89
-
#89
Ja,ja bar halakrol szo sem volt. ;) -
gybfefe #88 A végén úgy is csak annyit fognak mondani: And thanks for the fish! :) -
#87
Sokszor nem az angol az eredeti, vagyis nem szolgai masolatrol van szo.. persze sokszor meg igen. :) -
#86
Szerintem, az egy földönkívülivel való kommunikálás nem a mi (ma élők) problémánk. Ha van is kint valaki, és képes galaxisokat átszelni, akkor miért próbálna beszélni velünk ha még utazni sem tudunk hatékonyan az űrben? Ha nem tudnak az űrben közlekedni akkor evidens, hogy nekünk kéne. Ahhoz persze űrhajó kellene. :) Mindjárt égetőbb probléma mint a nyelvüket megtanulni. Kezdjünk ezen akkor töprengeni, ha itt az ideje, egy aktív kommunikációs lehetőségnek. Az emberi elme csodákra képes, ha itt a szükség. :) Ami a logikát illeti, szerintem az teljesen független nyelvtől, vagy matematikától. Ha akadályba ütközöm, megpróbálom leküzdeni azt. Ennyi. Nem kérdezem meg egy sziklától a szántóföldön franciául, hogy nem menne-e arrébb, ahogy nem is számolgatom a tömegét AxB kisseb vagy egyenlő mint 12 feladványokkal. Csak simán odébb görgetem. :) Szerintem :) -
#85
Csak az a kár, hogy a Wiki-n a magyar szócikkek az eredeti (angol) szócikknek 20-30%-át tartalmazzák csak. -
#84
Ez nem a nagy sebessegbol adodo idodilataciot bizonyitja, hanem a gravitaciobol adodot.
A nagy sebessegbol eredo dilataciot pl. a Muonoknal figyelhetjuk meg. De ennek inkabb nezz utana, nem fogok ilyeneket leirni.
Hozzateve, hogy latszik, sokan pl. Az ido rovid tortenetet sem olvastak, pedig alapmu, ajanlom. ;) -
philcsy #83 Ha jó, a második felét felejtsük el, mert ez nem így van. :( -
philcsy #82 Nem a témával, hanem a cikkel van gondom.
"Einstein szerint a gravitáló testek körül elhajlik a tér és az idő, az elhajlást pedig a forgási tengely határozza meg."
A mondat első és második fele közötti kapcsolat homályos. A mondat első fele a tömeg téridőre gyakorolt hatásáról szól, amihez semmi köze a forgásnak. A második fele pedig speciálisan a tömeggel rendelkező forgó rendszerek téridőre gyakorolt hatásáról szól.
Ugyan ez igaz a teljes második és harmadik bekezdésre is.
A téridő deformációja, "besüppedése", még érthető. De miért csavarodna fel? Forgás közben miért nem csak ez a deformáció mozog?
Itt jön be az a feltételezés, hogy a tömegnek a téridőre gyakorolt hatása a térben véges sebességgel halad. Ha ez a feltételezés igaz, akkor a tömeg mozgását a téridő görbülete csak bizonyos késéssel tudja követni. Ez okozz felcsavarodást. Ha ilyen anomáliát találunk akkor a gravitációs hatás véges sebességére vonatkozó feltételezésünk megalapozott, ellenkező esetben viszont a gravitációs hatás pillanatszerűen terjed. (A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy ha a Napunk hirtelen eltűnne, egyből elszabadulnának érintőirányba a bolygók, vagy csak bizonyos késéssel.)
Ez a kísérlet azt bizonyította, hogy ilyen anomáliák vannak, tehát a feltételezés, miszerint a gravitáció véges sebességgel terjed megalapozott. Ami még fontos, hogy a gravitációs hullámok léte is megalapozott. Az egész kép akkor lesz teljes, ha ezeket a hullámokat közvetlenül detektálni tudjuk. Ezzel a általános relativitáselmélet bonyolultabb jóslatait is ellenőrizni tudjuk. A rossz hír, hogy ezzel valószínűleg megérkezünk a megismerés technikai határához. :( -
#81
Vagy pl ez is : link -
#80
Asperot, amit te elméletnek tartasz az már gyakorlatilag is megjelent pl a műholdaknál. Az ottani órák máshogy mennek, mind a földiek. Itt nagyon kis eltérésekről van szó, de már bizonyított a dolog. :) -
#79
Nyilván lesz nekik is, inkább az a kérdés hogy mennyire érthető egymás számára. Bárhogy alakul is nagy feladat lesz…már ha akarnak beszélgetni. :) -
johnfly #78 Fogjatok egy embert, kényszerűségből erőszakoljátok bele egy másik intelligens lény által lakott környezetbe, elvágva a civilizációtól. Ha egy ember csak magára számíthat, és a túlélése azon múlik, hogy hogyan viszonyul hozzá a "helyi macsó", akkor ösztönösen keresni fogja a kommunikáció lehetőségét.
Lehet, hogy száz ember egymás után kudarcot vallana, vagy ezer, de egy akadna, aki "szót értene" a másik lénnyel. -
philcsy #77 Igazad van, de a logikához szükséges nyelvi elemek, csoportosítás, állítás, tagadás nélkül nehezen képzelhető el intelligencia. Ha ilyen it jön azt nem fogjukintelligensnek nevezni. -
csimmasz #76 Én elég szkeptikus vagyok e tekintetben, de lehet csak a tájékozatlanságom miatt. 
-
kvp #75 A meresek szerint van eleg anyag es a vedelem a hajtomu resze. Elol beszivja az anyagot, plazmava alakitja, felgyorsitja, majd hatul kifujja. Ez hajtja elore. A lenyeg, hogy a jarmu elejen talalhato bussard kollektor gyujti az anyagot, ami mellekesen meg is vedi a hajot. Ebbol a kollektorbol letezik magneses, elektrosztatikus es mechankus is. Az elso kettonek jobb a tomeg/teljesitmeny aranya, az elektrosztatikusat mar teszteltek az urben is, mukodott. -
csimmasz #74 Már ha van egyáltalán mérhető anyagmennyiség a mélyűrben?
-
csimmasz #73 Én arra vagyok kíváncsi ha a csillagközi térben lévő anyagtól hogyan védik meg az egész szerkezetet?
Egy porszem is 20-40 000 kilóméteses sebességgel áthatol mindenen egy egyszerű űreszközön, és az hol van a fénysebesség akár 10% ártól? -
prybaby #72 A földönkívüliek biztos okosabbak mint mi, csinálják meg ők a szótárt! 
-
teddybear #71 Különben ez az oldal megvan magyarul is. -
teddybear #70 OK. Ez egy plazma(ion) hajtómű. De ez még nem egy működő Bussard-hajtómű.
Különben meg ott van az a probléma is, hogy van-e elég anyag a csillagközi térben a működéséhez? Mert piszok jó, ha minden tip-top, de hajtóanyaghiány miatt nem gyorsul az egész... -
kvp #69 "Sajnos a Bussard hajtómű még épp úgy elméleti dolog, akár az antianyag-hajtómű."
Benanak lehet, hogy bena, de ez egy mukodo prototipus a bussard hajtomu harmadik elemehez, a masodikhoz hasznalhato hagyomanyos atomreaktor is, az elsot pedig mar teszteltek az urben:
http://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket -
sgfelh #68 akkor ez elméletileg azt jelenti hogy ha tartjuk a nagy sebességet és onnan szemléljük életünk végéig a környezetet az olyan mintha nem is sokat változott volna és mi öregedtünk?.. -
sgfelh #67 ennek egy egyszerü példája mikor hajtunk egy gyors motorral.. mintha körülöttünk lassulna minden.. minél jobban gyorsulunk annál jobban lassul a környezet.. elgondolkodtató -
teddybear #66 Sajnos a Bussard hajtómű még épp úgy elméleti dolog, akár az antianyag-hajtómű. Még egyetlen példányt sem építettek meg a valóságban, így nem is tudjuk, hogy képes-e arra, amit feltételezünk róla.
Az egyetlen hajtóműtípus, ami valóban működik, és nagyobb távolságra is jó az az ion-hajtómű. Ez tényleg működik, és ki is próbálták. -
csimmasz #65 Egyébként érdekes kérdés,hogy mi is az idő!
Én úgy képzelem hogy a változások dimenziója, ha nincs változás egy rendszerben nincs idő sem.
Amikor a teret átszeljük akkor a változások lassulnak mint a közeg ellenállás a viz esetében.
Hogy pontosan miért azt a fene sem tudja.
Még azt sem tudjuk pontosan mi is a tér. -
csimmasz #64 Ha a müszerek mérései eltérnek mozgó és álló állapotban, az azt jelenti hogy a sebesség hatással van a mérésre,ha olyan mérést választanak amit nem tud befolyásolni semmi külső tényező, akkor az idő változása a kézenfekvő következtetés. -
#63
ok, az űrhajós érzékelése nem elmélet? -
#62
A kepletek szerint nem. A peldaban felvetett tavolsagot ha 5 ev alatt tenne meg az urhajo, akkor a sebessege 90%-a kell, hogy legyen a fenynek, igy az adott merteku idodilatacio lep fel, vagyis az urhajosok azt mindenkeppen csak 2,3 evnek erzekelnek. -
kvp #61 "És ha a meghajtást egy amolyan átalakított részecskegyorsítóval oldanák meg?"
Az altalam emlitett Bussard hajtomu pont erre epul. Elol befogja a csillagkozi terben talalhato anyagot. Kozepen egy rekatorban (lehet fuzios vagy fisszios is) energiat termel. Majd hatul az elol beszivott anyagot plazma formaban felgyorsitja. Egyfajta ramjet hajtomu, csak fenysebesseg kozeli tartomanyban is mukodik. A hatso hajtomu egyseg neve vasimr, vannak rola teszt videok a neten. A megoldas hatalmas elonye, hogy barminek menne neki a jarmu, abbol lesz a plazmasugar es a jarmunek nem kell tomeget veszitenie a gyorsitashoz. Ha a fuzios komponenst sima fissziosra csereljuk, gyakorlatilag a mostani technikai szintunkon lehetne belole bolygokozi jarmuvet epiteni. (egy Fold-Mars-Fold utat egy even belul ossze lehetne vele hozni, a tenyleges utazas -megfelelo inditasi ablakkal- pedig kb. 2 het lenne oda es 2-3 het vissza, palyara allas nelkul, tehat a leszalloegyseget csak ledobva) -
#60
A logika önmagában nem létezik. Többek közt, környezeti tapasztalat, társadalmi környezet, értékrendszer, matematikai összefüggések, és nyelvi alapok összességgében nyerhet értelmet. Ha az alkotó elemei közt különbségek vannak, a végeredmények is távol esnek egymástól. -
philcsy #59 "egy idegen faj számunkra tlejesen idegen logikával van megáldva"
A gondolkodásmódja más lehet, de a logikája ugyanaz lesz. A logika univerzális. Ha az alien ismereteit a környezete megfigyelésével szerzi, akkor ismeri a logikát. -
Alfa Of NS #58 "mélyen hiszek abban, hogy valaha a Földre is robotok hozták el a DNS-t"
A földi evolúció kronológiája pont úgy néz ki mint az evolúciós folyamatoké általában: lassú kezdet és egyre gyorsuló változás. Ezek alapján viszont a Földön alakult ki az élet az alapoktól kezdve. Nincs hirtelen ugrás, ami indokolna külső tényezőt.
"A földi élet egyik legmeghatározóbb , legnagyobb lökését a NEMEK megjelenése hozta, amely a hibajavító rendszer egyik alapja."
Nem sok köze van a kettőnek egymáshoz. A nemek a genetikai változatosság növelése miatt kell, ami a környezethez való alkalmazkodást növeli meg jelentősen. -
Alfa Of NS #57 "Alapvető emberi gesztusokat nem fog megérteni: kitárt kar, mosolygó arcok stb."
Ez még a jobb helyzet. A gond akkor van, ha ez a gesztus náluk azt jelenti, hogy: Ronda egy pofád van, öcsém! -
#56
Amíg a gyakorlatban nem lépjük át a sebességhatárt addig elmélet.
Ha egy hajó számára „x” táv teljesítése során 2 év telik el, addig a földön /és mindenhol / 5 év. Ez alatt az 5 év alatt ugyanaz a távolság nem teljesíthető alacsonyabb sebességgel?
-
#55
Sot, mar nem csak elmelet. :) -
#54
Ha az urhajosok 5 evet erzekelnenek a 90%-os fenysebessegukkel, akkor a Foldon addig kb. 13 ev telne el.
kvp peldajaban viszont a foldi ido lenne 5ev, a sebesseg 90%, igy az urhajon kicsit tobb, mint 2 ev telne el.
Esetleg olvashatnal nehany konyvet a temaban, mielott okoskodsz 13 eves modjara...
-
#53
Még mindig tartja magát az suta elmélet, hogy a sebesség hatással van az időre? :)) -
#52
És ha a meghajtást egy amolyan átalakított részecskegyorsítóval oldanák meg? Úgy értem biztos meg lehetne oldani, egy mini LHC-vel, vagy valami asszerűvel , hogy az ütköztetéskor felszabaduló energiákat, úgy engedjék ki, hogy az megfelelő sebességűre gyorsítson egy űrjárművet. Ez nem lenne túl futurisztikus, épphogy ellenkezőleg. :) -
xyl #51 Valaki utánaszámolhatna, hogy mekkora energia szabadul fel, ha mondjuk eltalál egy 1 cm^3 os kavics a fénysebesség tizedével! Én most lusta vagyok erre :-)
-
Pares #50 Gondoljatok csak bele: olyan ez a vita, mintha a keresztes lovagok a tábortűz mellett az atomenergiáról vitatkoznának...
