Higgs-re utaló jelek az LHC kísérleteiben

Ez igaz, de ne gondold, hogy a félvezetõk díjazzák a gamma sugárzást.

A másik meg: a Földrõl ilyesmivel normális ember nem gondol fellõni semmit, majd az ürben be lehet kapcsolni. Egyébkénta fellövésnél be jön a következõ probléma: az anti anyag csapdában tartása a nagy gyorsulás ellenére. Ha csak egy kicsi is hozzáér az anyaghoz, már lehet hogy megszünik az egész antianyag csapda, aztán szép nukleáris robbanást kapunk. (Akkor már 1000x biztonságosabb hidrogénbombákat szállítani) Ha meg az ürhajón állítunk elõ antianyagot, akkor meg minek is a körben az antianyag?

Valjuk be az antianyag hajtómûvek a Star Trek rajongók romantikus álmai.

Eloszor urszondakat is eleg lehet lovoldozni, aztan majd kesobb urhajosokat.

Éljen a rádióaktív hajtó mû!

Csak egy kérdés, 100t DU-ból legyen a sugárzás védõ pajzs vagy 1000t ólomból? Persze csak ha gondot jelent az ürhajósok idõ elõtt bekövetkezõ halála a anhilációból kelekezõ rendkívûl erõs gamma sugárzástól.

A Higgset várják, mint a messiást, hiszen éppen a már szépen kidolgozott, bebetonozott elméletet hivatott rendbe tenni, a fénynél gyorsabb neutrínók létezése meg kis túlzással borít mindent. Vagy nem is túlzással.
A tudóstársadalom is emberekbõl áll, erényekkel, gyarlósággal, konzervativizmussal, áskálódással, csalárdsággal, akár csak mi mind.

nekem az az érdekes hogy e bejelentés után mindenki bólogat: igen meglesz az a higgs, de mikor a neutrinokat gyorsabbnak találták a fotonoknál akkor nekik esett az egész világ hogy még se úgy van, pedig ugyan azok vannak mk kísérlet mögött.

Jópofa ezeknek a kutatásoknak a lekommunikálása. Lényegében arról szól, hogy közel vannak valami felfedezéshez, de még nem. Aranyos, ahogy próbálják részeredménnyekkel fenntartani az érdeklõdést. Nincs ezzel semmi gond, érthetõ, kell a reklám, csak elmerengek, hogy ez vajon régebben is így volt-e, vagy csak a manapság lett ez a módi.

Baromság.

Az antianyag ezredmásodpercekre pl. elõállítható, tudjuk, hogy létezik. Ezek a kutatások az antianyag természetének megértését is(!!!!) nagyban elõsegítik.
Ha nagyobb mennyiségben tudnánk elõállítani, majd biztonságos módon tárolni, akkor onnantól a V2-es rakétákra alapuló "ezer éves" gagyi rakétatechnológiát végre lecserélhetnénk egy használható hajtómûre.
Ha ez megtörténik a naprendszer elhagyása nem probléma.

Nem szabad ennyire szûklátókörûnek lenni. Lehet, hogy semmi haszna nem lesz, de lehet, hogy igen. Nem biztos, hogy majd most, elõfordulhat, hogy majd csak az ükunokáink fognak rájönni, hogy mire lehet használni. Az is lehet, hogy majd az erre épülõ újabb ismeretek vezetnek gyakorlati alkalmazáshoz. A tudás sohasem haszontalan. Arról pedig erõs kétségeim vannak, hogy ha ez nem lenne, akkor az erre szánt összeget, majd pont a legnagyobb problémáink megoldásának a kutatására fordítanák.

Élt egyszer egy figura, aki Lénárd-féle kisülési csövekkel kísérletezett. Tiszta baromság nem? Mi haszna? Kisülhet ebbõl a kisülésbõl valami használható? Rengeteg gond volt akkortájt is, inkább annak a megoldására összpontosítottak volna. Ja, az illetõt úgy hívták, hogy Wilhelm Conrad Röntgen.

Azóta született néhány, gondokat orvosló felfedezés. Pl. A PET, amihez gyorsító szükségeltetik. Ki gondolta volna, hogy haszna lesz annak, hogy sok zakkant fizikus részecskéket hajszol egy alagútban körbe-körbe?

" egyetlen szûk rést hagyva 115 és 141 GeV között. "

Édes picsám vess tüzet :-| 141 felett nem is tudtak bazmeg kísérleteket végrehajtani, ez csak felfelé történhetett

Sokan kérdezik, hogy mi haszna van. Szerintem jogosan. Engem érdekel a tudomány. Ha megtalálják amit keresnek, mi fog történni? Megmagyarázzák hogy mi a sötét energia. És akkor mi van? A büdös életbe nem fog ember kilépni a naprendszerbõl. Legalább is nem belátható idõn belûl. Inkább olyan kutatást kéne finanszírozni, amivel a jelenlegi gondokat megoldhatnák. Szerintem nehezebb lesz az elkövetkezõ ezer évet túlélni, mint befogni a sötét energiát. Ha tényleg minden rendben lenne, ha nem lenne ekkora válság, ha ....., akkor azt mondanám hogy essenek neki, kesesgéljenem sok-sok milliárdos költségen olyasmit ami csak egy elméletet támaszt,vagy cáfol.

örülünk Vincent.?

Ha téged nem érdekelnek a természet tudományok, és az ezzel jaró kisérletek, akkor nagyon sajnállak. Inkább erre költsék azt a pénzt, mint rád.

De jó a politikusok milliárdokért nem csinálnak semmit ezek a tudósok meg 100 milliárdokért kutatgatnak ,juhé! Éljen a korrupció !

egyre drágább a tej...

egyre drágábbak a kísérletek

rizsa a semmirol

Nekem a fenti cikkrõl a következõ hír jut eszembe:

A bejelentés nyomán Szaddám immár katonáink célkeresztjében van, a házát átkutattuk és mivel a felsõ szinteken nem találtuk, ezért immár 100%-ig biztos, hogy csak a pincében bujkálhat. - Persze ha a feltételezzük, hogy a bejelentés helyes volt és Szaddám ebben a házban, városban és tartományban van egyáltalán...

Bazzeg afrikaban eheznek a terroristak, ezek meg ilyen faszsagra koltik a penzunket. <#mf2><#mf1>

ja, 2 általános mondat a 50bõl.Ravkin +1

Az is ott van a végén, jobban meg kellene nézni.

Szarmazas alapjan kulonboztetik meg az embert. Szemelyes tapasztalat. Egy webnaptart tobbre becsulnek, mint egy doktori tezist a temaban.

"The cost <...> has been evaluated, taking into account realistic labor prices in different countries. The total cost is X (with a western equivalent value of Y)

forras: LHCb calorimeters : Technical Design Report

ISBN: 9290831693 http://cdsweb.cern.ch/record/494264

Nem azért jövök ide hogy a wikipédiából hatalmas beollózott részeket olvassak, ha nincs saját véleményed inkább ne írd ide.

A Wikipédiából egy idevonatkozó rész:

"A standard modell hiányosságai

A standard modell nem tartalmazza a részecskék világában kis jelentõségû gravitációt és nem egyesíti az erõs kölcsönhatatást sem az elektrogyenge kölcsönhatással, amilyen módon a elektrogyenge elmélet egyesíti az elektromágneses kölcsönhatást és a gyenge kölcsönhatást. A standard modell nem képes számot adni az elméletben szereplõ 19 (!) szabad paraméter értékérõl (részecsketömegek, keverési szögek, csatolási erõsségek). A standards modell komplikációi számos problémába csoportosíthatók:
1. mértékprobléma: A standard modell három mértékcsoport direkt szorzata, amelyek közül csak az elektrogyenge rész paritássértõ. A modell tartalmazza, de nem magyarázza az elektromos töltés kvantáltságát (ez nagyon fontos az atomok semlegessége szempontjából). Megoldást jelenthetnek többek között a nagy egyesített elméletek (GUT), vagy mágneses monopólusok létezése.
2. fermionprobléma: A közönséges földi anyagok az elsõ családból megkonstruálhatók. Nem tudjuk, miért van három család, amelyek közül a másik kettõ az elsõnek nehéz másolata. Nem ad magyarázatot a fermionok tömegére, amelyek ráadásul öt nagyságrendi különbségen belül szórnak. Megoldást jelenthetnek összetett fermionok, családszimmetriák, extra téridõ dimenziók, például szuperhúrok.
3. Higgs/hierarchia-probléma: A standard modell egy Higgs-bozont tartalmaz – ami eddig még nem sikerült kimutatni – a W-,Z- és fermiontömegek generálása céljából. A Higgs-bozon tömege nem lehet túl nagy (elméleti megfontolások és a kísérleti eredmények alapján <1 TeV), mert különben túl erõs lenne az önkölcsönhatása. A magasabb rendbeli számolások viszont divergens járulékot adnak a tömegéhez, és a végtelen értéket csak úgy lehet elkerülni, ha történik valami magasabb energiákon, azaz valami új elmélet kezd érvényessé válni. Ilyenek lehetnek a nagy egyesített elméletek, de ez 1014 GeV nagyságú Higgs-tömeghez vezetne, vagy a gravitáció belépése, ami viszont a Planck-tömeg (1019 GeV) nagyságúhoz, azaz 1 TeV-nél jóval nagyobbakhoz. Megoldást összetett W- és Z-bozonok (de ezzel eldobnánk a rendkívül sikeres SU(2)×U(1) elektrogyenge elméletet), Higgs-bozon helyett fermion kötött állapotok, a technicolor vagy összetett Higgs-részecskék jelenthetnének. A talán legnépszerûbb megoldást a szuperszimmetria létezése jelentené.
4. erõs CP-probléma: A standard modellbe bevezethetõ egy P-, T- és CP-sértõ tag, ami a neutronnak elektromos dipólmomentumot adna. Ennek létezõ kísérleti limitjei viszont a bevezetendõ tag együtthatója 10−10 nagyságrendû lenne. Ez a kis szám nem érthetõ, ahogy általában a sok nagyságrenddel eltérõ paraméterek nem elfogadhatóak. A megoldást a CP-sértés jelenlegi explicit mechanizmusa helyett például egy spontán sértett extra U(1) szimmetria bevezetése jelenthetné, ami viszont egy új részecske, az axion megjelenésével járna.
5. gravitonprobléma: a gravitáció kívül esik a standard modellen és az általános relativitáselméletet – ami nem kvantumelmélet – nem is lehet a többi kölcsönhatás elmélete módjára kvantumtérelméletté tenni. Egy másik probléma a kozmológiai állandóé. Ez a vákuum energiájának tekinthetõ, aminek értéke a spontán szimmetriasértés során a megfigyelhetõ értéknél 50 nagyságrenddel nagyobb korrekció során alakul ki, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A megoldást itt Kaluza-Klein-modellek, szupergravitáció, sokdimenziós szupermembrán-elméletek felé keresik.
6. neutrínóprobléma vagy napneutrínó-probléma: az érvényes napmodellekhez képest a Földre a Napból a vártnál jóval kevesebb neutrínó érkezik, mintha a Nap energiatermelése az észleltnél jóval kisebb lenne, vagy valami történne a neutrínókkal útközben. A jelenlegi földi kísérletek az elektron-neutrínókat tudják érzékelni, azaz például ha ezek müon-neutrínókká tudnak átalakulni ún. neutrínóoszcilláció során, akkor magyarázni tudjuk a hiányt. Ehhez a standard modellel ellentétben a neutrínóknak tömeggel kell rendelkezniük. 1998-ban erre a Super-Kamiokande kísérlet bizonyítékot talált, s emiatt újabb 10 paramétert kell bevezetni a standard modellbe.
7. csatolási állandók problémája: a három kölcsönhatás csatolási állandói különbözõek, ami gátja az egyesítésnek, mert ahhoz egy univerzális csatolási állandóval kell rendelkezniük. Szerencsére a három csatolási állandó energiafüggõ és 1015 GeV környékén értékük közel ugyanaz, ami azt jelzi, hogy ez a nagy egyesített elméletek skálája. Sajnos azonban nem egy, hanem három különbözõ pontban metszi egymást a három csatolási állandó, márpedig az egyesítéshez egy közös metszésponttal kellene rendelkezniük. A szuperszimmetrikus elméletek ezt a problémát megoldják.
8. sötét anyag problémája Az Univerzum anyagának többségét nem látjuk, csak a gravitációját érezzük. Mi lehet ez az anyag? Tömeges neutrínók? A legkönnyebb szuperszimmetrikus részecskék, amiket megmaradási törvény véd a bomlástól (R-paritás)? Valami egyéb?"

Hát, ezek szerint a Standard Modell ezer sebbõl vérzik, mégis ezt nyomják ezerrel. Lehet, az alternatív elméletekkel kellene többet foglalkozni? No, mindegy, a reletivitáselméletet, meg a kvantummechanikát se fogadták túl jól, majd ez is megváltozik.

Csak így tovább, hajrá!
<#eljen>