32
  • stremix
    #32
    willcox: Azért van több kép, hogy tudjál kattintgatni, hogy kipróbálhasd a különböző bállításokat, vagyis, hogy láthasd miről szólt a cikk.
    A képek egyidőben készültek. Egy ugráló gördeszkást nem fogsz 3 féle beállítással lefényképezni. A géppel 1 kép készül, ezután lehet több "mélységélességű" képet elmenteni, amiket egy flash animációba összegyúrva élvezetesen lehet váltogatni.
  • sajtosjoska
    #31
    izé...bokeh-val mizu?
  • 1011001
    #30
    "Egy kép sehogy nem lenne elég - én megmondtam! Örülök, hogy te is elismerted" - Abban igazad van, hogy nem egy kép van a flash fájlban. A kérdés, hogy miből jön létre a végeredmény. Abban nincs igazad, hogy több kép készül különböző fókuszbeállításokkal. Egy exponálás történik, egyszer kerülnek kiolvasásra az adatok, az expozíció közben nem mozdul a lencse. A fényképezőgép kimenete pedig nem x darab kép, hanem egy négydimenziós mátrix, ahol a pixelek x és y koordinátája mellett u és v beesési szögek szerint is differenciáljuk a pixelek értékeit.

    "ez így marhaság. Mégpedig azért, mert akkor csak maszatot lehetne kapni végeredményül, hiszen az érzékelő 1 pontjára több helyről is érkezne fény." - De egy adott pixelre egy adott irányból csak egy helyről jöhet fény, itt pedig egy pixel csak egy irányból érkező fényt rögzít - ez az egész technológia lényege, ez az újdonság, erről szól a doktori disszertáció. Ha a tárgy a fókuszpontban van, akkor minden, róla a kamerába jutó fény a szenzoron egy pontba esik, vagyis x és y koordinátán lévő fényességérték egyenlő az adott koordinátában lévő összes szubpixel által rögzített értékek összegével. Ha a fókuszsíktól közelebbi vagy távolabbi tárgyat szeretnénk élesen látni, akkor az integrálás (véges számú pixel miatt szummázás) során u és v függvényében x és y változik, ezt szemlélteti a 18. oldalon a 2.4-es ábra, és írja le a 19. oldalon a 2.1. egyenlet.
  • willcox
    #29
    1011001: "minden pontból végtelen sok irányban verődik vissza a fény (2.3. ábra), ami a lencsén keresztül különböző szögekben ér a szenzorra. Közelebbi tárgyaknál nagyobb a beesési szög szórása, távolabbi tárgyaknál kisebb (végtelenből csak párhuzamos sugarak jönnének). Ezek a sugarak a fókusztávolságtól függően eshetnek egy pontba, de egy foltra is (2.4. ábra). Mindkét esetben visszakövethető a bejövő sugarak forrása (azok metszéspontja), vagyis a fényképezett tárgy távolsága." - ez így marhaság. Mégpedig azért, mert akkor csak maszatot lehetne kapni végeredményül, hiszen az érzékelő 1 pontjára több helyről is érkezne fény.

    "Egy kép sehogy nem lenne elég" - én megmondtam! Örülök, hogy te is elismerted.
  • 1011001
    #28
    "az iránynak és a távolságnak nem sok köze van egymáshoz" - pedig de: minden pontból végtelen sok irányban verődik vissza a fény (2.3. ábra), ami a lencsén keresztül különböző szögekben ér a szenzorra. Közelebbi tárgyaknál nagyobb a beesési szög szórása, távolabbi tárgyaknál kisebb (végtelenből csak párhuzamos sugarak jönnének). Ezek a sugarak a fókusztávolságtól függően eshetnek egy pontba, de egy foltra is (2.4. ábra). Mindkét esetben visszakövethető a bejövő sugarak forrása (azok metszéspontja), vagyis a fényképezett tárgy távolsága.

    "Ha olyan szuper az algoritmus, meg a mikrolencsés bűvészkedés, akkor elég lenne 1 db kép." - Egy kép sehogy nem lenne elég, mivel nem csak az x és y koordinátáktól, hanem a távolságtól is függ az adott pixel értéke. Vagyis két dimenzió (x és y koordináták szerint a pixelek, egy kép), nem elegendő a teljes információ tárolásához. Az algoritmus pedig szuper, csak számításigényes: ray-tracing az alapja. Nem tudom, mi van a flash fájlban, de ha valóban több kép, akkor az csak annyit igazol, hogy nem lehet valós időben kiszámolni. Ez annyira nem meglepő.

    "Egy fórumban mindig vannak hurráoptimisták." - meg olyanok is, akiket se cikkekkel, se kész termékkel, se doktori disszertációval nem lehet meggyőzni, és mindent jobban tudnak.

    Kérlek, olvasd el a cikket, és mondd el, szerinted hol a csalás. Oldalszámmal, idézett szöveggel, egyenlettel, cáfolattal, indoklással. Meglepne ha ilyet találnál, mivel a 2006-ban a dolgozattal együtt elkészítettek egy működő prototípust is, erről a 3.6. fejezetben olvashatsz.
  • willcox
    #27
    A New York Times-szal már mást is megetettek.
    Egy fórumban mindig vannak hurráoptimisták.
  • willcox
    #26
    "Az egyes pixelek csak adott irányból érkező fényt rögzítenek" - az iránynak és a távolságnak nem sok köze van egymáshoz.

    "Az, hogy a flash fájlban mi van letárolva, lényegtelen" - már miért lenne lényegtelen? Ha olyan szuper az algoritmus, meg a mikrolencsés bűvészkedés, akkor elég lenne 1 db kép. De mivel nem 1 kép van a végtermékben, az az én sejtésemet igazolja.

    "Elég bonyolult matematika van mögötte ahhoz, hogy előfeldolgozzák a nyers adatot, és ne valós időben kalkulálják a különböző fókuszpontokkal a képeket." - pedig csak úgy lenne hihető, ha 1 db kép lenne. Bár talán még úgy is lehetne trükközni.
  • willcox
    #25
    Ez nem magyar mentalitás, hanem itt talán kevesebb még a médiaidióta, mint pl. usákiában. Itt még tudnak józanul gondolkodni egyesek.
  • 1011001
    #24
    ""a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik" - tessék? Mivel? Hogyan?" - Mikrolencsékkel a szenzor előtt. Az egyes pixelek csak adott irányból érkező fényt rögzítenek - ahogy a disszertációban is le van írva.

    "miért van több kép letárolva a file-ban?" - Az, hogy a flash fájlban mi van letárolva, lényegtelen. Elég bonyolult matematika van mögötte ahhoz, hogy előfeldolgozzák a nyers adatot, és ne valós időben kalkulálják a különböző fókuszpontokkal a képeket.

    ""ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült)" - ettől most seggre kéne esnem?" - de legalábbis megfontolni, hogy nem hülyeség.

    "komoly emberek vagytok" - igen, mi legalább utánanéztünk a dolognak. Az senkitől nem várható el, hogy egy 150 oldalas disszertációt végigolvasson és megértsen, de mivel én is képfeldolgozás témában szereztem a diplomámat, valamennyit megértettem belőle.
  • Magnum PI
    #23
    Magyar mentalitas: "szar" "hulyeseg" "haszontalan" "ezt en is siman megcsinalom igy meg ugy". Szerintem nincs az jo talalmany ami mi ne tudnank a sarga foldig lehordani
  • Cat #22
    Ja, röhej, akkora kamu ez hogy a szar New York Times-t is megetették vele:
    http://www.nytimes.com/2011/06/22/technology/22camera.html?_r=1
    És igen, ők amerikaiak, így odamentek és interjút csináltak a gyerekkel.

    Nem mellesleg még a Dpreview fórumában is elismerik, hogy "cool" a dolog.
    http://www.dpreview.com/news/1106/11062210lytroplenopticcamera.asp



  • willcox
    #21
    Marhaság.

    "a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik" - tessék? Mivel? Hogyan?

    "ami nincs az érzékelőn fókuszban elvileg annak is kiszámítható utólag a fókuszpontja és összerakható a róla alkotott kép" - aztán felébredsz, és bilibe lóg az ujjad.

    "Most te írtad a legnagyobb hülyeségeket" - ezt ugye magadra értetted?

    "Szó sincs több, különböző fókuszponttal készített képről" - akkor miért van több kép letárolva a file-ban?

    "ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült)" - ettől most seggre kéne esnem?

    "bevallom, csak felületesen futottam át a disszertációt" és "Mivel a részletes dokumentációt nem olvastam el" - komoly emberek vagytok.
  • 1011001
    #20
    "Te egyébként eddig csupa igaz dologgal találkoztál az interneten?" - Nem. A fórumokon a kommentelők például orbitális ökörségeket tudnak összehordani. Most te írtad a legnagyobb hülyeségeket.

    Szó sincs több, különböző fókuszponttal készített képről: egy expozíció történik, egyszer olvassa ki a szenzor által rögzített értékeket.

    Olvasd el a gyártó leírását, vagy 'matatom' 10:25-kor küldött linkjét (a cég honlapjáról is elérhető), ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült). Ha egyéb információd van, kérlek linkeld vagy idézd (bevallom, csak felületesen futottam át a disszertációt).
  • willcox
    #19
    A gyártó a honlapján azt hazudik, amit akar. Te egyébként eddig csupa igaz dologgal találkoztál az interneten? Nézd meg, amit írtam, az a nagy büdös igazság. Több képet készít el, különböző fókuszbeállításokkal. Ezt te egy fix fókuszú olcsó géppel a büdös életben nem csinálod meg.
  • 1011001
    #18
    Elég szegényes a fantáziája annak, aki nem látja, miért jó ez. Egy fontos funkciót valósít meg drága mechanikus elemek helyett elektronikusan: a fókuszálást. Olcsó, kicsi, fix fókuszú és blendéjű optikával tetszőleges mélységélességet valósíthatsz meg, mindezt gyorsan, élességállítási idő nélkül. Gondoljunk bele, mennyi finommechanikai alkatrészt, lencsét és villanymotort lehet megspórolni!

    És még nem is beszéltünk a kreatív felhasználásokról: a kalkulált mélységinformáció birtokában (ál-)3D képet generálhatsz, köd-effektet tehetsz a képre, elsötétítheted a fókuszponttól távoli tárgyakat, stb. A végtermék meg lehet egyszerű kép, a fentiekhez hasonló flash, vagy valamilyen trükkös mű-3D anyag.

    Nyilván kicsit még várni kell, hogy ezek a szenzorok felbontásban és érzékenységben beérjék a hagyományosakat, de a gyártó honlapján is kiderül, hogy nem a professzionális alkalmazás az elsődleges cél (valamikor a digitális technológiánál se az volt), ezek a képek pedig már kapásból jobbak, mint amire egy 50e Ft-os kompakt valaha is képes lesz.

    Amúgy vicces, hogy sokan kapásból bullshiteznek, pedig ha annyi időt szántak volna a gyártó honlapjának megtekintésére, mint a hozzászólásuk megírására, nem csináltak volna magukból hülyét.
  • asgh
    #17
    A dolog lényege pont az, hogy a kép adott része NE legyen éles. A DSLR-ek is azért törtek be a video piacra, mert a 35mm-es optikákkal és a nagy szenzormérettel lehetett kis mélységélességű képeket csinálni. A kép adott részeinek kiemelése fókusz állítással a filmes képalkotás egyik fontos eszköze, amit a kis szenzorméretű videokamerák nem tudnak.
    Amúgy ez a technológia tényleg fake. Fényképezés végeredménye flash... WTF?
  • bestpixel
    #16
    Nem látom kiforrottnak a technikát, azt meg végkép nem látom, hogy kinek és mikor érné meg szórakozni ezzel?! Ha a mélységélességgel komponálok képet, akkor úgyis több verziót készít(het)ek, ha meg mindent élesre akarok állítani, akkor kicsire választom a rekeszt.
    Egyébként meg fotózz lyukkamerával és akkor minden éles lesz...! ;)
  • matatom
    #15
    Nem figyeltem, beelőztél!
  • matatom
    #14
    Megnéztem a gyártó honlapját, és a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik. Így lényegében ami nincs az érzékelőn fókuszban elvileg annak is kiszámítható utólag a fókuszpontja és összerakható a róla alkotott kép. Mivel a részletes dokumentációt nem olvastam el, csak a rövid szemléltetésből következtettem ki azt amit írok, ezért inkább belinkelem a teljes leírást is azok kedvéért akik komolyan érdeklődnek: Digital Light Field Photography.
  • hopp
    #13
    Na kicsit elolvastam, a truváj elvileg ott van, hogy a beeső fény irányvektorát is képes érzékelni és tárolni ez a szenzor. Kíváncsi leszek a független tesztekre, addig egy kicsit szkeptikus vagyok :D
  • matatom
    #12
    No igen, és hiányzik a mélységélesség mértékének állítása, amit ugye blendézéssel lehet jól belőni egy gépen. Persze ha több más-más fókuszponttal készült képe van az embernek, akkor ezt manuálisan is "összefotosoppolhatja", de egy ilyen programmal is automatizálható lenne. Amúgy meg a képek minősége gyenge, tele vannak vertikális és horizontális zajcsíkokkal a sötétebb felületeken. Szóval van még itt mit csiszolni. Maga az ötlet viszont tetszik.
  • willcox
    #11
    Ez bizony nem forradalmi dolog, hanem átverés. Valójában arról van szó, hogy különböző fókuszbeállításokkal készít több képet, és ezt egy LFP file-ban tárolja, amiből a flash-es megjelenítő választ ki annak megfelelően, hogy hova kattintunk. De még azt is rosszul csinálja, elég az utolsó képet vizsgálni. Ha a lándzsa hegyétől kis lépésekben kattintgatunk végig a lándzsán végig az ember kezéig, akkor lehet látni, hogy fix átmenetek vannak (nem véletlen, hisz váltásnál egy másik fókusszal készült képet jelenít meg), de időnként még azt is elhibázza.
    Ez csak egy jópofa dolog, nem több, haszna nincs. Ezt egy fotós is egyszerűen meg tudja csinálni, ha manuálisan változtatja a fókuszt, és minden fókuszhoz készít egy képet. A végén meg kiválasztja a neki megfelelőt.
  • highpoint
    #10
    Nekem is fix fókuszú technikának tűnik. Pl. az utolsó képen hiába kattintasz a lándzsa hegyére vagy a háttérben levő pavilon hátsó részére, nem lesznek élesek azok a részek.
  • Cat #9
    Mivel még nem mutattak be egy prototípust sem, a kérdésed eléggé teoretikus :)
  • hopp
    #8
    Nem teljesen bullshit, ezt tudják a fix fókuszú lencsék. A lényeg az, hogy a fókuszt a gyártás során úgy lövik be (a hiperfokális távolságra), hogy egy bizonyos távolgástól a végtelenig minden nagyjából fókuszban van, de annál a távolságnál közelebb semmit sem tudsz élesen fényképezni. Az ennél távolabbi dolgok élességénél viszont a hangsúly a "nagyjából"-on van, ahogy ez látszik is a képeken.

    Ha emlékszel még a nagyon régi gagyi (sokszor eldobható) fényképezőgépekre, azokon nem is lehetett állítani a fókuszt. Szóval nekem is az volt a kérdésem, hogy itt is erről van-e szó vagy tényleg feltaláltak valami nagyon jó dolgot.
  • sanyicks
    #7
    Ez bullshit. A fókuszálásnak éppen az a lényege hogy onnan gyűjsük be a fény ahonnan akarjuk. Ha mindenhonnan akkor honnan a rákból tudná bármi is hogy ha odafókuszáltunk volna akkor mi volt ott?
  • TheLostOne
    #6
    "Sok ember csak azért vesz drága tükörreflexes gépet, mivel frusztrálja őket a kompakt fényképezőgépek lassú reagálása, miszerint hosszú idő telik el az exponálógomb lenyomása és a tényleges képkészítés között."

    Engem valahogy nem frusztrál, még az 5 éves telefonomon is duplamélységű exponálógomb van, ha tudom hogy lesz valami, rányomom az autofókuszt, majd tartom a gombot a megfelelő pillanatig, amikor is ütközésig nyomom, és azonnal exponál. Max akkor probléma, ha hirtelen kell előkapni az eszközt, de akkor amúgy is várnom kell amíg a Symbian betölti a kameraprogramot, vagy amíg a digitális gép kitolja az optikát.
  • RoyalPredator
    #5
    ... Na majd az olyan pornófilmek, ahol fókuszálhatsz egyik ciciről a másikra, vagy a háttérben lévő frankó festményre a falon...

    Na az lesz eredmény.
    Arról kérek majd cikket.
  • hopp
    #4
    Nem érted a kérdésem lényegét. A kérdésem arra irányult, hogy akkor most ez technikailag egy fix fókuszú géppel készített kép, a truváj pedig a flash-es szoftver, ami gaussian blur-t nyom a képre attól függően, hogy hova kattintasz, és mi van ott a képen? Mert ha igen, akkor azért nem nevezném ezt én akkora innovációnak.

    Jól néz ki meg minden, de ha ez a maximum felbontása, amit a mintaképeken mutatnak, akkor attól nem estem hasra. Teljes képernyőn nézve konkrétan szarok azok a képek. Az előtérben lévő dolgok még élesek, a háttérben levők viszont akkor sincsenek teljesen fókuszban, ha vadul kattintgatok rájuk, és a részletesség is a béka segge alatt van.

    Nyilván ez jobb, mint egy mobillal fényképezett elmosódott hányadék, de azért ne sugallják már azt, hogy ezzel jobban jársz, mint egy tükörreflexes géppel.
  • dyra
    #3
    ha neked van időd a képekkel photoshopban szórakozni...
    Akkor talán lovaskocsival is közlekedhetsz.
  • hopp
    #2
    Ez mennyiben különbözik attól, hogy csinálok egy képet fix fókuszú objektívvel, majd photoshopban belövöm a mélységélességet?

    Kicsit úgy vagyok ezzel, mint dédöreganyám, amikor nézte a holdraszállást a TV-ben. "Mondhattok nekem bármit, de ez akkor is hülyeség." :D
  • dyra
    #1
    hmmmmm, ezzel a technológiával sokkal kevesebb "szemét" képet készítenék és ezzel együtt valószínűleg sokkalta jobb igen jó képet. Ezzel az olyan amatőr kattintgatók mint én nagyon jól járnának.