World of Warships

Ezt a sebzést majd valahogy megoldják. Véleményem szerint ehhez már nem tûnik túl jónak ez a HP rendszer. Ezek nem harckocsik, amelyeknél szinte mindegy hogy hol találják el, mert úgyis valami létfontosságút talál el a zsúfoltság miatt. Például ha a hajó orrát/tatját találja el a vízvonal felett mondjuk a tornyok elõtt/után 10-15 méterrel nem nagy dolog, sokszor semmi létfontosságú nincs ott. Csak olyan dolgok amik a küldetés sikerét befolyásolják (olajtartály, legénységi körletek, étkezõ, meg hasonló dolgok) vagy egy kémény találat. Egy ilyen találat a valóságban úgynevezett mission kill, sérülés miatt vissza kell menni hazai kikötõbe Pl Bismarck orr találata ami miatt elfolyt jelentõs mennyiségû olaj tipikus mission kill volt. Csak ugye a játékban nincs több ezer mérföldes mission csak csata. De csata közben a tényleges harcértéken nem sokat változtat egy-egy ilyan találat. Viszont ezért itt lehet hogy súlyos HP veszteséget kapsz majd, miközben IRL csak enyhe sérülés. Igazából ehhez jobban illene egy War Thunder féle sebzési modell, bár kicsi rá az esély.

Akár milyen trehány néha a WG, a vegyes lõszer használatnak alapnak kell lennie. Ez egyszerûen muszáj hogy az legyen. Mondjuk én a sebzés maximalizálás híve vagyok, az NF-be se volt soha sikeres a vegyes lõszer használat. Amúgy meg az lesz a feladata a saját DD, CL, CA hajóknak hogy az ellenséges ugyanolyan típusú hajókat távol tartsák. Pontosabban csak lenne, mert hát ugye nagy valószínûséggel a játékosok nagy része itt is ugyanúgy el lesz tévedve a feladatát tepintve mint a WoT-ban. Jaj de szép is lesz majd amikor a top csatahajóink rombolókra lövöldöznek míg õk kapják az áldást az ellenséges csatahajóktól. 😄

A német fanok rühellik. Mert Nathan Okun állandóan a német hajókat ócsárolta. Emellett erõsen elfogult az amerikai hajókkal szemben, az "all or nothing" páncélelrendezés nagy híve, és ha jól emlékszem villamos mérnökként a hajók legfontosabb elemének a radart és a tûzvezetõ rendszert tartja. A navweaps.com-on vannak írásai meg elég "érdekes" húzásai: pl összesített fedélzeti páncélzatot számololt valami csatahajó versenynél, a németnél csak a fõfedélzetet számolja, az amerikai hajóknál meg egybe vett mindent, még a szerkezeti célt is de talán még a fa alapot is a páncélhoz számolta, hogy vastagabb legyen.
Azért vannak jó írásai, érdemes olvasgatni õket. Meg formulái, programjai páncél, páncélátütés témában. Persze lehet máshol is utána kell nézni.

Ettõl függetlenül ebben a gyújtó aktiválásos dologban valószínûleg igaza van. Asszem amúgy 27 mm-t írt. És ez páncélra ("armorra") vonatkozik, tehát szerkezeti acélból, meg biliacél minõségbõl még ennél is nagyobb vastagság kell.

Igen érdekes amit mondasz, csak tudod mi a gond? Tehát az AP a gyengén páncélozottnál nem okoz sebzést, csak átmegy rajta, és nincs HP veszteség. De hát mégis csak üt egy lyukat a hajótestbe! Vagyis szerintem valamennyi ha nem is sok, de HP veszteség mindenképp kéne ,hiszen mégis csak lesz egy lyuk a hajón nem? Nekem ez így fura a játékmechanika szempontjából.

A másik, de ezt már korábban is mondtam, épp ezért remélem lehet vegyesen tüzelni. Mert csatahajónál nagy kaliberû ágyúknál variálni a lõszert, hopp gyengén páncélozott, na akkor tölsünk be HE-t, hopp egy erõsebb hajó, váltsunk vissza AP-re, így nagyon sok idõ veszik el, az ide-oda lõszer átváltással, és miközben a csatahajó épp újratölt , mert lõszert kellet váltania, szépen szitát csinál pár ellenség belõle.
Szóval remélem lehet vegyesen tüzelni.

?

Nathan Okun...... elnézés de most el kell mennem röhögni.

Alapvetõen az lesz. Ugyanúgy lesz effektív vastagság számítás és lövedék normalizáció. A lényeges különbség annyi, hogy az automatikus lepattanó nem 70°/20° (attól függõen honnan számítjuk) vagy annál nagyobb szög esetén következik be (mint a WoT-ban) hanem 50°/40° vagy annál nagyobbnál. Csak azt nem értem, hogy akkor hogyan lehet majd átütni egy hajó fedélzeti páncélzatát. A valóságban a lövedékek még 27 km-es távolságról is csak 25-30°-os szögben csapódtak be a fedélzeti páncélzatba, ami kisebb mint a fedélzeti páncélra vonatkotó 40°, tehát elvileg automatikus lepattanó. Errõl az egészrõl Itt van egy kis leírás.

Ami újdonság lesz az a páncélozatlan célpontokon keresztül menõ lövedék. Azokon a hajókon amelyek nem vagy gyengén páncélozottak az AP lövedékek keresztül mehetnek sebzés vagy minimális sebzéssel. Például ha csatahajók lõnek AP lõszerrel DD-re, CL-re vagy hasonló páncélzatú egységre.
Ez teljesen normális. Nathan Okun szerint valami 30 mm körüli páncélvastagság kell ahhoz, hogy egy AP lövedék gyújtója aktiválódjon. Ha ennél vékonyabb lemezen megy keresztül akkor nem is aktiválódik és nem is robban fel a benne lévõ robbanószer, csak üt egy lyukat a hajón.
Illetve a lövedékek nem pillanatgyújtóval ellátottak, hanem késleltetettek. Azért hogy ne robbanjanak fel azonnal a becsapódáskor (japán lõvedékek csuzimánál) hanem legyen ideje a lövedéknek eljutni a hajó belsejébe mielõtt robbanba. Ha a késleletetés 0,035 másodperc és a célpontba 540 m/s-os sebességgel csapódik be akkor még 18,9 métert tesz meg mielõtt robbanna. Ha a hajó eleve nincs ilyen széles vagy olyan helyen találja el ahol ennél vékonyabb (pl parancsnoki híd) akkor lehetséges az is, hogy csak üt két lyukat és szétcsap pár lényegtelen helységet. Lehetséges hogy ilyen átmenõ, nem aktiválódott gyójtós találat volt a Dánia-szorosban a PoW parancsnoki hídját ért 38 cm-es lövedék okozta találat. Persze ez akkor igaz ha közben nem akad el/megy át olyan dolgokban/-on amik erõsen tûz és robbanás veszélyesek: lõpor, kazán, generátor stb. Amúgy az egész "all or nothing" páncélfelépítés részben erre a nem aktiválódott gyújtóra épül.
Az ilyen gyengén páncélozott egységekre (esetleg egy erõsen páncélozott egység gyengébben páncélozott részeire) HE lõszert kell majd alkalmazni.

Anno még az elején feltettek nekik egy ilyen kérdést és a válasz az volt, hogy nem lesz. Persze lehet azóta ez a koncepció változott.

vagy tõled 10 méterre.

És az láthatósági rendszert sem onnan veszik át, mert akkor egy sirály mögött fognak eltûnni a csatahajók.

Csak remélni tudom, hogy a lövésmechanikát nem a WOT-ból veszik át. Mert akkor fog elõfordulni, hogy a Yamato 460-nas lövedéke pattan 1 DD-rõl.

engem még mindig jobban izgat a játékmechanika. lövedék hatótáv,célzás módja,beesési szög,láthatósági rendszer,destroyerrel bújkálás szigetek mögött stb

éppen ezt mondom: Amikor kijött a WOT, akkor is azt mondta a WG, hogy a fõbb harckocsigyártó nemzetek lesznek benne, ahhoz képest már szinte minden nemzet benne van aki csak használt harckocsikat a II vh.-ban. És a terveiben már olyan "harckocsik" is vannak amik nem is tankok

Azaz, hogy a pont azt tartanák be hogy csak hajók lennének benne meglepne, readásul hogy lenne is (szerintem) oka/értelme a tengeralattjárók bevezetésének, hiszen a valóságban is fontos részét képezte/képezi a háborúknak.

Eh, ez nem szokta zavarni a WGt... nyilván japán is páncélos nagyhatalom volt a világháborúban, azért kellett a japán tankág 😄

Még lehet hogy lesz, hiszen sok hely van még. (+pl. a Németeknek is inkább a tengeralattjáró hadviselésük volt a híres)

Köszönöm az infót.
Akkor ezek szerint tengeralatjáró nem is lesz benne,kár pedig jó lett volna.

azaz hogy tönkre nerfelik? <#mf1>

én még arra leszek kíváncsi hogy a KG5 brit hajó osztályhoz hogyan fognak hozzáállni, OP hajót csinálnak e belõle vagy megmaradnak a tényeknél.

mert ennél az osztálynál is kb a "Bismarck" szindróma áll fent.

Én is így gondolom.

Pláne azért is mert nem volt sok hajója a kriegsmarinnek. Így ennyivel is ki lehetne egészíteni a Németek fáját.

másképpen nem is lehetne értelmesen behozni az OMM hajóit.

A szmájli véletlen volt.

Én örülnék neki ha benne lenne. Majd meglátjuk.

Igen, csak most vettem észre hogy rosszul írtam.<#mf1>

Szerintem úgy is meglehetne oldani, hogy a Német fába teszik egy külön ágra az OMM hajóit, úgy mint a WT-ben az olasz gépeket.

Pontosan

Bár ha a HMS Iron Duke tier 5 lenne, akkor a Monarchia tervezett, de el nem készült Ersatz Monarch osztályú hajói is mehetnének tier 5-be. De így is csak max tier 5, szóval ennél följebb, akárhogy nézzük, a Monarchia hajó közül nem lehet menni. Szóval a lenti képekbõl kiindulva, max az ötös szint ami elérhetõ.

Meg hát az a probléma igaz a lenti tech tree-k nem hivatalosak, de ha a hivatalos ilyesmi lesz, akkor is, az OMM hajói max tier 4 -ig mehetnének.4-es szintig csonka hajó ágat tuti nem raknak be, hacsak nem egy összesített több nemzeti EU ág-ban szerepelnek majd. Vagy prém hajóként. Másként nem tudom elképzelni hogy bekerüljenek.

prémként,vagy ajándék hajóként(pl béta tesztelésérte) el tudnám képzelni.

Egyelõre nem. De lehetségesnek tartom, a játék fórumám sokan kérdeztek rá az OMM hajóira bekerülnek-e. Önálló ágként mint a németek, japánok biztos nem, de egyébként lehet bekerülnek valami úton-módon.

A lényeg, hogy az anyahajónak nincsen a repülõgépek le és felszállására alkalmas fedélzete, csak vízirepülõgépeket képes üzemeltetni, amelyeket daruval mozgatnak a vízre és vissza. Ezzel szemben a repülõgép-hordozók gyakorlatilag úszó repterek, futómûvel ellátott repülõgépek indítására és fogadására alkalmas fedélzettel.

Es a Tegethoff osztaly benne lesz?

Az anyahajók nincsenek összefüggésben, hogy átalakított hajók-e. Voltak amik eleve annak épültek (pl. Currituck-osztály). Az a lényeg hogy hidroplánokat hordozzon és szolgáljon ki. Ezek az USN-nál a Seaplane tender kategóriájú hajók, azaz AV jelölésû hajók.
A USS Langley pont rossz példa, mert az mind a kettõ volt. 1937-ig CV volt, azután építették át AV-é.

Ehhez még Annyit tennék hozzá, hogy (tekintve hogy már most is benne vannak csak azokat is CV-nek jelölik) Hogy még van egy kódszám utáni E jelölés ami kísérõt jelent.

PL: A CVE-kísérõ hordozó (Pl: A Bouge)

Hogy azért senki se essen tévedésbe, én mégis elmondanám:

A repülõgép anyahajó, nem keverendõ össze a hordozóval, ugyanis az anyahajó leginkább a nehéz cirkálóból (v. egyébb sorhajóból) átalakított hajót jelent, de még nem olyan szintem, mint a Saratoga (CV-2) és a Lexington (CV-3), hanem maga a felépítmény még megmaradt, (ahogy az elsõdleges feladatköre is) Csak képes volt felderítõgépek hordozására (és csak azért hívják repülõgép anyahajónak, mert hangárral, és egyébb kiszolgáló "létesítménnyel" is fel volt szerelve)ilyen Anyahajó volt a (késõbb a világ elsõ hordozójává átépített) Uss langley (hordozójelölése CV-1).

Az AV pedig a repülõgép szállítót jelent.

Maximum valami összeurópai katyvaszban. Bár arra sincs sok esély, ha az olasz és francia nemzetek külön ship treet kapnának.
A különbözõ osztályok legnagyobb hajói (Tegethoff-, Sankt Georg-,Tátra-, Novara-osztályú hajók) is max tier 4-ig besorolhatóak. Esetleg BB5-nek az Ersätz Monarch-osztály.

Az AV az Auxiliaries Ship rövidítése. Ezek ilyen kisegítõ hajók, na ezekbõl az auxiliaries ship-ekbõl volt vagy 70 fajta az USN besorolása szerint.
Az AV az konkrétan a hidroplán hordozókat jelöli, tehát az anyahajókat. (Feltéve ha nem kezdünk el azon vitázni, hogy a CV jelentése az repülõgép-hordozó vagy anyahajó.)

Nem nagyon értek a hajókhoz, csak remélem volt annyink, hogy végre egy játékban válaszhatóak legyünk.

DD= Romboló
CL= Könnyû cirkáló
CA= Nehéz cirkáló
BC= Csatacirkáló
BB= Csatahajó
CV= Repülõgép-hordozó
AV= Talán ilyen korai repülõgép hordozó ez csak tipp. Elvileg az Answald egy korai elsõ világháborús repülõgép hordozó féleség volt.

Mégis milyen hajókra gondolsz? Csak mert a Szent István Tegethoff osztályú dreadnought volt.

A hajótípusokra gondolsz?

<#nevetes1><#vigyor2>

Ha Magyarország továbbra is jobban teljesít, akkor biztosan 😊

Magyar hajók vajon lesznek valamikor?

A kulcs szavakat valaki lefordítaná?

t8ban tökéletes, én arra értettem hogy nem t10!

Hipper testvérhajója!

Ezek messze nem végleges adatok, csak amiket megerõsítettek, hogy lesznek. (Alpha test, Q&A-k stb.)

A Schleswig-holsteint, meg a Prinz eugent is berakhatták volna.

A nemet es az orosz tree az sargabeka. Tudnad javitani, kivancsi vagyok. Koszi 😊

ok