63
-
#63
"Az elkövetkező 5 napban mágneses káoszt zúdíthat bolygónkra a Nap felszínén tomboló vihar." Szerencsére nem zúdított... -
Doktor Kotász #62 Te is az a parasztbácsi vagy, aki áll az álatkertben a zsiráf előtt, és azt mondja, hogy ilyen állat nincs.
Nem egy szokványos napkitörésről beszélek, hanem egy olyan extrém erősről, aminek éppen a legintenzívebb nyalábjába kerülnénk. Hiába okoskodsz arról, hogy mi volt a 80-as meg a 90-es években egy-egy napkitörésnél. Mert amit te a legsúlyosabbnak hiszel, az több nagyságrenddel kisebb, mint amik a föld történetében előfordultak. -
#61
Lol. A legsúlyosabb napkitöréses esetben is a mikrohullám környéként levő készülékek bolondultak meg a '80-as évek végén. A trafókat rohadtul nem érintette. Teddy jól látja és tudja a dologkat.
Ma a navigációs = GPS. Ha a műhold túléli, akkor a navigáció leszarja az egészet...
Igen, a napkitörés induálhat áramot és feszültésget, de komolyan azt hiszed, hogy a több száz kV-os távvezeték ebből érzez valamit? Kerekítési hiba az execl táblában, amit a cucc okoz. A vezeték nélküli kapcsolatok és az autóriasztók és egyebek azok sípolhatnak. A teljesítémny elektronikánál labdába nem rúg a dolog... -
Doktor Kotász #60 Javasolnám, hogy mellékes, a témát csak súroló okoskodás helyett tájékozódj, mondjuk a Wikipedián a napkitörés cikkejben, és nézd meg, hogy mit írnak ott a földre gyakorolt hatások között! Mert feleslegesen okoskodsz, hogy mit jelent az elektronikára, mert pont nem arról beszéltem. Így az is elkerülhető lenne, hogy ecidens dolgokról osszad az észt, mintha nem tudnám, hogy az EMP nem hat az 50 éves Moszkvicsra.
Akkor a Wikipedia:
Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erős kóboráramokat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami olykor - elsősorban magas földrajzi szélességeken, például Kanada, Skandinávia - nagy területeket érintő áramkimaradásokhoz vezet.
A kóboráram nem csak az elektronikában okozhat gondot, hanem a sokszáz kilométeres áramvezetékekben is. A föld mágneses tere mondhatni állandó. Ha nagyon erős napkitörés éri, akkor nem lesz az, az pedig feszültséget indukál a hosszú vezetékekben. Extrém erős kitörésnél akkorát, hogy túlterheli az elektromos elosztóközpontokat. Egy galvanikus leválasztás mentheti csak meg ilyankor a trafóállomásokat.
Hogy ezt te kétségbe vonod, az a te véleményed, de attól még nem tény.
Arról meg ne okoskodjál nekem, hogy mit tesz az elektronikával meg a távközléssel, mert azt tudom. Nem erről beszéltem...
Úgyhogy enyhén szólva pofátlanságnak érzem a kioktató hangnemedet, hiszen te is tisztában vagy azzal, hogy amiről próbálsz kioktatni, arról magad is tudod, hogy képben vagyok.
Ellenben te azzal nem vagy képben, amiről beszéltem... -
teddybear #59 Nem értelek félre. Te érted félre a szitut, és lazán benyaltad a félművelt újságírók elmeszüleményét. Ez is olyasmi, mint a 2k volt. Hűhó, egymást hergelő beköpések, egyre nagyobb bemondások. A valóságban viszont a nagyközönség semmi különöset nem tapasztalt.
A napkitörések csak egy csomó töltött részecskét(alfa és béta sugárzás) zúdítanak a nyakunkba, amelyek viszont csak a Föld mágneses terével lépnek kapcsolatba, és az megakadályozza hogy a felszínig elérjenek.
Mivel megzavarják a mágneses terünket, megzavarják az ionoszférát is, ezzel megzavarják az ionoszférán alapuló távközlést is. Van ugyan gamma sugárzású része is, de az meg maximum a processzorok atomjait alakíthatják át másfajta atomokká, és ezzel elronthatják az áramkört. De egy 100 MW -os trafónál ez nem oszt-szoroz.
Viszont a nagytávolságú vezetékes hírközlés mostanában optikai kábelen meg, amit sem a töltött részecskék, sem pedig a magnetoszféra háborgása nem zavarja. Akad még sok koaxiális kábel is, amelyen a régebbi távolsági hírközlés alapult. De ezeket sem tudja zavarni a napkitörés, mert részben erősen árnyékolva vannak, másrészt az ilyen kábelek, akár optikai, akár hagyományos, vagy vastag földréteg alatt, vagy a tenger fenekén vannak lefektetve. A felettük lévő föld és/vagy vízréteg viszont szintén árnyékol, azaz a hatás mindenképp minimális.
De akármilyen nagy ez a kitörés, a teljesítményelektronikákat, főleg az áramszolgáltatást illetőleg szinte teljesen mindegy. Maximum a vezérlést tudja befolyásolni, annak is a rádiófrekvenciás távvezérlő részét. Maga a teljesítményelektronika rész olyan nagy teljesítményű, hogy azt nem befolyásolja semmi. Pláne nem a magnetoszféra háborgása, ami ehhez a működési teljesítményhez képest elhanyagolható teljesítményű zavarjelet képes csak generálni.
Egyébként az atomrobbanás EMP-hatása annál kevésbé hatásos az elektromos szerkezetekre, minél kevésbé fejlett. Azaz egy '60-as évekbeli autó, mondjuk egy Moszkvics 407-es esetében, szinte semmilyen hatása sem lesz. A több amperrel működő, masszív elektromechanikus gyújtását nem nagyon lehet befolyásolni kívülről. De egy mostani, elektronikával, számítástechnikával telezsúfolt modellek már sokkal kevésbé bírják az ilyesmit.
Minél kisebb a működéshez szükséges energiaszint, annál érzékenyebb a zavarásra. De ezt neked is tudnod kéne, hisz te is híradós kiképzést kaptál egykor, nem? -
Doktor Kotász #58 Félre értesz. Ha egy extrém erős napkitörés pont felénk irányul, akkor az kiüti az elektromos hálózatot is. Olyan erős napkitörés, hogy az egyenlítőnéál is sarkifényt generál. Természetesen nem a sarkifény miatt menne tönkre az elektromos hálózat, ahogyan ez Észak-Finnországban sem történik meg a sarkifényeknél. Egyszerűen az a napkitürés, ami az egyenlítőnél is sarkifényt okoz, az sok nagyságrenddel erősebb, mint a szokásos, és az bizony tönkreteszi az elektromos hálózatot is. Amióta van elektromos hálózat, még nem ért minket olyan intenzitású napkitörés. De egyszer lesz olyan. -
teddybear #57 Kevered a dolgokat. A naptevékenység a magnetoszférát befolyásolja, ennek egyik hatása az északi(déli) sarki fény. Ez ugyan látványos, de csak kismértékben zavaró. Részecske-sugárzásról van szó, ami meg nem EMP-csapás.
Zavarja egy kicsit az alacsony-frekvenciás rádiósugárzásokat, illetve a rövidhullámú összeköttetéseket, mert az ionoszféra torzul. Ennyi. A műsorszóró adók közül a nagytávolságú rövidhullámú adók nem lesznek elérhetők egy darabig, meg esetleg az alsó néhány tv-csatorna. A mikrohullámú sávokat a felszínen megint nem zavarja, ahhoz túl kis energia-szintű. Esetleg tönkretesz pár műholdat, ennyi. A kábeltévét meg megint nem tudja zavarni, árnyékolt kábelen megy, nagy frekvenciával.
Az általad emlegetett több százezer voltos feszültség-ingadozások, ha egyáltalán generálódnak, gyakorlatilag azonnal kioltódnak, mert csak minimális energiájúak, ellentétben az állandóan bennük folyó üzemi teljesítménnyel. Pont.
A vezetékes hírközlést nem zavarja, mostanában hosszútávra már optikai kábelen dolgozunk, annak közömbös az egész, rövid távra meg árnyékolt földkábellel, azt megint nem tudja zavarni. Esetleg okoz némi zavart, zajt a légvezetékes telefonkábelekben.
Egyébként Izlandon gyakori a sarki fény, mégsem borul fel az élet. Megbámulják és ennyi. Ugyanúgy, ahogy Grönlandon, Alaszkában, Szibériában, meg a Déli-sarkon. Ez megint egy hoax. -
MaRee #56 Na mivan, akkor most mégsehalunkmegmin? Bár még van két nap.. -
#55
Meg a cápák... -
sanyicks #54 Trafót max a tudjukkik vágják haza amikor kilopják belőle a színesfémet :D -
Doktor Kotász #53 Száz kilométeres vezetékekről van szó, ahol akár igen nagy feszültségek generálódnak. Egy olyan napkitörés, ami a teljes bolygófelszínen sarkifényt produkál, az képes kiütni a trafókat. Mondjuk 20 KV helyett 500 KV. 500 KV helyett 2000 KV. Leégnek a picsába. Nézz utána... A NatGeo/Spektrum/Discovery valamelyikén is volt ilyen téma, hogy vészhelyzetben globálisan le kell állítani az erőműveket, és a transzformátorközpontokat.
Feltéve, ha a kitörés extrém erős, és pont mi kerülünk a közelébe. Az 1800-as években volt olyan, hogy a világ minden pontján sarkifény volt. -
#52
A rendszeres kihalásokat, amikor minden elpusztul ami nagyobb egy kutyánál azért egész jól átvészelték pl a krokodilok. -
#51
Azon én is néztem, hogy a "anyagból" levő trafón mit vágna haza a napkitörés. Egyébként a Föld árnyéban levő oldala meg biztonságban van nem...? -
teddybear #50 Nem a trafó sül ki a napkitöréskor, hanem a vezérlőközpontok elektronikája. A trafó túl nagy energiával üzemel, azt nem tudja befolyásolni a napkitörés. -
teddybear #49 A vulkánok a láván és a széndioxidon kívül több más gázt is kibocsátanak(kén, kéndioxid, vízpára, stb.). A széndioxidon és a vízpárán kívül a metán is közismert az üvegházi hatásáról. -
Doktor Kotász #48 A napkitörésre. Mindig voltak, és mindig lesznek, és az mennyire érint minket, az mindig egy lutri. Az erőssége mérvadó, illetve az iránya. Ha nagy az energiája, és pont felénk irányul, nem csak egy kis része éri a bolygót, akkor az elekromos vezetékekben feszültséget indukál, ami tőlterheli azokat, és agyoncsapja a trafóállomásokat. Napkitörések mindig voltak és mindig lesznek, csak elektromos hálózat nem volt mindig.
Márpedig, egy tragikus pillanatban majd bekövetkezik egy olyan is, ami kiüti az összes trafóállomást. Azt pedig nem tudnánk egy évtized alatt sem helyreállítani, főleg úgy, hogy az iparnak sincs energiaellátása.
Egy ilyet csak úgy tudnánk kivédeni, hogy a napvihar megérkezte előtt lekapcsolnák az összes erőművet, és órákig áramszünet lenne mindenhol.
A villamosenergia nélküli világot remélem senkinek nem kell elmagyarázni. -
Doktor Kotász #47 A wiki még azt is írja ebben, hogy a vízpára erősebb üveggáz, mint a CO2, amit gyakran nem vesznek figyelembe. Ezt csak azért mondom, mert a globális CO2 mizéria kapcsán is elfeledkeznek erről. -
#46
Ok. -
teddybear #45 Ajánlom figyelmedbe a közép-szibériai bazaltréteget. A geológusok felmérése szerint ez kb. 1,5 millió négyzetkilométeren terül el, és helyenként 3 kilométer vastag. Állítólag ez a kitöréssorozat okozta a perm-triász kihalássorozatot.
Aztán ott van a Közép-Atlanti magmás övezet(Central Atlantic Magmatic Province) is, amely 200 millió évvel ezelőtt alakult ki, és mintegy 7 millió négyzetkilométeres.
De van még több olyan időszak, amelyhez nagyobb, földrésznyi méretű vulkántevékenység fűzhető. -
#44
Én is erre gondoltam. -
#43
Ezek tényleg megváltoztatják az abeldót, de nehezen tudom elképzelni, hogy az egész Föld lávatengerben legyen néhány száz millió évvel ezelőtt. Nincs rá geológiai bizonyíték. A kiömlő láva hője apórpénz ahhoz, ami a légkör és a talaj felmelegítéséhez kell. -
#42
Csak egy teljes hógolyó állapotot egyetlen nagytestű állat és növény sem élt volna túl. Emiatt nem értem az elméletet. -
teddybear #41 Ami azt illeti, van.
Különben az eddigi adatok szerint legalább két olyan időszak is lehetett, amikor a Föld teljes felszínét hó és jég borította. Ezeket nevezik Hógolyó-föld időszaknak.
Az első kb. 725 millió évvel ezelőtt kezdődött, és eltartott úgy 25 millió évig, ezt sturti eljegesedésként ismerjük.
A második ilyen periódust marinoi eljegesedésként ismerjük, ez ie. 660 millió évvel ezelőttől 635 millió évvel ezelőttig tartott.
Ezeket a hideg időszakokat kriogén időszaknak is nevezik. Gyakorlatilag nem volt hó és jégmentes terület a Földön ebben az időben, az élővilág kishíján kihalt, kizárólag az óceánok legmélyén maradt meg az élet.
Az első eljegesedésnek a Rodinia szuperkontinens széthullása vetett véget, a törésvonalak mentén feltűnő vulkánok ugyanis nagy mennyiségű széndioxidot bocsátottak ki, és ez felmelegedést okozott.
A második kriogén időszaknak a Pannotia szuperkontinens széthullása vetett véget. A vulkánok ismét működésbe léptek, és a Föld ismét felmelegedett.
Ezeket az időszakokat a geológusok a tillit nevű, üledékes kőzet világszintű jelenlétével igazolják, amely kőzet a jéghegyekről lehullott és a tenger mélyén összecementálódott ásványszemcsékből áll.
Kisebb jégkorszakok(a Föld részleges eljegesedése) gyakrabban fordulnak elő. A legutolsó tulajdonképp a XIV.-XIX. századi, úgynevezett "fiók jégkorszak" volt.
A szóban forgó korszakot az úgynevezett középkori éghajlati optimum előzte meg, amikor például a vikingek le tudtak telepedni Grönlandon (987-15. század). Ottani településeik pusztulásához alapvetően járult hozzá a kis jégkorszak. Magyar vonatkozása is volt, Mátyás királyt a befagyott Duna jegén kiáltották ki királynak a magyar nemesek. Ilyen hideg tél(hogy a Duna szilárdan befagyjon) tudomásom szerint az elmúlt 50 évben nem volt.
A Grönlandon kiemelt jégfúrómag szerint az utóbbi 800 000 évben a glaciális ciklusok 100 000 évenként követik egymást, ami megfelel a Milankoviæ-elméletnek.
Körülbelül az utóbbi 400 000 évet öleli fel az a jégmag, melyet fúrással ki lehetett emelni és ezáltal meg lehet ismerni az akkor uralkodó légköri viszonyokat: a légkör összetételét, a hőmérsékletet és a jégtömeg mennyiségét. Ezen időszakon belül az interglaciális és glaciális korszakok annyira összeillenek a Milankoviæ-elmélet által leírttal, hogy ezáltal el is fogadták azt. -
sanyicks #40 Akármilyen szupervulkán azért nem terít be mindent a láva, egy nagy vulkánkitörés hosszútávon pont hogy lehülést hoz a légkört beterítő por és füst miatt, gyakorlatilag ugyan az mint a nukleáris tél. -
sanyicks #39 (a kőzetlemezek vándorlása miatt, és nem a precesszió miatt) -
sanyicks #38 Vagy jóval egyszerűbb magyarázat, hogy a mostani egyenlítői területek, akkor nem az egyenlítőn voltak... -
#37
„Amúgy most egy olyan időszakot élünk a földön ami még sosem volt.”
-Ez egy most afféle zen bölcsesség, hogy senki nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba? -
#36
Egy szupervulkán kitörése "összekoszolta" a havat, meg a kiömlő láva is felolvaszthatott ezt azt. Ezt egy kisbolygós ütközés is meg tudja tenni olyan is volt "pár". -
#35
"Amúgy most egy olyan időszakot élünk a földön ami még sosem volt."
Volt hidegebb és melegebb is a klíma, mint most. Az átmenetben lehetett ilyesmi is.Az igaz, hogy akkor másképp álltak a kőzetlemezek lokálisan más klímát okozva, de hasonló globális átlaghőmérséklet volt már, nem is 1x, és nem is 20 évre... -
hszilard #34 Molnibalage: utánanézve a tudósok között sincs ebben egyetértés. Ezt találtam: hu.wikipedia.org/wiki/Glaciális itt ld.: Milankoviæ-elmélet c. rész. -
#33
Én nem tudok ilyen határól. Az tudom, hogy 26 ezer éves precesszióval bír a Föld forgástengelye, de ez állandó. Azt nem tudom, hogy ennek méréke mekkora. -
hszilard #32 Molnibalage: A Föld forgástengely szögének változása, amit a szomszédos bolygók, vagy talán a jupiter "billegtet". -
#31
Vagy csak kellően magas hegy volt. Ha az egész Föld hógolyó lett volna, akkor mi mozdította volna ki erről a holtpontról? Az hő nagy részét visszatükrözte volna így a felszín. A Föld pályája és a Nap teljesítménye gyakorlatilag állandónak vehető. -
nextman #30 A közérzetet is szokta befolyásolni a napkitörés. Úgyhogy ne kövessetek le egyből harakirit, ha jön egy kis depi :) -
#29
Persze hogy van. A glaciális rétegek monstre eljegesedésekre utalnak, a réteg keletkezése izotópos módszerrel meghatározható, sőt a kőzet mágnesezettség alapján a keletkezési helye is meghatározható ( feltételezve, hogy a pólusok a irányváltások ellenére is ugyanazon helyen voltak akkoriban is). E három vizsgálattal pl azt is sikerült megállapítani, hogy kb 700 millió évvel ezelőtt az egyenlítői területet is gleccserek tarolták, tehát valószínűleg akkor volt a Föld hógolyó állapotban. -
#28
Több ezer? Ez tuti? Van tudományos módszer ami képes kimutatni a néhány millió évnél régebbi jégkorszakokat? A kontinensvándorlás és a szuperkontinensek idején is volt jégkorszak? -
Merces #27 ....jó lenne ha fogyózni kezdenél, én meg inkább kihalok......... -
AxxE #26 Már látom előre, ahogy anorexiás rib@ncok és törpék fajtalankodnak a kihalt földön a hóban, hogy újra benépesítsék.. Hova jutottunk... :) -
Zolivok #25 noprob people én nem ilyentől fogok meghalni nemkell félni amíg élek -
hematit1976 #24 bizonyos időközönként minden kihal a földön aminek 25 kilónál nagyobb a tömege.
Natgeo nemrég ezzel foglalkozott
akkor az etiópok fogják benépesíteni a földet (újra?)