Hol vannak a szuperfegyverek?

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Molnibalage
#34
Oszt mégsem értek el velük lényegében semmit...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#33
Az hagyján, csak a szöviknek is volt akusztukis torpedójuk. Ellenben a tengó nem húzhatott kereplõt...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#32
Vagy csak simán forog a tegelye körül ezzel kombinálva...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#31
Elnezest 216 kg, nem liter. A gazolaj surusege azert nem 1 😊

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#30
100 kW * 86400 s = 8400 MJ. Ez 216 liter gazolaj lenne (40 MJ/kg) egy nap alatt 100% hatasfokkal.
A realisabb 30%-al siman kijon az 1 tonna, majdnem csak az uzemanyagra. Persze ritkan jaratnak barmit is max teljesitmenyen folyamatosan, de meg igy is eleg jelentos. Ezen kivul katonai alkalmazasokban 100 kW az jatekszer...

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#29
Gondolod, hogy az elsosorban tamado fegyvernem eseten szamit az hogy milyen szemet hullik szet az ellenseg teruleten? Szerintem nem 😊

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#28
Mire a németek zajszûrõt tettek a torpedóikra, így azok a motorok által keltett hangra "gerjedtek", és megint hatásosak lettek. A kard és a pajzs téma megint, hol az egyik erõsebb, hol a másik.
#27
A nukleáris meghajtás témához: Egy nukleáris meghajtású rep.hordozó kb. félmillió kilométert tehet meg egyetlen feltöltéssel. A hagyományos dízelmotorokkal felszerelt hordozók hatótávolsága kimerült pár ezek kilométerben, így azonos hatótávolság alatt legalább 50x vételeztek több ezer tonna olajat.
Nem lehet összehasonlítani a nukleáris meghajtást enerigiasûrûséget tekintve, mivel a nukleáris meghajtáshoz szükséges üzemanyag mennyiségét mindeközben csak tízkilókban mérik, az olajét meg százezer tonnákban.
#26
Ez igaz. Egyik kedvenc ilyen példám a 2. világháborúból az, amikor a németek kifejlesztették az akusztikus torpedót. Erre válaszul a szövetségesek a kisérõ hajókra ráraktak egy hosszú kábelt, aminek a végére hang generátort tettek, ami fillérekbe került, így a torpedó azt vette célba.

Idõvel ennek kiküszöbélésére is megoldható lesz. Az emberiség mindig is hihetetlen kreativitást és energiát volt képes befektetni abba, hogy minél hatékonyabban gyilkolhassuk egymást... Sajnos.

#25
Igen. Csak amig valami filléres védekezõ dolog (füst, fényvisszaverõ réteg stb) a felére, harmadára csökkenti a támadás erejét addig nagyon nem áll a zászló a lézernek.

#24
Nincs meg a tudományos áttörés, hiányzik a megfelelõ teljesitményü energiaforrás, mindkét esetben.

#23
Ez se lenne más, mint eddig. Folyamatossan fejlõdne a támadó és védekezõ technika. Tételezzük fel, hogy olyan anyaggal vonják be a harcjármûvet, ami a beérkezõ LASER energiájának 60%-át visszaveri, akkor csak növelni kell az energiát amíg annyi át nem jut ami elég a célpont semlegesítéhez. A LASER fegyverek másik nagy elõnye, amit ha jól látom Cifu nem említett az, hogy az energia mennyisége szabájozható. Ezért is preferálnák sok területen. Elég csak arra gondolni, hogy manapság egyre kisebb harci résszel szerelik a bombákat is, elkerülendõ a járulékos károkozás, ami rosszul mutat a CNN-en. Meglátásom szerint taktikai fegyverként van a LASER-nek létjogosultsága, pusztán folytatni kell a kutatásokat. A másik, jelenleg igéretesebb kutatás az elektromágneses sínágyúk, de gondolom Cifu hamarossan azokról is írni fog. Végsõ soron az fogja valószínûleg eldönteni a LASER fegyverek sorsát, hogy mennyire gazdaságosak msá megoldásokhoz képest, illetve, hogy ez a gazdaságosság milyen arányban van a hatékonysággal.

#22
am a lasert nem lehet kivedeni kulombozo frekvenciaju tartomanyokban mas mas tukrokkel?😄 csak egy kerdes

#21
se lézerfegyver, se ûr meghódítása
szegény emberiség, mi lesz vele? >😊

#20
Valószínûsítem, hogy az élõerõ ellen elégséges teljesítményû lézer inkább a felhevített acélhoz hasonló hatást fejtene ki, vagyis kirobbantana egy darabot az áldozat testébõl.
#19
Hát én nem tudom a lézerbõl lesz-e bármikor használható fegyver. A földön a légkör miatt elég nagy bukó, ráadásul a védekezés is egyszerü ellene, kérdem én, ha a ballisztikus rakétát vagy a tankot bevonják némi fényvisszaverõ réteggel pl. rágözölnek valami vékony aluminium cuccot, akkor mennyit romlik le a lézer teljesitménye? Szerintem alaposan.
Ha ezek mellé még némi füstöt is enged ki védekezésre akkor meg szerintem tuti bukó nincs az a lézer ami elbánna a légkör-füst-fényvisszaverõ réteg kombóval hatásosan.

armageddon666
#18
Tudtam hogy Cifu cikke lesz 😄 majd elolvasom 😊

@

#17
És mit csinálsz, ha pont az atommeghajtást éri a golyó? Széttárod a kezed és azt mondod, hogy nem így terveztük?

#16
"Bizonyos méretig / teljesítményig igazad van, de folyamatos üzem mellett hirtelen elkezd eltûnni a belsõégésû motor elõnye. Egy 100kW elektromos teljsítményû nukleáris reaktor 512kg-ot nyom (SAFE-400, a SAFE = Safe Affordable Fission Engine), egy 100kW-os diesel-generátor 24 órára elegendõ üzemanyaggal közel egy tonna alsó hangon. "

Ez nem igazán igaz. Az általam ismert, Volvo kamionmotorra alapozott 198 kVA-es dízelgenerátor teljes súlya alig 350 kiló, és mivel óránként 12-14 litert fogyaszt a szükséges üzemanyag súlyával együtt sem több az általad leírt atomreaktor súlyánál, árban meg a töredéke. Ettõl függetlenül ez egy exo-szkeletonhoz még mindig túl nehéz.

Egy 100 kW-os motor az egy személyautómotor-kategória. Annak idején a Mercedes mérnökei építettek a Párizs-Dakar rallin futó kocsijukba egy nagyobbrészt mûanyag motort, az eredetileg kb. 220-240 kilós jószágból csináltak egy 83 kilósat. Szóval a súlyból még le tudunk faragni jócskán egy belsõégésû motornál, ha kell, egy atomreaktornál viszont ez körülményesebb.

[NST]Cifu
#15
Ha jól sejtem, megfelelõ tudás és eszközök birtokában szabadon hozzáférhetõ anyagokból megépíthetõ. Érdekes belegondolni, hogyan védekeznénk, ha valami tenoristák rátennék a kezüket egy ilyen kütyüre? Jó eséllyel ki sem derülne hogy valójában mi történt...

Sokkal olcsóbb, hatásosabb és egyszerûbb egy öngyilkos merénylõ egy teherautónyi robbanóanyaggal. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#14
Nekem úgy tûnt a cikkbõl hogy közelre jól használhatók ezek a lézerfegyverek.

Közelre használhatóak, csak nem versenyképesek így meg a hagyományos fegyverekkel.

Akkor miért ragaszkodnak a 800 kilóméterhez?

Mi értelme 200-300km-es effektív hatótávolságnak egy 1 milliárd dollárba kerülõ gép mellett, ha egy SM-3 vagy THAAD rakéta közel ugyanerre képes töredékáron?

És ha már állítólag használták már harckocsikon konvoj élén mint védelem, akkor legalább erre miért nem használják rutinszerûen?

Nem használták, csak az volt a terv, hogy arra használják majd. Azért nem használták, mert a szovjetunió széthullott. Azért gondolj bele, hogy az 1K17 lézeréhez egy mesterségesen növesztett, 30kg-os rubinkristályra volt szükség, ami méregdrága volt (és az ma is).

És az is eszembe jutott hogy az a free laser electron módszerrel másodpercenként 6 méter acélt lehet elvágni, ez se elég?

Majd másodpercenként 6 méter acélt lehet elvágni, ha az 1MW-os optikai teljesítményt elérik. De jelenleg 14kW-nál tartanak. Illetve tartottak, amikor lelõtték a programot...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#13
Egy nukleáris erõmûvet nem igazán lehet könnyû és nagy energiasûrûségûnek nevezni például egy belsõégésû motorhoz képest. A teljesítmény/súly arány erõsen az utóbbi javára jön ki.

Bizonyos méretig / teljesítményig igazad van, de folyamatos üzem mellett hirtelen elkezd eltûnni a belsõégésû motor elõnye. Egy 100kW elektromos teljsítményû nukleáris reaktor 512kg-ot nyom (SAFE-400, a SAFE = Safe Affordable Fission Engine), egy 100kW-os diesel-generátor 24 órára elegendõ üzemanyaggal közel egy tonna alsó hangon.

Ami pedig a nukleáris meghajtású tankot illeti, a tankokat ki szokták lõni. Ez egy normál tank esetén is probléma, na de egy kisebb Csernobillel megtámogatva? A sugárfertõzés veszélye a meghajtás minden elõnyét a szemetesbe vágja.

Amikor a nukleáris harckocsi tervben volt, akkor úgy is azzal számolt mindkét fél, hogy nukleáris fegyvereket vetnek be. Ezért került az 1960-as évektõl kezdve neutron-elnyelõ bevonat a harckocsik belsõ falára.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#12
Köszi a cikket, újabb gyöngyszemmel gazdagodtunk 😊

A katonai alkalmazás valóban elég távolinak tûnik, viszont... bár egy pár 10kW-os lézer nyilván nem olyasmi amit a sarki boltban az ember leemel a polcról, de ami az ATL-es videón szánalmas hangyapörzsölõnek tûnik, az például olajfinomítók, vegyi üzemek, lõszerraktárak megfelelõ pontjaira irányítva tudna azért meglepetést (és iszonyatos pusztítást) okozni. A technológia jellegébõl adódóan pont ideális az ilyen gerilla-akciókra, nagy távolságból, gyakorlatilag kockázatvállalás nélkül okozhat hatalmas károkat bárhol, ahol elég egy szikra a láncreakció beindításához.

Ha jól sejtem, megfelelõ tudás és eszközök birtokában szabadon hozzáférhetõ anyagokból megépíthetõ. Érdekes belegondolni, hogyan védekeznénk, ha valami tenoristák rátennék a kezüket egy ilyen kütyüre? Jó eséllyel ki sem derülne hogy valójában mi történt...
#11
Nem csak az számít, hanem hogy mennyit tudsz menni egy feltöltéssel. Ahogy arról is volt itt cikk, a harctérre üzemanyagot juttatni hihetetlen költség.
Mondjuk az atommeghajtású tank nekem is durvának tûnik, de nem lehetetlen. Egy ilyen jármû valószínûleg nagy dúsítású uránnal vagy plutónimmal mûködhetne, folyékony fém hûtéssel praktikusan. Ami akár ólom is lehet, és már kész is a sugárvédelem. Még akár a homogén reaktor is szóba jöhet.
Egy ilyen kilövése után maradó szennyet még viszonylag könnyen el lehetne takarítani.
Teljesítménysûrûség? A határ az atombomba. Nem itt van a gond.
Termonukleáris = hõ hatására végbemenõ nukleáris folyamat, a fúziót értik alatta, ilyen áramforrás még nincs 😊 Amire te gondolsz az a radioizotópos termoelektromos generátor. Ebben nem hasadóanyag van, csak egy rövid felezési idejû alfa bomló izotóp, leggyakrabban Pu-238. Minimális sugárvédelem kell rá, gyakorlatilag elronthatatlan, viszont a termoelektromos átalakítás hatásfoka nem túl nagy és szabályozni sem lehet. Ûrszondába jó, de meghajtásra nem. De a termikus teljesítménysûrûség viszont nem olyan kicsi itt sem.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#10
Nekem úgy tûnt a cikkbõl hogy közelre jól használhatók ezek a lézerfegyverek. Akkor miért ragaszkodnak a 800 kilóméterhez? És ha már állítólag használták már harckocsikon konvoj élén mint védelem, akkor legalább erre miért nem használják rutinszerûen?
És az is eszembe jutott hogy az a free laser electron módszerrel másodpercenként 6 méter acélt lehet elvágni, ez se elég? Legalább anyahajókon alkalmazhatónak tûnik

Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion

#9
Egy nukleáris erõmûvet nem igazán lehet könnyû és nagy energiasûrûségûnek nevezni például egy belsõégésû motorhoz képest. A teljesítmény/súly arány erõsen az utóbbi javára jön ki.
A szükséges sugárvédelem nagyban megnöveli a súlyát. Mennyi is egy egyszerû termonukleáris áramforrás súlya, olyané, mint a Voyager - szondákban van? És mekkora a teljesítménye?

Ami pedig a nukleáris meghajtású tankot illeti, a tankokat ki szokták lõni. Ez egy normál tank esetén is probléma, na de egy kisebb Csernobillel megtámogatva? A sugárfertõzés veszélye a meghajtás minden elõnyét a szemetesbe vágja.

[NST]Cifu
#8
Hát a nukleáris meghajtású harckocsikat inkább hanyagolnám, nem kell egy újabb Csernobil minden kilométerkõhöz. Az exo-skeletonok kifejlesztése viszont a hordozható energiaforrás miatt stagnál, mert nincs eléggé könnyû, de hosszabb üzemórájú.

Pedig az általad említett két dolog igencsak összefügg. Az egyik példa lényege a nagy energiasûrûség (a lehetõ legtöbb energiát kinyerni a lehetõ legkisebb méretbõl), míg a másik pont ennek a hiányával küszködik.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#7
Remélem soha sem kell majd bevessék a "lézer fegyvert" bent a munkahelyen van 1 nagy lézer amivel 12-15mm vastag acél lemezeket vagdosnak és õszintén meg kell ,hogy mondjam szerintem félelmetes a dolog. Rettentõen gyorsan vágja át a 15mm vastag lemezt mintha egy meleg szöget beledobnánk a vajba O_o

A cikkben pont azt próbáltam érzékeltetni, hogy amíg egy ilyen lézervágónál még egyszerû a dolog (hiszen a lézer fókuszálása nem okoz problémát, kicsi, és pontosan ismert a munkatárgy távolsága), azért a hadszíntéren korántsem ennyire egyszerû a dolog. Emiatt elég egy lézervágónál pár kW-os optikai teljesítmény, míg egy katonai lézernél 100kW alatt sokra nem mennek vele...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#6
"Lézerágyúk, elektromágneses gyorsítók, könnyû és szupererõs testpáncélok, külsõ vázak (exo-skeleton), hiperszonikus rakéták, nukleáris meghajtású harckocsik és egyéb nyalánkságok. Ezek nem egy sci-fi film látványelemeinek felsorolása, hanem olyan katonai fejlesztések, amiknek már rendszerben kellene állniuk, vagy legalábbis hamarosan bevethetõnek kell(ene) lenniük."

Hát a nukleáris meghajtású harckocsikat inkább hanyagolnám, nem kell egy újabb Csernobil minden kilométerkõhöz. Az exo-skeletonok kifejlesztése viszont a hordozható energiaforrás miatt stagnál, mert nincs eléggé könnyû, de hosszabb üzemórájú.

#5
A fémet sokkal könnyebb lézerrel vágni, mint az élõ szövetet. Utóbbi víztartalma miatt nehezebben hevül, azaz kevésbé sérül. Ráadásul az alany azonnal megérzi a lézersugár égetését, és félreugrik, de legalábbis elmozdul.

A katona megvakítása meg szimplán bevállalható, mert egy magatehetetlen katona sokkal több erõforrást köt le, mint egy halott. Ráadásul meg is lehet magyarázni "humanitárius" szempontokkal, merthogy "nincs fölösleges mészárlás"...

#4
Remélem soha sem kell majd bevessék a "lézer fegyvert" bent a munkahelyen van 1 nagy lézer amivel 12-15mm vastag acél lemezeket vagdosnak és õszintén meg kell ,hogy mondjam szerintem félelmetes a dolog. Rettentõen gyorsan vágja át a 15mm vastag lemezt mintha egy meleg szöget beledobnánk a vajba O_o
El sem merem képzelni ,hogy az emberek hogyan használnák ezt harc közben.(szemkiégetés csonkítás esetleg a szívbe 1 lyuk és a legrosszabb az ,hogy átéget azaz nem egybõl hal meg a katona mivel a sebeket kiégeti)


A nyomorult tudósok meg miért nem inkább a gyógyításba ölik a tehetséget? A kormányok meg a pénzüket.....
#3
Remek cikk, köszönjük. Remélem azért a bevezetõben említett technológiákról is írsz majd részletesebben. Már amennyire lehetséges.
a_n_d_r_e_w
#2
Mi sem természetesebb, hogy a mai környezetben az ellenséges katonák megvakítását nyíltan nem vállalják (vállalhatják) fel a hadseregek <...> Nyilván sokkal humánusabb simán ízekre robbantani azt a szerencsétlen katonát


Ott a pont...

One Vision. One Purpose.

#1
Elõ a fotelekkel! <#idiota>

← ElőzőOldal 2 / 2