Higgs-re utaló jelek az LHC kísérleteiben
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#74
Most ismét találtak valamit, itt megnézhetitek.
#73
Leírom lassan: alapkutatás.
#72
"A Nagy Hadronütköztetõ (LHC) mindkét fõdetektora, az ATLAS és a CMS egyaránt egy könnyûsúlyú Higgsre utaló nyomokra bukkant."
Jó poén. 1+1 szerintem 3 mert jeleket találtam az eredmény érdekében. Akkor most én is kapok milliárdos támogatást a kutatás érdekében? :S
Jó poén. 1+1 szerintem 3 mert jeleket találtam az eredmény érdekében. Akkor most én is kapok milliárdos támogatást a kutatás érdekében? :S
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Nem tudom, de nem nukleárisnak.
Az annihilációs robbanás mondjuk megfelelõ lenne.
Tényleg nem kötekedni akartam, csak egyszerûen hejtelen a nukleáris robbanás kifejezés. Szerintem ezt te is érzed, és tényleg a megszokás miatt mondtad a nukleárist. Elvileg ilyen fegyver még nincs, tehát felesleges elõre elnevezni, de a régi nem használható rá.
Annihilácuós robbanás, anyag-antianyag robbanás, akármi, de nem nukleáris.
Az annihilációs robbanás mondjuk megfelelõ lenne.
Tényleg nem kötekedni akartam, csak egyszerûen hejtelen a nukleáris robbanás kifejezés. Szerintem ezt te is érzed, és tényleg a megszokás miatt mondtad a nukleárist. Elvileg ilyen fegyver még nincs, tehát felesleges elõre elnevezni, de a régi nem használható rá.
Annihilácuós robbanás, anyag-antianyag robbanás, akármi, de nem nukleáris.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#70
Ebbül lesz a Zantianyag reaktok, meg aaa Zantianyag bomba. Csak egy dologra kell vigyázni. Nehogy a tenoristák megkaparintsák.
Valójában persze engem is érdekelne, vajon mi mindenre lehet ezt majd használni, mert így nem tudok szorítani a tudósoknak, hogy megtalálják/elõállítsák a tutit.
Valójában persze engem is érdekelne, vajon mi mindenre lehet ezt majd használni, mert így nem tudok szorítani a tudósoknak, hogy megtalálják/elõállítsák a tutit.
#69
Te biztos nagyon okos vagy. Ezt nem is vitatta senki.
De ha valaki felteszi a kérdést hogy mi haszna van, az nem biztos hogy kevesebb intelligenciával rendelkezik mint te. De ha annyira tudsz, akkor felvilágosíthatnád a butákat, hogy mi is az a nagy haszon. Leszámítva azt a tényt, hogy valamivel többet fogunk tudni az anyag összetételérõl.
"Lényegében arról van szó:"A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.""
Gondolom magadból indulsz ki.
Christian Gabrielese (CERN munkatársa):
"Egy antianyaggal mûködõ ûrhajó vagy fegyver továbbra is a fantasztikum kelléke marad, az antiprotonokhoz tízmilliárdszor annyi energia szükséges, mint amennyit az termel. Például a CERN-ben évente elõállított antianyag mindössze 15 percig lenne képes energiával ellátni egyetlen 100 wattos égõt."
De ha valaki felteszi a kérdést hogy mi haszna van, az nem biztos hogy kevesebb intelligenciával rendelkezik mint te. De ha annyira tudsz, akkor felvilágosíthatnád a butákat, hogy mi is az a nagy haszon. Leszámítva azt a tényt, hogy valamivel többet fogunk tudni az anyag összetételérõl.
"Lényegében arról van szó:"A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.""
Gondolom magadból indulsz ki.
Christian Gabrielese (CERN munkatársa):
"Egy antianyaggal mûködõ ûrhajó vagy fegyver továbbra is a fantasztikum kelléke marad, az antiprotonokhoz tízmilliárdszor annyi energia szükséges, mint amennyit az termel. Például a CERN-ben évente elõállított antianyag mindössze 15 percig lenne képes energiával ellátni egyetlen 100 wattos égõt."
#68
Hát igen, amikor megjelenik valami cikk az LHC-rõl, vagy bármely más alapkutatásról, akkor elõkerülnek ezek az emberek, akik igencsak egységsugarúak: hogy mi haszna? Ezeknek az embereknek max az az érdekes infó, hogy a szomszéd Marcsának mekkora a melbõsége, vagy kinyeri a Való világ x-et. Teszik mindezt úgy, hogy nap mint nap használják ezen kutatások vívmányait: Számítógép, web, GPS, Röntgen, MRI, CT, digitális fényképezõ, mobil telefon, mûholdas távközlés.... Meddig lehetne még folytatni? Aki esetleg magára ismerne az olvasgasson egy kicsit itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning%E2%80%93Kruger_hat%C3%A1s
Lényegében arról van szó:"A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél."
Lényegében arról van szó:"A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél."
#67
Akkor tessék már leírni, milyen robbanásnak is köll nevezni az esetleges jövõbeli antianyag bomba detonációját!
#66
Az atombomba lökéshullámának a mûködése:
- amikor felrobban az atombomba egy rendkívûl erõs sugárforrás jön létre (1 villanás <1ms), a bombát körülvevõ kõzegben elnyelõdik a sugárzás, amely ez által annyíra felhevûl, hogy több 10ezer fokos tûzgömböt hozlétre, amely hírtelen tágulásba kezd és létrehozza a lökéshullám pozitív felét. A tágulás következtében a hõmérséklet hírtelen leesik amikor eléri a 30000K, akkor hírtelen láthatóvá válik (második jellegzetes tartós villanás). Majd tágul tovább, de lassuló ütemben, vügül aztán a lendület hajtja. Amikor kifogyott a lendület is a tûzgömb egy pillanatra összeroppan, ekkor létrejön a negatív hulláma a lökés hullámnak. A negítv lökés hullámban a légkör víz párája hírtelen kicsaódik és/vagy megfagy, egy látszólagos második még vakítóan világítõ gömböt létrehozva, ami tovább folytatja a tágulást. Végül a tûzgömb lehül és láthatóvá válik a környezete és az emelkedõ gomba szerû felhõ.
30-50m levegõ elegendõ a rönkgen/gamma sugárzás felének az elnyelõdéséhez. Ez azt jelentí, hogy a bomba elsõ 30m sugarú gömbjében található levegõben elnyelõdik a robbanás energiájának a fele 60m-ren a 75%-a. dúrván 120m-ren több mint a 90%-a.
Na már most szerinted az anhilációból keletkezõ sugárzás nem fogja ezt a jelenséget reprodukálni?
- amikor felrobban az atombomba egy rendkívûl erõs sugárforrás jön létre (1 villanás <1ms), a bombát körülvevõ kõzegben elnyelõdik a sugárzás, amely ez által annyíra felhevûl, hogy több 10ezer fokos tûzgömböt hozlétre, amely hírtelen tágulásba kezd és létrehozza a lökéshullám pozitív felét. A tágulás következtében a hõmérséklet hírtelen leesik amikor eléri a 30000K, akkor hírtelen láthatóvá válik (második jellegzetes tartós villanás). Majd tágul tovább, de lassuló ütemben, vügül aztán a lendület hajtja. Amikor kifogyott a lendület is a tûzgömb egy pillanatra összeroppan, ekkor létrejön a negatív hulláma a lökés hullámnak. A negítv lökés hullámban a légkör víz párája hírtelen kicsaódik és/vagy megfagy, egy látszólagos második még vakítóan világítõ gömböt létrehozva, ami tovább folytatja a tágulást. Végül a tûzgömb lehül és láthatóvá válik a környezete és az emelkedõ gomba szerû felhõ.
30-50m levegõ elegendõ a rönkgen/gamma sugárzás felének az elnyelõdéséhez. Ez azt jelentí, hogy a bomba elsõ 30m sugarú gömbjében található levegõben elnyelõdik a robbanás energiájának a fele 60m-ren a 75%-a. dúrván 120m-ren több mint a 90%-a.
Na már most szerinted az anhilációból keletkezõ sugárzás nem fogja ezt a jelenséget reprodukálni?
#65
Bár laikus vagyok, de én úgy gondolom,hogy az LHC tulajdonképp egy "mikroszkóp"ami belelát az atomokat alkotó részecskék világába.
Amikor valamit szeretnénk megismerni, hogy mûködik, le kell bontani az alkotó elemeire hogy megértsük mi, miért, mikor és hogyan mûködik.
Amíg nem tudjuk, csak találgatunk, a teljes megismerés elõtt is fel lehet használni az addigi tudást de az nem ugyan az.
Amíg nem tudjuk biztosan és pontosan, addig az antigravitáció és sok más területé is szinte lehetetlen.
Aki erre sajnálja a pénzt az egy idióta, sokkal nagyobb baromságokra költenek milliókat, ami valóban kidobott pénz.
Amikor valamit szeretnénk megismerni, hogy mûködik, le kell bontani az alkotó elemeire hogy megértsük mi, miért, mikor és hogyan mûködik.
Amíg nem tudjuk, csak találgatunk, a teljes megismerés elõtt is fel lehet használni az addigi tudást de az nem ugyan az.
Amíg nem tudjuk biztosan és pontosan, addig az antigravitáció és sok más területé is szinte lehetetlen.
Aki erre sajnálja a pénzt az egy idióta, sokkal nagyobb baromságokra költenek milliókat, ami valóban kidobott pénz.
#64
Tisztában vagy azzal amit írsz? Nem 2 Euróba kerûlt megépíteni. És nem 2 euró értékû energiát zabál fel. Nem ám Lego játékból van.
#63
Simán antianyag nem elég. Kell anyag is. Na azt hol fogják tárolni ekkora mennyiségben egy ûrhajón? Ha jól hallottam akkor egyforma mennyiségre lenne szükség. Ha figyelembe veszem a túlélhetõ gyorsulást, igen tekintélyes mennyiség kell hozzá. Ja és idõ, mire felgyorsúl annyira, hogy elviekben elérhetõ legyen valami élhetõ bolygó. Nem ám ripsz-ropsz fénysebesség, aztán ezer év utazás. Aztán meg a világûr sem üres. Én nem szeretnék fénysebességgel ütközni egy 2 mm-es porszemmel sem. Aztán a kozmikus sugárzás is ott van. Minket megvéd a mágneses mezõ, de egy ûrhajót is? Nem hiszem hogy a Higgs ezt megoldja.
@bvalek:
Én eddig sehol nem olvastam hogy akkor megtérülés lenne. Sorolja már fel valaki hogy mi is volt eddig az a sok-sok milliárdos összeg, amit hozott.
@bvalek:
Én eddig sehol nem olvastam hogy akkor megtérülés lenne. Sorolja már fel valaki hogy mi is volt eddig az a sok-sok milliárdos összeg, amit hozott.
#62
A ráfordított összeg nagyon kevés, és ennek ellenére komoly hasznot termel.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#61
Gondolod hogy nem tudom? Én a ráfordított összeget sokallom csak. Nem a haladás ellen vagyok.
Az Alfa-Centauri egy halott rendszer.
Minek akarna valaki odamenni?
Hogy egyedül legyenek, mint a seggem luka?
Minek akarna valaki odamenni?
Hogy egyedül legyenek, mint a seggem luka?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ismételni tudom magam. Nem atommagok hasadásából keletkezne a nagy energia.
Nagyjából olyan, mintha készítene valaki egy deutériummal felerõsített atombombát, és a pár kilo hagyományos robbanóanyag energiafelszabadulására számítana, ami csak beindítja a láncreakciót, és az egész jelenséget egy nagyon intenzív oxidációnak nevezné.
Konkrétan a protonok, antiprotonok annihilációja szabadítaná fel az energiákat, tehát nem nukleáris robbanás lenne. A magerõk sokkal kisebb energiaszintet jelentenek, mint a proton-antiproton annihiláció.
A lényeg, hogy nem nukleáris robbanás lenne. Jó, hogy nem extrém oxidációt írtál! Egyszerûen lásd be, hogy rosszul mondtad, mint kardoskodj egy hülyeség mellett!
Nagyjából olyan, mintha készítene valaki egy deutériummal felerõsített atombombát, és a pár kilo hagyományos robbanóanyag energiafelszabadulására számítana, ami csak beindítja a láncreakciót, és az egész jelenséget egy nagyon intenzív oxidációnak nevezné.
Konkrétan a protonok, antiprotonok annihilációja szabadítaná fel az energiákat, tehát nem nukleáris robbanás lenne. A magerõk sokkal kisebb energiaszintet jelentenek, mint a proton-antiproton annihiláció.
A lényeg, hogy nem nukleáris robbanás lenne. Jó, hogy nem extrém oxidációt írtál! Egyszerûen lásd be, hogy rosszul mondtad, mint kardoskodj egy hülyeség mellett!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#58
Ha a mai technológiai lehetõségek talaján maradunk, akkor az antianyagot el kell hogy felejtsük, mert nincs elképzelésünk sem a nagy mennyiségû elõállításról, sem a tárolásról.
Kicsit utánaszámoltam a fúziós meghajtás hatékonyságának. Tegyük fel, hogy az ûrhajó tömegének 1/25-e hasznos teher, a többi deutérium (gyorsításkor a teljes tömeg 1/5-ödét használja el, lassításnál is). A kiáramlási sebesség legyen a fénysebesség 80%-a, a fúzió hatékonysága ~50% (a hidrogén tömegének 1/25-e alakul át mozgási energiává). Ekkor a fénysebesség 20%-ára lehet felgyorsítani az ûrhajót, és az Alpha Centauri-t 20 év alatt el lehet érni. Ott persze egy új úrhajót kell építeni, és ottani üzemanyaggal feltölteni, amit egy ott alapított kolónia nyilván meg tud tenni.
Tehát a szomszédos csillagok a jelenlegi tudományos ismereteink alapján is elérhetõek, persze ehhez egy olyan társadalom kell, aminek megvan a motiváltsága. Ha belakjuk a Naprendszert, elõbb-utóbb akkora ûriparunk lesz, aminek meg sem fog kottyanni egy ilyen expedíció. A szellemet (reméljük) már nem lehet visszatuszkolni a palackba, nemsokára a kínaiak mennek a Holdra, úgyhogy látok rá reális esélyt 1-2 száz éven belül.
A Higgs-részecske és általában a Standard Modell nem a téridõrõl és a gravitációról szól, úgyhogy ez a kutatás nem visz minket közelebb a térhajtómûhöz, de azért nagyon fontos. És mint ahogy már lentebb írták, a CERN tevékenysége rengeteg gyakorlati haszonnal jár, minden beleölt cent bõségesen megtérül, nem véletlenül költött rá ennyit az amúgy nagyon sóher EU. Brüsszelben szinte csak a multicégek érdekeit nézik, és az európai technológiai nagyvállalatok hatalmasat profitálnak a CERN-ben történõ kutatások eredményeibõl (és közvetve mi is, az orvosi meg a szórakoztatóelektronikai kütyük révén).
A Higgs-t várják mint a messiást, a fénysebességnél gyorsabb neutrínóktól pedig libabõrösök lesznek a tudósok. Ez nem emberi gyengeség miatt van, hanem mert az egyiket megjósolják az egyenletek, és kell hogy beigazolódjanak, a másikat pedig nem. Ha meglesz a Higgs, lehet ünnepelni, hogy egy icipicit megint jobban megértettük a természet mûködését.
@trymeee: az hogy minden egyes CERN cikk alá bemásolod a szemeted önmagában bizonyítja, hogy emberileg alkalmatlan vagy rá hogy bármilyen csapattal együtt dolgozz <#levele>
Kicsit utánaszámoltam a fúziós meghajtás hatékonyságának. Tegyük fel, hogy az ûrhajó tömegének 1/25-e hasznos teher, a többi deutérium (gyorsításkor a teljes tömeg 1/5-ödét használja el, lassításnál is). A kiáramlási sebesség legyen a fénysebesség 80%-a, a fúzió hatékonysága ~50% (a hidrogén tömegének 1/25-e alakul át mozgási energiává). Ekkor a fénysebesség 20%-ára lehet felgyorsítani az ûrhajót, és az Alpha Centauri-t 20 év alatt el lehet érni. Ott persze egy új úrhajót kell építeni, és ottani üzemanyaggal feltölteni, amit egy ott alapított kolónia nyilván meg tud tenni.
Tehát a szomszédos csillagok a jelenlegi tudományos ismereteink alapján is elérhetõek, persze ehhez egy olyan társadalom kell, aminek megvan a motiváltsága. Ha belakjuk a Naprendszert, elõbb-utóbb akkora ûriparunk lesz, aminek meg sem fog kottyanni egy ilyen expedíció. A szellemet (reméljük) már nem lehet visszatuszkolni a palackba, nemsokára a kínaiak mennek a Holdra, úgyhogy látok rá reális esélyt 1-2 száz éven belül.
A Higgs-részecske és általában a Standard Modell nem a téridõrõl és a gravitációról szól, úgyhogy ez a kutatás nem visz minket közelebb a térhajtómûhöz, de azért nagyon fontos. És mint ahogy már lentebb írták, a CERN tevékenysége rengeteg gyakorlati haszonnal jár, minden beleölt cent bõségesen megtérül, nem véletlenül költött rá ennyit az amúgy nagyon sóher EU. Brüsszelben szinte csak a multicégek érdekeit nézik, és az európai technológiai nagyvállalatok hatalmasat profitálnak a CERN-ben történõ kutatások eredményeibõl (és közvetve mi is, az orvosi meg a szórakoztatóelektronikai kütyük révén).
A Higgs-t várják mint a messiást, a fénysebességnél gyorsabb neutrínóktól pedig libabõrösök lesznek a tudósok. Ez nem emberi gyengeség miatt van, hanem mert az egyiket megjósolják az egyenletek, és kell hogy beigazolódjanak, a másikat pedig nem. Ha meglesz a Higgs, lehet ünnepelni, hogy egy icipicit megint jobban megértettük a természet mûködését.
@trymeee: az hogy minden egyes CERN cikk alá bemásolod a szemeted önmagában bizonyítja, hogy emberileg alkalmatlan vagy rá hogy bármilyen csapattal együtt dolgozz <#levele>
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#57
Ebben teljesen igazad van, viszont az antianyag+anyag páros nem robban. Sugárzássá alakul, de városokat ezzel nem tudsz elpusztítani. A mértékegység átszámolása nagyon jó, mert pl.: megadhatja azt is, hogy a CERN-ben ütköztet részecskéknek olyan hatalmas energiája van, hogy átszámítva szintén városokat tudnál lerombolni. De ez csalóka, mert ez egy igen kis térrészre összpontosul. Van egy másik példám erre, az állkapcsunk hatalmas erõkifejtésre képes, akkorára amivel egy házat simán le lehetne rombolni, (kb. 1 tonnás harapásunk van), szerintem mégsem tudsz házat így bontani.
#56
Mint lentebb írtam épeszû ember ilyet nem indít a Föld légkörébõl. Viszont az antianyagosnál valahogy fel kell juttatni az antianyagot.
#55
"Nem atommagok hasadásából keletkezne a nagy energia, ..."
És a fúzió hol marad? Vagy szerinted az anti-proton proton anhilációban nem atommagokkal történik valami?
És a fúzió hol marad? Vagy szerinted az anti-proton proton anhilációban nem atommagokkal történik valami?
Azt sem a bolygófelszínrõl indítanák, hanem az ûrben szerelnék össze, mint az ûrállomást.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Egyébkénta fellövésnél be jön a következõ probléma: az anti anyag csapdában tartása a nagy gyorsulás ellenére. Ha csak egy kicsi is hozzáér az anyaghoz, már lehet hogy megszünik az egész antianyag csapda, aztán szép nukleáris robbanást kapunk."
Nem nukleáris robbanás lenne. Nem atommagok hasadásából keletkezne a nagy energia, hanem az anyag átalakulásából energiává, ami visszaalakulna elemi részecskékké és fotonokká.
Nem nukleáris robbanás lenne. Nem atommagok hasadásából keletkezne a nagy energia, hanem az anyag átalakulásából energiává, ami visszaalakulna elemi részecskékké és fotonokká.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#51
Én azt olvastam, talán itt sg-n, hogy nagyon elemi szinten ez már mûködik, csak ahhoz, hogy nagyban is kivitelezzük, egy Jupiter-nagyságú energiagömböt kellene produkálnunk hozzá a az ûrhajó, vagy a hajtómû (már nem is tudom) körül.A másik amit láttam, az a szuperhúr-elmélet volt ezzel kapcsolatban.
#50
Hát igen... ez olyan messze van, hogy mi nem érjük meg. Illetve ha addig nem kutatjuk az agy tovább táplálását gépekben. Ezért akarok biomérnök lenni :) Szeretném látni, ahogy az unokáim elhagyják a Földet :D Sweet dreams...
#49
Ha jól tudom, a térhajtómû elve pont a gravitációs tér manipulálása elvén mûködik. A CERN-ben pedig pont ennek az alapjait is kutatják, ld: Higgs részecske. Ha meglesz már láthatóvá válik az út a nem hátul-valami-kijön-és-elõremegy mûködési elvû meghajtások felé. Így lesz remény kiszabadulni a Naprendszerbõl és gyökeresen át fog alakulni a civilizásció mai formája. Nem biztos, hogy ezt megérjük, de a fejlesztés "sorjája" is rengeteg területen fog hatással lenni az életünkre. Még csak most vagyunk az elején, uh Türelem!
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#48
ok
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#47
Ha valaha készül antianyag hajtómû, azt nem fogják a Földrõl felszálláshoz használni. El kell keserítsek mindenkit, antianyagból is irdatlan mennyiség kell egy csillagközi utazáshoz. A rakéta képlet itt is érvényes, csak éppen a hajtóanyag kiáramlási sebessége megegyezik a fénysebességgel, miután az annihiláció során fotonok keletkeznek. Ezért is szokták még fotonhajtómûként is hívni.
Tehát akkor számoljunk egy kicsit. v=r*ln(mi/mv) ahol v az elért sebességváltozás, r a kiáramlási sebesség, mi az induló tömeg, mv a az üzemanyag nélküli tömeg, ln a természetes, e alapú logaritmus. Tehát ha mondjuk 200 tonna a rakéta, aminek a fele antianyag-anyag üzemanyag, akkor mi/mv=2. Ennek e alapú logaritmusa nem egészen 0,7, tehát ha a relativisztikus effektusokkal nem számolunk, 210000 km/sec sebesség érhetõ el. Mindehhez 100 t hasznos tehernél 50 tonna antianyag kell (mivel a másik fele értelemszerûen "hagyományos anyag). Ez csak az oda irányú gyorsítás, a célnál fékezés, visszaindulás, itthon fékezés. Ehhez persze vinni kell az üzemanyagot is, legalábbis az antianyag részét. Mivel a szükséges tömeg így hatványozottan növekszik, belátható, hogy ez sem járható út. Be vagyunk zárva a Naprendszerbe.
Tehát akkor számoljunk egy kicsit. v=r*ln(mi/mv) ahol v az elért sebességváltozás, r a kiáramlási sebesség, mi az induló tömeg, mv a az üzemanyag nélküli tömeg, ln a természetes, e alapú logaritmus. Tehát ha mondjuk 200 tonna a rakéta, aminek a fele antianyag-anyag üzemanyag, akkor mi/mv=2. Ennek e alapú logaritmusa nem egészen 0,7, tehát ha a relativisztikus effektusokkal nem számolunk, 210000 km/sec sebesség érhetõ el. Mindehhez 100 t hasznos tehernél 50 tonna antianyag kell (mivel a másik fele értelemszerûen "hagyományos anyag). Ez csak az oda irányú gyorsítás, a célnál fékezés, visszaindulás, itthon fékezés. Ehhez persze vinni kell az üzemanyagot is, legalábbis az antianyag részét. Mivel a szükséges tömeg így hatványozottan növekszik, belátható, hogy ez sem járható út. Be vagyunk zárva a Naprendszerbe.
#46
Istenem de szûklátókörûek itt sokan! Nagyon fel tudom idegesíteni magamat ezen.
Pár napja jártam ott személyesen a CERN-ben. Igen is rengeteg felhasználása lesz ezeknek (már most óriási jelentõsége van a rákgyógyászatban, célzott sugárterápiákban stb...)
Jó példát hozva, közvetlenül nem Forma 1-es autókkal száguldoznak az emberek, mégis rengeteg technológia történetesen onnan származik!
Így tessék újragondolni a véleményeket. Arról nem is beszélve, hogy egyszer még hihetetlenül fontosak lesznek az alap fizikai kutatások az emberiség felemelkedésében/túlélésében.
Aki nem hiszi, legalább vegyen egy fapados repjegyet 14K-ért oda vissza, és gyõzõdjön meg a saját szemével, milyen hihetetlen technológiákat fejlesztenek és használnak ott... amik késõbb a mi javunkat szolgálják. Inkább ebbe tegyék a pénzt, mint a sok buzi politikus zsebébe.
Pár napja jártam ott személyesen a CERN-ben. Igen is rengeteg felhasználása lesz ezeknek (már most óriási jelentõsége van a rákgyógyászatban, célzott sugárterápiákban stb...)
Jó példát hozva, közvetlenül nem Forma 1-es autókkal száguldoznak az emberek, mégis rengeteg technológia történetesen onnan származik!
Így tessék újragondolni a véleményeket. Arról nem is beszélve, hogy egyszer még hihetetlenül fontosak lesznek az alap fizikai kutatások az emberiség felemelkedésében/túlélésében.
Aki nem hiszi, legalább vegyen egy fapados repjegyet 14K-ért oda vissza, és gyõzõdjön meg a saját szemével, milyen hihetetlen technológiákat fejlesztenek és használnak ott... amik késõbb a mi javunkat szolgálják. Inkább ebbe tegyék a pénzt, mint a sok buzi politikus zsebébe.
#45
Mellesleg nem úgy értettem a nagyváros letarolást, bár mintha Huston az lenne, hanem mondjuk a kb. 50kg antianyag elszabadulsától keletkezõ cca. 1.1Gt-ás következményétõl.
#44
"Nem tudom hány százezer hektoliter anti-deutériumot vizionálsz egy antianyag rakétához, de szerintem pár liter, esetleg 100-200 liter elég."
Szép! És 1g anyag átalakulása energiává kb. 22kt TNT-nek megfelelõ energia mennyiség felszabadulás. És mivel antianyag így eleve a duplájával lehet számolni (a másig fele az anyagból jön ami körülötte van).
Szép! És 1g anyag átalakulása energiává kb. 22kt TNT-nek megfelelõ energia mennyiség felszabadulás. És mivel antianyag így eleve a duplájával lehet számolni (a másig fele az anyagból jön ami körülötte van).
#43
"Ja az anti anyag hajtómû kilõvéskor meghibásodott és "csak" néhány nagyvárost rombort le! Ahol ezekszerint mindenki tesztpilóta volt."
Ezt ugye az Angyalok és Démonokból veszed? Nem tudom hány százezer hektoliter anti-deutériumot vizionálsz egy antianyag rakétához, de szerintem pár liter, esetleg 100-200 liter elég. Utóbbi talán nagyot szól, de általában a rakétákat nem nagyvárosok mellõl indítják. Egyébként én se értek egyet "Tinman"-al, õ sem érti mirõl van szó.
Ezt ugye az Angyalok és Démonokból veszed? Nem tudom hány százezer hektoliter anti-deutériumot vizionálsz egy antianyag rakétához, de szerintem pár liter, esetleg 100-200 liter elég. Utóbbi talán nagyot szól, de általában a rakétákat nem nagyvárosok mellõl indítják. Egyébként én se értek egyet "Tinman"-al, õ sem érti mirõl van szó.
#42
A haszon az, hogy többet tudunk a világról, vagyis a tudás. Azt, hogy ez mire lesz jó késõbb elõre megmondani nem lehet. Ok, téged a Marsi életen kívül más nem érdekel, más meg az nem érdekel. A világ nem csak abból áll hogy van-e a Marson élet vagy nincs, vagy lehet-e terra formálni vagy nem. Még egy agyonvizsgált Földi Budapesti park is több ismeretlent rejt, mint gondolnád, hát még egy ismeretlen bolygó...
#41
"Egyébként nem számít hány "tesztpilóta", mérnök hal meg a kísérletek közbe, ha a végeredmény ennyire új távlatokat nyithat."
Teszt pilóta? Ja az anti anyag hajtómû kilõvéskor meghibásodott és "csak" néhány nagyvárost rombort le! Ahol ezekszerint mindenki tesztpilóta volt.
"Az emberek pótolhatók." - JVS
Teszt pilóta? Ja az anti anyag hajtómû kilõvéskor meghibásodott és "csak" néhány nagyvárost rombort le! Ahol ezekszerint mindenki tesztpilóta volt.
"Az emberek pótolhatók." - JVS
#40
Éppen az mondom, hogy NEM sokat profitálhat az emberiség belõle, max annyit, hogy elhümmöghetünk egy sort rajta, hogy hát ja, ide vezet, ha "túlhevül" a bolygó az üvegház gázoktól.
Szvsz a Mars egy halott bolygó, egy rég letûnt múlt, még ha volt is rajta élet, nem tudunk belõle elég információhoz jutni ahhoz, hogy azt bármely iparágban tudjuk hasznosítani. Persze a paleontológusok, kozmológusok, biológusok, stb. majd örvendeni fognak, de kevés... a Mars túl keveset ígér. Szigorúan: Szvsz.
Szvsz a Mars egy halott bolygó, egy rég letûnt múlt, még ha volt is rajta élet, nem tudunk belõle elég információhoz jutni ahhoz, hogy azt bármely iparágban tudjuk hasznosítani. Persze a paleontológusok, kozmológusok, biológusok, stb. majd örvendeni fognak, de kevés... a Mars túl keveset ígér. Szigorúan: Szvsz.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#39
A hatékonyabb hajtómû valószínûleg drágább is, nem véletlen, hogy ma megint kémiai hajtómûveken gondolkoznak, jelenleg ez a legolcsóbb megoldás. Mit értesz az alatt, hogy sokat profitálhatunk a Marsból?
#38
na ezen a forumon lehet eszrevenni ujra es ujra, hogy az Univerzum 70% Sotet Energia. A fejekben ott van az biztos.
Szeretnek ujra es ujra nekiveselkedni a Nagy Kuldetesnek es elmagyarazni a hirek hatteret, jelentoseget, de tudom, hogy nincs ra igeny. Itt mindenki biztos tudassal rendelkezik. Szerencstlen eletebol a kovetkeztetest levonva holt bitos benne hogy mindenki ugyanugy csal mint o, ugyanugy semmit sem csinal mint o.
Hat ezzel igazan nehez mit kezdeni.
Amugy a milliardok amiket tudomanyba olnek, az ipari fejlodes letfontossagu resze. Mellesleg elhanyagolhato a hadi kiadasokhoz, vagy akar csak az elmult evek bank mento lepesei mogott es lenyegeben sehol sincs a hanyagsag korupcio miatt elveszett allami penzekhez viszonyitva.
Ha van a vilagon egy onszabalyozasra on ellenorzesre es hatekony teljesitmenyre kepes emberi szervezodes, az az alaptudomany.
Bosszanto a hozzaallasotok. Rohadtul.
Amugy, meg - hajra LHC!
Szeretnek ujra es ujra nekiveselkedni a Nagy Kuldetesnek es elmagyarazni a hirek hatteret, jelentoseget, de tudom, hogy nincs ra igeny. Itt mindenki biztos tudassal rendelkezik. Szerencstlen eletebol a kovetkeztetest levonva holt bitos benne hogy mindenki ugyanugy csal mint o, ugyanugy semmit sem csinal mint o.
Hat ezzel igazan nehez mit kezdeni.
Amugy a milliardok amiket tudomanyba olnek, az ipari fejlodes letfontossagu resze. Mellesleg elhanyagolhato a hadi kiadasokhoz, vagy akar csak az elmult evek bank mento lepesei mogott es lenyegeben sehol sincs a hanyagsag korupcio miatt elveszett allami penzekhez viszonyitva.
Ha van a vilagon egy onszabalyozasra on ellenorzesre es hatekony teljesitmenyre kepes emberi szervezodes, az az alaptudomany.
Bosszanto a hozzaallasotok. Rohadtul.
Amugy, meg - hajra LHC!
#37
250 nap csak oda az út a jelenlegi vicc hajtómûvekkel és a visszatérés még mindig nehézkes, és iszonyú költséges.
Szvsz a pénzt nem 2 éves Mars expedícióba kellene ölni, hanem hatékonyabb hajtómûvek kifejlesztésébe, mert a Marsból úgy fest sokat nem profitál az emberiség.
Szvsz a pénzt nem 2 éves Mars expedícióba kellene ölni, hanem hatékonyabb hajtómûvek kifejlesztésébe, mert a Marsból úgy fest sokat nem profitál az emberiség.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#36
Nagy a kockázat... sõt, hatalmas, de nem igazán van más választásunk, mert a tér görbítése sokkal, de sokkal távolabb van, mint egy antianyag hajtómû (ami szintén kínosan távoli még).
Egyébként nem számít hány "tesztpilóta", mérnök hal meg a kísérletek közbe, ha a végeredmény ennyire új távlatokat nyithat. Az emberek pótolhatók.
Egyébként nem számít hány "tesztpilóta", mérnök hal meg a kísérletek közbe, ha a végeredmény ennyire új távlatokat nyithat. Az emberek pótolhatók.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#35
Igaz, elnéztem, én azt Orion Prjektre írtam, a másikat nem vettem észre - sorry. Igaz, ott fúzió van. Viszont ott sem fúziós reaktor kell, hanem fúzióval elõállított plazma. Ilyen kísérletek már voltak már (nem Bussar-ramjattal), és igen ígéretesek voltak.
#34
nekem is a fuzios reaktor jott at ;)
#33
bussard ramjet mindig is fúziós reaktorban hevített és gyorsított anyaggal mûködött volna, nem robbanásokkal. A mágneses tányérok meg az ûrben mindenhol jelenlévõ szédelgõ hidrogén befogására való, így folyamatos üzemanyagellátást biztosítva.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#32
Nem kell, ugyanis apró mûanyaggolyókkal töltötték volna meg, és az adta volna a tolóerõt. A pajzs természetesen ablamítv lett volna, vagyis használat során néhány milliméter párolgott volna el belõle. A wikin minden fenn van, csak el kell olvasni.
#31
Akkor rosszul olvasod. Kisméretû hidrogénbombákkal mûködött volna. Csak éppen ilyet az ûrben egy 1960-as években kötött nemzetközi szerzõdés szerint nem lehet csinálni. Ezért is állították le a programot.
Mellesleg a Mars kényelmesen elérhetõ kémiai rakétákkal is. Ezek a hajtõmûvek elsõsorban csillagközi utazásra lettek kitalálva, elég drága lenne ilyennel a Marsra menni.
Mellesleg a Mars kényelmesen elérhetõ kémiai rakétákkal is. Ezek a hajtõmûvek elsõsorban csillagközi utazásra lettek kitalálva, elég drága lenne ilyennel a Marsra menni.
#30
De ha jol ertem ehhez nem hidrogen bomba, hanem fuzios reaktor kell. A ketto nem ugyanaz. Fuzios reaktor meg meg csak a meseben van.
#29
Érdemes kicsit utánaolvasni.
Mivel a jelenlegi rakéták már egy föld mars távon is nagyon gynegék fordult a figyelem már rég a "hidrogénbombás" megoldás felé. Aminek sok féle verziója van.
Egyik legizgalmasabb a bussard ramjet
http://en.wikipedia.org/wiki/Bussard_ramjet
vagy az egyik legmegvalósíthatobbnak tünõ a Project Orion:
http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Orion_%28nuclear_propulsion%29
Persze a mélyûrben ez is nagyon lassú lenne, de 1000 év alatt jópár jónak tünõ planétára el lehetne jutni, 1000év meg egy embernek rengeteg de az emberi fajnak, vagy a világûr korát nézve semmi.
Mivel a jelenlegi rakéták már egy föld mars távon is nagyon gynegék fordult a figyelem már rég a "hidrogénbombás" megoldás felé. Aminek sok féle verziója van.
Egyik legizgalmasabb a bussard ramjet
http://en.wikipedia.org/wiki/Bussard_ramjet
vagy az egyik legmegvalósíthatobbnak tünõ a Project Orion:
http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Orion_%28nuclear_propulsion%29
Persze a mélyûrben ez is nagyon lassú lenne, de 1000 év alatt jópár jónak tünõ planétára el lehetne jutni, 1000év meg egy embernek rengeteg de az emberi fajnak, vagy a világûr korát nézve semmi.
#28
Hat ezt meg nem lattam. De a lokeshullamhoz nem kellene legkor is?
Mellesleg nem is tunik veszelytelennek az otlet :).
Mellesleg nem is tunik veszelytelennek az otlet :).
#27
"De ilyet mondani, hogy nincs ertelme megerteni, hogy mukodik a vilagunk, hat nem tul emelkedett dolog. Aki igy gondolkodik, nem lehet sikeres ember..."
Ilyet én nem mondtam! Tessék annál rekramálni, aki mondott! Én kizárólag az antianyag hajtómûvet tartom feleslegesen veszélyesnek. (Nem mellesleg kivitelezhetlennek.)
"Hidrogenbombakat?? Azt minek?
Abbol hogy csinalsz hajtomuvet?"
Ennye-ennye! Nem nézünk ismerterjesztõ csatornákat? Van úgyan is egy "remek" ötlet, hogy egy nagy vitorát kifeszítenek az ûrben, ami egy nukleáris robbantás lökéshullámába szépen belekapaszkodik és az hajta az ûrhajót.
Úgyan akkor szerintem egy antianyag hajtómûhöz hasonlót a hidrogén bomba egyik "robbanó anyagából", a litium-deutridbõl.
Ilyet én nem mondtam! Tessék annál rekramálni, aki mondott! Én kizárólag az antianyag hajtómûvet tartom feleslegesen veszélyesnek. (Nem mellesleg kivitelezhetlennek.)
"Hidrogenbombakat?? Azt minek?
Abbol hogy csinalsz hajtomuvet?"
Ennye-ennye! Nem nézünk ismerterjesztõ csatornákat? Van úgyan is egy "remek" ötlet, hogy egy nagy vitorát kifeszítenek az ûrben, ami egy nukleáris robbantás lökéshullámába szépen belekapaszkodik és az hajta az ûrhajót.
Úgyan akkor szerintem egy antianyag hajtómûhöz hasonlót a hidrogén bomba egyik "robbanó anyagából", a litium-deutridbõl.
#26
Hidrogenbombakat?? Azt minek?
Abbol hogy csinalsz hajtomuvet?
Az antianyag amugy valoban hasznos es erdekes terulet, erdemes kutatni, mondjuk kerdeses ez mennyiben jarul ahhoz hozza.
De ilyet mondani, hogy nincs ertelme megerteni, hogy mukodik a vilagunk, hat nem tul emelkedett dolog. Aki igy gondolkodik, nem lehet sikeres ember...
Abbol hogy csinalsz hajtomuvet?
Az antianyag amugy valoban hasznos es erdekes terulet, erdemes kutatni, mondjuk kerdeses ez mennyiben jarul ahhoz hozza.
De ilyet mondani, hogy nincs ertelme megerteni, hogy mukodik a vilagunk, hat nem tul emelkedett dolog. Aki igy gondolkodik, nem lehet sikeres ember...
Oldal 1 / 2Következő →