36
-
Irasidus #36 Az űrszemét az űrkutatást hátráltja, azt ami szerinted nem jó semmire. Gratulálok az önleletmonásodhoz! Ilyet, írjál még sokat, had röhögjünk rajtad... XD -
#35 mire jo ez az egesz maszat marhasag azon kivul hogy most mar a magyarok is buszken szennyezik urszemettel az eget? -
johnsmitheger #34 Király! -
#33 Hmmm, érdekes tanulmány, köszi! -
kamov #32 A gond az, hogy egy nagyméretű szilárd hajtóanyagú fokozat esetleges felrobbanásakor a több km-es térrészben szétszóródó hajtóanyag darabjai tovább izzanak. Van olyan időtartama az indításnak, amikor a mentőrakéta leválasztása után visszaeső kabin pont az izzó törmelékfelhőben nyit ernyőt. Ekkor az izzó hajtóanyag darabok sugárzott hője megolvaszthatja a kabin ernyőjének zsinórzatát.
Az Ares-1-ről a légierő 2009-ben publikált egy tanulmányt ami szerint az indítás 30. és 60 másodperce között az SRB felrobbanása esetén még az Ares-1 7 tonnás mentőrakétája sem elég az izzó törmelékfelhő elkerüléséhez.
Bővebben itt:
45.Space Wing Ares-1 tanulmány
Folyékony hajtóanyagú rakétánál egy esetleges robbanás azonnal felemészt minden hajtóanyagot, így ott erősen izzó törmelékfelhő a kabin ernyőjének nyitásakor már nincs. -
#31 Ez így kicsit fals azért, mert az ARES I. a költségek megfutása és a Constellation program hibás menedzselése miatt futott lukra.
Én egyébként nem értem száz százalékig ezt a leállíthatattlan dolgot a szilárd hajtóanyagú rakéták elleni érvek között. Ha egy folyékony hajtóanyagú rakéta szenved műszaki hiba miatt balesetet, semmivel sem kevésbé lehet végzetes. Mindkét esetben a személyzetet szállító űrhajó / kapszula leválasztása és gyors eltávolítása a zónától jelenthet megoldást. -
kamov #30 Nem is voltak anyagilag sikeresek. -
kamov #29 Pont jó példák.
Egyik a kukában a másik sehol. -
COOLancs #28 Azért a Shuttle boosterek sem voltak kicsik. -
#27
Leállíthatatlan szilárd hajtóanyagú alapfokozattal személyszállítót jelenleg senki nem fog neked engedélyezni, max. kisméretű boosterként kisegítésre
ARES 1. ill. Liberty? -
kandeláber #26 Nem a V2, hanem az E épület tetején van az antenna. Ha valaki este a Petőfi-híd környékén jár, láthatja a 11 emeletes, fehér épület tetején a nagy, kivilágított antennát. (Nappal is láthatja, csak akkor nincs kivilágítva :D.) -
kamov #25 Tévedsz. A méret növekedésével a szilárd hajtóanyagú fokozatok ára brutálisan megfut és a tömegarány is drámaian romlik. Ugyanis az egész rakétatestet a többtíz bar-os tüzelőtérnyomásra kell méretezni.
Leállíthatatlan szilárd hajtóanyagú alapfokozattal személyszállítót jelenleg senki nem fog neked engedélyezni, max. kisméretű boosterként kisegítésre -
kisemlős #24 hm... eltűnt a maszatot méltató hozzászólásom? ::: -
kvp #23 Jo latni, hogy azert valamennyire csak halad a magyar urkutatas es fejlesztes is. Az olaszok szilard hajtoanyagu raketajanak technologiajat mar jo ideje emlegetem es vegre osszehoztak az elso mukodo valtozatot is. Ezzel a technologiaval sokkal olcsobban lehetne nagyobb raketakat is epiteni, akar szemelyszallitasra alkalmasakat is. Ebben sokkal kevesebb alkatresz tud tonkremenni mint az osszes tobbi alternativaban, cserebe valamivel nagyobb a g terhelese.
Egyebkent hasonlo technologiaval viszonylag konnyu lenne 'hazilag' (tehat akar magyar allami szinten is) sajat, urugrasra alkalmas jarmuveket epiteni. Kb. egy valamivel olcsobb, tudomanyos celu spaceship one-rol beszelek. A technologia adott es annyira egyszeru, hogy konnyu lemasolni. Az benne a zsenialis, hogy ez meghajtasi rendszer eddig senkinek sem jutott eszebe. -
Thrawn #22 Megvan a kétoldalú kapcsolat
Inquisitor: A teljes jogú ESA tagság több pénzbe kerül, mint a jelenlegi státusz. Ismerve a magyar politikai "elit" szűklátókörűségét, jól jön egy ilyen lökés a szükséges pénz megszerzéséhez. Mert magyarázhatják ám, hogy a díj 97%-a visszapályázható, meg hogy forintban számolva több tízmilliárdos üzlet előtt nyílik meg az út (nem is beszélve a szellemi hozadékró) ezek nem látnak az orruknál tovább. -
Inquisitor #21 Érdekes egyébként, hogy a Masat-1 kapcsán mennyire nem jön le a sajtóban, hogy a magyarok elmúlt 20-30 évben igen is benne voltak űrkutatásban, nem is kicsit, csak nem saját projektekben. Dolgoztak rengeteg spéci mérőműszeren, szoftveren, és hardveren. Szóval nem vágom miért a Masat lenne a belépő a teljes jogú ESA tagsághoz? -
csimmasz #20 Ha jól értettem ez adományból jött össze, és a kilövés ingyenes, akkor hol a para?
Ráadásul ez fejenként kijönne közel 1 forintra.
Mi van az emberekkel manapság?
Mért nem az afrikai éhezőkre költjük, igaz?
Az sokkal humánusabb, de a fejlődés nélkül hamar azon a szinten találjuk magunkat mint ők, ezt kellene megérteni! -
Archenemy #19 hát ja. 10-20 millió, de akár egy milliárd is szinte semmit nem számít egy ország költségvetésében, nem értem, miért nem nyomják jobban ezt a témát. -
vjanika #18 Abból kijött volna pár száz MASAT, vagy akár egy saját indítóállomás is :-) -
torreadorz #17 Ez egy nagyon jó és fontos dolog.
Mellesleg, ha már a hasznosságról beszélünk, akkor beszélgessünk az M6-os alföldi alagútjaira költött többszáz milliárdjáról... -
Renegade #16 pl (az indexről)
"Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország megfigyelő státuszból hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek, de a magyar gazdaságnak is."
néha hasznos a bulvárosabb híreket is elolvasni, hogy jobban összeálljon a kép :-) -
Zoliz #15 Hajra Masat! Rubik kocka, maszat kocka! Vilagsiker!
Mi magyarok ugy tudunk orulni masok sikereinek :)
Remelem gazdagok lesznek a sracok.. -
COOLancs #14 Ha valaki lemaradt volna rókla:
http://www.youtube.com/watch?v=Pc0opzSRH9k -
MacropusRufus #13 sztem arra gondoltam amit hőkiegyenlítő forgásnak szoktak nevezni. A napos oldala több 100 fokig melegedhet míg a hideg oldala minuszokban mozog. Ezért szokás forgatni a vasakat, hogy egyenletes legyen a hőterhelés.
-
Archenemy #12 megjegyzem 10-20 milla manapsag azert nem olyan sok, en azon csodalkozom, hogyhogy csak ennyi
egy jobb haz a belvarosban mar dragabb -
Alfa Of NS #11 A szakmai tudás megszerzése és fenntartása a célja az ilyen projekteknek. Az élettartama valóban alacsony, gondolom a kis méret miatt kis energiatárolót lehetett csak belerakni. -
Thrawn #10 Ja, még annyit, hogy a beérkező jel erőssége a távolság négyzetével fordítottan arányos. A négyzetével. Lehet számolni. -
COOLancs #9 Ha vkit érdekel épp most megy a live webcast :
http://www.esa.int/SPECIALS/Vega/SEM8QAWX7YG_0.html -
Thrawn #8 Milyen haszonra gondoltál? Elkap egy magas aranytartalmú kisbolygót, vagy mi? Nem csak közvetlen anyagi haszon létezik. Ami meg az adóteljesítményt illeti, a Mariner 4 10 wattal adott a Mars mellől. -
#7 A rádióamatőrök meg morze jelek és digitális telemetria helyett majd ezt hallják :D
-
#6 "A műhold élettartama 3 hét" és az ég világon semmilyen technikai haszna nem lesz, mert semmire nem képes a saját irányításán kívül. Ha jól veszem ki a szövegből, csak 7-10 percig lehet majd fogni (szerencsével) a rádió jeleit? Aztán mi van? 400km magasságból édes kevés lesz az 100mW. Akkor mégis mi értelme volt rá elszarni 10 milliókat? Azért h az a pár emberke aki össze csavarozta sikerélménye legyen és jól szórakozzon? -
Mat666 #5 -
gforce9 #4 "Teljes sikerről akkor beszélhetünk, ha a MASAT-1 fedélzetén található fél-aktív mágneses szabályozás is működni fog." Ő mi is lenne igazából? -
Alfa Of NS #3 Már megvannak a MASAT-2 tervei is:
-
Alfa Of NS #2 Remélem sikeres lesz.
"ügyelni kell a hőháztartásukra (hogy ne melegedjenek túl)"
Nem inkább a kihülés fenyegeti? -
#1 Hajrá MASAT! :)