36
  • Irasidus
    #36
    Az űrszemét az űrkutatást hátráltja, azt ami szerinted nem jó semmire. Gratulálok az önleletmonásodhoz! Ilyet, írjál még sokat, had röhögjünk rajtad... XD
  • Balazs15
    #35
    mire jo ez az egesz maszat marhasag azon kivul hogy most mar a magyarok is buszken szennyezik urszemettel az eget?
  • johnsmitheger
    #34
    Király!
  • [NST]Cifu
    #33
    Hmmm, érdekes tanulmány, köszi!
  • kamov
    #32
    A gond az, hogy egy nagyméretű szilárd hajtóanyagú fokozat esetleges felrobbanásakor a több km-es térrészben szétszóródó hajtóanyag darabjai tovább izzanak. Van olyan időtartama az indításnak, amikor a mentőrakéta leválasztása után visszaeső kabin pont az izzó törmelékfelhőben nyit ernyőt. Ekkor az izzó hajtóanyag darabok sugárzott hője megolvaszthatja a kabin ernyőjének zsinórzatát.

    Az Ares-1-ről a légierő 2009-ben publikált egy tanulmányt ami szerint az indítás 30. és 60 másodperce között az SRB felrobbanása esetén még az Ares-1 7 tonnás mentőrakétája sem elég az izzó törmelékfelhő elkerüléséhez.

    Bővebben itt:
    45.Space Wing Ares-1 tanulmány

    Folyékony hajtóanyagú rakétánál egy esetleges robbanás azonnal felemészt minden hajtóanyagot, így ott erősen izzó törmelékfelhő a kabin ernyőjének nyitásakor már nincs.
  • [NST]Cifu
    #31
    Ez így kicsit fals azért, mert az ARES I. a költségek megfutása és a Constellation program hibás menedzselése miatt futott lukra.

    Én egyébként nem értem száz százalékig ezt a leállíthatattlan dolgot a szilárd hajtóanyagú rakéták elleni érvek között. Ha egy folyékony hajtóanyagú rakéta szenved műszaki hiba miatt balesetet, semmivel sem kevésbé lehet végzetes. Mindkét esetben a személyzetet szállító űrhajó / kapszula leválasztása és gyors eltávolítása a zónától jelenthet megoldást.
  • kamov
    #30
    Nem is voltak anyagilag sikeresek.
  • kamov
    #29
    Pont jó példák.
    Egyik a kukában a másik sehol.
  • COOLancs
    #28
    Azért a Shuttle boosterek sem voltak kicsik.
  • [NST]Cifu
    #27

    Leállíthatatlan szilárd hajtóanyagú alapfokozattal személyszállítót jelenleg senki nem fog neked engedélyezni, max. kisméretű boosterként kisegítésre


    ARES 1. ill. Liberty?
  • kandeláber
    #26
    Nem a V2, hanem az E épület tetején van az antenna. Ha valaki este a Petőfi-híd környékén jár, láthatja a 11 emeletes, fehér épület tetején a nagy, kivilágított antennát. (Nappal is láthatja, csak akkor nincs kivilágítva :D.)
  • kamov
    #25
    Tévedsz. A méret növekedésével a szilárd hajtóanyagú fokozatok ára brutálisan megfut és a tömegarány is drámaian romlik. Ugyanis az egész rakétatestet a többtíz bar-os tüzelőtérnyomásra kell méretezni.

    Leállíthatatlan szilárd hajtóanyagú alapfokozattal személyszállítót jelenleg senki nem fog neked engedélyezni, max. kisméretű boosterként kisegítésre
  • kisemlős
    #24
    hm... eltűnt a maszatot méltató hozzászólásom? :::
  • kvp
    #23
    Jo latni, hogy azert valamennyire csak halad a magyar urkutatas es fejlesztes is. Az olaszok szilard hajtoanyagu raketajanak technologiajat mar jo ideje emlegetem es vegre osszehoztak az elso mukodo valtozatot is. Ezzel a technologiaval sokkal olcsobban lehetne nagyobb raketakat is epiteni, akar szemelyszallitasra alkalmasakat is. Ebben sokkal kevesebb alkatresz tud tonkremenni mint az osszes tobbi alternativaban, cserebe valamivel nagyobb a g terhelese.

    Egyebkent hasonlo technologiaval viszonylag konnyu lenne 'hazilag' (tehat akar magyar allami szinten is) sajat, urugrasra alkalmas jarmuveket epiteni. Kb. egy valamivel olcsobb, tudomanyos celu spaceship one-rol beszelek. A technologia adott es annyira egyszeru, hogy konnyu lemasolni. Az benne a zsenialis, hogy ez meghajtasi rendszer eddig senkinek sem jutott eszebe.
  • Thrawn
    #22
    Megvan a kétoldalú kapcsolat
    Inquisitor: A teljes jogú ESA tagság több pénzbe kerül, mint a jelenlegi státusz. Ismerve a magyar politikai "elit" szűklátókörűségét, jól jön egy ilyen lökés a szükséges pénz megszerzéséhez. Mert magyarázhatják ám, hogy a díj 97%-a visszapályázható, meg hogy forintban számolva több tízmilliárdos üzlet előtt nyílik meg az út (nem is beszélve a szellemi hozadékró) ezek nem látnak az orruknál tovább.
  • Inquisitor
    #21
    Érdekes egyébként, hogy a Masat-1 kapcsán mennyire nem jön le a sajtóban, hogy a magyarok elmúlt 20-30 évben igen is benne voltak űrkutatásban, nem is kicsit, csak nem saját projektekben. Dolgoztak rengeteg spéci mérőműszeren, szoftveren, és hardveren. Szóval nem vágom miért a Masat lenne a belépő a teljes jogú ESA tagsághoz?
  • csimmasz
    #20
    Ha jól értettem ez adományból jött össze, és a kilövés ingyenes, akkor hol a para?
    Ráadásul ez fejenként kijönne közel 1 forintra.
    Mi van az emberekkel manapság?
    Mért nem az afrikai éhezőkre költjük, igaz?
    Az sokkal humánusabb, de a fejlődés nélkül hamar azon a szinten találjuk magunkat mint ők, ezt kellene megérteni!
  • Archenemy
    #19
    hát ja. 10-20 millió, de akár egy milliárd is szinte semmit nem számít egy ország költségvetésében, nem értem, miért nem nyomják jobban ezt a témát.
  • vjanika
    #18
    Abból kijött volna pár száz MASAT, vagy akár egy saját indítóállomás is :-)
  • torreadorz
    #17
    Ez egy nagyon jó és fontos dolog.
    Mellesleg, ha már a hasznosságról beszélünk, akkor beszélgessünk az M6-os alföldi alagútjaira költött többszáz milliárdjáról...
  • Renegade
    #16
    pl (az indexről)

    "Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország megfigyelő státuszból hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek, de a magyar gazdaságnak is."

    néha hasznos a bulvárosabb híreket is elolvasni, hogy jobban összeálljon a kép :-)
  • Zoliz
    #15
    Hajra Masat! Rubik kocka, maszat kocka! Vilagsiker!
    Mi magyarok ugy tudunk orulni masok sikereinek :)
    Remelem gazdagok lesznek a sracok..
  • COOLancs
    #14
    Ha valaki lemaradt volna rókla:

    http://www.youtube.com/watch?v=Pc0opzSRH9k
  • MacropusRufus
    #13
    sztem arra gondoltam amit hőkiegyenlítő forgásnak szoktak nevezni. A napos oldala több 100 fokig melegedhet míg a hideg oldala minuszokban mozog. Ezért szokás forgatni a vasakat, hogy egyenletes legyen a hőterhelés.
  • Archenemy
    #12
    megjegyzem 10-20 milla manapsag azert nem olyan sok, en azon csodalkozom, hogyhogy csak ennyi
    egy jobb haz a belvarosban mar dragabb
  • Alfa Of NS
    #11
    A szakmai tudás megszerzése és fenntartása a célja az ilyen projekteknek. Az élettartama valóban alacsony, gondolom a kis méret miatt kis energiatárolót lehetett csak belerakni.
  • Thrawn
    #10
    Ja, még annyit, hogy a beérkező jel erőssége a távolság négyzetével fordítottan arányos. A négyzetével. Lehet számolni.
  • COOLancs
    #9
    Ha vkit érdekel épp most megy a live webcast :

    http://www.esa.int/SPECIALS/Vega/SEM8QAWX7YG_0.html
  • Thrawn
    #8
    Milyen haszonra gondoltál? Elkap egy magas aranytartalmú kisbolygót, vagy mi? Nem csak közvetlen anyagi haszon létezik. Ami meg az adóteljesítményt illeti, a Mariner 4 10 wattal adott a Mars mellől.
  • Petka
    #7
    A rádióamatőrök meg morze jelek és digitális telemetria helyett majd ezt hallják :D
  • JethroHUN
    #6
    "A műhold élettartama 3 hét" és az ég világon semmilyen technikai haszna nem lesz, mert semmire nem képes a saját irányításán kívül. Ha jól veszem ki a szövegből, csak 7-10 percig lehet majd fogni (szerencsével) a rádió jeleit? Aztán mi van? 400km magasságból édes kevés lesz az 100mW. Akkor mégis mi értelme volt rá elszarni 10 milliókat? Azért h az a pár emberke aki össze csavarozta sikerélménye legyen és jól szórakozzon?
  • Mat666
    #5
  • gforce9
    #4
    "Teljes sikerről akkor beszélhetünk, ha a MASAT-1 fedélzetén található fél-aktív mágneses szabályozás is működni fog." Ő mi is lenne igazából?
  • Alfa Of NS
    #3
    Már megvannak a MASAT-2 tervei is:



  • Alfa Of NS
    #2
    Remélem sikeres lesz.

    "ügyelni kell a hőháztartásukra (hogy ne melegedjenek túl)"

    Nem inkább a kihülés fenyegeti?
  • IMYke2.0.0.0
    #1
    Hajrá MASAT! :)