnek mindkét fénysugár sebessége fénysebességűnek adódik. Hisz a kettő közötti távolságcsökkenés sebessége, csak egy látszólagos mozgás valójában a fény attól nem terjed jobban. Ilyen látszólagos mozgás pl, ha elképzelsz egy szinte végtelen hosszúságú ollót, amit összecsuksz. Az a pont, ahol a 2 él épp összetalálkozik, az összecsukás közben ugye tőled egyre távolodik, és semmi sem tiltja, hogy ennek a pontnak a látszólagos mozgása akár a fény sebessége fölé menjen. De ez csak látszólagos mozgás, hiszen az olló szárai nem mozognak fénysebességgel. Nem igazán tudom jobban szemléltetni, ha érdekel, kiindulásnak ezt javaslom, nagyon közérthető:
http://www.ujgalaxis.hu/archivum/05szam/ujgx0538.htm
Az írás eleje foglalkozik a témával. -
gforce9 #55 Még annyit, (ezt a linkelt leírásból idézem), hogy a speciális relativitás alapelve:
"Einstein azt feltételezte, hogy minden tárgy állandó fénysebességgel halad keresztül az univerzumot alkotó négydimenziós tér-idő szerkezeten. Továbbá azt is kimondta, hogy ez a sebesség tetszőlegesen megosztható az egyes tér és az idő-dimenziók között, de abszolút értéke sosem változhat."
Egyelőre úgy tűnik, ez tényleg így is van. Legalábbis cáfolni még nme sikerült.
-
gforce9 #56 "Lehet ez az általam is sokat ócsárolt sötét anyag (megjegyzendő, magamban sötét tudatlansának hívom inkább)" Nagyon jól fejezed ki magad, nincs ezzel gond :) Pont azért sötét anyag a neve, mert egyelőre fogalmuk sincs micsoda is az, ami miatt a galaxisok úgy mozognak-forognak ahogy. De szerintem ócsárlást nem érdemelnek, akik a sötét anyag dolgot kitalálták. Próbálják valahogy leírni az anomáliát. Lehet a végén kiderül, nem is anyagról van szó, hanem másról, de magyarázata előbb-utóbb lesz. Egyelőre nincs, ezért ez a tudósoknak is sötét terület :) -
xrt #57 A sötét anyagot azért találták ki, mert egyébként nem értenénk mi és hogy működik. Ez nem tudomány, csak egy elmélet. Mint ahogy írtam ennyi erővel 2+2 eredménye is lehet tíz, csak valami érzékelhetetlen, felfedezhetetlen 6 értékű dolgot mellé kell rakni. Olyan ez mintha a sakktáblán a király bárhova léphet, akár a fehér király egy lépésben ütheti a fekete királyt.
Közel sem mondom hogy tudor vagyok, de szerintem ez az elmélet is több sebből vérzik. Lehet igaz egy lokalitásra, de még azt sem tudjuk mennyire kis területre vonatkozik. Az már most elfogadott hogy nem a Föld a világ középpontja, mennyi esélye van hogy mondjuk a naprendszerünk a galaxisunkkal együtt nem halad fénysebesség közeli sebességgel? Meg úgy mihez képest? De ez már tényleg elvont gondolat. Ha ez mondjuk így lenne, akkor soha nem érne el semmilyen fény hozzánk, lévén ott már nem működik.
Mindegy, az időtényező mindig leblokkol engem, de annak ellenére hogy értékelem a gondolataidat én maradok szkeptikus még ha emiatt kapom a bolondoknak járó véleményeket. :) -
gforce9 #58 A sötét anyagot inkább azért találták, ki mert a jelenlegi elméletek szépen illeszkednek egymáshoz, de a tudomány határterületén már vannak ellentmondások. Ha a gravitáció úgy működik, ahogy hisszük, márpedig rengeteg mérés tanúskodik mellette, hogy úgy működik, akkor a galaxisoknak a forgásuk következtében szét kellene repülniük. Mert a galaxisban látható csillagok össztömegének gravitációs középpontja körüli forgás gyorsabb, mint a körpályán való maradáshoz szükséges. Mégsem repülnek szanaszét. Tehát van ott valami, amit nem látunk. Nyilván nem fogják a gravitációs elméletet megkérdőjelezni, hacsak valami ténylegesen biztos mérés nem ad rá okot. Inkább megpróbálnak rájönni, hogy miért működik másként. Tehát, ha nem repül szét a galaxis, akkor valaminek még lennie kell ami egyben tartja, de mivel pont az a gond, hogy nem látjuk, így csak a viselkedéséből lehet következtetni arra, hogy mi a fene is lehet az. Ráaggattak egy "sötét anyag" nevet, de ennyi. Mondhatnánk azt is rá hogy: "galaxis forgási anomália" vagy mittudomén, de ez a lényegen nem változtat. Ki szeretnék találni mi is az ok. Erre két esély van, vagy a gravitáció nem úgy működik ahogy hisszük (ezt kétlem) vagy, van még valamiféle befolyásoló tényező, amit nem ismerünk. Egyébként, ha a véleményed nem habzó szájjal hangoztatod, senki nem fog bolondnak tartani, hiszen ahogy mondod, ez jelenleg csak elmélet. -
willcox #59 "Mert a galaxisban látható csillagok össztömegének gravitációs középpontja körüli forgás gyorsabb, mint a körpályán való maradáshoz szükséges. Mégsem repülnek szanaszét." - az persze fel sem merült, hogy a tömegeket rosszul becsülték meg? A távolság megsaccolása is lehet rossz. Máris nincs szükség semmilyen sötét anyagra. -
Irasidus #60 Ez így pontatlan, csak kisebb galaxisok repültek volna szét, a nagyobbak mint pl.: a tejútrendszerben ez nem így van. Erre egyébként csak később derült fény. Mint a sötét lencse jelenség, gömbhalmazok viselkedése, stb.
Az első mérések szerint a galaxisok tömege 400-szor nagyobb minta világító anyag tömege. És valóban az egyik lehetőség, hogy a gravitáció csak kis távolságokon nő a távolság négyzetével. Ez az úgynevezett MOND elmélet, és kutatási projekt (mondjuk nagy érvágás volt, amikor két éve tesztelték gömbhalmazokra és pontosnak bizonyult Newtoni gravitáció, most éppen módosított elméleten dolgoznak). A legvalószínűbb egyébként az, hogy nem egyetlen dologra vezethető vissza a sötét anyag, egyrészt az észlelésnek vannak korlátai, másrészt a spektroszkópiának is meg vannak a maga a határai. Jelenleg szinten pl.: egy sötét galaxisközi málnalekvárfelhőt nem tudnák kimutatni. -
Irasidus #61 A tömeget nem megbecsülik, mérik. Az izofágok felvételében hiba nem nagyon lehet, minthogy naponta tesztelik csillagászhallgatók ezrei a világon. -
willcox #62 Mérik? Ugye csak viccelsz? Tippelgetnek, de nem mérnek. Nagyon halvány fogalmad lehet arról, hogy mi is a _mérés_. "naponta tesztelik csillagászhallgatók ezrei a világon" - ha az elv rossz, akkor tesztelhetik percenként milliók is, attól a rossz nem lesz jobb. -
gforce9 #63 Igen tudom, csak érdekel a téma, de perfekt nem vagyok benne, vannak pontatlanságok :) Köszi a kiigazítást. Mindazonáltal az elv szemléltetésével akkor nem lőttem bakot. Az meg hogy végülis miben van a hiba, majd kiderül egyszer :) -
Irasidus #64 Szerinted. Azonkívül, hogy tagadod, van valami konkrétum is? Például: szerinted hogyan kell felvenni az izofágokat? Na, hogyan? -
willcox #65 Nem voltál, nem vagy és nem is leszel a tanárom, hogy vizsgáztass. Ahhoz kevés vagy. -
xrt #66 "Erre két esély van, vagy a gravitáció nem úgy működik ahogy hisszük (ezt kétlem) vagy, van még valamiféle befolyásoló tényező, amit nem ismerünk."
Vagy csak rosszul becsültünk valamit. Mert még a bolygók, csillagok, holdak tömegét is becsüljük, nem beszélve a fekete lyukakról.
"Egyébként, ha a véleményed nem habzó szájjal hangoztatod, senki nem fog bolondnak tartani, hiszen ahogy mondod, ez jelenleg csak elmélet."
Én mindig habzó szájjal kételkedek nem figyelve mennyire bolondnak tartanak, de talán ez pár embert kilendít az iskolában megtanult "tények" sekélyes ismételgetéséből. :) -
xrt #67 "Az első mérések szerint a galaxisok tömege 400-szor nagyobb minta világító anyag tömege. És valóban az egyik lehetőség, hogy a gravitáció csak kis távolságokon nő a távolság négyzetével. Ez az úgynevezett MOND elmélet, és kutatási projekt (mondjuk nagy érvágás volt, amikor két éve tesztelték gömbhalmazokra és pontosnak bizonyult Newtoni gravitáció, most éppen módosított elméleten dolgoznak). A legvalószínűbb egyébként az, hogy nem egyetlen dologra vezethető vissza a sötét anyag, egyrészt az észlelésnek vannak korlátai, másrészt a spektroszkópiának is meg vannak a maga a határai. Jelenleg szinten pl.: egy sötét galaxisközi málnalekvárfelhőt nem tudnák kimutatni."
"Lehetőség", "elmélet", "módosított elmélet" amin még csak dolgoznak. Ez pontos. Elméletekről beszélünk és nem tényekről. A mai csillagászatban már lassan az is tény ha megbecsüljük egy sodródó kavics tömegét, annak többszörösét vesszük alapul egy bolygónak... Tudomány? Nem! Elméletek minden téren.
Mondom ezt úgy hogy nem szabad ezeket lebecsülni, mindig fontosak voltak és lesznek, de úgy tűnik ezt nehéz tudásnak nevezni. Vallást lehetne ezek alapján kiáltani. -
gforce9 #68 De mégis milyen módszerrel lehetne vizsgálni a csillagokat, hiszen nem mehetünk oda és tehetjük fel őket a mérlegre :) Egyébként azért ennél szilárdabb alapokon állnak azok az elméletek. Tekintve pusztán azt, hogy ha az jelenlegi elmélet nem lenne helyes a világegyetem tágulásáról, a megfigyelések egymásnak ellent mondanának folyton. Egy elmélet akkor lesz elfogadott, ha a megfigyelések konzekvensen alátámasztják. A sötét anyag elmélete nem ilyen. Mert közvetlen megfigyelés nem is támasztja alá. De azért azt megkérdőjelezni, hogy pl.: egy bolygó tömegét nem tudják kiszámolni a keringési idejéből, sebességéből és a központi csillag tömegéből, az azért erős. -
xrt #69 "De mégis milyen módszerrel lehetne vizsgálni a csillagokat, hiszen nem mehetünk oda és tehetjük fel őket a mérlegre :) Egyébként azért ennél szilárdabb alapokon állnak azok az elméletek. "
Itt van az a pont ahol visszatérünk az alapokhoz. Megmérni képtelenek vagyunk, de ennek ellenére mindenféle vizuális megfigyelésből olyan következtetéseket vonunk le aminek eredménye lett egy úgynevezett sötét anyag mert különben a felállított képletek nem "működnek". Nem kételkedem abban hogy ez hasznos-e, de hogy ezt tudásnak nevezhetnénk azt annál inkább. Elméletek elméletekre alapozva. -
gforce9 #70 Akkor fordítsuk meg. Van egy jól működő jelenlegi elméletünk a gravitációról. Rengeteg megfigyelés alátámasztja, mérni is tudjuk, stb. Megfigyelünk valamit ami nem úgy mozog, mint ahogy kéne. Mit tegyünk? Vessük el a jelenlegi elméletet a gravitációról, vagy keressünk valamit, ami még beleszól a dologba? -
xrt #71 Amíg elméletekről beszélünk ez így helyes ahogy írod. De attól a pillanattól hogy tényként kezeljük már elfogadhatatlan számomra.
A gravitációt 99%-ban földi környezetben határoztuk meg. Nincs tapasztalatunk még naprendszeren kívül sem, hogy is lehetne. De mégis milliárdnyi objektumot tartalmazó galaxisok, csak környezeti hatásokból leírható fekete lyukak, és miegyebek hatásait tényként kezeljük. Az időtényező mindig megfog, de ha a relativitáselméletre hagyatkozunk mint egy tényre, akkor a világunk sem úgy néz ki sőt nem is olyan idős mint azt gondoljuk. -
gforce9 #72 De az a gond, hogy jelenleg, amit te is elfogadsz, az sem más mint elmélet. Sem fotont nem fogott még a kezében senki, sem gravitont (vagy tudja a fene, mi is a gravitáció oka :) És rengeteg példa hozható még fel. Ezek ugyanúgy elméletek csak, mint a sötét anyag, a különbség pusztán annyi a kettő között, hogy míg a graitáció földi működését itt a földön rengeteg kísérlet alátámasztja, sőt a nap körül keringő bolygók is úgy viselkednek, ahogy kell a gravitációról szóló elmélet szerint, addig a sötét anyag elméletét nagyon távoli és nagyon nagy léptékben vesszük csak észre. Mindezek mellett a gravitációt sem tudjuk miért van, pusztán a megfigyelt tulajdonságai alapján tudjuk, hogy van. Nem tudjuk mi váltja ki, nem tudjuk részecske felelős e érte vagy valami más. Annyit tudunk, hogyha egy testnek van tömege, akkor gravitációs hatást is kivált, de fogalmunk sincs miért. Nos a sötét anyag elmélete is ilyen, csak annak a mérésére nagyon korlátozottak a lehetőségek. A sötét anyagot nem tudjuk laborban megfigyelni, vagy pl. mint a gravitációt egy leejtett testtel, vagy egy ingával igazolni, mérni. Mindkettő csak elmélet, csak még az egyik számtalan módon alátámasztható, megfigyelhető, addig a másik a korlátozott mérési lehetőségek miatt nagyban megkérdőjelezhető. -
xrt #73 Ez mind ok, de akkor sem tudom elfogadni hogy akár egy elmélet tudássá nyilvánuljon amíg még arra is képtelenek vagyunk, hogy gravitációmentes helyen kipróbáljuk.
A sötét anyag meg a csúcs, nem tudjuk észlelni, de ahhoz kell hogy megmagyarázzuk miért működnek a dolgok az észlelésnek megfelelően. Mondhatni nem tudunk semmit. :( Egy régebbi cikknél írtam, ennyi erővel lehet hogy egy nagyon nagy terráriumban élünk és a fények csak közel a természeteshez hasonlítanak. Vajon egy akváriumi hal meg tudja különböztetni a tényt a valóságtól? Ha igen akkor miért szaporodik egy művi környezetben? Zárójel azért mert ez már tényleg messzire vezet.)
"A sötét anyagot nem tudjuk laborban megfigyelni ..."
Azt figyelmedbe ajánlanám, hogy az úgynevezett sötét anyagot sehol, semmilyen körülmények között sem vagyunk képesek észlelni. Csak elméletek szólnak ezekről. -
willcox #74 "És valóban az egyik lehetőség, hogy a gravitáció csak kis távolságokon nő a távolság négyzetével." - a gravitációs erő a távolság négyzetével fordított arányban változik! Vagyis minél messzebb van két tömeg, annál kisebb lesz köztük az egymásra ható gravitációs erő. -
gforce9 #75 ""A sötét anyagot nem tudjuk laborban megfigyelni ..."
Azt figyelmedbe ajánlanám, hogy az úgynevezett sötét anyagot sehol, semmilyen körülmények között sem vagyunk képesek észlelni. Csak elméletek szólnak ezekről. "
Nézd a gravitácóért felelős részecskét sem vagyunk képesek észlelni. Sehol semmilyen körlmények között nem tudtunk ilyet észlelni, mégis elfogadjuk a gravitációt és annak működését. Pedig ez ugyanúgy elmélet csak, mint a sötét anyag. Viszont míg a gravitáció tulajdonságait 20 féleképp vizsgálhatjuk a sötét anyagét csak 1 féleképp (csak számokat írtam, mielőtt bárki belekötne). Ennek ellenére sem egyik, sem másik kiváltó okát nem ismerjük. A gravitáció elméletét elfogadjuk mert számtan féleképp mérhető és számtalan sok megfigyelés által alátámasztott. A sötét anyag abban különbözik, hogy csak korlátozott megfigyelésekkel mérhető és ezen mérések is gyerekcipőben járnak. De ettől függetlenül mindkettő elmélet. A kérdés valójában az, hogy számodra hány megfigyelés és alátámasztás után válik egy elmélet elfogadottá? A sötét anyag elmélete számomra sem elfogadott, sőt a tudóstársadalom számára sem, nagyon megosztottak a nézetek. De a gravitáció elméletét kevesen vitatják, mindamellett, hogy az is csak elmélet, hiszen annak a "miért"-jét sem ismerjük. -
willcox #76 Hasonló a látásmódod, mint az enyém. Ez persze a többi hozzászólásodra is áll itt, ebben a topicban. -
willcox #77 A gravitáció megléte tény, nem elmélet. A gravitációval kapcsolatban születtek tényleg elméletek, ilyen pl. a "gravitácóért felelős részecske", holott egyáltalán nem biztos, hogy bármilyen részecskének is szerepe lenne ebben. Ez csak egy elmélet.
Egyébként sajnos sok embert megvezetnek még az ismeretterjesztő tévécsatornák is, amik pl. az "ősrobbanást" nem feltételezésnek, vagy elméletnek, hanem ténynek állítanak be. Az emberek sajnos nagyon hiszékenyek. Az emberek többsége meg van arról győződve, hogy amit a tévében lát, hall, az mind igaz, holott ez koránt sincs így. -
gforce9 #78 "A gravitáció megléte tény, nem elmélet." A megléte nem elmélet. Jogos. De azt nem is írtam, hogy a léte kérdés tárgyát képezné. Viszont szerintem az is jogos, hogy a gravitácót csak az általa megnyilvánuló jelekből ismerjük, hiszen nem tudjuk, mi a kiváltó oka. Vagyis ugyanolyan megfigyelés, mint a sötét anyagnál. Kivált bizonyos hatásokat és ezeknek a kiváltott hatásoknak a tükrében próbáljuk leírni a viselkedését, illetve természetet. Mivel a gravitáció viszonylag könnyen megfigyelhető, így sokféle kísérletet lehetett elvégezni a kapcsán. Ezen kísérletek eredményei egybevágnak. A sötét anyagnál ezek a kísérletek nem vágnak egybe. Ezért gyanítom ebben a formájában elvetésre is fog kerülni. -
willcox #79 "De azt nem is írtam, hogy a léte kérdés tárgyát képezné." - szerinted az alábbit ki írta?
"elfogadjuk a gravitációt és annak működését. Pedig ez ugyanúgy elmélet csak, mint a sötét anyag"
"Vagyis ugyanolyan megfigyelés, mint a sötét anyagnál" - nagy túrót. Az állítólagos sötét anyagot senki nem figyelte meg. Csupán arról van szó, hogy a hibás tippelgetéseikben meglévő lyukakat próbálják így elfedni. -
xrt #80 "Hasonló a látásmódod, mint az enyém. Ez persze a többi hozzászólásodra is áll itt, ebben a topicban."
Köszönöm! Remélem egyre többen leszünk akik nem csak az iskolákban tanulható "igazságot" istenítik.
(Nagyon zárójeles, lehet ők lesznek akik megmondják a tutit, legyen így :) )