60
-
#20
Ez csak annyit bizonyít, hogy "c" etnikum családi neveltetése annyira károsan hat a kétnyelvű egyedekre, hogy ezt az előnyt ellensúlyozza/semmissé teszi. -
Caravan #19 A "c" kissebbség is két anyanyelvű, mégsem tapasztalom az agyi aktivítást náluk. -
#18
Konyhában is lehet kutatásokat végezni? -
#17
A harmadik is számít, a negyedik is. Akkor nem számít több nyelv, ha egy nyelvcsaládhoz tartoznak, és emiatt - szinte - ugyanaz a gondolkodásmód szükségeltetik a kommunikációhoz. -
csimmasz #16 Szerintem a harmadik már nem számit,legalább is anyit nem mint a másodiknál, a rendszer megváltozott, átalakult. -
thsanyi5 #15 Ezt én is tapasztaltam. Már nem kell lefordítsam magyarra, sőt nehezebbnek érzem lefordítani mint egyszerűen csak angolul hallani/olvasni és érteni azt. Nem kell, hogy a magyar megfelelőjét keressem, az több idő lenne, de így is kirajzolódik a fejemben miről van szó. Azt soha nem gondoltam, hogy ennek más előnye is lehet minthogy vegyesen lehet magyar és angol szöveg gondolkodás nélkül tudom felfogni. Ha más nem ez biztos jó dolog.
No és akkor mi van ha harmadikat is tanul valaki? Az is ad egy ilyen pluszt mint amit vizsgálnak vagy ez 2nél megakad? Sőt nem csak harmadik. Biztos vannak akik még ennél is többet tudnak magas szinten használni. (ez nem én vagyok persze :D ) -
csimmasz #14 Ez gyanithatóan az agyban az valamely idegpályák kapcsolódásainak megváltozása okozz. -
csimmasz #13 Az biztos hogy megváltozik a gondolkodás mód!
Aki tanult nyelvet napi szinten használja, szerintem maga is észre veszi ezt a változást.
Először anyanyelven gondolkodunk és leforditjuk a fejünkben, majd másik nyelven elmondjuk.
Később érezhető a változás, ahogy egyre jobban a tanult nyelven kezdünk gondolkodni amikor azon a nyelven társalgunk.
Végül a két gondolkodás mód között pillanatok alatt váltani tudunk. -
#12
Srácok, azért finoman szólva van különbség aközött, hogy szerencsétlen gyermek magyar honban kétnyelvű, vagy éppen Kandadában az. -
Hugo Chavez #11 Reálon tuti, bölcsésszel meg amúgy is Dunát lehet rekeszteni. 
-
pasi29uk #10 A kérdés az, hogy humán vagy reál téren teljesítenek gyengébben? -
Hugo Chavez #9 Pont erre gondoltam. 
-
pasi29uk #8 Van itt valami ami szerintem nagyon fontos. Magyar vagy, és még nagyon korán megtanulsz angolul vagy a két szülő más-más nemzetiségű és azért beszél 2 nyelven a gyerek. Ezért lehet az, hogy valaki beszéd közben keveri a két nyelv szavait anélkül, hogy észrevenné. -
BenceYCE #7 Középiskolai tanár az egyik ismerősöm. Azt mondta, h azért van szívás a két tannyelvű suliból érkezettekkel. Gyakorlatilag kis túlzással nincs anyanyelvük, ami a tanulási képességeiken is meglátszik. :/ -
pasi29uk #6 Egy nagyobb édesség gyárban menedzselem az ügynökség (agency) által kiközvetített munkások minden baját. Magyarul tehermentesítem az irodát engem zaklat 130 vegyes nemzetiségű ember. Itt vettem életemben először hasznát annak, öt évig tanították az oroszt :D
Ez az egész úgy jön ide, hogy akik hasonló helyzetben vannak azok reggeltől estig túráztatják az agyukat. Szerintem nem meglepő, hogy bizonyos idegpályák sztrádává alakulnak :) -
Hugo Chavez #5 Várj, kitalálom. Te egy szinkrontolmács vagy.
De hogy jön ez ide?
-
pasi29uk #4 Vannak érdekes pillanatok azért. Például két ember beszélget (te tolmácsolsz) és az egyik elsüt egy viccet, de nem egy nyuszikásat ami még egyszerű is lenne, hanem mondjuk egy politikait. Ez eléggé tikkasztó pillanat tud lenni. Lehet, hogy te megérted és nevetsz is rajta de a másik félnek is jusson a poénból (nehogy sértő legyen). Ilyen nehéz esetekben tényleg csak a vázat tudod átemelni és a viccet neked kell felépíteni úgy, hogy az humoros legyen. Jobb esetben erre van néhány másodperced. -
#3
Szerintem meg nagyjából pontatlan az a kutatás, amit csinált. Kezdjük ott, hogy az ember az anyanyelvét máshogy tanulja, mint egy később tanult idegen nyelvet. Olyan azonban lehetséges, hogy a gyerek a két szülő eltérő beszéde miatt két anyanyelvvel is rendelkezzen. Valszeg ez a kutatás inkább ezekre vonatkozik. Szerintem közvetlenül csak rájuk igaz, az amit itt eredményül kaptak.
A tanult második nyelv is tornáztatja az agyat, növeli azt a potenciált, amiből majd egy valamilyen betegség során veszíthet az ember, de teljesen máshogy épül be az emberi agyba, mint az anyanyelv.
Szerintem. -
nagylzs #2 > Szeretnék egy listát arról, hogy hány Nobel-díjas tudós volt kétnyelvű gyerekkorában. Gyanítom, hogy a végeredmény nem fogja igazolni a kutatás végkövetkeztetését.
Ez így van. De cáfolni sem!
A kutatás "végkövetkeztetése" az hogy általában véve (statisztikailag) __kognitív__ előnyt jelent ha valaki kétnyelvű.
Ha kiemelsz néhány speciálisan megválasztott mintát (pl. Nobel díjas emberek kirívóan magas intelligenciával) akkor nem vetheted össze a mintáidat az eredeti statisztikával, és nem vonhatsz le következtetéseket. Egész egyszerűen azért mert a kutatásban említett statisztika nem erre a célcsoportra lett elkészítve. Sőt, ha már tudományos kutatásról van szó akkor biztos lehetsz benne hogy mindent megtettek, hogy a lehető legjobban függetlenítsék a mintákat más változóktól, pl. mint amilyen az intelligencia hányados, a családi háttér, anyagi helyzet, társadalmi pozíció stb.
Egyébként meg igazad lehet - valószínűleg van hátránya is. De ez a kutatás nem a hátrányokat kutatta... -
Hugo Chavez #1 Szeretnék egy listát arról, hogy hány Nobel-díjas tudós volt kétnyelvű gyerekkorában.
Gyanítom, hogy a végeredmény nem fogja igazolni a kutatás végkövetkeztetését.
Úgy gondolom lehet, hogy a kétnyelvűségnek vannak előnyei, de ugyanúgy kell legyen hátránya is.