World of Warships

Hiába, az egy osztályba tartozó hajók se ugyanolyanok pontosan, és nem ugyanakkorák dekára meg centire.

A német csatahajók védett övezetére (immunity zone) vonatkozó eredeti adatok meglepő módon nem maradtak fenn. A háború után az US Navy mérnökei a rendelkezésükre álló adatok alapján megpróbálták kikalkulálni, a csatahajók milyen távolságokról élveztek volna védettséget a 406 mm-es amerikai hajóágyúkkal szemben. (Talán érdemes hozzátenni, a német csatahajók tervezésekor ezek az ágyúk még nem is léteztek. A német hajóknak a 38 cm-es ágyúkkal felszerelt francia, és a 35 cm-es lövegekkel épített angol csatahajók ellen kellett volna tevékenykedniük.) A védett övezet értékeit végül 10.973 és 21.031 méterben állapították meg, azaz számításaik alapján az amerikai hajóágyúk 406 mm-es lövedékei 11 ezer méter alatt lettek volna képesek átütni a német hajó oldalpáncélzatát, 21 ezer méter felett pedig a fedélzeti páncélzatát. A kettő közti távolságokon a csatahajók páncélzata –elméletileg- védelmet biztosított a lövedékekkel szemben.
A számítások során az oldalpáncélzatnál a 320 mm-es oldalpáncélzatot, és a döntött páncélfedélzetet vették figyelembe, azt viszont már figyelmen kívül hagyták, hogy egy vízvonalon becsapódó lövedéknek ezek leküzdése után még a 45 mm-es torpedóvédő válaszfal felső részén is át kell hatolnia, ha el akarja érni a csatahajó belső tereit. A fedélzeti páncélzat esetében annak leggyengébb, 50+80 mm-es vastagságát vették számításba. A fedélzeti páncélzat erősebb részein becsapódó lövedékek esetében a védett övezet második értéke 23.319 méterre tolódott volna ki. A belső, 30 mm-es hosszanti válaszfalat minden esetben figyelmen kívül hagyták.
Az ilyesféle számítások persze mindig nagyon megbízhatatlanok, elvégre minden nagyhatalom hajlamos a saját fegyvereit tekinteni a technika felülmúlhatatlan csúcsának. (Alekszander Jakovlev véleménye a Me-262-ről: „Kimondottan rossz gép. Repülés közben instabil, nehéz kezelni. A németek sokat össze is törtek. Ha rendszerbe állítjuk, el fogja ijeszteni pilótáinkat a sugárhajtású repülőktől.”) Ennek, és a kalkulációk előbb említett hiányosságainak a dacára az amerikai szakértők alapvetően kedvező véleménnyel voltak a német csatahajók védettségéről, és azt összességében véve jónak értékelték.

http://acelmonstrum.host22.com/tirpitz.html

Itt olvass utána.

Tirpitz esetében nem maradt fent adat? Gondolom a páncélzata azonos vagy közel megegyező volt. Még is csak egyazon hajó osztály tagja.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.05.06. 13:22:10

Csak érdekesség képen írtam. Igazából ahol én utána olvastam ott írták szóval akár mi lehet.De az oroszoknál tuti lesz hiteles forrás.

Igen ezt írtam én is, hogy premium hajóként vagy a kis nemzetek sorai között.

A kerekítés, átváltási probléma biztos benne lehet. Megnéztem az angol wikin, oké a wiki nem a legpontosabb forrás, de hosszra ezt írja:

hossz, overall:( és nem vízvonalnál, mert ügye ez se mindegy hol a hossz) 823 láb. Ami 251 méter. Egész pontosan 250,8504 méter, amit lehet van ahol 250,5-re, máshol 251-re stb, kerekítettek. És lehet a 823 láb se pontos, kitudja azt honnan vették, és melyik adatból melyiket váltották át, oda vissza.

Ha angol vagy amerikai hajó lenne, akkor amiatt is lehetnek eltérő számok ,hogy nem méterben mérnek, és az átváltásnál hogy kerekítettek. Mondjuk ez német hajó, de ettől még lehet ilyen probléma is, hogy átváltja a métert lábra az angol szerző, majd a magyar szerző a ezt vissza méterre, és és szépen sikerült is kicsit más eredményt kapni. Persze nem biztos erről van szó, de az eltérő mértékegységek, és apró fordítási bakik, szoktak zavart okozni.

A másik dolog: a hajó hossza. Nem akarok nagy hülyeséget mondani, nem mindegy hol a hajó hossza.

http://militaryhistory.x10.mx/shippictures/warshippictures/gallery/Bismarck.jpg Ha megnézed a képet, a hajó nem mindenütt ugyanolyan hosszú. Bár én logikusnak gondolnám, hogy a legfelső fedélzet hosszát értik hosszúságon, de ki tudja? Lehet egyik szerző ezzel számolt, másik szerző mással.

Volt egy ismeretterjesztő film a Bismarck-ról.

Abban lementek hozzá több merüléssel robothajóval és körbekukkolták. Elmondták, hogy nem volt megállapítható az elsüllyedés pontos oka, ha jól emlékszem, mert mikor leért a fenékre, szépen lecsúszott egy vízalatti hely oldalán ami leszaggatta a hajótest aljáról a páncélzat nagy részét a sérülésnyomokkal együtt.

Az elsüllyesztését is bemutatták. Nyilatkozott még egy akkor élő volt tengerész szemtanú is. El lett mondva, hogy pár válasz sorozat után a lövések összehangolatlanok és pontatlanok lettek a részéről. Ennek oka az volt, amit a merülő hajó felvételei is mutattak, hogy a tűzvezető központ egyik páncélozott ajtaja közvetlen találatot kapott, amitől leszakadt és mindenki azonnal meghalt a helyszínen. Innen kezdve csak a tornyokba épített kisegítő lehetőséggel lőttek összehangolatlanul.

Övpáncélt is végignézték kamerával (már amit meg tudtak nézni). Na azon is jó sok találat volt, de sikeres átütés talán 2-3! A valamelyik német túlélő tengerész is nyilatkozott, hogy mi volt a helyzet. Az is mondott érdekes dolgokat. A tervezésről is mondtak érdekességeket. Meg részletesen le is van írva itt: http://acelmonstrum.host22.com/bismarck.html

Na most a játékban ez mennyire lesz hitelesen betéve, na az még érdekesebb lesz :)

Csak az övpáncélt írtam.
Nem tudom miért, de a hajók esetében szinte lehetetlen két olyan, különböző forrást találni, melyek a szóban forgó hajóra vonatkozó adatokban megegyeznének. Természetesen így volt ez a Bismarck esetében is. Jóformán ahány helyen néztem, annyiféle különböző számadatot találtam az ágyúk lőtávolságára, a hajócsavarok forgási sebességére, és úgyszólván minden másra vonatkozólag. (A hajó hosszára például a következő adatokat találtam: 248 méter; 249 méter, 250,5 méter, 251 méter, és 252 méter. Tessék választani!)

Nem maradt fent? Szerintem elég sok könyv, és netes oldal is tele van a Bicmarck részletes adataival. Nagyon sok hajóról tized ennyi infót se találni. Vagy ez mind hiteltelen?

Mondjuk kíváncsi leszek pl.: a bismarck övpáncéljának adataira is mert nem maradt fent egyetlen egy hiteles forrás se.

Hacsak a WG-nél nem találják meg 1 tervrajz leszakadt sarkát, amiből kikövetkeztetik milyen is volt a rajta szereplő hajó.

De hajóból jóval kevesebb van mint tankból.Így hamarabb kerülhetünk sorra.

Mint Wot-ban?
Akkor itt se fogunk a monarchia hajóival játszani még pár évig.

Teljes ágként fix. hogy nem. Nincs elég hajó. Talán prémium hajóként.

Elméletileg benne lesznek majd valamikor a monarchia hajói, hogy aztán a vegyes nemzetek között vagy prémiumként azt még nem tudni.

Johet a jatekba :)

Kétféle építési mód volt anno. Az all or nothing amit a britek, amcsik és a japánok is alkalmaztak és a német ami mindenhol páncél, páncél, páncél. Ezért is bírt ennyit a Bismarck mielőtt elsüllyedt. Viszont az elsüllyedésében közre játszott a német szűklátókörűség is miszerint a parancsot mindenáron végre kell hajtani eltérni nem lehetett. Arról nem is beszélve hogy nem igazán volt üzemanyag se. Szóval többről szólt a tenger hadviselés pár agyúnál és páncélnál.

A Hood csatacirkalo volt es az elso vilaghaboruban epult, a kor kovetelmenyeit figyelembe veve (oldalpancelzat vastag, fedelzeti gyenge). A Bismarck nemileg lassabb volt nala de joval pancelozottabb es modernebb, brutalis arzenallal. Felelmetes es utokepes hajo volt nem csoda hogy a fel brit flotta uldozte.

Eleve soha nincs 100%-osan objektív történetírás. És nem kell ebbe még csak azt se belelátni hogy győztesek írják blablabla. Egyszerűen mivel emberek vagyunk minden embert befolyásolnak érzések, gondolatok, neveltetés, világnézet, bármennyire törekszik valaki az objektivitásra, soha nem érheti teljesen el.

Különben is, ki az elfogulatlan, vagy viszonylag elfogulatlan? A németek? Az angolok? Amikor a jütlandi csatát mind a kettő a saját győzelmének tartotta? Na például melyik az elfogult? Mindkettő egyszerre?

A hajóknak meg persze, voltak konstrukciós hibáik. Elfogultság letagadni. De ugyanúgy elfogult dolog a Bismarck-ot felmagasztalni. Arról nem is szólva, ha elfogadjuk azt hogy a Bismarck és a Tirpitz magasan felülmúlta bármelyik angol csatahajót és? Ez önmagában egy dolog. De nem az a lényeges, hogy van egy jó fegyverem, van egy hajóm, hanem tudom-e használni, és tudok-e győzni vele? Mert hiába épült meg két nagy német csatahajó, az angolok akár mi van jókora túlerőt tudnak felvonultatni ellenük. A németeknek nincs repülőgép hordozójuk. Ráadásul a háború előrehaladtával a szárazföldi légierőjük is rohamosan csökken. Ha meg nem lehet légi fedezetet adni egy csatahajónak, régen rossz. Meg mire jó a két német hajó? Nyílt csatában az angol flotta ellen? Az nem. Akkor vadásszon ,egy ilyen értékes, drága nagy csatahajó kereskedelmi konvojokra? Ez meg buta pazarlás. Arról nem is szólva a németek már a legelején szűkösen álltak mindenféle nyersanyagból, üzemanyagból. A csatahajókra meg mindenből sok kell, és megéri-e egyáltalán?

Szóval nem csak az számít, hogy milyen hibái voltak az angol vagy a német hajónak, hanem hogy megfeleltek-e arra a célra amire épültek, tudták-e teljesíteni a feladatukat, megérték-e a befektetést. És hát nem igazán.

Lengyel flotta par egysege is tudott csatlakozni a britekhez.

Jütland semmiképpen sem volt vereség. Igaz, hogy a britek több hajót vesztettek, de ettől az egy csatától nem lett tengeri fölényük a németeknek és ráadásul többet ki sem futott a Hochseeflotte a tengerre (illetve igen de annyi hajóval egyszerre mint 1915-ben már nem), csak 1918-ban, hogy elhajózzanak Scappa Flow-ba, hogy ott aztán megadják magukat.

Ezzel az MM-el mi a baj? Teljesen elfogadható tier.

Márhogy hova kellet volna átállniuk?

Bementem St. Louissal. Sima tier2-3 ellenfelek, gondoltam "lájtos" kör lesz. De persze nem számoltam az agyhalottakkal...

Klasszik...

na igen ez a része meg még durvább :)
Utoljára szerkesztette: StrikeFor, 2015.05.05. 22:57:06

Ja, nekem is új volt. Mondjuk a franciák is szépek, hogy megszállt, elfoglalt országként inkább szétlövették a flottát, minthogy átálltak volna a "felszabadítókhoz"...

ezt nem is tudtam,hogy a köcsög Angolok a köcsög Franciákat lőtték 1940-ben

OMAHA 72 HIT!!! össz sebzésem 25k !! LOL

A twitch.tv élő adásai között szokott olyan lenni ahol adnak kulcsot, csak nézni kell az adást egy darabig. Van aki így került be, itt a fórumon is írta. Néhány ilyen cím, de azért még nézelődj azért:

WOWS kulcsos twitch
WOWS kulcsos twitch

Ha fizetsz, biztosan kapsz. Más lehetőség jelenleg nincs

Tud valaki kulcs szerzési lehetőségről?

Azért a radar téma sem ilyen egyszerű. Japán radarokról nincs infóm, de a német, brit és amcsi radarfejlesztések elég más irányban indultak és a kor radarjait semmiféleképp sem nevezném modernnek.
A Britek eleve 360°-ban pásztázó légtér és tengerfelszín figyelő radart fejlesztettek azért, hogy mihamarabb kiszúrják az ólálkodó német portyázókat. A brit radarok 1946-ig össze sem voltak kapcsolva a tűzvezető rendszerrel!!! Úgy próbálták meg tűzvezetésre használni, hogy vizuálisan leolvasták az adatot a radar indikátorcsövéről és kézzel betáplálták a tűzvezető rendszerbe. Ennek a gyakorlati hatásfoka kritikán aluli volt. A Duke of York a Scharnhorst elleni sikeres éjszakai akció során 80 sortüzet adott le a főtüzérségéből, ami minimum 400db 35,6cm-es nehézgránát!!! És ebből csak 31 találat volt azonosítható, ezek is 9km körüli távról, miután a Norfolk cirkáló 8 világítógránátot lőtt a német hajó fölé.
A németek nem felderítő eszköznek fejlesztettek hajófedélzeti radart, hanem afféle nagy pontosságú éjszaka is használható távmérőnek. A német radarok nem pásztáztak, fixen voltak az optikai távmérőkre szerelve és egy viszonylag szűk, kb 80°-ot tartományban észleltek előre. Természetesen a távmérővel együtt célra lehetett fordítani a radarantennákat (max 180°-os kitérítés). Tehát a német radar célja nem a kutatás volt, hanem a már felfedezett cél követése és annak pontos távolságának megállapítása. A német radar ráadásul közvetlenül a lőelemképzőbe továbbította az adatokat.
A leggyakorlatiasabbnak az amcsik bizonyultak radarfejlesztés terén, mert ők eleve felderítésre és célzásra is tervezték eszközeiket. Ráadásul ez úgy-ahogy működött is lásd pl. South Dakota vs. Kirishima éjszakai ütközete. Bár elég sérülékenynek is bizonyult a rendszer, mert pont az említett ütközetben a South Dakota néhány találattól és az azok nyomán kialakuló elektromos hibákból kifolyólag elvesztette a radarját és a komplett tűzvezetését.
Szóval szerintem a radar témát le lehet úgy tudni a játékban, hogy a radarral szerelt hajók közül a britek lássanak picit messzebbre, a németek lőjenek picit pontosabban, az amcsik meg kicsit mindkettő.

Az I. világháborútól a teljes ország hanyatlani kezdett. Túl sok ember veszteség, túl sok pénz veszteség, társadalmi változások, gyarmati gondok, stb.

Azért Jütland nem vereség, mondjanak bármit a németek. Lehet hogy a Bismarck-ot csak túlerő tudta legyőzni, de összesen két ilyen hajójuk volt , és Tirpitz utána végig üli szinte a háborút egy kikötőben. Ezt nem lehet negatívumként felfogni brit szemszögből.

Lol...kaptam email-t a Wg-től hogy vegyem meg a Warspite-ot.

A royal navyre igazából az első vh óta rájárt a rúd, hiszen minden jelentősebb ütközetben alulmaradtak (Pl:Jütland, Cerebus hadművelet , Bismarck-hood csata, Itt meg ugye külön megemlíteném hogy a Bismarckal 4-5 csatahajó, és megannyi cirkáló tudott csak végezni. Readásul én is úgy tudom hogy (ahogy a Graf Spree-t is) a Bismarck-ot is a Német tengerészek süllyesztették el).

Én se mondanám ,hogy a Hood nem volt már jó, de azért csak koros hajó volt. Inkább az a érdekes itt, hogy az I. világháború óta, azért esett a minőségi és mennyiségi színvonal is a királyi flottánál. No meg, hogy ez szar időszak volt:
1941: Barham elsüllyed, tengeralattjárótól, oda a Hood, aztán oda veszik a Prince of Wales, és a Repulse, még ha utóbbi nem is volt a legértékesebb hajójuk, meg az Ark Royal hordozó is elsüllyedt. Vagy öt nagy hajó viszonylag rövid idő alatt, nagy szívás.
Szar év volt.

Az amerikai csatahajók gyorsak? Hát ilyenről nem olvastam, de még csak nem is hallottam. :D Egyedül az Iowa volt gyors, az mondjuk nagyon, csak a Richelieu tudta megközelíteni és pár csatacirkáló. De úgy összességében az hogy az amerikai BB-k gyorsak az nem igaz. Sőt talán a leglassabb csatahajók voltak a saját idejükben. A Wyomingtól a Colorado-osztályig hét osztályon át az összesnek 21 csomó volt a maximális sebessége. Sőt amelyeket a 2. vh alatt fel is újítottak még a 21 csomót se tudták elérni. A többi nemzet 1. világháborús hajói között jópár volt ami szintén csak 20-21 csomót tudtak, de a háború végén és a háború után már 23-24 csomót is elértek.
A 2. vh-s hajóknálk hasonló a helyzet. A NoCa és a SoDak csak 27-28 csomót tudtak, míg a az európai csatahajók a KGV kivételével ami szintén csak 28 csomós mind 30 felettit. Amiben az amerikai BB-k nagyon jók voltak, az a tűzvezetés és a lövedékek, például a modernizált amerikai 14"-esek majdnem olyan átütést produkáltak mint a német/francia 15"-esek, annak ellenére hogy 200-280 kg-al könnyebbek voltak. Azért az elég durva.
Amúgy a játékban érdekesek lesznek az US BB-k. Az eddigi információim alapján lassúak lesznek és a toronyforgatásuk is nagyon pocsék lesz, hasonlóan rossz mint a Warspité. Előnyük a japán BB-khez képest a jobb páncélzat, a nagyobb HP és az erősebb AA.
Amúgy a japán BB-k előnye a nagy lőtávolság és a nagy sebesség.

Azokon kívül amit Dantes felsorolt hirtelen ezek a csaték jutnak eszembe még BB/BC-k közt:
- Kirishima vs SoDak (Kirishima végül elsüllyedt)
- USS Massachusetts vs Jean Bart (pár találat a Jean Barton)
- DoY vs Scharnhorst (Scharnhorst elsüllyedt)
- Renown vs Scharnhorst és Gneisenau (két jelentéktelen találat a Renownon, miután a Gneisenau tűzvezető központja és az A torony távolságmérője megsérült egy 15"-es és két 4,5"-es lövedéktől, a németek leléceltek)

Azért a Hoodot nem írnám le. A KGV-osztály megjelenéséig az egyetlen ütőképes hajója a Royal Navynek a német Scharnhorts-osztály és a Bismarck ellen. A korábbi R-, Queen Elizabeth- és Nelson-osztály reménytelenül lassú, ha időben észreveszik őket a németek simán lelépnek előlük. A Repulse-osztályú BC-k pedig gyengén páncélozottak és a tűzerejük is kisebb. A Hood a kora ellenére még mindig tudott minimum 28 csomót, a tűzereje bármelyik BB-ével egyenértékű és a páncélzata se olyan gyenge. Az övpáncélzata, csak 10%-al gyengébb mint az R- vagy QE-osztályú BB-ké, a barbetták tornyok ugyanazok, egyedül a fedélzeti páncélzata gyengébb. De az meg német hajók ellen amúgy se számít mert még ezt is csak 20+ km-ről tudják átütni a német lövegek, ilyen távolságról meg nem valószínű, hogy eltalálják. Persze a Nelson és a KGV páncélozata már számottevően erősebb, csak hát a Nelson-osztály lassú és a lövegtornyai megbízhatatlanok, a KGV-osztlyból meg csak a vadonat új KGV volt aminek a lövegtornyai szintén gyengék.

pedig a torpedós vesszőfutás után csatahajó vs csatahajó volt ami elég egyoldalúan végződött.

de ha már torpedók érdekes lenne egy BB ágyuk helyet szivarokat eregetne egyfolytában mint most a prém japán cirkáló.
Utoljára szerkesztette: kissssss, 2015.05.05. 16:48:15

Megoldhatnák úgy, amin van modern radar, messzebbre lát, hamarabb észre vesz más hajókat, és lehetne pontosabb is.

WT-ben arcade csata csak addig jó amig 1-töl tier 3 gépekkel játszol utána már nem szól semmi másról csak arról hogy ki céloz hamarabb....

"Hajnali háromkor a japánok beértek a szorosba, ahol a part mentén mindkét oldalt felsorakozott amerikai rombolók tucatszám indították torpedóikat a szűk helyen manőverező japánok ellen."

Ezt nem tekintem valódi hajós csatának. Szarrá torpedózni a hajókat két oldalról egy szűk helyen nem csata, hanem aljas dolog... Persze eredményes, de a játékban is utálja minden rendes csatahajós a torpedós kis péniszeket, a valóságban is undorító lehetett az ilyesmi... Itt hullott el a Fuso is...

Mondjuk nem tudom hogy oldják meg a játékban a "hájtek amcsi vs noradar japán" problémát, mert itt nincsenek ilyen bonyolult műszeres különbségek megjelenítve... Ahogy a wiki írja: az amcsi West Virginia csatahajó 38 km-ről észlelte és 21 km-ről tök sötétben megszórta a Fuso testvérhajóját, a Yamashiro-t, az meg azt se tudta hova lőjön. A játékban nemigen van radarvezérlésű ágyúzás... Igaz, éjszaka sincs...

azért wiki szerint elég jól birta a bismarc..400 gránát és 18 torpedó után süllyedt el. persze közben ledarálták a kormány meg a lövegeket de akkor is :)

De pont az a lényeg hogy nem működött rajta semmi sem.

Azért az USA csatahajókat nem nevezném mozgékonynak. Tier3-tól Tier7-ig 18 - 21 csomó között van a max sebességük. Még a Kawachi is le fogja sprintelni őket. A Tier8-as USS North Carolina meg egy hirtelen ugrással 28 csomó lesz.

Hát vannak eltérő dolgok, de tuti nem egy leadott lövéssel, az hánytalálattal, az más kérdés, de én úgy értettem ,hogy a Bismarck nem egy lövést adott le.

Az egy dolog, de a Hood már koros hajó volt, és új csúcs egysége a angol flottának, a Prince of Wales volt, és testvérhajói. Több nem is készült, csak a Vangurad. A Prince of Wales-t szerintem nem kellene leírni, ennek ellenére, az meg még túl friss hajó volt, nem rég állt szolgálatba. Annak ellenére, hogy utána a japánok torpedók is elég könnyen végeztek vele. Az osztályba tarotozó többi hajó azért nem járt ennyire szerencsétlenül , és azért nem mondanám rossznak . Persze mihez képest, és az hogy szétlőhette volna a Bismarck a Prince of Walest? Persze lehetséges. De akár fordítva is lehetett volna. Nos, ha a Prince of wales lövegei meg jól működtek volna, akkor igen komoly gondokat okozhatott volna a Bismarcknak. Épp ezért nem szeretem a történelemben a volna szót. Ha ez lett volna, vagy az lett volna. Lett ami lett.

Árkád... Név, cím, telefonszám kijelzése a tankok fölött, akkor is ha nem is látod még szemmel, illetve kis kereszt hogy hova lőj. Már az elején sokan tartották gyépés szintnek, de persze érdekesmód ott mindig ment a csata, míg szimulátorban 10 perceket kellett várni mire bedobott, ha bedobott egyáltalán. Vajon az a játékmód van gyépés szinten, vagy azok azok, akik csak ott tolják? Persze ha mész pár kört, hamar rájössz a válaszra...:)