274
-
gforce9 #274 Teljesen jól gondolkodsz. Ha 2 test van összesen és az a 2 test egymáshoz képest nem távolodik nagyobb sebességgel egymástól, mint az úgynevezett szökési sebesség, akkor az egymás között ébredő gravitáció előbb utóbb, egymáshoz vonzza őket. Ezután, ha máskor nem is, de az ütközéskor, biztosan megkavarodnak a dolgok. Ha két forgó mozgást végző testről van szó, akkor a jelen tudásunk szerint, maga a 2 forgó mozgás is hatással van egymásra, bár el tudok képzelni olyan esetet amikor nem. Pl.: ha a két test forgástengelye egymásra merőleges. Bár ennyire nem vagyok otthon a témában, ilyen esetben elképzelhetőnek tartom, hogy pusztán a forgó mozgás "térvonszolása", nem fejt ki a másik testre semmilyen hatást, ha a forgástengelyek egymásra merőlegesek. -
mizar1 #273 Elméletileg igen, a gyakorlatban azonban...
Nagyon kicsi energiákról van szó, mivel a távolság miatt négyzetesen csökken.
Érdekességképpen írom, hogy amióta az emberiség rádiótávcsöveket használ, tehát már vagy 90 éve, az összes rádiótávcsőre máig érkezett összes energia a csillagoktól és galaxisoktól, illetve az egész Világegyetemünkből (a Napot leszámítva) kb. arra lenne elegendő, hogy egy pohár víz hőmérsékletét egy fokkal megemelje. -
Vereshegyi #272 Akkor én is kérdezek. Elképzelhető ez egy olyan UNIVERZUMBAN ahol egynél több test van? Én úgy tudom hogy a gravitációs hatásnak, és úgy egyébként a többinek sincs elméletileg maximális hatótávolsága. Tehát a szomszédos galaxisok is gyakorolnak ránk gravitációs hatást. Még ha messze túl is van a mérhetőség határán, akkor is kellően hosszú idővel mérhető lassulást kellene előidéznie. Vagy nem? -
teddybear #271 A Föld forgását nagyobb részben a Hold, kisebb részben a Nap gravitációs vonzása (az árapály-erők)fékezi. Ez azt jelenti, hogy a távoli jövőben a Föld a Holdhoz képest egyáltalán nem fog forogni, és állandóan ugyanazt a félgömbjét fordítja a Hold felé, akár a Hold mifelénk. Ha a Hold nem lenne, akkor a Merkúrhoz hasonlóan a Nap felé fordulna az egyik félgömbje.
Ha minden nagyobb testtől távol lebegne, akkor nem lassítaná semmi a pörgését. -
csimmasz #270 Viszont nem is magában pörög!
Ez nem is igazán neked!
Egy megpörgetett tárgy adig pörög amíg a mozgási energiáját le nem adja valahogy surlódás, gravitációs kölcsönhatás, stb.
-
Krumplipuska #269 Ami azt illeti a föld forgása lassul,a kezdet kezdetén még 8 óra alatt fordult 1-et. Meg nem fog állni soha,mert a nap közben befogja kebelezni,de addigra a mainál is lassabban fog forogni. -
Irasidus #268 "Egy felpörgetett test nem képes akármeddig pörögni, ugyanúgy meg fog állni mint itt a tv előtt"
Természetesen a Föld sem forog, igaz 5 milliárd év nem végtelen, ki tudja lehet, hogy holnap leáll? :D -
gforce9 #267 "A pörgő testek problémája már szerencsére megoldódott, mivel volt rá lehetőség az űrben is kipróbálni. Egy felpörgetett test nem képes akármeddig pörögni, ugyanúgy meg fog állni mint itt a tv előtt."
Ilyenről infót nem találtam, linkelhetnél 1-et. Tudtommal, ha nincs súrlódás a végtelelnségig forog a súlytalanságban lévő megforgatott objektum.
"Tehát kell lennie egy abszolút nulla sebességnek amihez képest mozog az összes csillag az űrben." Ehhez a táguló univerzumon kívülre kellene menned, hogy egyszerre lásd az egészet, mert belülről ilyen mérést nme tudsz végezni, de ha még valahogyan kívülről tudnád szemlélni az egészet, még akkor sem tudnád megmondani, hogy te és az univerzum együtt mozog e vagy áll, de akkor már a kettőtök viszonyához képest meghatározhatnál egy, az univerzumon belül érvényes nulla sebességet. De persze ez csak elméleti dolog, hiszen kívülről nem tudjuk szemlélni. -
stremix #266 Egyetértek.
A pörgő testek problémája már szerencsére megoldódott, mivel volt rá lehetőség az űrben is kipróbálni. Egy felpörgetett test nem képes akármeddig pörögni, ugyanúgy meg fog állni mint itt a tv előtt.
Mondjuk, ez nyilvánvaló is a viszonyítási rendszerek összeférhetetlensége miatt, mivel nem forgathatjuk meg az összes csillagot az álló test körül...
De ez az egyenesvonalú mozgásra is vonatkozik. Éppen a fény állandó sebessége miatt, ami minden irányban állandó. Tehát kell lennie egy abszolút nulla sebességnek amihez képest mozog az összes csillag az űrben. Véleményem szerint ezt meg lehet találni. És jó úton haladok a megvalósítás felé... -
mizar1 #265 A "gravitáló tömeg" csak módosít a téren (ami anyagi!) de nem létrehozza.
A forgó vödörben akkor is parabola alakú lenne a víz felszíne ha csak ez a vödör víz lenne a Világegyetemben. -
macrowave #264 Hát ez egy régi kérdés, hogy abszolút tér mondjuk anyag nélkül van-e, már Newton is vágta a problémát. Ő elmésen egy forgó vödörrel szemléltette, hogy a vödörhöz rögzített koordinátarendszer nem inercia-rensdszer, és ezt észre is lehet venni abból, hugy behorpad a víz felszíne (parabolid alakú lesz). Nadehát mi különbözteti meg a "forgó" rendszert az állótól, egymáshoz képest ők szimmetrikusak, az egyikből forog a másik erre, a másikból meg forog az egyik arra, "valami" mégis különbséget tesz, hiszen egyikben igazak a Newton törvények, a máikban nem! Newton elmélete implicit feltételezi is ezt az "abszolút" teret, és ha jól tudom, megsejtette hogy ezt a rendszert az állócsillagok határozzák meg, legalábbis valami közük van. Az egyik rendszerben óriási sebességgel pörögnek én körülöttem a hatalmas tömegű állócsillagok (persze tudjuk hogy nem állnak, de ez most nem lényeges), a másikban állnak (vagy távoldona egymástól, de nem pörögnek). Newton sejtése valamilyen szinten az ált rel-ben tisztázódott le, a gravitáló tömeg az ami lértehozza a "teret". Az ált rel szerint már nemcsak az egymáshoz képest eygenes vonalú mozágst végző koordinátarendseerek ekvivalensek, hanem a gyorsulók is, csak a gyorsulás ugyanúgy gravitációt hoz lérte mint at tömeg.
A lényeg, hogy üres térben se Newtonnál, se most nincs értelme semmiről beszélni... -
asgh #263 Laár András
van-e semmi, vagy nincsen semmi?
Hogyha épp "nincs semmi",
akkor a "Valamik" már mind elfogytak
- bekajálta őket pont a "Semmi".
De ha már a "Semmi" nincsen...?
Ami így ott marad, az már nem piskóta! -
mizar1 #262 Valami biztosan van, mert üres tér nincs.
A Világ=anyag -
WoodrowWilson #261 Ez az, én is ezt mondom. Stremix szerint viszont van valami abszolút dolog (ahogy azt korábban gondolták, pl. éter), amihez képest lehet mérni mindent. -
Oliwaw #260 Mozgás csak valamihez képest értelmezhető. -
Oliwaw #259 Szerintem ez stremix ötlete, csak kisarkítottam. -
WoodrowWilson #258 És mit tudtál megállapítani a műszerrel? Elindultál az egyik fényforrás felé, és rájöttél, hogy mozogsz az felé. Ehhez nem kellett volna két fényforrás, elég bármilyen támpont, amihez lehet viszonyítani, de pont az lenne a lényeg, hogy támpont nélkül a rendszer mozgását állapítsd meg. -
Oliwaw #257 Mivel ez egy műszer a fényforrások egy bot két végéhez vannak rögzítve. -
gforce9 #256 Nem, ebből 3 féle megoldás következik, vagy mozogtál, vagy az egyik fényforrás távolodott vagy a másik közeledett (nopersze ha tudod, hogy pontosan milyen távolságra vannak, akkor meg tudod azt is mondani hogy melyik a 2 utóbbi közül), de a rendszerből való kitekintés nélkül, azt megállapítani nem tudod, hogy te mozogtál e, avagy a fényforrások vele ellentétesen. -
WoodrowWilson #255 De ez egy tök másik probléma. Ha a másik fényforrás felé indulnál el, ugyanazt az eredményt kapnád. Tehát a rendszer mozgásáról nem tudsz megállapítani semmit. Itt most arról ment a vita, hogy a rendszerből való kitekintés nélkül meg tudjuk-e állapítani, hogy mozgunk-e. -
Oliwaw #254 Legyen a műszerünk 9 fényév hosszú, két végén egy egy zseblámpával, én a közepén állok. Mind a két fényforrás felé egyszerre leadok egy fényjelet (ami 4,5 év múlva egyszerre meg is érkezik), majd biciglivel elindulok az egyik fényforrás felé. A két zseblámpa ahogy megkapta a jelet automatikusan visszavillant. 9 év alatt messzebre jutok mint a Hold Föld távolsága, tehát az egyik irányból előbb kell megérkeznie a jelnek , vagyis mivel nem egyszerre érkezik a két jel : mozogtam. Ha bicigli helyett űrhajót kápzelünk majdnem fénysebességgel ..... -
Oliwaw #253 A legközelebbi csillag távolságából kb 4,5 fényév leadják a jóbarátok egy epizódját. Elindulunk a földről egy űrhajóval
a Proxima Centauri felé mondjuk 3/4 fénysebességgel, az űrhajósok előbb fogják látni hogy Ross hogy használnja az unagi-t mint a földiek ? -
gforce9 #252 Bye bye jó éjt :) -
stremix #251 Rendben. Ezt megbeszéltük. Amúgy jó volt dumálni.
Most megyek hunyok mert holnap meló.
Készítem az ellenpéldát (elmentettem az oldat) és szólok h mi az eredmény!!
csaó :-) -
WoodrowWilson #250 Az az érdekes, hogy a fénysebesség állandóságából akarod levezetni azt a kísérletet, ami cáfolná azt a kísérletet, ami a fénysebesség állandóságát bizonyította. Experimentception:) -
gforce9 #249 Nézd, ha ilyen egyszerű lenne EInsteint cáfolni, már rég megtörtént volna. Sőt, rengeteg tudós van aki szerintem erre tette fel az életét, mégsem sikerült. És nem hinném, hogy azért, mert elnyomják őket a tudóstársaik (az Einstein fan club) :) Csak egyszerűen még nem tudtak rá ennpéldát. Mindaddig, míg azok, akik egész életüket erre tették fel azt mondják, hogy: Einsteinnek igaza volt, addig én bátorkodom elhinni :) -
philcsy #248 A fény teljesen másként viselkedik mint egy labda. -
stremix #247 ...a térbeli helyzet miatt -
stremix #246 Így van. A hajón is ez van. Ha már kiindult a fény, akkor már csak az számít h én mozgok feléje. Azért látom meg hamarabb és nem pont "félidőben". -
stremix #245 Értem h hogyan gondolod. Ez arra emlékeztet amikor még nem tudták h a Föld helyett a Nap a középpont és a bolygók pályája által leírt hurkokat mindenféle okossággal próbálták magyarázni. Ez a tér változik és miegyéb... nekem szintén próbálkozásnak látszik Einstein részéről. -
gforce9 #244 Nem, nyilván aki közelebb van az hamarabb látja meg, de ez pusztán a térbeli helyzetükkel függ össze. Azzal, hogy térben, a saját viszonyítási rendszerükben az egyik fél, számszerűen klözelebb van a csillaghoz, mint a másik. -
gforce9 #243 De mivel a sebesség a megtett út és az idő hozadéka, így azt mondta, hogy vagy az idő vagy a megtett út kell hogy változzon. Aztán úgy tűnik mindkettő változik, csak nme mindegy honnan nézzük :) A sebesség azonos, csak a tér és az idő megváltozik. -
stremix #242 Ez tényleg nagyon elméleti, nehéz bizonyítani. Csak 1 féleképpen lehetne. Épp ezen agyalok... -
stremix #241 Akkor egy komoly kérdés:
Azt állítod h ha egy csillagról elindul egy fénypont a Föld felé és én elindulok a csillag irányába, akkor én X ezer km után ugyanakkor fogom meglátni a fényt mint te a Földön? váóóó -
gforce9 #240 Dehogy baj, míg értelmes emberi hangon megy a vita addig nincs semmi baj. Tökmindegy mennyire triviális, vagy épp elméleti a vita. A trolloktól kíméljetek csak :) -
stremix #239 Ezt én is olvastam, de Einstein nem azt vette észre h ugyanannyi idő alatt teszi meg a 10 m-t, hanem azt h az észlelt belépő fény sebessége ugyanúgy fényseb lesz. -
WoodrowWilson #238 Az a baj, hogy olyan dolgon megy a vita, amit már kísérlettel bizonyítottak, és ami a kiindulópontja lett a relativitáselméletnek. -
gforce9 #237 Nem, félreértetted, ha a hajó sebessége hozzáadódna a fény sebességéheztehát: az elejéből indulóból levonódna, a hátuljából indulóhoz hozzáadódna, akkor lenne igaz amit mondasz. De nem vonódik le és nem adódik hozzá semmihez, ezért olyan nehezen beilleszthető a hétöznapi tapasztalatainkba. Ha a hajó elején és végén is van fényforrás, az azokból beérkező fény sebességét, tehát "mikorját" semennyiben sem befolyásolja a hajó sebessége. A távolság ugyan látszólag csökken a kibocsátás után az elejéhez képest a hátsóhoz képest pedig nő, de mindezidáig a kísérletek (amik évtizedekre nyúlnak vissza) úgy látják, hogy erre az alapvető logikára a fény "sz*rik" a 10m-ert akkor is ugyananyni idő alatt teszi meg. Einstein volt az, aki ezt az idióta, látszólag értelmetlen dolgot feloldotta. -
stremix #236 ...aki annyival hátrébb van amennyit mozgott a hajó. Vagyis: mintha nem is mozgott volna (mint ha nem a hajón lett volna hanem mellette 0 sebességgel) -
stremix #235 ...egy kissé hátrébb álló ember fogja egyidejűnek észlelni.