Mi lesz a Pentagon hiperszonikus bombázójának sorsa?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#52
A gyorsulás miatt nehezen... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51
Az ufo alaku leghajo mozgas kozben mar termel felhajtoerot, mivel ilyenkor egyfajta csupaszarny gepkent viselkedik. Ez mar nem tiszta leghajo technika. Egyebkent meg ha valaki nagyon keves uzemanyaggal akarna utazni, akkor vitorlas hajo. Igaz, hogy lassu, de annyira keves energiat igenyel, hogy azt egy repulo sem tudja utolerni. Egyebkent a leghajoknal mar a vonatok es az utasszallito hajok is jobbak, mert kevesebb uzemanyaggal, gyorsabban lehet veluk utazni. (es altalaban vagy szarazfold vagy tenger van egy legi utvonal alatt, tehat valamelyik alternativa mindig hasznalhato)
Az utazasnal meg van ket problema az uzemanyagfogyasztason kivul. Ez pedig az utasok ellatasa es az utazasi ido. Ha egy leghajo az adott terhet (utast) harmadannyi uzemanyaggal vinne el, de haromszor annyi ido alatt, akkor felmerul, hogy nem lesz eleg csak az utast elvinni, hanem kell ennivalo, rendes szallas (pl. agy, furdoszoba), ami annyira megnoveli az egy utasra juto terhet, hogy mar nem eri meg lassabban haladni. Repulokon meg elvarhato, hogy az utas a teljes ut alatt a szekeben uljon. De egy leghajon, ha 3-4 napig tart az ut, mar nem varhato el ugyanez. Innentol mar nem csak egy utast es egy szeket kell cipelni, hanem egy szallodai szobat is. Ezen buktak meg a lassu jarmuvek, mivel a kisebb hasznos tomeg miatt tobbe kerul az uzemeltetesuk, mint egy gyorsabb es konnyebb jarmuje. Ha meg gyorsabbak lennenek a repulok, akkor tovabb lehetne csokkenteni a holtterhet, tehat pl elhagyhatoak lennenek a hatradontheto szekek, a takarok, az italok es az etelek, sot a kis, egyesevel takarhato ablakok is. Lehet, hogy adott kilogrammra tobbet fogyasztana a gep, de az utason kivul sokkal kevesebb egyeb sulyt kellene cipelnie, tehat az egy utasra juto uzemanyagfogyasztas csokkenne, mikozben a repulesi ido is csokkenne. (ha eleg rovid lenne az utazasi ido, akkor azt a par percet akar allva is kibirna az ember a csomagjaval a kezeben, mint most egy metron)
Az utazasnal meg van ket problema az uzemanyagfogyasztason kivul. Ez pedig az utasok ellatasa es az utazasi ido. Ha egy leghajo az adott terhet (utast) harmadannyi uzemanyaggal vinne el, de haromszor annyi ido alatt, akkor felmerul, hogy nem lesz eleg csak az utast elvinni, hanem kell ennivalo, rendes szallas (pl. agy, furdoszoba), ami annyira megnoveli az egy utasra juto terhet, hogy mar nem eri meg lassabban haladni. Repulokon meg elvarhato, hogy az utas a teljes ut alatt a szekeben uljon. De egy leghajon, ha 3-4 napig tart az ut, mar nem varhato el ugyanez. Innentol mar nem csak egy utast es egy szeket kell cipelni, hanem egy szallodai szobat is. Ezen buktak meg a lassu jarmuvek, mivel a kisebb hasznos tomeg miatt tobbe kerul az uzemeltetesuk, mint egy gyorsabb es konnyebb jarmuje. Ha meg gyorsabbak lennenek a repulok, akkor tovabb lehetne csokkenteni a holtterhet, tehat pl elhagyhatoak lennenek a hatradontheto szekek, a takarok, az italok es az etelek, sot a kis, egyesevel takarhato ablakok is. Lehet, hogy adott kilogrammra tobbet fogyasztana a gep, de az utason kivul sokkal kevesebb egyeb sulyt kellene cipelnie, tehat az egy utasra juto uzemanyagfogyasztas csokkenne, mikozben a repulesi ido is csokkenne. (ha eleg rovid lenne az utazasi ido, akkor azt a par percet akar allva is kibirna az ember a csomagjaval a kezeben, mint most egy metron)
#50
Sajnos az ilyenek csak tervek szoktak lenni. Mivel szinte alapjairól kell újratervezni a léghajókat és a piac meg nagyon kicsi, így nem lehet hozzá tõkét szerezni.
Õk az egyetlen talán, akik tényleg csinálnak valamit:
http://www.aerosml.com/
A törölt DARPA projekt léghajójának technikáját is használják.
Õk az egyetlen talán, akik tényleg csinálnak valamit:
http://www.aerosml.com/
A törölt DARPA projekt léghajójának technikáját is használják.
#49
"A ruszkik mostanában csinálnak 250M átmérõjû, és "csak" 100M magas "ufó" alakú léghajót."
Milyen pénzbõl? Melyik gyár? És ki fogja megvenni? Van valami linked?
Röhej, hogy idõnként fel-felrepül még ez a hír, és az még inkább, hogy páran komolyan is veszik.
Milyen pénzbõl? Melyik gyár? És ki fogja megvenni? Van valami linked?
Röhej, hogy idõnként fel-felrepül még ez a hír, és az még inkább, hogy páran komolyan is veszik.
#48
A ruszkik mostanában csinálnak 250M átmérõjû, és "csak" 100M magas "ufó" alakú léghajót. Igaz az teherszállítási célokat fog szolgálni (fúrótorony, meg hasonló apró, repülõgépekkel nem szállítható cuccokat visz majd), tehát nem a sebesség a cél, de azért egy léghajó lehet nagy, és relatíve lapos.
Ha a repülõgépek üzemanyagára a fölösleges pazarlás miatt kivetnének mondjuk 400% jövedéki adót, akkor rohadtul ráérne mindenki 1 hétig is utazni (ahogy azt tették pl 100 éve, hajón/léghajón).
Ha a repülõgépek üzemanyagára a fölösleges pazarlás miatt kivetnének mondjuk 400% jövedéki adót, akkor rohadtul ráérne mindenki 1 hétig is utazni (ahogy azt tették pl 100 éve, hajón/léghajón).
#47
És idõjárás függõ. Adott szélsebesség felett borul minden gazdaásogássi mutató, a cucc fel sem tud szállni. A kereskedelmi gépeknek meg a nagy forgalmi reptereken az extrém idõjárási helyzeteket leszámíta szinte egész évben üzemképesek. +10 km-en meg rohadtul nem érdekli õket, hogy alattuk vihar van...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46
"Nyilván lehetne léghajóból is jobb alaki tényezõjût csinálni, amivel el lehetne érni 3-400 km/h-s maximális sebességet"
Nem igazán. Eleve iszonyat légellenállás lenne mindenféle képen, másrészt ha nagyon áramvonalasra építenéd, akkor adott gáztérfogat mellett nagy lenne a belsõ váz és a köpeny súlya, csökkentve a kapacitást.
"A többletfogyasztásokról annyit, hogy a legjobb fogyasztási mutatóval rendelkezõ repülõgépek (pl A380) fogyasztanak egy utasra számítva 3.5-7x annyit, mint egy léghajó"
Utánanéztem kicsit. Az A380 és a Hindenburg lényegében ugyanannyit fogyaszt 100 kilométeren utasonként: 3 litert. Persze a Hindenburg 80 évvel ezelõtti technika, szóval felezhetõ, harmadolható a fogyasztás. Az A380 7,5-szer gyorsabban repül, mint a Hindenburg tette. Ezen bukik meg sajnos a léghajó. Hiába építesz olyat, ami ötöd annyi költséggel szállít ugyanoda mint egy repülõgép, ha ötször annyi ideig tart az út. Ez árúnál még elmehet, személyszállításnál már nehezebben. Bár ha a repülõgépnél a becsekkolást is beleveszed némileg javul az arány.
Nem igazán. Eleve iszonyat légellenállás lenne mindenféle képen, másrészt ha nagyon áramvonalasra építenéd, akkor adott gáztérfogat mellett nagy lenne a belsõ váz és a köpeny súlya, csökkentve a kapacitást.
"A többletfogyasztásokról annyit, hogy a legjobb fogyasztási mutatóval rendelkezõ repülõgépek (pl A380) fogyasztanak egy utasra számítva 3.5-7x annyit, mint egy léghajó"
Utánanéztem kicsit. Az A380 és a Hindenburg lényegében ugyanannyit fogyaszt 100 kilométeren utasonként: 3 litert. Persze a Hindenburg 80 évvel ezelõtti technika, szóval felezhetõ, harmadolható a fogyasztás. Az A380 7,5-szer gyorsabban repül, mint a Hindenburg tette. Ezen bukik meg sajnos a léghajó. Hiába építesz olyat, ami ötöd annyi költséggel szállít ugyanoda mint egy repülõgép, ha ötször annyi ideig tart az út. Ez árúnál még elmehet, személyszállításnál már nehezebben. Bár ha a repülõgépnél a becsekkolást is beleveszed némileg javul az arány.
#43
Szia!
Szerintem nem tudtad rosszul, csak nem mindegy, hogy 20 mach, hol 20 mach...
Szerintem nem tudtad rosszul, csak nem mindegy, hogy 20 mach, hol 20 mach...
#42
A mondat elsõ része sem igaz. Két fajta szemlélettel is cáfolható.
A. A teljes üzemanyag arra megy el, mert utazósebességen a 100% üzemanyagfogyasztás két dolgot jelent.
1. A gép utazósebességgel halad elõre.
2. Ezen a sebességen van akkor a felhajtóerõ, ami a gépet fenntartja adott állászögön.
B. A gép lasabban is képes repülni víszintesen, mint az utazósebesség.
Ebbõl még lehetne tovább levezetni dolgokat, de felesleges.
A. A teljes üzemanyag arra megy el, mert utazósebességen a 100% üzemanyagfogyasztás két dolgot jelent.
1. A gép utazósebességgel halad elõre.
2. Ezen a sebességen van akkor a felhajtóerõ, ami a gépet fenntartja adott állászögön.
B. A gép lasabban is képes repülni víszintesen, mint az utazósebesség.
Ebbõl még lehetne tovább levezetni dolgokat, de felesleges.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
"Mitõl lenne jó pár nap?"
Csak mert meg kell tervezni/szervezni a repülést, ez nem úgy van, hogy gyere buci ham bekaplak.
Van egy "terrorista" központ pl dél-Afrikában. Támaszpont sehol a környékeny, szóval egy másikat valamilyen szinten igénybe kell venni, ha más nem onnan szállnak föl a tanker gépek.
A feladat maga simán egy nap, hajózók elötte spec kaját kapnak rákészülnek gyakorolnak plusz 1-2 nap. Akár egy hét is simán lehet amíg odajutnak.
"A '80-as években a 'hotstaros" B-1 bombázok a riasztás követi 2 percen berül már gurultak."
Gondolom ezt poénnak írtad. Azok a göbzik készültségi szolgálatot adtak, konkrét célpontok, konkrét repülési tervek mellett, a pilóta min 1 hónapra elõre tudta, hogy mikor lesz szolgálatban. Minden elõ volt készítve.
Amit, mint felderítõ géprõl írsz szerintem korrekt. De ugye ott van a légierõ másik kísérleti ûrrepülõje, ami szintén egy többször felhasználható mûholdnak fogható föl.
De legjobb tudomásom szerint ez a Falcon viszont tényleg csapásmérésre van kitalálva.
Csak mert meg kell tervezni/szervezni a repülést, ez nem úgy van, hogy gyere buci ham bekaplak.
Van egy "terrorista" központ pl dél-Afrikában. Támaszpont sehol a környékeny, szóval egy másikat valamilyen szinten igénybe kell venni, ha más nem onnan szállnak föl a tanker gépek.
A feladat maga simán egy nap, hajózók elötte spec kaját kapnak rákészülnek gyakorolnak plusz 1-2 nap. Akár egy hét is simán lehet amíg odajutnak.
"A '80-as években a 'hotstaros" B-1 bombázok a riasztás követi 2 percen berül már gurultak."
Gondolom ezt poénnak írtad. Azok a göbzik készültségi szolgálatot adtak, konkrét célpontok, konkrét repülési tervek mellett, a pilóta min 1 hónapra elõre tudta, hogy mikor lesz szolgálatban. Minden elõ volt készítve.
Amit, mint felderítõ géprõl írsz szerintem korrekt. De ugye ott van a légierõ másik kísérleti ûrrepülõje, ami szintén egy többször felhasználható mûholdnak fogható föl.
De legjobb tudomásom szerint ez a Falcon viszont tényleg csapásmérésre van kitalálva.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
A 900 km/h-val repülõ gépet abszolút értékben pontosan ugyanúgy hátráltatja a szélprobléma, mint a léghajót. Ha van egy 100 km/h-s ellenszél, akkor 800 km/h-val fog repülni (a földhöz viszonyítva, mert ugye a fel/leszállás az valami felszínen lévõ hely). Igaz, relatív értékben ez kevesebb mint a léghajónál. Ugyanakkor azt sem árt elfelejteni, hogy a szél iránya nem konstans ellenszél, vagyis - ha abszolúte nem optimalizáljuk az útvonalat az uralkodó széljárásokra - akkor amennyit szembe fúj, pontosan annyit fog hátulról is fújni. Az alaki tényezõ megint csak egy olyan kérdés, hogy elég meredek összehasonlítani egy 350millió USD-s repülõgép és egy 100ezer USD-s léghajóét. Nyilván lehetne léghajóból is jobb alaki tényezõjût csinálni, amivel el lehetne érni 3-400 km/h-s maximális sebességet, ami utazóban is volna 100-200 között széljárástól függõen.
A többletfogyasztásokról annyit, hogy a legjobb fogyasztási mutatóval rendelkezõ repülõgépek (pl A380) fogyasztanak egy utasra számítva 3.5-7x annyit, mint egy léghajó, amely fejlesztésébe 1/1000 része pénzt sem öltek (vagyis a repülõgéppel szemben még van hová fejlõdnie). Egy 737-hez, vagy kisebb gépekhez, már ne is hasonlítsuk, mert ott már simán kijönne a 10-es szorzó.
A többletfogyasztásokról annyit, hogy a legjobb fogyasztási mutatóval rendelkezõ repülõgépek (pl A380) fogyasztanak egy utasra számítva 3.5-7x annyit, mint egy léghajó, amely fejlesztésébe 1/1000 része pénzt sem öltek (vagyis a repülõgéppel szemben még van hová fejlõdnie). Egy 737-hez, vagy kisebb gépekhez, már ne is hasonlítsuk, mert ott már simán kijönne a 10-es szorzó.
#39
Azért a szelet sem kell túlmisztifikálni. Ahol egy kisrepülõgép vagy helikopter repülhet,ott mehet a léghajó is. Az meg hogy megnõ a fogyasztása az utazás egy darabján az nem vészes, mivel annyival kevesebbet is fogyaszt eleve, hogy belefér.
#38
Az a gond, hogy 130 km/h-val nem érdemes menni léghajóval, mert kétszer-háromszor akkora a fogyasztása, mintha 70-90 km/h-val menne. Ráadásul mivel egy repülõgép tízszer olyan gyors, így személyszállításra teljesen alkalmatlan. Speciális teherszállítási feladatokra lehet alkalmazni: túl nagy teher, infrastruktúra nélküli helyekre stb.
#37
bocsi akkor rosszul tudtam.
viszont ilyen sebességre gyorsulni?
viszont ilyen sebességre gyorsulni?
#36
De a grafika szép! 😊
#35
Még mindig nem tudnak elszakadni a rakétaelvtõl és a ballisztikus koncepcióktól.
#34
remark megjelenése mindig egy jól ismert konteós megjelensét jelenti... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#33
A légellenállás - állnadó cv esetén - a realtív szélesebbsség négyzetével arányos. Tehát egy +10 km magasan 900 km/h-val repülõ gépet nem igazán érint a szélprobléma. Az alcsonyan suhanó léghajót meg kinyírja fogyasztásilag. Nem mindegy, hogy 20-as szembeszélnél 130-cal robog - ami valójában 110 földhöz képest - vagy 60-as szélnél 70-nel. A fajlagos fogyasztás a megtett útra nézve kb. a dupája. És 70 km/h-s cél néhány ezer méteren minden, csak nem ritka tudtommal...
Ott kezdõdik, hogy a léghajók nagy része 10 km/h-s szélnél már régen bajba lenne, a nagy léghajók anno ezt kis sem bírták volna. Persze építheder erõsebbre, a teherbírás kárára...
Ha a tervezett útirány esetén erõs oldalszél lenne, akkor ráadásul gyak. elfújná a gépet, tehát olyan jelleggel kellene repülni, mint a hajóknál ellenszél esetén hajózni. Cikkcakkban, még nagyobb fogyasztán, mert nem csak szembeszél miatt kisebb a földhöz képest is sebesség, de geomatrikailag is hosszabb az út...
Ott kezdõdik, hogy a léghajók nagy része 10 km/h-s szélnél már régen bajba lenne, a nagy léghajók anno ezt kis sem bírták volna. Persze építheder erõsebbre, a teherbírás kárára...
Ha a tervezett útirány esetén erõs oldalszél lenne, akkor ráadásul gyak. elfújná a gépet, tehát olyan jelleggel kellene repülni, mint a hajóknál ellenszél esetén hajózni. Cikkcakkban, még nagyobb fogyasztán, mert nem csak szembeszél miatt kisebb a földhöz képest is sebesség, de geomatrikailag is hosszabb az út...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
Most jön vagy 3 zeigestes vagy mi a tököm link - hagyjuk már...
#31
Nézd meg mennyivel megy egy ûrhajó, vagy ûrsikló. Nem a sebesség a lényeg túlélés szempontjából, hanem a gyorsulás.
#30
"Embereket viszont 20machal szállitani sztem már lehetetlen. Egyszerûen meghalnának az erõtõl ami keletkezik."
Attól, hogy 20machal-al száguldasz, még semmilyen erõ nem hat rád.
Attól, hogy 20machal-al száguldasz, még semmilyen erõ nem hat rád.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#29
"Lesz értelme annak ha kifejlesztenek egy biztonságosan irányítható hiperszónikus gépet:késõbb a civil szférában is használhatnák,távoli földrészek közti utazásokban árut,embereket szállíthatna és további tapasztalatokat lehetne velük gyûjteni idegen bolygók légkörébe való belépés szempontjából.Újfajta hõpajzsok stb.az ûrrepülés számára is hozhat új megoldásokat. "
Igen, késõbb akár.
Embereket viszont 20machal szállitani sztem már lehetetlen. Egyszerûen meghalnának az erõtõl ami keletkezik.
Ugyanez az egyik problémája a fénysebességnek is. A legénység egyszerûen porrá zúzódna
Igen, késõbb akár.
Embereket viszont 20machal szállitani sztem már lehetetlen. Egyszerûen meghalnának az erõtõl ami keletkezik.
Ugyanez az egyik problémája a fénysebességnek is. A legénység egyszerûen porrá zúzódna
#28
A hitel mindig új pénz megjelenését jelenti.
#27
Ha szélcsendben 130 km/h-val tud menni, akkor ahhoz 130 km/h-s ellenszél kell hogy álljon. A fizika már csak ilyen makacs dolog... 130 km/h-s szél meg messze nem "közepes", pláne ha figyelembe vesszük hogy a repülési magasság is kb 1000m környékén van, ahol túl nagy szelek nem jellemzõek. Ellenben lehet mást is látni az ablakból mint felhõket...
Az oroszok által gyártott "ufó" alakú cuccról nem is beszélek, mert az szerintem nem 130-at fog tudni, és a szél se nagyon zavarja.
Az oroszok által gyártott "ufó" alakú cuccról nem is beszélek, mert az szerintem nem 130-at fog tudni, és a szél se nagyon zavarja.
#26
<i>Egy B-2 bombázás megtervezése kivitelezése, jó pár nap, azon kívül tartok tõle, hogy a költségei is magasabbak.</i>
Mitõl lenne jópár nap? Ha már a hadmûveleti térséghez közelebb van és nem USA-ból repülnek, akor 8-9 óra ut legfeljebb a célig. A parncskiadástól számolva a komoly légierõk 24 óra alatt reagálnak békeidõen is. Lásd Líbai. Magasabb készültség esetén gyak. 'azonnal' lehet indulni, ha a gépeket erre felkészítik. A '80-as években a 'hotstaros" B-1 bombázok a riasztás követi 2 percen berül már gurultak.
<i>Egy ballisztikus rakétával történt csapásmérés meg nem hiszem hogy preciziósnak lenne tekinthetõ, több száz méteres szórás van. </i>
Végfázis nélküli MIII. CEP értéke állítóleg 100 méter vagy kicsivel alatt van, ~10000 km-es indítási távolságnál. Szó se róla, a Siatagi Vihar alatt a 18 ezer lábról az F-1C gépek 200 lábas CEP értékkel dobátk az Mk-84 tököt. Ez 60 méter.
Végfázisos vezérlés kivívása a nagy torlónyomás, rezgés- és hõterhelés.
A baj az, amit számtalanszor leírtam. Az, hogy egy közeledõ ballisztikus rakéta orrában atomtöltet van vagy sem, azt nem mondja meg senki.
Viszont egy ilyen hiperszónikus vacakról alapvetõen ezt lehet feltéttelezni, és innentõl fogva, ha nem feldírítõ, akkor nehéz eldönteni, hogy miként kezeld.
Külön érdekessége az, hogy ha képes a pályamasságot egyetlen repüléssel dinamikuis változtatni, akkor a mûholdaknál rugalmasabb lehet. Ugyanis azok mikor "beszúrnak" és lentebb jönnek, zabálják a hajtóanyagot. Ha ez meg tudja tennni, hogy +200 km-en utazik a cél felé és ott lejön a Kármán volna közelébe, akkor brutáljó felbontással tud fényképezni. Elvben nem számít légtérsértésnek ez, mert nem aerodinamikai elvben repülne, tehát nem repülõgép. Az világûr meg már nem tartozik az adott ország légteréhez. A kéréds az, hogy ki mit fogad el a világûr határának...
Mitõl lenne jópár nap? Ha már a hadmûveleti térséghez közelebb van és nem USA-ból repülnek, akor 8-9 óra ut legfeljebb a célig. A parncskiadástól számolva a komoly légierõk 24 óra alatt reagálnak békeidõen is. Lásd Líbai. Magasabb készültség esetén gyak. 'azonnal' lehet indulni, ha a gépeket erre felkészítik. A '80-as években a 'hotstaros" B-1 bombázok a riasztás követi 2 percen berül már gurultak.
<i>Egy ballisztikus rakétával történt csapásmérés meg nem hiszem hogy preciziósnak lenne tekinthetõ, több száz méteres szórás van. </i>
Végfázis nélküli MIII. CEP értéke állítóleg 100 méter vagy kicsivel alatt van, ~10000 km-es indítási távolságnál. Szó se róla, a Siatagi Vihar alatt a 18 ezer lábról az F-1C gépek 200 lábas CEP értékkel dobátk az Mk-84 tököt. Ez 60 méter.
Végfázisos vezérlés kivívása a nagy torlónyomás, rezgés- és hõterhelés.
A baj az, amit számtalanszor leírtam. Az, hogy egy közeledõ ballisztikus rakéta orrában atomtöltet van vagy sem, azt nem mondja meg senki.
Viszont egy ilyen hiperszónikus vacakról alapvetõen ezt lehet feltéttelezni, és innentõl fogva, ha nem feldírítõ, akkor nehéz eldönteni, hogy miként kezeld.
Külön érdekessége az, hogy ha képes a pályamasságot egyetlen repüléssel dinamikuis változtatni, akkor a mûholdaknál rugalmasabb lehet. Ugyanis azok mikor "beszúrnak" és lentebb jönnek, zabálják a hajtóanyagot. Ha ez meg tudja tennni, hogy +200 km-en utazik a cél felé és ott lejön a Kármán volna közelébe, akkor brutáljó felbontással tud fényképezni. Elvben nem számít légtérsértésnek ez, mert nem aerodinamikai elvben repülne, tehát nem repülõgép. Az világûr meg már nem tartozik az adott ország légteréhez. A kéréds az, hogy ki mit fogad el a világûr határának...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
Ja. Ha nincsen szél. A brutálnagy felülete miatt közepes szél esetén MW-os motorteljesítmény kell a mozgazáshoz, vagy nem megy sehova...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Azon filózok, hogy pár éve az oroszok is bejelentették, hogy csináltak egy hasonló kísérletet, sikeresen teszteltek egy ilyen magaslégköri manõverezõ jármûvet. Nem sokat lehetett mondjuk róla hallani.
Mellesleg az a plazmaburok, ami körül veszi megakadályozza, hogy kommunikáljon, gyakorlatilag biztosítja a lopakodó képességet is, szinte minden rádió frekvencián.
Mellesleg azt nem értem, hogy egyeseknek miért nem esik le az, hogy ennek az az elõnye, hogy gyakorlatilag 1 órán belül csapást tud mérni a Földön akárhol.
Egy B-2 bombázás megtervezése kivitelezése, jó pár nap, azon kívül tartok tõle, hogy a költségei is magasabbak.
Egy ballisztikus rakétával történt csapásmérés meg nem hiszem hogy preciziósnak lenne tekinthetõ, több száz méteres szórás van. Ha meg atomot használnak, akkor a köv pillanatban már csak füstölgõ romok vannak a saját nagyvárosok helyén, csak mert se a russzkik, se a sárgák sem néznék jó szemmel ezt, vagy csak alig várnák, hogy akármilyen indokkal szórják meg az amcsikat.
Mellesleg az a plazmaburok, ami körül veszi megakadályozza, hogy kommunikáljon, gyakorlatilag biztosítja a lopakodó képességet is, szinte minden rádió frekvencián.
Mellesleg azt nem értem, hogy egyeseknek miért nem esik le az, hogy ennek az az elõnye, hogy gyakorlatilag 1 órán belül csapást tud mérni a Földön akárhol.
Egy B-2 bombázás megtervezése kivitelezése, jó pár nap, azon kívül tartok tõle, hogy a költségei is magasabbak.
Egy ballisztikus rakétával történt csapásmérés meg nem hiszem hogy preciziósnak lenne tekinthetõ, több száz méteres szórás van. Ha meg atomot használnak, akkor a köv pillanatban már csak füstölgõ romok vannak a saját nagyvárosok helyén, csak mert se a russzkik, se a sárgák sem néznék jó szemmel ezt, vagy csak alig várnák, hogy akármilyen indokkal szórják meg az amcsikat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
A repülõgép fogyasztásának jelentõs része arra megy el, hogy a levegõben tartsa a levegõnél nehezebb tárgyat. A léghajó a levegõvel kb azonos fajsúlyú, így csak arra kell energiát költeni, hogy elõre haladjon. Egy léghajó 100-130km/h utazósebességnél 1-2x annyit fogyaszt, mint egy busz, amely ugyanannyi utast szállít. Vagyis 0.5-1L/fõ/100km. Egy "takarékos" repülõgép (A380) durván 3.5-4L/fõ/100km fogyasztást produkál.
A FED döntése szerint az USA kamatláb marad a 0-0.25% tartományban. Mindezt több mint 100%-os GDP arányos államadósságnál.
A FED döntése szerint az USA kamatláb marad a 0-0.25% tartományban. Mindezt több mint 100%-os GDP arányos államadósságnál.
#22
Nincs olyan aerodinamikai megoldás jelenleg ami lehetõvé tenné azt, hogy 20 Mach sebességgel is jó legyél +100 km felett és normál légköri gépként is üzemeljen egy ilyen.
Továbbra sem vágom, hogy milyen fegyverzettel támadna egy ilyen gép, és mit. B-2-nek meg nem kell vadászkíséret.
Továbbra sem vágom, hogy milyen fegyverzettel támadna egy ilyen gép, és mit. B-2-nek meg nem kell vadászkíséret.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
"Lassan vissza kellene térnünk a vitorlásokhoz áruszállítás, meg a léghajókhoz utazás téren, nem ilyen energiazabáló szarokkal kísérletezni."
A vitorlas jo otlet, viszont egy leghajo tobbet fogyaszt mint egy repulo, ha haladni is akar, ugyanis eleg nagy a legellenallasa. Repulobol igazabol a vitorlazasra kepes ducted fan-es elektromos rendszer a kornyezetbarat. Egyreszt az aksikat fel lehet tolteni felszallas elott kornyezetbarat energiaforrasbol (pl. naperomu), tovabba egyszer kell nagymagassagba emelni, ami tortenhet akar foldi gyorsitassal is, utanna a celig joreszt csak vitorlazna. A fenti robotrepulogep is ezt tenne, csak valamivel nagyobb sebesseggel.
Kevesbe elrugaszkodott alternativanak pedig ott van a szintetikus benzin/kerozin, amit pl. napenergiabol, vizbol es legkori szendioxidbol allithatnak elo.
"félelembõl 0% kamatra adnak végtelen sok hitelt"
Az a 0% eleg sok % lett a tartozas leminositese miatt. Egyebkent azert adnak, amiert az eu a gorogoknek, hogy nehogy magaval rantson mindent.
"Na meg a másik, hogy van aki ennek az elnyomó hatalomnak, amely kvázi gyarmatot csinált az egész bolygóból önszántából képes tapsolni."
Igen, a hitelert cserebe az usa tapsol kinanak, ugyanis ujabban csak ok terjeszkednek. Az sem lenne meglepo, ha ok vennek at afganisztant is...
A vitorlas jo otlet, viszont egy leghajo tobbet fogyaszt mint egy repulo, ha haladni is akar, ugyanis eleg nagy a legellenallasa. Repulobol igazabol a vitorlazasra kepes ducted fan-es elektromos rendszer a kornyezetbarat. Egyreszt az aksikat fel lehet tolteni felszallas elott kornyezetbarat energiaforrasbol (pl. naperomu), tovabba egyszer kell nagymagassagba emelni, ami tortenhet akar foldi gyorsitassal is, utanna a celig joreszt csak vitorlazna. A fenti robotrepulogep is ezt tenne, csak valamivel nagyobb sebesseggel.
Kevesbe elrugaszkodott alternativanak pedig ott van a szintetikus benzin/kerozin, amit pl. napenergiabol, vizbol es legkori szendioxidbol allithatnak elo.
"félelembõl 0% kamatra adnak végtelen sok hitelt"
Az a 0% eleg sok % lett a tartozas leminositese miatt. Egyebkent azert adnak, amiert az eu a gorogoknek, hogy nehogy magaval rantson mindent.
"Na meg a másik, hogy van aki ennek az elnyomó hatalomnak, amely kvázi gyarmatot csinált az egész bolygóból önszántából képes tapsolni."
Igen, a hitelert cserebe az usa tapsol kinanak, ugyanis ujabban csak ok terjeszkednek. Az sem lenne meglepo, ha ok vennek at afganisztant is...
#20
Gondolom te örülnél ha csak az utazás, mondjuk Japánba, 2 hétig tartana. Én személy szerint örülök, hogy egy banán miatt nem kell hónapokat utaznom Brazíliába.<#pias>
#19
Szerinted normális dolog az, hogy mondjuk azért hogy amcsiból Ausztráliába piszok gyorsan ott lehessen 5 láda banán vagy 3 utas elégetnek egy rakétányi üzemanyagot? Lassan vissza kellene térnünk a vitorlásokhoz áruszállítás, meg a léghajókhoz utazás téren, nem ilyen energiazabáló szarokkal kísérletezni. Nameg az se ártana, hogy ha mondjuk usákföld f.sza gyereket akar játszani, akkor nem több 1000 km-ekrõl lövöldözne célba, hanem odaevezne a GI Joe kommandó, és helyben kezdene lövöldözni. Ugyanis 1-1 nigga csõrmester ha szopóágra kerül az kevesebb kár globálisan.
Megjegyzem az is szánalmas, hogy míg egy GDP arányos tartozása alapján csõdben lévõ országnak félelembõl 0% kamatra adnak végtelen sok hitelt a pénzügyi befektetõk (a mi bankbetétjeinkbõl), addig az az ország semmi másra nem költ, csak további elrettentõ játékszerek fejlesztésére. Na meg a másik, hogy van aki ennek az elnyomó hatalomnak, amely kvázi gyarmatot csinált az egész bolygóból önszántából képes tapsolni.
Megjegyzem az is szánalmas, hogy míg egy GDP arányos tartozása alapján csõdben lévõ országnak félelembõl 0% kamatra adnak végtelen sok hitelt a pénzügyi befektetõk (a mi bankbetétjeinkbõl), addig az az ország semmi másra nem költ, csak további elrettentõ játékszerek fejlesztésére. Na meg a másik, hogy van aki ennek az elnyomó hatalomnak, amely kvázi gyarmatot csinált az egész bolygóból önszántából képes tapsolni.
#18
Lesz értelme annak ha kifejlesztenek egy biztonságosan irányítható hiperszónikus gépet:késõbb a civil szférában is használhatnák,távoli földrészek közti utazásokban árut,embereket szállíthatna és további tapasztalatokat lehetne velük gyûjteni idegen bolygók légkörébe való belépés szempontjából.Újfajta hõpajzsok stb.az ûrrepülés számára is hozhat új megoldásokat.
#17
"Én különbséget tennék a plazma és az ionok között."
Én is, pl.: ha az ionok poláris folyadékban szolvátburokban vannak, az nem plazma. Ha az ionok rácsba rendezõdnek, az sem plazma. De ha az ionok szabadon mozognak és a közegükben található egyéb részecskékkel való elsõdleges kölcsönhatásuk a coulomb kölcsönhatás, akkor igen az plazma.
Szerinted az ionoszféra mi?
Én is, pl.: ha az ionok poláris folyadékban szolvátburokban vannak, az nem plazma. Ha az ionok rácsba rendezõdnek, az sem plazma. De ha az ionok szabadon mozognak és a közegükben található egyéb részecskékkel való elsõdleges kölcsönhatásuk a coulomb kölcsönhatás, akkor igen az plazma.
Szerinted az ionoszféra mi?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#16
Persze egy ilyen gép sem lenne elpusztíthatatlan, de szerintem lenne haszna, nem csak poénból csinálták, mert a tudósok unatkoztak a cigiszünetben.
#15
"Nos ezeket a legegyszerübb leszedni, ui a felületükön keletkezõ legkisebb sérülés is azonnal darabokra tépi õket."
Csak elõbb el kéne õket találni. Gondolom ez nem túl egyszerû 21 mach-os sebességnél.
"lézer meg alkalmas arra, hogy le is szedje õket."
Azokra a kísérleti lézerekre gondolsz, amik még csak fejlesztési stádiumban vannak és csak a leggazdagabb országok engedhetnék meg maguknak?
"egy rakat 2-es csapággyolyót lõnek a tárgy felé, elég ha 1 eltalálja, ennél a sebességnél atomjaira esik a gép..."
Az ûrben igen, de a légkörben ez már nem egyszerû, mert el is éghet miközben belép a légkörbe. Ezeket mûholdak ellen tervezték, nem nagy magasságú repülõgépek ellen.
"nem a katonák lesznek az elsõdleges célpont akár csak a 2.VH-ban, most is a hátország és a civilek lenne a célpont."
Pontosabban a hátország ipari létesítményei voltak az elsõdleges célpont. A katonák is elsõdleges célpontok voltak, mivel rajtuk kellett átgázolni, ha meg akartad támadni a hátországot. Minimum meg kellett szerezni a légi fölényt. A civilek támadása nem elsõdleges. Egyfelõl morálisan megkérdõjelezhetõ, másfelõl nem szükségszerûen töri meg az ellenfél és a lakosság morálját(pl. Anglia, a bombázások pont az ellenkezõ hatást váltották ki). Egyébként jól jön a precíziós támadás, fõleg ha az ellenfél kulcsfontosságú létesítményeit kell gyorsan kiiktatni.
Csak elõbb el kéne õket találni. Gondolom ez nem túl egyszerû 21 mach-os sebességnél.
"lézer meg alkalmas arra, hogy le is szedje õket."
Azokra a kísérleti lézerekre gondolsz, amik még csak fejlesztési stádiumban vannak és csak a leggazdagabb országok engedhetnék meg maguknak?
"egy rakat 2-es csapággyolyót lõnek a tárgy felé, elég ha 1 eltalálja, ennél a sebességnél atomjaira esik a gép..."
Az ûrben igen, de a légkörben ez már nem egyszerû, mert el is éghet miközben belép a légkörbe. Ezeket mûholdak ellen tervezték, nem nagy magasságú repülõgépek ellen.
"nem a katonák lesznek az elsõdleges célpont akár csak a 2.VH-ban, most is a hátország és a civilek lenne a célpont."
Pontosabban a hátország ipari létesítményei voltak az elsõdleges célpont. A katonák is elsõdleges célpontok voltak, mivel rajtuk kellett átgázolni, ha meg akartad támadni a hátországot. Minimum meg kellett szerezni a légi fölényt. A civilek támadása nem elsõdleges. Egyfelõl morálisan megkérdõjelezhetõ, másfelõl nem szükségszerûen töri meg az ellenfél és a lakosság morálját(pl. Anglia, a bombázások pont az ellenkezõ hatást váltották ki). Egyébként jól jön a precíziós támadás, fõleg ha az ellenfél kulcsfontosságú létesítményeit kell gyorsan kiiktatni.
réges régen olvastam egy könyben már errõl (kb. 20éve)
már akkor sem értettem, hogy mi értelme van.
Kifeljesztenek egy gépet ami 21MACH-al megy...
Nos ezeket a legegyszerübb leszedni, ui a felületükön keletkezõ legkisebb sérülés is azonnal darabokra tépi õket. Erre épít a THOR rendszer is: lázerrel hevíteni a rakéta felületét, amíg deformálódni kezd a hõtõl esetetleg kilugad, a többit a légellenállás elintézi.
Ami a követéstilleti: a jelnelegi rendszerek alkalmasak arra, hogy ennél sokkal gyorsabb szerkezeteket lekövessenek, a lézer meg alkalmas arra, hogy le is szedje õket. De lehet használni ellenük a szovijetek mûholdkicsináló rendszerét is: egy rakat 2-es csapággyolyót lõnek a tárgy felé, elég ha 1 eltalálja, ennél a sebességnél atomjaira esik a gép...
Periciós támadás: amennyiben egy tényleges háború lenne a világok közt, nem érdekelene senkit a preciziós támadás. Meg egybõl megszünne a "humánus" háború kifejezés, gy.k. nem a katonák lesznek az elsõdleges célpont akár csak a 2.VH-ban, most is a hátország és a civilek lenne a célpont. Oda meg nem kell preciziós támadás.
Jó kis játék viszont ez a tudósoknak... 😊
már akkor sem értettem, hogy mi értelme van.
Kifeljesztenek egy gépet ami 21MACH-al megy...
Nos ezeket a legegyszerübb leszedni, ui a felületükön keletkezõ legkisebb sérülés is azonnal darabokra tépi õket. Erre épít a THOR rendszer is: lázerrel hevíteni a rakéta felületét, amíg deformálódni kezd a hõtõl esetetleg kilugad, a többit a légellenállás elintézi.
Ami a követéstilleti: a jelnelegi rendszerek alkalmasak arra, hogy ennél sokkal gyorsabb szerkezeteket lekövessenek, a lézer meg alkalmas arra, hogy le is szedje õket. De lehet használni ellenük a szovijetek mûholdkicsináló rendszerét is: egy rakat 2-es csapággyolyót lõnek a tárgy felé, elég ha 1 eltalálja, ennél a sebességnél atomjaira esik a gép...
Periciós támadás: amennyiben egy tényleges háború lenne a világok közt, nem érdekelene senkit a preciziós támadás. Meg egybõl megszünne a "humánus" háború kifejezés, gy.k. nem a katonák lesznek az elsõdleges célpont akár csak a 2.VH-ban, most is a hátország és a civilek lenne a célpont. Oda meg nem kell preciziós támadás.
Jó kis játék viszont ez a tudósoknak... 😊
#13
"Mit értesz precíziós csapás alatt? ... A visszatérés problmékáról nem is beszélve...?"
Ez nem bombazo, tehat a gepnek kell a celt eltalalnia, mint egy hagyomanyos tomahawk robotrepulogepnel. A precizios csapas pedig az, amikor a celnak kijelolt epulet kijelolt ablakat talaljak el. A gep csak az utazasi fazisban ilyen gyors, tehat inditas utan felemelkedik viszonylag magasra, visszater a legkorbe, kis magassagban nagy sebesseggel eleri a celt, majd lelassulva pontosan becsapodik a celba. A Pentagon szerint az utolso fazis nem mukodik meg tul jol.
A ballisztikus raketaknak az a bajuk, hogy a visszateresi fazis utan nem lehet oket lelassitani, kormanyozni es celravezetni. A B2-eseknek pedig az a bajuk, hogy lassuak, tehat nem lehet veluk a legifoleny megszerzese nelkul bombazni. Tavolsagi vadaszgepe pedig nincs a legieronek, tehat egy anyahajot is oda kell vinniuk, ami idobe telik. Ez a rendszer viszont lehetove tenne, hogy precizios csapast merjenek a nelkul, hogy katonakat kellene kulfoldre vinnuk. Arrol nem beszelve, hogy ha a radartartomany alatt lep be a gep a celteruletre, akkor jo esellyel eszre sem veszik a becsapodasig. (gyakorlatilag egy precizios, manoverezo, lopakodo, hiperszonikus robotrepulogeprol lenne szo)
Ez nem bombazo, tehat a gepnek kell a celt eltalalnia, mint egy hagyomanyos tomahawk robotrepulogepnel. A precizios csapas pedig az, amikor a celnak kijelolt epulet kijelolt ablakat talaljak el. A gep csak az utazasi fazisban ilyen gyors, tehat inditas utan felemelkedik viszonylag magasra, visszater a legkorbe, kis magassagban nagy sebesseggel eleri a celt, majd lelassulva pontosan becsapodik a celba. A Pentagon szerint az utolso fazis nem mukodik meg tul jol.
A ballisztikus raketaknak az a bajuk, hogy a visszateresi fazis utan nem lehet oket lelassitani, kormanyozni es celravezetni. A B2-eseknek pedig az a bajuk, hogy lassuak, tehat nem lehet veluk a legifoleny megszerzese nelkul bombazni. Tavolsagi vadaszgepe pedig nincs a legieronek, tehat egy anyahajot is oda kell vinniuk, ami idobe telik. Ez a rendszer viszont lehetove tenne, hogy precizios csapast merjenek a nelkul, hogy katonakat kellene kulfoldre vinnuk. Arrol nem beszelve, hogy ha a radartartomany alatt lep be a gep a celteruletre, akkor jo esellyel eszre sem veszik a becsapodasig. (gyakorlatilag egy precizios, manoverezo, lopakodo, hiperszonikus robotrepulogeprol lenne szo)
Én különbséget tennék a plazma és az ionok között.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#11
remélhetõleg már az oroszok,kínaiak is a környéken hajókáznak és visznek amit tudnak.Hmmmm Tiszta Fekete Sas érzése van.Mekkora remake-t lehetne most ebbõl csinálni😊))
#10
Mit értesz precíziós csapás alatt? 100 méter alatti elvben a CEP. 200 kt-ás robbanófejnél mit akarsz még? Ha méteres pontosság kell, akkor meg csinálj gravitációs bombád és dobd le B-2-rõl. Olcsóbb, biztosabb. Mert úgy áruld már el, hogy egy 20 Mach sebességnél oldott fegyver CEP értéke mitõl térne el markánsan egy ballisztikus rakétától? A visszatérés problmékáról nem is beszélve...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#9
Csak megjegyzem, hogy a földet is plazma veszi körül. Bár zavarja a kommunikációt, de nem teszi lehetetlenné.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
bízzák a kínaiakra
õk majd megcsinálják nekik, aztán jóáron visszabérelhetik
õk majd megcsinálják nekik, aztán jóáron visszabérelhetik
#7
Ha ezzel dobnának atomot azt kb ugyanúgy értékelnék mint ha ballisztikus rakétával tennék.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#6
Ennek a rendszernek egy erteme van, az, hogy valahogy megkeruljek a ballisztikus raketak hasznalatanak tilalmat. Ha az usa ballisztikus raketaval mer csapast valahol, azt a tobbi atomhatalom elso csapasnak nezheti, meg akkor is ha nem nalluk csapodik be. Egy ilyen jarmu kepes lehet az usa folott visszaterni a legkorbe, majd kis magassagban elnavigalni a celterulet fole, tehat egyfajta nagyon gyors robotrepulogepkent mukodne. Ezeket detektalni sem olyan konnyu, tehat a tobbi nagyhatalom megijesztese nelkul lovoldozhetnek vele (akar atommal is). Anno pont ezert alltak le a nuklearis bombazok otletevel, mert fenyegette a masik felet, de annyira nem volt hasznos.
Az iranyitott visszateres igazabol megoldott problemanak tunik, mivel az ursiklo is ezt hasznalta. A muszaki problema itt a taviranyitas, mivel a plazma kialakulasa utan robotpilotan kellene mennie a jarmunek, amit idaig csak az oroszok tudtak uzemkepesre megepiteni (a buran ilyen volt). A ballisztikus raketak egyszerubbek, mivel a legkorbe visszateres utan mar ballisztikus palyan mozognak, tehat nem kell es lehet oket iranyitani. Pont ez a legnagyobb bajuk, ugyanis igy a jarmu nem tud elmozdulni a szembejovo elfogoraketak utvonalabol. A korabbi megoldas erre a mirv rendszer volt, tehat tobb robbanofej, egyfajta nuklearis soretkent, mivel mindet nem lehet leszedni. A gond az, hogy nem lehet vele precizios csapast merni, marpedig az amerikaiaknak ez kellene. Kerdes, hogy egy ilyen rendszer megletet nem fogjak-e a tobbi nagyhatalmak ugyanolyan fenyegetesnek venni, mint a ballisztikus raketakat? (ha igen, akkor az is lehet, hogy sikeres volt a repules es a telemetria rendesen megerkezett a hiperszonikus fazis utan a becsapodas elott, csak nem akarjak elarulni)
Az iranyitott visszateres igazabol megoldott problemanak tunik, mivel az ursiklo is ezt hasznalta. A muszaki problema itt a taviranyitas, mivel a plazma kialakulasa utan robotpilotan kellene mennie a jarmunek, amit idaig csak az oroszok tudtak uzemkepesre megepiteni (a buran ilyen volt). A ballisztikus raketak egyszerubbek, mivel a legkorbe visszateres utan mar ballisztikus palyan mozognak, tehat nem kell es lehet oket iranyitani. Pont ez a legnagyobb bajuk, ugyanis igy a jarmu nem tud elmozdulni a szembejovo elfogoraketak utvonalabol. A korabbi megoldas erre a mirv rendszer volt, tehat tobb robbanofej, egyfajta nuklearis soretkent, mivel mindet nem lehet leszedni. A gond az, hogy nem lehet vele precizios csapast merni, marpedig az amerikaiaknak ez kellene. Kerdes, hogy egy ilyen rendszer megletet nem fogjak-e a tobbi nagyhatalmak ugyanolyan fenyegetesnek venni, mint a ballisztikus raketakat? (ha igen, akkor az is lehet, hogy sikeres volt a repules es a telemetria rendesen megerkezett a hiperszonikus fazis utan a becsapodas elott, csak nem akarjak elarulni)
Mi volt az utolsó rádiójel amit a HTV-2 elvesztése elõtt fogtak?
- Dikk má, nemesfím!
- Dikk má, nemesfím!
Amit ionizált plazma vesz körbe, azt nem lehet rádióval irányítani, és GPS jeleket sem tud venni, miközben szépen elég úgy, hogy azt sem tudja merre jár.
Egy interkontinentális rakéta ugyanezt csinálja, csak nem a légkörben, így elkerüli ezeket a roppant érdekes, tanulmányozandó problémákat. Megküldik, repül, és legalább ott esik le, ahol szeretnék.
Egy interkontinentális rakéta ugyanezt csinálja, csak nem a légkörben, így elkerüli ezeket a roppant érdekes, tanulmányozandó problémákat. Megküldik, repül, és legalább ott esik le, ahol szeretnék.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#3
akkor meg több mint valószínû hogy lefújják? :S
Oldal 1 / 2Következő →