A delfinek segíthetnek az idegen intelligencia kutatásokban
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#89
Ja,ja bar halakrol szo sem volt. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#88
A végén úgy is csak annyit fognak mondani: And thanks for the fish! 😊
#87
Sokszor nem az angol az eredeti, vagyis nem szolgai masolatrol van szo.. persze sokszor meg igen. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#86
Szerintem, az egy földönkívülivel való kommunikálás nem a mi (ma élõk) problémánk. Ha van is kint valaki, és képes galaxisokat átszelni, akkor miért próbálna beszélni velünk ha még utazni sem tudunk hatékonyan az ûrben? Ha nem tudnak az ûrben közlekedni akkor evidens, hogy nekünk kéne. Ahhoz persze ûrhajó kellene. 😊 Mindjárt égetõbb probléma mint a nyelvüket megtanulni. Kezdjünk ezen akkor töprengeni, ha itt az ideje, egy aktív kommunikációs lehetõségnek. Az emberi elme csodákra képes, ha itt a szükség. 😊 Ami a logikát illeti, szerintem az teljesen független nyelvtõl, vagy matematikától. Ha akadályba ütközöm, megpróbálom leküzdeni azt. Ennyi. Nem kérdezem meg egy sziklától a szántóföldön franciául, hogy nem menne-e arrébb, ahogy nem is számolgatom a tömegét AxB kisseb vagy egyenlõ mint 12 feladványokkal. Csak simán odébb görgetem. 😊 Szerintem 😊
DINNYE!!! KUSSHADJ!!!
#85
Csak az a kár, hogy a Wiki-n a magyar szócikkek az eredeti (angol) szócikknek 20-30%-át tartalmazzák csak.
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
#84
Ez nem a nagy sebessegbol adodo idodilataciot bizonyitja, hanem a gravitaciobol adodot.
A nagy sebessegbol eredo dilataciot pl. a Muonoknal figyelhetjuk meg. De ennek inkabb nezz utana, nem fogok ilyeneket leirni.
Hozzateve, hogy latszik, sokan pl. Az ido rovid tortenetet sem olvastak, pedig alapmu, ajanlom. 😉
A nagy sebessegbol eredo dilataciot pl. a Muonoknal figyelhetjuk meg. De ennek inkabb nezz utana, nem fogok ilyeneket leirni.
Hozzateve, hogy latszik, sokan pl. Az ido rovid tortenetet sem olvastak, pedig alapmu, ajanlom. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#83
Ha jó, a második felét felejtsük el, mert ez nem így van. 😞
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#82
Nem a témával, hanem a cikkel van gondom.
"Einstein szerint a gravitáló testek körül elhajlik a tér és az idõ, az elhajlást pedig a forgási tengely határozza meg."
A mondat elsõ és második fele közötti kapcsolat homályos. A mondat elsõ fele a tömeg téridõre gyakorolt hatásáról szól, amihez semmi köze a forgásnak. A második fele pedig speciálisan a tömeggel rendelkezõ forgó rendszerek téridõre gyakorolt hatásáról szól.
Ugyan ez igaz a teljes második és harmadik bekezdésre is.
A téridõ deformációja, "besüppedése", még érthetõ. De miért csavarodna fel? Forgás közben miért nem csak ez a deformáció mozog?
Itt jön be az a feltételezés, hogy a tömegnek a téridõre gyakorolt hatása a térben véges sebességgel halad. Ha ez a feltételezés igaz, akkor a tömeg mozgását a téridõ görbülete csak bizonyos késéssel tudja követni. Ez okozz felcsavarodást. Ha ilyen anomáliát találunk akkor a gravitációs hatás véges sebességére vonatkozó feltételezésünk megalapozott, ellenkezõ esetben viszont a gravitációs hatás pillanatszerûen terjed. (A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy ha a Napunk hirtelen eltûnne, egybõl elszabadulnának érintõirányba a bolygók, vagy csak bizonyos késéssel.)
Ez a kísérlet azt bizonyította, hogy ilyen anomáliák vannak, tehát a feltételezés, miszerint a gravitáció véges sebességgel terjed megalapozott. Ami még fontos, hogy a gravitációs hullámok léte is megalapozott. Az egész kép akkor lesz teljes, ha ezeket a hullámokat közvetlenül detektálni tudjuk. Ezzel a általános relativitáselmélet bonyolultabb jóslatait is ellenõrizni tudjuk. A rossz hír, hogy ezzel valószínûleg megérkezünk a megismerés technikai határához. 😞
"Einstein szerint a gravitáló testek körül elhajlik a tér és az idõ, az elhajlást pedig a forgási tengely határozza meg."
A mondat elsõ és második fele közötti kapcsolat homályos. A mondat elsõ fele a tömeg téridõre gyakorolt hatásáról szól, amihez semmi köze a forgásnak. A második fele pedig speciálisan a tömeggel rendelkezõ forgó rendszerek téridõre gyakorolt hatásáról szól.
Ugyan ez igaz a teljes második és harmadik bekezdésre is.
A téridõ deformációja, "besüppedése", még érthetõ. De miért csavarodna fel? Forgás közben miért nem csak ez a deformáció mozog?
Itt jön be az a feltételezés, hogy a tömegnek a téridõre gyakorolt hatása a térben véges sebességgel halad. Ha ez a feltételezés igaz, akkor a tömeg mozgását a téridõ görbülete csak bizonyos késéssel tudja követni. Ez okozz felcsavarodást. Ha ilyen anomáliát találunk akkor a gravitációs hatás véges sebességére vonatkozó feltételezésünk megalapozott, ellenkezõ esetben viszont a gravitációs hatás pillanatszerûen terjed. (A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy ha a Napunk hirtelen eltûnne, egybõl elszabadulnának érintõirányba a bolygók, vagy csak bizonyos késéssel.)
Ez a kísérlet azt bizonyította, hogy ilyen anomáliák vannak, tehát a feltételezés, miszerint a gravitáció véges sebességgel terjed megalapozott. Ami még fontos, hogy a gravitációs hullámok léte is megalapozott. Az egész kép akkor lesz teljes, ha ezeket a hullámokat közvetlenül detektálni tudjuk. Ezzel a általános relativitáselmélet bonyolultabb jóslatait is ellenõrizni tudjuk. A rossz hír, hogy ezzel valószínûleg megérkezünk a megismerés technikai határához. 😞
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#81
Vagy pl ez is : link
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#80
Asperot, amit te elméletnek tartasz az már gyakorlatilag is megjelent pl a mûholdaknál. Az ottani órák máshogy mennek, mind a földiek. Itt nagyon kis eltérésekrõl van szó, de már bizonyított a dolog. 😊
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#79
Nyilván lesz nekik is, inkább az a kérdés hogy mennyire érthetõ egymás számára. Bárhogy alakul is nagy feladat lesz…már ha akarnak beszélgetni. 😊
Ahány ház, annyi baj legyen.
#78
Fogjatok egy embert, kényszerûségbõl erõszakoljátok bele egy másik intelligens lény által lakott környezetbe, elvágva a civilizációtól. Ha egy ember csak magára számíthat, és a túlélése azon múlik, hogy hogyan viszonyul hozzá a "helyi macsó", akkor ösztönösen keresni fogja a kommunikáció lehetõségét.
Lehet, hogy száz ember egymás után kudarcot vallana, vagy ezer, de egy akadna, aki "szót értene" a másik lénnyel.
Lehet, hogy száz ember egymás után kudarcot vallana, vagy ezer, de egy akadna, aki "szót értene" a másik lénnyel.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#77
Igazad van, de a logikához szükséges nyelvi elemek, csoportosítás, állítás, tagadás nélkül nehezen képzelhetõ el intelligencia. Ha ilyen it jön azt nem fogjukintelligensnek nevezni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#76
Én elég szkeptikus vagyok e tekintetben, de lehet csak a tájékozatlanságom miatt.<#conf>
#75
A meresek szerint van eleg anyag es a vedelem a hajtomu resze. Elol beszivja az anyagot, plazmava alakitja, felgyorsitja, majd hatul kifujja. Ez hajtja elore. A lenyeg, hogy a jarmu elejen talalhato bussard kollektor gyujti az anyagot, ami mellekesen meg is vedi a hajot. Ebbol a kollektorbol letezik magneses, elektrosztatikus es mechankus is. Az elso kettonek jobb a tomeg/teljesitmeny aranya, az elektrosztatikusat mar teszteltek az urben is, mukodott.
#74
Már ha van egyáltalán mérhetõ anyagmennyiség a mélyûrben?
#73
Én arra vagyok kíváncsi ha a csillagközi térben lévõ anyagtól hogyan védik meg az egész szerkezetet?
Egy porszem is 20-40 000 kilóméteses sebességgel áthatol mindenen egy egyszerû ûreszközön, és az hol van a fénysebesség akár 10% ártól?
Egy porszem is 20-40 000 kilóméteses sebességgel áthatol mindenen egy egyszerû ûreszközön, és az hol van a fénysebesség akár 10% ártól?
#72
A földönkívüliek biztos okosabbak mint mi, csinálják meg õk a szótárt! <#alien2>
#71
Különben ez az oldal megvan magyarul is.
#70
OK. Ez egy plazma(ion) hajtómû. De ez még nem egy mûködõ Bussard-hajtómû.
Különben meg ott van az a probléma is, hogy van-e elég anyag a csillagközi térben a mûködéséhez? Mert piszok jó, ha minden tip-top, de hajtóanyaghiány miatt nem gyorsul az egész...
Különben meg ott van az a probléma is, hogy van-e elég anyag a csillagközi térben a mûködéséhez? Mert piszok jó, ha minden tip-top, de hajtóanyaghiány miatt nem gyorsul az egész...
#69
"Sajnos a Bussard hajtómû még épp úgy elméleti dolog, akár az antianyag-hajtómû."
Benanak lehet, hogy bena, de ez egy mukodo prototipus a bussard hajtomu harmadik elemehez, a masodikhoz hasznalhato hagyomanyos atomreaktor is, az elsot pedig mar teszteltek az urben:
http://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket
Benanak lehet, hogy bena, de ez egy mukodo prototipus a bussard hajtomu harmadik elemehez, a masodikhoz hasznalhato hagyomanyos atomreaktor is, az elsot pedig mar teszteltek az urben:
http://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket
#68
akkor ez elméletileg azt jelenti hogy ha tartjuk a nagy sebességet és onnan szemléljük életünk végéig a környezetet az olyan mintha nem is sokat változott volna és mi öregedtünk?..
#67
ennek egy egyszerü példája mikor hajtunk egy gyors motorral.. mintha körülöttünk lassulna minden.. minél jobban gyorsulunk annál jobban lassul a környezet.. elgondolkodtató
#66
Sajnos a Bussard hajtómû még épp úgy elméleti dolog, akár az antianyag-hajtómû. Még egyetlen példányt sem építettek meg a valóságban, így nem is tudjuk, hogy képes-e arra, amit feltételezünk róla.
Az egyetlen hajtómûtípus, ami valóban mûködik, és nagyobb távolságra is jó az az ion-hajtómû. Ez tényleg mûködik, és ki is próbálták.
Az egyetlen hajtómûtípus, ami valóban mûködik, és nagyobb távolságra is jó az az ion-hajtómû. Ez tényleg mûködik, és ki is próbálták.
#65
Egyébként érdekes kérdés,hogy mi is az idõ!
Én úgy képzelem hogy a változások dimenziója, ha nincs változás egy rendszerben nincs idõ sem.
Amikor a teret átszeljük akkor a változások lassulnak mint a közeg ellenállás a viz esetében.
Hogy pontosan miért azt a fene sem tudja.
Még azt sem tudjuk pontosan mi is a tér.
Én úgy képzelem hogy a változások dimenziója, ha nincs változás egy rendszerben nincs idõ sem.
Amikor a teret átszeljük akkor a változások lassulnak mint a közeg ellenállás a viz esetében.
Hogy pontosan miért azt a fene sem tudja.
Még azt sem tudjuk pontosan mi is a tér.
#64
Ha a müszerek mérései eltérnek mozgó és álló állapotban, az azt jelenti hogy a sebesség hatással van a mérésre,ha olyan mérést választanak amit nem tud befolyásolni semmi külsõ tényezõ, akkor az idõ változása a kézenfekvõ következtetés.
#63
ok, az ûrhajós érzékelése nem elmélet?
Ahány ház, annyi baj legyen.
#62
A kepletek szerint nem. A peldaban felvetett tavolsagot ha 5 ev alatt tenne meg az urhajo, akkor a sebessege 90%-a kell, hogy legyen a fenynek, igy az adott merteku idodilatacio lep fel, vagyis az urhajosok azt mindenkeppen csak 2,3 evnek erzekelnek.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#61
"És ha a meghajtást egy amolyan átalakított részecskegyorsítóval oldanák meg?"
Az altalam emlitett Bussard hajtomu pont erre epul. Elol befogja a csillagkozi terben talalhato anyagot. Kozepen egy rekatorban (lehet fuzios vagy fisszios is) energiat termel. Majd hatul az elol beszivott anyagot plazma formaban felgyorsitja. Egyfajta ramjet hajtomu, csak fenysebesseg kozeli tartomanyban is mukodik. A hatso hajtomu egyseg neve vasimr, vannak rola teszt videok a neten. A megoldas hatalmas elonye, hogy barminek menne neki a jarmu, abbol lesz a plazmasugar es a jarmunek nem kell tomeget veszitenie a gyorsitashoz. Ha a fuzios komponenst sima fissziosra csereljuk, gyakorlatilag a mostani technikai szintunkon lehetne belole bolygokozi jarmuvet epiteni. (egy Fold-Mars-Fold utat egy even belul ossze lehetne vele hozni, a tenyleges utazas -megfelelo inditasi ablakkal- pedig kb. 2 het lenne oda es 2-3 het vissza, palyara allas nelkul, tehat a leszalloegyseget csak ledobva)
Az altalam emlitett Bussard hajtomu pont erre epul. Elol befogja a csillagkozi terben talalhato anyagot. Kozepen egy rekatorban (lehet fuzios vagy fisszios is) energiat termel. Majd hatul az elol beszivott anyagot plazma formaban felgyorsitja. Egyfajta ramjet hajtomu, csak fenysebesseg kozeli tartomanyban is mukodik. A hatso hajtomu egyseg neve vasimr, vannak rola teszt videok a neten. A megoldas hatalmas elonye, hogy barminek menne neki a jarmu, abbol lesz a plazmasugar es a jarmunek nem kell tomeget veszitenie a gyorsitashoz. Ha a fuzios komponenst sima fissziosra csereljuk, gyakorlatilag a mostani technikai szintunkon lehetne belole bolygokozi jarmuvet epiteni. (egy Fold-Mars-Fold utat egy even belul ossze lehetne vele hozni, a tenyleges utazas -megfelelo inditasi ablakkal- pedig kb. 2 het lenne oda es 2-3 het vissza, palyara allas nelkul, tehat a leszalloegyseget csak ledobva)
#60
A logika önmagában nem létezik. Többek közt, környezeti tapasztalat, társadalmi környezet, értékrendszer, matematikai összefüggések, és nyelvi alapok összességgében nyerhet értelmet. Ha az alkotó elemei közt különbségek vannak, a végeredmények is távol esnek egymástól.
Ahány ház, annyi baj legyen.
#59
"egy idegen faj számunkra tlejesen idegen logikával van megáldva"
A gondolkodásmódja más lehet, de a logikája ugyanaz lesz. A logika univerzális. Ha az alien ismereteit a környezete megfigyelésével szerzi, akkor ismeri a logikát.
A gondolkodásmódja más lehet, de a logikája ugyanaz lesz. A logika univerzális. Ha az alien ismereteit a környezete megfigyelésével szerzi, akkor ismeri a logikát.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#58
"mélyen hiszek abban, hogy valaha a Földre is robotok hozták el a DNS-t"
A földi evolúció kronológiája pont úgy néz ki mint az evolúciós folyamatoké általában: lassú kezdet és egyre gyorsuló változás. Ezek alapján viszont a Földön alakult ki az élet az alapoktól kezdve. Nincs hirtelen ugrás, ami indokolna külsõ tényezõt.
"A földi élet egyik legmeghatározóbb , legnagyobb lökését a NEMEK megjelenése hozta, amely a hibajavító rendszer egyik alapja."
Nem sok köze van a kettõnek egymáshoz. A nemek a genetikai változatosság növelése miatt kell, ami a környezethez való alkalmazkodást növeli meg jelentõsen.
A földi evolúció kronológiája pont úgy néz ki mint az evolúciós folyamatoké általában: lassú kezdet és egyre gyorsuló változás. Ezek alapján viszont a Földön alakult ki az élet az alapoktól kezdve. Nincs hirtelen ugrás, ami indokolna külsõ tényezõt.
"A földi élet egyik legmeghatározóbb , legnagyobb lökését a NEMEK megjelenése hozta, amely a hibajavító rendszer egyik alapja."
Nem sok köze van a kettõnek egymáshoz. A nemek a genetikai változatosság növelése miatt kell, ami a környezethez való alkalmazkodást növeli meg jelentõsen.
#57
"Alapvetõ emberi gesztusokat nem fog megérteni: kitárt kar, mosolygó arcok stb."
Ez még a jobb helyzet. A gond akkor van, ha ez a gesztus náluk azt jelenti, hogy: Ronda egy pofád van, öcsém!
Ez még a jobb helyzet. A gond akkor van, ha ez a gesztus náluk azt jelenti, hogy: Ronda egy pofád van, öcsém!
#56
Amíg a gyakorlatban nem lépjük át a sebességhatárt addig elmélet.
Ha egy hajó számára „x” táv teljesítése során 2 év telik el, addig a földön /és mindenhol / 5 év. Ez alatt az 5 év alatt ugyanaz a távolság nem teljesíthetõ alacsonyabb sebességgel?
Ha egy hajó számára „x” táv teljesítése során 2 év telik el, addig a földön /és mindenhol / 5 év. Ez alatt az 5 év alatt ugyanaz a távolság nem teljesíthetõ alacsonyabb sebességgel?
Ahány ház, annyi baj legyen.
#55
Sot, mar nem csak elmelet. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#54
Ha az urhajosok 5 evet erzekelnenek a 90%-os fenysebessegukkel, akkor a Foldon addig kb. 13 ev telne el.
kvp peldajaban viszont a foldi ido lenne 5ev, a sebesseg 90%, igy az urhajon kicsit tobb, mint 2 ev telne el.
Esetleg olvashatnal nehany konyvet a temaban, mielott okoskodsz 13 eves modjara...
kvp peldajaban viszont a foldi ido lenne 5ev, a sebesseg 90%, igy az urhajon kicsit tobb, mint 2 ev telne el.
Esetleg olvashatnal nehany konyvet a temaban, mielott okoskodsz 13 eves modjara...
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#53
Még mindig tartja magát az suta elmélet, hogy a sebesség hatással van az idõre? 😊)
Ahány ház, annyi baj legyen.
#52
És ha a meghajtást egy amolyan átalakított részecskegyorsítóval oldanák meg? Úgy értem biztos meg lehetne oldani, egy mini LHC-vel, vagy valami asszerûvel , hogy az ütköztetéskor felszabaduló energiákat, úgy engedjék ki, hogy az megfelelõ sebességûre gyorsítson egy ûrjármûvet. Ez nem lenne túl futurisztikus, épphogy ellenkezõleg. 😊
DINNYE!!! KUSSHADJ!!!
#51
Valaki utánaszámolhatna, hogy mekkora energia szabadul fel, ha mondjuk eltalál egy 1 cm^3 os kavics a fénysebesség tizedével! Én most lusta vagyok erre :-)
#50
Gondoljatok csak bele: olyan ez a vita, mintha a keresztes lovagok a tábortûz mellett az atomenergiáról vitatkoznának...
<#idiota>
<#idiota>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#49
Hogy a cikkhez is böfögjek valamit.
Néztem az NG-n, ha jól emlékszem azt a pasast aki farkasokkal él együtt és rendesen kommunikál velük, akár vonyítással vagy gesztusokkal,stb.
Szerintem ha elég idõt, pénzt és lelkesedést fektetnek a kutatásba nagyon érdekes dolgokat tudhatnak meg.
Néztem az NG-n, ha jól emlékszem azt a pasast aki farkasokkal él együtt és rendesen kommunikál velük, akár vonyítással vagy gesztusokkal,stb.
Szerintem ha elég idõt, pénzt és lelkesedést fektetnek a kutatásba nagyon érdekes dolgokat tudhatnak meg.
#48
Tudom igazad van.
Csak valahogy olyan nagyon elõre szaladtunk, én szívesebben olvasnék olyan kommenteket amik reális cselekvési terveket boncolgat, mert a téma nagyon érdekes.
Csak valahogy olyan nagyon elõre szaladtunk, én szívesebben olvasnék olyan kommenteket amik reális cselekvési terveket boncolgat, mert a téma nagyon érdekes.
Elméleti volt a kérdés.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#46
Szerintem, ezek a fénysébesség néhányad részével való haladások még tõlünk igen igen távol állnak!
Ha hajtómûben esetleg prototipus szinten meg is lennénk, az csak annyit jelent hogy egy szondát talán el lehetne indítani a naprendszer távolabbi része felé.
Egy csillagközi szonda project is felveti a megbízható energia forrást,hajtómû navigáció,MI,távközlés valamint mûszerezettség kérdését évtizedes távlatokban..
Ha hajtómûben esetleg prototipus szinten meg is lennénk, az csak annyit jelent hogy egy szondát talán el lehetne indítani a naprendszer távolabbi része felé.
Egy csillagközi szonda project is felveti a megbízható energia forrást,hajtómû navigáció,MI,távközlés valamint mûszerezettség kérdését évtizedes távlatokban..
Alapvetõen tévedsz.
A relativitás miatt ha 5 fényévre lévõ bolygóra indítanánk egy ûrhajót fénysebességgel, akkor az 5 év múlva érkezne meg a földi idõ szerint, viszont az ûrhajósok észre sem vennék, hogy elindultak, csak azt, hogy hipp-hopp, ott vannak. Miért? Mert aki fénysebességgel halad, annak megáll az idõ.
A relativitás miatt ha 5 fényévre lévõ bolygóra indítanánk egy ûrhajót fénysebességgel, akkor az 5 év múlva érkezne meg a földi idõ szerint, viszont az ûrhajósok észre sem vennék, hogy elindultak, csak azt, hogy hipp-hopp, ott vannak. Miért? Mert aki fénysebességgel halad, annak megáll az idõ.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#44
"Nem, a Foldon lenne 5 ev, az urhajoban ennel kevesebb. "
Uramisten, dehogy! A legközelebbi csillag valami 4 fényév. Ha a fénysebességnél lassabban mennek, akkor nekik (tegyük fel) 5 év az út. Õk ennyinek érzékelik, azonban ezalatt az idõ alatt a relativitás miatt a Földön jóval gyorsabban múlik az idõ.
Uramisten, dehogy! A legközelebbi csillag valami 4 fényév. Ha a fénysebességnél lassabban mennek, akkor nekik (tegyük fel) 5 év az út. Õk ennyinek érzékelik, azonban ezalatt az idõ alatt a relativitás miatt a Földön jóval gyorsabban múlik az idõ.
A természetes légkörünk széndioxid formában tartalmazná a jelenlegi légköri oxigént. A baktériumtelepek kezdték el a légkörbe bocsátani az oxigént a szén megkötésével, amit évmilliárdokig az õsóceánokban oldott vas kötött meg, amik az óceánok aljára ülepedve lerakódtak. Ezek a mai vasércbányák. Ha egy bolygón oxigénlégkör lesz, akkor ott élet is van. Eleve a csillagkeletkezésekbõl adódik, hogy ahol oxigént hoztak létre a már felrobbant csillagok, ott szén is van. Tehát, ha összeáll egy bolygó, akkor ott nem csak oxigén lesz, hanem szén is, és így széndioxid keletkezik.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A lélegezhetõ légkör természetellenes, amit az élet hoz létre. Ha az élõvilág nem termelné az oxigént, az elfogyna, mert oxidálná az itt található anyagokat. A légköri oxigeén nem csak feltétele, hanem mellékterméke is az életnek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Az hogy én a vajaskenyeret UFOul kgba-nek ejtem még nem lesz más a logikám.. kell egy közös nyelvi alapbázis és onnan mehet a kommunikáció fejlesztése"
Mi van, ha a kommunikációjuk azon alapul, hogy kinõ egy csáp a tarkójukból, és az uv tartományban fényt bocsát ki, és közben kígyózik, és a különbözõ mozdulatok, minták és fények eggyüttese az információ hordozója? Kissé nehézkes lenne velük kommunikálni.
Mi van, ha a kommunikációjuk azon alapul, hogy kinõ egy csáp a tarkójukból, és az uv tartományban fényt bocsát ki, és közben kígyózik, és a különbözõ mozdulatok, minták és fények eggyüttese az információ hordozója? Kissé nehézkes lenne velük kommunikálni.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#40
Egyáltalán mit csinálnánk egy másik bolygón ahol még nincs élet csak lakható? (hõmérséklet, mágneses mezõ, gravitáció erõssége, nem csapódik oda túl sok meteor, nem mérgezõ a légköre) Kb felérne azzal, hogy a sivatagba költözik valaki. Ha egy olyan bolygóra mennének kolóniával ahol van legalább valami növényzet. De ilyenrõl nem tudnak még egyenlõre.
Oldal 1 / 2Következő →