Kerbal Space Program

ha mondjuk épp egy hosszú rakétát építettem akkor az ûrben, hogy lehet beállítani, hogy a kamera középpontja ne a rakéta közepét figyelje hanem mondjuk a kabint? Nem tudok így ráközelíteni az ottani mûszerekre amit használnék

sikeresen dokkoltam! bocsi a képek sötétségéért, de ha a sötét oldalon jött össze a randevú...

és próba cseresznye:

kepkezelo.com csak nem mindig jó az oldal.

a MunMopnster meg bevetésre vár, kicsit nem vártam meg az indítási ablakot, így majd 1 napot kell várakozni, hogy létrejöhessen a randevú a rover és a szállítóegység közt. dokkolás után jön a kép.

apropó, te hogy csinálod, hogy indexképek jöjjenek be? nem láttam a fórum FAQ részében 😄

Közben én is dolgozgattam. Elkészült a Bogár nagy testvére. Több üzem anyag, kicsit nagyobb tömeg. Az Ion hajtómûves leszorítás ötletét egyenlõre teljesen elvetettem. Helyette inkább a hagyományos hajtómûves megoldást fejlesztettem. A több üzem anyag elvileg nagyobb távolságokra elegendõ. Egyenlõre még nincs tesztelve. Viszont kifejlesztettem egy Utántöltõ állomást. Nos, ez utóbbit ki is próbáltam. Rákerült egy fedett dokkoló a Nagy Bogárra és készítettem egy teszt utántöltõ állomást, amit telepítettem nem túl messze a kilövés helyétõl. Itt arra kell figyelni, hogy az utántöltõ állomás dokkolója megfelelõ helyen legyen. Kis próbálkozás után sikeresen dokkoltam és teszteltem az újra töltést. Menet közben kaptam egy defektet, így az állomáson kereket is kellett javítanom.



Már csak erre is kell egy ISA Mapsat antenna és máris lehet menni nézelõdni.

íme itt az új design. most már csak el kell juttatni a Munig, ami pár repülés lesz, mert nincs megfelelõ hordozójármûvem 😄 plusz át kell küldeni a terveket a hangárból a kilövõállomás szerelõcsarnokába 😄

új designba kezdtem végül. nem keresek új helyet elõbb. ez van.

a mostani jármû dokkolásra képes lesz, konkrétan csak a leszálláshoz és felszálláshoz használ majd hajtómûveket.lesz egy kisérõhajó, ami elviszi a Munig.
persze a hangárban kellett megterveznem és összeállítani, onnan viszem át a tervet a kilövõálláshoz. most már csak az orrára kell pár hajtómû, hogy fel is tudjon állni meg eldõlni

Nos, a Bogár tesztje befejezõdött. Nagyjából 100 km-t levezettünk (a zöld ember meg én) a Mun-n, eseménymentesen. Az elején elég furcsa volt vezetni. Szerencsére a hajtómû csoportokat billentyûzethez rendeltem, így aránylag könnyen lehetett boldogulni. Nagyon szépen manõverezhetõ, nem olyan könnyen borul mint gondoltam. Természetesen nem 17-20 m/s sebességnél kell bele rántani a kormányba. A sok kerék mindegyike kormányozható, egyenlõre egyiket sem lockoltam. Talán ezért is álltam fejre az elsõ métereken. Háti hajtómû talpra állította és lehetett menni tovább. A fejlesztett stabilizátor nagyon hasznos, sõt úgy vettem észre nélkülözhetetlen. Unalmas, egyenes szakaszokon sebesség és irány autopilótával mentünk. A leszorító hajtómûvek nagyon hasznosak, szinte végig üzemeltek, igaz csak ilyen 5% tartományban.
A jármû jól bírja a lejtõs, illetve az erõs emelkedõ talajt is, hála a leszorító hajtómûnek, valamint a háti, második csoport hajtómûveknek. Nem találtam olyan akadályt, ahol ne tudott volna fel illetve le menni. Sebességet rögzítettem 2-5 m/s tartományban és néha rásegítettem a segédhajtómûvel, miközben manuálisan kerülgettem a nagyobb szakadékokat.
Összességében igen elégedett vagyok a jármû teljesítményével. Igazi játék élmény vele a Mun-n száguldozni. 19 m/s sebességig gyorsítottam vízszintesen, illetve lejtõn volt egyszer 25 m/s sebesség is.

ez csak egy szemléltetõ rover, hogy mire gondoltam.

le is kell ám vele szállni a Munon. meg a napelemei kevesek, mozgáshoz elég, épp hogy, de tudományhoz... nem beszélve a naplemente/napkelte tájékáról, amikor alacsony szögben érkezik a fény

900 elköltetlenül 😄 nah 😛

lehet, hogy én is cserélem, csak jussak át egy új biomeba, hogy kutathassak. már 900 sci ott van elköltve, de a rovertökéletesítéshez kéne vagy 1500

Na, én valami ilyesmi kerék elrendezésre gondoltam. Ez jóval stabilabb tud lenni.

hát a nagy tankokat én csak nukleáris hajtómûvel szoktam használni

vemyke: nyugi, eltart egy darabig, míg beletanulsz. nekem se egy nap alatt jött össze a mai tudásom 😄

Trucker: nagy napelemet azért tegyél rá, ha légkörben nem is használhatod azt...
de a designt továbbfejlesztheted még, és a Dunára is jó lesz a végén 😄

Hát ez a célpont eltalálás még jó sok idõmbe bele fog telni. Új rekord: 14km-re a céltól elfogyott az üzemanyag durván 100m/s-os sebességkülönbségnél. Aszem szegény kerbanautáim még jó sokáig keringenek majd, mire értük tudok menni 😄

Halljátok vastag rakétákkal ne foglalkozzak ugye? Mármint más bolygóra menni velük amíg nincsenek meg a jó hajtómûvek és könnyû tankok hozzájuk mert egyszerûen a hajtómûvek amik most vannak 2d egyike se bírja el saját súlyát... csoda ha egy 3 fõs kapszulát ki tudok juttatni az ûrbe ... :S Addig közepes rakétákkal minden sokkal jobb, teher meg felszerelés is jobban fér rájuk... de módjával mert van egy színt ahol plusz 1 tartály minusz 1 tartály ugyanolyan távolságra elég, hiszen egy idõ után a súly miatt a teher el is vesz amennyit a tank adna... eléggé durva... 1 napom elment most mire erre rájöttem...

A következõ verzióba már kell egy szerelõ (pilóta) mert defektes lett a jármû megint. Belsõ nézetbõl elég félelmetes érzés vezetni.

Köszi, kezdek is akkor matekozni😊

Verseny Bogár! 😊

Érdemes nézni a sebesség mérõt. Valamikor 60 m/s körül (nem tudtam fotózni) 4 kerék defektet kapott és robbant a technika. Azért így is szép eredménynek tartom. Ki jön versenyezni???

Azt is próbáltam. Kellene egy erõmû a Bogárra, mert fél perc alatt minden lemerült.



Ion hajtómûvet félre téve, most ezzel kísérletezem Kerbal környezetben. Egyenlõre 20 m/s megyen vele stabilan sík terepen. Aránylag stabilan fordul (majd ezt még tesztelem) Emelkedõs terepet meg még keresni kell. Van rajta 4 db leszorító hajtómû, még azt is meg kell mérni, mennyi ideig mûködnek a maradék hajtóanyaggal, illetve milyen teljesítményen kell használni õket.

fiss és új hír: feltûnt a Kerbin a horizonton! talán végre lemondhatom a MunSat elõfizetésemet, ha adást akarok hazaküldeni! 😄

ionhajtómû? kis tömeg, plusz leszorítóerõ, nagy hatásfok, alacsony fogyasztás. de rengeteg áramot zabál

Elõbb-utóbb megfognak büntetni szemetelésért.



A nagy tömeggel az a bajom, hogy már így is sokszor kapott a technika defektet. Épp ezért próbálom a felesleges dolgokat itthon hagyni és valami okosat kitalálni a leszorító erõ növelésére.

inkább nagyobb tömeg kell, minél mélyebben lévõ súlyponttal. meg a sarkokra a kerekek. meg a fejlesztett sas se árt, ha felrepülne, legyen esély egyenesben tartani a jármûvet

Most építem a 3-s Bogarat. Vannak rajta némi módosítások. Tesztelés után nyilatkozom róla bõvebben. RCS azért nem jó erre a célra, mert valóban hamar kifogy, a leszorító erõre meg folyamatosan szükség lenne.

az RCS gyorsan kifogy.
és nálam olyan kilógó szerkezeti elemeken vannak a kerekek 😄

miért nem tesztek a roverotokra kilógó szerkezeti elemeket (most nem jut eszembe a neve, és képem sincs hirtelen), és azok végére a kerekeket? nem borulna annyira könnyen. illetve lefele nézõ RCS-t a leszorító erõ miatt.

nem hiába szerettem a matematikát és a fizikát. pláne a sikeres vizsgák utáni felejtõ ivászatot 😄

Trucker: akkor van még mit javítanod. én síkabb terepen 17 m/s sebességgel nyugodtan száguldozok. lejtõn csak óvatosan, 30 fokos dõlés esetén 5 m/s. ha emelkedõ és hasonló dõlésszög, akkor ami belefér, mert az se lesz elég 😄 de normál terepviszonyok közt 12-14 m/s

amúgy ha ez is eltörik, akkor próbáld meg a kerekeket a szerkezet sarkaira juttatni. jelentõsen növeli a stabilitást

Most meg a fényszóró lesz az elsõ amit elhagyok.

Ciolkovszkij-egyenlet
A kiáramló gáz sebessége, ami a az Isp * g0 szorzattal is leírható.

Még látszik a képen. 7 m/s. Egy kicsi bukkanónál már repült is a technika.

Közben megérkezett a módosított Bogár.

mennyivel száguldoztál, amikor borult az egész?

rohadt természetes alapú logaritmus... most már csak integrálni és deriválni kéne az egészet...
de a 9.81-et honnan veszed a képletbe? a gravitációt nem vehetjük állandónak ez esetben, vagy csak a Kerbin felszínérõl számoltad?

Az ISP érték jobb.
Ha két lehetõség között 200kg a különbség és mondjuk a súly 20%-a üzemanyag, akkor a nagyobb ISP kb 200m/s-al több deltaV-t ad.
(ha érdekel: deltaV= Isp * 9,81 * ln(teljes súly/üres súly))

Továbbfejlesztés? Nem is tudom. Ebben nincs kicsi zöld emberke, csak egy oldalon van futómûve. Az tény, hogy a borulós technikára van alapozva. Ennél a leszállásnál sem volt gond, még a segédhajtómûvet sem kellett bekapcsolni. Arra kellett figyeljek, hogy leszállás közben a lejtõ felé álljon a futómû.

Sajnos máris balesetet szenvedett. Kis emelkedõnél elugrott a talajról és fele technika elmaradt a leérkezéskor. Gondoltam rá, hogy küldök fel egy szervizest, de sajnos a hajtómûvek is elmaradtak. Azok pedig nagyon kellenek az emelkedõnél, mert anélkül nem lehet meredekebb dombot mászni. A következõnél majd teszek rá plusz segédhajtómûveket.
A sétakocsikázás így sem volt hiábavaló. Több mint 200 pontot szedett össze ûgy, hogy nálam a Mun eléggé már be van lakva.

ja, igen. a radiálisan csatlakoztatott hajtómûhöz nem kell extra vezeték, csak legyen rajta a tartályon, amirõl mûködik

én inkább választanám a Rockomax 48-7S hajtómûvet. 350 az lsp-je, plusz egy szondának nincs akkora súlya, mint egy bolygóközi hajónak.

Szerintem 4000 kg esetén nem annyira szignifikáns a súly megtakarítás. Nem számoltam utána, de a 390 isp az majd 1/3 -al több, mint a 300. Annyi súlyt meg nem takarítasz meg.
Szerintem.

Szerintetek a kisebb tömeg vagy a nagyobb ISP érték jobb egy szondára?
mert pl. 3 kis hajtómû 200kg-val könnyebb (4t az egész), viszont azoknak 390 helyett 300 az ISP-jük vákuumban. Gondolom valahogyan ki lehetne számolni, de úgy érzésre?😊
Illetve a radiálisan feltehetõ oxid/üza tartályt kell csatlakoztatni csõvel,ha üza tartályon van?

Na én arra nem mertem sosem vállalkozni, hogy egy manuális fellövéssel egybekötött randevút hozzak össze. Respect!

én is tévedhetek. 😄

és az ilyen Kerbin körüli randevúkat én jobb szeretem a kilövõállásról kezdeni: cirka 250 km-re kell legyen tõlem a célpont, amikor elkezdem a fellövést, így általában az orbitális pályára állás végén minimális módosítások kellenek a randevúhoz (40-50 m/s sebesség változás)

Trucker39: fain. tisztára, mint ha az én ötletem továbbfejlesztése lenne, vagy képzelõdök? 😄

Nagyon jó. <#eljen>
Egy dologban szeretném kiegészíteni.
A barna és a lila jelölések nem az aktuális és következõ kört jelentik, hanem azokat a pontokat amikor a pályák metszik egymást. Tehát ha egy körben kétszer metszed a pályát, akkor lesz két jel (a második képen látszik is).

Én egyébként jobban szeretem magasabb orbitról kezdeni a találkát. Hamarabb meg van, csak több üzemanyagot igényel.

Bogár a Mun-n !!!

elvileg spontán felrobbantja az egészet. de nem kell törõdni vele, az ütközési esély igen kicsi. még ezzel a megközelítési módszerrel is nagyon meg kell dolgozni, hogy két jármû eltrafálja egymást. konkrétan felejtsd el a Star Wars féle látványos vadászcsatákat: az életben meg itt is egy pillanat alatt elhúznának egymástól a gépek kilométerekre.
belegondolva, azok a gépek kb 2-300 km/h sebességgel repültek, itt meg ha 200-300 m/s egymáshoz viszonyított sebességgel közelít két jármû (az elõbb lassításkor annyi volt), az se ritka. ami jelentõs sebességkülönbség 😄

Még egy kérdés: ha a radarnál terminate-tel kitörlöm az adatokat egy dologról (pl gazdátlan rakéta), akkor az csak a listából törlõdik, vagy megszûnik létezni, ergo nem trafálhatom telibe egy ûrhajóval?

Hálásan köszönöm, tökéletesen érthetõ lett a dolog. Holnap mindenképp meg is próbálom, bár egyelõre nem dokkolás a cél, hanem az elkóborolt báránykáimat kell összekaparni valahogy.

tehát adott két, közel azonos orbitális pályán haladó jármû, 1 és 2 az egyszerûség kedvéért. 1 hajó, amit mi kezelünk, találkozni akar a 2 hajóval, de a minimum 1000 km választja el õket egymástól.
elõször belépünk a térkép módba, célpontként beállítjuk a 2 hajót. ekkor annak a pályája zöld színnel lesz megjelölve és feltûnik pár megjegyzés is rajta:

- AN és DN, amik a pályaelhajlási szögeket jelölik. minél kisebbek, annál jobb nekünk, max 1° legyen az értékük az egyszerûség miatt.
- a narancssárga jelölések azt jelzik, hogy a következõ körben hol lesz a te hajód és milyen távol a célponttól(Intersect 1, separation x km) illetve a célpont elhelyezkedését akkor, amikor odaérsz a pontba (Target position of intersect 1)
- a lila ugyanaz, mint a narancssárga, csak az egy körrel késõbbi pozíciót magyarázza el

ezeket úgy tudod felhasználni, hogy a pályád mentén valahol létrehozol egy maneuver node-ot, és gyorsítást/lassítást kezdeményezel, megpróbálod a két narancs vagy lila jelet egy pozícióba juttatni. ha sikerül, akkor 1-2 körön belül nem 1000 km-es szeparációd lesz, hanem pár km.

amikor odaérsz a legkissebb szeparációs távolság közelébe, az orbitális sebességrõl érdemes a navball kijelzõjét a célpont sebességére átállítani, majd a sebességet leredukálni 0 környékére. ekkor a saját pályád is a célpontod pályájával hasonlóvá válik, és megkezdheted a dokkolási manõvert, ami már egy másik történet.
és jöjjenek a képek:

Akkor nem kezdem el leírni, képem amúgy sincs hozzá 😄 meg lusta is vagyok.

pár perc és csinálok egy leírást, de elõbb végig kell vinnem a folyamatot 😄

Áh... valaki segítsen. Hogy a fenébe lehet összehozni találkozási pontot? Akárhogy próbáltam közöm sincs a dologhoz. A legközelebb 80km-re tudtam kerülni a célponttól, de onnan sehogy se ment közelebb...