31800 éve halott növényt támasztottak fel

Lehet nem is olyan regi ez a noveny, mivel lehet nem volt bedugva az a bizonyos kabel.

Mondjuk ha a kihalása óta ökológiailag nem változott semmit a környezete (amit nem hiszek), akkor nyilván nem fog elterjedni (legalábbis ott).

A botanikusoknak biztosan gáz lenne, mert elrontaná többéves, a szibériai tundrai társulások összetételének vizsgálatára irányuló terepmunkájukat :D. Van egy csomó Silene faj, gondolom valamelyik(ek) rovására elterjedne, és fokozottan védetté tenne más, recens arktikus Silene faj(oka)t. És esetleg olyan helyen is elterjedne, ahol eddig nem volt, mármint más kontinens (pl. Észak-Amerika) sarkvidékén. De világvége nem lenne belõle... :D

Am az nem gáz ha ez a gaz most valahogy elterjed?

Csak azért gondolom mert eddig nem volt, és nincs helye már a természetben sehol

jav:dolgot

Ott az elsõ -akár elméleti is lehet, ha belegondolsz- akadály, hogy a fagyott agyvíz szétrepeszti a koponyát, vagy ha nem, akkor rendesen agysérültet csinál belõled! Már ha túléled a dogot, és fel tudnak "támasztani". És még ehhez jön a fagyott sejtek rongálódása is. Az embert valahogy nem ehhez a körülményekhez tervezték! 70% folyadékkal a testünk soha nem fogjuk kibírni a fagyasztást!

A gleccserekbõl, a grönlandi és antarktiszi jégtakaróból vett fúróminták kormeghatározását is így végzik, mert nincs jobb. A lefagyott magvakban ugyan van szén, de a víztartalmuk sem cserélõdik. Ebben az esetben is mûködik a dolog.

Vízleadás és -felvétel egy ledugózott palack bornál tényleg kizárható, ugyanerre egy szabadban, akár a föld alatt heverõ bárminél nem lehet alapozni. A benne lévõ víz tetemes része sokmillió éves gleccserolvadéktól a tavalyi ürgepisáig bármibõl származhat :)

Kivéve a vizet, azaz az oxigén és a hidrogén izotópjait. Hasonló módszerekkel tudják a márkásabb, ritka évjáratú borok korát megállapítani.

Bizonyos esetekben kevesebb C-14-es izotóp kerülhet az élõ növénybe, ez meghamisíthatja a mérési eredményeket. Ez akkor fordulhat elõ, ha szén- vagy olajfûtésû hõerõmû közelében nõ, vagy például nagy forgalmú utak mentén. Az elégetett ásványi szénben illetve olajban gyakorlatilag nincs C-14, már régen lebomlott.

"Nem úgy volt, hogy újabb kutatások szerint nem annyira megbízható, mert még sem annyira állandóak a bomlás jellemzõi?"

Ez hülyeség, semmi sem támasztja alá.

"ha a radiokarbon ellentmond a többinek, akkor lehet csalásra gondolni."
Nem úgy volt, hogy újabb kutatások szerint nem annyira megbízható, mert még sem annyira állandóak a bomlás jellemzõi?

Jah, akkor elõször értettem jól. :)

A többi radiometrikus módszer kõzeteknél hasznos, részben a felezési idõk nagyságrendi eltérése miatt (túl pontatlanok ilyen rövid távon), nameg azok az izotópok a szénhez képest csak nyomokban találhatók meg élõlényekben. Meg folyamatos utánpótlásuk sincs.

Abban igazad van, hogy egy irat esetében tényleg van bõven más kormeghatározási lehetõség, hülyeségeket beszéltem.

Viszont mit kezdesz egy maggal?

Esetleg a ma élõ feltételezett utód fajok DNS-ét veted össze a mintával és egy feltételezett mutációs rátával megbecsülöd a korát, ami azért elég sok feltételezés ahhoz hogy az ember minimum kételkedjen.
A lelõhely is lehet támpont, de önmagában nem ad elég információt.

A C-14 koncentrációt külön megkavarja hogy a cucc a szibériai permafrosztból került elõ, ahol tele a talaj régesrég megkötött szénvegyületekkel - ilyen terepen egy melegebb idõszakban a folyamatos kipárolgás miatt egész más lehet a levegõben lévõ izotópok aránya mint a globális átlag, a növény ezeket építi be, máris lehet eldobni jó messzire a tuti radiokarbon eredményeket...

Utazás: nem felnõtt emberi lényekre gondoltam, elég néhány petesejt v. embrió, mesterséges anyaméh, inkubátor, oktatóprogramok etc., sokan leírták már ezt, tudod mirõl van szó :)
Ha pedig igaz amit a ruszkik állítanak a magok koráról (kétlem), akkor elméletben így megvalósítható. Talán egy hajszálnyival kevésbé scifi mint a hibernáció :D

Nem csak a radiokarbon kormeghatározás létezik. Van másfajta is, és ha a radiokarbon ellentmond a többinek, akkor lehet csalásra gondolni.

A csillagközi utazás alatt nem szimplán lefagyasztják a legénységet, hanem hibernálni fogják. Ez még nem kidolgozott technika, még nem mûködik, de elméleti akadálya nincs.

Én szigorúan Európán belül gondolkodtam.

Európában ie. 200 ezerbõl csak neandervölgyi maradványokat találtak.

"Ez a legidõsebb növény, amit valaha is újra alkottak, messze maga mögé utasítva a korábbi csúcstartót, az izraeli Masada egy õsi erõdítményében talált 2000 éves magvakból termesztett datolya pálmát."

Ez mennyire tutit, mert nekem rémlik valami 2300-2500 éves lótusz magos kavarás egy már régebbi dokumentum filmbõl.

Az oroszok nagy koponyák ezt eddig is tudtam, megemelem a nemlétezõ kalapomat elõttük :)

- "Murdoch a mákot hozta fel példaként, melynek magjai az orosz tanulmányban szereplõ -7 Celsius fokon tárolva, 160 év után 98 százalékban már nem csíráztathatók" - honnan ez az adat, hol tartanak az 1850-es évek óta bizonyíthatóan stabil -7 fokon mákot? Vagy ez így hogy?

- A radiokarbon kormeghatározás pontossága a mintát ért sugárzás függvényében hogyan alakul? Tudom off, ezek a magok alig kaptak, de böki a csõröm: ha teszemazt valaki korabeli technikával készít papiruszt és óhéber nyelven teleírja hülyeségekkel, majd bedobja pár körre egy röntgengépbe / lerakja Pripjaty tetszõleges pontján néhány hónapra / mûködõ reaktor zónáján melengeti / cubesat fedélzetén utaztatja, épségben visszahozza és még meg is találja (helyes válasz aláhúzandó) - lehet hogy van esélye megvezetni a komplett emberiséget? De még ha ez a példa kicsit túlzás is, pár maggal nyilván sokkal könnyebb dolgunk van...

Am. ha a DNS tényleg kibír 30k évet, az a csillagközi utazás gyakorlati megvalósíthatóságát is jelenti mai hajtómûtechnológiával, a célállomás közelében bekapcsoló inkubátorokkal, gépekkel nevelt legénységgel / telepesekkel. Aminek persze értelme az nem sok van, meg néhány apró technikai probléma is akad, a számtalan etikairól nem is beszélve, de attól még az elméleti lehetõség adott.

Azóta már találtak kb. 200000 éves Homo sapiens sapiens leletet is - valóban Afrikában. (Egyetemen, antropológiából is így tanítják.) És nem elég, hogy afrikai, még archaikus morfológiai jegyeket is hordoz... szóval valóban nem hasonlítana egy ma élõ emberre.

NEXUS6: A dauer szériatartozék, arra nem kell külön költeni. Viszont manikûr, pedikûr, foxszabályzó... kicsit költséges lenne. :D Talán már megérné a klónozásodon gondolkodni. :D

Fõleg azért nem hasonlítana, mert akkor leginkább a neandervölgyiek éltek Európában. A legkorábbi Homo Sapiens leleteket a Közel-keleten találták, és csak olyan 130 ezer évesek. Európába jóval késõbb vándoroltak be.

Figyusz, manapság már vannak hímkozmetikások is, hidd el csodákra képesek! Kicsit fellazítanák a napszítta bõrét, kinyomogatnák a miteszereket, kapna egy férfi szemránckrémet, szõrtelenítést, meg kis dajjert, és egy kis ajakfényt.
És már kész is, úgy nézne ki mint én...másnaposan.
:D

Mikor lehet ilyet a Tescoban kapni? Kéne!

:D Ez csak azt jelenti, hogy ha egy 200000 évvel ezelõtti csecsemõt mostani körülmények között nevelnének fel, ugyanarra képes lenne, mint egy mai ember. Nem biztos, hogy hasonlítana rád, sõt biztos nem... :D

"Pl. a 200k évvel ezelõtti ember gyakorlatilag teljesen ugyanolyan volt, mint a mai"
Ez tök jó lenne, mert akkor kéne egy ilyen kicsicsíra, aki ezexerint pont úgy nézne ki, mint én. Õ melózna, én meg mennék százzal gázzal a verdával, de õt küldeném be a jardra a gyorshajtást intézni, a megunt barátnõket is õ vinné, meg ilyenek.

Tök klafa ez a tudomány, de errõl jut eszembe, hogy Afrikában meg éheznek.
;D

És a végén ránkszabadítják azt a húsevõ növényt, amely akkoriban majdnem kipusztította az egész Földet. Vmikor a Gyûrûk Ura idejében. Ha jól emlékszem zablus-nak hívták. Nesze neked 2012.

Ha máshogy nem, úgy is visszahozhatták volna, hogy egy rokon növény enukleált protoplasztjába injektálják az embrió egyik sejtjének DNS-ét (persze elõtte PCR-ral felsokszorozzák stb...). Ha pedig hiányos a DNS, akkor kiegészíteni a rokon növény homológ szekvenciáival. 30k év nem valami hosszú idõ törzsfejlõdési szempontból (Pl. a 200k évvel ezelõtti ember gyakorlatilag teljesen ugyanolyan volt, mint a mai - igaz, a növények kicsit mások ilyen szempontból...) Aztán táptalajon kalluszt növesztenek belõle, majd növénykét stb., és kész is.
Inkább technikai szempontból érdekes az eset. Legalábbis nekem, mert nem igazán érdekelnek a növények.

Pontosabban: õsi ürge üregekben levõ öreg ürge ürülékbõl.
:)))

A dinoszauruszok már uralni fogják oroszországot, amikor végre megállapítják, hogy valóban sikerült visszahozni egy 30.000 éves növényt. <#hamm> Ja, egyébként szép az a fehér ibolya a képen... <#banplz>

"õsi ürge üregekbõl" :)