World of Warplanes
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
WoT: Nishizumi77
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
"No Sacrifice, No Victory" World of Warships játékosnév: Esovius
"War is hell" Start Citizen Referral kód: STAR-Y7FJ-ZQGX https://www.starcitizen.hu/
Viszont!! Nagyon hamar kifogyott a lõszer... Remélem emelik a befogadó képességét hogy többet vihessek.
WoT: Nishizumi77
BattleTag: kabel15#2672
Másrészt, nem véletlen hogy az amcsik amint rájöttek a nyilazott szárny elõnyeire, egybõl eszerint tervezték át a Sabre szárnyai, de Mikojan is ragaszkodott a nyilazáshoz, pedig sokat küszködött vele. Szóval nekem úgy tûnik, hogy eléggé világmegváltó dolog volt. Nem véletlen hogy az ezzel foglalkozó szakirodalom is a nyilazott szárnyat emeli ki a 262 erényei közül. Mondhatjuk úgy is, hogy a németek újra feltalálták a spanyol viaszt.
Hortennél én fogalmaztam rosszul, mert nem ezt mondta, hanem azt hogy direkt építették lopakodó jellegûre. Szóval ezért elnézést. Lehet hogy tényleg nem a gép anyaga lett volna ilyen, hanem a bevonata, de a szándék a lényeg szerintem.
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
Két dolgot keversz. Amit te "rázkódásnak" nevezel, az farokvezérsíknál fellépõ káros örvényekre vezethetõ vissza, emiatt volt például a Me-163 farok nélküli kiépzésû. Ezt a teljesen elfordítható vízszintes vezérsíkokkal küszöbölték ki.
A nyilazott szárny a nagyobb elérhetõ sebességnél hasznos, mivel a szuperszonikus áramlásnál a kis sebességre tervezett szárnyprofilnál káros örvénylések keletkeznek. Aligha hiszem, hogy a szövetséges tudósok világmegváltó dolognak tekinthették, hiszen a szárnyak nyilazását az 1910-es évektõl használták a repülésben, igaz akkor még a súlyközéppont miatt (mint a Dunnes-gépeknél). A nagy sebességû repülésnél az XP-55 Ascendernél szintén használták 1943-ban.
(enélkül nem lett volna hangsebesség feletti repülés)
Milyen fokban is volt nyilazott az X-1 szárnya, ami elõször lépte át a hangsebességet? 😊
A lopakodó technológia pedig igen is a Ho.229-bõl ered. Ezt maga Reimar Horten is elismerte.
Ahogy Coanda saját magát próbálta beállítani a sugárhajtómû feltalálójának az 1950-es és 60-as években? 😊
Direkt olyan anyagokból tervezték a gépet ami jobban elnyeli a radarhullámokat.
Nem a gépet tervezték ilyen anyagokból, hanem a felszínére akartak kenni állítólag szénporral kevert fa ragasztót. A radarhullámok elkerülésének eféle módszere nem volt ismeretlen, például a németek a tengeralattjárók légperiszkópjának (snorkel) a víz fölé kilógó részét kaucsukkal borították, hasonló okokból. Az elv a szövetségesek elõtt is ismert volt, de igénybe nem vették, mivel nem volt rá szükségük. A gép alakja és a radarkeresztmetszet közötti kapcsolat ebben az idõben még ismeretlen volt.
A csupaszárny konstrukció is a szûk radarkeresztmetszet miatt volt fontos (legalábbis ez volt az egyik oka ennek a formának).
Az elsõ csupaszárny Horten vitorlázógép 1933-ban repült, bõ másfél évvel az elsõ radar demonstráció elõtt. Szóval az ok-okozati összekötés hibás. A csupaszárny, illetve vízszintes vezérsík nélküli elképzelés egyébként aerodinamikai okokra vezethetõ vissza, és újszerûsége miatt az 1930-as és 40-es években a repülõgép-tervezõk között többen is kísérleteztek ilyen gépekkel (a francia AV3 szintén 1933-as például). Amerikában Northrop kísérletezett vele leginkább, az N-1M 1941-ben repült elõször.
A Horten IV., 1933-ban
A radarkeresztmetszet és a gép alakja közötti összefüggéseket csak az 1950-es években vetették papírra, egy szovjet tudós. Az 1960-as évek végén kezdtek el vele foglalkozni már komolyabban. Ekkor került újra elõ a Northropnál a csupaszárny megoldás, mivel a kialakítás elõnyeit ki tudták használni. Az 1940-es évek második felében készült YB-35-ösnél még nem voltak tudatában a dolognak, és nem is tapasztalták (részben mert légcsavaros gép volt, és a radarkeresztmetszetet az megnövelte).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
akkor már miért nem a Kínaiak a rakéta, a Franciák meg a sugárhajtómû atyjai. Ez kb olyan, mint ha a gõzgépre azt mondanánk, hogy görög találmány. :-(
A Hortent meg kis túlzással szokták lopakodónak nevezni, mert a korabeli radarok nehezen szúrták volna ki, de mintha errõl szólna a lopakodótechnika.
A Tankokat, a doktrinák tették nagyá meg a bónusz featurek voltak elõremutatóak, mint automata oltó rendszerek, optika, fémötvözetek, UHU.
Természetesen túlzó hypot teremtett a Német technika imádata (egyszerû túlkompenzáció a rendszerváltás miatt), na de mi ez új divat, hogy csak átlagosak voltak. Már várom mikor jön az elsõ cikk valakitõl, hogy a XXI-es típusú tengeralatjáró, már a megjelenése pillanatában elavultnak számított, mint a Sherman tank.
De hogy a kérdésedre kérdéssel válaszoljak:
mely nemzet nevéhez szokott fûzõdni egy találmány? Ahol kitalálják, vagy ahol felesztik/sorozatgyártják/hadrendbe állítják?
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
"Gloster sugárhajtású gépek? Whittle sugárhajtómûvek? Especiel a sugárhajtású gépek terén anglia és németország eléggé fej-fej mellett haladt."
Az angoloknak egyedül a sugárhajómûveik voltak jók, de semmi egyéb, a 262 aerodinamikailag sokkal jobb volt nála. A szövetséges tudósok csak a fejüket vakargatva gondolkoztak azon hogy miért rázkódnak a gépeik nagy sebességnél, amíg a német kollégák fel nem világosították õket a nyilazott szárny elõnyeirõl (enélkül nem lett volna hangsebesség feletti repülés). Nem véletlen hogy az Me 262 és a Fw Ta 183 volt az, ami óriása hatást gyakorolt az amcsi és ruszki repülõgép tervezésre (Pl: Sabre, B-47, Mig-15).
A légiharc rakéták terén igazad van, mert ezt tényleg nem nagyon használták késõbb.
A lopakodó technológia pedig igen is a Ho.229-bõl ered. Ezt maga Reimar Horten is elismerte. Direkt olyan anyagokból tervezték a gépet ami jobban elnyeli a radarhullámokat. A csupaszárny konstrukció is a szûk radarkeresztmetszet miatt volt fontos (legalábbis ez volt az egyik oka ennek a formának).
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
Én is próbáltam ott kutakodni, de nem találtam semmi jót. Ideiglenesen szerintem megfelel amit most beraktál...
"No Sacrifice, No Victory" World of Warships játékosnév: Esovius
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
Esetleg ha valakinek van jobb akkor...
"No Sacrifice, No Victory" World of Warships játékosnév: Esovius
Miért is?
Elég ha a sugárhajtású repülõgépekre,
Gloster sugárhajtású gépek? Whittle sugárhajtómûvek? Especiel a sugárhajtású gépek terén anglia és németország eléggé fej-fej mellett haladt.
a légiharc rakétákra
Ami alapjában véve az X-4 esetében ugye sikertelen drótvezérlésû elképzelés volt, és sose vetették be harcban, illetve a háború utáni tesztekben is leszerepelt, mint életképtelen elképzelés...
lopakodó technikákra gondolunk
A Gotha gépek nem voltak lopakodóak. Ez az fantazmagória csak a B-2A Spirit megszületése után terjedt el, hogy há-há, a németek már 50 évvel korábban csináltak csupaszárny gépeket is (mellesleges az amerikaiak is, Northrop által), úgyhogy õvék az elsõ lopakodó gép. Ami mondjuk nem igaz.
Nem akarom lekicsinyíteni a német mérnökök munkásságát, de annyira fals kép alakult ki a német felsõbbrendõ II.Vh-s technológiáról, ami már fáj. A jobb német harckocsiktól kezdve (amelyek nem értek fel a francia Char B1-el, majd a szovjet T-34 és KV-1-esekkel) a rakétatechnika atyjának tekintett Von Braunig (aki konkréten az amerikai Goddard ötletére és kísérleti rakétáira építet).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Úgyhogy marad az egér billentyûzet kombó.
WoT: Nishizumi77
"No Sacrifice, No Victory" World of Warships játékosnév: Esovius
BattleTag: kabel15#2672
"War is hell" Start Citizen Referral kód: STAR-Y7FJ-ZQGX https://www.starcitizen.hu/
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
Elõször németeket jelöltem, de inkább benyomtam azt hogy mind, ne lássák már hogy elfogult vagyok 😄
WoT: Nishizumi77
\"Szemem a pályán oda teszem a vasat nem szarozok tudok lőni, célpontot kikeresem aztán megszórom. Itt jön képbe a tehetség\" by Matyashun \"The only good arty is a dead arty\"
USA volt a leginnovatíbb ( bemásoltam az egész kérdést Googelba, ezt dobta 😄 )
BattleTag: kabel15#2672
hopp akkor tényleg nem éri meg NDA-t sérteni , no mondjuk nem is áll szándékomban . 😊
"War is hell" Start Citizen Referral kód: STAR-Y7FJ-ZQGX https://www.starcitizen.hu/
Zuhanó repülőn soha nincs ateista..
WoT: Nishizumi77