SimCity (2013)

A térképméret alapján ez a játék inkább a SimTown nevet kaphatná...

Hát, ha azon közlekednek, akkor a park ilyesmire használható lehet - meg kell majd nézni, hogy átsétálnak-e rajta. Ahogy néztem a házak elõtti kövezett teret is használják, lehet, hogy a parkokat is.

bocs, rosszul fogalmaztam, sétáló utcára gondoltam

Ott a járda #648-on, is sétálnak is rajta. <#confused>

Sétálóutca nem valószínû, hogy lesz.

Az utolsók szimplán azért nemlesznek mer amerikában nincsenek ilyesmik.

Kimaradt: az h a város határok közt nincs ûr, azt az illúziót keltené, mintha egy nagyobb város részei lennének, sokkal inkább kerületei. csak simán átbaktatnék a szomszédba a kamerával, várnék még tölt egy pislogásnyit (kizoomolás nélkül,tehát csak a szomszédot töltené be és nem az egész régiót, így a logika még kevesebb betöltési idõt diktál), és így tovább. Teszem azt, így még a városok, repterek méretarányai is közelebb állnának a valóságéhoz.

mikor kizoomolt régió nézetbe, akkor a menûsáv változott, ez talán azt jelentheti h a városok közti ûrt be tudom majd építeni általam tervezett nyomvonalú autópályával talán. Mivel a videón a töltési idõ, régió és városnézet között kb 1 mp se, ezért így olyan hatást kelt mintha valójában a régió lenne az a négyzet amiben a várost építed. Ha ezek tényleg ilyenek lesznek, és a sejtésem is be fog jönni, akkor már csak az lenne jó, ha én jelölhetném ki a régión belül a városok négyzeteit, mert akkor akár úgy is tudnék alapítani községeket, hogy nincs köztük ûr pl., aztán körpályán körbetekerem õket autópályával. Villamos, nos elég érdekes, villanypózna hiány zavar, meg azért egy troli buszt jó lenne upgradelni a sima környezetszennyezõbõl, ha már ennek a résznek ez az egyik erõssége h mindent modulárisan fejleszthetek. Meg fura érdekes, hogy így feltorlódnak a villamosok, busz sávot azért jó lenne ha beleraknék, az tényleg nem egy akkora varázslat. Járdát még mindig nem láttam, kár :\ ha lenne akkor a telkek által közrezárt ûrt is be lehetne építeni.

Azt írták, hogy megjelenéskor még nem lesz mod-támogatás.

(amúgy nem gond a multi: ha van egy központi modtár, akkor a régió megnyitója meghatározhatja a használt modokat, és azokat le- és betölti ha ott játszik valaki - így mûködik pl. az OpenTTD multi is)

hááát, egy ilyen játéknál ahol lehet multizni, nem biztos hogy lehet külsõleg modolni.

Remélem az elsõ mod a multis Régiók/Városok méretét sokszorozza<#circling>

jaja

Jajj jelenjen már meg oszt toljunk egy-két lazát.<#vigyor2>

jaja... elég jóságnak tûnik.
És nem kell(!) együttjátszani senkivel akivel nem akarsz. De a lehetõség megvan.

Azért így annyira nem is mutat rosszat.Cooperatív katasztrófaelhárítás? LOL

Elsõ fél perc... remélem nem úgy fog kinézni a játék hogy 10perc és felhõkarcolóink lesznek és csak a szükségleteikre kell figyelnünk.

Ha egy szabadabb játékot alkotnának akkor már azzal rengeteget dobnának az egészen.
(az egy dolog hogy egyedi lesz a városod de a sajátos rosz kivitelben.)

Ezzel megint csak nem akarom a játékot szídni.MER MÉG MINDÍG MOST BUY!
Inkább a készítõit, hogy ezekre nem gondolnak..

Az pl jogos.
De nem is azért mondtam.

(más elképzelés)
Pl: mér nem lehet megoldani úgy hogy van egy NAGY mapunk esetleg kontinens. 10~20 player/city Egy város a városháza lerakásával lehet 1 ponthoz kötni. A nagy landmarksokat(reptér) Közös megegyezés alaápján szontén 1 ponthoz kötni.
Esetleg a városhoz vásárolható régiókat adni...
És a városokat a playereknek kéne összekötni.

Nem kötekedés de amit edíg láttunk ezen a téren a nem nevetséges hanem szánalmas.
És a város méretét meg ignorálom.

Az eddigi városépítõs játékokban is elõfordult hogy 2 felhõkarcoló után a végtelen erdõ.

Nem a munka mennyisége, hanem a feleslegessége - egy nagyváros nem télen néz ki jól, hacsak nem Bécs, és az ünnepi díszkivilágításról van szó.

az egész csak 1-1 + textúra és talán néhány havas modell semmi más.
Szörnyû megterhelés beleírni pár sort a programba, átszerkeszteni pár képet.És máris tél van.

Ott azért nem egy zsúfolt nagyváros a fõ játékszíntér, hanem hegyek-erdõk-mezõk. Itt szürke-fekete összeaszott hókupacokat és latyakot kellene modellezni.

hát nem tudom, settlers 6-ban mikor befagytak a tavak, meg leesett a hó, akkor a nyálam kifolyt a monitorra, mert annyira szép és hangulatos volt.

városmítosz alapon nem lenne az

Alapvetõen ez egy nagyváros-makettezõ játék. A nagyváros télen sokkal inkább illúzióromboló 😊

Tõgyfa.<#zavart1>

Hát azért sajnálom, h évszak, vagy legalább ilyen-olyan idõjárás változás már nem fért bele. Látványilag biztos szép lehetett volna. Amúgy nekem is középsõ tetszik, csak a fenyõ olyan illúzió romboló, egy tölgyet vagy bükkfát jobban el tudnék oda képzelni 😊

TTDPatch-ben volt elõször villamos, onnan vették át OpenTTD-ék, de az is ugyanúgy külsõ fejlesztés, csak ott az eredeti TTD-t szabták át, az OpenTTD pedig többé-kevésbé nulláról lett újraírva.

A három képbõl a középsõ tetszik, annak jó hangulata van - kis külváros bénácska famodellel (spórolják erõsen a poligonokat), a víz túloldalán a toronyházakkal.

mellesleg az a villamos nem open ttd-s találmány, hanem már a ttd utolsó frissítéseiben (vagy nem tudom hogy nevezték akkor) is benne volt.

ez például nagyon gyenge. A hídlábak körül semmi sodrás és teljesen elüt a víz meg a híd grafikája

ismerem az open ttd-t, ami azt illeti szerintem én vagyok a legnagyobb játékos.

Megnéztem az eddigi (ide linkelt) képeken, hogy hol szerepel villamos -
#313 a felsõvezeték hiányától eltekintve egészen normálisan néz ki, ott 2x2 sáv között van.
#396 egy animációban látszik, ez valószínûleg közelít a játék közbeni aktív nézõponthoz (bár az valószínûleg még magasabban lesz), de itt sem néz ki rosszul - itt is 2x2 sáv közé helyezték el, a negyedik iránynál 2x3 sáv van fákkal - tehát kb. 3 sáv széles a 2 villamossín és az állomás.
#542 itt csak a sín látszik, ugyanúgy 2x2 sáv között, ugyanazzal az állomás-designnal.
#594 2x2 sáv között, szokásos kinézet, viszont látszik, hogy a vasúthoz képest mennyire más jellege van.
#612 2x3 sáv között van(!) itt a tilt-shiftes kamera hibás halványítása miatt a bal oldali szerelvény úgy néz ki, mintha egy papírkivágás lenne, és csak oda lenne tûzve a képre, a jobb oldaliak rendben vannak ilyen szempontból.
Realitásban nekem csak az a gond, hogy egyetlen kinézet (és szín) szerepel mindenhol, míg autóból sokféle van.

Ez alapján széles utak (minimum 2x2 sáv) között helyezkedik el, nem használ közös felületet az autókkal, tömegközlekedéssel, hanem azok mellett fut. Valószínûleg az van mögötte, hogy egy amerikai / nyugati gondolatvilágban nem közismert az általunk ismert és használt villamoskultúra, és így az implementálása is kicsit bénácskának tûnik a mi villamosközpontú tekintetünkben.
(az említett OpenTTD megvalósítás akár szabadon futó, akár útra épített villamost lehetõvé tesz, még közös busz-villamosmegállót is, tehervillamosról nem is beszélve - a közösségi fejlesztés elõnye, hogy a világ minden részérõl kerülnek be ötletek)

Egyébként szerintem ez egy villamos lesz a játékban, mivel nem hiszem, hogy az úttól függetlenül is lehet majd vezetni

arra gondoltam, hogy az autók realitásához képest a villamos realitása sokkal kisebb. Egyszerûen gyenge. Olyan mint amilyen a vonat volt a 4-ben. Kidolgozatlan.

Korrekt kis áttekintés, én nem mentem ennyire bele 😊
Tudom, hogy ahány ország annyiféle megnevezésrendszer, ezért írtam oda, hogy "magyar nevükön" - mert a többség így tudja, hogy melyik rendszerrõl van szó.
A képen az látszik, hogy a villamos (legyen majd bármi a neve) külön pályán közlekedik, nem a forgalomban (ahogy pl. az OpenTTD-ben), a kocsik kinézete meg olyan amilyen, ezt sem fogja az átlag játékos 15 centirõl nézegetni, és valahol érthetõ, hogy egy város alapvetõen kevés különbözõ designt használ a saját jármûveihez, valószínûleg a buszok sem lesznek sokfélék, míg autóból sokkal inkább elvárás a sokféle design.

Ezek a kategóriák nem nagyon értelmesek így. Az a szó, hogy metró a chemin de fer metropolitain-bõl jön, ami ugyanazt jelenti, mint a Stadtbahn vagyis városi vasutat. A Stadtbahn gyakran összekapcsolódott azzal, hogy Schnellbahn, ami gyorsvasutat jelent. Ez a két fogalom német nyelvterületen folyamatosan szinonimája volt egymásnak az elmúlt 100 évben, ami végül az S-Bahn brand megalkotásához vezetett. (ez jelenleg a németeknél egy szolgáltatási típus) Vagyis szó nincsen semmilyen megkötésrõl azzal kapcsolatban, hogy ennek a talajszinthez képest hol kell mennie. A talajszinttõl való eltérés ott tapad hozzá a fogalomhoz, hogy a Schnellbahnt egyre inkább szembeállították a Strassenbahnnal, amit jelenleg magyarra villamosnak fordítunk, de szó szerint közúti vasút, és ami a lassúság és a sok forgalmi probléma szinonimája volt, melynek okát abban látták, hogy a közút szintjén megy. A villamos szó a "közúti villamos vasút" rövidülése. Nagyjából a hatvanas évektõl nevezik ezt hivatalosan is csak villamosnak, és a némettel meg az angollal szemben (Strassenbahn, streetcar) nálunk kb azért villamos meghajtást jelzõ szóelemre redukálódik a "közúti villamos vasút", mert a huszadik század elsõ felében a MÁV nem vett részt a városi közlekedésben (ugyan tervezték a vasúti alagutakat, de a Horthy korszakban politikai okokból nem akarják a Nagy-Budapestet, ennek hiányában pedig nincs meg az a szereplõ, aki a de facto már létezõ Nagy-Budapest közlekedését egységként tekintené. Illetve elég forráshiányos is volt a korszak), továbbá a MÁV jellemzõen nem villamos vontatású, viszont a MÁV által be nem töltött regionális forgalomra ott vannak az 1-2 vonalas városi közlekedésbe integrálódó HÉV-ek, amik viszont nagyjából az 1910-es évektõl fokozatosan áttérnek a villamos vontatásra, miközben lokális teherforgalmat is bonyolítanak. Vagyis a város életében mindennapi szerepet játszó vasutakra sokkal jellemzõbb az, hogy villamos vontatásúak, mint az hogy közútiak. A HÉV eredetileg egy vasútépítési forma, mégpedig egy financiális forma, ami azt jelenti, hogy a vasút kiépülésekor az országos hálózattal összhangban úgy épülnek a mellékvonalak, hogy az érdekelt települések létrehoznak egy társaságot, ami részvénykibocsátásba kezd, és a befolyó összegbõl kezdik építeni a helyi jelentõségû vonalukat. Gyakorlatilag a mai MÁV vonalak fele így épült, és például olyanok is, mint a mai bécsi fõvonal Budapest és Komárom közötti szakasza. A HÉV vonalak nagyrészt a MÁV állományába kerülnek, kivéve a Budapest környékiek, aminek nem tudom az okát, de két gyanúm van. Az egyik, hogy a villamos vontatás miatt már nagyon korán eltérnek a MÁV mûszaki tartalmától, a másik meg hogy nem integrálhatók be rendesen a MÁV fõváros környéki hálózatába, ami nagyrészt azt jelenti, hogy nem vihetõk be a már meglévõ fejpályaudvarokra. A Budapesti illetékességû "villamos vaspályák" elõször 1923-ban kerülnek egy társaság tulajdonába. Ez a BSZKRT, ami egy fõvárosi tulajdonú társaság. Ekkor autóbusz még nincs, és troli sem, majd 1927-tõl illetve 1933-tól lesz üzemszerûen. A BSZKRT-nál tehát alapvetõen villamos vasutak vannak, aminek egy része a közúti villamos vasút (a két korábbi nagy rivális vállalat vonalai az egyik a Budapesti Városi Villamos Vasút, a másik a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság), továbbá egyéb villamos vasutak, mint a BHÉV, a BBVV (Budapest-Budafoki Villamos Vasút), BURV (Budapest-Újpest-Rákospalotai Vasút) de például a fogaskerekû is, ami szintén villamos meghajtású, illetve a földalatti (korábbi FJFVV, vagyis Ferenc József Földalatti Villamos Vasút) Ebbõl következõen a villamosnak még nem kéne ugyanazt jelentenie, mint a Strassengahnnak, de az a fordulat is bekövetkezik, vagyis a fõvárosi villamos vasutak egyre inkább közútiak lesznek, még pedig azért, mert a Beszkárt elkezdi összekötögetni egy hálózatba a vonalakat. Az így létrejövõ vonalak (pl Üllõi úti) belsõ szakasza eleve közúton megy, így a külsõ vasútszerû szakaszokkal kapcsolatban eleve fel sem merül, hogy gyorsvasúti profilt adjanak nekik (fõleg mivel teherforgalom is van rajtuk)továbbá a külvárosi szakaszokon ezek a vonalak egyre inkább maguktól is közútivá válnak, azáltal, hogy a város természetes fejlõdése során elõbb-utóbb létrejön mellettük egy út, illetve keresztutcák vezetnek át rajtuk vagyis akkor is közútivá válnak, ha konkrétan nem úttesten mennek, mivel a közúti forgalom hatással van rájuk. Így van az, hogy Magyarországon a streetcart és a Strassenbahnt villamosnak nevezzük, és ez az elnevezés el is takarja a lényeget, vagyis hogy a Strassenbahnnal szembeni opció az a jármû, ami nem az úton megy. Az undergorund, az overground, az untergrundbahn, a subway, az elevated track ("L"-track) de tulajdonképpen a tube a metro, meg az S-Bahn is. Vagyis a metró nem az, ami föld alatt megy, hanem egy olyan városi vasút, ami nincs kitéve a közúti forgalomnak. Ennek a metró-fogalomnak pedig van egy vadhajtása a '60-as évektõl, ami egyrészt egy vakvágány a közlekedési rendszerek között, másrészt meg arra jó, hogy bezavarjon a magyaroknak. Ez pedig a nehézmetró A 20. században a legnagyobb városokban olyan metróhálózat (=városi vasút) épül ki, ami döntõen a föld alatt megy és nem törõdik a már meglévõ vasúti hálózattal. Ennek az egyik oka az, hogy a 20. században nagy városok döntõn már a 20. század elõtt is nagy városok voltak, vagyis a területükön a városi gyorsvasút egyszerûen nem tud máshol menni, csak a föld alatt. Chicagoban például megoldották, hogy a föld felett menjen, de ott nagyon kicsik a kanyarívek. New Yorkban ugyebár van magaspálya meg föld alatti szakasz is. Párizsban pedig döntõen föld alatt megy, bár ott is van magasvezetésû, mivel Párizs közigazgatási határa 1814 óta nem változott, ezért teljesen be van építve, és a pályaudvarok is éppen csak bemennek a városhatáron. További ilyen London, ahol a Tube úgy lesz, hogy a 19. század elején a Temze alá épített gyalogos alagutakba kezdik fektetni a gõzüzemû vasutat. A hidegháború alatt ebbõl a "fúrjunk a város alá alagutat" megoldásból egy mánia alakul ki, aminek az a lényege, hogy a városok úgy fitogtatják a fejlettségüket, hogy hány alagutat tudnak fúrni a város alá. Ez összekapcsolódott a motorizáció imádatával meg a Strassenbahn utálatával, mivel a közúti vaspálya tele volt mindenféle elágazással és ettõl meg a forgalomtól állandóan betorlódtak a villamosok, ráadásul nem is mehettek csak 30-40-nel, és ebbõl kialakult a nehézmetró-mánia. (egyébként a közúti vasútnál fõleg a jelzõrendszer meg a fiszafogók hiánya okozta az állandó torlódást) A nehézmetró az, ami Budapesten is van. A és B között rendíthetetlenül minden keresztezõdés és elágazás nélkül mennek a vonatok. Külön faszaság volt minél mélyebbre dugni a metrót, mert annál nagyobb a menõsé így kerül Moszkvában 30 méter mélyre, másrészt meg minden kis város elkezdett metrót építeni pl az oroszországbeli Samara, belgiumi Charleroi vagy Pozsony, még akkor is, ha megszakadtak bele el sem készült, vagy pár év után megszüntették a forgalmat. Más városok pedig mindenféle metróimitálásba kezdtek, vagyis villamosokat kezdtek föld alá dugni, pl Bécs, vagy olyan szélsõségek is vannak, mint Seattle, ahol trolibuszt vezettek a félig elkészült metróalagútba. A legnagyobb városok meg mint New York, London, Párizs, Moszkva ontották magukból a metrót aminek aztán az lett a vége, hogy bonyolult többszintes csomópontok lettek, megnõtt a rágyaloglás a csomópontok meg a mélyvezetés miatt, illetve mivel a vonalakban nem voltak nagyon elágazások, ezért hihetetlenül megnövekedett az átszállások száma, ami a sok gyaloglással igazi tortúra, így összességében baromi hosszadalmas lett az utazás. És most ott van megváltoztathatatlanul a földbe jó mélyen belefúrt infrastruktúra, ami tök haszontalan, de fent kell tartani, miután visszatömi elég drága lenne, aztán kénytelenek kerülgetni. Azokban a városokban nem történt ez, ahol valami oknál fogva nem dúlt a nehézmetrós láz. Pl Tokió. Egy érdekes eset Berlin, ahol az NSZK-s részen nehézmetrózásba kezdtek mégpedig azért, hogy az NSZK szabotálja az S-Bahnt a város teljes területén üzemeltetõ NDK-s Deutche Reichsbahn-t, mivel a DRB valutaszivattyúnak használta az S-Bahnt. Viszont a fal leomlása után a feléledõ S-Bahn annyira jó lett, hogy folyamatosan a metróvonalak megszüntetése van napirenden, mert nem utazik velük senki. A berlini S-Bahn papírforma szerint a rendesen mûködõ eredeti tervek szerinti jó elgondolású városi gyorsvasút, amilyennek a 20. században ki kellett volna alakulnia, ha nem lett volna egy csomó szemellenzõs hülye döntésû ember a világon. Ehhez képest ami helyette lett. A Párizsi RER szerintem alapvetõen egy szépségtapasz akart lenni a szar metróhálózaton, és tényleg eléggé
hasonlít a budapesti HÉV-re, de szerintem az inkább a metrórendszerükbõl leszûrõdõ tapasztalat eredménye, vagyis hogy elágazásra szükség van illetve a városszövet nem áll meg a közigazgatási határnál, ami Párizs esetében fokozottan igaz. Szintén ilyen szépségtapaszok az új építésû villamosok. Az elveszett körirányokat próbálják pótolni. Amerikában mindenféle néven villamosokat építenek a nulla tömegközlekedés helyett, bagyrészt gazdaságtanaul nagy kertvárosok között futó fõutak mentén a belváros és egy pláza között. Nagyrészt tram-nak vagy tramwaynek nevezik, de például Memphisben meg Portlandben trolley-nak, San Franciscoban streetcarnak hvják. Aztán van a Light Rail pl. New Jersey-ben. De a kedvencem a houstoni villamos, amit egyszerûen metronak neveznek, pedig aztán még annyira sincs izolálva a közúttól, mint a Combino. Szerintem az amerikaiak azért nem nevezik a villamosukat annak ami, mert gondolom tökre lejáratták ezt a közlekedési eszközt az elmúlt évtizedek, propagandáiban, meg mert talán az õ agyukban a streetcar tényleg az, ami a street-en megy, ezeket az újakat meg azért valamennyire igyekeznek izolálni. Ezzel az egész hosszú fejtegetéssel meg csak annyit akartam mondani hogy magyarul meg a magyarok agyában ezek a közlekedési eszköz kategóriák egy nagy baromság, és alapvetõen két dologról lehet beszélni, egy gyorsvasúti funkcióról egy nagyobb területre vonatkoztatva, meg egy kisebb területen nagy forgalmat bonyolító "közúti vasút" funkcióról és hogy ezt meg lehet oldani egy illetve kettõ közlekedési szintben attól függõen hogy mennyire nagy a város illetve a belváros. Ezen felül az egészen nagy városoknál jelentkezik egy harmadik szint is, ahol egyes kizárólagos vonzáskörzetû részek olyan messze vannak a központtól, hogy még gyorsvasúttal is lassú lenne és ezért csinálnak egy expressz szintet a városi vasútba. Ilyen van pl New Yorkban, ahol van expressz metró, meg pl a szobi zónázó is ilyen. (mivel az a térség elvesztette a regionális központját)
Alapvetõen szerintem ezen a képen egy hihetetlenül primitív "tram" akar lenni, ésazért voltak képtelenek egy rendes tram-et csinálni, miközben a kocsik meg tök jók, mert náluk a tram a skanzenvasutat meg a vidámparkot jelenti. Ez a tram úgy néz ki, mint egy háromszemélyes kartonból hajtogatott gyerekjáték. <#szomoru2>

A new orleansi és a san franciscoi még biztosan streetcar néven létezik - de tényleg nincs igazán élõ kultúrája a dolognak, se náluk, se sok nyugat-európai városban (Párizsban és Londonban néhány külvárosi vonal van csupán - ez a tulajdonképpeni light rail, külvárosi, nagyobb távolságokra mûködõ eszközök, közelebb járnak a mi HÉV-rendszerünkhöz elvi felépítésben, mint a villamoshoz), a belvárosi villamoshálózatokat sok helyen felszámolták.

Emellett ha belegondolsz igazából a (magyar nevükön) villamos - metró - HÉV - magasvasút nagyjából ugyanaz: metró megy felszínen / kiemelve is, (Bécs), a HÉV / elõvárosi vasút mûködik a belvárosban metróként (Párizs RER vonalai)... ezek után, hogy egy "villamos" épp hogy néz ki, az elhatározás kérdése, szinte ugyanolyan jármûvekkel el lehetne látni mind a négy említett szerepet egy városban.

A képek alapján viszont (fõleg 594-en látszik) itt streetcar/light rail jellegû jármûvekrõl lehet szó, mert a vasút (594 bal alsó részén látszik piros színben) hosszú jármûveket jelent - bár azok lehetnek éppen felszínen futó metróvonalak is, az régi SimCity epizódokban megoldott volt. A design kérdéses, remélem lesz legalább 2-3 korszak, és a modernebbek közelebb lesznek a mai Combino-jellegû stílushoz, mint ezek a zöld tuják.

Egyébként érdekes, hogy az amerikaiak mennyire nem tudják, hogy hogy néz ki egy villamos, miközben autót bármikor csinálnak. De biztos nem tesz jót a felismerésüknek, hogy ma az amerikai villamosokat a metrótól kezdve a light rail-en át mindennek hívják csak streetcarnak nem.

Ha tele van valaki negatív érzésekkel valami iránt, az nem azt jelenti, hogy nem érdekli, nem ezt írtam. De nem tartom építõ jellegûnek az egy mondatos "ez szar lesz", "ronda", "úgyis vacak" és hasonló hozzászólásokat, az ilyenek feleslegesek.

A #637-es hozzászólásod ezzel szemben sokkal értelmesebb, érdekesebb, hasznosabb. Hasonlítsd össze azt mondjuk a #618-al, #555-el. Egyértelmû a különbség.
A cenzúra pedig szerintem mindenkinek önmagában kellene, hogy jelen legyen: nem küldök el egy nyilvános fórumra olyan hozzászólást, amivel tudom, hogy felesleges veszekedést lehet kelteni (és ez nem egyenlõ az építõ jellegû kritikával).

Egyébként a legjobban ebben a grafikában még a new york art deco néz ki, ami a tûzvészes képen van

Én azt várnám a grafikától, hogy a különbözõ városmítoszokat domborítsa ki. Ezt pedig úgy lehetett volna megcsinálni, ha veszik a 19-20 építészeti stílusokat, és keresnek képeket, amiken építésükkor jelennek meg eklektikus historista, art deco,MCM posztmodern stb épület a környezetükben. Így ki lehet érezni, hogy annak a stílusnak mi a viszonya a korábbihoz, mi a program az építészetben. (errõl persze könyvtárnyi könyvet lehet olvasni de képen jobban érthetõ)A városmítoszok leginkább ezekhez az építészeti stílusváltásokhoz köthetõk. Mégpedig vagy mint probléma, amire az új irányzat választ akar adni, vagy mint ideál, amit az új irányzat magának megkonstruál. Vagyis a játékhoz készítendõ épületeket így kellene szétszedni abba az 5-6 stílusba, ami a 19 század óta jelentõsebb és minden stílusnak a textúrájában az õt megelõzõ stílushoz képesti különbségét kellene felerõsíteni (amúgy az a trend, hogy a 20. századi városi épületek felülete egyre simább fényesebb) és kész lenne a jó grafika. Ez közel sem fotorealisztikus, hanem ideáltipikus, és a valósághoz lépest csak redukált (és megfelelõen kiválasztott) textúrát igényelt volna. Ilyeneket kellett volna csak megfigyelgetni, hogy mikor mennyire durva a felület, mikor használnak inkább fehér, sárga, vagy kék fényeket, mikor használnak hûvös színeket, meleg színeket vagy sötét színeket stb.

miért, szerinted a kritika azt jelenti, hogy nem érdekli az illetõt a játék? Nekem ez úgy hangzik, mint egy hülye erõltetett cenzúraduma. Olyan szabályokat akarsz itt bevezetni, amik a valóságban nem léteznek.

egyébként az éjszakai fények végre normális hatást keltenek, utcai lámpák pl most már nem csak kis sugárban szórják a fényt, így azért kizoomolva este egész szép látványt nyújthat majd, meg úgy vettem észre h az éjszaka is sötétebb kicsit és nem annyira világosos (ejj, de szép szó 😄 ) mint az SC4-ben

gondolom ez a négyzetrács elhagyása miatt van, cities xl-ben is elõjött ez a hiba, de ott a parkokkal ki tudtad tölteni ezeket az ûröket - egyébként ez várható volt, sajnos ha nincs háló akkor ilyennel számolni kell.
Az pedig h a városok nem egymás mellett következnek, hát kicsit fura, de végül is reális, annyiból rossz h a régiód területét nem tudod maximálisan kihasználni - amúgy sejtésem és reményem ezzel kapcsolatban az, h régió nézetben majd lehet építeni autópályát meg ilyeneket, annak nagyon örülnék, de eddig még nem hallottam errõl a megoldásról, sõt amennyire én tudom ezek már alapból meg lesznek adva ami kár, mert speciel nagyon élveztem volna a városaim összekötögetését minden félével 😊

Szerintem szép és hangulatos. Ha a szokásos SC zenét melléképzelem, már el is olvadok.

nem is fotórealisztikusságra gondolt, egy szóval se írta és még nem is utalt rá hogy az lett volna

És az elõzõeknél nem zavart? Egyik sem volt fotorealiszitkus...

Nekem is ez az érzésem, hogy olyan mesterkélt, mû az egész. Pont az jutott eszembe tegnap nézegetve a képeket, hogy számomra a 4. rész grafikája mennyire komolyabban hat. Valamiért az realisztikusabb, hihetõbb, mint ez a Barbie baba házakból álló izé. És én úgy gondolom, hogy van helye annak is aki kritikával akar élni a játékkal szemben,elvégre ez nem egy fan club, ahol csak dicsérni lehet, másrészrõl nagy valószínûséggel aki negatív kritikával is illeti a játékot valószínûleg a sorozat fanja, nem csak azért jön, hogy leoltsa a játékot.

Ami nekem nagy csalódás eddig a látottak alapján még, a térkép kiosztás. Azon még túl tudnék lépni, hogy nagyon kicsik a térképek, de, hogy egymástól elvannak vágva, azt nagy blõdségnek tartom. Alapból már az nevetségesnek hat, hogy, ha felfejlesztünk egy várost, akkor egy kis koncentráltságú területen lesznek a felhõkarcolók és utána egybõl kezdõdik a legelõ meg az autópálya ami a másik városba visz át. Wtf. ÉS akkor ez majd azzal jár, hogy kis kockákkal lesz tele a térkép a teleépített kis területek lévén, mint valami kolóniák. ?!

A másik amin szörnyülködtem az utcák és a házak közötti részek semmilyensége. Borzasztóan steril az egész és hülyén is néz ki. Ez annak fényében csalódás, hogy ezt az elõzõ részben nagyon jól oldották meg. Mondjuk ezen még talán javítanak, mert idõ az van rá.