Veszélyezteti a nyelvet a Twitter és az SMS?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
"Magyar nyelvet utoljára mikor újították meg? 😄
Én nem az ilyen rövidítéseken égek ki hanem a j és ly-s ökörségen aminek aztán végképp semmi értelme sincs már jó ideje."
gondolom örökségent szerettél volna írni! 😊 Ne legyél buta! 😊
Én nem az ilyen rövidítéseken égek ki hanem a j és ly-s ökörségen aminek aztán végképp semmi értelme sincs már jó ideje."
gondolom örökségent szerettél volna írni! 😊 Ne legyél buta! 😊
#58
@finizlik
Nem egy évig tanulnak írni és olvasni. Hacsak nem azt érted alatta, hogy megtanulja az abc betûit. Nyelvtan óra végig megy több éven át, amin keresztül új szabályokat tanulnak és évrõl évre jobb kéne legyen a helyesírásuk.
1 év bõven elég kell legyen az abc elsajátítására és arra, hogy szótagolva már tudjon egy gyerek olvasni. Ha 3 év kéne erre a pár betûre akkor mégis hány év alatt tanulna meg szegény kínai gyerek elolvasni egy nagyon egyszerû könyvet? Ha mégsem megy akkor a tanítással (tanárok és szülõk részérõl egyaránt) van a probléma. 2-3 évet régen sem fordítottak rá. 2. osztályban már túl voltunk az elsõ kötelezõ olvasmányon: A Két Lotti. 3. osztályban jött az angol tanulás. Addigra már rendesen kellett tudni magyarul írni-olvasni.
Nem egy évig tanulnak írni és olvasni. Hacsak nem azt érted alatta, hogy megtanulja az abc betûit. Nyelvtan óra végig megy több éven át, amin keresztül új szabályokat tanulnak és évrõl évre jobb kéne legyen a helyesírásuk.
1 év bõven elég kell legyen az abc elsajátítására és arra, hogy szótagolva már tudjon egy gyerek olvasni. Ha 3 év kéne erre a pár betûre akkor mégis hány év alatt tanulna meg szegény kínai gyerek elolvasni egy nagyon egyszerû könyvet? Ha mégsem megy akkor a tanítással (tanárok és szülõk részérõl egyaránt) van a probléma. 2-3 évet régen sem fordítottak rá. 2. osztályban már túl voltunk az elsõ kötelezõ olvasmányon: A Két Lotti. 3. osztályban jött az angol tanulás. Addigra már rendesen kellett tudni magyarul írni-olvasni.
#57
Ez teljesen szubjektív, és megszokás kérdése. Most is vannak "fogyatékos" szavak, kifejések, kifejezésmód a magyar nyelvben, amit nem szeretek használni, mégis sokszor kénytelen vagyok.
Engem amúgy nem kifejezetten érdekel ez a 'ly' és 'j' probléma, mert ha nem is általános iskola óta, de gimnázium 2. év óta megtanultam õket 99%-ban normálisan használni. De valóban nem sok értelme van neki, mivel manapság már ugyanúgy ejtjük mind a kettõt a szavakban (ez is különbség volt eredetileg, hogy másképp ejtették...). Gondolom ebbõl maradt vissza, hogy betûként nem egyformán "jé"-nek mondjuk ki a két mássalhangzót, hanem az "elipszilont" "ely"-nek, a "pontosjét" "jé"-nek.
Engem amúgy nem kifejezetten érdekel ez a 'ly' és 'j' probléma, mert ha nem is általános iskola óta, de gimnázium 2. év óta megtanultam õket 99%-ban normálisan használni. De valóban nem sok értelme van neki, mivel manapság már ugyanúgy ejtjük mind a kettõt a szavakban (ez is különbség volt eredetileg, hogy másképp ejtették...). Gondolom ebbõl maradt vissza, hogy betûként nem egyformán "jé"-nek mondjuk ki a két mássalhangzót, hanem az "elipszilont" "ely"-nek, a "pontosjét" "jé"-nek.
#56
"Olyan szépen mosologsz"
Milyen fogyatékosul hangzik... a ly igenis tûnjön a picsbe és legyen csak j, mert semmi értelme sincs.
Milyen fogyatékosul hangzik... a ly igenis tûnjön a picsbe és legyen csak j, mert semmi értelme sincs.
#55
Páran itt sírnak.. Emberek nem egész 1 év alatt tanítják meg a gyereket írni / olvasni erre régebben 2-3 évet fordítottak.
Mi a faszt vártok, ha nem debil írást?!
Mi a faszt vártok, ha nem debil írást?!
#54
És akkor mi van? Egy csomó többértelmû szó van, a szövegkörnyezetük teszi egyértelmûvé, hogy éppen mit jelent.
Pl. Kék az ég. Ég az istálló. Szerintem egyértelmû, hogy melyik mit jelent az adott szövegkörnyezetben. Persze, ha csak simán leírom valahova, hogy 'ég', akkor ugyanúgy fingja nincs az embernek, hogy most miva', mint a te példád esetében...
Pl. Kék az ég. Ég az istálló. Szerintem egyértelmû, hogy melyik mit jelent az adott szövegkörnyezetben. Persze, ha csak simán leírom valahova, hogy 'ég', akkor ugyanúgy fingja nincs az embernek, hogy most miva', mint a te példád esetében...
#53
Azért manapság -sajnos- már csak azokat a gyerekeket buktatják meg 1.-2.(talán még 3. osztályban, mert "hátha kinövi" máskülönben lehet speciális iskolába kellene küldeni. Ha meg a tanítónéni oda küldi, akkor jön a T. Szülõ, és erélyesen kikéri magának hogy mit képzel magáról a tanár. Az õ gyerek igenis okos, és ügyes, és aranyos, és jól nevelt. Hazugság az hogy másodikos létére még nem tud rendesen olvasni, vagy hogy leköpte volna a tanár asztalát a szünetben amiért az azt merte mondani hogy túlsúlyossága miatt nem tud megcsinálni 5 felülést. Az õ kisfiuk nem túlsúlyos. Az õ magasságához tökéletes a súlya, csak erõs a felépítése. (ezt az erõt persze ki is használja hogy elvegye másoktól a tízóraipénzt vagy a tízórait, vagy az új játékukat)
Vicc ami az oktatásban folyik, és nem csak a kicsik között hanem az idõsebbeknél is. Egy kedves ismerõsöm a szívbajt kapta amikor meglátta a pontszámait az egyetemi vizsgán. Úgy érezte hogy jól ment neki. (bár tény hogy rosszul érezte) Az eredményt bemutató táblázat alapján masszív 1-est kapott. És miért? Mert elrontották a táblázatot és az "A" feladatsorosok pontszámait nem számolta a rendszer csak a hozott pontokat. A "B" és "C" oszlop persze jól meg volt csinálva. Végül erõs kettes lett a vége miután "túl sokan panaszkodtak" az oktatóknál.
Adam815: Én pár ismerõsöm sikeresen rászoktattam arra hogy használjon írásjelet. Egyszerûen szándékosan félreértettem a mondataikat, vagy nem figyeltem rájuk. Egy idõ után megunták, és ha valamit el akartak kérni, vagy a segítségem szerették volna, akkor -legalább nekem- helyesen próbáltak írni és fogalmazni.
LoL-t és KeK-et szoktam hallani élõszóban, de az ikszdé-hez még nem volt szerencsém (szerencsére).
kétmonitor közti beszélgetéskor engem sem mindig zavar az hogy nem kezdem a mondatokat nagybetûvel, de legalább írásjeleket használok. Valamint sok sok emoteicon-t (még a jóízlés és felismerhetõség határain belül) mert a hangsúly hiányában sokszor félreérthetõ a szándék. Keserû tapasztalat ez.
Amúgy az emoteicon-ok külön téma lehetne. Egyes emberek annyit használnak már, hogy szinte hieroglif írásnak lehet tekinteni. Leír egy mondatot és nálam jóformán megjelenik 6-7 ugrabugráló, villogó akármi ragokkal, toldalékokkal, és írásjelekkel. Olyankor kell szépen egyesével megnézem hogy mit is jelentenek a képek. S mivel mindenkinél mások a jelek minden emberre egy egy nyelv megtanulni azt. Mert ha legalább olyan kifejezéseket takarna vagy speciálisan kellene írni azokat a szavakat pl.: jó8 -re jönne elõ egy kis ikon és nem az éjt-re, akkor lehet olvashatóbbak lennének.
Vicc ami az oktatásban folyik, és nem csak a kicsik között hanem az idõsebbeknél is. Egy kedves ismerõsöm a szívbajt kapta amikor meglátta a pontszámait az egyetemi vizsgán. Úgy érezte hogy jól ment neki. (bár tény hogy rosszul érezte) Az eredményt bemutató táblázat alapján masszív 1-est kapott. És miért? Mert elrontották a táblázatot és az "A" feladatsorosok pontszámait nem számolta a rendszer csak a hozott pontokat. A "B" és "C" oszlop persze jól meg volt csinálva. Végül erõs kettes lett a vége miután "túl sokan panaszkodtak" az oktatóknál.
Adam815: Én pár ismerõsöm sikeresen rászoktattam arra hogy használjon írásjelet. Egyszerûen szándékosan félreértettem a mondataikat, vagy nem figyeltem rájuk. Egy idõ után megunták, és ha valamit el akartak kérni, vagy a segítségem szerették volna, akkor -legalább nekem- helyesen próbáltak írni és fogalmazni.
LoL-t és KeK-et szoktam hallani élõszóban, de az ikszdé-hez még nem volt szerencsém (szerencsére).
kétmonitor közti beszélgetéskor engem sem mindig zavar az hogy nem kezdem a mondatokat nagybetûvel, de legalább írásjeleket használok. Valamint sok sok emoteicon-t (még a jóízlés és felismerhetõség határain belül) mert a hangsúly hiányában sokszor félreérthetõ a szándék. Keserû tapasztalat ez.
Amúgy az emoteicon-ok külön téma lehetne. Egyes emberek annyit használnak már, hogy szinte hieroglif írásnak lehet tekinteni. Leír egy mondatot és nálam jóformán megjelenik 6-7 ugrabugráló, villogó akármi ragokkal, toldalékokkal, és írásjelekkel. Olyankor kell szépen egyesével megnézem hogy mit is jelentenek a képek. S mivel mindenkinél mások a jelek minden emberre egy egy nyelv megtanulni azt. Mert ha legalább olyan kifejezéseket takarna vagy speciálisan kellene írni azokat a szavakat pl.: jó8 -re jönne elõ egy kis ikon és nem az éjt-re, akkor lehet olvashatóbbak lennének.
#52
A köztársasági elnök nem éppen fiatal, de az õ helyesírása is rettenetes. Van olyan tanító, tanár akié szintén(!!!) és itt kezdõdik a probléma. A fiatalok ugyanis tõlük (kellene hogy) tanulják a helyesírást. Ehelyett nézd meg a tantervet, mennyi felesleges szemetet tanulnak meg 8-10 éves korukig. Addig a magyar és az idegen nyelv, helyesírással együtt valamint az alapfokú matematika lenne a dolguk, viszont ezek üzembiztosan. Sok-sok testneveléssel, rajzzal, énekkel keverve...
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#51
Nem ennyire egyszerû ez.
pl. mosoly és mosol. Mind a kettõ szó értelmes, de teljesen mást jelent. Viszont olyan egy sincs, ahol "j"-vel írva mást jelentene...
pl. mosoly és mosol. Mind a kettõ szó értelmes, de teljesen mást jelent. Viszont olyan egy sincs, ahol "j"-vel írva mást jelentene...
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#50
Most komolyan, ehhez az észrevételhez szakember kellett?
Amúgy rettenetes a fiatalok helyesírása tényleg. Mikor még én tanultam, szerencsére ezzel nem kellett szembesülnöm. (21 éves vagyok)
De a mostaniak egyre degeneráltabbak, ami elszomorító. Nem értem, miért kell W-zni, nem értem, miért nem tudnak rendes mondatokat kiírni, sajnálják rá azt a plusz 3-8 másodpercet? És a beszélt nyelvben is tapasztalom ezeket a dolgokat, kicsit gáz mikor azt hallom, hogy XD, meg LOL, mert okés, hogy leírják, de még élõ beszédben is...
Amúgy lemerném fogadni, hogy az ilyen kifejezések származását mint LOL, a fele fiatal nem tudja, csak használja, mert tudja mire való.
Abban az esetben nem lehet gond, ha az adott személy sokat olvas normális szövegeket. De sajnos ezt is egyre kevésbé tapasztalom (itt a környékemen, eléggé primitív egy helyen élek sok olyan emberrel körülvéve, akik még az általános iskolát is csak "kegyelemmel" teljesítik, teszem hozzá, a tanárok is hülyék, de inkább türelmetlenek, és nem túl segítõkészek, szóval nem csak a diákokban van a hiba, most a én volt iskolámról beszélek).
Rengeteg itt a probléma, mondjuk leszarom, amíg vannak olyanok, akik nem követik ezt a "divatot".
Amúgy rettenetes a fiatalok helyesírása tényleg. Mikor még én tanultam, szerencsére ezzel nem kellett szembesülnöm. (21 éves vagyok)
De a mostaniak egyre degeneráltabbak, ami elszomorító. Nem értem, miért kell W-zni, nem értem, miért nem tudnak rendes mondatokat kiírni, sajnálják rá azt a plusz 3-8 másodpercet? És a beszélt nyelvben is tapasztalom ezeket a dolgokat, kicsit gáz mikor azt hallom, hogy XD, meg LOL, mert okés, hogy leírják, de még élõ beszédben is...
Amúgy lemerném fogadni, hogy az ilyen kifejezések származását mint LOL, a fele fiatal nem tudja, csak használja, mert tudja mire való.
Abban az esetben nem lehet gond, ha az adott személy sokat olvas normális szövegeket. De sajnos ezt is egyre kevésbé tapasztalom (itt a környékemen, eléggé primitív egy helyen élek sok olyan emberrel körülvéve, akik még az általános iskolát is csak "kegyelemmel" teljesítik, teszem hozzá, a tanárok is hülyék, de inkább türelmetlenek, és nem túl segítõkészek, szóval nem csak a diákokban van a hiba, most a én volt iskolámról beszélek).
Rengeteg itt a probléma, mondjuk leszarom, amíg vannak olyanok, akik nem követik ezt a "divatot".
#49
A 'ly' azért van, mert amit ma 'ly'-nal írunk, azt eredetileg simán 'l'-lel írtuk (...ha jól tudom...). Lehet, hogy logikusabb lenne visszatérni ahhoz (ha senki nem tudja helyesen írni), mint az 'ly'-t kicserélni 'j'-re. Szerintem nem nehéz, simán ki lehet találni. Mondjuk értelme nem sok van, a nyelvészek tudják csak, mire jó...
#48
"nem lesznek képesek normálisan fogalmazni, illetve írni." Szerintem, amíg vannak akik megértik, addig normálisnak mond6ó. A rövidítés egyszerûsítés nem baj, az "ly" meg halálra van ítéve, nemcsak azért mert 2 karakter, hanem mert értelmetlen. Olyasmi, mint a németeknél a "ß" volt. Sima "ss"-re cseréték, mivel úgy is ejtik, minek rá többféle jel?
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#47
Ha látom, hogy valaki a muszály szót ly-vel írja mindig rászólok, hogy az j. Azért emeltem ki ezt a szót mert legtöbbet ezt tapasztaltam helytelenül írva. Viszont hiába szólok érte még akkor kiröhögnek, hogy ilyennel foglalkozok és azért is úgy írják megint. Nem csak az a baj, hogy nem tudnak írni (ez is többek között persze), hanem, hogy a mostani fiatalok hülyék akarnak lenni. Olyasmi lehet ez szerintem mint a cigizés. Van aki rászokik csak azért mert ezzel beilleszkedik a többiek közé. Még engem néznek le amiért oda figyelek arra amit csinálok. A sok tizenéves akár tudtán kívül veszi fel a rossz helyesírást csak, hogy közelebb legyen másokhoz ezáltal.
Tovább rontja a helyzetet, hogy interneten keresztül már az általános iskolás is hozzá jut olyan oldalakhoz ami nem neki való. Nem 18 pornóhoz, hanem például egy Exszakaszhoz. Huszon évesen már megértem, ha valami egy poén és nem fogom beépíteni a mindennapi beszédembe. Egy 10 éves Pistike viszont akinek a bátyja mutatott egy vicc oldalt már lehet, hogy megteszi.
A szülõk is segítenek ebben. Keresztapámat hallván beszélni biztosan mondhatom, hogy a gyerekei még 10 évesek nincsenek de b+ és hasonlók már nem ismeretlen szavak számukra.
Mégis ezek engem kevésbé zavarnak mint mikor valaki nem tud pontot és nagy betût használni. Napjában futok össze olyannal, hogy egy hosszabb, több soros, több mondatos szöveget csupa kis betûvel ír pont és nagybetû nélkül, illetve kérdõjel nélkül. Egybe folyik az egész. Gondolkodnom kell, hogy most mi az amit kijelentett és mi az amit már kérdez. Pl. egy netes játékban egy ilyen hozzászólás: "bocsi csak most ültem gép elé nem maratam le valamirõl aki tud külgyön már nekem 240 fémet mer nagyon kel az egyik fejlesztéshez majd késõbb megadom". Próbáltam valami hasonlót írni mint az a meg nem nevezett személy akinek az írását nap mint nap látom. Egyszer javasoltam neki, hogy legalább egy pár alapvetõ írásjelet tegyen már ki. A következõ üzenetében használt pontokat, majd a végére oda tette, hogy az én kedvemért. Következõ nap már nem ment neki, de megint hozzá tett egy kis részt nekem, hogy bocsi xyz most fáradt vagyok, inkább lehagyom õket. Fáradtság képes ilyet okozni? De a plusz egy mondathoz nem volt fáradt.
Aztán ott vannak még akik nem tudnak ékezetet írni és arra hivatkoznak, hogy angol billentyûzetük van. Azzal miért nem lehet? Nekem is az van, mégis tudok magyar, orosz és japán karaktereket is írni vele. Windows nyelvi csomag... Ha magyarul írok, nem esik nehezemre magyarra váltani.
Azok akik nem tudják mikor kell dupla betûket használni (jött > jöt, kell > kel).
Ezek többsége általános iskola alsó tagozatos nyelvtan. Egy 17 éves ne merje azt mondani, hogy õ még fiatal azért nem tudja. Azért mondom, mert láttam már ilyet is. Azt mondta õ még iskolába jár és nem tudhat mindent. Nem így fogalmazott, ha fogalmazásnak volt nevezhetõ.
Volt valami mûsor a tv-ben pár éve, ahol arról volt szó, hogy sokan diszlexiával eljutnak középiskolába és csak ott derül ki, hogy a gyerek nem tud olvasni. Innentõl lehet okolni bizonyos tanárokat is. Normális tanítás mellett lehetetlen, hogy ez ne jöjjön elõ már 7-8 évesen mikor olvasni tanulnak. Gondolom átengedték mindig, nehogy megbukjon és többet kelljen vele foglalkozni. Úgyse egyetem a célja, szokták mondani. Nekem is hasonló módon bukdácsolt végig több osztálytársam is.
Tovább rontja a helyzetet, hogy interneten keresztül már az általános iskolás is hozzá jut olyan oldalakhoz ami nem neki való. Nem 18 pornóhoz, hanem például egy Exszakaszhoz. Huszon évesen már megértem, ha valami egy poén és nem fogom beépíteni a mindennapi beszédembe. Egy 10 éves Pistike viszont akinek a bátyja mutatott egy vicc oldalt már lehet, hogy megteszi.
A szülõk is segítenek ebben. Keresztapámat hallván beszélni biztosan mondhatom, hogy a gyerekei még 10 évesek nincsenek de b+ és hasonlók már nem ismeretlen szavak számukra.
Mégis ezek engem kevésbé zavarnak mint mikor valaki nem tud pontot és nagy betût használni. Napjában futok össze olyannal, hogy egy hosszabb, több soros, több mondatos szöveget csupa kis betûvel ír pont és nagybetû nélkül, illetve kérdõjel nélkül. Egybe folyik az egész. Gondolkodnom kell, hogy most mi az amit kijelentett és mi az amit már kérdez. Pl. egy netes játékban egy ilyen hozzászólás: "bocsi csak most ültem gép elé nem maratam le valamirõl aki tud külgyön már nekem 240 fémet mer nagyon kel az egyik fejlesztéshez majd késõbb megadom". Próbáltam valami hasonlót írni mint az a meg nem nevezett személy akinek az írását nap mint nap látom. Egyszer javasoltam neki, hogy legalább egy pár alapvetõ írásjelet tegyen már ki. A következõ üzenetében használt pontokat, majd a végére oda tette, hogy az én kedvemért. Következõ nap már nem ment neki, de megint hozzá tett egy kis részt nekem, hogy bocsi xyz most fáradt vagyok, inkább lehagyom õket. Fáradtság képes ilyet okozni? De a plusz egy mondathoz nem volt fáradt.
Aztán ott vannak még akik nem tudnak ékezetet írni és arra hivatkoznak, hogy angol billentyûzetük van. Azzal miért nem lehet? Nekem is az van, mégis tudok magyar, orosz és japán karaktereket is írni vele. Windows nyelvi csomag... Ha magyarul írok, nem esik nehezemre magyarra váltani.
Azok akik nem tudják mikor kell dupla betûket használni (jött > jöt, kell > kel).
Ezek többsége általános iskola alsó tagozatos nyelvtan. Egy 17 éves ne merje azt mondani, hogy õ még fiatal azért nem tudja. Azért mondom, mert láttam már ilyet is. Azt mondta õ még iskolába jár és nem tudhat mindent. Nem így fogalmazott, ha fogalmazásnak volt nevezhetõ.
Volt valami mûsor a tv-ben pár éve, ahol arról volt szó, hogy sokan diszlexiával eljutnak középiskolába és csak ott derül ki, hogy a gyerek nem tud olvasni. Innentõl lehet okolni bizonyos tanárokat is. Normális tanítás mellett lehetetlen, hogy ez ne jöjjön elõ már 7-8 évesen mikor olvasni tanulnak. Gondolom átengedték mindig, nehogy megbukjon és többet kelljen vele foglalkozni. Úgyse egyetem a célja, szokták mondani. Nekem is hasonló módon bukdácsolt végig több osztálytársam is.
#46
Fél percenként leírva látnám akármelyik verziódat, ha lehetõség van azonnal lenémítanálak hogy ne lássam a (számomra) spammelésed.
Másrészt damage dealer.. 😄
Másrészt damage dealer.. 😄
#45
Erre ott van a macro, és akkor nem kell beírnia mindig, am meg hülyén is nézne ki ha teljesen leírná a world chaten, max csak ignore-olnák a gyereket,a ki képes teljes mondattal spam-elni az ablakot.
Egyébként. Szerintem addig amíg, vki rövidítéseket használ, de e mellett sokat olvas, nagy probléma nem lehet. Amint látjátok én is használok rövidítéseket, de mellette sokat olvasok. A helyesírás is leginkább -hozzáteszem szerintem- ugyancsak az olvasás hiányára vezethetõ vissza. Ha az ember nem látja maga elõtt sokszor a szót, akkor sose fog rögzülni benne a szó írásképe. És mivel nagyjából csak az egymás közti beszélgetéseiket olvassák a mai fiatalok, persze, h egymás hülye helyesírását fogják megtanulni. 3-4 hónapja magamon is észrevettem, h egyre rosszabb a helyesírásom, mert úgy látom leírva gyakran... Azóta megpróbálok rá odafigyelni. Szerintem egy kis odafigyeléssel nem lehet nagy baj.
Egyébként. Szerintem addig amíg, vki rövidítéseket használ, de e mellett sokat olvas, nagy probléma nem lehet. Amint látjátok én is használok rövidítéseket, de mellette sokat olvasok. A helyesírás is leginkább -hozzáteszem szerintem- ugyancsak az olvasás hiányára vezethetõ vissza. Ha az ember nem látja maga elõtt sokszor a szót, akkor sose fog rögzülni benne a szó írásképe. És mivel nagyjából csak az egymás közti beszélgetéseiket olvassák a mai fiatalok, persze, h egymás hülye helyesírását fogják megtanulni. 3-4 hónapja magamon is észrevettem, h egyre rosszabb a helyesírásom, mert úgy látom leírva gyakran... Azóta megpróbálok rá odafigyelni. Szerintem egy kis odafigyeléssel nem lehet nagy baj.
#44
De ez tök érthetõ az adott környezetben...
Kémiában sem vegyjelek az igazi elnevezések.. Na azoknak a nevét kimondani vannak olyanok
Kémiában sem vegyjelek az igazi elnevezések.. Na azoknak a nevét kimondani vannak olyanok
#43
Csak hogy tudjátok milyen is a hardcore nyelvrövidítés leírok egy mondatot wowos multamból.
LFM Icc25 hc need 1 tank 3 dps 2 heal /w gs and achi.
Rövidítések angolra fordítva
Looking for more people to ice crown citadell 25 player heroic mode need 1 tank 3 demage dealer and 2 healer send me your gearscore and achievement.
Ezt gépelje ám be fél percenként akinek 4 keze van. 😊
LFM Icc25 hc need 1 tank 3 dps 2 heal /w gs and achi.
Rövidítések angolra fordítva
Looking for more people to ice crown citadell 25 player heroic mode need 1 tank 3 demage dealer and 2 healer send me your gearscore and achievement.
Ezt gépelje ám be fél percenként akinek 4 keze van. 😊
#42
Banyek.. ülök a gép elõtt és látom ahogy az elcseszett szavakat aláhúzza a gép. Most akkor még ahhoz is hülyék hogy felfogják miért van pirossal aláhúzva az hogy hüje? Vagy szimplán ennyire lusták, mert akkor én már most félek hogy mi lesz velem ha véletlen megélem a nyugdíjkorhatárt.
#41
Mondjuk mit is képzelünk, amikor a Köztársasági elnök úr olyan nyílt levelet tett közzé ami egy általános iskolai nyelvtanórán is egyest érdemelne. Majd ezek után pont a fiatalok és az egyszerû nép írjon majd helyesen? Ma már köztársaság sincs, de elnök még van. Ez mi is? Paradoxon?
A j-ly hibát mi is megmosolyogtuk anno a suliban, de én is úgy vagyok vele hogy ha a böngészõben nem lenne benne a helyesírás ellenõrzés akkor tõlem is elõkerülnének tévesztések. Nah de amikor benne van az ellenõrzés, és mégis így kommentál a kedves suttyó, akkor most csak hülye, vagy hüje, esetleg lusta, vagy csak divat idiótának lenni?
Néha mikor rám jön akkor szoktam "tájszólással" írni. Amolyan orkosan. Ahogy mondom úgy írom. De csak amikor poénkodunk vagy épp szerepjátékozunk. Egy ork vagy egy barbár pedig nem beszél választékosan.. mert hát azok a zOrk fijúk, oszt' nem kíne piszká'ni õketet, me' be lessz zúzva az ó'cája rossz játéké'.
A j-ly hibát mi is megmosolyogtuk anno a suliban, de én is úgy vagyok vele hogy ha a böngészõben nem lenne benne a helyesírás ellenõrzés akkor tõlem is elõkerülnének tévesztések. Nah de amikor benne van az ellenõrzés, és mégis így kommentál a kedves suttyó, akkor most csak hülye, vagy hüje, esetleg lusta, vagy csak divat idiótának lenni?
Néha mikor rám jön akkor szoktam "tájszólással" írni. Amolyan orkosan. Ahogy mondom úgy írom. De csak amikor poénkodunk vagy épp szerepjátékozunk. Egy ork vagy egy barbár pedig nem beszél választékosan.. mert hát azok a zOrk fijúk, oszt' nem kíne piszká'ni õketet, me' be lessz zúzva az ó'cája rossz játéké'.
#40
Egyértelmûen igen! A legtöbb mai fiatal olyan mint egy rakás zombi, ülnek a gép elõtt naphosszat, nyomkodják a telefont 0-24-ig, 1-2 szavas üzeneteket küldözgetnek azt is rövidítve, förtelmes... A lustaság amúgy is egyre általánosabb, az egyre gyorsuló világ sem lehet indok mindenre.
#39
Haromhusz az euro, de szep a magyar nyelvunk. fakkyea
killall imagent
#38
Én még egy érdekes dologra lettem figyelmes, bizonyos online körökben szinte 100%-ban tévesztik a j-t és a ly-t, annak idején nálunk az iskolában a társaim röhögtek ki hogy milyen buta vagyok ha eltévesztettem(meg is tanultam) manapság már menõ ha nem tudsz helyesen írni.
#37
Elbeszélünk egymás mellett, inkább hagyjuk is...
#36
És a muszáJ is gyakran HELYTELENÜL muszály-ként van írva.
#35
Már nem...
Csak most jutott eszébe, vagy 10 évvel ezelõtt vetette fel? Végülis az nincs odaírva, hogy mikor. X)
Bár az úriember 76 éves, úgyhogy nem szóltam...
Csak most jutott eszébe, vagy 10 évvel ezelõtt vetette fel? Végülis az nincs odaírva, hogy mikor. X)
Bár az úriember 76 éves, úgyhogy nem szóltam...
#34
És persze a HELYTELEN BUÉK-ozás...
Helyesen: "B.ú.é.k.!", de semmiképpen sem rövid U, hanem ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ.
Helyesen: "B.ú.é.k.!", de semmiképpen sem rövid U, hanem ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ.
#33
Na, ha már itt tartunk:
Sajátos viselkedésû toldalékok
42. A -val, -vel és a -vá, -vé határozórag magánhangzóra végzõdõ tõhöz alapalakjában
kapcsolódik, például: babával, kõvé; csehvel, pléhvé; stb. (A h végû szavak egy részét – mivel
bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövûnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végû
tõhöz járulva a -val, -vel és a -vá, -vé rag v eleme a szótõ végsõ mássalhangzójával azonossá
válik; ezekben az alakokban a tõ és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például:
dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal; stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában
kiejtjük a h-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövûek.) (Vö. 75., 83–84.)
A mássalhangzók minõségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban
A -val, -vel és a -vá, -vé alakmódosulásai
83. Megváltozott, a névszó tövének végsõ mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult)
formában járul a -val, -vel és a -vá, -vé határozórag v-je (bizonyos h végûek kivételével)
minden mássalhangzóra végzõdõ névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul
veszi, és betûkettõzéssel jelöli. A többjegyû betûket természetesen a rájuk vonatkozó
szabályok szerint kettõzzük meg.
a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal,
rozzsal, néggyel; tudóssá, szénné, vízzé; királlyá, özveggyé; stb.
b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá,
tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé; stb. (Vö. 94.)
c) Két mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal,
szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé; stb. (Vö. 60.)
d) Ha a -val, -vel és a -vá, -vé rag v szóvégzõdéssel találkozik, a két v-t mindig jelöljük az
írásban: hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé; stb.
A betûkettõzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos
például a szívvel és a szível (= szeret, tûr); a tervvel és a tervel (= tervez); a bölccsé
(válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona); a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a
bridzsel (= bridzsezik); stb.
e) Azokban a névszókban, amelyeknek végsõ h-ját nem ejtjük ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé, juhvá; stb. – A doh,
potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért itt az ennek
megfelelõ ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
A -val, -vel és a -vá, -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163., az idegen
szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211., 216–217., 222. pont foglalkozik.
163. A mássalhangzóra végzõdõ személynevek -val, -vel (és néha -vá, -vé) ragos formájának
írásában a következõképpen járunk el:
a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölõ betûvel végzõdik, akkor ezt a betût megkettõzzük:
Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal stb. (Vö. 83.)
b) Ha régies betûre végzõdõ családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betût
változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai
formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
c) Ha a családnév mássalhangzót jelölõ kettõzött betûvel végzõdik, a -val, -vel (és néha a -vá,
-vé) rag megfelelõ alakját kötõjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitûnjön:
Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb. (Vö. 94.) – Egyszerûsítve írjuk viszont a
keresztneveket: Bernadettel, Marcellal v. Marcellel, Mariannal stb. (Vö. 62., 94.)
216. (...) b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölõ nem magyar betûre vagy betû-kapcsolatra végzõdõ idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen
hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andriætyal, Balzackal, pechhel, Bachhal,
Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel,
Marxszal stb.
217. Bizonyos esetekben kötõjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és
tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
néma) betû van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betûknek bonyolult, írásrendszerünkben
szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötõjellel fûzzük a szó testéhez:
guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaºi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig,
Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
guillotine-nal; Iaºi-sal, Moliere-rel; stb.
c) A mássalhangzót jelölõ kettõzött betûre végzõdõ idegen tulajdonnevekhez az azonos
betûvel kezdõdõ magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelõ alakját is)
kötõjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitûnjék: Mann-nak, Tallinn-nál,
Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb.
228. A ch kétjegyû ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az x pedig két hang (k+sz) jele, de
egyetlen jegyû, s így mindkettõ egy betûnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük õket,
mint a rövid mássalhangzókat jelölõ magyar betûket: ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó; stb. –
Ha a ch és az x végû idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell
elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következõ sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó
következik: almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xos, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé, Mar-xot, mar-xizmus; stb. – A -val, -vel és a -vá, -vé ragos alakulatok
elválasztása: pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Marx-szal; stb. [Vö. 216. b))
****
Aztán, ott van még a -ba/-be helytelen használata (-ban/-ben helyett!!!).
Egyenlõre/Egyelõre.
Stb.
Sajátos viselkedésû toldalékok
42. A -val, -vel és a -vá, -vé határozórag magánhangzóra végzõdõ tõhöz alapalakjában
kapcsolódik, például: babával, kõvé; csehvel, pléhvé; stb. (A h végû szavak egy részét – mivel
bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövûnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végû
tõhöz járulva a -val, -vel és a -vá, -vé rag v eleme a szótõ végsõ mássalhangzójával azonossá
válik; ezekben az alakokban a tõ és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például:
dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal; stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában
kiejtjük a h-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövûek.) (Vö. 75., 83–84.)
A mássalhangzók minõségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban
A -val, -vel és a -vá, -vé alakmódosulásai
83. Megváltozott, a névszó tövének végsõ mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult)
formában járul a -val, -vel és a -vá, -vé határozórag v-je (bizonyos h végûek kivételével)
minden mássalhangzóra végzõdõ névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul
veszi, és betûkettõzéssel jelöli. A többjegyû betûket természetesen a rájuk vonatkozó
szabályok szerint kettõzzük meg.
a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal,
rozzsal, néggyel; tudóssá, szénné, vízzé; királlyá, özveggyé; stb.
b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá,
tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé; stb. (Vö. 94.)
c) Két mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal,
szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé; stb. (Vö. 60.)
d) Ha a -val, -vel és a -vá, -vé rag v szóvégzõdéssel találkozik, a két v-t mindig jelöljük az
írásban: hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé; stb.
A betûkettõzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos
például a szívvel és a szível (= szeret, tûr); a tervvel és a tervel (= tervez); a bölccsé
(válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona); a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a
bridzsel (= bridzsezik); stb.
e) Azokban a névszókban, amelyeknek végsõ h-ját nem ejtjük ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé, juhvá; stb. – A doh,
potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért itt az ennek
megfelelõ ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
A -val, -vel és a -vá, -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163., az idegen
szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211., 216–217., 222. pont foglalkozik.
163. A mássalhangzóra végzõdõ személynevek -val, -vel (és néha -vá, -vé) ragos formájának
írásában a következõképpen járunk el:
a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölõ betûvel végzõdik, akkor ezt a betût megkettõzzük:
Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal stb. (Vö. 83.)
b) Ha régies betûre végzõdõ családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betût
változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai
formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
c) Ha a családnév mássalhangzót jelölõ kettõzött betûvel végzõdik, a -val, -vel (és néha a -vá,
-vé) rag megfelelõ alakját kötõjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitûnjön:
Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb. (Vö. 94.) – Egyszerûsítve írjuk viszont a
keresztneveket: Bernadettel, Marcellal v. Marcellel, Mariannal stb. (Vö. 62., 94.)
216. (...) b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölõ nem magyar betûre vagy betû-kapcsolatra végzõdõ idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen
hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andriætyal, Balzackal, pechhel, Bachhal,
Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel,
Marxszal stb.
217. Bizonyos esetekben kötõjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és
tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
néma) betû van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betûknek bonyolult, írásrendszerünkben
szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötõjellel fûzzük a szó testéhez:
guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaºi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig,
Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
guillotine-nal; Iaºi-sal, Moliere-rel; stb.
c) A mássalhangzót jelölõ kettõzött betûre végzõdõ idegen tulajdonnevekhez az azonos
betûvel kezdõdõ magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelõ alakját is)
kötõjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitûnjék: Mann-nak, Tallinn-nál,
Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb.
228. A ch kétjegyû ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az x pedig két hang (k+sz) jele, de
egyetlen jegyû, s így mindkettõ egy betûnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük õket,
mint a rövid mássalhangzókat jelölõ magyar betûket: ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó; stb. –
Ha a ch és az x végû idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell
elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következõ sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó
következik: almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xos, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé, Mar-xot, mar-xizmus; stb. – A -val, -vel és a -vá, -vé ragos alakulatok
elválasztása: pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Marx-szal; stb. [Vö. 216. b))
****
Aztán, ott van még a -ba/-be helytelen használata (-ban/-ben helyett!!!).
Egyenlõre/Egyelõre.
Stb.
#32
Én egy szóval nem mondtam, hogy káromkodással kezdik tanulni az emberek a nyelveket, ezt az ökörséget te találtad ki.
Edit: persze aki szószparkkal kezdi tanulni az angol nyelvet, azon nem csodálkozom.
Edit: persze aki szószparkkal kezdi tanulni az angol nyelvet, azon nem csodálkozom.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#31
Mert olyat már hallottál mi, hogy a magyar tanár ba...meg-gel kezdett? Hagyjuk már! "LOL" 😄
#30
Én sem azzal kezdtem, németül pl talán egy vagy két szót ismerek ami káromkodásra való. Angolból már kicsit többet de egyik sem éppen egy olyan nyelv amiben lehet változatosan káromkodni.
#29
Álljunk meg egy szóra tanár úr egyszer egy mûsort szentelt ennek az sms helyesírás "problémának" Bizonyos szavaknál új nyelvtani szabályokat lehet észrevenni pl müxik, fexik stb.. De úgy összességében annyit mondtak hogy a nem használt vagy csak átmenetileg divatos szavak és kifejezések idõvel kikopnak a nyelvbõl, vagy hungarizálódnak, és végül beépülnek a magyar köznyelvbe.
De ez a fészbúkos divatnyelv, meg a plázapicsák nyelvezete engem kifejezetten irritál. v=w még csak csak.. nah de amikor már nem látsz olyan nevet amiben i van csak y, meg minden szava majdnem csire végzõdik. Még egy nõtõl is gáz, nah de "férfiaktól"...
példamondat: Sya Norcsim (Norbert), ma megyünk Dyáwal a szlcsyba és utána majd beülünk egy mozyba megnézni valami szupcsy fylmcsyt.
Az ilyet konkrétan IRL addig csapkodnám egy szeneslapáttal amíg el nem fáradok, és egy kis pihenés után beledobnám a meszesgödörbe.
Nem vagyok egy grammarnáci, de régebben is furcsának tartottam hogy létezik pl tájszólás, amikor mindenütt volt tv, könyv, napi és havilapok ahol az irodlamihoz közeli magyart használják. A gyerekek az iskolákban pedig le tudják írni a szavakat, de kimondani.. már csak ha koncentráltak rá. De ma? Ma már írni sem tudnak. Egyesek hobbit ûznek abból 11-13 évesen hogy a szlenget már az érthetõségen túlra facsarták és a köszönésük már nem egy laza "csõ", vagy "csövi" hanem "makaróni" WTF? Még nem vagyok 30, napi szinten foglalkozom informatikával, de egy egy 15-16 éves kölyök beszélgetéséhez már szinkrontolmácsra lenne szükségem, hát még az írásához. A tanároknak szigorúbban kellene venniük a helyesírást, és nem a j-ly hibákra vadászni -mert azt sokan elrontják- hanem azokat kõkeményen buktatni akik a fenti "nyelvi erõszakot" követik el.
Ha a gyerek már helyesen sem tud írni, csak pózolni a wc-ben, meg aktokat csinálni magukról 15 évesen és felrakni azt egy közösségi oldalra, akkor már közel a vég. Legalábbis az emberi civilizációé.
De ez a fészbúkos divatnyelv, meg a plázapicsák nyelvezete engem kifejezetten irritál. v=w még csak csak.. nah de amikor már nem látsz olyan nevet amiben i van csak y, meg minden szava majdnem csire végzõdik. Még egy nõtõl is gáz, nah de "férfiaktól"...
példamondat: Sya Norcsim (Norbert), ma megyünk Dyáwal a szlcsyba és utána majd beülünk egy mozyba megnézni valami szupcsy fylmcsyt.
Az ilyet konkrétan IRL addig csapkodnám egy szeneslapáttal amíg el nem fáradok, és egy kis pihenés után beledobnám a meszesgödörbe.
Nem vagyok egy grammarnáci, de régebben is furcsának tartottam hogy létezik pl tájszólás, amikor mindenütt volt tv, könyv, napi és havilapok ahol az irodlamihoz közeli magyart használják. A gyerekek az iskolákban pedig le tudják írni a szavakat, de kimondani.. már csak ha koncentráltak rá. De ma? Ma már írni sem tudnak. Egyesek hobbit ûznek abból 11-13 évesen hogy a szlenget már az érthetõségen túlra facsarták és a köszönésük már nem egy laza "csõ", vagy "csövi" hanem "makaróni" WTF? Még nem vagyok 30, napi szinten foglalkozom informatikával, de egy egy 15-16 éves kölyök beszélgetéséhez már szinkrontolmácsra lenne szükségem, hát még az írásához. A tanároknak szigorúbban kellene venniük a helyesírást, és nem a j-ly hibákra vadászni -mert azt sokan elrontják- hanem azokat kõkeményen buktatni akik a fenti "nyelvi erõszakot" követik el.
Ha a gyerek már helyesen sem tud írni, csak pózolni a wc-ben, meg aktokat csinálni magukról 15 évesen és felrakni azt egy közösségi oldalra, akkor már közel a vég. Legalábbis az emberi civilizációé.
#28
Mitõl lennék szent? Én olyat még nem hallottam, hogy az elsõ angol órán úgy köszön a tanár, hogy "fuck off"...
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#27
Ó te szent <#banplz>
Bardo:XialaHUN GB3 SF WARI
#26
Imádom amikor random fake dr-ek osszák azt észt,de mind1,lexarom,bb lol
(Ezt nem hagyhattam ki)<#crazya>
(Ezt nem hagyhattam ki)<#crazya>
Bardo:XialaHUN GB3 SF WARI
#25
Én se az angolt, se a németet nem azzal kezdtem.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#24
Ez nem csak a magyar nyelv tanulásánál van így. Általában minden nyelven káromkodni tanul meg elõször az ember. 😄
#23
Én azt szeretem, amikor egyesek azzal jönnek, hogy a magyar nyelv milyen szép. Azon kevés emberek akik úgy tanulják a nyelvet, hogy nem magyarok, mégis melyik részét tartják a legjobbnak? A káromkodást... Baromi büszkék lehetünk a nyelvünkre.
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#22
Nem mert ide talál 3 hungarista és kiderítik hogy zsidó vagyok de minimum cigány 😄
#21
...érdekes, ha azzal jön valaki hogy a magyar nyelv igenis kiöregedett, meg nehézkes akkor áll néma csend......
#20
LOLozni lehet szóban is, mert ha _úgy_ mondod, akkor kifejezetten idétlen, és ezért van szükség a használatára. Akkor már nem arról van szó, hogy nem tudod máshogy kifejezni magad... Úgyhogy ha valaki nem figyeli a kontextust, amiben ez elhangzik és utána jön ide vergõdni, az egy nyommer nyugger LOÁL magyarországon.
https://twitter.com/foodlfg
#19
Megkerestem neked:
"A szleng olyan csoportnyelv (szociolektus), mely kis létszámú, sok idõt együtt töltõ, azonos foglalkozású vagy érdeklõdési körû csoportokban születik, és fontos társas szerepet tölt be ezekben a közösségekben: erõsíti az összetartozás érzését, és elkülöníti az adott közösséget a többitõl. (Az a felfogás, mely szerint szleng a modern nagyvárosok – elsõsorban fiatalok által beszélt – alacsony szintû népnyelve, melynek szókincse jelentõs részben a tolvajnyelvbõl származik, még manapság is elég elterjedt vélekedés, bár a modern szlengkutatásban már meghaladottnak számít.)"
Mert WIKI így tudja.
"A szleng olyan csoportnyelv (szociolektus), mely kis létszámú, sok idõt együtt töltõ, azonos foglalkozású vagy érdeklõdési körû csoportokban születik, és fontos társas szerepet tölt be ezekben a közösségekben: erõsíti az összetartozás érzését, és elkülöníti az adott közösséget a többitõl. (Az a felfogás, mely szerint szleng a modern nagyvárosok – elsõsorban fiatalok által beszélt – alacsony szintû népnyelve, melynek szókincse jelentõs részben a tolvajnyelvbõl származik, még manapság is elég elterjedt vélekedés, bár a modern szlengkutatásban már meghaladottnak számít.)"
Mert WIKI így tudja.
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#18
Akkor rosszul jegyzed meg... a slang/szleng ugyanis nem ezt takarja...
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#17
a "gáz" szleng elé régi. még abból az idõbõl származik, mikor még elektroncsövek voltak az elektronikában. Az elektroncsövekben nagy vákuum van, és ha ez a vákuum valamilyen kis repedés miatt csökkenni kezdett, arra mondták, hogy gázosodott a csõ, és a gázos csõ természetesen hibásan mûködött, majd hamarosan tönkre is ment. A "gáz", "gázos" innen eredeztethetõ.
#16
Magyar nyelvet utoljára mikor újították meg? 😄
Én nem az ilyen rövidítéseken égek ki hanem a j és ly-s ökörségen aminek aztán végképp semmi értelme sincs már jó ideje.
Én nem az ilyen rövidítéseken égek ki hanem a j és ly-s ökörségen aminek aztán végképp semmi értelme sincs már jó ideje.
#15
Halkan jegyzem meg, hogy ha egy szó beépül a nyelvbe, és nem hivatalos, akkor az szleng.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#14
Persze persze nem az egyszerû hanem a virágnyelv a kircsi!
Sms sem változtatta meg a nyelvet az elmúlt 20 évben igazából..
Sms sem változtatta meg a nyelvet az elmúlt 20 évben igazából..
#13
Azért mert a gáz, az szleng, vagy argo. A LoL és társainak az argóhoz semmi köze.
#12
Igazából engem nem érdekel, hogy rövid szöveges üzenetekben ki hogy fogalmaz, milyen nyelvmegerõszakolásokat-rövidítéseket használ. Azonban, ha ez kiterjed a hosszabb röptû írásaira is, akkor az enyhén irritáló...
#11
Mert? Mivel jobb, mint az, hogy "gáz"? Metángáz? Propán-bután? Vagy csak halmazállapot? He?!
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#10
Azert ez eleg gaz, hogy erre csak most jonnek ra. En mar beszelni se szoktam sem tudok, mert egesz eletemet a mailezes teszi ki. Eltavolodtam az emberektol es igazabol mar az is irrital ha valaki megszolal. <#szomoru2>
Oldal 1 / 2Következő →