Rejtett hieroglifákra bukkant a piramis-kutató
Oldal 1 / 8Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#372
Nem az összeesküvésen volt a hangsúly az elõzõ hozzászólásomban.
#371
Nem hiszek az ilyesfajta összeesküvéselméletekben. Tudom, hogy vannak összeesküvések, de azok közel sem olyan mélységûek és kiterjedésûek mint ahogy azt sokan hiszik. Sokkal valószínûbbnek tartom, hogy tényleg csak egy önjelölt szenzációhajhász írta a cikket. Túl sok ilyet láttunk már.
#370
OK, csak a "column four" -ig olvastam újra. <#whatever>
Az biztos, hogy én innen nem tudom eldönteni, hogy ezek a dolgok igazak e vagy hamisak, mivel még a vázákat is csak rajzon láttam. Képnek az nem nevezhetõ.
Ha maradunk az összeesküvés elméleteknél, akkor nem túl nehéz néhány bizonyítékot eltüntetni, majd azt mondani, hogy csak átverés volt az egész.
Vannak viszont olyan dolgok amiket nem lehet eltüntetni.
(Lentebb már emlegettem egy könyvet ezzel kapcsolatban.)
Angliában a hange-ek építési helyeit megvizsgálva érdekes dologra jött rá F. David. A kereszténység terjesztésekor ezeket a szent helyeket úgy rombolták le, hogy a helyeikre kerültek a templomok, kolostorok. Kiderült, hogy ezek a helyek pontos mértani alakzatokon fekszenek. (Egy kört kb 8-10 pont határoz meg)
Van pl két kb 10 km átmérõjû kör, melyek egymással átfednek. A metszéspontokba berajzolva egy piramist pontosan a Kheops piramis oldalainak dõlésszögét kapjuk meg. Stb.
Sajnos egy 300 oldalas könyvet nem tudok pár mondatban leírni.
Az biztos, hogy én innen nem tudom eldönteni, hogy ezek a dolgok igazak e vagy hamisak, mivel még a vázákat is csak rajzon láttam. Képnek az nem nevezhetõ.
Ha maradunk az összeesküvés elméleteknél, akkor nem túl nehéz néhány bizonyítékot eltüntetni, majd azt mondani, hogy csak átverés volt az egész.
Vannak viszont olyan dolgok amiket nem lehet eltüntetni.
(Lentebb már emlegettem egy könyvet ezzel kapcsolatban.)
Angliában a hange-ek építési helyeit megvizsgálva érdekes dologra jött rá F. David. A kereszténység terjesztésekor ezeket a szent helyeket úgy rombolták le, hogy a helyeikre kerültek a templomok, kolostorok. Kiderült, hogy ezek a helyek pontos mértani alakzatokon fekszenek. (Egy kört kb 8-10 pont határoz meg)
Van pl két kb 10 km átmérõjû kör, melyek egymással átfednek. A metszéspontokba berajzolva egy piramist pontosan a Kheops piramis oldalainak dõlésszögét kapjuk meg. Stb.
Sajnos egy 300 oldalas könyvet nem tudok pár mondatban leírni.
#369
Igazad van, újra átolvastam, tényleg nem a levelek miatt kellett összetörni.
"Besides this I found in the collection the other material objects which my grandfather had said came from Atlantis. One was a ring of the same peculiar metal as the coins or the medals. There was a strange looking elephant of fossilized bone, an extremely archaic vase and some other objects which I will not discuss now. The map by which the Egyptian captain had sought for Atlantis was there too."
Nekem úgy tûnik ott volt a térkép.
Egyébként ezt találtam Paulról:
Paul Schliemann was the self-declared grandson of Heinrich Schliemann the discoverer of Troy. He was at the centre of an early Atlantis hoax in 1912 when he declared in a New York newspaper article that he had inherited, from his grandfather, artefacts made in Atlantis. He claimed to have ancient documents describing the destruction of Mu and insisted that the Azores were a remnant of Atlantis. Neither the artefacts nor Paul Schliemann ever materialised, in fact, an investigation revealed that Heinrich did not have a grandson named Paul.
Additionally, he claimed to have arrived at the solution of the Atlantis mystery after studying the Mayan Troano Codex in the British Museum. Unfortunately, the Troano Codex was housed in a museum in Madrid where it still resides. This error was compounded by his reference to Atlantean coins which is completely anachronistic as coinage only came into use in Lydia around the time of Solon.
In spite of all of this, the story was widely quoted and is still accepted as reliable by some writers. The full story is now available on the Internet.
"Besides this I found in the collection the other material objects which my grandfather had said came from Atlantis. One was a ring of the same peculiar metal as the coins or the medals. There was a strange looking elephant of fossilized bone, an extremely archaic vase and some other objects which I will not discuss now. The map by which the Egyptian captain had sought for Atlantis was there too."
Nekem úgy tûnik ott volt a térkép.
Egyébként ezt találtam Paulról:
Paul Schliemann was the self-declared grandson of Heinrich Schliemann the discoverer of Troy. He was at the centre of an early Atlantis hoax in 1912 when he declared in a New York newspaper article that he had inherited, from his grandfather, artefacts made in Atlantis. He claimed to have ancient documents describing the destruction of Mu and insisted that the Azores were a remnant of Atlantis. Neither the artefacts nor Paul Schliemann ever materialised, in fact, an investigation revealed that Heinrich did not have a grandson named Paul.
Additionally, he claimed to have arrived at the solution of the Atlantis mystery after studying the Mayan Troano Codex in the British Museum. Unfortunately, the Troano Codex was housed in a museum in Madrid where it still resides. This error was compounded by his reference to Atlantean coins which is completely anachronistic as coinage only came into use in Lydia around the time of Solon.
In spite of all of this, the story was widely quoted and is still accepted as reliable by some writers. The full story is now available on the Internet.
#368
Már régen olvastam ezt a cikket és mivel elég furcsákat kérdeztél, elolvastam újra.
Az atlantiszi vázákba nem voltak levelek rejtve, legfeljebb mellékelve.
Azért kellett széttörni a vázát, hogy megtalálják benne a négyzet alakú fémlapkát, ami titán-réz-alumínium ötvözet volt. Ez az agyagba volt ágyazva. Nem pénz érme volt, az írja a cikk is, hogy érme vagy medál.
Az egyiptomiak valóban elmentek megkeresni Atlantisz maradványait, de nem jártak sikerrel. Schliemann nem a térképet találta meg, hanem olyan papiruszt amiben beszámoltak errõl az utazásról.
A cikkbõl az derül ki, hogy már a nagyfater is eléggé titkosan kezelte a kutatásait, hogy Paul aztán mire jutott én sem tudom. Utána kellene nézni. De, ha semmire, az sem jelent semmit. Meg is vehették a hallgatását.
Visszatérve az agyagedénybe ágyazott fémlapkára. Könnyen el tudom képzelni, hogy valamilyen vezeték nélküli fûtési célt szolgált. Hasonlíthatnám pl az indukciós fõzõlap mûködési elvéhez. (Vagy akár hûtést is.)
Az atlantiszi vázákba nem voltak levelek rejtve, legfeljebb mellékelve.
Azért kellett széttörni a vázát, hogy megtalálják benne a négyzet alakú fémlapkát, ami titán-réz-alumínium ötvözet volt. Ez az agyagba volt ágyazva. Nem pénz érme volt, az írja a cikk is, hogy érme vagy medál.
Az egyiptomiak valóban elmentek megkeresni Atlantisz maradványait, de nem jártak sikerrel. Schliemann nem a térképet találta meg, hanem olyan papiruszt amiben beszámoltak errõl az utazásról.
A cikkbõl az derül ki, hogy már a nagyfater is eléggé titkosan kezelte a kutatásait, hogy Paul aztán mire jutott én sem tudom. Utána kellene nézni. De, ha semmire, az sem jelent semmit. Meg is vehették a hallgatását.
Visszatérve az agyagedénybe ágyazott fémlapkára. Könnyen el tudom képzelni, hogy valamilyen vezeték nélküli fûtési célt szolgált. Hasonlíthatnám pl az indukciós fõzõlap mûködési elvéhez. (Vagy akár hûtést is.)
#367
Ja, és még valami. Miért van az, hogy csak a Schliemann család talál atlantiszi pénzérméket különbözõ ásatásukon.
#366
Nem bagatellizálják el a régi írásokat. Voltak gazdasági feljegyzések, voltak történelmi feljegyzések, ezekrõl senki nem állítja, hogy nem igaziak. Viszont az irodalmi mûvek valóságtartalma már kétséges. Persze lehet valóságalapjuk(van amelyiknek volt, itt csak általánosságban mondom), csak nehéz szétválasztani a valóságot a fikciótól. Szerintem meg õk sem fantáziáltak kevesebbet mint mi. Az ilyesmi nem kultúrafüggõ, inkább az emberi természet része. Én is inkább a Krétai verzióra tippelek. Valószínûbbnek tartom, hogy Platón egy általa jól ismert katasztrofális eseménybõl faragott egy kitalált történetet, ami nem is történt a hazájától olyan messze, minthogy tényleg hallott volna egy hiteles történetet egy messzi civilizációról, ami idõben és térben is távol esett tõle.
Elolvastam, amit linkeltél, vannak benne érdekes dolgok, habár voltak benne furcsaságok is bõven. Például, hogy az atlantisz létét bizonyító vázákba voltak rejtve a nagyapja levelei, amikhez ha hozzá akart férni szét kellett törni? Az egyiptomiak elmentek megkeresni atlaniszt és a nagyapjának sikerült megszerezni a térképet amit követtek? Volt nála egy rakat szerinte megdönthetetlen bizonyíték de magánál tartotta? Nekem kicsit hihetetlen. Fõleg, hogy rajta kívül ezeket senki nem vette észre? Ráadásul sehol nem találtam, hogy Heinrich Schliemann kereste volna atlantiszt, pedig azt állítja, hogy a nagyapja munkásságát folytatta. De lehet csak én nem voltam elég alapos.
Elolvastam, amit linkeltél, vannak benne érdekes dolgok, habár voltak benne furcsaságok is bõven. Például, hogy az atlantisz létét bizonyító vázákba voltak rejtve a nagyapja levelei, amikhez ha hozzá akart férni szét kellett törni? Az egyiptomiak elmentek megkeresni atlaniszt és a nagyapjának sikerült megszerezni a térképet amit követtek? Volt nála egy rakat szerinte megdönthetetlen bizonyíték de magánál tartotta? Nekem kicsit hihetetlen. Fõleg, hogy rajta kívül ezeket senki nem vette észre? Ráadásul sehol nem találtam, hogy Heinrich Schliemann kereste volna atlantiszt, pedig azt állítja, hogy a nagyapja munkásságát folytatta. De lehet csak én nem voltam elég alapos.
#365
1912-ben írta ezt a cikket Trója felfedezõjének unokája.
Olvassátok el.
Mivel a legtöbb ember a mai világból indul ki, általában azzal bagatellizálják el a régi írásokat, hogy biztos kitalált történet. Ki van színezve a valóság.
Én úgy látom régen kevesebbet hazudtak, csak ez számunkra olyan hihetetlen.
Olvassátok el.
Mivel a legtöbb ember a mai világból indul ki, általában azzal bagatellizálják el a régi írásokat, hogy biztos kitalált történet. Ki van színezve a valóság.
Én úgy látom régen kevesebbet hazudtak, csak ez számunkra olyan hihetetlen.
#364
Szerintem Atlantisz létezett: ma mínoszi (krétai) kultúra néven ismerjük. Kb. Platón elõtt 1000 évvel kitört Théra (ma Szantorini) vulkánja és a kitörés következményeként létrejövõ szökõár elpusztította a krétai civilizáció nagy részét. Volt errõl mûsor, a legtöbb dolog, amiket Platón Atlantiszról írt nagyrészt megegyezik a mínoszival. (Pl.: bikakultusz). Szóval szerintem Platón ismerte a történelmét és nem kizárt, hogy kiszínezve, más helyre téve azt írta meg történetét.
---
A régészekrõl meg eszembe jutott egy vicc:
A görögök ásnak az ókori romok alatt és vezetéket találnak.
Mit bizonyít ez? - Hát, hogy az ókori görögök telefont használtak.
Na az olaszok is kutatnak a római kori romok alatt, de nem találnak semmit. Erre büszkén: ez annak a bizonyítéka, hogy a rómaiak már mobiltelefont használtak.
---
A régészekrõl meg eszembe jutott egy vicc:
A görögök ásnak az ókori romok alatt és vezetéket találnak.
Mit bizonyít ez? - Hát, hogy az ókori görögök telefont használtak.
Na az olaszok is kutatnak a római kori romok alatt, de nem találnak semmit. Erre büszkén: ez annak a bizonyítéka, hogy a rómaiak már mobiltelefont használtak.
#363
Nem tudom elképzelni, hogy Atlantisz megtalálása bármiféle komoly gazdasági, társadalmi vagy politikai kihatással lenne. Az átlagemberek hûznének egyet, majd mennének vissza nézni az x-faktort, az atlantiszhívõk büszkén vernék a mellüket, a tudóstársadalomban viszont ez lenne az évezred felfedezése és gyökeresen átformálná az eddigi ókorról alkotott képet. De mivel ez már több ezer évvel elõtt volt kétlem, hogy komoly kihatása lenne a mindennapi életünkre.
Az egyszerre robbantak ki civilizációk elõzmény nélkül az azért erõs. Megfigyelhetõ, hogy hogyan fejlõdött a civilizáció a primitív kis városoktól, egészen a nagy, fejlett városállamokig és így tovább. Nem az történt, hogy egyik nap az emberek kijöttek a sárkunyhójukból és felhúzták Babilont. Hiányos a tudásunk a történelem elõtti idõkbõl, de ez nem indokolja, hogy kellett lennie egy szuper civilizációnak. De ha volt, õnekik is el kellett érniük azt a fejlettségi szintet valahogyan. Biztos vagyok benne, hogy voltak olyan civilizációk, amikrõl nem tudunk, de Atlantisz szerintem nem létezett. Platónon kívül senki nem írt róla. Ha jól emlékszem õ is azt írta, hogy 10 000 évvel azelõtt létezett. Akkor õ honnan tudott róla? Számomra ez olyan mintha 1000 év múlva valaki megtalálná a Mars mentõakció egy példányát, megnézné, és elindulna keresni az idegeneket a Marson, mert ha ez van benne, akkor biztos igaz, plusz olvasta a feljegyzésekbõl, hogy akkoriban sokan láttak ufót. Elismerem, Trójánál így volt, de egy esetbõl még nem lesz törvényszerûség. Az ókoriaknak is volt fantáziájuk, ahogy mi is megfilmesítünk történelmi eseményeket fiktív fõszereplõkkel, õk is megtették(pl.: Illiász). De mi is írunk kitalált dolgokról, ahogy õk is írtak.
Az egyszerre robbantak ki civilizációk elõzmény nélkül az azért erõs. Megfigyelhetõ, hogy hogyan fejlõdött a civilizáció a primitív kis városoktól, egészen a nagy, fejlett városállamokig és így tovább. Nem az történt, hogy egyik nap az emberek kijöttek a sárkunyhójukból és felhúzták Babilont. Hiányos a tudásunk a történelem elõtti idõkbõl, de ez nem indokolja, hogy kellett lennie egy szuper civilizációnak. De ha volt, õnekik is el kellett érniük azt a fejlettségi szintet valahogyan. Biztos vagyok benne, hogy voltak olyan civilizációk, amikrõl nem tudunk, de Atlantisz szerintem nem létezett. Platónon kívül senki nem írt róla. Ha jól emlékszem õ is azt írta, hogy 10 000 évvel azelõtt létezett. Akkor õ honnan tudott róla? Számomra ez olyan mintha 1000 év múlva valaki megtalálná a Mars mentõakció egy példányát, megnézné, és elindulna keresni az idegeneket a Marson, mert ha ez van benne, akkor biztos igaz, plusz olvasta a feljegyzésekbõl, hogy akkoriban sokan láttak ufót. Elismerem, Trójánál így volt, de egy esetbõl még nem lesz törvényszerûség. Az ókoriaknak is volt fantáziájuk, ahogy mi is megfilmesítünk történelmi eseményeket fiktív fõszereplõkkel, õk is megtették(pl.: Illiász). De mi is írunk kitalált dolgokról, ahogy õk is írtak.
#361
Szerinted mit ér egy domborzati térkép a tenger aljáról, amikor a városok romjait már rég belepte az üledék?
Az amerikai földrészen fellelt civilizációk egyike sem Atlantisz. Gondolom ebben egyetértünk.
Az amerikai földrészen fellelt civilizációk egyike sem Atlantisz. Gondolom ebben egyetértünk.
#360
Én például nem AKARTAM elhinni. De több szempontból is logikus.
Az Atlanti óceán mindkét partján egyszerre robbantak a civilizációk, látszólag minden elõzmény nélkül. Most inkább nem sorolnám fel az összes bizonyítékot.
Lehet, hogy nem özönlenének utcára az emberek hirtelen. Ez egy olyan dolog, aminek nem lehet kiszámítani a következményeit. Lehet nem lenne semmi, de az is lehet, hogy komoly következményei lennének. Semmi többet. Amiben meg bizonytalanság van az a hatalomnak sose jó, mert könnyen elbukhatják az elõnyeiket.
Az Atlanti óceán mindkét partján egyszerre robbantak a civilizációk, látszólag minden elõzmény nélkül. Most inkább nem sorolnám fel az összes bizonyítékot.
Lehet, hogy nem özönlenének utcára az emberek hirtelen. Ez egy olyan dolog, aminek nem lehet kiszámítani a következményeit. Lehet nem lenne semmi, de az is lehet, hogy komoly következményei lennének. Semmi többet. Amiben meg bizonytalanság van az a hatalomnak sose jó, mert könnyen elbukhatják az elõnyeiket.
#359
"Ma már meg van a technika, hogy szétnézzenek az Atlanti óceán fenekén, valamiért mégsem teszik."
Azért elég jól fel van már térképezve az óceán feneke. Azt meg nem várhatod ,hogy búvárhajóval az utolsó m2-t is átnézzék.
"Könnyen lehet, hogy az akkori lakosságon nem lehetett volna átverni egy ekkora építkezést ilyen hülye indokkal, hogy a fáraó nagysága ennyit megér. "
Az Istened ezt kívánja abban az idõben elég jó indok volt, plusz fizetés is járt érte.
Véleményem szerint, ha Atlantis létezett azt nem az Atlanti óceán fenekén kell keresni. Platón azt írta az atlanti óceánon, vagyis Európa és Ázsia között, mivel akkor még a csendes óceánról nem igen tudtak. Így egy Amerikai civilizáció lehetett, ha volt, hisz ha úgy vesszük amerika az atlanti óceán közepén van, ha azt hisszük, hogy csak egy sziget.
Azért elég jól fel van már térképezve az óceán feneke. Azt meg nem várhatod ,hogy búvárhajóval az utolsó m2-t is átnézzék.
"Könnyen lehet, hogy az akkori lakosságon nem lehetett volna átverni egy ekkora építkezést ilyen hülye indokkal, hogy a fáraó nagysága ennyit megér. "
Az Istened ezt kívánja abban az idõben elég jó indok volt, plusz fizetés is járt érte.
Véleményem szerint, ha Atlantis létezett azt nem az Atlanti óceán fenekén kell keresni. Platón azt írta az atlanti óceánon, vagyis Európa és Ázsia között, mivel akkor még a csendes óceánról nem igen tudtak. Így egy Amerikai civilizáció lehetett, ha volt, hisz ha úgy vesszük amerika az atlanti óceán közepén van, ha azt hisszük, hogy csak egy sziget.
#358
"Ha elég sokat foglalkozol ezzel a témával szerintem eljutsz oda, hogy az atlantiszi civilizáció létezett."
Ezt inkább úgy fogalmaznám, hogy ha elég sokat foglalkozol a témával és el szeretnéd hinni, hogy Atlantisz létezett, a végén tényleg el fogod hinni, hogy létezett.
"Ma már meg van a technika, hogy szétnézzenek az Atlanti óceán fenekén, valamiért mégsem teszik."
Ez azért van mert Platón írásán kívül még csak meg sem említi semmi Atlantiszt, ráadásul még az is eléggé meseszerû és valószínûbb, hogy átvitt értelemben foglalkozik a dolgokkal. Plusz az Atlanti óceán baszott nagy ám, irdatlan mennyiségû összeget kéne rááldozni. De ha valaki akarná meg tudná tenni, persze ha van elég pénze. Csak ez a két halmaz eddig még nem találkozott.
"(Pl, az összes 6 ezer éves vallást ki lehetne dobni a kukába.) Miért kockáztassák a stabil hatalmukat? Kényelmesebb a tudatlanság."
A vallásokat miért kéne kidobni? A keresztény világképrõl(pl.:a Föld csak pár ezer éves, a Nap kering a Föld körül stb.)is kiderült, hogy nem igaz, mégis a világ egyik legelterjedtebb vallása a mai napig. Tudtommal pedig egy vallás sem tagadta Atlantisz létezését. Ráadásul nem hinném, hogy Atlantisz létének hallatára az emberek sorra özönlenének az utcára, hogy megdöntsék a vezetõket.
Ezt inkább úgy fogalmaznám, hogy ha elég sokat foglalkozol a témával és el szeretnéd hinni, hogy Atlantisz létezett, a végén tényleg el fogod hinni, hogy létezett.
"Ma már meg van a technika, hogy szétnézzenek az Atlanti óceán fenekén, valamiért mégsem teszik."
Ez azért van mert Platón írásán kívül még csak meg sem említi semmi Atlantiszt, ráadásul még az is eléggé meseszerû és valószínûbb, hogy átvitt értelemben foglalkozik a dolgokkal. Plusz az Atlanti óceán baszott nagy ám, irdatlan mennyiségû összeget kéne rááldozni. De ha valaki akarná meg tudná tenni, persze ha van elég pénze. Csak ez a két halmaz eddig még nem találkozott.
"(Pl, az összes 6 ezer éves vallást ki lehetne dobni a kukába.) Miért kockáztassák a stabil hatalmukat? Kényelmesebb a tudatlanság."
A vallásokat miért kéne kidobni? A keresztény világképrõl(pl.:a Föld csak pár ezer éves, a Nap kering a Föld körül stb.)is kiderült, hogy nem igaz, mégis a világ egyik legelterjedtebb vallása a mai napig. Tudtommal pedig egy vallás sem tagadta Atlantisz létezését. Ráadásul nem hinném, hogy Atlantisz létének hallatára az emberek sorra özönlenének az utcára, hogy megdöntsék a vezetõket.
#357
Ha elég sokat foglalkozol ezzel a témával szerintem eljutsz oda, hogy az atlantiszi civilizáció létezett.
Ma már meg van a technika, hogy szétnézzenek az Atlanti óceán fenekén, valamiért mégsem teszik.
Szerintem a világ vezetõinek nem áll érdekében, hogy egy ilyen dolog kiderüljön. Kiszámíthatatlan következményei lennének. (Pl, az összes 6 ezer éves vallást ki lehetne dobni a kukába.) Miért kockáztassák a stabil hatalmukat? Kényelmesebb a tudatlanság.
Ma már meg van a technika, hogy szétnézzenek az Atlanti óceán fenekén, valamiért mégsem teszik.
Szerintem a világ vezetõinek nem áll érdekében, hogy egy ilyen dolog kiderüljön. Kiszámíthatatlan következményei lennének. (Pl, az összes 6 ezer éves vallást ki lehetne dobni a kukába.) Miért kockáztassák a stabil hatalmukat? Kényelmesebb a tudatlanság.
#356
A temetkezési hely szerintem kizárható, de úgy tudom már a régészek szerint is.
Könnyen lehet, hogy az akkori lakosságon nem lehetett volna átverni egy ekkora építkezést ilyen hülye indokkal, hogy a fáraó nagysága ennyit megér.
Valószínûleg komoly okuk volt, hogy pénzt fáradságot nem kímélve közös akarattal felépítették ezeket a monstrumokat.
Úgy gondolom nagy hasznot húztak az építménybõl. Nagyobbat, mint ami energiát belefektettek. Így logikus.
Lentebb írtam az Alternatív Odüsszeiáról. Abban van egy elképzelés mire volt jó a piramis.
Könnyen lehet, hogy az akkori lakosságon nem lehetett volna átverni egy ekkora építkezést ilyen hülye indokkal, hogy a fáraó nagysága ennyit megér.
Valószínûleg komoly okuk volt, hogy pénzt fáradságot nem kímélve közös akarattal felépítették ezeket a monstrumokat.
Úgy gondolom nagy hasznot húztak az építménybõl. Nagyobbat, mint ami energiát belefektettek. Így logikus.
Lentebb írtam az Alternatív Odüsszeiáról. Abban van egy elképzelés mire volt jó a piramis.
#355
Szerintem is elég gyenge lábakon áll a temetkezési hely funkció. Igazából nem tudom mi a bizonyíték mellette.
A másik érdekes dolog, azért rejtély a mai napig a piramisok építésének módja, mert ezt egyszerûen az egyiptomiak nem jegyezték vagy ábrázolták sehol, nem örökítették meg. Minden mást igen, templomok, csatornák építése, földmûvelés, az életmódjukat, történelmi eseményeket stb. De ezt meg nem. És valamelyik templom építése tartott nekik 15 évig, ami azért kisebb beruházás volt, mint egy piramis.
De ha jól tudom sehol a világon nincs errõl semmiféle feljegyzés, mert ugye nem csak Egyiptomban épültek piramisok, hanem a világ szinte minden táján. Volt egy "piramisépítõ láz" gyakorlatilag az egész Földön.
A másik érdekes dolog, azért rejtély a mai napig a piramisok építésének módja, mert ezt egyszerûen az egyiptomiak nem jegyezték vagy ábrázolták sehol, nem örökítették meg. Minden mást igen, templomok, csatornák építése, földmûvelés, az életmódjukat, történelmi eseményeket stb. De ezt meg nem. És valamelyik templom építése tartott nekik 15 évig, ami azért kisebb beruházás volt, mint egy piramis.
De ha jól tudom sehol a világon nincs errõl semmiféle feljegyzés, mert ugye nem csak Egyiptomban épültek piramisok, hanem a világ szinte minden táján. Volt egy "piramisépítõ láz" gyakorlatilag az egész Földön.
#354
Jó, de azzal meg nem építesz fel piramist.
#353
Daruzni csiga nélkül is lehet, kb, mint a gémes kút.
#352
"Két tonna nem a világ, pár csigával és kellõ hosszúságú kötelekkel akár egyedül is felhúzható."
Csak az a probléma, hogy az egyiptomiak nem ismerték a csigát. I. E. 700-ra teszik a feltalálását.
Csak az a probléma, hogy az egyiptomiak nem ismerték a csigát. I. E. 700-ra teszik a feltalálását.
#351
Végül is csak egy jó távcsõ kellett ahhoz, hogy láthassák a Marson van 3 piramis, majd megpróbálták lemásolni.<#fejvakaras>
Mindegy. Olvastam egy könyvet abban kifejtik, hogy a 3 piramis egy mértani sorozat 3 tagja. Benne van hogy kell kiszerkeszteni. (David Furlong: A templom titkai)
Mindegy. Olvastam egy könyvet abban kifejtik, hogy a 3 piramis egy mértani sorozat 3 tagja. Benne van hogy kell kiszerkeszteni. (David Furlong: A templom titkai)
#350
Megnéztem a marsi Tharsis-régió képét, tényleg izgalmas, bár az leginkább a geológia vak alkotása (illetve az egyenes törésvonal következménye), emez viszont az Orion csillagkép imádatáé - ahová egész véletlenül a déli irányú kürtõ is néz. Pontosabban nézett, a csillagászok szerint 12 ezer évvel ezelõtt... Aztán ott a Szfinx (eredetileg okos emberek szerint oroszlánfejû lehetett) ami "véletlenül" épp az Oroszlán csillagkép közepe felé nézett napéjegyenlõség idején - szintén 12 ezer éve...
Szóval, Atlantisz ide vagy oda, Hufu ide vagy oda, az ókori idõpontokkal talán tényleg van valami izé.
Szóval, Atlantisz ide vagy oda, Hufu ide vagy oda, az ókori idõpontokkal talán tényleg van valami izé.
#349
Az emelõs darus módszer elsõ ránézésre egyszerûnek és kivitelezhetõnek tûnik.
Egy átlagos kõ kb 3 tonnás.
Kb 3 percenként került a helyére egy kõ, ha jól számoltam (napi 14 órában).
20 éven keresztül minden áldott nap.
Nem azt mondom, hogy az ember képtelen piramist építeni, hanem, hogy nem temetkezési célból építették.
"Egyébként a három gizai piramis elhelyezkedéset felülrõl nézve lekoppintja az Orion övét alkotó három csillagét, ami a három fáraó asztrális értelmû kooperációját jelenti. :)"
Akkor nézd meg a Mars 3 nagy vulkánjának az elhelyezkedését is. <#vigyor0>
Egy átlagos kõ kb 3 tonnás.
Kb 3 percenként került a helyére egy kõ, ha jól számoltam (napi 14 órában).
20 éven keresztül minden áldott nap.
Nem azt mondom, hogy az ember képtelen piramist építeni, hanem, hogy nem temetkezési célból építették.
"Egyébként a három gizai piramis elhelyezkedéset felülrõl nézve lekoppintja az Orion övét alkotó három csillagét, ami a három fáraó asztrális értelmû kooperációját jelenti. :)"
Akkor nézd meg a Mars 3 nagy vulkánjának az elhelyezkedését is. <#vigyor0>
#348
"Még számold ki mellé, hogy az x km-es lejtõt hány köbméter földbõl lehet megépíteni. Érdekes lesz az eredmény."
Szerintem túlbonyolítjuk a piramisépítést. Nem kell hozzá több kilométernyi föld-rámpa. A piramis majdani helyéig kell csupán a Nílustól elvontatni az átlag 2 tonnás mészkõtömböket egy nagyjából vízszintes úton. Egy-egy ilyen kõtégla magassága 1 méter körüli volt. A "földszint" kirakása egyszerû egymás mellé tologatás. Az elsõ emelet elkészítéséhez mindössze 1 méter magas fa rámpát kell a földszint egyik oldala mentén készíteni, majd a rámpa végére telepített hevederes csörlõkkel felvontatni a görgõkön mozgó kõtömböket, aztán ott egymás mellé tolni, kihagyva / levésve a kamrák számára a terv adott szintre vonatkozó helyeit. A következõ rámpa az elkészült új szint mellé épül, úgy, hogy - mivel 60-70 cm csak a párkány - az egy szinttel lejjebb lévõ párkányt is felhasználva, így már 120-140 cm szélességben építik meg a fagerendákból ácsolt emelkedõt, amin már van elég hely az újabb csörlõvel felhúzni a köveket.
És így tovább szintenként, körbe-körbe, "spirál" alakban folyamatosan felrámpázni; a piramis kb. 2/3 magasságáig van elég hossz soronként a nem túl meredek rámpáknak.
Innen feljebbre itt egy másik módszer (de akár az egész építéshez is): feltételezve, hogy a két tonnás kövek 1-2 méteres függõleges emelése néhány pár vastag kötéllel és csigákkal nem lehetetlen feladat, a felsõ szint platójára telepített fa daruval elég a alatta lévõ szint párkányáról felemelni (vagy egy emelõ-szerû kialakítással egy szinttel feljebb billenteni) a köveket.
Akár még a félkész piramis oldalfalára támaszkodó függõleges gerendákon (síneken) felfelé csúszó, ferde pályájú liftszerû daru is megépíthetõ szerintem. Két tonna nem a világ, pár csigával és kellõ hosszúságú kötelekkel akár egyedül is felhúzható. : ))
Ezzel nyilván nem szeretném lefitymálni az ókoriak zsenialitását, és lehet, hogy tök hülyeség amit írtam, csupán ötletelek. Ugyanez lehetett régen is: az elsõ faéktõl nincs túl messze a csõrlõs-csigás daru, kis túlzással pár órás brain stormingon elõjöhet a piramisépítés mûködõ know-howja, csak a kellõ motiváció szükséges, pl. kudarc esetére kilátásba helyezett karóbahúzás.
A fokozatosságról: 100 éve még nem tudott repülõgépet építeni az ember, sõt, kiröhögték, aki léghajó nélkül akart repülni. Ha sokezer év múlva a kihalt Földre jönnek a szíriusziak régészkedni, a fejüket vakarják majd a XX. század tudományos-technikai robbanásán. Vajon miért nem kellett több ezer év az elsõ automobiltól a Nemzetközi Ûrállomásig - vagy a Curie házaspár szurokfõzöcskéjétõl Hiroshimáig?
Egyébként a három gizai piramis elhelyezkedéset felülrõl nézve lekoppintja az Orion övét alkotó három csillagét, ami a három fáraó asztrális értelmû kooperációját jelenti. :)
Szerintem túlbonyolítjuk a piramisépítést. Nem kell hozzá több kilométernyi föld-rámpa. A piramis majdani helyéig kell csupán a Nílustól elvontatni az átlag 2 tonnás mészkõtömböket egy nagyjából vízszintes úton. Egy-egy ilyen kõtégla magassága 1 méter körüli volt. A "földszint" kirakása egyszerû egymás mellé tologatás. Az elsõ emelet elkészítéséhez mindössze 1 méter magas fa rámpát kell a földszint egyik oldala mentén készíteni, majd a rámpa végére telepített hevederes csörlõkkel felvontatni a görgõkön mozgó kõtömböket, aztán ott egymás mellé tolni, kihagyva / levésve a kamrák számára a terv adott szintre vonatkozó helyeit. A következõ rámpa az elkészült új szint mellé épül, úgy, hogy - mivel 60-70 cm csak a párkány - az egy szinttel lejjebb lévõ párkányt is felhasználva, így már 120-140 cm szélességben építik meg a fagerendákból ácsolt emelkedõt, amin már van elég hely az újabb csörlõvel felhúzni a köveket.
És így tovább szintenként, körbe-körbe, "spirál" alakban folyamatosan felrámpázni; a piramis kb. 2/3 magasságáig van elég hossz soronként a nem túl meredek rámpáknak.
Innen feljebbre itt egy másik módszer (de akár az egész építéshez is): feltételezve, hogy a két tonnás kövek 1-2 méteres függõleges emelése néhány pár vastag kötéllel és csigákkal nem lehetetlen feladat, a felsõ szint platójára telepített fa daruval elég a alatta lévõ szint párkányáról felemelni (vagy egy emelõ-szerû kialakítással egy szinttel feljebb billenteni) a köveket.
Akár még a félkész piramis oldalfalára támaszkodó függõleges gerendákon (síneken) felfelé csúszó, ferde pályájú liftszerû daru is megépíthetõ szerintem. Két tonna nem a világ, pár csigával és kellõ hosszúságú kötelekkel akár egyedül is felhúzható. : ))
Ezzel nyilván nem szeretném lefitymálni az ókoriak zsenialitását, és lehet, hogy tök hülyeség amit írtam, csupán ötletelek. Ugyanez lehetett régen is: az elsõ faéktõl nincs túl messze a csõrlõs-csigás daru, kis túlzással pár órás brain stormingon elõjöhet a piramisépítés mûködõ know-howja, csak a kellõ motiváció szükséges, pl. kudarc esetére kilátásba helyezett karóbahúzás.
A fokozatosságról: 100 éve még nem tudott repülõgépet építeni az ember, sõt, kiröhögték, aki léghajó nélkül akart repülni. Ha sokezer év múlva a kihalt Földre jönnek a szíriusziak régészkedni, a fejüket vakarják majd a XX. század tudományos-technikai robbanásán. Vajon miért nem kellett több ezer év az elsõ automobiltól a Nemzetközi Ûrállomásig - vagy a Curie házaspár szurokfõzöcskéjétõl Hiroshimáig?
Egyébként a három gizai piramis elhelyezkedéset felülrõl nézve lekoppintja az Orion övét alkotó három csillagét, ami a három fáraó asztrális értelmû kooperációját jelenti. :)
#347
Örülök, hogy tetszik.
#346
Azok jöhetnek, azoktól nem félek. Csak a múmiák ne vegyenek üldözõbe, mert attól hideglelést kapok...
#345
Heregolyó nagyságú kamerák is tudnak mán HD-t. Az azé már befér azon a kis lyukon nemde???
És mondom, a Hi8-as kamera 15 éve volt. Kicsit fejlõdtek azóta a dolgok és alaposan össze is mentek. Te ezt nem vetted észre???
És mondom, a Hi8-as kamera 15 éve volt. Kicsit fejlõdtek azóta a dolgok és alaposan össze is mentek. Te ezt nem vetted észre???
#344
Wigyázzá má!!Mer tjönnek a zegyiptológusok.<#eplus2>
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
#343
A Hi8-as kamerádat nem arra tervezték, hogy átférjen egy kis lyukon. Itt egy miniatûr kameráról van szó, még jó hogy nem fog egybõl fullhd-s imaxfelvételt csinálni.
#342
Mik ezek a szar minõségû szutyok szar felvételek???? 2011-ben ilyen kamerát szerelnek a robotra!!!???
Alig lehet látni valamit. Ne etessenek már engem, hogy ilyen felvételeket mutatnak be a 21. században. Ezek az egyiptomiak tényleg fejlettebbek voltak. :)
De tényleg. Itt nekem valami bûzlik. A Hi8-as kamerámmal különb felvételek készültek 15 évvel ezelõtt.
Alig lehet látni valamit. Ne etessenek már engem, hogy ilyen felvételeket mutatnak be a 21. században. Ezek az egyiptomiak tényleg fejlettebbek voltak. :)
De tényleg. Itt nekem valami bûzlik. A Hi8-as kamerámmal különb felvételek készültek 15 évvel ezelõtt.
#341
Egy istennek kijáró nyughely. :)
Egyébként a piramis fedõrétegén (ami festett is volt) elvileg voltak feliratok. Csak azt idõvel leomlott (volt egy földrengés) illetve széthordták az ottaniak a középkorba építkezésekre, paloták és mecsetek épültek. Abból már semmi nem maradt ránk, bár valószínû, ha marad a helyén a erózió akkor is eltünteti, kivéve ha nincs rendszeres restaurálás.
Már maguk az egyiptomiak is restaurálták párszor (ennek az a hátránya, hogy azt írsz fel rá amit akarsz), a görögök meg a rómaiak is. Csak az ókor bukásával ez megszûnt.
Egyébként a piramis fedõrétegén (ami festett is volt) elvileg voltak feliratok. Csak azt idõvel leomlott (volt egy földrengés) illetve széthordták az ottaniak a középkorba építkezésekre, paloták és mecsetek épültek. Abból már semmi nem maradt ránk, bár valószínû, ha marad a helyén a erózió akkor is eltünteti, kivéve ha nincs rendszeres restaurálás.
Már maguk az egyiptomiak is restaurálták párszor (ennek az a hátránya, hogy azt írsz fel rá amit akarsz), a görögök meg a rómaiak is. Csak az ókor bukásával ez megszûnt.
#340
Jó kis elmélet,elgondolkodtató<#eljen>.
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
#339
Visszajött Hufu és beállította a sírját,mer zavarta az rtk klubot(nézte az alekoszt)<#nevetes2>
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
#338
Itt egy másik kép a "szarkofágról". Olyan, mintha valaki betolta volna a sarokba, mert már nincs rá szükség. <#vigyor0>
#337
Állami kincsrablás, kúl!
Ma ezt úgy hívjuk "privatizáció", esetleg "a nyugdíjrendszer átalakítása".
<#hehe>
Ma ezt úgy hívjuk "privatizáció", esetleg "a nyugdíjrendszer átalakítása".
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#336
Van egy szórakoztató írás a neten, Alternatív Odüsszeia , melyben azt feltételezik, hogy az alábbi képen a Frigyláda "tokja" látható és maga Odüsszeusz is a frigyládát próbálta megszerezni.
Kicsit hosszú, de megéri elolvasni.
Kicsit hosszú, de megéri elolvasni.
#335
És kifaragták ríz vésõvel és sok sok türelemmel<#buck><#nevetes2>hogyne.
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
#334
Kép
#333
Végre megfejtettem! A történelem elsõ jakuzzija volt, és azért tették bele piramisba, hogy csak a fáraó használhassa. A fáraó halála után a piramist lezárták, hogy még a halála után se használhassa senki, csak a fáraó mennybõl visszalátogató lelke. :D
#331
Jó, akkor lehet fürdõkád volt. :)
Nincs róla valahol fénykép?
Nincs róla valahol fénykép?
#330
Ez a királyok völgyében volt, de lehetett lejátszódhatott régebben is a piramisoknál:
"A völgyet komoly fosztogatások érték a XXI. dinasztia idején, ezért Ámon papjai a legtöbb sírt megnyitották és a múmiákat három sírban gyûjtötték össze, hogy könnyebben védhessék õket. A kincs nagy részét is eltávolították, hogy a múmiák nagyobb biztonságban legyenek a sírrablók elõl. Késõbb ezek nagy részét egyetlen rejtekhelyre vitték, Deir el-Bahari közelébe (DB320 vagy TT320 néven ismert sír), amelyet a Hatsepszut híres templomával szemben álló sziklafalba vájtak. Ez a tömeges újratemetési hely hatalmas mennyiségû királyi múmiát tartalmazott"
Vagyis maguk a papok vittek el mindent és utána szépen befalazták/helyreállították
"A völgyet komoly fosztogatások érték a XXI. dinasztia idején, ezért Ámon papjai a legtöbb sírt megnyitották és a múmiákat három sírban gyûjtötték össze, hogy könnyebben védhessék õket. A kincs nagy részét is eltávolították, hogy a múmiák nagyobb biztonságban legyenek a sírrablók elõl. Késõbb ezek nagy részét egyetlen rejtekhelyre vitték, Deir el-Bahari közelébe (DB320 vagy TT320 néven ismert sír), amelyet a Hatsepszut híres templomával szemben álló sziklafalba vájtak. Ez a tömeges újratemetési hely hatalmas mennyiségû királyi múmiát tartalmazott"
Vagyis maguk a papok vittek el mindent és utána szépen befalazták/helyreállították
#329
Vagy mint agy mikrohullámú sütõ<#nevetes2>.
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
#328
Az a szarkofág pontosan annyira szarkofág, mint egy szerelõakna.<#nevetes1>
#327
Az a baj, hogy már felrobbantották. Egyébként ha volt is bent valami azok apróbb dolgok lehettek, amiket könnyen ki lehetett vinni. Elég szûkek voltak a járatok. Pont ezért rejtély a szarkofág hiányzó teteje (ami nem kicsi és 2 kiló). Tehát, hogy eleve tetõ nélkül került beépítésre, mert azt még a legjobb színesfémtolvajok se vinnék ki onnan.
#326
Ismeritek? : David Furlong - A templom titkai
Nagyon jó könyv<#eljen>, csak egy gond van vele.
A borítója és a címe alapján túlságosan ezoterikus marhaságnak tûnik. Mikor az ilyen beállítottságú emberek elkezdik olvasni, rájönnek, hogy ez nekik túlságosan tudományos. <#nevetes1>
Röviden: A szerzõ nem egyiptológus vagy történész, hanem egy angliai földmérõ. Érdekes dolgokra jött rá az angliai térképek bogarászása közben.
Többet nem írok, mert egy két mondatba úgyis csak belekötne pár okostóni.
Nagyon jó könyv<#eljen>, csak egy gond van vele.
A borítója és a címe alapján túlságosan ezoterikus marhaságnak tûnik. Mikor az ilyen beállítottságú emberek elkezdik olvasni, rájönnek, hogy ez nekik túlságosan tudományos. <#nevetes1>
Röviden: A szerzõ nem egyiptológus vagy történész, hanem egy angliai földmérõ. Érdekes dolgokra jött rá az angliai térképek bogarászása közben.
Többet nem írok, mert egy két mondatba úgyis csak belekötne pár okostóni.
#325
Több lehetõség is fennáll.
1) A piramis teljesen üres és az is volt.
2) A ~ teljesen üres, de régen nem volt az, csak kirabolták.
3) A ~ látszólag üres, de a lényeg még zárt ajtók mögött van.
4) A ~ nem volt üres, de a felfedezések nem szivároghattak ki.
5) A ~ legnagyobb részét már kirabolták, de még mindig maradt valami, a titkos kamrákban.
6) A piramist kirabolták ugyan, de ami maradt, és késõbb, vagy mostanában fedezték fel, az nem szivároghat ki.
Remélem minden eshetõséget számba vettem.
1) A piramis teljesen üres és az is volt.
2) A ~ teljesen üres, de régen nem volt az, csak kirabolták.
3) A ~ látszólag üres, de a lényeg még zárt ajtók mögött van.
4) A ~ nem volt üres, de a felfedezések nem szivároghattak ki.
5) A ~ legnagyobb részét már kirabolták, de még mindig maradt valami, a titkos kamrákban.
6) A piramist kirabolták ugyan, de ami maradt, és késõbb, vagy mostanában fedezték fel, az nem szivároghat ki.
Remélem minden eshetõséget számba vettem.
#324
"Egyébként, nem azt állítottuk, hogy nem volt benn semmi."
Erre:
"Érdekesen foszthatták ki a Kheopsz piramist is, ahova csak robbantással tudtak bejutni 1872-ben a "sírkamráknak" nevezett üres helyiségekbe."
Nekem az jött le, hogy ha mi robbantással tudtunk csak bejutni, akkor más is és erre reagáltam.
Elõfordulhat, hogy maguk az egyiptomiak pakolták ki valamiért, de akkor a kincsrablóknak sem volt lehetetlen bejutni.
Erre:
"Érdekesen foszthatták ki a Kheopsz piramist is, ahova csak robbantással tudtak bejutni 1872-ben a "sírkamráknak" nevezett üres helyiségekbe."
Nekem az jött le, hogy ha mi robbantással tudtunk csak bejutni, akkor más is és erre reagáltam.
Elõfordulhat, hogy maguk az egyiptomiak pakolták ki valamiért, de akkor a kincsrablóknak sem volt lehetetlen bejutni.
#323
Az összes egyiptológusnak korabeli szerszámokat nyomnák a kezükbe,és csak akkor tarthatnák meg az állásukat és a diplomájukat,ha kifaragják azokat a köveket,amik a nagy piramisban vannak.
?k nem gonoszak buták és magyargy?löl?k,csak cigányok!
Oldal 1 / 8Következő →