Barát vagy ellenség? II. rész

Engem ez leginkább az Air America egyik jelenetére emlékeztet ez a szitu.
Nem tudom, láttad?

A zöldfülû, ifjú pilóta berág a helyi generalisszimuszra, és felrobbantja a heroin-laborját. A Mel Gibson által alakított öreg róka meg így okítja a robbantás után: Mondhatom sokat értél el ezzel a robbantással! Két egész órára szünetelt a kábszergyártás! De hajnalra megint teljes gõzzel mennek!

Ez az otrantói-csata (mert csak az I. VH. alatt is volt itt vagy kéttucatnyi csetepaté) azután lett még inkább felmagasztalva, hogy Horthyból kormányzót faragtak.
Ami a leginkább fura, hogy a monarchia legmagasabb katonai kitüntetését is a monarchia feloszlása után kapta meg Horthy, az indoklás szerint pont ezért a "gyõzelemért"... De hogy ki adományozta, és milyen jogon az nekem homályos...

"Nem mondtam, hogy világrengetõ gyõzelem, csak azt hogy a célját elérte, mert a halászhajók egy ideig nem közlekedtek és nem vesztettek többet, mint, amit elértek.
Arra hoztam fel eredetileg példát, hogy az álcázás sikerrel járt, mert a konvojok nem lettek felriasztva, azokat a cirkálók eléggé meg tudták közelíteni, hogy számottevõ kárt okozzanak (a halászhajókban, nem az antant hadiflottában)."

Nem volt álcázás, mert nem volt miért. Mint mondtam, az antant hajóhada megelégedett annyival, hogy bezárták a Kuk. flottát az Adriára, és a kikötõket és a hajókat olasz repülõsök és MAS-hajósok nyugtalanították.

A Novara hátsó árboca abban a lövöldözésben sérült meg, amiben Horthy is megsebesült, és a hajóhíd is találatot kapott.

A blokádot csak megzavarták, de nem törték át. Délre megint csak antant hajók voltak a körzetben. Ennyi.

Ami viszont furcsa, hogy nem volt semmilyen tartalék egység készenlétben. Pár cirkáló és esetleg néhány sorhajó(vagy egy-két Viribus Unitis osztályú csatahajó) biztosan elbánt volna a blokádot fedezõ angol cirkálókkal és olasz rombolókkal. Ez azt bizonyítja, hogy a flottaparancsnokság se gondolta komolyan az egészet.

Nem, nem érte el a célját. A flotta semmivel sem volt jobb helyzetben, min elõtt. Egy mini Jütland, semmi más. A német flotta a hajára kenhette a kisebb veszteségekt és azt, hogy a hajói jobban bírták a találatokat. Semmivel sem voltak elõrébb utána ellenben még próbálkozni sem próbálkoztak többször.

Nem mondtam, hogy világrengetõ gyõzelem, csak azt hogy a célját elérte, mert a halászhajók egy ideig nem közlekedtek és nem vesztettek többet, mint, amit elértek.
Arra hoztam fel eredetileg példát, hogy az álcázás sikerrel járt, mert a konvojok nem lettek felriasztva, azokat a cirkálók eléggé meg tudták közelíteni, hogy számottevõ kárt okozzanak (a halászhajókban, nem az antant hadiflottában).

Hát ja. Jütlandnál 5 perc alatt nagyobb vesztség érte õket. Vicc, hogy egy csatapatét valaki ekkora sikernek akar beállítani, vagy egyáltalán sikernek...

A gond ezzel a könyvvel az, hogy egyáltalán nem megbízható forrás. Vastagon merít a Horthy-legendáriumból, illetve kritikátlanul átveszi a korabeli Kuk. sajtó írásait.

Ami az egy romboló kísérte konvoj elsüllyesztését illeti, arról ugyan értesültek a környék antant hajói, de az otrantói hajózár parancsnokai csak a szokásos portyázásnak vélték. A monarchia haditengerészete ugyanis nem sok vizet zavart az addigiakban.

Ami pedig a halászhajókon való rajtaütést illeti a Kuk. kötelék hajói mint mondtam, többszörös sebességi fölényben voltak. Ráadásul hajnalban támadtak, északi irányból. Amire sikerült észlelni és azonosítani a támadó köteléket(ekkor még nincs radar!) bõven a hajóágyúik lõtávolságán belül voltak. Innentõl viszont borítékolható az eredmény.

Amikor viszont a közelben õrjáratozó cirkáló és romboló-kötelék odaérkezik, némi harc után a Kuk.-flottilla elmenekül. Pedig ekkor még az antant fölénye nem igazán nagy.

"Az akció az okozott veszteségek ellenére azért volt sikeres, mert közel egy évig tartott, mire a zárat vissza tudták állítani, és ezt jelentõs saját veszteség nélkül meg tudták tenni. Az hogy közben elsüllyesztettek 2 rombolót, megtorpedóztak 2 cirkálót és aknára futott 1 romboló, már csak hab a tortán."

Fenéket. A blokádot csak ideiglenesen sikerült megzavarni, egyszerûen egy darabig nem a tengeralattjárók ellen odavezényelt halászhajók õrjáratoztak a szorosban, hanem rombolók, illetve közelebb vezényelték az olaszok nehéz hadihajóit, illetve megerõsítették a Máltán állomásozó flotta-köteléket.

Ami pedig a veszteségeket illeti, azt antant meg sem érezte. Két romboló elvesztése gyakorlatilag semmi sem volt a brit flottának, akadt olyan békeév is amikor többet vesztettek balesetben.

Az akkori újságok fújták fel az esetet, mert a Kuk. flotta passzivitása miatt ez is komoly hírnek számított, illetve Horthy kormányzósága alatt lett ebbõl világra szóló gyõzelem.

A lényeget Gasparovich László Csata az Adrián c. könyvébõl vettem. Ott azt írta, hogy a tengerzár térségében több romboló járõrözött, amik mellett a cirkálók elhaladtak, lövés nélkül (ezeket gondolom a fennmaradt hajónaplókból vette). Az árbócok kurtítása Csonkaréti könyvében is szerepel. A rombolók elsüllyesztése felriasztotta ugyan a konvojokat, de a cirkálók felé terelte õket és a hálókat sem oldották le, csak amikor már késõ volt. A cirkálók 5 km-nél is közelebbre tudtak kerülni azokhoz, mire elkezdték leoldani a hálókat és menekülésre fogták.

Az akció az okozott veszteségek ellenére azért volt sikeres, mert közel egy évig tartott, mire a zárat vissza tudták állítani, és ezt jelentõs saját veszteség nélkül meg tudták tenni. Az hogy közben elsüllyesztettek 2 rombolót, megtorpedóztak 2 cirkálót és aknára futott 1 romboló, már csak hab a tortán.

Friendly fire ON

Formailag az antant nagyobb veszteséget szenvedett:

2 cirkáló megsérült,
2 romboló elsüllyedt,
2 tehergõzös elsüllyedt,
12 halászhajó elsüllyedt, 10 megsérült.
83 halott, 72 sebesült.

a Kuk. flottából:

2 cirkáló megsérült,
15 halott, 31 sérült.

Csakhogy, az antantnak ekkora veszteség szóra sem érdemes volt. Ennél sokkal több veszett oda a többi csatában.

Tehát elsüllyesztettek pár fegyvertelen halászhajót és egy ilyen 0 kötelék elõl is megfutottak? Ez lenne a siker? Nem is értem, hogy miért nem zavarták le az egész flottát. Ha titkoban tudják tartani az, hogy elindultak volna, ez a pár romboló és cirkáló 1 órát sem bírt volna ki 1 csatahajó és kísérete ellen. Persze aztán oda trombitálták volna a "nagyfiúkat" is és akkor kellett vonulni.

Számomra a kuk. teljesíménye ennek fényében a röhejes kategória, ahogy Olli is összefoglalta. Vakarták a töküket és várták a csodát...? Mármint a felsõ vezetés. Teljesen felesleges volt a flotta kiépítése.

Rég olvastam ilyen élvezettel cikket itt az sg-n.Nagyon jóra sikerült.

Gondolom, a Horthy-féle memoár alapján írod ezt. Sajnos az az írás teljesen megbízhatatlan, még több benne a csúsztatás és a hazugság, mint amennyi általában a politikusok visszaemlékezéseiben szokott lenni.

Ami az álcázást illeti, ekkorra nem volt nagyobb olasz hadihajó az Adrián. Az olaszoknak ebben az idõben nem volt hadikikötõjük az Adria olasz partján. Az antantnak az Adrián csak a szerbeknek, Montenegró kikötõin át utánpótlást szállító hajók és az azt biztosító kisebb rombolók fordultak elõ ebben az idõben.

Szóval észak felõl csak a K. und k. cirkálói közeledhettek a szoroshoz, másoké nem.

"Az álcázásnak a megközelítéskor volt értelme, ugyanis több járõrhajóval találkoztak, de azok nem realizálták, hogy ellenségrõl van szó, így nem tudták idõben riasztani a halászhajókat. A megoldás sikeres volt, mert ha idõben riasztást kapnak a kb 50 hajó 50 felé menekülhetett volna és 3 cirkáló nem tud velük mit kezdeni, nem süllyeszthetett volne el közülük annyit."

Ez sem stimmel. Az egyik olasz rombolót és az általa kísért két teherhajót még a szoroshoz történõ felvonulás során elsüllyesztették, ezt az olaszok is bevallották késõbb. Ennyi igaz.

Ami a többi járõrhajót illeti, olyan nem volt. Az olaszok a hadba lépésük után csak néhány MAS-hajót(gyors torpedóvetõt) állomásoztattak az Adrián, a fõ erejük a félsziget túloldalán kiépített hadikikötõkben állomásozott.

Kb. 50 járõrhajó. Hát ez sem stimmel. Itt a tonhalhalászhajókból kialakított õrhajókon semmilyen ágyúféle sem volt. Maximum kiskaliberû géppuska, meg a legénység kézifegyverei. Viszont minden harmadik-negyedik hajón volt szikratávíró, amivel riaszthatták a távolabb állomásozó hadihajókat.

Minden halászhajó vontatott maga után két kábelt, amikre olyan 100-150 méterenként rögzítettek egy-egy aknát(szóval nem hálókat, mint ami a wikiben szerepel). Ezzel remélték a Kuk. tengeralattjárók elõl elzárni az utat. Pont a maguk után vonszolt kábelek miatt nem is tudtak gyorsabban menni, mint 2-3 csomó. De még ha ezeket a kábeleket nem is vontatták, az akkori halászhajók csúcssebessége legfeljebb 10 csomó körüli volt. Csak hogy tudd, a Helgoland-osztály csúcssebessége kb. 27 csomó volt. Nemcsoda, hogy 12 õrhajót aztán elsüllyesztettek, és vagy 10-et megrongáltak belõlük.

Két járõrkört szerveztek meg, 2x12 hajóval. Egymástól 1-2 tengeri mérföldes követési távolságban ingáztak a szoros mélyebb vizében. A két járõrkör mintegy 3-5 mérföldnyire húzódott egymással párhuzamosan. Tõlük kijjebb, néhány mérföldre cirkált a biztosító kötelék, ami aztán be is avatkozott. Két angol cirkáló és Öt olasz romboló. Némi kóstolgató harc után Horthy kötelékét visszazavarták az Adriára.

Ennyi volt az egész. Ezt fújta fel a Kuk. sajtó, mint az idõszak legnagyobb gyõzelmét.

A magyar huszáezredeknél az volt szokásban, hogy az egyes századok más más színû lovat használtak, hogy roham utáni újrarendezõdéskor könnyen megtalálják a sajátjaikat (már ameddig ki nem kopott alóluk az eredeti állomány).

A cirkálók hátsó árbocát vette rövidebbre, amitõl a sziluettjük hasonlóvá vállt az olasz rombolókéhoz (a méret persze eltért). Az álcázásnak a megközelítéskor volt értelme, ugyanis több járõrhajóval találkoztak, de azok nem realizálták, hogy ellenségrõl van szó, így nem tudták idõben riasztani a halászhajókat. A megoldás sikeres volt, mert ha idõben riasztást kapnak a kb 50 hajó 50 felé menekülhetett volna és 3 cirkáló nem tud velük mit kezdeni, nem süllyeszthetett volne el közülük annyit.

Asszem, itt érintve lettek még kiterjedtebb problémák: az információs hadviselés és a célpontkijejlölés (célpontfelismerés) problémája.

A harci jármûvek (repülõgép, tank, egyéb) formáján alapuló felismerés igencsak problémás lesz, ha a szembenálló felek ugyanannak a nagyhatalomnak a világszerte elterjedt gyártmányait használják <#eplus2>
Csak valami elektronikus ketyere segít, de annak a kódjai is ellophatók, utánozhatók

Nem szorosan a cikkhez tartozik, de engem mindig hatalmas vigyorral tölt el, ha a felfújható gumi "repülõgépekre" és "tankokra" gondolok<#eplus2> Ezeknek a szerepérõl még nem láttam statisztikai adatok, ha valakinek van, egy mondatot megérne.

Egy részükbõl APC/IFV kategóriájú eszközt alakítottak ki, ez az Achzarit.

"Például az izraeli hadsereg többszáz orosz gyártmányú tankkal rendelkezik"

Ma mar egyetlen orosz eredetu MBT sincs hadrendben az IDF-nel, de ketsegtelen, hogy regebben nagyobb szamban hasznaltak ilyet.

Az általad említett járõrhajók mélytengeri halászhajók voltak, amikkel hosszú kábelekre fûzve aknákat vontattak, két sorba rendezve. Egyáltalán nem kellett álcázni a hajóit, mert többszörös sebességi fölénye volt velük szemben. De jól hangzik, és hozzátesz a Horthy-legendáriumhoz.

A csata folyamán megsemmisítették az elsõ, 10 hajóból álló járõrköteléket, és elsüllyesztettek a második kötelékbõl is párat.

Taktikai gyõzelem volt, de az Otrantói-szoros blokádját csak ideiglenesen zavarták meg, azaz stratégiailag vereségnek számít. Az angolok Mediterrán-kötelékének hadihajói elõl Horthy gyorscirkálókói visszavonultak, mert nem volt olyan flottacsoportosítás készenlétben, ami ki tudta volna használni a helyzetet, és harcba tudott volna bocsátkozni a blokád szétveréséért.

Végeredményben kifejezetten értelmetlennek bizonyult az egész ütközet. Az antant meg sem érezte annak a 10-15 halászhajónak az elvesztését, a szoros meg továbbra is blokád alatt maradt. A monarchia haditengerészete továbbra is bezárva maradt az Adriára, a kereskedelmi hajók továbbra sem tudtak szállítani.
Az angoloknak az a pár halászhajó elvesztése kevésbé fájt, mint amennyire a monarchiának Horthy hajóinak sérülése, illetve a személyi veszteségek.

Vagy éppen újra visszakerül a szövetségesekhez és a lelõtt baka egy német.

Mielõbbi folytatást élvezet olvasni, remek cikk ismét Cifu <#eljen>

Nem csatahajó, hanem gyorscirkáló, az SMS Novara, SMS Helgoland és SMS Saida. Horthy memoárjában emlékezik meg arról, hogy álcázta a három cirkálót, és megvágta a kéményeket.

Angol nyelvû források szerint az álcázás lényege hogy brit rombolókhoz hasonló legyen a hajók sziluetje.

Hogy végzetes lett-e az eredmény, az vitatható (mint az, hogy az 1917-es Otrantoi csata végül is kinek a gyõzelmével járt), de tény, hogy az Osztrák-Magyar flottacsoportnak sikerült a járõrhajók közelébe kerülnie. De hogy mennyi volt ebbõl az álcázás érdeme, arról nem tudok nyilatkozni.

Legenda.

Stimmel. Valamennyi hadseregben szokásban volt, hogy a zsákmányolt eszközöket habozás nélkül felhasználták. Például az izraeli hadsereg többszáz orosz gyártmányú tankkal rendelkezik, mindet zsákmányolták. A németek is felhasználták a kényszerleszállt szövetséges repülõgépeket, a KG-200-as repülõegységben.

Az ellenség felismerésrõl jut eszembe valami, amibõl nem tudom mennyi az igaz. Horthy egyszer csatába menet levágatta a csatahajójának a kéményeinek a tetejét, hogy a hajó sziluettje kisebb osztályúnak tünjön. Emiatt kisebb osztályú hajókat küldtek ki ellene, ami végzetes volt az ellenség számára. Nem tudom mennyi az igaz ebbõl.

De mintha amerikai tank lenne német felségjelzéssel. Magyarán már a birtokbavétel után van.

Szerintem a személyzet egy tagja akarta elhagyni a jármûvet (nyitva vannak a búvónyílások), amikor lelõtték.

Jogos.

Azt hiszem igen.

nagyon jó kis cikk

bár megjegyezném, hogy inkább az "amerikai hadsereg légi hadosztálya" helyett "amerikai hadsereg légi hadteste", mert a hadosztály a hadtestnél kisebb szervezeti egység... de ez csak szõrszálhasogatás

A Glowworm-s kép az ütközés elõtt készült?

A cikk második oldala közepén van egy zsákmányolt Sherman M4A3. Mintha egy fickó lenne kikötözve az elejére <#idiota>