75
-
Irasidus #35 Igaz, elnéztem, én azt Orion Prjektre írtam, a másikat nem vettem észre - sorry. Igaz, ott fúzió van. Viszont ott sem fúziós reaktor kell, hanem fúzióval előállított plazma. Ilyen kísérletek már voltak már (nem Bussar-ramjattal), és igen ígéretesek voltak. -
nextman #34 nekem is a fuzios reaktor jott at ;)
-
sanyicks #33 bussard ramjet mindig is fúziós reaktorban hevített és gyorsított anyaggal működött volna, nem robbanásokkal. A mágneses tányérok meg az űrben mindenhol jelenlévő szédelgő hidrogén befogására való, így folyamatos üzemanyagellátást biztosítva. -
Irasidus #32 Nem kell, ugyanis apró műanyaggolyókkal töltötték volna meg, és az adta volna a tolóerőt. A pajzs természetesen ablamítv lett volna, vagyis használat során néhány milliméter párolgott volna el belőle. A wikin minden fenn van, csak el kell olvasni. -
Irasidus #31 Akkor rosszul olvasod. Kisméretű hidrogénbombákkal működött volna. Csak éppen ilyet az űrben egy 1960-as években kötött nemzetközi szerződés szerint nem lehet csinálni. Ezért is állították le a programot.
Mellesleg a Mars kényelmesen elérhető kémiai rakétákkal is. Ezek a hajtőművek elsősorban csillagközi utazásra lettek kitalálva, elég drága lenne ilyennel a Marsra menni. -
nextman #30 De ha jol ertem ehhez nem hidrogen bomba, hanem fuzios reaktor kell. A ketto nem ugyanaz. Fuzios reaktor meg meg csak a meseben van. -
fade2black #29 Érdemes kicsit utánaolvasni.
Mivel a jelenlegi rakéták már egy föld mars távon is nagyon gynegék fordult a figyelem már rég a "hidrogénbombás" megoldás felé. Aminek sok féle verziója van.
Egyik legizgalmasabb a bussard ramjet
http://en.wikipedia.org/wiki/Bussard_ramjet
vagy az egyik legmegvalósíthatobbnak tünő a Project Orion:
http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Orion_%28nuclear_propulsion%29
Persze a mélyűrben ez is nagyon lassú lenne, de 1000 év alatt jópár jónak tünő planétára el lehetne jutni, 1000év meg egy embernek rengeteg de az emberi fajnak, vagy a világűr korát nézve semmi. -
nextman #28 Hat ezt meg nem lattam. De a lokeshullamhoz nem kellene legkor is?
Mellesleg nem is tunik veszelytelennek az otlet :). -
A1274815 #27 "De ilyet mondani, hogy nincs ertelme megerteni, hogy mukodik a vilagunk, hat nem tul emelkedett dolog. Aki igy gondolkodik, nem lehet sikeres ember..."
Ilyet én nem mondtam! Tessék annál rekramálni, aki mondott! Én kizárólag az antianyag hajtóművet tartom feleslegesen veszélyesnek. (Nem mellesleg kivitelezhetlennek.)
"Hidrogenbombakat?? Azt minek?
Abbol hogy csinalsz hajtomuvet?"
Ennye-ennye! Nem nézünk ismerterjesztő csatornákat? Van úgyan is egy "remek" ötlet, hogy egy nagy vitorát kifeszítenek az űrben, ami egy nukleáris robbantás lökéshullámába szépen belekapaszkodik és az hajta az űrhajót.
Úgyan akkor szerintem egy antianyag hajtóműhöz hasonlót a hidrogén bomba egyik "robbanó anyagából", a litium-deutridből. -
nextman #26 Hidrogenbombakat?? Azt minek?
Abbol hogy csinalsz hajtomuvet?
Az antianyag amugy valoban hasznos es erdekes terulet, erdemes kutatni, mondjuk kerdeses ez mennyiben jarul ahhoz hozza.
De ilyet mondani, hogy nincs ertelme megerteni, hogy mukodik a vilagunk, hat nem tul emelkedett dolog. Aki igy gondolkodik, nem lehet sikeres ember... -
A1274815 #25 Ez igaz, de ne gondold, hogy a félvezetők díjazzák a gamma sugárzást.
A másik meg: a Földről ilyesmivel normális ember nem gondol fellőni semmit, majd az ürben be lehet kapcsolni. Egyébkénta fellövésnél be jön a következő probléma: az anti anyag csapdában tartása a nagy gyorsulás ellenére. Ha csak egy kicsi is hozzáér az anyaghoz, már lehet hogy megszünik az egész antianyag csapda, aztán szép nukleáris robbanást kapunk. (Akkor már 1000x biztonságosabb hidrogénbombákat szállítani) Ha meg az ürhajón állítunk elő antianyagot, akkor meg minek is a körben az antianyag?
Valjuk be az antianyag hajtóművek a Star Trek rajongók romantikus álmai. -
nextman #24 Eloszor urszondakat is eleg lehet lovoldozni, aztan majd kesobb urhajosokat. -
A1274815 #23 Éljen a rádióaktív hajtó mű!
Csak egy kérdés, 100t DU-ból legyen a sugárzás védő pajzs vagy 1000t ólomból? Persze csak ha gondot jelent az ürhajósok idő előtt bekövetkező halála a anhilációból kelekező rendkívűl erős gamma sugárzástól. -
Thrawn #22 A Higgset várják, mint a messiást, hiszen éppen a már szépen kidolgozott, bebetonozott elméletet hivatott rendbe tenni, a fénynél gyorsabb neutrínók létezése meg kis túlzással borít mindent. Vagy nem is túlzással.
A tudóstársadalom is emberekből áll, erényekkel, gyarlósággal, konzervativizmussal, áskálódással, csalárdsággal, akár csak mi mind. -
Spheriot #21 nekem az az érdekes hogy e bejelentés után mindenki bólogat: igen meglesz az a higgs, de mikor a neutrinokat gyorsabbnak találták a fotonoknál akkor nekik esett az egész világ hogy még se úgy van, pedig ugyan azok vannak mk kísérlet mögött. -
SuspiciousC #20 Jópofa ezeknek a kutatásoknak a lekommunikálása. Lényegében arról szól, hogy közel vannak valami felfedezéshez, de még nem. Aranyos, ahogy próbálják részeredménnyekkel fenntartani az érdeklődést. Nincs ezzel semmi gond, érthető, kell a reklám, csak elmerengek, hogy ez vajon régebben is így volt-e, vagy csak a manapság lett ez a módi. -
#19
Baromság.
Az antianyag ezredmásodpercekre pl. előállítható, tudjuk, hogy létezik. Ezek a kutatások az antianyag természetének megértését is(!!!!) nagyban elősegítik.
Ha nagyobb mennyiségben tudnánk előállítani, majd biztonságos módon tárolni, akkor onnantól a V2-es rakétákra alapuló "ezer éves" gagyi rakétatechnológiát végre lecserélhetnénk egy használható hajtóműre.
Ha ez megtörténik a naprendszer elhagyása nem probléma. -
Cef #18 Nem szabad ennyire szűklátókörűnek lenni. Lehet, hogy semmi haszna nem lesz, de lehet, hogy igen. Nem biztos, hogy majd most, előfordulhat, hogy majd csak az ükunokáink fognak rájönni, hogy mire lehet használni. Az is lehet, hogy majd az erre épülő újabb ismeretek vezetnek gyakorlati alkalmazáshoz. A tudás sohasem haszontalan. Arról pedig erős kétségeim vannak, hogy ha ez nem lenne, akkor az erre szánt összeget, majd pont a legnagyobb problémáink megoldásának a kutatására fordítanák. -
Thrawn #17 Élt egyszer egy figura, aki Lénárd-féle kisülési csövekkel kísérletezett. Tiszta baromság nem? Mi haszna? Kisülhet ebből a kisülésből valami használható? Rengeteg gond volt akkortájt is, inkább annak a megoldására összpontosítottak volna. Ja, az illetőt úgy hívták, hogy Wilhelm Conrad Röntgen.
Azóta született néhány, gondokat orvosló felfedezés. Pl. A PET, amihez gyorsító szükségeltetik. Ki gondolta volna, hogy haszna lesz annak, hogy sok zakkant fizikus részecskéket hajszol egy alagútban körbe-körbe? -
#16
" egyetlen szűk rést hagyva 115 és 141 GeV között. "
Édes picsám vess tüzet :-| 141 felett nem is tudtak bazmeg kísérleteket végrehajtani, ez csak felfelé történhetett -
speed2006 #15 Sokan kérdezik, hogy mi haszna van. Szerintem jogosan. Engem érdekel a tudomány. Ha megtalálják amit keresnek, mi fog történni? Megmagyarázzák hogy mi a sötét energia. És akkor mi van? A büdös életbe nem fog ember kilépni a naprendszerből. Legalább is nem belátható időn belűl. Inkább olyan kutatást kéne finanszírozni, amivel a jelenlegi gondokat megoldhatnák. Szerintem nehezebb lesz az elkövetkező ezer évet túlélni, mint befogni a sötét energiát. Ha tényleg minden rendben lenne, ha nem lenne ekkora válság, ha ....., akkor azt mondanám hogy essenek neki, kesesgéljenem sok-sok milliárdos költségen olyasmit ami csak egy elméletet támaszt,vagy cáfol. -
sad1976 #14 örülünk Vincent.? -
#13
Ha téged nem érdekelnek a természet tudományok, és az ezzel jaró kisérletek, akkor nagyon sajnállak. Inkább erre költsék azt a pénzt, mint rád. -
NEGATRON #12 De jó a politikusok milliárdokért nem csinálnak semmit ezek a tudósok meg 100 milliárdokért kutatgatnak ,juhé! Éljen a korrupció ! -
#11
egyre drágább a tej... -
gombabácsi #10 egyre drágábbak a kísérletek -
Vers #9 rizsa a semmirol -
sedward #8 Nekem a fenti cikkről a következő hír jut eszembe:
A bejelentés nyomán Szaddám immár katonáink célkeresztjében van, a házát átkutattuk és mivel a felső szinteken nem találtuk, ezért immár 100%-ig biztos, hogy csak a pincében bujkálhat. - Persze ha a feltételezzük, hogy a bejelentés helyes volt és Szaddám ebben a házban, városban és tartományban van egyáltalán... -
duke #7 Bazzeg afrikaban eheznek a terroristak, ezek meg ilyen faszsagra koltik a penzunket. 
-
who am I 7 #6 ja, 2 általános mondat a 50ből.Ravkin +1 -
Thrawn #5 Az is ott van a végén, jobban meg kellene nézni. -
trymeee #4 Szarmazas alapjan kulonboztetik meg az embert. Szemelyes tapasztalat. Egy webnaptart tobbre becsulnek, mint egy doktori tezist a temaban.
"The cost [...] has been evaluated, taking into account realistic labor prices in different countries. The total cost is X (with a western equivalent value of Y) [ahol Y>X]
forras: LHCb calorimeters : Technical Design Report
ISBN: 9290831693 http://cdsweb.cern.ch/record/494264 -
#3
Nem azért jövök ide hogy a wikipédiából hatalmas beollózott részeket olvassak, ha nincs saját véleményed inkább ne írd ide. -
Thrawn #2 A Wikipédiából egy idevonatkozó rész:
"A standard modell hiányosságai [szerkesztés]
A standard modell nem tartalmazza a részecskék világában kis jelentőségű gravitációt és nem egyesíti az erős kölcsönhatatást sem az elektrogyenge kölcsönhatással, amilyen módon a elektrogyenge elmélet egyesíti az elektromágneses kölcsönhatást és a gyenge kölcsönhatást. A standard modell nem képes számot adni az elméletben szereplő 19 (!) szabad paraméter értékéről (részecsketömegek, keverési szögek, csatolási erősségek). A standards modell komplikációi számos problémába csoportosíthatók:
1. mértékprobléma: A standard modell három mértékcsoport direkt szorzata, amelyek közül csak az elektrogyenge rész paritássértő. A modell tartalmazza, de nem magyarázza az elektromos töltés kvantáltságát (ez nagyon fontos az atomok semlegessége szempontjából). Megoldást jelenthetnek többek között a nagy egyesített elméletek (GUT), vagy mágneses monopólusok létezése.
2. fermionprobléma: A közönséges földi anyagok az első családból megkonstruálhatók. Nem tudjuk, miért van három család, amelyek közül a másik kettő az elsőnek nehéz másolata. Nem ad magyarázatot a fermionok tömegére, amelyek ráadásul öt nagyságrendi különbségen belül szórnak. Megoldást jelenthetnek összetett fermionok, családszimmetriák, extra téridő dimenziók, például szuperhúrok.
3. Higgs/hierarchia-probléma: A standard modell egy Higgs-bozont tartalmaz – ami eddig még nem sikerült kimutatni – a W-,Z- és fermiontömegek generálása céljából. A Higgs-bozon tömege nem lehet túl nagy (elméleti megfontolások és a kísérleti eredmények alapján <1 TeV), mert különben túl erős lenne az önkölcsönhatása. A magasabb rendbeli számolások viszont divergens járulékot adnak a tömegéhez, és a végtelen értéket csak úgy lehet elkerülni, ha történik valami magasabb energiákon, azaz valami új elmélet kezd érvényessé válni. Ilyenek lehetnek a nagy egyesített elméletek, de ez 1014 GeV nagyságú Higgs-tömeghez vezetne, vagy a gravitáció belépése, ami viszont a Planck-tömeg (1019 GeV) nagyságúhoz, azaz 1 TeV-nél jóval nagyobbakhoz. Megoldást összetett W- és Z-bozonok (de ezzel eldobnánk a rendkívül sikeres SU(2)×U(1) elektrogyenge elméletet), Higgs-bozon helyett fermion kötött állapotok, a technicolor vagy összetett Higgs-részecskék jelenthetnének. A talán legnépszerűbb megoldást a szuperszimmetria létezése jelentené.
4. erős CP-probléma: A standard modellbe bevezethető egy P-, T- és CP-sértő tag, ami a neutronnak elektromos dipólmomentumot adna. Ennek létező kísérleti limitjei viszont a bevezetendő tag együtthatója 10−10 nagyságrendű lenne. Ez a kis szám nem érthető, ahogy általában a sok nagyságrenddel eltérő paraméterek nem elfogadhatóak. A megoldást a CP-sértés jelenlegi explicit mechanizmusa helyett például egy spontán sértett extra U(1) szimmetria bevezetése jelenthetné, ami viszont egy új részecske, az axion megjelenésével járna.
5. gravitonprobléma: a gravitáció kívül esik a standard modellen és az általános relativitáselméletet – ami nem kvantumelmélet – nem is lehet a többi kölcsönhatás elmélete módjára kvantumtérelméletté tenni. Egy másik probléma a kozmológiai állandóé. Ez a vákuum energiájának tekinthető, aminek értéke a spontán szimmetriasértés során a megfigyelhető értéknél 50 nagyságrenddel nagyobb korrekció során alakul ki, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A megoldást itt Kaluza-Klein-modellek, szupergravitáció, sokdimenziós szupermembrán-elméletek felé keresik.
6. neutrínóprobléma vagy napneutrínó-probléma: az érvényes napmodellekhez képest a Földre a Napból a vártnál jóval kevesebb neutrínó érkezik, mintha a Nap energiatermelése az észleltnél jóval kisebb lenne, vagy valami történne a neutrínókkal útközben. A jelenlegi földi kísérletek az elektron-neutrínókat tudják érzékelni, azaz például ha ezek müon-neutrínókká tudnak átalakulni ún. neutrínóoszcilláció során, akkor magyarázni tudjuk a hiányt. Ehhez a standard modellel ellentétben a neutrínóknak tömeggel kell rendelkezniük. 1998-ban erre a Super-Kamiokande kísérlet bizonyítékot talált, s emiatt újabb 10 paramétert kell bevezetni a standard modellbe.
7. csatolási állandók problémája: a három kölcsönhatás csatolási állandói különbözőek, ami gátja az egyesítésnek, mert ahhoz egy univerzális csatolási állandóval kell rendelkezniük. Szerencsére a három csatolási állandó energiafüggő és 1015 GeV környékén értékük közel ugyanaz, ami azt jelzi, hogy ez a nagy egyesített elméletek skálája. Sajnos azonban nem egy, hanem három különböző pontban metszi egymást a három csatolási állandó, márpedig az egyesítéshez egy közös metszésponttal kellene rendelkezniük. A szuperszimmetrikus elméletek ezt a problémát megoldják.
8. sötét anyag problémája Az Univerzum anyagának többségét nem látjuk, csak a gravitációját érezzük. Mi lehet ez az anyag? Tömeges neutrínók? A legkönnyebb szuperszimmetrikus részecskék, amiket megmaradási törvény véd a bomlástól (R-paritás)? Valami egyéb?"
Hát, ezek szerint a Standard Modell ezer sebből vérzik, mégis ezt nyomják ezerrel. Lehet, az alternatív elméletekkel kellene többet foglalkozni? No, mindegy, a reletivitáselméletet, meg a kvantummechanikát se fogadták túl jól, majd ez is megváltozik. -
csimmasz #1 Csak így tovább, hajrá!
