Bármely operációs rendszert helyettesíthet a Boot to Gecko
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
Jó, hát lehet paranoidnak lenni, de azért azt ne felejsük el, hogy a Windowsra már elmondták ugyanezt: egyeduralkodó, totális kontroll, minden információnkat ellopja, nagy testvér, stb. Aztán csak nem jött be, mert egyrészt a paranoid ügyfelek mindig jól fizetõ ügyfelek lesznek, tehát lesz igény a natív megoldásokra is, másrészt meg valahogy mégse akkora üzlet az az információ lopás és CIA-nak eladás, minthogy sok millió ügyfél önként tejeljen nekünk, a szoftverünket megvéve. Gondolj bele: egy adatparkba berakhatsz egy szervert havi bruttó 12500Ft-ért. Ezeken sokszor olyan értékes adatok vannak, amikért sokan - pl a konkurencia - simán kicsöngetne pár milliót, magyar léptékeknél maradva. Mégse azzal van tele a sajtó, hogy X hosting cégnél a rendszergazda ellopta Y cég adatait, és eladta Z cégnek, mivel egyszerûen az egyszeri illegális haszon nem éri meg senkinek sem. És 12500Ft azért jelentõsen olcsóbb, mint az adott cég mucsaröcsögei telephelyére kihúzni a szimmetrikus 100Mbit-es kanócot.
Abban igazad lehet, hogy a felhõszolgáltatások miatt el fognak halni, és a jelenleginél is drágábbá fognak válni a natív megoldások. A buta terminál szerintem nem életképes modell, és senkinek se érdeke az abszolút vékony kliens (ugye ahhoz vastag szerver és kanóc kell, ami a szolgáltatónak sok-sok pénz). Annak inkább van értelme, hogy az erõs, otthoni géped üres számítási kapacitását fel tudja használni a felhõ szolgáltató, mintha áramot táplálnál vissza a hálózatba, a saját napelemedbõl. Szerintem az sem áll meg, hogy a felhõszolgáltatások a mai natív szintnél drágábbak lennének valaha is - ami már 1x élt technológia, azt nem nehéz újra életre kelteni, ha szükség van rá. Szerintem inkább az képzelhetõ el, hogy a felhõ szolgáltatások segítségével 1 évtized múlva olyan dolgokat csinálhatsz böngészõn keresztül fillérekért, amire otthoni, natív módba futó szoftverekkel soha esélyed se lenne, mivel egy otthoni gép több évi számítási kapacitását kapod meg 1 fagyi áráért.
Abban igazad lehet, hogy a felhõszolgáltatások miatt el fognak halni, és a jelenleginél is drágábbá fognak válni a natív megoldások. A buta terminál szerintem nem életképes modell, és senkinek se érdeke az abszolút vékony kliens (ugye ahhoz vastag szerver és kanóc kell, ami a szolgáltatónak sok-sok pénz). Annak inkább van értelme, hogy az erõs, otthoni géped üres számítási kapacitását fel tudja használni a felhõ szolgáltató, mintha áramot táplálnál vissza a hálózatba, a saját napelemedbõl. Szerintem az sem áll meg, hogy a felhõszolgáltatások a mai natív szintnél drágábbak lennének valaha is - ami már 1x élt technológia, azt nem nehéz újra életre kelteni, ha szükség van rá. Szerintem inkább az képzelhetõ el, hogy a felhõ szolgáltatások segítségével 1 évtized múlva olyan dolgokat csinálhatsz böngészõn keresztül fillérekért, amire otthoni, natív módba futó szoftverekkel soha esélyed se lenne, mivel egy otthoni gép több évi számítási kapacitását kapod meg 1 fagyi áráért.
#46
Értem én hogy miért jó mindez a cégeknek, én inkább attól tartok, amiért a felhasználóknak NEM jó.
Kezdjük is az elején.
A felhõs cégek ígérete az, amit már te is leírtál, ergo hogy nem lehet a programokat lemásolni, kiszámítható ellenõrzést tesz lehetõvé, ami elviekben kényelmessé is teszi a dolgokat, és elvileg - tehát elvileg - jó lehet a felhasználónak is. Lássuk csak miért nem jó.
Ha most sokan beleugranak ebbe a modellbe, és valamilyen módon meggyõzik az embereket arról hogy ez nekik jó, akkor a software cégek számára jöhet is az elsõ probléma, nevezetesen az, hogy amennyiben a program mögött mûködõ infrastruktúra bajt okoz, akkor azzal egyszerre kerül szopóágra az összes ügyfél.
Ennek a problémának a feloldása érdekében mindig a "legjobb" tárhely, és/vagy felhõ szolgáltatót keresnék, aminek rövid, vagy hosszú távon az lenne a következménye, hogy nagyon hamar koncentrálódna a felhõ szolgáltatások feletti kontroll lehetõsége 1, de a versenyhivatalok miatt maximum 2 vállalat kezében, akik aztán kihasználva helyzetüket egyre komolyabb hatalmat gyakorolhatnának a kisebb cégek felett.
A felhõs cégek idõvel megpróbálkoznának terminal jellegû, alacsony tudású gépekkel, mondván "az is elég", és ezeket valamivel olcsóbban adnák a normális gépeknél. Ezeket a gépeket a rövid távú haszon érdekében vennék is a cégek, aminek egyenes következménye lenne az, hogy a rendes számítógépek ára megemelkedne. Amikor a kettõ közötti árkülönbség kellõen magas lenne ahhoz, hogy már csak a fejlesztõknek, és komoly teljesítményt igénylõ helyi feladatokat végzõ embereknek lehessen rendes gépük, fokozatosan leépítenék a natív programok piacát is.
Ekkorra már ott tartunk, hogy ha te akarsz csinálni bármit ami IT, akkor kell venned egy ekkorra már megemelkedett árú terminált, - aminek árából korábban akár rendes gépet is vehettél volna - és elõ kell fizetned valamely nagy gyártó - a kettõbõl - szolgáltatásaira, majd annak program kínálatából válogatni, és azt használni akkor, és úgy és akkor, ahogy neki tetszik.
Ekkor a kormányok is ráharapnának a dologra, mert egy ilyen világban elég csak két vállalattal egyeztetni, illetve kikényszeríteni a kontroll lehetõségét, amit minden bizonnyal meg is kapnának, ergo a legapróbb dokumentumainkat is olvasgathatnák immár törvényesen. Mivel ezektõl a cégektõl lehetne több adót behajtani, így ezt is megtennék, és idõvel persze ez is visszaszállna a felhasználókra, akik szinte bizonyos hogy ebben a világban ugyanannyi, ha nem több kiadással kellene számoljanak mint manapság, ám mindezért cserébe információs rabszolgaság szintjére süllyesztenék magukat, és mindezt a rövid távon jó üzletnek tûnõ, minimális kényelemért.
Késõbb természetesen jöhetne még több fekete leves, hiszen minden egyes gazdasági röccenésre kétszeresére emelkedhetne az elõfizetési díj is. Ma mondhatnánk azt hogy akkor lemondom és kész. Csakhogy akkorra már nem lenne visszaút, és rá kellene döbbennünk, hogy minden ellenõrzési, és szabályozási lehetõséget kiadtunk a kezünkbõl, a semmiért...
Még szerencse hogy számtalan technikai probléma adódik, és az országok közti kapcsolat sem eléggé harmonikus ahhoz hogy a közeljövõben erre számítani lehessen, ezenkívül pedig nem csak én gondolkodom úgy, hogy itt meglehetõsen sok a probléma. Az internet jó dolog, talán a legnagyobb találmány amit valaha adott az ember a társadalomnak, ám látni kell hogy mik a korlátai, és tudni kell mire érdemes használni, illetve mire nem. Vannak dolgok amikre a "felhõzés" - ami legalább olyan hülye fogalom mint a web2 - jó, de van rengeteg olyan, amire nem. Teljesen rábízni magunkat pedig teljes õrültség. Szerencsére a free software -esek is erõsen harcolnak ellene, hiszen mindez az õ törekvéseiket is megölné, ami éppen az hogy a felhasználó kapjon nagyobb kontrollt, és nem egy pár információs hatalom, akik megépítik nekünk a nagytestvért, aki majd megmondja mit, és hogyan használhatok, és akinek ha nem tetszik egy software, vagy dokumentum, akkor egyszerûen eltünteti azt.
No... biztos kihagytam valamit, de majd eszembe jut és bõvítek. 😊
Kezdjük is az elején.
A felhõs cégek ígérete az, amit már te is leírtál, ergo hogy nem lehet a programokat lemásolni, kiszámítható ellenõrzést tesz lehetõvé, ami elviekben kényelmessé is teszi a dolgokat, és elvileg - tehát elvileg - jó lehet a felhasználónak is. Lássuk csak miért nem jó.
Ha most sokan beleugranak ebbe a modellbe, és valamilyen módon meggyõzik az embereket arról hogy ez nekik jó, akkor a software cégek számára jöhet is az elsõ probléma, nevezetesen az, hogy amennyiben a program mögött mûködõ infrastruktúra bajt okoz, akkor azzal egyszerre kerül szopóágra az összes ügyfél.
Ennek a problémának a feloldása érdekében mindig a "legjobb" tárhely, és/vagy felhõ szolgáltatót keresnék, aminek rövid, vagy hosszú távon az lenne a következménye, hogy nagyon hamar koncentrálódna a felhõ szolgáltatások feletti kontroll lehetõsége 1, de a versenyhivatalok miatt maximum 2 vállalat kezében, akik aztán kihasználva helyzetüket egyre komolyabb hatalmat gyakorolhatnának a kisebb cégek felett.
A felhõs cégek idõvel megpróbálkoznának terminal jellegû, alacsony tudású gépekkel, mondván "az is elég", és ezeket valamivel olcsóbban adnák a normális gépeknél. Ezeket a gépeket a rövid távú haszon érdekében vennék is a cégek, aminek egyenes következménye lenne az, hogy a rendes számítógépek ára megemelkedne. Amikor a kettõ közötti árkülönbség kellõen magas lenne ahhoz, hogy már csak a fejlesztõknek, és komoly teljesítményt igénylõ helyi feladatokat végzõ embereknek lehessen rendes gépük, fokozatosan leépítenék a natív programok piacát is.
Ekkorra már ott tartunk, hogy ha te akarsz csinálni bármit ami IT, akkor kell venned egy ekkorra már megemelkedett árú terminált, - aminek árából korábban akár rendes gépet is vehettél volna - és elõ kell fizetned valamely nagy gyártó - a kettõbõl - szolgáltatásaira, majd annak program kínálatából válogatni, és azt használni akkor, és úgy és akkor, ahogy neki tetszik.
Ekkor a kormányok is ráharapnának a dologra, mert egy ilyen világban elég csak két vállalattal egyeztetni, illetve kikényszeríteni a kontroll lehetõségét, amit minden bizonnyal meg is kapnának, ergo a legapróbb dokumentumainkat is olvasgathatnák immár törvényesen. Mivel ezektõl a cégektõl lehetne több adót behajtani, így ezt is megtennék, és idõvel persze ez is visszaszállna a felhasználókra, akik szinte bizonyos hogy ebben a világban ugyanannyi, ha nem több kiadással kellene számoljanak mint manapság, ám mindezért cserébe információs rabszolgaság szintjére süllyesztenék magukat, és mindezt a rövid távon jó üzletnek tûnõ, minimális kényelemért.
Késõbb természetesen jöhetne még több fekete leves, hiszen minden egyes gazdasági röccenésre kétszeresére emelkedhetne az elõfizetési díj is. Ma mondhatnánk azt hogy akkor lemondom és kész. Csakhogy akkorra már nem lenne visszaút, és rá kellene döbbennünk, hogy minden ellenõrzési, és szabályozási lehetõséget kiadtunk a kezünkbõl, a semmiért...
Még szerencse hogy számtalan technikai probléma adódik, és az országok közti kapcsolat sem eléggé harmonikus ahhoz hogy a közeljövõben erre számítani lehessen, ezenkívül pedig nem csak én gondolkodom úgy, hogy itt meglehetõsen sok a probléma. Az internet jó dolog, talán a legnagyobb találmány amit valaha adott az ember a társadalomnak, ám látni kell hogy mik a korlátai, és tudni kell mire érdemes használni, illetve mire nem. Vannak dolgok amikre a "felhõzés" - ami legalább olyan hülye fogalom mint a web2 - jó, de van rengeteg olyan, amire nem. Teljesen rábízni magunkat pedig teljes õrültség. Szerencsére a free software -esek is erõsen harcolnak ellene, hiszen mindez az õ törekvéseiket is megölné, ami éppen az hogy a felhasználó kapjon nagyobb kontrollt, és nem egy pár információs hatalom, akik megépítik nekünk a nagytestvért, aki majd megmondja mit, és hogyan használhatok, és akinek ha nem tetszik egy software, vagy dokumentum, akkor egyszerûen eltünteti azt.
No... biztos kihagytam valamit, de majd eszembe jut és bõvítek. 😊
#45
De bizony ez így volt. Az Amiga eléggé egzotikus dolog volt, én pl életemben nem láttam élõben. Viszont arra emlékszem, hogy az NFS2 mekkora egy lassú, randa, élvezhetetlen fospuNpa volt Win95 alatt az elõd, DOS-os, elsõ NFS-hez képest. Aztán kinõtte a dolog a gyerekbetegségeit, és áttértünk mind Windowsra, mint játék platformra.
#44
Az a probléma a megközelítéssel, hogy technikai oldalról nézed a problémát, én meg gazdasági oldalról. A natív szoftvereket lehet "lopni". Most az hogy a másolás/törés/stb lopás-e vagy sem, azt hagyjuk - a lényeg hogy lehet úgy használni, hogy nem fizeted ki azt, amennyit a készítõje szeretne érte kapni. A webes szolgáltatásoknál ez gyakorlatilag lehetetlen. Az IT ötletek 90%-a azon döglik meg jelenleg, hogy nem tudjuk garantálni, hogy a felhasználók majd fizetnek a kifejlesztett szoftverért, mivel kényelmesebb, és olcsóbb lesz ellopniuk. És ez marha nagy elõny, óriási piaci rés, ami miatt minden technikai probléma csak egy megoldandó pont egy bazi nagy bugtracker rendszerben.
De ha már a dolog technikai részét nézzük: Itt van pl az Alternativa platform, ami per pill szoftveres, de a következõ flash playertõl hardveres 3D megjelenítést tesz lehetõvé böngészõben. Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy a böngészõben futó szoftver lehetõségei annyira korlátozottak, amennyire az adott plugin, JS motor, akármi egyéb cucc korlátozott. A flash pluginban jelenleg 2 VM van: egyik az ActionScript 1-2 futtatására, másik az AS3 futtatására. Minimális erõfeszítéssel belekerülhet egy olyan futtató környezet is, amely amely akár javat futtat, vagy akár egy C alapú nyelvet fordít natív, processzoron futó kóddá, majd futtatja az.
Azt se felejtsük el, hogy egy webes alkalmazásnak nem feltétlenül másolnia kell egy offline alkalmazást, hanem ki kell használnia azt, hogy õ weben, jó esetben felhõben fut. Pl egy webes excel akkor jó, ha 8 millió soros táblában is pikk-pakk aggregál. Ezt megteheti, mert nincsenek olyan erõforrás korlátai, mint amelyek egy desktop alkalmazásnál vannak.
De ha már a dolog technikai részét nézzük: Itt van pl az Alternativa platform, ami per pill szoftveres, de a következõ flash playertõl hardveres 3D megjelenítést tesz lehetõvé böngészõben. Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy a böngészõben futó szoftver lehetõségei annyira korlátozottak, amennyire az adott plugin, JS motor, akármi egyéb cucc korlátozott. A flash pluginban jelenleg 2 VM van: egyik az ActionScript 1-2 futtatására, másik az AS3 futtatására. Minimális erõfeszítéssel belekerülhet egy olyan futtató környezet is, amely amely akár javat futtat, vagy akár egy C alapú nyelvet fordít natív, processzoron futó kóddá, majd futtatja az.
Azt se felejtsük el, hogy egy webes alkalmazásnak nem feltétlenül másolnia kell egy offline alkalmazást, hanem ki kell használnia azt, hogy õ weben, jó esetben felhõben fut. Pl egy webes excel akkor jó, ha 8 millió soros táblában is pikk-pakk aggregál. Ezt megteheti, mert nincsenek olyan erõforrás korlátai, mint amelyek egy desktop alkalmazásnál vannak.
#43
"minden windows alatt lesz, mosolyogtunk. Ugyan már, minek fusson egy erõforrás lekötõ vacak a háttérben"
Szerintem ilyet sosem mondtunk. A grafikus felület egy teljesen érthetõ, és fontos lépés volt, Különösen azért, mert pl amiga -n már jóval elõbb sikert arattak az efféle megoldások. Ráadásul ez csupán a használatban jelentett némi szemléletváltást, és nem is kellett egyik megoldást számûzni a másik miatt, a karakteres felület ma is ugyanolyan fontos, és számos feladatot csak ebben lehet, és ebben célszerû megoldani.
Szerintem ilyet sosem mondtunk. A grafikus felület egy teljesen érthetõ, és fontos lépés volt, Különösen azért, mert pl amiga -n már jóval elõbb sikert arattak az efféle megoldások. Ráadásul ez csupán a használatban jelentett némi szemléletváltást, és nem is kellett egyik megoldást számûzni a másik miatt, a karakteres felület ma is ugyanolyan fontos, és számos feladatot csak ebben lehet, és ebben célszerû megoldani.
#42
Én sem hiszek a böngészõ oprendszerben, de valamire felhívnám a figyelmet, mintegy gondolat ébreszõnek. A windows 95 elõtti idõben, amikor valami megjelent windows-ra, játék, apps és azt mondták ez a jövõ, minden windows alatt lesz, mosolyogtunk. Ugyan már, minek fusson egy erõforrás lekötõ vacak a háttérben, a programok DOS alatt futnak natívan, és csók. Most meg, gyanítom az olvasók jelentõs része azt se tudja, mi az a karakteres felület.
Szóval csak azt akarom mondani, ami most vadbaromságnak tûnik, az lehet nemsokára tök elfogadott lesz.
Szóval csak azt akarom mondani, ami most vadbaromságnak tûnik, az lehet nemsokára tök elfogadott lesz.
Lehet elütöttem pár szót, nem érdekel így is érthető.
#41
Az oké hogy lehet farmolgatni weboldalon, és az is hogy van google docs, de gondolkunk csak bele hogy ez milyen kevés is a nagy egészhez képest. A docs pl egy lassú, használhatatlan hulladék.
Biztonsági kockázat pedig egészen onnantól van, hogy az állományok tárolásába semmi beleszólásom nincs. Kiszolgáltatott helyzetbe hoznám magam tök feleslegesen ha felhõs vackokba raknám a cuccaimat. Ma az informatika megfelelõen olcsó ahhoz hogy ne így legyen. Éppen attól tartok hogy a nagyobb kontroll érdekében terelgetik a felhasználókat a webes cuccok felé, hogy havidíjazhassanak, netán cenzúrázhassanak. Pl google kezébe még személyes levelezést sem szívesen adok, nemhogy cégeset.
A felhõ másik nagy baja, hogy nagyon hamar koncentrálódna az adatok feletti ellenõrzés egy, de maximum 2 vállalat kezében, és a jóég óvjon minket attól, hogy tejhatalmú "információ mágnás" uraljon mindent, és mindenkit, mert ez még a bankoknál is sokkal nagyobb befolyást jelentene, amit a kormányok, és nagy gazdasági szereplõk ki is használnának.
A legvalószínûbb hogy egymás mellett élnek majd ezek a technológiák, és remélem hogy a mai szintnél sokkal feljebb nem jut majd a dolog.
A végére legyen egy kis poén a felhõzéssel kapcsolatban. Ezt most nem hagyhatom ki. 😊
http://www.youtube.com/watch?v=oXZOQAbatTE
Biztonsági kockázat pedig egészen onnantól van, hogy az állományok tárolásába semmi beleszólásom nincs. Kiszolgáltatott helyzetbe hoznám magam tök feleslegesen ha felhõs vackokba raknám a cuccaimat. Ma az informatika megfelelõen olcsó ahhoz hogy ne így legyen. Éppen attól tartok hogy a nagyobb kontroll érdekében terelgetik a felhasználókat a webes cuccok felé, hogy havidíjazhassanak, netán cenzúrázhassanak. Pl google kezébe még személyes levelezést sem szívesen adok, nemhogy cégeset.
A felhõ másik nagy baja, hogy nagyon hamar koncentrálódna az adatok feletti ellenõrzés egy, de maximum 2 vállalat kezében, és a jóég óvjon minket attól, hogy tejhatalmú "információ mágnás" uraljon mindent, és mindenkit, mert ez még a bankoknál is sokkal nagyobb befolyást jelentene, amit a kormányok, és nagy gazdasági szereplõk ki is használnának.
A legvalószínûbb hogy egymás mellett élnek majd ezek a technológiák, és remélem hogy a mai szintnél sokkal feljebb nem jut majd a dolog.
A végére legyen egy kis poén a felhõzéssel kapcsolatban. Ezt most nem hagyhatom ki. 😊
http://www.youtube.com/watch?v=oXZOQAbatTE
#40
Az hogy valamié a jövõ, nem jelenti azt, hogy a másik oldal teljesen kipusztul. Még csak nem is azt, hogy teljesítményben, minõségben, bármi másban jobbak lennének mint a natív társaik. Egyszerûen csak arról van szó, hogy minden arrafelé mutat, hogy az üzleti szoftverektõl a játékokig minden területen törnek fel a webes megoldások, folyamatosan piacot hódítva el a natív szoftverektõl (lásd pl Zynga szárnyal, natív szoftverek kiadói meg leépítenek).
A biztonsági kockázatos maszlagnak nem kell bedõlni. A technikai problémák meg azért vannak, hogy megoldják.
A biztonsági kockázatos maszlagnak nem kell bedõlni. A technikai problémák meg azért vannak, hogy megoldják.
#39
"A jövõ a böngészõben futó szoftvereké, ez szerintem tény."
Ez marhaság. Ha belegondolsz hogy mivel is járna mindez, akkor te magad is rájöhetsz hogy az. Lesznek majd böngészõs programok, mint ahogy most is vannak, de nagyon erõs túlzás lenne azt állítani hogy csak ezeket használhatod majd. Márcsak a biztonsági kockázatot figyelembe véve is bukó a dolog, de erre még rájön a számtalan technikai probléma is.
Nem kell bedõlni a marketing -nek, túl van lihegve a webesedés. Majd elmúlik.
Ez marhaság. Ha belegondolsz hogy mivel is járna mindez, akkor te magad is rájöhetsz hogy az. Lesznek majd böngészõs programok, mint ahogy most is vannak, de nagyon erõs túlzás lenne azt állítani hogy csak ezeket használhatod majd. Márcsak a biztonsági kockázatot figyelembe véve is bukó a dolog, de erre még rájön a számtalan technikai probléma is.
Nem kell bedõlni a marketing -nek, túl van lihegve a webesedés. Majd elmúlik.
#38
Szerintem a Cloud-al kapcsolatban relevánsabb, ha a saját wiki cikkét hozod fel: http://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_computing . Azt hogy te mirõl beszélsz, azt pont lesz.rom.
#37
Te szegény-szegény kis ember. Neked már csak annyit tudok mondani: te egy nagyooon különleges kis ember vagy! :buksi simogatás:
#36
Akkor miért hoztad fel a választóképernyõt?
#35
Ígérem fogok (vagy nem, troll van itt is elég). Ez itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Chromebook (tudom ciki a wiki, de most ez van) írja le, mi is az a felhõ, amirõl én beszélek. Amirõl te beszélsz az egy teljesen másik dolog és csak a nevében hasonló.
#34
Ez az index szó mint úgy nem kliens ez akkor jutott csak eszedbe, mikor rámutattam, hogy a google mennyivel vastagabb mint az sg, index, és a hagyományos, web1-es oldalak? Ügyes próbálkozás, hogy belekapaszkodsz a megfogalmazásba, amikor besül az érvelésed - ami egyébként azért gyogyós szintû, hogy a hozzád hasonlók is felfogják.
Egy böngészõben futó kliens attól vastag/vékony, hogy a mûködéshez szükséges logikából mennyi az, ami kliens oldalon van, és mennyi van szerver oldalon. Mondjuk egy gmail-nél ez elég jelentõs, ezt mutatja hogy az oldalt kb sosem tölti újra (kattintásra jóformán csak a # utáni rész változik a címsorban). Az sg, index függetlenül attól hogy JS-t, vagy akármi mást használ a végleges kép kialakításához, minden egyes kattintásra az oldal szerkezetét lehúzza a szerverrõl. És igen, ez az amiért ezeknél az oldalaknál a cikkek szövege js nélkül is olvasható.
Egy böngészõben futó kliens attól vastag/vékony, hogy a mûködéshez szükséges logikából mennyi az, ami kliens oldalon van, és mennyi van szerver oldalon. Mondjuk egy gmail-nél ez elég jelentõs, ezt mutatja hogy az oldalt kb sosem tölti újra (kattintásra jóformán csak a # utáni rész változik a címsorban). Az sg, index függetlenül attól hogy JS-t, vagy akármi mást használ a végleges kép kialakításához, minden egyes kattintásra az oldal szerkezetét lehúzza a szerverrõl. És igen, ez az amiért ezeknél az oldalaknál a cikkek szövege js nélkül is olvasható.
#33
Az a cég egy infrastructure cloud szolgáltató. Olvass mondjuk hwsw-t, hátha ott felvilágosít valaki.
#32
Az hogy egy gépen elõre telepített IE van, az semmit nem jelent. Chrome a FF-tõl is tudott elvenni usereket, pedig sose volt elõre telepítve a Windowson.
#31
zsindexnél teljesen összerakott oldal? Hát akkor kapcsold ki a js-t és nézd ahogy egy max tördelésékkel összehányt szöveget kapsz, hozzászólódoboz, és mindenféle egyéb formázás nélkül.
CS.N.T.K.K! VDTC(very dangerous terrorist certification), FBSC (flying bomb specialist cert) oklevelek tuning: Ak-47 @ ak-74sd, boeing 707 @ 747, RPG-7 @ RPG-29
#30
Már csak halkan jegyzem meg: ilyen, hogy sg, meg index kliens nincs. Fogalomzavarban szenvedsz.
#29
Te mirõl beszélsz? Az a cég sima virtuális szervereket árul. Pont. Az sg.hu vékony kliens? Te most viccelsz, ugye? Meg az index? Ne szórakozz már, részeg vagy?
#28
"Az újabb windowsok eleve böngészõ választó képernyõvel indulnak, tehát az sem igazán áll már vagy 5 éve hogy az IE integrált volna. "
Az emberek nagy része még mindig olyan windows-t használ, ami még elõtelepített IE-vel jött. 5 éve? Aligha. Inkább 2 lesz az.
Az emberek nagy része még mindig olyan windows-t használ, ami még elõtelepített IE-vel jött. 5 éve? Aligha. Inkább 2 lesz az.
#27
De bizony ez egy felhõ szolgáltatás - hasonló mint a lentebb említett Ubuntu One, vagy az Amazon cuccosa. Pont arra való, hogy a felhõben legyenek tárolva az adataid, ne pedig saját szerveren.
A google cuccai eléggé vastag kliensek, mivel gyakorlatilag sosem töltõdik újra a teljes oldal. Ami a vékony kliens az pl az sg.hu, vagy az index.hu, ahol a megjelenítés összerakása teljes egészében szerver oldalon van. Szóval ez a szagértés kicsit besült, öregem.
A google cuccai eléggé vastag kliensek, mivel gyakorlatilag sosem töltõdik újra a teljes oldal. Ami a vékony kliens az pl az sg.hu, vagy az index.hu, ahol a megjelenítés összerakása teljes egészében szerver oldalon van. Szóval ez a szagértés kicsit besült, öregem.
#26
Így van, az is az.
Nem csak a gugli figyel meg mindent. Egyszerûen tudnod kell, hogy mit oszthatsz meg. Hogy mennyire tudnak megfigyelni, csak rajtad múlik, elbújni úgysem tudsz (jó eltudsz, de normál böngészésnél aránytalanul sok lenne a befektetett energia). Szerintem egy teljesen jó lépés volt a google részérõl nyilvánossá tenni az összes google+ fiókot.
Nem csak a gugli figyel meg mindent. Egyszerûen tudnod kell, hogy mit oszthatsz meg. Hogy mennyire tudnak megfigyelni, csak rajtad múlik, elbújni úgysem tudsz (jó eltudsz, de normál böngészésnél aránytalanul sok lenne a befektetett energia). Szerintem egy teljesen jó lépés volt a google részérõl nyilvánossá tenni az összes google+ fiókot.
#25
Az IE 96-ban indult, amikor a Netscape-nek már 90% részesedése volt. 97-ben már kb 60% részesedése volt, pedig akkor még a Win98 nem igazán terjedt el...
Az újabb windowsok eleve böngészõ választó képernyõvel indulnak, tehát az sem igazán áll már vagy 5 éve hogy az IE integrált volna. Az FF mégis csak 25% környékén áll. Mobilon meg nincs az a mazochista, aki használná a brutális fogyasztása miatt. Ezt az "oprendszert" elsõsorban mobil eszközökre szánják. Persze gondolom ez is begyepesedés kérdése.
Az újabb windowsok eleve böngészõ választó képernyõvel indulnak, tehát az sem igazán áll már vagy 5 éve hogy az IE integrált volna. Az FF mégis csak 25% környékén áll. Mobilon meg nincs az a mazochista, aki használná a brutális fogyasztása miatt. Ezt az "oprendszert" elsõsorban mobil eszközökre szánják. Persze gondolom ez is begyepesedés kérdése.
#24
gombost:
Mint az Ubuntu One.
Az is felhõszolgáltatás.
Mondjuk inkább Ubuntu felé felhõznék, ha felhõznék, mint a mindent megfigyelõ gugli felé .
Mint az Ubuntu One.
Az is felhõszolgáltatás.
Mondjuk inkább Ubuntu felé felhõznék, ha felhõznék, mint a mindent megfigyelõ gugli felé .
#23
Ha meg még is az lesz?
Minden esetre Ubuntu Mobile verzióiról rengeteg videó van Tableteken, telefonokon futattva. Még alfa verzió, de van olyan készülék amin már most teljesen jól megy. Bátrabbak akár fel is hackelhetik maguknak, de minden esetre az már ITT van, ez a Geco meg majd egyszer jön.
Minden esetre Ubuntu Mobile verzióiról rengeteg videó van Tableteken, telefonokon futattva. Még alfa verzió, de van olyan készülék amin már most teljesen jól megy. Bátrabbak akár fel is hackelhetik maguknak, de minden esetre az már ITT van, ez a Geco meg majd egyszer jön.
#22
Amit belinkeltél az nem egy felhõszolgáltatás (akkor sem, ha kiírják, hogy felhõ alapú blabla). A felhõ pl. ami a google-nek van, levelek, dokumentumok, képek, minden elérhetõ egy helyen, vagyis nem a saját gépeden tárolod õket és a kliens a Chrome OS abban pedig azt hiszem megegyezhetünk, hogy az elég "vékony" a te szavaiddal élve.
#21
Ja még annyit az Internet Explorer részesedése hosszú évek óta folyamatosan csökken mindenhol, tehát nem mondanám, hogy annyira jól végzik a dolgukat, ha a konkurencia folyamatosan szipkázza el tõlük az usereket. Ezt nem tudta eddig megállítani se a 8,9 de valószínûleg a 10-s verzió sem...
#20
"96-ban meg a Netscape-nek volt kb 90% részesedése, na bumm. Nem nehéz ellenfél nélkül elsõnek lenni. Amúgy a Mozilla bénaságát az mutatja leginkább, hogy az IE mai napig piacvezetõ úgy, hogy csak minimálisan erõltetik meg magukat, nehogy izomlázat kapjanak."
Az Internet Explorer már 1996-ban is létezett, tehát nem igaz hogy nem volt ellenfele a Netscape-nek... Természetesen az Explorer akkor szorította ki a Netscape-t amikor belekerült a Windows 98-ba és utána az összes többi Windows kiadásba... Esélye nem volt senkinek, hogy ezzel felvegye a harcot. Egészen 2004-ig amikor is a Firefox történelmet írt, felkavarta az állóvizet és nem nevezném bénaságnak azt, hogy pl Európa legtöbb országában már rég piacvezetõ a FF! Magyarországon mindössze 26% jelenleg az IE népszerûsége, míg a Firefoxé 48%!! Globális szinten persze fõleg az amcsi és ázsiai begyöpösödött userek miatt még mindig piacvezetõ a IE...
Az oprendszer más tészta igazad van, de én kivárnám a fejleményeket még mielõtt bármilyen meggondolatlan kijelentést tennék!
Az Internet Explorer már 1996-ban is létezett, tehát nem igaz hogy nem volt ellenfele a Netscape-nek... Természetesen az Explorer akkor szorította ki a Netscape-t amikor belekerült a Windows 98-ba és utána az összes többi Windows kiadásba... Esélye nem volt senkinek, hogy ezzel felvegye a harcot. Egészen 2004-ig amikor is a Firefox történelmet írt, felkavarta az állóvizet és nem nevezném bénaságnak azt, hogy pl Európa legtöbb országában már rég piacvezetõ a FF! Magyarországon mindössze 26% jelenleg az IE népszerûsége, míg a Firefoxé 48%!! Globális szinten persze fõleg az amcsi és ázsiai begyöpösödött userek miatt még mindig piacvezetõ a IE...
Az oprendszer más tészta igazad van, de én kivárnám a fejleményeket még mielõtt bármilyen meggondolatlan kijelentést tennék!
Én várom nagy kíváncsísággal, hogy mit alkotnak , remélem nem egy n+1-edik Linux disztró lessz.
#18
"A Mozilla szakemberei úgy vélik, hogy a jövõben a böngészõk az operációs rendszerek integrált részét fogják képezni."
"a szervezet már egyszer, az Internet Explorer esetében bebizonyította, hogy eredményesen veszi fel a harcot"
Nem tudom, emlékszik-e még valaki arra, hogy kik, és hogyan tiltották meg a böngészõ oerációs rendszerrel való adását. Meg azt sem tudom, hogy valaki emlékszik-e még arra, hogy böngészõválasztóval nyit a frissen, ropogósan telepített Windows.
Szóval integrált böngészõ, meg le tudták gyõzni.
Most hánynom kell.
"a szervezet már egyszer, az Internet Explorer esetében bebizonyította, hogy eredményesen veszi fel a harcot"
Nem tudom, emlékszik-e még valaki arra, hogy kik, és hogyan tiltották meg a böngészõ oerációs rendszerrel való adását. Meg azt sem tudom, hogy valaki emlékszik-e még arra, hogy böngészõválasztóval nyit a frissen, ropogósan telepített Windows.
Szóval integrált böngészõ, meg le tudták gyõzni.
Most hánynom kell.
#17
A postod óta dadogok és csuklok egyszerre... egyébként nem kavart fel .)
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#16
"Ezzel csak az a baj, hogy a felhõszolgáltatásoknak pont az az egyik sarkalatos pontja, hogy nem a user memóriáját, processzor idejét fogja a program, hanem egy szerveren fut, te pedig csak egy gui-t kapsz hozzá."
A felhõszolgáltatás valami olyasmin mint a web2 volt mikor indult - frankón hangzik, jó puffogtatni, de sokan nem tudják mi az. Nézd meg ezt a felhõszolgáltatót: amit õ csinál, az szimpla skálázható virtuális szerver bérlet (amazon cuccosa is valami hasonló). Ez abszolúte nem határozza meg, hogy ami szolgáltatást készítesz, ott mennyire lesz vastag vagy vékony a kliens.
Gyakorlatilag ugyanaz a trend lesz várható, ami a szimpla weboldalaknál is van: a vékony kliens irányából (ez ugye egy "sima" weboldal, ahol kb minden kattintás újratöltés) haladunk a vastag kliens irányába (ahol over esemény is csinál valamit, újra szinte sosem töltõdik). Namost szerinted miért van ez? Elárulom: mert ez gyorsabb. 1 kliennsel is gyorsabb - mert nem kell mindent letöltenie, használhat állandó kapcsolatot, stb - de a kliensszám növekedése nem növeli olyan mértékben a szerver terhelést, mint a vékony klienses móka. Szóval nem, nem az kliens processzor-memória-pénztárca kímélés a cél, hanem a szerver processzor-memória-költség kímélése.
A felhõszolgáltatás valami olyasmin mint a web2 volt mikor indult - frankón hangzik, jó puffogtatni, de sokan nem tudják mi az. Nézd meg ezt a felhõszolgáltatót: amit õ csinál, az szimpla skálázható virtuális szerver bérlet (amazon cuccosa is valami hasonló). Ez abszolúte nem határozza meg, hogy ami szolgáltatást készítesz, ott mennyire lesz vastag vagy vékony a kliens.
Gyakorlatilag ugyanaz a trend lesz várható, ami a szimpla weboldalaknál is van: a vékony kliens irányából (ez ugye egy "sima" weboldal, ahol kb minden kattintás újratöltés) haladunk a vastag kliens irányába (ahol over esemény is csinál valamit, újra szinte sosem töltõdik). Namost szerinted miért van ez? Elárulom: mert ez gyorsabb. 1 kliennsel is gyorsabb - mert nem kell mindent letöltenie, használhat állandó kapcsolatot, stb - de a kliensszám növekedése nem növeli olyan mértékben a szerver terhelést, mint a vékony klienses móka. Szóval nem, nem az kliens processzor-memória-pénztárca kímélés a cél, hanem a szerver processzor-memória-költség kímélése.
#15
Nahát valakinek beletapostam a lelkivilágába egy telitalálattal, bocsánat.
#14
Azért az nem csak a Mozillán múlik, hogy az IE-nek ilyen magas a részesedése. Az ilyen statisztikák eleve torzak, hiszen céges környezetben sok helyen senki nem törõdik vele, hogy milyen böngészõt használnak (plusz a rendszergazdákon kívül senki nem telepíthet, õk meg sokszor nem is akarják rászánni az idõt), ráadásul a céges alkalmazások nagy részét is kifejezetten IE-re optimalizálják. (link).
"De ha jönnek a komolyabb kliensek, amik folyamatosan sokmindent csinálnak, nagy adattömegekkel dolgoznak, akkor pik-pakk out of memory lesz a cucc."
Ezzel csak az a baj, hogy a felhõszolgáltatásoknak pont az az egyik sarkalatos pontja, hogy nem a user memóriáját, processzor idejét fogja a program, hanem egy szerveren fut, te pedig csak egy gui-t kapsz hozzá.
"De ha jönnek a komolyabb kliensek, amik folyamatosan sokmindent csinálnak, nagy adattömegekkel dolgoznak, akkor pik-pakk out of memory lesz a cucc."
Ezzel csak az a baj, hogy a felhõszolgáltatásoknak pont az az egyik sarkalatos pontja, hogy nem a user memóriáját, processzor idejét fogja a program, hanem egy szerveren fut, te pedig csak egy gui-t kapsz hozzá.
#13
Ha csak picivel több dimenziós lennél mint egy papírlap akkor látnád a szemléletedben a hibát. Isten mentsen meg a helyezkedõ emberektõl akiknek a nyelvük hossza határozza meg a társadalomban elfoglalt helyét. Megvetem õket.
Tanulni kell, ha sok pénzt akarsz mert a másik út (lottó nyeremény, illegális sundi-bundi) nem igazán járható. Gyereknek elõnye és nem hátránya a sok oldalúság.
Sajnos ismerek olyan programozó matematikusokat akiknek az #include <stdio.h> jelentése is komoly rejtély (kell oszt kész). Ilyenktõl ne várj semmit...
Tanulni kell, ha sok pénzt akarsz mert a másik út (lottó nyeremény, illegális sundi-bundi) nem igazán járható. Gyereknek elõnye és nem hátránya a sok oldalúság.
Sajnos ismerek olyan programozó matematikusokat akiknek az #include <stdio.h> jelentése is komoly rejtély (kell oszt kész). Ilyenktõl ne várj semmit...
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#12
Nem tanulni kell, tudni... Ha sok pénzt akarsz, akkor fõleg helyezkedni.
Mikor még tanultam fõsulin, a tanárok csináltak egy házi verseny feladat sort, beadandót. Ki is rakták, volt rá valami 3 nap, meg is csináltam én is meg többen, egy feladatot kivéve, mert az senkinek se sikerült. Aztán mikor rákérdeztünk, hogy azt hogy kell, akkor jött az égés, mert úgy élbõl nem tudta megcsinálni egyik tanár se. Na sebaj, majd köv. elõadáson, 1 hét múlva. Hát csak nem jött össze nekik, elõadás elõtti 20 perces szünetben az érettségivel rendelkezõ operátor srác megnézte a feladatot, és egy cigi meg egy kávé mellett lefirkantotta egy A4-es lapra az algoitmust a professzor bácsiknak. Azóta se láttam a sráctól jobb programozót, pedig beszéltem már azóta pár emberkével, akinek a neve elõtt ott van a Phd jelzés, ami elvileg azt jelzi hogy ace, közben meg dehogy.
Egyébként nekem az igénylistámon nagyobb prioritású az, hogy ne szakadjak el a gyökereimtõl, meg a gyerekeim ne angolul tanuljanak, hanem magyarul. Inkább nem is kell az a Ferrari.
Mikor még tanultam fõsulin, a tanárok csináltak egy házi verseny feladat sort, beadandót. Ki is rakták, volt rá valami 3 nap, meg is csináltam én is meg többen, egy feladatot kivéve, mert az senkinek se sikerült. Aztán mikor rákérdeztünk, hogy azt hogy kell, akkor jött az égés, mert úgy élbõl nem tudta megcsinálni egyik tanár se. Na sebaj, majd köv. elõadáson, 1 hét múlva. Hát csak nem jött össze nekik, elõadás elõtti 20 perces szünetben az érettségivel rendelkezõ operátor srác megnézte a feladatot, és egy cigi meg egy kávé mellett lefirkantotta egy A4-es lapra az algoitmust a professzor bácsiknak. Azóta se láttam a sráctól jobb programozót, pedig beszéltem már azóta pár emberkével, akinek a neve elõtt ott van a Phd jelzés, ami elvileg azt jelzi hogy ace, közben meg dehogy.
Egyébként nekem az igénylistámon nagyobb prioritású az, hogy ne szakadjak el a gyökereimtõl, meg a gyerekeim ne angolul tanuljanak, hanem magyarul. Inkább nem is kell az a Ferrari.
#11
Nem (csak) a bérem mértékével van a gond, hanem azzal, hogy mekkora részét költeném - és költöm most is - hülyeségekre (mert egy piszok gyorsan értékét veszítõ, drága fenntartású, eléggé behatárolt használhatóságú luxustárgy azért valljuk be, hülyeség). Ahhoz hogy Ferrarim legyen nem magas bér kellene, hanem egy Lotto 5-ös. Mikor a nyeremény 3 milliárd fölött van, akkor szoktam kitölteni 1 szelvényt. Szóval kb ilyesminek érzem én a Mozilla esélyeit :-D
#10
96-ban meg a Netscape-nek volt kb 90% részesedése, na bumm. Nem nehéz ellenfél nélkül elsõnek lenni. Amúgy a Mozilla bénaságát az mutatja leginkább, hogy az IE mai napig piacvezetõ úgy, hogy csak minimálisan erõltetik meg magukat, nehogy izomlázat kapjanak.
A témánál maradva: egy böngészõ meg egy oprendszer az két külön fogalom. A jövõ a böngészõben futó szoftvereké, ez szerintem tény. A Mozillának van egy böngészõje, tisztességes piaci részesedéssel, ez is tény. Megtehetik, hogy bebootolnak a háttérben egy linuxot, és maga a böngészõ lesz az oprendszer felülete - ez is ténynek tûnik, de azért nem ilyen sima az ügy. Az egyik probléma az, hogy a böngészõjük jelenleg se bánik tisztességesen a memóriával - egyszerûen nem szabadít fel mindent. Ezzel az a gond, hogy míg egy böngészõt pik-pakk újra lehet indítani, egy oprendszer újraindításához már nincs hozzászokva manapság az ember. A másik meg hogy a mai webes alkalmazások kliens oldala szög egyszerû, éppen ezért órákat vesz igénybe, amíg a FF jelentõsebb mennyiségû memóriát elfogyasszon. De ha jönnek a komolyabb kliensek, amik folyamatosan sokmindent csinálnak, nagy adattömegekkel dolgoznak, akkor pik-pakk out of memory lesz a cucc. Ettõl meg Win3.1 óta már kicsit elszokott a nép.
A témánál maradva: egy böngészõ meg egy oprendszer az két külön fogalom. A jövõ a böngészõben futó szoftvereké, ez szerintem tény. A Mozillának van egy böngészõje, tisztességes piaci részesedéssel, ez is tény. Megtehetik, hogy bebootolnak a háttérben egy linuxot, és maga a böngészõ lesz az oprendszer felülete - ez is ténynek tûnik, de azért nem ilyen sima az ügy. Az egyik probléma az, hogy a böngészõjük jelenleg se bánik tisztességesen a memóriával - egyszerûen nem szabadít fel mindent. Ezzel az a gond, hogy míg egy böngészõt pik-pakk újra lehet indítani, egy oprendszer újraindításához már nincs hozzászokva manapság az ember. A másik meg hogy a mai webes alkalmazások kliens oldala szög egyszerû, éppen ezért órákat vesz igénybe, amíg a FF jelentõsebb mennyiségû memóriát elfogyasszon. De ha jönnek a komolyabb kliensek, amik folyamatosan sokmindent csinálnak, nagy adattömegekkel dolgoznak, akkor pik-pakk out of memory lesz a cucc. Ettõl meg Win3.1 óta már kicsit elszokott a nép.
#9
ja ilyne egyszerü lenne mindenki azzal szaladgálna 😄
www.icewebhu
#8
Nem szégyen tanulni... és nem 300 hanem 3 év az a Ferrari jobb helyeken .)
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#7
300 év múlva... <#hehe>
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#6
Csakhogy mögötted nem áll egy szervezet, ne írjunk le ilyen korán õket. Amúgy ha rakosgatod össze a minimálbéred akkor lehet esélyed egy Ferrarira. 😉))
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#5
de nem fog. A firefox ot is már egyre többen hagyják ott pedig az az új IE.
#4
A Mozilla megmutatta a Firefoxszal, hogy képes nagy dolgokra. Ne felejtsük el, 2004 elõtt az Internet Explorer 90% feletti népszerûséggel bírt!
Ennyi erõvel én is írhatnám, hogy szeretnék egy Ferrarit. Kb ugyanannyi a realitása annak is mint egy sikeres Mozilla oprendszernek.
#2
Na igen, a Raindroppot is elmosta az esõ..Szóval jobb lenne,ha elõbb mutatnának valami alpha állapotban lévõ zigótát..
#1
kellemes ötlet... egyenlõre ötlet 😊
u dont have to listen anybody else but me