Új, olcsó megoldás a széndioxid ellen
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#53
Igen, a fa és más nagylombozatú növények ültetése a megoldás. Egy erdõ nem csak az ültetést követõ 30-50 éveben termel oxigént, mivel olyan sose volt, hogy többszáz km2 erdõ sarjadjon ki egyszerre. Egy erdõ egy komplex ökoszisztéma, ahol mindig pusztulnak és sarjadnak egyszerre a növények. Tehát folyamatosan termel oxigént. Az elpusztult fák co2 tartalma sem kerül a levegõbe, hanem a szén megkötött formában a talajba vándorol, különben ma nem bányászhatnánk és tüzelhetnénk szénnel, szénhidrogénekkel. Ez a legegyszerûbb megoldás, csak az a kérdés hogy hova lehetne több millió km2 erdõt telepíteni? Részben rendelkezésre áll a már kivágott erdõk területei, amik erodáltak azóta, de a folyamatot vissza lehetne fordítani speciális növényekkel évtizedek alatt. Csak nyilván ez nem olyan prosperáló mint új technológiákba ölni a pénzt, így aztán a probléma megoldása el van odázva. Úgy tudom, az Amazonason is folynak kísérletek, kisebb projectek a visszaerdõsítést illetõen,de más egy "faiskolát" létrehozni és más több Magyarországnyi területet beültetni és felelõsségteljes gazdálkodást végezni. A legegyszerûbb megoldást kell választani, ebben az esetben a legtermészetesebbet, különben megfulladunk a vegyi anyagoktól és leég a hajunk az UV sugárzástól. Még idõben kellene lépni, mielõtt valaki ki nem találja, hogy magát az embert is génmódosítással fotoszintetizáló élõlénnyé változtatja, vagy valami ilyen baromságot. Nem ez a cél. Jobb volna egy Föld méretû rezervátumban élni, mint egy (bio)technológia uralta dzsungelben.
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#52
Éppen ezért kéne még több fát ültetni. Ugyan a nyárfa olyan 25 éves korban már vágható, de például a tölgynek 80-100 év kell. És van néhány értékes keményfa amelyeknél évszázadokig kell várni.
Ráadásul az utóbbi idõben elterjedt nálunk is a fatüzelés, illetve a fát egyre több mindenre használjuk. Épületfának, bútornak, stb.
Ráadásul az utóbbi idõben elterjedt nálunk is a fatüzelés, illetve a fát egyre több mindenre használjuk. Épületfának, bútornak, stb.
#51
Akkor megoldás, ha növelni tudjuk az erõsített területek nagyságát, egyelõre azonban fából (is) jóval többet használunk, mint amennyi nõ.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#50
Tisztában vagyok vele, hogy mi az az üvegház hatás. Miért próbálja mindenki úgy elmagyarázni mintha hülye lennék?
Amit kevésbé értek, hogy ha az erdõ telepítés szerintetek nem megoldás akkor mi a fenét is akar az ember megvédeni a melegedéstõl? Ha a környezet megóvásával kapcsolják össze a felmelegedés elleni próbálkozásokat, akkor ott nincs helye semmilyen kifogásnak ami olyat állít, hogy az erdõk telepítése nem megoldás. De az. Biztos jobb megoldás mint egy vegyi anyagot elkezdeni több ezer tonna számra gyártani, közben azt hitegetve, hogy ez majd vissza állítja az eredeti állapotokat. Milyen állapotokat? Ha így megy tovább hamarosan az ember és a haszonállatai - haszonnövényei lesznek az egyetlen fennmaradó életformák a földön. Nem lesz minek a számra vissza állítani a hõmérsékletet.
Korábban az ózonréteget károsító gázokra fogták a problémákat, aztán most a CO2 kibocsájtás a sztár. De azt valahogy mindig kisebb problémaként kezelik, hogy lassan nincs már élõlény akit érdekelhetne a klímaváltozás.
Amit kevésbé értek, hogy ha az erdõ telepítés szerintetek nem megoldás akkor mi a fenét is akar az ember megvédeni a melegedéstõl? Ha a környezet megóvásával kapcsolják össze a felmelegedés elleni próbálkozásokat, akkor ott nincs helye semmilyen kifogásnak ami olyat állít, hogy az erdõk telepítése nem megoldás. De az. Biztos jobb megoldás mint egy vegyi anyagot elkezdeni több ezer tonna számra gyártani, közben azt hitegetve, hogy ez majd vissza állítja az eredeti állapotokat. Milyen állapotokat? Ha így megy tovább hamarosan az ember és a haszonállatai - haszonnövényei lesznek az egyetlen fennmaradó életformák a földön. Nem lesz minek a számra vissza állítani a hõmérsékletet.
Korábban az ózonréteget károsító gázokra fogták a problémákat, aztán most a CO2 kibocsájtás a sztár. De azt valahogy mindig kisebb problémaként kezelik, hogy lassan nincs már élõlény akit érdekelhetne a klímaváltozás.
#49
Alapvetõen rossz a modell. Mert nem folyamatot írsz le. A kibocsátás aránya nem egy statikus arányt és koncentrációt okoz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48
Az üvegházgázokkal az a gond, hogy ellentétben a normál levegõ összetevõkkel (nitrogén, oxigén) lényegesen nagyobb arányban képesek visszaverni a Földrõl sugárzó infravörös fényt.
Mivel az ûrben a bolygó semmivel nem érintkezik, az egyetlen módja a hõ leadásának a hõsugárzás. Ha körévonsz egy takarót olyan gázból, ami ezt a hatást csökkenti, akkor mindegy hogy a levegõnek cask 0.3%-a, ha a levegõ többi része nem okoz üvegházhatást, a CO2 lesz a meghatározó.
Amúgy a vízpára okozza a legnagyobb üvegházhatást (felhõs vagy tiszta éjszakán fázol-e jobban?), de azt nem mi bocsátjuk ki, meg elég hamar kondenzálódik a hõmérsékleti viszonyok miatt. A CO2 ellenben gázként létezik, némileg képes ugyan a tengerekbe beoldódni, de javarészt a bioszféra tünteti el.
Itt meg kell jegyezni, amit már többen is leírtak, hogy valóban, egy erdõ nem von ki CO2-t, csak ameddig nõ az élõ anyag mennyisége.
De minden életnek vége szakad egyszer, a fák sem élnek örökké, és ekkor annak a megkötött CO2-nek java része visszakerül a légkörbe. A tengeri állatok által megkötött CO2 még gyorsabban forog körbe, mert ott jellemzõen az életciklus is rövidebb.
Tényleges kivonódás csak ott van, amikor megkövülnek az elõlények.
Mivel az ûrben a bolygó semmivel nem érintkezik, az egyetlen módja a hõ leadásának a hõsugárzás. Ha körévonsz egy takarót olyan gázból, ami ezt a hatást csökkenti, akkor mindegy hogy a levegõnek cask 0.3%-a, ha a levegõ többi része nem okoz üvegházhatást, a CO2 lesz a meghatározó.
Amúgy a vízpára okozza a legnagyobb üvegházhatást (felhõs vagy tiszta éjszakán fázol-e jobban?), de azt nem mi bocsátjuk ki, meg elég hamar kondenzálódik a hõmérsékleti viszonyok miatt. A CO2 ellenben gázként létezik, némileg képes ugyan a tengerekbe beoldódni, de javarészt a bioszféra tünteti el.
Itt meg kell jegyezni, amit már többen is leírtak, hogy valóban, egy erdõ nem von ki CO2-t, csak ameddig nõ az élõ anyag mennyisége.
De minden életnek vége szakad egyszer, a fák sem élnek örökké, és ekkor annak a megkötött CO2-nek java része visszakerül a légkörbe. A tengeri állatok által megkötött CO2 még gyorsabban forog körbe, mert ott jellemzõen az életciklus is rövidebb.
Tényleges kivonódás csak ott van, amikor megkövülnek az elõlények.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#47
Az átlag CO2 tartalom a levegõben valahol 1% és az alatt van. Ha az emberi tevékenység eléri a természetes CO2 kibocsájtás 15-20%át az még az 1% esetében is csak 0.2% lenne a levegõ összetételének legrosszabb esetben. Ha kevesebb mint 1%kal számoljuk akkor még annyi sem. Nehéz eldönteni, hogy mennyivel is ez az érték, attól függ hol mit írnak. Van ahol azt írják a levegõ átlag CO2 tartalma az egész földre nézve alig 0.3%. Hát ezek olyan kicsi számok, hogy szinte hihetetlen, hogy ilyen tized eltérések tönkre tennék a bolygót. A természet nem hiszem, hogy ilyen apróságokon bukna el mint 0.1% összetétel változás a levegõben, ráadásul egy olyan gázból ami természetes módon keletkezik. Ennél bármi egyéb szennyezés súlyosabbnak tûnik. Pl fogamzásgátlókból vagy egyéb nagyobb tömegek által használt gyógyszerekbõl visszamaradt részek az emberek vizeletében/izzadtságában ami aztán a szennyvízen keresztül eljut egy folyóba a gyenge tisztítás miatt. Ebbõl mégse csinálnak szenzációt.
#46
Hát nem egészen. Az emberi CO2 emisszió már eléri a természetes 15-20%-át egyes források szerint. Nagyobb probléma, hogy az emberi igények egyéb üvegházhatást fokozó gázkibocsátást is növelik. Pl. az, hogy ma a történelmi idõkhöz képest több százor több szarvasmarha él, az elég komoly tényezõnek tûnik. Évi több milliárd tonna CH4 megy a légkörbe, a CH4 meg cirka 20-szoros hatással bír a CO2-höz képes. (Asszem.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Marhaság. Az a helyzet, hogy páran igen jól élnek a co2 "problémából", ezért erõltetik, és az ördöggel teszik egyenértékûvé. Az igazság viszont az, hogy az ember által kibocsátott széndioxid mennyisége elenyészõ egy nagyobb vulkán-kitöréshez képest. Amit ugye a természet rendszeresen produkál, és soha semmi gondja nem volt vele.
Régen is voltak melegebb, hidegebb idõszakok, alacsonyabb és magasabb co2 szintek. Ha nem akarunk Istenek lenni, a természet majd megoldja - mindig is azt tette. Persze, lehet most hülyézni, de az semmit nem változtat azon a tényen, hogy az égvilágon semmi közünk az agyonaggódott "felmelegedésen".
Érdekes módon az ellentábor publikációit mélyen kussolja a média - miért is?
Régen is voltak melegebb, hidegebb idõszakok, alacsonyabb és magasabb co2 szintek. Ha nem akarunk Istenek lenni, a természet majd megoldja - mindig is azt tette. Persze, lehet most hülyézni, de az semmit nem változtat azon a tényen, hogy az égvilágon semmi közünk az agyonaggódott "felmelegedésen".
Érdekes módon az ellentábor publikációit mélyen kussolja a média - miért is?
#44
napenergia, szélénergia, hullámenergia és barátaik nem igen termelnek CO2-t és ha azt vesszük, hogy az ilyen energiaforrások százalékos aránya növekszik a gazdaságban, akkor e mellé bevetni egy hatékony CO2 megkötõ rendszert helyénvaló lehet.
#42
Sokkal gyorsabb folyamatok, mint gondolnád...
#41
Azok a folyamatok nagyon lassúak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#40
Azért nem mind1 hogy az a mennyiségû CO2 egy nagyváros közepén termelõdik, vagy egy zöldövezetben ahol hamar "lebontja" a növényzet pl
#39
Igazad van abban, hogy egy "öreg" erdõ szén-dioxid egyenlege közel zéró. Közel - de nem egészen. A biomasszában megkötött szén túlnyomó többsége tényleg visszakerül a légkörbe, azonban erdõtípustól függõen egy része tartósan megkötõdik. Tengerparti és lápos szárazföldi erdõknél a tõzegesedés-szénülés hosszú távon kõszén kialakulásához vezet. Közvetve is megkötõdik egy része, mégpedig a talajból az esõ által a folyókba mosott szerves anyag által - ez jelentõs mértékben hozzájárul a folyóvizi és a tengeri ökoszisztémák életéhez, azok pedig hosszú távon a tengeri üledékek (mészkõtõl kezdve akár a kõolajig) képzõdéséhez. Ez persze csak földtörténeti léptékû idõtávon jelentõs, de egy világ körüli séta is egy lépéssel kezdõdik...
#38
Megtaláltam az eredeti cikket, itt elérhetõ.
Egyébként amíg a kibocsátások nem csökkennek, hiába próbálkoznak bármilyen módszerrel. 100%-ot úgysem tud semmi sem elnyelni, az ennél kevesebbel meg maximum elodázzuk a problémát, mert ha a jelenleg használt fosszilis anyagok el is fogynak, kénytelenek leszünk továbbra is valamilyen szén alapú technológiát használni. Véleményem szerint a hidrogén alapú energia-termelés még jóval odébb van, a nukleáris és megújuló források pedig nem alkalmasak arra, hogy a lakosság ezeket fûtésre használja. A bioüzemanyagoktól eltekintve pedig a jármûveknél egyelõre alternatíva sincs, az elektromos autók még nagyon gyerekcipõben járnak, a napelemes megoldások iszonyú drágák és szintén messze vannak még attól, hogy autókat hajtsanak.
Egyébként amíg a kibocsátások nem csökkennek, hiába próbálkoznak bármilyen módszerrel. 100%-ot úgysem tud semmi sem elnyelni, az ennél kevesebbel meg maximum elodázzuk a problémát, mert ha a jelenleg használt fosszilis anyagok el is fogynak, kénytelenek leszünk továbbra is valamilyen szén alapú technológiát használni. Véleményem szerint a hidrogén alapú energia-termelés még jóval odébb van, a nukleáris és megújuló források pedig nem alkalmasak arra, hogy a lakosság ezeket fûtésre használja. A bioüzemanyagoktól eltekintve pedig a jármûveknél egyelõre alternatíva sincs, az elektromos autók még nagyon gyerekcipõben járnak, a napelemes megoldások iszonyú drágák és szintén messze vannak még attól, hogy autókat hajtsanak.
#37
Természetesen a növények is fogyasztanak oxigént, de jóval kevesebbet mint az állatok/emberek. Nappal a fotoszintézissel rengeteg oxigént termelnek, jóval többet mint amire szükségük van. Este nincs fotoszintézis, viszont a napközben termeltbõl csak egy egészen kicsi megy el. A növényeknek nincsenek izmaik és más egyéb szervek amik nagy oxigén szükséglettel rendelkeznének ezért nekik tényleg csak egy kevésre van szükségük. Az erõben élõ állatok szintén nem fogyasztanak el olyan sokat. Nézz körül egy erdõben. Mondjuk egy természetfilmben. Milyen arányban vannak egy még ember által szinte érintetlen dzsungelben a növények és az állatok? Hát nem egymás hegyén hátán élnek. Amit az növények termelnek még bõven elég arra is, hogy a beton közt élõ emberek is tudjanak lélegezni. Az erõtelepítés igenis megoldhatná a problémát. Arról fogalmam nincs mennyi kéne hozzá. De biztos jobb megoldás mint valami vegyi úton elõállított izét ezer tonnaszám gyártani és azzal kötni meg a CO2-t. Amúgy meg a természetben tett kár nem a CO2-bõl származik fõként. Sokkal nagyobb kárt okoznak a növények és állatok kipusztításával. Az az 1-2 fok szinte meg se érzõdik egy dzsungelnek, de a dzsungel kivágása már igen... Viszont ez egy jó érv egy új dolog gyártására amibõl valaki jó pénzt keres majd.
#36
Egy erdõ csak az elején nyel el CO2-t. Egy élõ erdõ ugyan annyi CO2-t bocsát ki amennyit elnyel. A fotoszintézissel megkötött CO2 egy részét a növény saját maga égeti el, igen a növény is oxigént lélegzik és cukrot éget, a maradékot meg más élõlények bontják le. Erdõ telepítés ezt a problémát nem oldja meg.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#35
Igen az Amazonasról tudok, de ott pont az a gond, hogy a termõréteg eltûnik az irtások után, ha nem tévedek.
Én igazából azt nem értem, miért nem olcsóbb fizetni DélAmerikának az erdõirtások leállításáért, akkor még újra telepíteni sem kell.
Ez kb olyan mint a Roma kérdés, a politikusok számára nem létezik a probléma, amíg a szomszédba nem költöznek.
Persze a nyersanyagra nekik is szükségük van de talán megoldható más módon.
Én igazából azt nem értem, miért nem olcsóbb fizetni DélAmerikának az erdõirtások leállításáért, akkor még újra telepíteni sem kell.
Ez kb olyan mint a Roma kérdés, a politikusok számára nem létezik a probléma, amíg a szomszédba nem költöznek.
Persze a nyersanyagra nekik is szükségük van de talán megoldható más módon.
#34
Pont tegnap olvastam utána, ez viszonylag friss info, már ha lehet hinni neki. De Csehország, Szlovákia és Magyarország is kóperációban tervez egy gázhûtéses erõmût építeni, idén dõl el, hogy hol; ha még él ez a project a pézügyi helyzet miatt. Majd meglátjuk. A nagy probléma a forró gáz ill sókoncentrátum korrodáló hatása, mivel a nemesacél szerkezei elemek sem bírják nagyon a "kiképzést" egyelõre. De sok remény fûzõdik ehhez a technológiához, az tény. Kvázi a már kiégett fûtõelemekkel lehetne mûködtetni ezeket, potom áron.
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
Jó tudni, hogy az etilénimin, amibõl ez készül, csúnya, mutagén hatású, rákkeltõ anyag. Nem tudom mennyit gyártunk ebbõl a dologból (elég sokmindenre használják ma is, pl. (mármint az elvileg nem rákkeltõ PEI-t) az élelmiszeriparban, nahát... 😊, de a légköri CO2-re való bármilyen kimutatható hatáshoz / metanol termeléshez biztosan nagyságrendekkel többre lenne szükség.
Ha ez a PEI idõvel elkezd visszaalakulni etiléniminné (UV, hõ, akármi miatt, tudunk eleget errõl?), akkor már most bõven szarban vagyunk (és nem ez lenne az elsõ eset, hogy esetleg tudnak róla, csak mélyen hallgatnak, lásd még pl. azbeszt), szóval mielõtt iparilag behintenénk vele az egész bolygót, nem ártana kurvára körbejárni a kérdést. Aha, ja.
Mi lesz ehelyett: Deepwater Horizon, megvan? Öntötték a Corexitet tartályhajószámra a tengerbe, "meglássuk mi lesz" alapon. Az eredményeknek utána lehet nézni, a part ugyan kevésbé látványosan lett összefosva, cserébe a tengerfenék olajsárban úszik, ennek a hatásait ilyen méretekben még soha nem tanulmányozták, és tényleg: évek-évtizedek múlva majd meglássuk, mi lesz...
De ez csak egy erõltetett párhuzam. Lehet hogy ez az anyag valóban a technikai civilizáció megmentõje, de erõs a gyanúm, hogy a probléma idõleges szõnyeg alá söprésére (és újabb, ma még ismeretlen problémák létrehozására) sokkal alkalmasabb.
Ha ez a PEI idõvel elkezd visszaalakulni etiléniminné (UV, hõ, akármi miatt, tudunk eleget errõl?), akkor már most bõven szarban vagyunk (és nem ez lenne az elsõ eset, hogy esetleg tudnak róla, csak mélyen hallgatnak, lásd még pl. azbeszt), szóval mielõtt iparilag behintenénk vele az egész bolygót, nem ártana kurvára körbejárni a kérdést. Aha, ja.
Mi lesz ehelyett: Deepwater Horizon, megvan? Öntötték a Corexitet tartályhajószámra a tengerbe, "meglássuk mi lesz" alapon. Az eredményeknek utána lehet nézni, a part ugyan kevésbé látványosan lett összefosva, cserébe a tengerfenék olajsárban úszik, ennek a hatásait ilyen méretekben még soha nem tanulmányozták, és tényleg: évek-évtizedek múlva majd meglássuk, mi lesz...
De ez csak egy erõltetett párhuzam. Lehet hogy ez az anyag valóban a technikai civilizáció megmentõje, de erõs a gyanúm, hogy a probléma idõleges szõnyeg alá söprésére (és újabb, ma még ismeretlen problémák létrehozására) sokkal alkalmasabb.
"Ha bedõl a természet vmilyen szinten, az elõl õk sem tudnak elbújni"
Egyre melegebb van, egyre többet megy egyre több klíma. Ezért aztán egyre több szenet égetünk, amitõl egyre melegebb van. Nemhogy "Õk", az emberek túlnyomó többsége azt hiszi hogy el tud bújni. Szerintem neked is van otthon ilyen önámítógéped.
Nem is leszünk okosabbak, PEI ide vagy oda, úgyis minmeghalunk 😄
Egyre melegebb van, egyre többet megy egyre több klíma. Ezért aztán egyre több szenet égetünk, amitõl egyre melegebb van. Nemhogy "Õk", az emberek túlnyomó többsége azt hiszi hogy el tud bújni. Szerintem neked is van otthon ilyen önámítógéped.
Nem is leszünk okosabbak, PEI ide vagy oda, úgyis minmeghalunk 😄
#31
Egyébként meg az a legjobb CO2, amit ki sem bocsátának. Ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
Kína jelenleg tudtommal hagyományos, nyomottvizes reaktorokot rendelet. 3. és 4. generációs rekator nemigazán van még. Sajnos. Pedig ez a jövõ és nem az agyontámogatott vicc"megújúlók". Azoknak is megvan a helye, csak nem úgy, ahogy most csinálják.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Az elmúlt 100 évben kb. a duplájára nõtt nálunk az erdõk területe. Szóval hely az van. Nem mellesleg talán nézz utána például az Amazonas menti fairtásnak, el fog szörnyedni a pusztítás mértékén. De van máshol is ilyen rablógazdálkodás.
#28
Írjunk a plafonra siloplast-al, az nem morzsálódik.
#27
De engem tényleg érdekel, hogy valaki, valahol leült e és elkezdte kidolgozni ezt a tervet vagy csak mindenki úgy dobálózik az erdõtelepítéssel, hogy közben foggalma sincs, hogy életképes e.
Nem kötekedni akarok hanem, tényleg érdekelne,hogy van e elegendõ olyan terület amit belehetne ültetni ha lenne rá pénz és elhatározás.
Nem kötekedni akarok hanem, tényleg érdekelne,hogy van e elegendõ olyan terület amit belehetne ültetni ha lenne rá pénz és elhatározás.
#26
" a tintát beszívja a papír, ellenben a lemorzsálódott grafitport - ott ahol nincs - nem tartja a gravitáció"
Szerinted a plafonra nem lehet írni ceruzával? Próbáld ki!
Szerinted a plafonra nem lehet írni ceruzával? Próbáld ki!
#25
Igen, de a parasztnak nem mondhatod meg, hogy a kiirtott erdõ helyére ugyan ültesse már vissza a fát meg lehetõleg ne vágjon ki többet. Viszont most elvileg van egy lehetõség arra, hogy javítsunk a dolgokon. Valamint ez nem jelenti azt hogy most már nyugodtan lehet a fákat kivágni.
#24
A toll és ceruza összehasonlítása mint mondtam egy viccbõl származik. A valósághoz nem feltétlenül van bármi köze. Ne vegye már magára mindenki. Csak arra akartam kilyukadni vele, hogy irtják az erdõket miközben nagy pénzekért próbálják helyettesíteni ami már meg lett volna.
Igen valószínûleg nem pár darabról van szó hanem jó pár hektárról. Mint ahogy ebbõl a széndioxidot magába szívó anyagból se 2 kiló oldaná meg a problémát. Nem beszélve arról, hogy ez még nem használja el csak össze gyûjti. A növények kapásból oxigénné is alakítják. Nyilván nem a termõföldekre kell erdõt telepíteni. Egy termõföld önmagában növényekbõl áll ami ugyanezt a feladatot szintén megoldja, még ha nem is olyan szinten mint egy erdõ. Olyan helyekre kell ahonnan pl. kiirtották azért, hogy tüzelõ legyen belõle, vagy papír vagy más egyéb ok miatt, de aztán a területen azóta sincs semmi. Nem minden erdõirtás egy új termõföldet eredményezõ folyamat része.
Igen valószínûleg nem pár darabról van szó hanem jó pár hektárról. Mint ahogy ebbõl a széndioxidot magába szívó anyagból se 2 kiló oldaná meg a problémát. Nem beszélve arról, hogy ez még nem használja el csak össze gyûjti. A növények kapásból oxigénné is alakítják. Nyilván nem a termõföldekre kell erdõt telepíteni. Egy termõföld önmagában növényekbõl áll ami ugyanezt a feladatot szintén megoldja, még ha nem is olyan szinten mint egy erdõ. Olyan helyekre kell ahonnan pl. kiirtották azért, hogy tüzelõ legyen belõle, vagy papír vagy más egyéb ok miatt, de aztán a területen azóta sincs semmi. Nem minden erdõirtás egy új termõföldet eredményezõ folyamat része.
#23
A faültetés jódolog, de valaki mondja meg légyszives, hova lehetne ültetni annyi fát ami lényegi befolyással lenne a légkörre?
Itt gondolom több millió hektárról beszélünk, nyilván a termõföldek beültetése nem megoldás.
Van erre valami kész terv, ami kivitelezhetõ is?
Itt gondolom több millió hektárról beszélünk, nyilván a termõföldek beültetése nem megoldás.
Van erre valami kész terv, ami kivitelezhetõ is?
#22
A változás megakadályozása a most még nagyjából kielégítõ mezõgazdasági potenciál megõrzése miatt is szükséges. Drasztikus éghajlat változás esetén a Föld eltartó képessége nagyon lecsökkenne átmenetileg (alsó hangon pár száz év).
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#21
Amúgy ebbe afás dolgoba tudod mért van lehetõség. A múltkor láttam ,hogy olyan fákat csináltak és szó szerint csináltak ,hogy nappal felszívja napfényt este meg foszforeszkál kéken nem zavaróan és közvilágításnak nagyon olcsó mert ingyen van. viszont ugyan úgy mûködik mint egy fa. lényegében 100% os fa megspékelve!
#20
Csak, hogy kötözködjek: <u>Mûholdon</u> egyikre sincs szükség. Egyébként pedig: A levegõben lebegõ grafitpor az elektronikának esetleg árthat, de az ember kibírja... lásd szénbányászok.
#19
mégsem halunk meg 😞
#18
ez az ûrben fogó tollas baromság kötelezõ eleme az sg.hu diskurzusainak 😄
Bélforgató, ahogy ferdít ez a szocreál példálozgatás. Az okoskodó tudós, szobatöltelék amerikai szembeállítása a gyakorlatias, életre való jókommunistával... hagyjuk már. Arról megfeleldkezik az analógiád, hogy a tintát beszívja a papír, ellenben a lemorzsálódott grafitport - ott ahol nincs - nem tartja a gravitáció, egy mûholdon pedig az ilyesmi nem figyelmen kívül hagyható.
"OK, hogy megakarjuk õrizni a természet állapotát, de az pontosan melyik állapot is?"
Csúnyán érvelsz. A válasz csöppet sem önkényen alapuló, amit évekhez kötünk, vagy bármihez, és azt merném feltételezni, hogy tudod te is nagyon jól.
Nem megõrizni akarjuk, ami már esetleg magával vonná a kérdésfeltevésed, hanem nem akarunk - szintén önkényesen, pusztán civilizációnk kizárólagos érdekeinek mefelelõen - beavatkozni a természetes környezet mûködésébe: az önkényes volna. És, hogy hogy lehet szintén ilyen húszárvágással megszabadulni a kérdéstõl, hogy akkor a CO2 kivonása miben különbözik: egyszerûen abban, hogy annak jól meghatározható részét a mi tevékenységünknek tudhatjuk be. Tehát a CO2 és egyéb általunk termelt üvegházgázok nem esnek az elõzõleg definiált irányelv hatálya alá, sõt: épp azt betartani igyekszik.
Csúnyán érvelsz. A válasz csöppet sem önkényen alapuló, amit évekhez kötünk, vagy bármihez, és azt merném feltételezni, hogy tudod te is nagyon jól.
Nem megõrizni akarjuk, ami már esetleg magával vonná a kérdésfeltevésed, hanem nem akarunk - szintén önkényesen, pusztán civilizációnk kizárólagos érdekeinek mefelelõen - beavatkozni a természetes környezet mûködésébe: az önkényes volna. És, hogy hogy lehet szintén ilyen húszárvágással megszabadulni a kérdéstõl, hogy akkor a CO2 kivonása miben különbözik: egyszerûen abban, hogy annak jól meghatározható részét a mi tevékenységünknek tudhatjuk be. Tehát a CO2 és egyéb általunk termelt üvegházgázok nem esnek az elõzõleg definiált irányelv hatálya alá, sõt: épp azt betartani igyekszik.
#15
A kutatás árából több ezer fát telepíthettek volna. Az ráadásul nem csak egy megoldással jött volna elõ hanem a mûködõ rendszer lenne készen, amit késõbb még faanyaggá is lehet alakítani....
Ezek a fasza megoldások mikor valami olyat akarnak feltalálni aminek a megoldása szinte ingyen ott lenne.
Egy viccben olvastam valami hasonlót. Az amerikaiak az ûrbe készültek és hogy ott is legyen mivel írni egy kutatási projekt keretében kifejlesztettek egy tollat ami remekül mûködik súlytalanság állapotában is. Az oroszok ceruzát használtak...
Ezek a fasza megoldások mikor valami olyat akarnak feltalálni aminek a megoldása szinte ingyen ott lenne.
Egy viccben olvastam valami hasonlót. Az amerikaiak az ûrbe készültek és hogy ott is legyen mivel írni egy kutatási projekt keretében kifejlesztettek egy tollat ami remekül mûködik súlytalanság állapotában is. Az oroszok ceruzát használtak...
#14
Ne aggódj ezek azok a dolgok amikrõl soha többet nem fogysz hallani. Se nem ledobható vagy kilõhetõ, se nem építhetõ telefonba, úgyhogy ez volt az utolsó eset hogy hallottunk róla.
#13
hjaa szóval ha megint olyan dolgot talál fel az emberiség amit tömegesen kell alkalmazni és majd fogjuk is akkor azt tuti egy magyar találta fel megint csak. OMG
#12
Jaja...bezzeg bankok megmentése adópénzbõl milliárdokért az szerepel.De legalább a bankok lennének kevésbé kapzsik és csinálnának valamit õk is...Ha bedõl a természet vmilyen szinten, az elõl õk sem tudnak elbújni, hiába a 2millió dolláros autó,yacht 100millió dolláros ház stb.Szóval, most már lehetnének okosabbak is.
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#11
A következõ 20 éveben várható a 4. generációs atomerõmûvek elõretörése (addig amíg egy fúziósat ki nem csiszolnak üzleti alkalmazásra) Úgy érzem ez már önmagában nagy elõrelépés és újból elhozhatja az atomenergia reneszánszát. Pl. Kína tervezi ilyenek építését 1000 MW teljesítménnyel. Több ilyennel már van értelme CO2-ot kivonni a levegõbõl. Persze az igazi mégiscsak az erdõtelepítés lenne. De azért az furcsa hogy egy kormánynál sem szerepel egy ilyen több millió dolláros project sem.
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#10
hat ja
ez nem szarunk a kutba csak a szelere aztan egy bottal bebelpiszkaljuk tipikus esete.
ezzel tokolnek ahelyet, hogy a szar robbanomotorokat cserelnek le inkabb valami jobbra. es itt nem a hasznalhatatlan "elemes" autokra gondolok.meg igy nyugodtan lehet kivagni az oserdoket.
j ellemzo, hogy inkabb elvagja a jovo nemzedenek az eletfelteteleit csak az anyagi haszon meglegyen.
nem erdeke az olajlobbinak meg a sok gecinek mert igy el lehet adnia benzint es nyugadtan lehet majd pufogattni amig el nem fogy a faszba aztan majd megy a siras mibol alitsunk elo muanyagot pl..
raadasul amcsi "baratainknak" nem a kozelkedes miatt kell a sok benzin hanem mert az egesz orszag energiaellatasa a gazolajra epul ezert nem irjak ala az egyezmenyeket sem .
ez nem szarunk a kutba csak a szelere aztan egy bottal bebelpiszkaljuk tipikus esete.
ezzel tokolnek ahelyet, hogy a szar robbanomotorokat cserelnek le inkabb valami jobbra. es itt nem a hasznalhatatlan "elemes" autokra gondolok.meg igy nyugodtan lehet kivagni az oserdoket.
j ellemzo, hogy inkabb elvagja a jovo nemzedenek az eletfelteteleit csak az anyagi haszon meglegyen.
nem erdeke az olajlobbinak meg a sok gecinek mert igy el lehet adnia benzint es nyugadtan lehet majd pufogattni amig el nem fogy a faszba aztan majd megy a siras mibol alitsunk elo muanyagot pl..
raadasul amcsi "baratainknak" nem a kozelkedes miatt kell a sok benzin hanem mert az egesz orszag energiaellatasa a gazolajra epul ezert nem irjak ala az egyezmenyeket sem .
#9
Na igen, de a fõ problémánkat ez nem oldja meg. A fõ probléma pedig nem a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, hanem az energia forrása!
Természetesen a CO2 visszaalakítható mindenféle hasznos anyaggá, mint mûanyag, üzemanyag, de ehhez energia kell! És mennyi? Minimum annyi mint amennyit az elégetésekor kaptunk... és honnan szedjük ezt az energiát? Még több fosszilis energiahordozó elégetésébõl! Ez így fából vaskarika.
Ha lenne nagy tömegû CO2 semleges energiaforrásunk akkor mûködne a dolog, de akkor meg épp nem lenne rá szükségünk.
Természetesen a CO2 visszaalakítható mindenféle hasznos anyaggá, mint mûanyag, üzemanyag, de ehhez energia kell! És mennyi? Minimum annyi mint amennyit az elégetésekor kaptunk... és honnan szedjük ezt az energiát? Még több fosszilis energiahordozó elégetésébõl! Ez így fából vaskarika.
Ha lenne nagy tömegû CO2 semleges energiaforrásunk akkor mûködne a dolog, de akkor meg épp nem lenne rá szükségünk.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#8
"Kérdés ugye, hogy ennek a politetilénnek az elõállítása mennyi CO2-t/energiát követel"
Nem kérdés, mivel az elõállítás egyszeri, az alkalmazása pedig (idézem):
"Ezután a megkötõ anyagot újra feldolgozva számtalanszor hasznosíthatják anélkül, hogy hatékonysága csökkenne. "
Azaz ha a bekerülési CO2 mennyiség K, a kivont pedig L, az újrahasznosítások száma pedig n, akkor egyértelmûen létezik olyan n, hogy K<nL. Senkit nem érdekel, mennyi az n konkrét értéke, a puszta tény, hogy létezik ilyen n, már több, mint bármi amit eddig fel tudtak a tudósok ezügyben mutatni.
Nem kérdés, mivel az elõállítás egyszeri, az alkalmazása pedig (idézem):
"Ezután a megkötõ anyagot újra feldolgozva számtalanszor hasznosíthatják anélkül, hogy hatékonysága csökkenne. "
Azaz ha a bekerülési CO2 mennyiség K, a kivont pedig L, az újrahasznosítások száma pedig n, akkor egyértelmûen létezik olyan n, hogy K<nL. Senkit nem érdekel, mennyi az n konkrét értéke, a puszta tény, hogy létezik ilyen n, már több, mint bármi amit eddig fel tudtak a tudósok ezügyben mutatni.
#7
A döcögõ klímaegyezményben kimondták, hogy az iparodosás elõtti CO2 szint a mérvadó.
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#6
Na találtam kicsit többet is a linkelt oldal alján, bár a teljes cikk fizus:
"Easy to prepare solid materials based on fumed silica impregnated with polyethylenimine (PEI) were found to be superior adsorbents for the capture of carbon dioxide directly from air. During the initial hours of the experiments, these adsorbents effectively scrubbed all the CO2 from the air despite its very low concentration. The effect of moisture on the adsorption characteristics and capacity was studied at room temperature. Regenerative ability was also determined in a short series of adsorption/desorption cycles."
Ahogy nézem az ábrát, melegítéssel ki lehet a "PEI"-bõl szedni a CO2-t és azt iparilag lehet hasznosítani.
Szal hatékonynak tûnik. Kérdés ugye, hogy ennek a politetilénnek az elõállítása mennyi CO2-t/energiát követel, meg hogy hány felvétel/leadás ciklust bír ki.
"Easy to prepare solid materials based on fumed silica impregnated with polyethylenimine (PEI) were found to be superior adsorbents for the capture of carbon dioxide directly from air. During the initial hours of the experiments, these adsorbents effectively scrubbed all the CO2 from the air despite its very low concentration. The effect of moisture on the adsorption characteristics and capacity was studied at room temperature. Regenerative ability was also determined in a short series of adsorption/desorption cycles."
Ahogy nézem az ábrát, melegítéssel ki lehet a "PEI"-bõl szedni a CO2-t és azt iparilag lehet hasznosítani.
Szal hatékonynak tûnik. Kérdés ugye, hogy ennek a politetilénnek az elõállítása mennyi CO2-t/energiát követel, meg hogy hány felvétel/leadás ciklust bír ki.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#5
Jó, de mik ezek az anyagok, és milyen módon áramoltatják a környezetükbe a levegõt, abból hány % CO2-t vonnak ki? Ha a levegõforgatás iszonyú energiát követel, akkor megette a fene az egészet. Csak mert nagyjából semmi nem derül ki a cikkbõl.
Aztán, ha nagybani összefüggéseiben nézzük a dolgokat, ahogy nézem a földtörténeti korokat, ennél általában magasabb volt a CO2 szint. A dinók idején pl. 4X!
OK, hogy megakarjuk õrizni a természet állapotát, de az pontosan melyik állapot is?
Aztán, ha nagybani összefüggéseiben nézzük a dolgokat, ahogy nézem a földtörténeti korokat, ennél általában magasabb volt a CO2 szint. A dinók idején pl. 4X!
OK, hogy megakarjuk õrizni a természet állapotát, de az pontosan melyik állapot is?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#4
A széndioxid levegõbõl való kivonására még mindig a leghatékonyabb módszer a fotoszintézis. Ez már " ki van találva".
Oldal 1 / 2Következő →