85
-
Sir Cryalot #44 Wrong. :D
![]()
-
Sir Cryalot #43 "Ha ezt kicsiben megcsinálják, a földön, az akkor is szemkárosodást okoz a környéken tartózkodóknak."
ha beöltözöl nanoszerkóba, még azt is meglehet csinálni , hogy nemhogy nem árt a szórt fény , hanem energiát forgat vissza. -
Doktor Kotász #42 A létezp nanotechnológia az a mosópor. :-) -
Doktor Kotász #41 Vagy mint a sci-fikben.
Stargate 10-ik évad vége. A Prometheus lézerrel lő az ori hajókra, és a közel egy kilométeres hajón egy 100 méteres lukon keresztől átégeti az ori hajót hosszában. Ami egy acélmonstrumba többszáz méteres lukat éget, az minimum egy hirosimai energiafelszabadulás. És ami utána több kilométeres plazmát csinál egy kilométeres hajótestből az meg egy Vár bomba energiájú belső detonáció. Az pedig nem lángoló tűzgolyóként ég, mint egy benzinkút, hanem egy mindnet elvaktó villanással elfedné a képeken tapasztalható látványt. Egy nagy villanás, és utána olvad fém szétterülve a téreben. A körülötte repkedő vadászgépek pilótái megvakulnának, ha nem szakadnának a gépeik darabokra.
De ha vissza is nyernék a látásukat, halálos röntgendózist szenvednének el.
A Sci-fi lézerek ezért irreálisak.
Ha ezt kicsiben megcsinálják, a földön, az akkor is szemkárosodást okoz a környéken tartózkodóknak. -
Sir Cryalot #40 Kommandósoknak már most is van magától sötétedős sokegyéb extra funkciós szemüvege, nem akarom Cifut megbántani , de a nyolcvanas évekbeli technikákból nem kéne a jövőt illetően túl sok mindent prognosztizálni. Állítólag még a hidegfúzió is létezik, nanotechnológia meg ... hú. -
Wharyoo #39 Van ugyan szóródás, de kétlem, hogy ekkora lenne, ilyen mértékü veszteség mellett eszükbe sem jutna foglalkozni vele szerintem... -
Carbine #38 Na nem igazán értek hozzá, de szerintem te kevered a LASER-t a fényszóróval. -
Doktor Kotász #37 Ha 100KW-os lézerekkel lövöldöznének a csatatéren, akkor nem vakulna meg az, aki a környéken van? Már a levegő is szórna valamennyi lézert. A filmekben annyit látni, hogy lő a tank, és 10 méterre mellette szaladgálnak a katonák. Amikor katona voltam, és egy tank lövöldözött 20 méterre tőlem, felszakadt a turha a torkomban. (nem rám lőttek, hanem a tank közelében voltam, ami messzire lőtt) Na, ha egy lézer lőne, akkor azért csak zavarnéá a szemem. Mondjuk előtte állnék 10-20 méterre, és a csöve felé pillantanék, a szétszórt fény károsíthatná a szemem. -
nyalógép #36 Már hogyne számítana, az ellenségből gyors fordulattal könnyen baráti állam válhat... -
EnxTheOne #35 Nekem klingon distruptor kell. :( -
#34
Oszt mégsem értek el velük lényegében semmit... -
#33
Az hagyján, csak a szöviknek is volt akusztukis torpedójuk. Ellenben a tengó nem húzhatott kereplőt... -
#32
Vagy csak simán forog a tegelye körül ezzel kombinálva... -
Caro #31 Elnezest 216 kg, nem liter. A gazolaj surusege azert nem 1 :) -
Caro #30 100 kW * 86400 s = 8400 MJ. Ez 216 liter gazolaj lenne (40 MJ/kg) egy nap alatt 100% hatasfokkal.
A realisabb 30%-al siman kijon az 1 tonna, majdnem csak az uzemanyagra. Persze ritkan jaratnak barmit is max teljesitmenyen folyamatosan, de meg igy is eleg jelentos. Ezen kivul katonai alkalmazasokban 100 kW az jatekszer... -
Caro #29 Gondolod, hogy az elsosorban tamado fegyvernem eseten szamit az hogy milyen szemet hullik szet az ellenseg teruleten? Szerintem nem :) -
harcu #28 Mire a németek zajszűrőt tettek a torpedóikra, így azok a motorok által keltett hangra "gerjedtek", és megint hatásosak lettek. A kard és a pajzs téma megint, hol az egyik erősebb, hol a másik. -
harcu #27 A nukleáris meghajtás témához: Egy nukleáris meghajtású rep.hordozó kb. félmillió kilométert tehet meg egyetlen feltöltéssel. A hagyományos dízelmotorokkal felszerelt hordozók hatótávolsága kimerült pár ezek kilométerben, így azonos hatótávolság alatt legalább 50x vételeztek több ezer tonna olajat.
Nem lehet összehasonlítani a nukleáris meghajtást enerigiasűrűséget tekintve, mivel a nukleáris meghajtáshoz szükséges üzemanyag mennyiségét mindeközben csak tízkilókban mérik, az olajét meg százezer tonnákban. -
Carbine #26 Ez igaz. Egyik kedvenc ilyen példám a 2. világháborúból az, amikor a németek kifejlesztették az akusztikus torpedót. Erre válaszul a szövetségesek a kisérő hajókra ráraktak egy hosszú kábelt, aminek a végére hang generátort tettek, ami fillérekbe került, így a torpedó azt vette célba.
Idővel ennek kiküszöbélésére is megoldható lesz. Az emberiség mindig is hihetetlen kreativitást és energiát volt képes befektetni abba, hogy minél hatékonyabban gyilkolhassuk egymást... Sajnos. -
torreadorz #25 Igen. Csak amig valami filléres védekező dolog (füst, fényvisszaverő réteg stb) a felére, harmadára csökkenti a támadás erejét addig nagyon nem áll a zászló a lézernek. -
torreadorz #24 Nincs meg a tudományos áttörés, hiányzik a megfelelő teljesitményü energiaforrás, mindkét esetben. -
Carbine #23 Ez se lenne más, mint eddig. Folyamatossan fejlődne a támadó és védekező technika. Tételezzük fel, hogy olyan anyaggal vonják be a harcjárművet, ami a beérkező LASER energiájának 60%-át visszaveri, akkor csak növelni kell az energiát amíg annyi át nem jut ami elég a célpont semlegesítéhez. A LASER fegyverek másik nagy előnye, amit ha jól látom Cifu nem említett az, hogy az energia mennyisége szabájozható. Ezért is preferálnák sok területen. Elég csak arra gondolni, hogy manapság egyre kisebb harci résszel szerelik a bombákat is, elkerülendő a járulékos károkozás, ami rosszul mutat a CNN-en. Meglátásom szerint taktikai fegyverként van a LASER-nek létjogosultsága, pusztán folytatni kell a kutatásokat. A másik, jelenleg igéretesebb kutatás az elektromágneses sínágyúk, de gondolom Cifu hamarossan azokról is írni fog. Végső soron az fogja valószínűleg eldönteni a LASER fegyverek sorsát, hogy mennyire gazdaságosak msá megoldásokhoz képest, illetve, hogy ez a gazdaságosság milyen arányban van a hatékonysággal. -
Lollerka #22 am a lasert nem lehet kivedeni kulombozo frekvenciaju tartomanyokban mas mas tukrokkel?:D csak egy kerdes -
gombabácsi #21 se lézerfegyver, se űr meghódítása
szegény emberiség, mi lesz vele? >:) -
Deus Ex #20 Valószínűsítem, hogy az élőerő ellen elégséges teljesítményű lézer inkább a felhevített acélhoz hasonló hatást fejtene ki, vagyis kirobbantana egy darabot az áldozat testéből. -
torreadorz #19 Hát én nem tudom a lézerből lesz-e bármikor használható fegyver. A földön a légkör miatt elég nagy bukó, ráadásul a védekezés is egyszerü ellene, kérdem én, ha a ballisztikus rakétát vagy a tankot bevonják némi fényvisszaverő réteggel pl. rágözölnek valami vékony aluminium cuccot, akkor mennyit romlik le a lézer teljesitménye? Szerintem alaposan.
Ha ezek mellé még némi füstöt is enged ki védekezésre akkor meg szerintem tuti bukó nincs az a lézer ami elbánna a légkör-füst-fényvisszaverő réteg kombóval hatásosan.
-
#18
Tudtam hogy Cifu cikke lesz :D majd elolvasom :) -
teddybear #17 És mit csinálsz, ha pont az atommeghajtást éri a golyó? Széttárod a kezed és azt mondod, hogy nem így terveztük? -
teddybear #16 "Bizonyos méretig / teljesítményig igazad van, de folyamatos üzem mellett hirtelen elkezd eltűnni a belsőégésű motor előnye. Egy 100kW elektromos teljsítményű nukleáris reaktor 512kg-ot nyom (SAFE-400, a SAFE = Safe Affordable Fission Engine), egy 100kW-os diesel-generátor 24 órára elegendő üzemanyaggal közel egy tonna alsó hangon. "
Ez nem igazán igaz. Az általam ismert, Volvo kamionmotorra alapozott 198 kVA-es dízelgenerátor teljes súlya alig 350 kiló, és mivel óránként 12-14 litert fogyaszt a szükséges üzemanyag súlyával együtt sem több az általad leírt atomreaktor súlyánál, árban meg a töredéke. Ettől függetlenül ez egy exo-szkeletonhoz még mindig túl nehéz.
Egy 100 kW-os motor az egy személyautómotor-kategória. Annak idején a Mercedes mérnökei építettek a Párizs-Dakar rallin futó kocsijukba egy nagyobbrészt műanyag motort, az eredetileg kb. 220-240 kilós jószágból csináltak egy 83 kilósat. Szóval a súlyból még le tudunk faragni jócskán egy belsőégésű motornál, ha kell, egy atomreaktornál viszont ez körülményesebb. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#15
Ha jól sejtem, megfelelő tudás és eszközök birtokában szabadon hozzáférhető anyagokból megépíthető. Érdekes belegondolni, hogyan védekeznénk, ha valami tenoristák rátennék a kezüket egy ilyen kütyüre? Jó eséllyel ki sem derülne hogy valójában mi történt...
Sokkal olcsóbb, hatásosabb és egyszerűbb egy öngyilkos merénylő egy teherautónyi robbanóanyaggal. :) -
#14
Nekem úgy tűnt a cikkből hogy közelre jól használhatók ezek a lézerfegyverek.
Közelre használhatóak, csak nem versenyképesek így meg a hagyományos fegyverekkel.
Akkor miért ragaszkodnak a 800 kilóméterhez?
Mi értelme 200-300km-es effektív hatótávolságnak egy 1 milliárd dollárba kerülő gép mellett, ha egy SM-3 vagy THAAD rakéta közel ugyanerre képes töredékáron?
És ha már állítólag használták már harckocsikon konvoj élén mint védelem, akkor legalább erre miért nem használják rutinszerűen?
Nem használták, csak az volt a terv, hogy arra használják majd. Azért nem használták, mert a szovjetunió széthullott. Azért gondolj bele, hogy az 1K17 lézeréhez egy mesterségesen növesztett, 30kg-os rubinkristályra volt szükség, ami méregdrága volt (és az ma is).
És az is eszembe jutott hogy az a free laser electron módszerrel másodpercenként 6 méter acélt lehet elvágni, ez se elég?
Majd másodpercenként 6 méter acélt lehet elvágni, ha az 1MW-os optikai teljesítményt elérik. De jelenleg 14kW-nál tartanak. Illetve tartottak, amikor lelőtték a programot... -
#13
Egy nukleáris erőművet nem igazán lehet könnyű és nagy energiasűrűségűnek nevezni például egy belsőégésű motorhoz képest. A teljesítmény/súly arány erősen az utóbbi javára jön ki.
Bizonyos méretig / teljesítményig igazad van, de folyamatos üzem mellett hirtelen elkezd eltűnni a belsőégésű motor előnye. Egy 100kW elektromos teljsítményű nukleáris reaktor 512kg-ot nyom (SAFE-400, a SAFE = Safe Affordable Fission Engine), egy 100kW-os diesel-generátor 24 órára elegendő üzemanyaggal közel egy tonna alsó hangon.
Ami pedig a nukleáris meghajtású tankot illeti, a tankokat ki szokták lőni. Ez egy normál tank esetén is probléma, na de egy kisebb Csernobillel megtámogatva? A sugárfertőzés veszélye a meghajtás minden előnyét a szemetesbe vágja.
Amikor a nukleáris harckocsi tervben volt, akkor úgy is azzal számolt mindkét fél, hogy nukleáris fegyvereket vetnek be. Ezért került az 1960-as évektől kezdve neutron-elnyelő bevonat a harckocsik belső falára. -
Lucy in the Sky #12 Köszi a cikket, újabb gyöngyszemmel gazdagodtunk :)
A katonai alkalmazás valóban elég távolinak tűnik, viszont... bár egy pár 10kW-os lézer nyilván nem olyasmi amit a sarki boltban az ember leemel a polcról, de ami az ATL-es videón szánalmas hangyapörzsölőnek tűnik, az például olajfinomítók, vegyi üzemek, lőszerraktárak megfelelő pontjaira irányítva tudna azért meglepetést (és iszonyatos pusztítást) okozni. A technológia jellegéből adódóan pont ideális az ilyen gerilla-akciókra, nagy távolságból, gyakorlatilag kockázatvállalás nélkül okozhat hatalmas károkat bárhol, ahol elég egy szikra a láncreakció beindításához.
Ha jól sejtem, megfelelő tudás és eszközök birtokában szabadon hozzáférhető anyagokból megépíthető. Érdekes belegondolni, hogyan védekeznénk, ha valami tenoristák rátennék a kezüket egy ilyen kütyüre? Jó eséllyel ki sem derülne hogy valójában mi történt... -
Caro #11 Nem csak az számít, hanem hogy mennyit tudsz menni egy feltöltéssel. Ahogy arról is volt itt cikk, a harctérre üzemanyagot juttatni hihetetlen költség.
Mondjuk az atommeghajtású tank nekem is durvának tűnik, de nem lehetetlen. Egy ilyen jármű valószínűleg nagy dúsítású uránnal vagy plutónimmal működhetne, folyékony fém hűtéssel praktikusan. Ami akár ólom is lehet, és már kész is a sugárvédelem. Még akár a homogén reaktor is szóba jöhet.
Egy ilyen kilövése után maradó szennyet még viszonylag könnyen el lehetne takarítani.
Teljesítménysűrűség? A határ az atombomba. Nem itt van a gond.
Termonukleáris = hő hatására végbemenő nukleáris folyamat, a fúziót értik alatta, ilyen áramforrás még nincs :) Amire te gondolsz az a radioizotópos termoelektromos generátor. Ebben nem hasadóanyag van, csak egy rövid felezési idejű alfa bomló izotóp, leggyakrabban Pu-238. Minimális sugárvédelem kell rá, gyakorlatilag elronthatatlan, viszont a termoelektromos átalakítás hatásfoka nem túl nagy és szabályozni sem lehet. Űrszondába jó, de meghajtásra nem. De a termikus teljesítménysűrűség viszont nem olyan kicsi itt sem. -
Locutos #10 Nekem úgy tűnt a cikkből hogy közelre jól használhatók ezek a lézerfegyverek. Akkor miért ragaszkodnak a 800 kilóméterhez? És ha már állítólag használták már harckocsikon konvoj élén mint védelem, akkor legalább erre miért nem használják rutinszerűen?
És az is eszembe jutott hogy az a free laser electron módszerrel másodpercenként 6 méter acélt lehet elvágni, ez se elég? Legalább anyahajókon alkalmazhatónak tűnik -
teddybear #9 Egy nukleáris erőművet nem igazán lehet könnyű és nagy energiasűrűségűnek nevezni például egy belsőégésű motorhoz képest. A teljesítmény/súly arány erősen az utóbbi javára jön ki.
A szükséges sugárvédelem nagyban megnöveli a súlyát. Mennyi is egy egyszerű termonukleáris áramforrás súlya, olyané, mint a Voyager - szondákban van? És mekkora a teljesítménye?
Ami pedig a nukleáris meghajtású tankot illeti, a tankokat ki szokták lőni. Ez egy normál tank esetén is probléma, na de egy kisebb Csernobillel megtámogatva? A sugárfertőzés veszélye a meghajtás minden előnyét a szemetesbe vágja. -
#8
Hát a nukleáris meghajtású harckocsikat inkább hanyagolnám, nem kell egy újabb Csernobil minden kilométerkőhöz. Az exo-skeletonok kifejlesztése viszont a hordozható energiaforrás miatt stagnál, mert nincs eléggé könnyű, de hosszabb üzemórájú.
Pedig az általad említett két dolog igencsak összefügg. Az egyik példa lényege a nagy energiasűrűség (a lehető legtöbb energiát kinyerni a lehető legkisebb méretből), míg a másik pont ennek a hiányával küszködik. -
#7
Remélem soha sem kell majd bevessék a "lézer fegyvert" bent a munkahelyen van 1 nagy lézer amivel 12-15mm vastag acél lemezeket vagdosnak és őszintén meg kell ,hogy mondjam szerintem félelmetes a dolog. Rettentően gyorsan vágja át a 15mm vastag lemezt mintha egy meleg szöget beledobnánk a vajba O_o
A cikkben pont azt próbáltam érzékeltetni, hogy amíg egy ilyen lézervágónál még egyszerű a dolog (hiszen a lézer fókuszálása nem okoz problémát, kicsi, és pontosan ismert a munkatárgy távolsága), azért a hadszíntéren korántsem ennyire egyszerű a dolog. Emiatt elég egy lézervágónál pár kW-os optikai teljesítmény, míg egy katonai lézernél 100kW alatt sokra nem mennek vele... -
teddybear #6 "Lézerágyúk, elektromágneses gyorsítók, könnyű és szupererős testpáncélok, külső vázak (exo-skeleton), hiperszonikus rakéták, nukleáris meghajtású harckocsik és egyéb nyalánkságok. Ezek nem egy sci-fi film látványelemeinek felsorolása, hanem olyan katonai fejlesztések, amiknek már rendszerben kellene állniuk, vagy legalábbis hamarosan bevethetőnek kell(ene) lenniük."
Hát a nukleáris meghajtású harckocsikat inkább hanyagolnám, nem kell egy újabb Csernobil minden kilométerkőhöz. Az exo-skeletonok kifejlesztése viszont a hordozható energiaforrás miatt stagnál, mert nincs eléggé könnyű, de hosszabb üzemórájú. -
teddybear #5 A fémet sokkal könnyebb lézerrel vágni, mint az élő szövetet. Utóbbi víztartalma miatt nehezebben hevül, azaz kevésbé sérül. Ráadásul az alany azonnal megérzi a lézersugár égetését, és félreugrik, de legalábbis elmozdul.
A katona megvakítása meg szimplán bevállalható, mert egy magatehetetlen katona sokkal több erőforrást köt le, mint egy halott. Ráadásul meg is lehet magyarázni "humanitárius" szempontokkal, merthogy "nincs fölösleges mészárlás"...
