Megpillantották az elsõ Föld-méretû bolygókat
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#66
Te most optikai, láható fényben gondolkozol?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
Ez az, ami jelenleg kivitelezhetetlen, pedig zseniális megoldás. Az Európai Déli Obszervatórium négy óriásteleszkópja nem titkoltan ezzel a céllal készült, ezeknél ugye fix, kb. 130 méteres a bázistávolság. Állnak, mint a cövek, egyszer kell õket összehangolni, utána már csak némi finombeállítás, mégis, csak mostanában érkeznek az elsõ kísérleti megfigyelések eredményei. Az, ami rádióinterferometria néven évtizedek óta létezik, optikai eszközöknél a nagyságrendekkel kisebb hullámhossz miatt nagyon nehezen megvalósítható.
#64
Epiteni kellene egy urbeli tavcsorendszert, sok kis olcso tavcsobol. Ezek optikai kepet terben is idoben osszeillesztve mar normal fotot kapnank az adott bolygorol. A felveteleket erdemes szeles frekvenciatartomanyban elkesziteni a bolygon talalhato anyagok elemzesehez, de azert egy normal rgb kep is kell, az utobbit ugyanis le lehet kozolni. Ezzel egyreszt nagyon nagy felbontasu kepeket tudnank kesziteni a kozeli targyakrol (pl. Armstrong labnyomarol a Holdon), es meg eppen elfogadhatoan eletlen kepeket a tavoli bolygokrol. A lenyeg csak az, hogy kelloen nagy teruleten legyen szetszorva, kelloen sok kis urtavcso es szikronban legyenek egymashoz. (ez utobbi tavolasgmero lezerrel oldhato meg viszonylag olcson)
#63
Sõt, most jut eszembe. Akkor ne bízz se az ultrahang, se a CT, se MR, se más képalkotó non invazív orvosi eljárásban...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62
Én szkeptikus vagyok mindennel kapcsolatban, amit senki sem lát, csak kiszámolják, hogy ott van.
Akkor rossz idõben nehogy repcsire ülj, amikor vakleszállásra alkalmas rendszerekkel teszik le a gépet. Az is biztos hazudozásra alapulva száll le.
Atyaisten...
Akkor rossz idõben nehogy repcsire ülj, amikor vakleszállásra alkalmas rendszerekkel teszik le a gépet. Az is biztos hazudozásra alapulva száll le.
Atyaisten...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
én ezt ééééééééééééértem :) csak azt nem hogy miért kell ennyire kiszínezni egy cikket :) szerintem kevesebb költõi túlzással is érthetõ és hiteles lehet egy iromány a köznép számára is
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#60
Az a probléma, hogy még csak következtetnie sem kellett volna:
"Bár méretükben nagyjából megegyeznek bolygónkkal, sõt a csillag is egészen hasonlatos a Naphoz, mindkét idegen égitest túl közel kering csillagához, olyan magas hõmérsékleteket eredményezve a bolygókon, ami alkalmatlanná teszi az általunk ismert élet fenntartására, tették hozzá a kutatók."
De hát a trollok már csak ilyenek, bár neki még van mit tanulnia.
"Bár méretükben nagyjából megegyeznek bolygónkkal, sõt a csillag is egészen hasonlatos a Naphoz, mindkét idegen égitest túl közel kering csillagához, olyan magas hõmérsékleteket eredményezve a bolygókon, ami alkalmatlanná teszi az általunk ismert élet fenntartására, tették hozzá a kutatók."
De hát a trollok már csak ilyenek, bár neki még van mit tanulnia.
#59
Úgy örülök, hogy végre beleszóltál.
Az "élhetõek" jelzõt gondolom a "Mindkét bolygó közelebb kering csillagához mint naprendszerünkben a Merkúr, aminek köszönhetõen az exobolygókon 760, illetve 430 Celsius fokos hõmérséklet uralkodik." mondatból sikerült kikövetkeztetned...
Az "élhetõek" jelzõt gondolom a "Mindkét bolygó közelebb kering csillagához mint naprendszerünkben a Merkúr, aminek köszönhetõen az exobolygókon 760, illetve 430 Celsius fokos hõmérséklet uralkodik." mondatból sikerült kikövetkeztetned...
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#58
Nagyon jó amiket írtál! Én úgy örülök, hogy ezek a bolygók a Földhöz hasonlóak és élhetõek és hogy ezt a tudosók bebizonyították!
;)
;)
#57
És Szent István kora óta jelentõsen változott a föld sûrûsége vagy tömege vagy keringési ideje?
Annyian szeretik fölhozni a múltat. Arisztarkhosz egyszerû mértani összefüggésbõl megbecsülte a Napnak és a Holdnak a földtõl mért távolság arányát és a méretük arányát. És igaza volt, pedig a kortárs filozófusok még égi szférákról beszéltek. A Nap pedig elérhetetlenebb volt számukra mint a Kepler-20 számunkra.
"ráadásul azokat a bolygókat késõbb látta emberi szem is."
És miért fontos, hogy lásd szemmel? Te bízol a szemben ami 3 fõ szín nem túl pontos megkülönböztetésére képes, de nem hiszel a spektroszkópnak ami ugyan azt csinálja csak nagyon sok nagyságrenddel pontosabban? Nevetséges. Mintha a lézer távmérés után a fõmérnök még "le is lépné" a távolságot. Mondván, biztos ami biztos... <#csodalk>
Ezek a bolygók legalább annyira léteznek mint a Nap. Persze lehet, hogy a Nap se létezik... Majd ha oda lehet menni megfogdosni, akkor elhiszem. Addig az bármi lehet az égen. <#mf1>
Annyian szeretik fölhozni a múltat. Arisztarkhosz egyszerû mértani összefüggésbõl megbecsülte a Napnak és a Holdnak a földtõl mért távolság arányát és a méretük arányát. És igaza volt, pedig a kortárs filozófusok még égi szférákról beszéltek. A Nap pedig elérhetetlenebb volt számukra mint a Kepler-20 számunkra.
"ráadásul azokat a bolygókat késõbb látta emberi szem is."
És miért fontos, hogy lásd szemmel? Te bízol a szemben ami 3 fõ szín nem túl pontos megkülönböztetésére képes, de nem hiszel a spektroszkópnak ami ugyan azt csinálja csak nagyon sok nagyságrenddel pontosabban? Nevetséges. Mintha a lézer távmérés után a fõmérnök még "le is lépné" a távolságot. Mondván, biztos ami biztos... <#csodalk>
Ezek a bolygók legalább annyira léteznek mint a Nap. Persze lehet, hogy a Nap se létezik... Majd ha oda lehet menni megfogdosni, akkor elhiszem. Addig az bármi lehet az égen. <#mf1>
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#56
950 fényév távolságból fantázia az, hidd el. Hogy mondhatod, hogy jó eséllyel tudják megbecsülni? Mi számít nálad jó esélynek? Mennyirõl igazolódott be, hogy a becslés, feltevés helyes volt? Méret, tömeg, sûrûség, anyag, de már a távolság is erõsen megkérdõjelezhetõ szerintem. Gondolj bele, az a fény, amit ma látunk, még Szt. István életében indult el, ekkora távolságon szerintem lehetetlen bármit is biztosan kijelenteni, de még megbecsülni is.
Én szkeptikus vagyok mindennel kapcsolatban, amit senki sem lát, csak kiszámolják, hogy ott van. Tény, a kezdetleges távcsövek korában a Naprendszer távoli bolygóinak létezését is így jósolták meg, de itt a távolság már akkora, hogy jóval több a hibalehetõség, ráadásul azokat a bolygókat késõbb látta emberi szem is.
Én szkeptikus vagyok mindennel kapcsolatban, amit senki sem lát, csak kiszámolják, hogy ott van. Tény, a kezdetleges távcsövek korában a Naprendszer távoli bolygóinak létezését is így jósolták meg, de itt a távolság már akkora, hogy jóval több a hibalehetõség, ráadásul azokat a bolygókat késõbb látta emberi szem is.
#55
A csillagászok már régóta nem látnak semmit csak mûszerekkel érzékelnek, ez szerintem mindenki számára világos.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#54
"Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?"
Szükség van még a csillag tömegére.
Kepler harmadik törvénye összeköti a csillag tömegét a keringési idõt és az átlagos távolságot.
A körmozgás egyenletébõl meg lehet határozni azt a centripetális erõt amely ezen a pályán tartja a bolygót, amibõl a csillag tömegét ismerve megkapod a bolygó tömegét.
Az átlagos távolságból és a kitakarásból meg lehet határozni a bolygó méretét.
A méretbõl és a tömegbõl pedig a sûrûségét.
Szükség van még a csillag tömegére.
Kepler harmadik törvénye összeköti a csillag tömegét a keringési idõt és az átlagos távolságot.
A körmozgás egyenletébõl meg lehet határozni azt a centripetális erõt amely ezen a pályán tartja a bolygót, amibõl a csillag tömegét ismerve megkapod a bolygó tömegét.
Az átlagos távolságból és a kitakarásból meg lehet határozni a bolygó méretét.
A méretbõl és a tömegbõl pedig a sûrûségét.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#53
Az elõzõ neked ment volna.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#52
Itt éles, szabályos és periodikusan visszatérõ eseményrõl van szó. A napfolt ilyet nem produkált még soha.
A távolság a színképvonalaknál nem nagyon számít.
Hogy mekkora az okozott hatás?
A Nap-Föld esetében:
A tömegarány: 1:300000
Az átlagos Föld-Nap távolság: 150 millió km
A Napot origóba helyezve körmozgást feltételezve a tömegközéppontra egyszerûen megkaphatod, hogy 500 km-re van a Nap középpontjától. Ha a többi bolygóról elfelejtkezünk a Nap egy 500 km sugarú pályán mozog a Földel szinkronban. A keringési ideje 1 év, ebbõl:
A szögsebesség: 7.2*10^-4 1/h
A Nap kerületi sebesség: 0.36 km/h = 0.1 m/s = 10 cm/s
A két szélsõ érték (,amikor közeledik és amikor távolodik) közötti különbség 20 cm/s.
Ezeknél a vöröseltolódás nagyobb mivel közelebb vannak a csillaghoz (7,6 millió km és 16,6 millió km) és gyorsabban keringenek körülöttük (6,1 nap illetve 19,6 nap), illetve nagyobb a tömegük is (tömegük 1,7 és 3-szorosa a Földének).
A Kepler-20 tömege megfelel a napénak.
A tömegarány: 1:170000 illetve 1:100000
Az átlagos Föld-Nap távolság: 7,6 millió km illetve 16.6 millió km
A tömegközéppontra 45 km illetve 166 km-re van a csillaguk középpontjától. (Külön külön vizsgálva õket.)
A keringési idejük 6,1 nap illetve 19,6 nap.
A szögsebesség: 4.3*10^-2 1/h illetve 1.3*10^-2 1/h
A csillag kerületi sebessége: 0.5 m/s illetve 0.6 m/s
A két szélsõ érték közötti különbség 1 m/s illetve 1.2 m/s.
Ezeknek a vöröseltolódása egy nagyság rendel nagyobb mint a Földé.
Jelenleg a CODEXCODEX a legprecízebb ilyen eszköz. Teszteken 10 cm/s-es felbontást tudott produkálni, az elméleti felbontása 2 cm/s.
Ezeknek a bolygóknak a vöröseltolódását minden probléma nélkül lehet mérni sõt elvileg már a mostani eszközökkel is minden probléma nélkül be lehet azonosítani egy Föld szerû bolygót egy Nap szerû csillag lakható övezetében.
A távolság a színképvonalaknál nem nagyon számít.
Hogy mekkora az okozott hatás?
A Nap-Föld esetében:
A tömegarány: 1:300000
Az átlagos Föld-Nap távolság: 150 millió km
A Napot origóba helyezve körmozgást feltételezve a tömegközéppontra egyszerûen megkaphatod, hogy 500 km-re van a Nap középpontjától. Ha a többi bolygóról elfelejtkezünk a Nap egy 500 km sugarú pályán mozog a Földel szinkronban. A keringési ideje 1 év, ebbõl:
A szögsebesség: 7.2*10^-4 1/h
A Nap kerületi sebesség: 0.36 km/h = 0.1 m/s = 10 cm/s
A két szélsõ érték (,amikor közeledik és amikor távolodik) közötti különbség 20 cm/s.
Ezeknél a vöröseltolódás nagyobb mivel közelebb vannak a csillaghoz (7,6 millió km és 16,6 millió km) és gyorsabban keringenek körülöttük (6,1 nap illetve 19,6 nap), illetve nagyobb a tömegük is (tömegük 1,7 és 3-szorosa a Földének).
A Kepler-20 tömege megfelel a napénak.
A tömegarány: 1:170000 illetve 1:100000
Az átlagos Föld-Nap távolság: 7,6 millió km illetve 16.6 millió km
A tömegközéppontra 45 km illetve 166 km-re van a csillaguk középpontjától. (Külön külön vizsgálva õket.)
A keringési idejük 6,1 nap illetve 19,6 nap.
A szögsebesség: 4.3*10^-2 1/h illetve 1.3*10^-2 1/h
A csillag kerületi sebessége: 0.5 m/s illetve 0.6 m/s
A két szélsõ érték közötti különbség 1 m/s illetve 1.2 m/s.
Ezeknek a vöröseltolódása egy nagyság rendel nagyobb mint a Földé.
Jelenleg a CODEXCODEX a legprecízebb ilyen eszköz. Teszteken 10 cm/s-es felbontást tudott produkálni, az elméleti felbontása 2 cm/s.
Ezeknek a bolygóknak a vöröseltolódását minden probléma nélkül lehet mérni sõt elvileg már a mostani eszközökkel is minden probléma nélkül be lehet azonosítani egy Föld szerû bolygót egy Nap szerû csillag lakható övezetében.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#51
Tidal lockingnak hívják a jelenséget (angolul). Egyszerûen abból lehet tudni hogy elegendõen közel vannak a csillaghoz, hogy ez kialakuljon (maga a leírás persze bonyolultabb).
A Hold is folyamatosan egy arcát mutatja felénk.
A Hold is folyamatosan egy arcát mutatja felénk.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#50
950 év semmi. Még 1 millió év is egy nagy nullának számít kozmikus léptékben nézve. Nagyon kicsi annak az esélye, hogy bármi is történt velük. A Földünk még biztonságban lesz az elkövetkezõ pár milliárd évben. A Földnek nem sok vizet zavar, hogy van-e rajta élet vagy sem.
#49
950 év alatt, amíg az észlelt és mérhetõ információ ideért, annyi minden történhetett szegény égi teremtménnyel, ki tudja mi van(?) ott most...
De jó lenne viszont azt tudni, hogy a következõ 950 évben a mi Földünk legalább biztonságban van...
De jó lenne viszont azt tudni, hogy a következõ 950 évben a mi Földünk legalább biztonságban van...
#48
"Mivel a bolygók úgy keringenek a Kepler-20 körül, hogy egyik oldaluk folyamatos sötétségbe borul"
Már bocs, de ezt honnan tudják? Kétféleképpen detektálták a bolygót: részleges csillagfogyatkozás és pozícióingadozás. Egyiket sem befolyásolja a bolygó forgása.
Már bocs, de ezt honnan tudják? Kétféleképpen detektálták a bolygót: részleges csillagfogyatkozás és pozícióingadozás. Egyiket sem befolyásolja a bolygó forgása.
#47
Ezért virágzik az áltudomány manapság :(
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#46
Én inkább balfasz szagot. Találkoztam olyan bölcsésszel aki tudta, hogy 0 természettudományból, ezért kérdezett, figyelt, tanult és halgatott.
Ellenben sok idióta balfasz azt hiszi, hogy 0 tudással többet tud annál, aki ennek szentelte az életét. Nemrég errõl linelt valaki egy forrást, hogy minek is hívják ezt a jelenséget.
Ellenben sok idióta balfasz azt hiszi, hogy 0 tudással többet tud annál, aki ennek szentelte az életét. Nemrég errõl linelt valaki egy forrást, hogy minek is hívják ezt a jelenséget.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Igen, 950 fényév távolságból is kimutatható.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#44
Balu0, dicséretes az ismeretterjesztésed, de itt kár a gõzért, bölcsészszagot érzek. <#nemtudom><#vigyor>
#43
Ha tudsz angolul:
How to find exoplanets:
http://www.esa.int/esaSC/SEMYZF9YFDD_index_0.html
How to find exoplanets:
http://www.esa.int/esaSC/SEMYZF9YFDD_index_0.html
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#42
Látom nem vagy teljesen tisztában az egyszerû bolygó mechanikával.
Az ûrben a dolgok nem valami körül keringenek hanem a közös tömegközéppontjuk körül.
Ha hiszed ha nem te magad is hatással vagy a mi napunkra, csak persze nagyon kis mértékben.
Ha egy csillag körül kering egy bolygó akkor az "rángatja" a csillagot. Kis mértékben ugyan de kimutatható mértékben. Csak a csillag színképére van szükség. A színképben a különbözõ anyagok kimutathatóak, ezek eltolódnak a kék vagy vörös irányba ha a csillag mozog. Ha elég ideig figyelik és a változás periodikus akkor meg is találtak egy exobolygót.
A kepler esetén ezzel a módszerrel ellenõrzik le az eredményeket. Ha mindkét módszerrel ott a bolygó és megvolt a 3 áthaladás akkor 100% hogy ott a bolygó.
Az ûrben a dolgok nem valami körül keringenek hanem a közös tömegközéppontjuk körül.
Ha hiszed ha nem te magad is hatással vagy a mi napunkra, csak persze nagyon kis mértékben.
Ha egy csillag körül kering egy bolygó akkor az "rángatja" a csillagot. Kis mértékben ugyan de kimutatható mértékben. Csak a csillag színképére van szükség. A színképben a különbözõ anyagok kimutathatóak, ezek eltolódnak a kék vagy vörös irányba ha a csillag mozog. Ha elég ideig figyelik és a változás periodikus akkor meg is találtak egy exobolygót.
A kepler esetén ezzel a módszerrel ellenõrzik le az eredményeket. Ha mindkét módszerrel ott a bolygó és megvolt a 3 áthaladás akkor 100% hogy ott a bolygó.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#41
"1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéõ megerõsítés után jelentik be, addig csak "candidate"
Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhetõ volt? No nem 950 fényévre tõlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenõ folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhetõ meg."
Amirõl te beszélsz az egy bolygó, itt meg egy csillagot figyeltek meg. A napon elõforduló napfoltok a nap fényességét nem befolyásolják akkora mértékben mint egy elhaladó bolygó. Azt vágod hogy egy napfolt az egyáltalán nem sötét? csak azért látod annak mert a körülötte lévõ anyag világosabb.
""2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezõleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják"
A sötét középkort elhagytuk, de akkor is voltak boszorkányégetések, meg lapos Föld meg hasonlók. Ezt is végiggondoltad?"
Hál istennek már elhagytuk a középkort, ezért is nem lehet marhaságokat publikálni, mert azonnal darabokra szedi a többi tudós.
""3.) a bolygó mérete, tömege, sûrûsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével hatráozzák meg, ..."
Húha! Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?"
Igen mindezt egy árnyék alapján. Hogyan ? Elsõ lépésként, jártak egyetemre, ellentétbe veled... habár.. inkább középiskolába, mert ezen számítások legnagyobb része középiskolás fizika tananyag. A színképelemzés és pár bonyolultabb képlet már egyetemi, de az se rocket science.
Ezen bolygók megtalálásában a módszer és a mérési technika az új, nem a számítások, azok már évtizedek (századok) óta ismertek.
De ha elolvastad volna amit írtam ezt te is látnád, mert elég jól megneveztem a mûveleteket amiket el végeznek.
A csillag fényességbõl és színképébõl meghatározzák a csillag méretét és tömegét. Megfigyelik a feltételezett bolygó elhaladásait. Ebbõl tudják a keringés idejét. A csillag tömegébõl és a bolygó keringési idejébõl könnyen számolható a a bolygó tömege. A méretét a csillag fényében történõ változás adja meg. A bolygó tömegébõl és méretébõl számolható a sûrûsége, amibõl tudjuk hogy kõzet vagy gáz bolygó.
Mindezt egy árnyékból.
Üdvözöllek a 2 és 3 ismeretlenes egyenletek világában. LOL
Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhetõ volt? No nem 950 fényévre tõlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenõ folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhetõ meg."
Amirõl te beszélsz az egy bolygó, itt meg egy csillagot figyeltek meg. A napon elõforduló napfoltok a nap fényességét nem befolyásolják akkora mértékben mint egy elhaladó bolygó. Azt vágod hogy egy napfolt az egyáltalán nem sötét? csak azért látod annak mert a körülötte lévõ anyag világosabb.
""2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezõleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják"
A sötét középkort elhagytuk, de akkor is voltak boszorkányégetések, meg lapos Föld meg hasonlók. Ezt is végiggondoltad?"
Hál istennek már elhagytuk a középkort, ezért is nem lehet marhaságokat publikálni, mert azonnal darabokra szedi a többi tudós.
""3.) a bolygó mérete, tömege, sûrûsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével hatráozzák meg, ..."
Húha! Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?"
Igen mindezt egy árnyék alapján. Hogyan ? Elsõ lépésként, jártak egyetemre, ellentétbe veled... habár.. inkább középiskolába, mert ezen számítások legnagyobb része középiskolás fizika tananyag. A színképelemzés és pár bonyolultabb képlet már egyetemi, de az se rocket science.
Ezen bolygók megtalálásában a módszer és a mérési technika az új, nem a számítások, azok már évtizedek (századok) óta ismertek.
De ha elolvastad volna amit írtam ezt te is látnád, mert elég jól megneveztem a mûveleteket amiket el végeznek.
A csillag fényességbõl és színképébõl meghatározzák a csillag méretét és tömegét. Megfigyelik a feltételezett bolygó elhaladásait. Ebbõl tudják a keringés idejét. A csillag tömegébõl és a bolygó keringési idejébõl könnyen számolható a a bolygó tömege. A méretét a csillag fényében történõ változás adja meg. A bolygó tömegébõl és méretébõl számolható a sûrûsége, amibõl tudjuk hogy kõzet vagy gáz bolygó.
Mindezt egy árnyékból.
Üdvözöllek a 2 és 3 ismeretlenes egyenletek világában. LOL
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#40
"Félre érted ezt az egészet.
Nem a bolygókat látják, hanem a csillagok fényességingadozását szórják ki, utána meg azt is kielemzik, hogy közben mennyit ficánkol el a csillag, mert a bolygó gravitációja hatással van a pályájára. Ez két külön dolog, amit többször leellenõriznek.
Egy idegen bülygóról, ha a napunkat figyelnék, az nem egyhelyben állna, hanem imbolyogna, mert a bolgyóink hatással vannak a pályájára."
Így van. Ha egy csillagra ami jól tudom nagyon nagy tömegû egy bolygó ami ugye hozzá képest elenyészõ tömeggel rendelkezik akkor ez 950 fényév távolságról is kimutatható? Nem-e lehet csak egy napfoltot vagy annak hiányosságát érzékelték? Esetleg valami tudományos érv ezzel kapcsolatban?
Nem a bolygókat látják, hanem a csillagok fényességingadozását szórják ki, utána meg azt is kielemzik, hogy közben mennyit ficánkol el a csillag, mert a bolygó gravitációja hatással van a pályájára. Ez két külön dolog, amit többször leellenõriznek.
Egy idegen bülygóról, ha a napunkat figyelnék, az nem egyhelyben állna, hanem imbolyogna, mert a bolgyóink hatással vannak a pályájára."
Így van. Ha egy csillagra ami jól tudom nagyon nagy tömegû egy bolygó ami ugye hozzá képest elenyészõ tömeggel rendelkezik akkor ez 950 fényév távolságról is kimutatható? Nem-e lehet csak egy napfoltot vagy annak hiányosságát érzékelték? Esetleg valami tudományos érv ezzel kapcsolatban?
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
"Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhetõ volt? No nem 950 fényévre tõlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenõ folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhetõ meg."
Félre érted ezt az egészet.
Nem a bolygókat látják, hanem a csillagok fényességingadozását szórják ki, utána meg azt is kielemzik, hogy közben mennyit ficánkol el a csillag, mert a bolygó gravitációja hatással van a pályájára. Ez két külön dolog, amit többször leellenõriznek.
Egy idegen bülygóról, ha a napunkat figyelnék, az nem egyhelyben állna, hanem imbolyogna, mert a bolgyóink hatással vannak a pályájára.
Félre érted ezt az egészet.
Nem a bolygókat látják, hanem a csillagok fényességingadozását szórják ki, utána meg azt is kielemzik, hogy közben mennyit ficánkol el a csillag, mert a bolygó gravitációja hatással van a pályájára. Ez két külön dolog, amit többször leellenõriznek.
Egy idegen bülygóról, ha a napunkat figyelnék, az nem egyhelyben állna, hanem imbolyogna, mert a bolgyóink hatással vannak a pályájára.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#38
Tehát a folyóiratnak érdeke, hogy színvonalas cikkeket közöljön és ezért mindent megtesz...
#37
Ja, és a folyóirat olyanokat kér fel bírálni, akik a leginkább értenek az adott témához. Pl. nálunk most egyik barátomat kérték fel egy pásztázó elektrokémiai mikroszkópiával kapcsolatos cikk bírálására... (Nemrég jelent meg az illetõ folyóiratban egy ezzel kapcsolatos cikke.)
#36
Ez hülyeség, ha valaki valami baromságot akar megjelenteni egy tudományos folyóiratban, akkor még a bíráláskor lefújják az egészet (ugyanis a cikket bárki nemzetközileg bírálhatja, a folyóirat kéri fel a bírálókat).
Vagy intézeten belül még a cikk beküldése elõtt visszaléptetik az illetõ tanszék érintett kutatóit...
Szóval a marhaság nem kerül nyilvánosságra, csak akkor, ha valaki olyan bírálja, aki szintén marhaságot csinál...
Nincs itt semmiféle "renomérontás", max megírják neki, hogy mi ködös a kutatásban, és mit kéne még kicsit jobban kifejtenie, jobban kidolgoznia stb...
Vagy intézeten belül még a cikk beküldése elõtt visszaléptetik az illetõ tanszék érintett kutatóit...
Szóval a marhaság nem kerül nyilvánosságra, csak akkor, ha valaki olyan bírálja, aki szintén marhaságot csinál...
Nincs itt semmiféle "renomérontás", max megírják neki, hogy mi ködös a kutatásban, és mit kéne még kicsit jobban kifejtenie, jobban kidolgoznia stb...
#35
"Az elmúlt két évtizedben egyértelmûvé vált, hogy a csillagászok el fogják érni ezt a célt, ezért is fantasztikus érzés volt szembesülni azzal, hogy sikerült elérni ezt az észlelést"
Ez egy nagy turo, majd ha integeto foldonkivuliek is lesznek a kepen, akkor szoljanak.<#integet2><#wave>
Ez egy nagy turo, majd ha integeto foldonkivuliek is lesznek a kepen, akkor szoljanak.<#integet2><#wave>
#34
írhatták volna azt is hogy észlelték.. attól még érthetõ a közember számára is, de mégsem azt a látszatot kelti hogy "látható", mint a "megpillantották" :)
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#33
1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéõ megerõsítés után jelentik be, addig csak "candidate"
Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhetõ volt? No nem 950 fényévre tõlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenõ folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhetõ meg.
"2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezõleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják"
A sötét középkort elhagytuk, de akkor is voltak boszorkányégetések, meg lapos Föld meg hasonlók. Ezt is végiggondoltad?
"3.) a bolygó mérete, tömege, sûrûsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével határozzák meg, ..."
Húha! Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?
Nem volt még vihar egy közeli bolygón ami közel folyamatosan megfigyelhetõ volt? No nem 950 fényévre tõlünk. Ott is volt egy folt, nos egy rendszeresen megjelenõ folt alapján megítélni egy exobolygót, hát nem is tudom hogy ítélhetõ meg.
"2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezõleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják"
A sötét középkort elhagytuk, de akkor is voltak boszorkányégetések, meg lapos Föld meg hasonlók. Ezt is végiggondoltad?
"3.) a bolygó mérete, tömege, sûrûsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével határozzák meg, ..."
Húha! Mindezt egy árnyék alapján? Hogy is?
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#32
willcox, te nekifutásból vagy ennyire hülye?
1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéõ megerõsítés után jelentik be, addig csak "candidate"
2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezõleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják
3.) a bolygó mérete, tömege, sûrûsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével határozzák meg, a tippelgetés (ami inkább tudományos becslés)onnantól kezdõdik hogy meg kell mondani a felszíni hõmérsékletet és anyagot. De ezeket se a seggükbõl húzzák ki, jó közelítéssel tudják becsülni a sûrûségbõl és a csillagtól való távolságból.
1.) a bolygó észlelést 3! azaz 3 db fedés után és más földi távcsövekkel törtnéõ megerõsítés után jelentik be, addig csak "candidate"
2.) a tudósok nem falaznak egymásnak, pont hogy ellenkezõleg, ott tesznek be a másiknak ahol tudnak, mert a támogatások végesek, és a jobbak kapják
3.) a bolygó mérete, tömege, sûrûsége és keringési ideje egyáltalán nem tippelgetés vagy fantázia, ezeket az adatokat mind matematika segítségével határozzák meg, a tippelgetés (ami inkább tudományos becslés)onnantól kezdõdik hogy meg kell mondani a felszíni hõmérsékletet és anyagot. De ezeket se a seggükbõl húzzák ki, jó közelítéssel tudják becsülni a sûrûségbõl és a csillagtól való távolságból.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#31
Ok, legyen meg a Te akaratod. Nem bolygó, egyik sem az, amit eddig exobolygóként számon tartanak. Kib.. nagy sárkányok lebegnek ott, szárnycsapkodás közben néha kitakarják a csillag egy részét. Ezt látja a Kepler. Így jó lesz?
#30
Az irányítók nem 950 fényévnyire vannak, szó nincs tippelgetésrõl, úgy hogy jobb lenne abbahagynod a hülyeségeid. Egy mérés nem mérés, ezt már felsõ tagozatban is tanítják. Vagy Te oda nem jártál? Vagy igen, vagy nem. És ha nem?
#29
"Ja, hogy még a saját napunk ciklusait sem értjük tudjuk, de 950 fényév az már nyerõ mert ki lehet jelenteni mindenféle ténynek minõsülõ dolgot." - jól látod.
#28
"Bár lehet, hogy mindenki hasraütésszerûen találja ki a "meséit", és nem merik beköpni egymást" - tudod, holló a hollónak...
Ha egymást beköpnék, az az összes csillagász renoméját rontaná, vagyis a sajátjukét is. Ezért nem teszik.
Ha egymást beköpnék, az az összes csillagász renoméját rontaná, vagyis a sajátjukét is. Ezért nem teszik.
#27
Vagy igen, vagy nem. És ha nem?
#26
Hogy mi a nyilván és mi a nem nyilván, arra nem nekünk kéne tippelgetnünk.
#25
jaa
#24
Talán azért mert ezeket nem megpillantják, hanem mûszerekkel érzékelik, mivel kurva messze van.
#23
Nyilván nem egy fedésbõl vonnak le következtetéseket. Ezért is inkább a rövid keringési idejû bolygók detektálására alkalmas a módszer.
#22
A csillag tengely körüli forgásáról beszéltem. Mi köze ehhez bolygóknak? A csillag forgása során éppen felénk közelítõ részrõl érkezõ fény a kék felé, az éppen távolódó részrõl a vörös felé tolódik. Így az éles színképvonalak kissé elmaszatolódnak, ennek mérhetõ szélessége van. Ebbõl meghatározható a forgási sebesség. A csillag távolságából és látszó fényességébõl meghatározható a luminozitás, ebbõl és a hõmérsékletbõl jó közelítéssel megbecsülhetõ a csillag átmérõje. A forgási periódus innen már kiszámítható.
#21
Nem hiszem, hogy csak a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ nézegeti a csillagokat... :)
Bár lehet, hogy mindenki hasraütésszerûen találja ki a "meséit", és nem merik beköpni egymást, nem tudom. :Ð
Bár lehet, hogy mindenki hasraütésszerûen találja ki a "meséit", és nem merik beköpni egymást, nem tudom. :Ð
#20
"Mivel a bolygók úgy keringenek a Kepler-20 körül, hogy egyik oldaluk folyamatos sötétségbe borul, ezért nem zárható teljes egészében ki az élet lehetõsége valahol félúton a napos és az éjszakai félteke között, a folyékony víz jelenlétére, ezáltal az általunk ismert életre azonban gyakorlatilag nulla az esély, tette hozzá Laughlin."
Akkor miért kellene az életnek valahol félúton a napos és a sötét félteke között lennie? :) Ha víz nélkül elvannak, akkor gondolom az extrém magas vagy alacsony hõmérséklet sem feltétlenül gond nekik. A fény hiánya pedig biztos nem lehet probléma, pl. a Földön is van egy csomó kemoautotróf egysejtû, nekik nem kell se közvetve (növényektõl), se közvetlenül fényenergia, mert vegyületek átalakításából szerzik az energiát.
----
Amúgy ha csak valami "fénygörbét" látnak ilyenkor, akkor honnan tudják pl., hogy milyen színû a bolygó? :D
Akkor miért kellene az életnek valahol félúton a napos és a sötét félteke között lennie? :) Ha víz nélkül elvannak, akkor gondolom az extrém magas vagy alacsony hõmérséklet sem feltétlenül gond nekik. A fény hiánya pedig biztos nem lehet probléma, pl. a Földön is van egy csomó kemoautotróf egysejtû, nekik nem kell se közvetve (növényektõl), se közvetlenül fényenergia, mert vegyületek átalakításából szerzik az energiát.
----
Amúgy ha csak valami "fénygörbét" látnak ilyenkor, akkor honnan tudják pl., hogy milyen színû a bolygó? :D
#19
"A csillag forgása mérhetõ a színképvonalak kiszélesedésébõl. Ezt azért leellenõrzik, mielõtt bolygót kiáltanak. Meg szerintem egy folt esetében a fényességgörbe másként alakul, mint egy fedési görbe."
Nem rég volt egy cikk ami cáfolta a Merkúr vagy a Vénusz színképelemzésen alapuló elméleteit (ha akarod keresd meg) Pedig az nincs is olyan távol. :S
Ja, hogy még a saját napunk ciklusait sem értjük tudjuk, de 950 fényév az már nyerõ mert ki lehet jelenteni mindenféle ténynek minõsülõ dolgot.
Nem rég volt egy cikk ami cáfolta a Merkúr vagy a Vénusz színképelemzésen alapuló elméleteit (ha akarod keresd meg) Pedig az nincs is olyan távol. :S
Ja, hogy még a saját napunk ciklusait sem értjük tudjuk, de 950 fényév az már nyerõ mert ki lehet jelenteni mindenféle ténynek minõsülõ dolgot.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#18
Nem nagyon tudom elfogadni, hogy ez az észlelési eljárás minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a változás csak egy bolygó miatt lehet. Még 1 fényév is rettenetesen nagy távolság, hát még 950! Bármi lehet az ûrtávcsõ és a vizsgált csillag között. És akkor még a mérési hibákról nem is beszéltünk.
Nekem az a benyomásom, hogy a csillagászok azért tesznek közzé idõnként elég vad eredményeket, mert ha nem tennék, akkor a franc se tolna alájuk annyi zsetont, amennyit kapnak. Az eredmények valódi leellenõrzésére belátható idõn belül semmi esély nincs, ezért aztán az "eredményeknek" csak a fantázia nyújt határt.
Nekem az a benyomásom, hogy a csillagászok azért tesznek közzé idõnként elég vad eredményeket, mert ha nem tennék, akkor a franc se tolna alájuk annyi zsetont, amennyit kapnak. Az eredmények valódi leellenõrzésére belátható idõn belül semmi esély nincs, ezért aztán az "eredményeknek" csak a fantázia nyújt határt.
#17
Igen. És még így nézd meg, hogy mennyi bolygót találtunk. Legalább egy dolog biztos. Az, hogy egy rendszerben bolygók vannak egyáltalán nem számít különlegesnek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 2Következő →