66
-
willcox #26 Hogy mi a nyilván és mi a nem nyilván, arra nem nekünk kéne tippelgetnünk. -
uwu200 #25 jaa -
uwu200 #24 Talán azért mert ezeket nem megpillantják, hanem műszerekkel érzékelik, mivel kurva messze van. -
Thrawn #23 Nyilván nem egy fedésből vonnak le következtetéseket. Ezért is inkább a rövid keringési idejű bolygók detektálására alkalmas a módszer. -
Thrawn #22 A csillag tengely körüli forgásáról beszéltem. Mi köze ehhez bolygóknak? A csillag forgása során éppen felénk közelítő részről érkező fény a kék felé, az éppen távolódó részről a vörös felé tolódik. Így az éles színképvonalak kissé elmaszatolódnak, ennek mérhető szélessége van. Ebből meghatározható a forgási sebesség. A csillag távolságából és látszó fényességéből meghatározható a luminozitás, ebből és a hőmérsékletből jó közelítéssel megbecsülhető a csillag átmérője. A forgási periódus innen már kiszámítható. -
#21
Nem hiszem, hogy csak a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ nézegeti a csillagokat... :)
Bár lehet, hogy mindenki hasraütésszerűen találja ki a "meséit", és nem merik beköpni egymást, nem tudom. :Ð -
#20
"Mivel a bolygók úgy keringenek a Kepler-20 körül, hogy egyik oldaluk folyamatos sötétségbe borul, ezért nem zárható teljes egészében ki az élet lehetősége valahol félúton a napos és az éjszakai félteke között, a folyékony víz jelenlétére, ezáltal az általunk ismert életre azonban gyakorlatilag nulla az esély, tette hozzá Laughlin."
Akkor miért kellene az életnek valahol félúton a napos és a sötét félteke között lennie? :) Ha víz nélkül elvannak, akkor gondolom az extrém magas vagy alacsony hőmérséklet sem feltétlenül gond nekik. A fény hiánya pedig biztos nem lehet probléma, pl. a Földön is van egy csomó kemoautotróf egysejtű, nekik nem kell se közvetve (növényektől), se közvetlenül fényenergia, mert vegyületek átalakításából szerzik az energiát.
----
Amúgy ha csak valami "fénygörbét" látnak ilyenkor, akkor honnan tudják pl., hogy milyen színű a bolygó? :D -
xrt #19 "A csillag forgása mérhető a színképvonalak kiszélesedéséből. Ezt azért leellenőrzik, mielőtt bolygót kiáltanak. Meg szerintem egy folt esetében a fényességgörbe másként alakul, mint egy fedési görbe."
Nem rég volt egy cikk ami cáfolta a Merkúr vagy a Vénusz színképelemzésen alapuló elméleteit (ha akarod keresd meg) Pedig az nincs is olyan távol. :S
Ja, hogy még a saját napunk ciklusait sem értjük tudjuk, de 950 fényév az már nyerő mert ki lehet jelenteni mindenféle ténynek minősülő dolgot. -
willcox #18 Nem nagyon tudom elfogadni, hogy ez az észlelési eljárás minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a változás csak egy bolygó miatt lehet. Még 1 fényév is rettenetesen nagy távolság, hát még 950! Bármi lehet az űrtávcső és a vizsgált csillag között. És akkor még a mérési hibákról nem is beszéltünk.
Nekem az a benyomásom, hogy a csillagászok azért tesznek közzé időnként elég vad eredményeket, mert ha nem tennék, akkor a franc se tolna alájuk annyi zsetont, amennyit kapnak. Az eredmények valódi leellenőrzésére belátható időn belül semmi esély nincs, ezért aztán az "eredményeknek" csak a fantázia nyújt határt. -
#17
Igen. És még így nézd meg, hogy mennyi bolygót találtunk. Legalább egy dolog biztos. Az, hogy egy rendszerben bolygók vannak egyáltalán nem számít különlegesnek. -
Thrawn #16 Igen, kizár, de jelenleg ezzel a módszerrel vagyunk a legeredményesebbek. A Kepler egy nagyon szűk tartományát vizsgálja az égboltnak, ott is csak a fedést okozó bolygókat, azokból is inkább a rövid keringési periódusúakat, mégis özönlenek az eredmények. Biztató. -
brueni #15 amúgy a bólygórendszerünket (ahogy írod, bár szerintem a naprendszerünkre gondoltál...) a Voyager 2 már elhagyta és a Voyager 1 is a határán van... -
brueni #14 mindig kiváncsi voltam egy dologra ezzel a fajta észlelésmóddal kapcsolatban.
a Kepler ugye azt érzékeli, ha egy bolygó elhalad a csillaga előtt. ez azt feltételezi, hogy a keringési síkja közel párhuzamos a kepler észelési irányával.
vagyis ha a sík erre merőleges, akkor az a rendszer ebből a szempontból nem analizálható.
("föntről" nézve a naprendszerünket egy bolygó sem halad el a nap előtt, max "rángatja" egy kicsit a gravitáció miatt, vagy ezt is érzékeli a Kepler?)
ez kizár egy halom naprendszert az észlelhetőség köréből. -
brueni #13 látod a holdat is nem? meg tudod fogni? nem!
nem érdekes?
nem! -
karesz6 #12 Mert ellenkező esetben azt kéne a fórumon magyarázni hogy mi az a fényesgörbe.XD -
#11
Tudományos szöveg közember által is érthetővé szintre butítása mindig ferdítéssel jár. Minél bonyolultabb a közölt téma, annál nagyobb a ferdítés. -
#10
" ... ami alkalmatlanná teszi az általunk ismert élet fenntartására, ..."
Szimpatikus a megfogalmazás, nem állít abszolút (fél)igazságokat. -
#9
tudom ;) csak nem értem a cikkekben miért kell túlozni :) -
Thrawn #8 Semmiféle bolygót nem pillantottak meg, a fedés okozta fénygörbét lehetne közölni, de hát a zemebereknek az nem olyan látványos, mint egy fantázia kép. -
#7
értem én, de akkor nem "megpillantották" -
#6
mert abból nem sokat látnál... :D -
#5
de mééénem azt a képet tolják be amit "megpillantottak", miért fantáziarajzokat? -
ntom #4 plusz egy napfolt nem periodikusan tér vissza, gondolom ezt is figyelgették egy ideig, hogy ellenőrizzék a szabályszerűséget -
Thrawn #3 A csillag forgása mérhető a színképvonalak kiszélesedéséből. Ezt azért leellenőrzik, mielőtt bolygót kiáltanak. Meg szerintem egy folt esetében a fényességgörbe másként alakul, mint egy fedési görbe. -
xrt #2 "Egy 950 fényévnyire elhelyezkedő csillag körül keringő két bolygó az eddig észlelt legkisebb exobolygó, egyikük még a Földnél is kisebb, jelentették be kedden a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai."
És ha csak egy napfolt volt? Azért érdekes hogy 950 fényévre lévő bolygókról kijelentenek dolgokat de még a bolygórendszerünket sem tudjuk elhagyni. -
speed2006 #1 Csak egy köpésre van. Nyáron megyek és meglátogatom.