Űrfelvonót ígér egy japán cég 2050-re

Teljesen jól gondolkodsz. Ha 2 test van összesen és az a 2 test egymáshoz képest nem távolodik nagyobb sebességgel egymástól, mint az úgynevezett szökési sebesség, akkor az egymás között ébredõ gravitáció elõbb utóbb, egymáshoz vonzza õket. Ezután, ha máskor nem is, de az ütközéskor, biztosan megkavarodnak a dolgok. Ha két forgó mozgást végzõ testrõl van szó, akkor a jelen tudásunk szerint, maga a 2 forgó mozgás is hatással van egymásra, bár el tudok képzelni olyan esetet amikor nem. Pl.: ha a két test forgástengelye egymásra merõleges. Bár ennyire nem vagyok otthon a témában, ilyen esetben elképzelhetõnek tartom, hogy pusztán a forgó mozgás "térvonszolása", nem fejt ki a másik testre semmilyen hatást, ha a forgástengelyek egymásra merõlegesek.

Elméletileg igen, a gyakorlatban azonban...

Nagyon kicsi energiákról van szó, mivel a távolság miatt négyzetesen csökken.

Érdekességképpen írom, hogy amióta az emberiség rádiótávcsöveket használ, tehát már vagy 90 éve, az összes rádiótávcsõre máig érkezett összes energia a csillagoktól és galaxisoktól, illetve az egész Világegyetemünkbõl (a Napot leszámítva) kb. arra lenne elegendõ, hogy egy pohár víz hõmérsékletét egy fokkal megemelje.

Akkor én is kérdezek. Elképzelhetõ ez egy olyan UNIVERZUMBAN ahol egynél több test van? Én úgy tudom hogy a gravitációs hatásnak, és úgy egyébként a többinek sincs elméletileg maximális hatótávolsága. Tehát a szomszédos galaxisok is gyakorolnak ránk gravitációs hatást. Még ha messze túl is van a mérhetõség határán, akkor is kellõen hosszú idõvel mérhetõ lassulást kellene elõidéznie. Vagy nem?

A Föld forgását nagyobb részben a Hold, kisebb részben a Nap gravitációs vonzása (az árapály-erõk)fékezi. Ez azt jelenti, hogy a távoli jövõben a Föld a Holdhoz képest egyáltalán nem fog forogni, és állandóan ugyanazt a félgömbjét fordítja a Hold felé, akár a Hold mifelénk. Ha a Hold nem lenne, akkor a Merkúrhoz hasonlóan a Nap felé fordulna az egyik félgömbje.

Ha minden nagyobb testtõl távol lebegne, akkor nem lassítaná semmi a pörgését.

Viszont nem is magában pörög!

Ez nem is igazán neked!
Egy megpörgetett tárgy adig pörög amíg a mozgási energiáját le nem adja valahogy surlódás, gravitációs kölcsönhatás, stb.

Ami azt illeti a föld forgása lassul,a kezdet kezdetén még 8 óra alatt fordult 1-et. Meg nem fog állni soha,mert a nap közben befogja kebelezni,de addigra a mainál is lassabban fog forogni.

"Egy felpörgetett test nem képes akármeddig pörögni, ugyanúgy meg fog állni mint itt a tv elõtt"

Természetesen a Föld sem forog, igaz 5 milliárd év nem végtelen, ki tudja lehet, hogy holnap leáll? 😄

"A pörgõ testek problémája már szerencsére megoldódott, mivel volt rá lehetõség az ûrben is kipróbálni. Egy felpörgetett test nem képes akármeddig pörögni, ugyanúgy meg fog állni mint itt a tv elõtt."

Ilyenrõl infót nem találtam, linkelhetnél 1-et. Tudtommal, ha nincs súrlódás a végtelelnségig forog a súlytalanságban lévõ megforgatott objektum.


"Tehát kell lennie egy abszolút nulla sebességnek amihez képest mozog az összes csillag az ûrben." Ehhez a táguló univerzumon kívülre kellene menned, hogy egyszerre lásd az egészet, mert belülrõl ilyen mérést nme tudsz végezni, de ha még valahogyan kívülrõl tudnád szemlélni az egészet, még akkor sem tudnád megmondani, hogy te és az univerzum együtt mozog e vagy áll, de akkor már a kettõtök viszonyához képest meghatározhatnál egy, az univerzumon belül érvényes nulla sebességet. De persze ez csak elméleti dolog, hiszen kívülrõl nem tudjuk szemlélni.

Egyetértek.
A pörgõ testek problémája már szerencsére megoldódott, mivel volt rá lehetõség az ûrben is kipróbálni. Egy felpörgetett test nem képes akármeddig pörögni, ugyanúgy meg fog állni mint itt a tv elõtt.
Mondjuk, ez nyilvánvaló is a viszonyítási rendszerek összeférhetetlensége miatt, mivel nem forgathatjuk meg az összes csillagot az álló test körül...
De ez az egyenesvonalú mozgásra is vonatkozik. Éppen a fény állandó sebessége miatt, ami minden irányban állandó. Tehát kell lennie egy abszolút nulla sebességnek amihez képest mozog az összes csillag az ûrben. Véleményem szerint ezt meg lehet találni. És jó úton haladok a megvalósítás felé...

A "gravitáló tömeg" csak módosít a téren (ami anyagi!) de nem létrehozza.

A forgó vödörben akkor is parabola alakú lenne a víz felszíne ha csak ez a vödör víz lenne a Világegyetemben.

Hát ez egy régi kérdés, hogy abszolút tér mondjuk anyag nélkül van-e, már Newton is vágta a problémát. Õ elmésen egy forgó vödörrel szemléltette, hogy a vödörhöz rögzített koordinátarendszer nem inercia-rensdszer, és ezt észre is lehet venni abból, hugy behorpad a víz felszíne (parabolid alakú lesz). Nadehát mi különbözteti meg a "forgó" rendszert az állótól, egymáshoz képest õk szimmetrikusak, az egyikbõl forog a másik erre, a másikból meg forog az egyik arra, "valami" mégis különbséget tesz, hiszen egyikben igazak a Newton törvények, a máikban nem! Newton elmélete implicit feltételezi is ezt az "abszolút" teret, és ha jól tudom, megsejtette hogy ezt a rendszert az állócsillagok határozzák meg, legalábbis valami közük van. Az egyik rendszerben óriási sebességgel pörögnek én körülöttem a hatalmas tömegû állócsillagok (persze tudjuk hogy nem állnak, de ez most nem lényeges), a másikban állnak (vagy távoldona egymástól, de nem pörögnek). Newton sejtése valamilyen szinten az ált rel-ben tisztázódott le, a gravitáló tömeg az ami lértehozza a "teret". Az ált rel szerint már nemcsak az egymáshoz képest eygenes vonalú mozágst végzõ koordinátarendseerek ekvivalensek, hanem a gyorsulók is, csak a gyorsulás ugyanúgy gravitációt hoz lérte mint at tömeg.

A lényeg, hogy üres térben se Newtonnál, se most nincs értelme semmirõl beszélni...

Laár András

van-e semmi, vagy nincsen semmi?

Hogyha épp "nincs semmi",
akkor a "Valamik" már mind elfogytak
- bekajálta õket pont a "Semmi".
De ha már a "Semmi" nincsen...?
Ami így ott marad, az már nem piskóta!

Valami biztosan van, mert üres tér nincs.
A Világ=anyag

Ez az, én is ezt mondom. Stremix szerint viszont van valami abszolút dolog (ahogy azt korábban gondolták, pl. éter), amihez képest lehet mérni mindent.

Mozgás csak valamihez képest értelmezhetõ.

Szerintem ez stremix ötlete, csak kisarkítottam.

És mit tudtál megállapítani a mûszerrel? Elindultál az egyik fényforrás felé, és rájöttél, hogy mozogsz az felé. Ehhez nem kellett volna két fényforrás, elég bármilyen támpont, amihez lehet viszonyítani, de pont az lenne a lényeg, hogy támpont nélkül a rendszer mozgását állapítsd meg.

Mivel ez egy mûszer a fényforrások egy bot két végéhez vannak rögzítve.

Nem, ebbõl 3 féle megoldás következik, vagy mozogtál, vagy az egyik fényforrás távolodott vagy a másik közeledett (nopersze ha tudod, hogy pontosan milyen távolságra vannak, akkor meg tudod azt is mondani hogy melyik a 2 utóbbi közül), de a rendszerbõl való kitekintés nélkül, azt megállapítani nem tudod, hogy te mozogtál e, avagy a fényforrások vele ellentétesen.

De ez egy tök másik probléma. Ha a másik fényforrás felé indulnál el, ugyanazt az eredményt kapnád. Tehát a rendszer mozgásáról nem tudsz megállapítani semmit. Itt most arról ment a vita, hogy a rendszerbõl való kitekintés nélkül meg tudjuk-e állapítani, hogy mozgunk-e.

Legyen a mûszerünk 9 fényév hosszú, két végén egy egy zseblámpával, én a közepén állok. Mind a két fényforrás felé egyszerre leadok egy fényjelet (ami 4,5 év múlva egyszerre meg is érkezik), majd biciglivel elindulok az egyik fényforrás felé. A két zseblámpa ahogy megkapta a jelet automatikusan visszavillant. 9 év alatt messzebre jutok mint a Hold Föld távolsága, tehát az egyik irányból elõbb kell megérkeznie a jelnek , vagyis mivel nem egyszerre érkezik a két jel : mozogtam. Ha bicigli helyett ûrhajót kápzelünk majdnem fénysebességgel .....

A legközelebbi csillag távolságából kb 4,5 fényév leadják a jóbarátok egy epizódját. Elindulunk a földrõl egy ûrhajóval
a Proxima Centauri felé mondjuk 3/4 fénysebességgel, az ûrhajósok elõbb fogják látni hogy Ross hogy használnja az unagi-t mint a földiek ?

Bye bye jó éjt 😊

Rendben. Ezt megbeszéltük. Amúgy jó volt dumálni.
Most megyek hunyok mert holnap meló.
Készítem az ellenpéldát (elmentettem az oldat) és szólok h mi az eredmény!!

csaó :-)

Az az érdekes, hogy a fénysebesség állandóságából akarod levezetni azt a kísérletet, ami cáfolná azt a kísérletet, ami a fénysebesség állandóságát bizonyította. Experimentception😊

Nézd, ha ilyen egyszerû lenne EInsteint cáfolni, már rég megtörtént volna. Sõt, rengeteg tudós van aki szerintem erre tette fel az életét, mégsem sikerült. És nem hinném, hogy azért, mert elnyomják õket a tudóstársaik (az Einstein fan club) 😊 Csak egyszerûen még nem tudtak rá ennpéldát. Mindaddig, míg azok, akik egész életüket erre tették fel azt mondják, hogy: Einsteinnek igaza volt, addig én bátorkodom elhinni 😊

A fény teljesen másként viselkedik mint egy labda.

...a térbeli helyzet miatt

Így van. A hajón is ez van. Ha már kiindult a fény, akkor már csak az számít h én mozgok feléje. Azért látom meg hamarabb és nem pont "félidõben".

Értem h hogyan gondolod. Ez arra emlékeztet amikor még nem tudták h a Föld helyett a Nap a középpont és a bolygók pályája által leírt hurkokat mindenféle okossággal próbálták magyarázni. Ez a tér változik és miegyéb... nekem szintén próbálkozásnak látszik Einstein részérõl.

Nem, nyilván aki közelebb van az hamarabb látja meg, de ez pusztán a térbeli helyzetükkel függ össze. Azzal, hogy térben, a saját viszonyítási rendszerükben az egyik fél, számszerûen klözelebb van a csillaghoz, mint a másik.

De mivel a sebesség a megtett út és az idõ hozadéka, így azt mondta, hogy vagy az idõ vagy a megtett út kell hogy változzon. Aztán úgy tûnik mindkettõ változik, csak nme mindegy honnan nézzük 😊 A sebesség azonos, csak a tér és az idõ megváltozik.

Ez tényleg nagyon elméleti, nehéz bizonyítani. Csak 1 féleképpen lehetne. Épp ezen agyalok...

Akkor egy komoly kérdés:
Azt állítod h ha egy csillagról elindul egy fénypont a Föld felé és én elindulok a csillag irányába, akkor én X ezer km után ugyanakkor fogom meglátni a fényt mint te a Földön? váóóó

Dehogy baj, míg értelmes emberi hangon megy a vita addig nincs semmi baj. Tökmindegy mennyire triviális, vagy épp elméleti a vita. A trolloktól kíméljetek csak 😊

Ezt én is olvastam, de Einstein nem azt vette észre h ugyanannyi idõ alatt teszi meg a 10 m-t, hanem azt h az észlelt belépõ fény sebessége ugyanúgy fényseb lesz.

Az a baj, hogy olyan dolgon megy a vita, amit már kísérlettel bizonyítottak, és ami a kiindulópontja lett a relativitáselméletnek.

Nem, félreértetted, ha a hajó sebessége hozzáadódna a fény sebességéheztehát: az elejébõl indulóból levonódna, a hátuljából indulóhoz hozzáadódna, akkor lenne igaz amit mondasz. De nem vonódik le és nem adódik hozzá semmihez, ezért olyan nehezen beilleszthetõ a hétöznapi tapasztalatainkba. Ha a hajó elején és végén is van fényforrás, az azokból beérkezõ fény sebességét, tehát "mikorját" semennyiben sem befolyásolja a hajó sebessége. A távolság ugyan látszólag csökken a kibocsátás után az elejéhez képest a hátsóhoz képest pedig nõ, de mindezidáig a kísérletek (amik évtizedekre nyúlnak vissza) úgy látják, hogy erre az alapvetõ logikára a fény "sz*rik" a 10m-ert akkor is ugyananyni idõ alatt teszi meg. Einstein volt az, aki ezt az idióta, látszólag értelmetlen dolgot feloldotta.

...aki annyival hátrébb van amennyit mozgott a hajó. Vagyis: mintha nem is mozgott volna (mint ha nem a hajón lett volna hanem mellette 0 sebességgel)

...egy kissé hátrébb álló ember fogja egyidejûnek észlelni.

ajjaj... hát, tessék... leírod és még sem érted.
NEM adódik hozzá. Ezért NEM érkezik a fény középre ha mozog a hajó.

Az a gond, hogy a labda feldobása úgy történik, hogy a pályályához, már eleve hozzá van adva a hajó mozgási sebessége. Ezért érkezik ugyanoda. A fényre a sebesség összeadódás nem igaz. A labda sebessége megegyezik a hajó sebességével, ha nem függõlegesen dobod fel, hanem mondjuk az eleje felé, akkor a labda sebessége a földhöz képest a hajó sebessége+a dobásból származó sebesség lesz. De ez a fényre nem igaz. Ha a hajó haladási irányában egy zseblámpát felvillantanak, akkor annak a fénye egy 300 000 km-re lévõ objektumot, nem 1+a hajó sebességével fog elérni, hanem pontosan 1 sec múlva, függetlenül a hajó haladási sebességétõl. Ergó, egy mozgó hajóból a fény nem ér oda hamarabb egy pontra, mint egy álló hajóból.

ja, csak azt a két labdát nem a hajó két végérõl dobták a közepe felé, hanem csak abból a két pontból (vagyis távolságból) ami a viszonyítási rendszeren kívül esik, és te bizony a hajón vagy ami mozog, a viszonyítási rendszeren belül. A labdák ezen kívül vannak.

Én a hajó közepén állok eleve.

jaja, csakhogy ÉN haladok a 10 méter alatt. Mire õk középen találkoznak, én már megláttam az elõttem lévõ fényt amelyik felé haladok.

Próbáld ki: ha egy mozgó jármû 2 végén (vonat, hajó ...csak jó hosszú legyen) feldosz egy-egy labdát a jármû közepe felé, akkor a viszonyítási rendszer miatt pontosan középre érkezik mindkét labda mert mindkettõ sebességéhez hozzáadódott a jármû sebessége. Ez a viszonyítási rendszer.
Ha ugyanabban az idõben a jármû mellett, álló helyzetbõl dobsz két ugyanolyan labdát a jármû közepe felé, akkor már nem oda érkeznek, hanem hátrébb mert a jármû már tovább ment, mivel a külsõ labdák kívülesnek a viszonyítási rendszeren.
Amelyik felé haladt a jármû, azt elõbb észleled középrõl nézve, a hátsót késõbb (vagy egyáltalán ha túl gyors a hajó)

Javít: illetve az ebbõl létrejövõ spec. rel.-lel lehetett feloldani.

A készüléken azért megy oldal irányba is a fény, mert a két irányt hasonlítják össze. A két fény egymástól független, tehát az egyik az egyik úton a másik a másikon halad. A végén pedig ennek a két fénysugárnak az interferenciáját vizsgálják. Ha az egyik fénysugár késik azt ki lehet mutatni. Azért így csinálják, mert ezzel lehet a legpontosabban mérni. Természetesen ez közvetlenül csak két irány hasonlít össze. A kísérletben elfordították a készüléket és azt kapták, hogy bármely két irányban azonos idõ alatt tette meg az utat a fény. A klasszikus kép tehát az, hogy nem mozgunk. Ez viszont ellentmondásban van a tapasztalattal. Ezt az ellentmondást csak a Lorenz transzformációval illetve az ebbõl létrejövõ ált. rel.-lel lehetett feloldani.

Ez itt a lényeg.

A viszonyítási alapod a hajdód, a saját rendszered, amiben van 2 lámpa 10-10 méterre. Ha a fénysebesség állandó, minden viszonyítási rendszerben akkor a fényüket egyszerre látod meg. Hiszen a 10-10 métert ugyanannyi idõ alatt teszik meg, mivel sebességük a te viszonyítási rendszeredben azonos.