Megrendelhető a Raspberry Pi

ha csak az 1080p-t siman viszi mar megeri a 25 dodot....az asus o play hd pr1 a legalapabb full hd lejatszo es 100$ korul mozog...

Sziasztok!
Az erõs túlzás hogy megrendelhetõ, csak egy listára lehet feliratkozni...
Egyébként akit érdekel a raspberrypi.hu n olvasgathat a témában.
Üdv: Avala

külön videós chip van rajta ami viszi 1080p videót, a 8 fps-t meg a kütyü tud, gondolom felül az adatokat így frissíti, de ez a videót nem befolyásolja, ott stabilan 30fps

Tehát nincs

Másodpercenként 300at vennének belõle

Valaki elmondaná hogy a gyakorlatban mire jó a kütyü? Amellett hogy tényleg nagy poén az USB-kulcsnyi méretû számítógép. Köszi!

Fakk, most írt vissza a cég, hogy a Farnell megtiltotta a hazai disztribútornak a forgalmazást... Micsoda világot élünk.

AE

Én csak azt nem értem -amúgy már múlt héten megrendeltem-, hogy 8-9 FPS-t látunk a bal felsõ sarokba, valójában pedig látni, hogy szépen viszi az 1080p-t.

XBMC nem szokott azért ilyenben tévedni... hogy van ez?

Lássunk egy killa sample-t, aztán megvagyunk gyõzve ;-)

"pedig sem látni, sem hallani nem hallottad.
Egyrészt ha szerinted az a video 8 fps-el megy már ránézésre is, akkor komoly látásproblémáid lehetnek. "
Vagy hazudik vagy vak..(vagy mind2) Egesz jonak tunik a cucc amugy😊

"Néztem az általad linkelt videót. Ott írta a kép sarkában a számláló a képkockasebességet."

pedig sem látni, sem hallani nem hallottad.
Egyrészt ha szerinted az a video 8 fps-el megy már ránézésre is, akkor komoly látásproblémáid lehetnek. Aztán meg elmondja hogy az az ablak képsebessége (valszeg a státuszcsík meg az adatok frissítési sebessége).
Nem kell semmirõl álmodozni, ott vannak a videok, hd filmeket játszik le simán, böngészik, q3-mat nyom viszonylag simán, 1080p-ben..
Armv6 annyira nem avult el, hogy az okostelók többségében még mindig az megy, tekintve hogy 1 generációval van lemaradva a legújabbtól.

Én már várom az egy chipre integrált pc-t, rengeteg elõnye lenne, bedugod a hdmi és a lan csati közé és kész...

Néztem az általad linkelt videót. Ott írta a kép sarkában a számláló a képkockasebességet.

Az, hogy neked kell egy, az a személyes ügyed 😊

Ha az általam eddig leírtakkal esetleg az álmaidba taposok, azon nem kell megsértõdni. Amiket leírok, azért is írom, mert mûködött már a kezemben néhány ARM procis cuccos Linux-szal vegyítve (Android, OpenWRT). Arra nagyon jók, amire kitalálták, de többet várni nem érdemes tõlük.

A konkrét esetben rátettek a panelre egy kifejezetten telóba fejlesztett ARMv6 (mára kissé elavult) alapú SoC chipet pont fele annyi memóriával, mint amennyivel egy ilyen képességû chipet általában ellátnak. Szép és jó hogy olcsó, fel lehet sok dologra használni: de csodákra nem képes. Telós viszonylatban jó GPU-ja van, ez nagyjából annyit jelent, hogy kb WVGA (800*480, esetleg még QHD) kijelzõn képes az általa támogatott videoformátumokat teljes sebességgel lejátszani. Viszont az ARMv6 miatt szoftveres kodek használata már ennél is nagyobb kompromisszumokat kíván, ezek (gyors) használatához min. ARMv7 kell... Ezeken túl az ilyen telós SoC cuccok hálózat és USB kezelése is érdekes sztori...

Ember nézd már meg a belinkelt videót. De mindegy nekem kell egy 😊

Végülis 8fps-el eldöcögnek a videók... Még ha optimalizálnak kicsit, talán meglesz a 10-12fps...
Ennél nagyobb sebességre csak VGA körüli (pl. WVGA), vagy az alatti (pl. HVGA) felbontás mellett képes. Telóba pont jó videolejátszásra...

linkeltem videót de itt van megint:

videó 😊

Az ARM kicsit más tészta, mint az x86... Ha olyan egységes és lineárisan fejlõdõ utasításkészlete és HW paraméterei lennének mint az x86 platformnak (lásd. pl. a visszafelé kompatibilitás és tsai.), akkor egyszerû lenne ARM-ra is natív appokat készíteni. Így viszont, hogy minden egyes ARM procira egyedileg forgatott rendszer kell (verzión belül is, minden változatra!), ez egyetlen épkézláb megoldás az appok globális terjeszthetõségére a VM... Az Android esetén a Dalvik kifejezetten a platformra optimalizált, így relatíve jó teljesítményt nyújt.

Az általad említett Sharp példa esetében egyedileg az adott készülékre volt fordítva minden, persze ezzel ki is lõtték az alkalmazások hordozhatóságát.
Ez a megoldás a Raspberry PI esetében is mûködhet, viszont ha jön belõle egy újabb hardver verzió, gyak. lehet átírni és újraforgatni a szoftvereket, vagy ezt megkerülendõ lehet itt is VM-et használni. Ez egy ARM sajátosság, olyannyira, hogy natív app esetén a Raspberry PI "A" és "B" változat közötti hordozhatóság is problémás lehet...

Pl. az XMBC lehet kifejezetten erre az eszközre átírt és fordított változat, ekkor viszonylag jó teljesítmény várható tõle, de csak azon médiafájlokkal, amelyek kódolását a GPU natívan támogatja. Szoftveres kodek + ARMv6 + nagy felbontás = diavetítés.

Azt hiszem meg kéne nézni a Raspberry PI-t mûködés közben vagy legalább videón, abból kiderülne Talán van már a YB-n róla pár rajongói ez meg az.

Nos, viszont Androidon ugye JAVA-ból futnak nem csak az alkalmazások, de a felület (GUI) is ha minden igaz. Egy "sima" linux azért jóval gyorsabb lehet. Nekem rémlik, hogy anno a Sharp Zaurusokon egész jól elment a linux, ennél sokkal rosszabb paraméterekkel. Azt gondolom azért a közbe ékkelt JAVA virtuális gép sokat lassít a dolgokon, a tévedés jogát persze fenntartom Érdeklõdve várom, hogy a Mozilla Gecko miként fog viszonyulni adott vason egy Androidos vagy WP7 készülékhez képest? Egyébként volt elég sok Androidos kütyü amiben jobb proci volt, de még nem volt 512MB vagy pláne több ram, még is elmûsödgetett Igaz nem is telepítették még szénné a userek.

A HTML5-nek szintén nagy szüksége van az ARMv7 (és felette) speckó, multimédiát támogató felépítésére és utasításkészletére. Nem véletlen, hogy a FF is csak ARMv7 -tõl mûködik...

Az, hogy milyen erõs procik lesznek az újabb Androidos eszközökben, itt nem számít 😊 Itt egy 700MHz-es ARMv6 van soványka 256MB társaságában. Mudjuk a GPU-ja a "jobbak közül" való, de annak kihasználásához nem ártana egy elég gyorsan futó alap rendszer...

Az Android vajon mi?

Az is Linux, méghozzá a pont kisebb étvágyúak és minden tekintetben ARM-ra optimalizáltak közül...
ARMv6-on, 700MHz-en, 512MB memória mellett már 800*480 felbontás mellett is döcögõs kissé a GUI... Itt fele annyi memória mellett azzal is komolyabban kell számolni, hogy 60-80-100MB-ot is birtokba vehet a GPU...

Hogy mire képes és mire nem egy ilyen rendszer Linux alatt, azt leginkább az Android felhasználóitól tudhatod meg...

Miért az Android az mi?

Nagyjából tisztában vagyok ezekkel. Viszont szerencsére a flash igen hamar ki fog pusztulni, már az Adobe is inkább gyúr a HTML5 fejlesztõi eszközeire, meg azért most már a következõ gagyikategóriás Android eszközökben is jóval újabb és erõsebb procik lesznek, hiszen felsõ kategóriában már dupla meg négymagos procik vannak. Multkor véletlen láttam amikor páran beszélgettek a java, flash, HTML5 témában és ott írta valaki meglepõen sokkal könnyebb HTML5-ben csinálni valamit, ami pl. flashben nem az.

gondolom rengetegen nem vették meg, mert nem megy rajta a flash<#conf>

Kit érdekel. Linux lesz rajta.

Próbáltál már ARMv6-ra ráerõszakolt Flash-t???
A legegyszerûbb Flash app is csak nagy izzadság árán döcög el rajta...
Az ARMv7 archiektúra már tartalmaz olyan új utasításokat és ezek mögött álló hardveres egységeket, amelyekkel sokkal gyorsabban fut a Flash és rengeteg egyéb multimédiás dolog (pl. a Firefox is ezekre támaszkodik, illetve különféle A/V kodekek is ezek által gyorsulnak be igazán).

Persze az ARMv7 licenszdíja jelenleg még sokkal magasabb mint a v6 -é, így jelentõsen megdrágítaná ezt a kis kütyüt, így valahol érthetõ az öregebb archiektúra használata.

Viszont ami csak 1-2 dolcsival lenne több (dupla ennyi RAM), annak hiánya kevésbé érthetõ... Egy "full feature" Android rendszeren fél gigánál kezdõdik az élet...

Firefox-ot vagy annak ezer verziójából egyet meg újrafordítani forráskódból nem lehet? Amúgy van vagy 100 egyéb böngészõ helyette.

"ARMv6 már elég komoly korlát, sok multiplatformos app (pl.: Firefox, Flash) alapból nem támogatja, "
Ehhez képest Armv6 telefonokhoz és Tablethez van flash 10.2 valamiféle nem hivatalos formában. Más kérdés, hogy sok flasht életben nem fog lejátszani rendesen.

Amúgy gondoljatok bele, mennyit kérnek egy "Smart TV"-ért, illetve külön kiegészítõért, ez azért jelentõsen olcsóbb és még médiaboxként is funkcionálhat. Ha valaki tényleg csak internetre , filmezésre, zenére és letöltésre használná, azért jobban megéri, mint valami minimál asztali gép vagy leharcolt noti.

ARM11 core = ARMv6

A licenszelt mag típusa ARM11, ami a 6. verziójú ARM archiektúra.

Ja igen el van ***** a cikkbe is...

De ez arm11-es...
http://www.element14.com/community/docs/DOC-43016/l/broadcom-datasheet-for-bcm2835-soc-used-in-raspberry-pi

Hát igen. Eléggé benézték az érdeklõdés nagyságát. Jómagam sem tudtam megszerezni a kis kütyüt. Pedig mivel benéztem a 6 óra gmt-t már egy órával korábban fent voltam, hogy rendelhessek (itt ugye gmt+1 van). És nem, laza 1 órán át voltak elérhetetlenek a honlapok, hanem bõ délutánra álltak valamennyire helyre.

Bár utólag hallottam, hogy volt olyan zseni, aki telefonon rendelt és májusra már meg is lesz neki 😊

Hogy mire jó ez a kütyü?

Hát kérem szépen mindenre. Nem igazán fogyaszt áramot, nincs benne mozgó alkatrész. Szóval ideális otthoni szervernek. Viszi a fullHD-t is ezért médiacenternek is bõven jó. Az XMBC külön erre kifejleszt egy vátozatot:

XMBC pi-ra

Már sok éve hiányzik egy ilyen eszköz. Hála az ARM-nek és a pi-t kifejlesztõ alapítványnak, mostantól bagóért hozzá lehet jutni.

Mellesleg nemsokára lesz ennél ütõsebb cucc a CottonCandy, ami igaz, hogy 200 dolcsit fog kóstálni, de akkora lesz, mint egy pendrive, de ennél többet fog tudni.

Addig is nincs mit tenni várunk a sorunkra.

<#eljen>

A dokumentacio szerint beagyazott rendszerekhez valo, kulso mikrovezerlos periferia interface-ekkel. Pelda: raspberry-pi + linux + webkamera + usb-s wifi dongle + arduino + motorvezerlo = instant robot platform. En szemely szerint egy 1:36-os modellvonatba tennem bele vezerleshez es kamerakep atvitelhez. A kepet kiraknam az android-os telefonomra a telefonon kiadott vezerlesi parancsokat pedig a motorvezerleshez kotnem. (a mostani sima 2 csatornas taviranyito helyere) Az arduino helyett mondjuk en szemely szerint inkabb egy sajat pic-es motorvezerlot csinalnek, mert az olcsobb. Linux-bol debian, gui nelkul, ip alapu webkamera szerverrel es upnp-s vezerlessel. Igy wifi-rol barki egy jelszoval es egy upnp kliensel ra tudna csatlakozni a mozdonyra.

Ipari vezérlésre nem épp ideális megoldás.
Ugyan GPIO, I2C buszok ki vannak vezetve, de komolyabb vezérlési feladatokra szükség lehet nagyobb sebességû kommunikációra, ami itt csak USB-n keresztül valósítható meg, az viszont ipari környezetben nem éppen kedvelt. Esetleg az SDIO felhasználható, amennyiben megoldják az USB-rõl BOOT-olást (amit alapból nem támogat a cucc, ahogyan RTC sincs benne).

A fentiek miatt inkább csak terminálként használható ipari környezetben, arra a célra viszont "fullextrás" cucc.

Annál azért lényegesen több.
A 80-as években megszokott, gyak. közvetlen hardverre írt programok (mint C64, Spectrum, Enterprise és tsaik.) itt már a rendszer bonyolultága miatt elképzelhetetlenek.

Mosógépbe vezérlõnek jó lesz az. Csatlakozok BrockSamsonhoz, nekem is az ugrott be, hogy ipari vezérlõegységnek tökéletes.

Szerintem is elsõ sorban az arduino és társainak lehet alternatívája egy ilyen gép, ha a pro felhasználást nézzük. Ettõl függetlenül a fejlesztés alapcélja az volt, hogy kicsit visszahozzák a 80-as években divatos hobbiprogramozást a köztudatba és arra valószínûleg megfelelõ lesz.

Ismerek ceget, akik ipari fejlesztest akar ilyen kis gepekre epiteni, szoval en inkabb arra tippelnek, hogy ilyen celra vettek meg a nagy reszet. Vezerlonek egeszen jo, es nem is draga.

Az ARMv6, a 700MHz és a 256MB RAM együttese már Android alatt is nagyon komoly kompromisszumokat kíván...
Ezek közül az órajel a kisebb gond. Még a memória mérete sem vészes, ha csak kevés app-nak kell egyidejûleg futnia (beleértve a memóriarezidens app-okat is!!! , mivel az alaprendszer egyedül majdnem mindet megeszi), viszont a régiecske ARMv6 már elég komoly korlát, sok multiplatformos app (pl.: Firefox, Flash) alapból nem támogatja, ARMv7-et vagy jobbat követel.

Ha a fenti korlátokat nézzük és hozzávesszük a HW videogyorsítást kínáló GPU-t, akkor igazából egy egyszerû kis médialejátszót kapunk, amin lehet akár netezni is, szigorúan Flash nélkül (ARMv6-ra nincs hivatalos Flash támogatás: gyakorlatban megoldható, de használhatatlanul lassú). Irodai alkalmazások futtatása a RAM mérete miatt felejtõs (mivel a legfapadosabb, de mégis "trendi" GUI-t használó Linux a RAM nagy részét alapból viszi)...

tizennyolcér jön már kettõ 😊

AE

bár így jobban belegondolva eléggé hackelni kéne laptopot, szóval lehet hülyeséget mondok😄

hát ha ügyes vagy, akkor pl ki lehet szerelni a cd-dvd lejátszót a laptopból és ezt betudod fabrikálni a helyére(mondjuk majdnem 2 centi magas, szóval az ethernet-et lehet le kell vágni róla😊), és a többit meg valahogy össze lehet kötögetni szerintem😄

Tudjátok mi lenne szuper? Ha ilyen méretû ARM-os androidos/desktop linuxos add-on egységek lennének notebookokhoz. A noti perifériáit, kijelzõjét stb elérné, és bármikor át lehetne váltani arra. Így útközben kapnál egy tökéletesen energiatakarékos, hûtés nélküli, filmlejátszós, böngészõs, szövegszerkesztõs eszközt, ami szinte örökkévalóságig eldöcög egy nagy noti akkuval. Ha hazaértél, csatlakoztatod a tápra és ott a Win 7, meg a 4 magos proci és a melós programok.

Szerintem tökéletes párosítás lenne...Ráadásul különbözõ felszereltségû modulokat is lehetne kapni.

Állítólag van már ilyen átalakító kit, amit mSata helyre kell bedugni, de szerintem attól még nem kapcsol le a fõ rendszer.

Már alig várom a homemade tabletekrõl készült videókat! 😊

Faq:

Will it blend?

Yes. We have conducted extensive virtual simulations. No Raspberry Pis were harmed in the testing.

<#idiota><#taps>

<#zavart2>

sajnos nem 35 dolcsi, hanem 44... ugyanis megállapodtak világméretû árusításról (nem csak postázásról), így szép hazánk fantasztikus áfája egybõl repül rá.
Amikor megnéztem az árat, hogy magyarországra a számított 7500 ft+szállítás körüli ár helyett, 11000 ft+szállítás van, majdnem lefordultam a székrõl.

Most is ez fogad:

Down for Maintenance

This store is currently unavailable. Please visit our main website at www.raspberrypi.org.

<#hehe>

Az elsõ órában? Megjelenés elõtti héten már könyörgõ üzenet volt az oldalukon, hogy a T. userek ne nyomogassák több millióan az oldalukon az F5-öz nonstop. 😄

Zsír... <#taps> Kellene egy nekem. Amint rendelhetõ ismét már le is adom a rendelésem a 35 dolcsisra...

Tudsz rá rakni egy fullos desktop linuxot, innentõl kezdve kitalálhatod mire lehet használni...