Egyre közelebb az anyag túlsúly megfejtése

Háromszázezred százalék! Hm. Ennyit még én is szoktam tévedni. :(

Valóban nincs benne "rendszer kialakulásának történetisége" mert ez csak egy szógaz amit te találtál ki. Tudománytörténetet (vagyis társadalomtudományt) ne keverd össze a fizikával, kémiával, csillagászattal vagyis a természettudománnyal. Mellesleg a történetiség sem stimmel abban amit írtál.

Tényleg leírtad miért szép illetve nem szép dolog a tudomány, csak éppen nem a tudományról írsz, hanem arról amit annak képzelsz! Sajnos ezt szalmabáb érvelésnek hívják. Elnézés ha úgy érzed, hogy übermensch a hozzá állásom, nem ez célom, csak szeretném ha megértenéd végre: félre érted (vagy nem érted) a tudományt! A másik probléma az, hogy a párost kevered a valódi tudomány állításaival, amit nem ismersz, és az SG. bulvárból sem fogod megismerni. Ha meg nincs más érved akkor jön az összeesküvés elmélet. Ha ezeket elhagynád, akkor talán az én válaszaim is mások lennének.

Nem vagy te hülye, ilyet nem állítottam, csak ragaszkodsz a tévedéseidhez, ami viszont már hülyeség. A sértegetés meg nem illik hozzád, nem vagy te primitív, különben sem veszem fel!

Köszönöm a választ, az írásodat feltétlenül el fogom olvasni.

Inkább kiegészítette, azt amit írtam, mint cáfolta.
Ez egy hardcore tudományos nézõpont, amiben a rendszer kialakulásának történetisége nincs benne. Én meg inkább tudománytörténeti szempontból írtam le kb ugyan azt. Lehet szõrözni, csak az a gond, hogy amit én írtam azt az itt megjelentek 90% érti, amit meg ti azt meg 90% nem érti.
Én leírtam, azt hogy miért szép dolog a tudomány, hogy jönnek rá dolgokra nagyon okos emberek, akik közé bizonyára te is tartozol, és azt, hogy a rengeteg felfedezés után is még mennyi ismeretlen várja azokat, akik kemény munkával hajlandók az agyukat tornáztatni.
Ti meg jöttök itt az ûbermens hozzáállással, hogy mindenki kapja be aki fejben nem integrál.

De errõl beszélek amúgy a kezdetek óta, hogy olyan miatt támadtok rám és mindenkire, aki nem vérszerint bizonyíthatóan közületek származik, amit a magatokközül levõnek messze elnéztek.
Arrogáns kis köcsög vagy bulával együtt.
Csókolom!

A #37 hszben kaptál részletes választ, illetve kiegészítettem a #38 hszben egy aprósággal, bár az tényleg apróság. Egyébként látod ez a baj, nem "jött le". Még nagyobb baj, hogy amikor bvalek2 elmagyarázta hol a hiba abba amit mondasz, azok után sem "jött le". Legalább ismeretterjesztõ szinten ismernéd azt amirõl beszélsz, de még úgy se. Remélem felismered mi a különbség a kritika és a személyeskedés között...

Aha. Értem.
És melyik hsz-ben történt ez meg, mert nekem nem jött le?! Bocs.

Én vettem a fáradságot, hogy részletesen megcáfoljalak, de te kitörölted vele a hátsó feled. Nem csodálom hogy a többiek ezek után nem erõlködnek vele.

Köszönöm a részletes cáfolatot.

Amiket NeXUS6 összehordott, az totál hülyeség, és semmi másból nem áll csak abból amit õ nem tud, azt keveri a fantáziájával. Kár, hogy egyetértesz vele, nem kéne.

Az Rij a Ricci-tenzor, az R (indexek nélkül) pedig a Ricci-skalár, két különbözõ mennyiség. A gij a metrikus tenzor. A Ricci-tenzort és a Ricci-skalárt a metrikus tenzor deriváltjaiból számoljuk ki. Az Einstein tenzor hagyományosan az elsõ két tagja a baloldalnak, de valójában az egész baloldal a térgeometriáról szól, és helytelen átvinni a lambdát a másik oldalra.

Az a legegyszerûbb, ha letöltöd az irományomat, az elsõ fejezetben 30 oldalon keresztül lassan szájbarágósan végigmegyek egy koordináta-rendszertõl egészen az Einstein-egyenletig. Ha valami nem érhetõ benne, szólj, és kijavítom.

"Mivel az Einstein-egyenlet baloldalán van, ezért a térgeometria része (természetesen nem szükségtelen, hanem nagyon is fontos része az egyenletnek, ahogy Hilbert bebizonyította)."
Igen és egy általános iskolás mûvelettel átrendezhetõ a jobboldalra:D
Mivel az össes többi tényezõnek van konkrét fizikai jelentése, valszeg a lambda, mint állandó is gyakorlatilag elõbb utóbb valamivel, erõvel, akármivel beazonosítható lesz, és talán nem is lesz állandó. Matematikailag, geometriailag egy 3+1 dimenziós téridõhöz meg nem szükséges bevezetni. Feltéve persze ha az értéke 0.
De pontosabban már most van fizikai értelme, mert átrendezve ugye: Λ = 8πρvac
Az az a vákuum energiasûrûsége 8π-vel megszorozva.
Ha így nézzük persze nem egy nagy vasziszdasz, nem éri meg a felhatást. A dolog inkább azért érdekes, mert hogy miért kéne, hogy a vákuum átlagos energiasûrûsége 0-tól eltérõ legyen!?
És ugye a vákuum gyakorlatilag virtuális részecskék összessége. Na de ezek közül vajon melyek azok, amelyek ki akarnak lógni a nagy átlagból és eltérítik 0-tól ennek értékét, mert ugye energia önmagában nem létezik.

A gond ugye újfent az, amit írsz is a gravitációval kapcsolatban, hogy a Λ hatása kozmikus méretekben jelentkezik, és földi körülmények között jelenlegi tudásunk szerint nem tududnk olyan kísérletet végezni, hogy erre választ kapjunk.
Többek között mert ugye a gravitációnak nincs reális kvantummechanikai leírása.

Csak agyalgok.

Bocsi, nem akarok flame-et, esszét sem szeretnék írni a professzorok szexuális szokásairól :D:D és perverzióiról, de én így gondolom. Racionális vagyok nem sémákban gondolkodom. Úgy is kell vagy 200 év mire körvonalazódik pár dolog, de addig aki itt írogat, mind halott lesz.

Persze attól hogy érted hogy hogyan mûködik a mikró még jól meg tudsz csinálni egy csajt... vagy nem, de ezt mindenki döntse el maga. De ha több idõt töltesz matematikával mint csajokkal, akkor valószínû hogy nem.

Nézd, lehet úgy is boldognak lenni, hogy csak használod a mikrót a konyhában és nem érted mi az, de attól senkinek sem lesz kevesebb nõje, hogy a mikrót is érti...

Hogy te nem így gondolod, az csak egy önámítás a butaságod miatt érzett komplexusod ellen.

Itt egyetértek veled abban, hogy a tudomány jelenleg a sötét anyag és sötét energia hajkurászásával csak pótcselekszik. Sokkal valószínûbb, hogy a modellekben olyan hibák vannak, pontosabban nem ismert jelenségek hiányoznak belõlük, amik miatt a deszkába vert két szög közé feszített ruhaszárítókötél már jó közelítéssel sem hegedû, tehát a modellek elõrejelzései nem tükrözik a méréseket.

Szerintem meg inkább fogjon magának mindenki egy jó csajt. A mostani tudósok úgy is mind idióták majd õk eljátszogatnak az egyenleteikkel. Az egyiknek majd sikerül a másiknak nem, akinek sikerül annak garatula az emberiség nevében is. (egy hangyafasznyival közelebb érezheti magát Istenhez és ez által Te is!) :D
Viszont amelyik tudósnak sikerül max akkor élvez el, de nem arra amire kéne... :D

Röviden le tudnád írni hogy az egyenletben melyik szimbólum pontosan mit jelent? Mert mindig érdekelt hogy mi is ez tulajdonképpen, most meg is próbáltam utánajárni, de mindenhol más alakban, más jelölésekkel van felírva az egyenlet. Ahogy olvasgatok egyre inkább összezavarodom...
Végül is melyik az Einstein-tenzor? És miért van hogy egyszer meg van indexelve az R egyszer meg nincs?

Tudom, hogy csak azért csinálod, hogy felbosszants és akkor talán elkezdek hibázni.
De sajna ma túl jó napom van, nem fog sikerülni!
<#nyes>

"Még egyszer, a sötét anyag egyszerûen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint."

Üdv!

Azért ennél több helyen is kimutatták, nem ez az egyetlen bizonyíték. A galaxisok forgását, és így a számított görbét a galaxis _tömege_ okozza... Pontosabb lenne a megfogalmazás, hogy a galaxis központjától kis távolságra a rotációs sebesség lineárisan nõ, de adott távolságon túl már a tömeg lineárisan nõ a radiális távolságkoordinátával. És ez az eltérés az amit jelen esetben sötét anyagnak hívnak. További sok sikert, és csak gratulálni tudok az ismeretterjesztõ tevékenységedhez!:

- A csillagok sebességeloszlása galaxisokban (a galaxisok forgási görbéje)
- Törpegalaxisok megléte galaxishalmazok központi vidékén: itt a sötét anyag közremûködése nélkül már szétestek volna a nagyobb galaxisok árapályerõinek köszönhetõen.
- A galaxisok sebességeloszlása galaxishalmazokban
- A csillagközi gáz sûrûség-, hõmérséklet- és nyomáseloszlása galaxishalmazokban
- A galaxishalmazok által a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs lencsehatás
- stb.

- Azok kedvéért, akiknél a CT agymûködést mutatna olvasás közben, a Pioneer-anomália a nevét onnan kapta, hogy csak a Pioneer-szondáknál következett be, és azóta azt is megnyugtatóan tisztázták. Itt egy jó kis összefoglaló cikk róla.

- A kozmikus állandó egy egyszerû (lambdával jelölt) konstans szorzó abban a egyenletrendszerben, ami a metrikus tenzort, illetve az elsõ és második deriváltjait tartalmazza elsõ fokon:


Mivel az Einstein-egyenlet baloldalán van, ezért a térgeometria része (természetesen nem szükségtelen, hanem nagyon is fontos része az egyenletnek, ahogy Hilbert bebizonyította). Az általános relativitáselmélet szemszögébõl nem is indokolt (sötét) "energiának" nevezni, mert ez a név anyagi minõségre utal, viszont a térgörbületet okozó anyag tulajdonságai az egyenlet jobboldalára vannak csoportosítva.

Az hogy más fizikai modellnek nincs ezekrõl a jelenségekrõl mondanivalója, az nem meglepõ. Mivel nem tudunk olyan kísérleteket végezni, ami a részecskék közti gravitációt vizsgálná, a tudósok egyelõre csak ötletelnek. A szép hipotézisekbõl Dunát lehetne rekeszteni, de amíg nem építenek olyan kísérleti berendezéseket amik tesztelni is tudják õket, addig ez nem tudás csak fantázia.

- Még egyszer, a sötét anyag egyszerûen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Talán nem meglepõ, hogy alig száz évvel az extragalaxisok felfedezése után, még mindig nem tudunk mindent az összes égitestrõl és futkosó részecskérõl, ami alkothatja õket.

Ez a csillagászati probléma egyébként abszolút nem ide tartozik (csak van aki olyan sötét, hogy ráharap mindenre, aminek a neve "sötét"). Arról, hogy a galaxisok alkotóelemei közti gravitáció megfelel-e az einsteini képleteknek, nyilván csak akkor tudunk majd beszélni, ha megismerjük ezeket az alkotóelemeket.

- A kvantumosság nem kvantummechanika, hanem az a gondolat, hogy az energia adagos lehet. Teljes egészében Max Planck-tól származik, ebben vett részt Einstein is. Ez a munka inspirálta a kvantummechanikát, de mivel az energiasajátértékek folytonosak is lehetnek (pl. szabad részecske), a megnevezés inkább csak tudománytörténeti érdekesség. 100 éve így hívjuk, már nem fogjuk átkeresztelni (nem is ez a nagy durranás benne, hanem az állapotjelzõ mennyiségek és a mérhetõ mennyiségek megkülönböztetése).

- Einstein meggyõzõdéses determinista volt, és miután (helyesen) felismerte, hogy Heisenbergék és Schrödingerék kvantummechanikája nem determinisztikus világot ír le, egész életében küszködött ellene, és vesztett. Ez az érdekes cikk jól összefoglalja ezt a folyamatot. Természetesen nem próbálta meg az általános relativitáselméletet kvantumosítani, épp hogy az ellenkezõjével próbálkozott.

- A kölcsönhatások mezõi nem keverendõk össze a térrel, amiben mozgunk illetve távolságokat mérünk. Ez általános iskola 6. osztály, az egyik legelsõ fizikaóra anyaga, az emberek 99%-ának nem okozhat gondot, csak a teljesség kedvéért említem meg.

Tudományellenes vagy, de nem csak ezért "szeretünk", hanem mert gyengeelméjû is. Bár a kettõ nyilván összefügg. Nem reagálok a továbbiakban az UFO-magazinból összeollózott marhaságaidra, további szép napot.

Azért tõled magasabb szintû precizitást, alaposságot szoktam meg. Meg kell mondanom, hogy most kicsit csalódtam benned. Másrészt az a helyzet, hogy pont errõl beszélek.
Úgy tûnt a hozzászólásomból, ami a magam szintjéhez ilelszkedõen elég ponygolára sikeredett, ám ettõl még nagyjából igazak a megállapításai, hogy tudomány ellenes vagyok, és erre mint balin a kiskukacra ráraboltál, és gyak olyan szinten próbáltad meghazudtolni, amivel már a saját áláspontodnak ártasz, csak mert amiket írsz nem igazak!

1. Pioneer anomália.
Gondolom azóta már utána néztél, hogy a Pioneer szondák igen is forgás stabilizáltak! Szorri. És hogy nem csak ezeknél volt ilyen difi, hanem pl a Gallileo és az Ulysses szondáknál is. A Cassininél is volt eltérés de ott nagyjából magyarázható volt az általad is említett, hõsugárzásból származó effektussal. Az elõzõ példáknál azonban nem kielegítõen.

2 Galaxisok mozgása
Akár a forgást nézzük, akár a távolodást az általunk ismert, érzékelt és ez alapján becsült anyag és erõk nem adnak magyarázatot a valós/mért jelenségekre.
Igen feltételezzük a sötét anyagot/energiát, de ezek és ebben te is egyetértesz ma még valós tartalom nélküli szavak. Vannak elméletek de ezeket a dolgokat mérni, észlelni nem tudjuk, csak a hatásukat látjuk, ami alapvetõen garvitációs, antigravitációs, legalább is annak tûnik, arra meg ugye nincs kvantummechanikai model, csak a rel elm. Ami ugye azért gáz, mert ha azt mondjuk, hogy ilyen meg ilyen erõk és ehhez kapcsolódó kvantumok okozzák, akkor a dolog bizonyíthattalan, pont az elõbbi hiányosság miatt.
És akkor ha itt tartunk kozmikus állandó.
Honnan is jött?
Amikor Einstein kitalálta a rel. elm-t egy akkor elfogadott statikus univerzumra kellett vonatkoztatni. Márpedig a rel elm szerint a tér nem lehet statikus. Így aztán be kellett vezetni egy u.n. állandót, ami egyfajta antigravitációs hatással ellensúlyozza a gravitáció hatását nagy léptékben. Csak ugye kiderült, hogy a világegyetem nem statikus, ráadásul bazinagy. És erre mondta ugye Einstein, hogy az állandó bevezetése, feltételezése élete legnagyobb tévedése volt. Olyan paramétert próbált a rendszerhez adni, ami szükségtelen, márpedig a paraméterezés elég otromba módon belenyúlás egy szép elméletbe.
Sokszor csinálják és utóbb ki is derül, hogy mi a valós fizikai tartalma, vagy ugye mint ebben az esetben, hogy nem is kell, mert nincs összhangban a mérésekkel.
Na de ugye pár éve meg az jött ki, hogy a világegyetem, nem csak hogy tágul de, gyorsulva tágul is. A kozmikus állandó nélküli Rel. elm szerint ilyen nincs, hacsak nem fektetünk be valami energiát. Na most akkor bevezették, hogy ez az energia, az un sötét energia legyen az a kozmikus állandó, amit Einstein egyszer bevezetett, majd kivett. Mondhatni, mert tiszteljük az öreget. De ugye minekután õ már meghalt, és tök másmiatt vezette be és nála sem volt konkrét fizikai tartalma, akár kitalálhattak volna mást is. Azonban a rá való hivatkozás erkölcsileg legitimált egy ilyen trükköt, amivel a képletek összhangba hozhatók a mérésekkel.
Ettõl még persze egyelõre nincs konkrét fizikai tartalom mögötte, csak egy leírása a mozgásnak, egyelõre paraméterezés.
És itt is igaz, ha találunk egy részecskét, kölcsönhatást azt nem fogjuk tudni beilleszteni a rel. elm.-be közvetlenül, mert az nem kvantummechanikai alapú.

"Ami a "sötét anyagot" illeti, a szótárral kötekedsz. A sötét anyag egyszerûen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Már Ádám óta profik vagyunk két dologban, a kertészkedésben és a névadásban."
Annyira egyetértek ezzel!
De mégegyszer írom, nem kötexem, csak nevezzük nevén a dolgokat, pl a nemtudást nevezzük nemtudásnak és ha megkérdezi a laikus, hogy mi a lambda, akkor ne kezdjünk rizsázni.

3. standard modell
Kicsit érthetõbb leszek, szal, annyi köze van hozzá, hogy bizonyította, leírta a kvantumosság egyik fizikai megnyilvánulását, elötte a kvantum csak egy matematikai segédfogalom volt, Planck nem adott neki fizikai jelentést. Ha nincs Planck, nincs Einstein, akkor nincs standard modell sem. És mégegyszer: egész életében próbálkozott a rel. elm. a gravitáció "kvantumosításával" és ezzel az aktuális standard modellbe illesztésével, sajna õ is sikertelenül.

4 Tér
"Ami a "misztikus" teret illeti, megint csak hadoválsz. Az általános relativitáselméletben a tér mérõrudakkal mérjük fel, az idõt pedig órákkal. NINCS semmilyen más elképzelés mögötte."
Jogos, de inkább csak pongyola voltam. Mert ugye sokfajta tér/mezõ van. Gravitációs, elektrmágneses, erõs kölcsönhatást közvetítõ stb.
Kérdem pl az erõs kölcsönhatást közvetítõ marha kicsi és rõs mezõt, és az általa kialakuló egyfajta teret, a jelenségeit hogy méred órával és mérõrúddal?
Pláne, hogy legjobb tudásom szerint ez az erõ a távolsággal nem négyzetesen gyöngül, hanem erõsödik. Hmm... érdekes! Gyakorlatilag az a tér/erõ egy másik valami, mint a mi általunk ismert gravitációs/elektromágneses mezõket közvetítõ. Bizonyos elméletekben ugye extra dimenziókként jelennek meg ezek. Milyen is pl egy 11 dimenziós mérõrúd?
És újracsak: a tér (rel. elmélet által leírt) pl tágulhat fénysebességet meghaladó sebességgel, ugyan úgy ahogy pl a kvantummechanikai hatások is terjedhetnek így. A kettõt mégsem sukerült összekapcsolni teljesen, hiába végezték el pl az EPR kísérleteket.

Vannak lyukak, hatalmas lyukak a tudásunkban.
Én csak annyit mondok mégegyszer, hogy nem kéne ezeket elfedni, letagadni, rizsázni, mert az emberek nem hülyék.
Tisztelni kéne egymást és azt a tudást, amit már elértünk, annyira, hogy korrekt formában adjuk át azt. Nem ilyedünk meg ha valaki jön egy a miénkbe be nem illeszthetõ modellel, világnézettel. Nem mi a karjuk bebizonyítani isten nem létét. Elõször írja le õ pl kvantummechanikai módon, valós matematikai háttérrel és kísérletekkel. A kvantummechanikának, a modern fizikának isten pl nem része, de csak mert eddig nem építettük bele!
Ennyit mondhatunk pl errõl és nem többet.

A tudománnyal ellentétben az a baj a filozófiával, hogy egy ilyen kérdésre úgy kell válaszolni, hogy X.Y. szerint igen, N.M. szerint nem. Szóval nem tudom komolyan venni az ilyen szubjektív fejtegetéseket.

A tudomány természetesen abból indul ki, hogy a világ megismerhetõ és minden kérdésre elõbb utóbb választ kapunk, ezért aztán törekednek is a megválaszolásukra.

Olyan nincsen, hogy változik a tömege és nem látható és másik dimenzióban van meg hasonló marhaságok...

Ezek tényleg marhaságok, nem fog veled senki sem vitába szállni miattuk.

nem szabad nagyon hülye elnevezéséket adni

Miért ne? Mi lesz a következõ, betiltod a kertészkedést? :)

Szerintem a tudomány is hiába szigorú egyszerüen "vallásos" és találgató emberek viszik elõre. Ezért tart ilyen sokáig felfedezni mindent. Kis gógyival és müszerekkel már régen meg lett volna az ami kell...

Akkor fogd a gyógyidat meg a mûszereidet, és legyen meg ami kell. Ja, te nem fogod, mert fogalmad sincs mirõl hadoválsz.

Hacsak a forgásstabilizált ûrszondák pályájának anomáliáit nem tekintjük annak

Egyetlen anomália volt, a Pioneer ûrszondáké, melyek NEM forgás-stabilizáltak. Azóta a hõsugárzásukból származó rakétahatás pontos szimulációjával sikerült kimutatni, hogy pontosan ez okozza az eltérést.

meg a galaxisok mozgásának anomáliáit

A galaxisok mozgásában nincs anomália. Távolodnak tõlünk. Amennyiben megint a fránya magyar nyelv fogott ki rajtad, és a forgásgörbére gondolsz, a kérdés messze nincs lezárva. Még nem térképeztük fel az összes lehetséges anyagfajtát, ami egy galaxist alkot, szóval itt nagyon messze vagyunk még attól, hogy bármit mondhatnánk Einstein elméletérõl.

az univerzum gyorsulva tágulását (ilyen nincs a rel elm-ben, max az energia megmaradás megsértésével).

Természetesen benne van az általános relativitáselméletben, a kozmológiai állandó írja le. Az energiamegmaradás elve sem sérül.

(honnan fantáziáltad össze ezeket a sületlenségeket?)

Hát a kvantummechanikai standard modellhez csak annyi apró köze van Einsteinnek

Nem létezik olyan, hogy "kvantummechanikai standard modell". A kvantummechanika 1926-tól kezdõdõen nem-relativisztikus, kevés-részecskés rendszerek részterülete. Az alkotói Heisenberg és Schrödinger, Einstein nem vett részt a megalkotásában (persze sokat foglalkozott vele, de attól még nem tõle származik). A standard modell a ma ismert elemi részecskéket leíró modellek gyûjtõneve, valamennyien a kvantumtérelmélet területére tartoznak, ami relativisztikus sokrészecske-rendszerekkel foglalkozik. a 40-es években kezdõdött a kidolgozása, elõször az kvantum-elektrodinamikával, aztán a színdinamikával, ezek az eseményeket Einstein már végképp nem követte (különben is meghalt 1955-ben).

Ami a "sötét anyagot" illeti, a szótárral kötekedsz. A sötét anyag egyszerûen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Már Ádám óta profik vagyunk két dologban, a kertészkedésben és a névadásban.

Ami a "misztikus" teret illeti, megint csak hadoválsz. Az általános relativitáselméletben a tér mérõrudakkal mérjük fel, az idõt pedig órákkal. NINCS semmilyen más elképzelés mögötte.

Nem kell a rizsa!
Legkevésbé a te rizsád <#levele>

http://arxiv.org/abs/1106.6308
Június 30. Megint szaporodnak az okosok... :/

Ja, rajtad kjvül!
<#hehe>

Örülök hogy amíg nem figyeltem megint minden fórumozótársam részecskefizikus lett.

Be lehet bizonyítani filozófiailag, hogy soha nem fogjuk megtudni, hogy honnan van az anyag meg a lét?

ezt jegyezzétek meg: Szerintem kamu az egész. Olyan nincsen, hogy változik a tömege és nem látható és másik dimenzióban van meg hasonló marhaságok... Az anyagot tanulmányozni kell és nem szabad nagyon hülye elnevezéséket adni neki mint pl antianyag, mert piszkosul be tud ködösíteni. Szerintem a tudomány is hiába szigorú egyszerüen "vallásos" és találgató emberek viszik elõre. Ezért tart ilyen sokáig felfedezni mindent. Kis gógyival és müszerekkel már régen meg lett volna az ami kell...

"A július utolsó napján megjelent új tanulmányuk arról tanúskodik, hogy a tavalyi megállapítás részecskefizikus szemmel nézve is viszonylag szilárd alapokkal rendelkeznek."

Július elsõ napján jelent meg a tanulmány.

""Einsteini modellekrõl" még nem hallottam. Ha az általános relativitáselméletre gondolsz, akkor annak ellentmondó megfigyelést még nem tettek, ezért nem is passzíroztak semmit, legföljebb paradicsomot befõttnek."
Hacsak a forgásstabilizált ûrszondák pályájának anomáliáit nem tekintjük annak, pl, meg a galaxisok mozgásának anomáliáit, az univerzum gyorsulva tágulását (ilyen nincs a rel elm-ben, max az energia megmaradás megsértésével).

"Ha a standard modellre gondolsz (amihez Einsteinnek nincs semmi köze), az valójában modellek gyûjteménye, amik folyamatosan épülnek ki, meg finomodnak, kicsit olyan mint a foltokból varrt takaró. Nem olyan szép és egységes mint az általános relativitáselmélet, de mûködik a gyakorlatban."
Hát a kvantummechanikai standard modellhez csak annyi apró köze van Einsteinnek, hogy a kvantumosság bizonyos szempontból az õ nevéhez fûzõdik, a fotoelektromos jelenség korrekt leírása lévén, amiért aztán Nobel-díjat is kapott. Pontosabban ezért kapta a Nóbel-díját nem másért, és élete végéig próbálkozott õ is a gravitáció kvantummechanikai leírásával, a nagy egyesítéssel. Azon kívül a standard modellhez tényleg nem sok köze van.

"A sötét anyag egy becenév arra az anyagra, amit nem látunk ugyan, de okozója a galaxisok forgásgörbéjének, ami a csillagok keringési sebessége a galaxisközponttól való távolságuk függvényében. Ugyanis az anyag amit látunk, önmagában nem tudja megmagyarázni a görbét. Ennek két oka lehet, láthatatlan anyag vagy rossz képletek (én az utóbbira tippelek, szerintem indokolatlan a newtoni gravitációt használni, ezen a szinten már csak Einstein képletei mûködnek)."
A sötét anyag, olyan mint a szingularitás, az az egy jelkenés, egy csoda, a megkísértés a középkori gondolkodást tekintve. Gyakorlatilag a tudósok ugyan úgy szómágiával védekeznek az ismeretlenként megkísértõ gonosz ellen, mint a középkori emberek, és még régebben a pogányok. Ha tudod a nevét, már ura vagy.
Egyébként persze halvány lila fogalma sincs senkinek ezekrõl a jelenségekrõl, nem is biztos, hogy egyetlen fogalommal, dologgal magyarázhatóak.

"Van bárki rajtad kívül, aki teret üresnek tartja? Képzeld, az ötletelésedben nincsen semmi újdonság. Folyamatosan téma ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata, és rendszeresen végeznek megfigyeléseket és kísérleteket hogy eldöntsék ezeket a problémákat."
Na az un tér a másik ellentmondásos cuccos. A makrofizikai tér, amiben a gravitáció terjed, nagyjából ugye szintén filozófiai mélységig meghatározott fogalom. PL Ugye semmi nem terjed gyorsabban mint a fény, kivéve a tér. A tér úgy tágul gyorsulva, hogy ehhez gyak nem kell energiát nyernie sehonnan, gyak önmagát többszörözi.
Húúú misztikus!

Csak azt akarom mondani, hogy a tudománynak, a tudományos rendszereknek, modelleknek, igen is vannak korlátai. Nem kell a parasztvakítás, hogy a dolgok 99%-át ismerjük, vagy sejtjük, hogy mi van mögötte, csak még kis finomítás hiányzik.
Nem értem mitõl félnek egyesek kimondani, hogy bizonyos jelenségekre nincsenek 99%-os pontosságú, korrekt matematikai háttérrel rendelkezõ modellek, sõt még közelítõ elméleteink is komoly hibákkal rendelkeznek a valóság modellezése tekintetében. Pontosan az a hozzáállás, hogy jobban fényezik a tudományt, mint salamon tökét visz egyesek az un. másik oldalra, a misztikához, a tudományellenességhez, csupán csak mert egy 6 éves gyerek bármilyen témával kapcsolatban tud olyat csinálni, hogy a harmadik kérdésére már egy nagyonnóbeldíjas nagyon okos szaktekintély sem tud korrekt választ adni.
Nem kell a rizsa!

szerencsere anti-anyag puska már van (barrett stukkercsalad)
;d <#idiota><#idiota><#idiota>

"Einsteini modellekrõl" még nem hallottam. Ha az általános relativitáselméletre gondolsz, akkor annak ellentmondó megfigyelést még nem tettek, ezért nem is passzíroztak semmit, legföljebb paradicsomot befõttnek.

Ha a standard modellre gondolsz (amihez Einsteinnek nincs semmi köze), az valójában modellek gyûjteménye, amik folyamatosan épülnek ki, meg finomodnak, kicsit olyan mint a foltokból varrt takaró. Nem olyan szép és egységes mint az általános relativitáselmélet, de mûködik a gyakorlatban.

A sötét anyag egy becenév arra az anyagra, amit nem látunk ugyan, de okozója a galaxisok forgásgörbéjének, ami a csillagok keringési sebessége a galaxisközponttól való távolságuk függvényében. Ugyanis az anyag amit látunk, önmagában nem tudja megmagyarázni a görbét. Ennek két oka lehet, láthatatlan anyag vagy rossz képletek (én az utóbbira tippelek, szerintem indokolatlan a newtoni gravitációt használni, ezen a szinten már csak Einstein képletei mûködnek).

Van bárki rajtad kívül, aki teret üresnek tartja? Képzeld, az ötletelésedben nincsen semmi újdonság. Folyamatosan téma ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata, és rendszeresen végeznek megfigyeléseket és kísérleteket hogy eldöntsék ezeket a problémákat.

A fizika leíró tudomány, modelleket alkot a megfigyelések alapján, és a modellek belsõ mechanizmusait felhasználva tesz megállapításokat. Ez nem azt jelenti, hogy "miért"-re kezdõdõ kérdésekkel nem törõdnek, hanem csak azt, hogy azokat nem a fizika keretében teszik fel, hanem például a filozófia területén. És azt sem jelenti, hogy ilyen kérdéseknek ne lenne értelmük, épp ellenkezõleg, fontosak és értelmesek, ezek is válaszokat találnak a világ mûködésére. Csak egy más területen, ennyi az egész.

A sötét anyagot nem kitalálták hanem megfigyelésekbõl következtettek rá.

Általános relativitás elméletrõl hallottál már? Iskolai tananyag.

"Vagy felvetnék esetleg azt, hogy a nagybecsben tartott fizikai állandók az univerzum más részeiben más értéket mutatnak"

Ez a lehetõség a tudósok figyelmét sem kerülte el. Csak jelenleg tudományosan nem igazán vizsgálható a kérdés.

Nem értem, miért nem dolgozol a tudomány területén, ha 1 rövid hozzászólással lényegében az összesük munkáját elküldöd a fenébe? :)

Ha fagyasztott volt.

Úgy látom ez az egész modern fizikai modellezés elég mûkedvelõ szinten zajlik. Amikor találnak az istenített einsteini modelleknek ellentmondó mérési eredményt, akkor addig paszírozzák az egyenleteiket amíg meg nem tudják magyarázni a jelenséget. Fel sem merül bennük, talán az egésszel baj van.
Kitalálnak olyanokat hogy "sötét anyag", ahelyett hogy új más koncepciókat állítanának fel.
Vagy felvetnék esetleg azt, hogy a nagybecsben tartott fizikai állandók az univerzum más részeiben más értéket mutatnak. Azaz semmi sem lenne állandó a valós fizikai világban, csak bizonyon térszegmensekbe. Ja menne a tér üres valami szemlélet a lecsóba, az állandó fénysebesség doktrínával együtt.
Végre felfognák a passzátszelet képzõ tudósaink is, hogy a valóságban semmi se állandó. Érdekes talán Newton képes volt rá.
Anyag-Antianyag problémán is nyûglõdnek jóideje. Mi van ha az õskeletkezéskor a "kétféle" anyagtipus autómatikusan elszeparálódik, mintegy külön univerzumokat hozva létre. Azaz a mi univerzumunkba nincs is mit keresni, megmagyarázni.

Akkor te most úgy csinálsz, mintha nem értted volna, amit mondok vagy tényleg nem.

nanana .p.p.p

Mondom: rendszer, algoritmus, akármi. Egy törvény gyakorlatilag egy program, egy algoritmus.
Mi a kérdés?
Miért ilyen az anyag/antianyag aránya? Ez idõben hogy változik, és mik a fõ paraméterek, amelyek ezt eredményezik?
Ez van benne a miért kérdésben. Akkor ha ezekre mind lesz egy kielégítõ modell, egy törvényszerûség matematikai formában kifejezve, akkor tudunk majd ancsil kérdésére válaszolni.
A miértre az lesz a válasz pl, hogy a CP szimmetria sérül mondjuk amiatt, mert a gravitáció mellett nincs antigravitációs hatás is. Az hogy miért nincs atigravitációs hatás, arra meg majd akkor tudunk válaszolni, ha lesz a gravitációnak hiteles kvantummechanikai leírása.

Amit írsz az kb annyi, hogy:Most komolyan megkérdezted? De hülye vagy!
Miért?
Miért? Mert mindenki tudja, hogy ilyet nem kérdezünk!

Pedig de.
Két jelenségbõl következõ harmadikat megtud magyarázni a tudomány, ha felfedi a jelenségek összefüggéseit, de mélységében az indokokat megnevezni nem tudja. Nem csak a tudomány, hanem a vallás és a filozófia sem. Így van és kész. A hogyan van így az megválaszolható bizonyos keretek között, de a miért az nem, ha nagyon a dolgok mélyére ásunk.

Nanana. Ezzel mindíg lehet takarózni, de ugye a miért kérdést nem azért teszi fel az ember, mert nem nõtt ki a dedós korból, amikor minden mondata ez volt.

A miértre adott válasz, ha van gyakorlatilag egy olyan rendszert fog nekünk leírni, ami predikciókra, a világ jövõbeli állapotának elõrejelzésére alkalmas, és ez a fizika feladata is. Nem pusztán leírjon, ahhoz ott vannak a tájképfetõk, hanem hogy egy rendszert egy modellt adjon, amit fejben, vagy bonyolultsága esetén számítógépen mûködtetve a paraméterek, pl az idõ vátoztatásával eltérõ állapotokat kapunk.

Az hogy nem tud a fizika jelenleg bizonyos kérdésekre válaszolni, az bizony a tudás, a modell hiányosságát tükrözi és nem azért van így mert ez kiba jó mndenkinek, hogy így legyen és mindenki lesz szives befogni a száját.

A fizika leíró tudomány, a miértekre nem tud válaszolni. Arra ott van a filozófia vagy a vallás.
Az "anyag" vagy az "energia" és a természeti törvények a fizika számára axiómák, amiknek a létét nem hivatott megmagyarázni, pusztán a megnyilvánulásaik leírására szorítkozik.

Ha fejedre esik egy alma, púp nõ a fejeden.

A világért se akarom elvinni a témát, de én még a gravitációt se értem, mármint azt, hogy mégis mi a fene közvetíti a gravitációt ( jó tudom elméletileg a graviton) de ha jól tudom, akkor senki nem tudja pontosan, hogy mi történik akkor amikor a fejemre esik az alma :D

kb. valamikor 2012 decemberében <#banplz>