34
-
#34
Sorold azt az "igen sokan" képesek tervezni. 9.0 földrengésre nem is hiszem, hogy itthon tudna bárki is. Mármint aki kimehetne japánba és képes lenne aláírási jogosultságot szerezni. (Ehhez valszeg japánul is kell tudni...) -
viasz #33 Már vártam az ilyen nagyon elmés hozzászólást.
Te nagyokos...!(Hogy felvegyem a stílusod.) Ilyen szinten, hogy földrengés, árvíz, stb. ellen fel kell készülni, igen sokan képesek lennének tervezni. Amihez valóban szakemberek kellenek, az a védekezés mikéntje és méretezése. -
Zolivok #32 robbanás közeli állapot volt de nem Fukushima körül hanem a köztársasági elnök gáztűzhelye körül -
#31
Hú, látom te értesz hozzá. A következő erőművet lehet Neked kéne megtervezned! -
#30
Nem ekkora cunamira méretezték. Ez betett neki. Szizimikusan 7-es körülire volt méretezve, de kibírta a 9-es rengést is. -
#29
Nem teljesen mindegy, mert voltak hullámtörő falak. Azokat nem tervezték elég magasra, de még mindig jóval magasabbak voltak, mint amekkorára lehetett számítani az addigi legmagasabb hullámból. -
viasz #28 "Az erőmű JÓVAL többek kibírt, mint amire tervezték. A bibi az, hogy nem ekkorára tervezték."
A földrengés kitörésekor, az erőmű három blokkja automatikusan, rendben leállt.
A cunami elöntötte a pincét, kivégezve ezzel a generátorokat és a tartalék akkumulátorokat.
Rohadt jól megtervezték, mondhatom...! Gyanítom ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy mekkora cunami jött, a pincébe mindenképp befolyik a víz, és elcseszi a tartalék berendezéseket...
-
#27
Lánc nem drága, a fadarab meg a feliratnak való furnér lap sem, és onnantól kezdve hogy tudják rólad hogy az elborult zöld idióták között vagy valaki, akkor követnek a riporterek maguktól is, csak egy telefonhívásodba kerül! -
#26
Azért induljunk ki abból, hogy leszámítva a forradalmat, amikor a nép fölkel és tör zúz, hogy mutassa erejét, ezen kívül általában a politika, a pénz határozza meg, hogy kinek az elgondolásai fognak érvényesülni.
A zöld szervezetek naponta láncolhatnák oda magukat bármelyik ipari, vagy mezőgazdasági létesítményhez kivétel nélkül. Nem teszik, hanem csak néha és általuk kiválasztottalak csinálják ezt meg.
Honnan van a pénzük az akcióikra, és ki mondja meg nekik, hogy éppen hova menjenek látványosan felháborodni, a médiát is magukkal rántva?
Csak kérdezem. -
#25
Mint mindig. -
#24
Vagyis a zöldek megint önmaguk ellenségei voltak :)) -
#23
Ez így nem igaz. Az első katonai reaktorokkal még áramot sem termeltek. Zajott a hasadás és annyi hűtővizet nyomtak be, hogy melegvíz jött ki. Aztán valaki a fejéhez kapott és leesett, hogy gőzt is lehet termelni, azzal meg áramot.
A forralóvizes technika nem katonai, csak a legprimitívebb. Az idő túllépett rajta. A reaktort már régen bezárták volna, ha a '80-as évekbeli erőműépítési hullám és terveket nem kaszálja el köuhangulat és a sötétzöld populizmus... -
Piel #22 A bibi az, hogy mindig történik valami váratlan, amit a nagy tudósok kihagytak a számításból. De a nagy tudósok helyett írhattam volna bármelyik embert is.
-
#21
A bibi az, hogy ez nem egy civil erőműnek tervezett technológia. Ahogy én tudom. -
#20
Nem spóroltak ki semmit. Az erőmű JÓVAL többek kibírt, mint amire tervezték. A bibi az, hogy nem ekkorára tervezték. -
Herkulles #19 Érdekes, remélhetőleg tanulnak az esetből, a többi erőműben sem kell kispórolni az anyagot… az igazgatók csak a balatonra menjenek és erősítsék meg azt a rektort még most. :) -
Micsu #18 psn + ez, már a japók sem a régiek, folyamatos hibák tömkelege -
60voltosNeon #17 kár... pedig olyan jó lett volna ha felrobban! 
-
#16
Definiáld azt, hogy mi a biztonságos. TWh/emeberhalál arányban 1-3, de néha 5 nagyságrenddel a többi alatt van az atomenergia miden balesetet beleszámolva... -
#15
Ha ez poén akart lenni, akkor a szmájli lemaradt!
A robbanás, amúgy általában gyors égést jelent. A nukleáris reakcióknál azonban nincsen oxidáció, kémiai reakci. Így egy más definíció szerint akár lehet olyan energiafelszabadulás, amikor a környezet a keletkező energiát nem képes elvezetni, ezért a felhalmozódott energia strukturális változásokat okoz, mondjuk.
Az utóbbi definíciót kielégíti a csernobili katasztrófa, és általában az atombombák.
Mert kb ez volt Csernobilban:
"Mivel a szabályzórudak visszaillesztése sokáig tartott (18-20 másodpercig), a rudak üreges végei és a hűtővíz ideiglenes eltávolítása miatt a scram növelni kezdte a reakció mértékét. A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte. A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve, és nem voltak képesek leállítani a reakciót. 1:23:47-re a reaktor teljesítménye 30 GW-ra ugrott, a normális teljesítmény tízszeresére. Az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt. Ez gőzrobbanást eredményezett, ami megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe." -
karesz6 #14 Hirosímában ha jól tudom ha hatalmas hő miatt fejlődő hidrogén robbant. -
#13
Amatőrök. -
viasz #12 Robbanás közeli??
Konkrétan volt vagy 3 robbanás! :D
Nem, nem atom robbanás, de senki nem is mondta, hogy az.
Szóval mindjárt az elejétől nagyobb volt a baj, mint amennyit az embereknek mondtak. Bezzeg anno hogy verték itt egyesek a nyálukat, hogy a japánok nem olyanok, ők korrektül tájékoztatnak. Ezen most jót nevettem :D
--
Biztos nagyon kevesen olvassák így tavasszal az sg-t, hogy megint elővették ezt a témát... -
Amergin #11 Elhatárolódom ezektől a minden alapot nélkülöző összeesküvéelméetektől! Méghogy "robbanásközeli állapot", SMAFU!
Az atomenergia biztonságos, Jappánban pedig csak egy jelentéktelen üzemzavarocska volt, azt a rémhírt pedig, hogy szar kofágot kell építeni itt is, mint csernobilban, azt egyenesen cáfolom!!!
A grínpíszes terroristákkal pedig a tálibokhoz hasonlóan a U.S. Army-nak kellene leszámolnia
-
Lucy in the Sky #10 Ezzel most nem leszek népszerű, pls. ne is kövessétek a rossz példát további offolással, csak ez a mondat elgondolkodtatott:
"Amúgy ha akarnál se tudnál olyan egyszerűen egy robbanóképes atombombát csinálni, nemhogy magától összekutyulódnak a dolgok egy reaktorban, ami úgy van megcsinálva hogy zóna teljes leolvadásakor se történjen nukleáris robbanás."
Itt párhuzamot vélek felfedezni egy ilyen esemény deklarált 0 valószínűsége és egy másik, jelenleg a tudomány által 1 valószínűséggel elfogadott dolog között :)
A reaktor arra van tervezve hogy ilyesmi ne fordulhasson elő - addig amíg a tervezési limiteken belül maradunk, ez itt most nem jött össze, már a hűtővíz eltűnése is elképzelhetetlennek tűnt, a MOX meg rá egy lapáttal.
Persze egy precízen megtervezett atombombához mérhető pukk nyilván így sem lehetséges, de egy sokkal kisebb szuperkritikus pillanat, ami szétvágja a tartály-containment duót, az összes nehéz hasadóanyagot szétszórva pártíz vagy -száz km-en - így laikusként úgy gondolom, nem teljesen kizárható. Randa dolog lenne, olyan Csernobil+, főleg ilyen sűrűn lakott területen...
Nade vissza az első gondolathoz: kissé hasonlít a dolog az élet keletkezéséhez - "nemhogy magától összekutyulódnak a dolgok egy reaktorban" - ugyanez a sztori, de ezt jobb válasz híján egy ilyen igen valószínűtlen pillanatra vezetünk vissza. Azt mondjuk: nyilván így volt.
Ez így öö... képmutatás. Nem ismerjük a teljes játékszabályt, de úgy teszünk mintha mindent tudnánk. Aztán néha jön a nagy víz és elmossa az elméleteinket :) -
teddybear #9 Mielőtt még monibalage neked ugrik.
Csernobilben kigyulladt a grafit moderátor, és az égéstermékek vitték magukkal az aktív anyagot. Épp azért betegedtek meg oly sokan az elhárításban résztvevők, mert azt is el kellett oltani, aztán a szétszóródott anyagot összeszedni és eltemetni. -
#8
Az energia a fűtőelemekből származik, hogy milyen úton akkumulálódik az szerintem részletkérdés. A robbanás után pedig radioaktív anyag kerül a környezetbe.
A csernobili robbanás egy nagyon kicsi bombának azért megfelel. A 2000 t tömegű tetőt azért leépítette, és aztán sajna mondjuk a hirosimai bombához képest akár több százszor annyi veszélyes izotópot is juttatott a légkörbe.
Nem klasszikus atombomba tehát egy ilyen erőművi robbanás, de nukleáris energiából származó robbanás következik be. És sajna nagyobb kárt okozhat, mintha az amcsik valahol a sivatagban pukiznak egy marhanagyot. -
#7
egy atomerőműben SOHA nem lehet atomrobbanás mert egy atombombához szügséges feltételekből minimum 1 sohasem teljesülhet ez pedig a geometriai forma -
kvp #6 Csernobil is csak gozrobbanas volt, aztan megis mi lett belole. A szomoru az, hogy a reaktor allapotat szinta mindenki latta mar az elso hirdogen robbanas utan, megsem csinalt senki semmit. Vegul a hadsereg helikopterei locsoltak eleg vizet a reaktorokra, azota kezelik nagyjabol korrektul a helyzetet. Addigra viszont felrobbant ket containment, kinyilt 3 reaktortartaly es valamennyire leegett a negyedik blokk is.
Felrobbanni csak a 3-as blokk tudott volna, abban plutoniumos uzemanyag van, ami ha 100%-ban leolvad, akkor a suruseg miatt a leszerelt fegyerekbol szarmazo plutonium egyben gyulik ossze a tartaly aljan. Ha jol szamoltam a mox uzemanyagba a kritikus tomeg tobbszoroset kevertek, persze szetosztva, tehat ami nem folyik ossze egy olvadt tocsaba addig nem veszelyes. Mox uzemanyagot egyebkent ezekben a reaktorokban nem igazan lenne szabad hasznalni, mivel nem erre terveztek oket. -
#5
Gőz, és/vagy hidrogén robbanás volt, vagy lehetett volna, atomrobbanás? kizárt. Amúgy ha akarnál se tudnál olyan egyszerűen egy robbanóképes atombombát csinálni, nemhogy magától összekutyulódnak a dolgok egy reaktorban, ami úgy van megcsinálva hogy zóna teljes leolvadásakor se történjen nukleáris robbanás.
A cikkben egy szó sincs atomrobbanásról, tehát a cím egy bulvárfogás. -
josIP #4 Ja.
Ilyenkor a hűtőrendszerben gőzrobbanás következhet be és/vagy a hatalmas energia hatására hidrogénre és oxigénre bomlott víz elemei újra egyesülnek.
Csernobilban is ugyanez volt.
Atomrobbanás nincs. -
#3
De, úgy van. Nincs elég dús hasadóanyag. Az én agyam viszont egyszer biztosan felrobban ekkora baromság hallatán, az tuti... -
#2
"Atomrobbanás-közeli állapot"
laikus vagyok.
de nem az van, hogy ezeknél a vízforralós v nyomottvizes reaktoroknál fizikai képtelenség az atomrobbanás? nem csak egy olcsó bulvártrükk ezt használni címként?
túlnyomástól robbanás lehet maximum, nem? -
Zolivok #1 http://www.youtube.com/watch?v=GI6CfKcMhjY